9.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 409/362


JELENTÉS

az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt

(2015/C 409/40)

BEVEZETÉS

1.

A brüsszeli székhelyű Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven INEA) a 2013/801/EU bizottsági határozat (1) hozta létre. Az INEA a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala helyébe lép, és annak jogutódjaként működik. Az Ügynökség a 2014. január 1-jével kezdődő és 2024. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF), a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramra, a transzeurópai közlekedési hálózatra (2) és a Marco Polo programra vonatkozó uniós intézkedéseket irányítsa.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2014. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége (5):

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézményeknek az INTOSAI által elfogadott nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Európai Unió jogi keretei által meghatározott követelményektől való lényeges eltérés az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék úgy véli, hogy az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékok elégségesek és megfelelőek megbízhatósági nyilatkozata megalapozásához.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2014. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2014. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

11.

Nagyarányú volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében, 0,8 millió euro, azaz 25 % (2013: 0,7 millió euro, azaz 27 %), illetve a III. cím esetében, ahol ez elérte a 0,4 millió eurót, azaz 56 %-ot (2013: 0,1 millió euro, azaz 22 %). Ennek fő okai a következők voltak: berendezések beszerzése az Ügynökség megnövelt létszámú munkatársainak elhelyezésére bérelt további irodaterülethez; a terveknek megfelelően, 2014 második félévében kötött, de csak 2015-ben kiszámlázott informatikai szerződések; a Bizottsággal kötött szolgáltatói szerződéshez kapcsolódó kiadások, amelyek számlái csak 2015-ben érkeztek be.

AZ ELŐZŐ ÉVI MEGJEGYZÉSEK HASZNOSULÁSA

12.

Az I. melléklet áttekintést ad az előző év számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről.

A jelentést 2015. szeptember 8-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 352., 2013.12.24., 65. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a II. melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(3)  Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  Az 966/2012/EU, Euratom rendelet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) 62. és 68. cikke, az 53. és 58. cikkel együtt.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  A 966/2012/EU, Euratom rendelet 162. cikke.


I. MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2013

Az Ügynökség nem végez megfelelő előzetes ellenőrzéseket a székhelyéül szolgáló épület kezelője által számlázott rezsiköltségre nézve. A legtöbb szerződés, számla és nyugta nem állt az Ügynökség rendelkezésére.

Végrehajtva

2013

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv (1) és az EU héairányelve (2) szerint az Ügynökség mentességet élvez a közvetett adók alól. Az Ügynökség 2013 végéig mégis kifizetett és nem igényelt vissza a 2011–2013-as időszak rezsiköltségére vonatkozó 1 13  513 euro héát.

Végrehajtva

2013

A költségvetés felhasználása az I. és a III. cím esetében kielégítő volt, ugyanakkor az átvitt lekötött előirányzatok aránya nagy volt a II. cím esetében: 27 % (6 66  119 euro). Az átvitt összegek túlnyomórészt olyan, év végén leszerződött, illetve megrendelt informatikai árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódtak, amelyeket terv szerint 2013 végén vagy 2014-ben fognak leszállítani (2 96  486 euro), valamint a 2013-as kiadásokra vonatkozó, az év végéig be nem érkezett számlákhoz (2 86  197 euro).

n.a.


(1)  (7.) jegyzőkönyv az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről (HL C 115., 2008.5.9., 266. o.).

(2)  A Tanács 2006/112/EK irányelve (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).


II. MELLÉKLET

Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26., 170., 171., 172., 174., 179. és 180. cikke)

Az Unió meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket. A belső piac egy olyan térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az Unió célja az, hogy egy európai kutatási térség létrehozásával, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áramlanak, erősítse tudományos és technológiai alapjait, továbbá ösztönözze versenyképességének fejlődését – ideértve az Unió iparát is.

Átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.

E célkitűzések elérése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós polgárok, a gazdasági szereplők, valamint a regionális és helyi közösségek a belső határok nélküli térség kialakításának előnyeit teljes mértékben élvezhessék, az Unió hozzájárul a transzeurópai hálózatok létrehozatalához és fejlesztéséhez a közlekedési, a távközlési és az energiaipari infrastruktúra területén. Az Unió fellépésének az a célja, hogy elősegítse a nemzeti hálózatok összekapcsolódását és átjárhatóságát, valamint a hálózatokhoz történő hozzáférést.

Ennek megvalósítása érdekében az Unió iránymutatás-csomagot dolgoz ki, amely a transzeurópai hálózatok (TEN) területén a tervezett intézkedések célkitűzéseire, prioritásaira és főbb vonalaira vonatkozik.

E célból az Unió ösztönzi a vállalkozásokat – a kkv-kat is beleértve –, valamint a kutatási központokat és egyetemeket a magas színvonalú kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén; támogatja azokat az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket, amelyek célja elsősorban az, hogy a kutatók a határokon átívelő módon szabadon együttműködhessenek egymással, és hogy a vállalkozások képesek legyenek teljes mértékben kihasználni a belső piac lehetőségeit, különösen […] a közös szabványok meghatározása és az együttműködés jogi és adóügyi akadályainak felszámolása útján.

Az Ügynökség hatásköre

(a Bizottság 2013. december 23-i 2013/801/EU határozata az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról

a 2013. december 23-i C(2013) 9235 határozat az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökségre ruházott hatáskörökről)

Célok

Az 58/2003/EK tanácsi rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy az uniós programokhoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében végrehajtó hivatalokat hozzon létre. Az INEA-ra ruházott hatáskörökről szóló C(2013) 9235 új határozat értelmében az Ügynökség továbbviszi a TEN-T és Marco Polo programnak, illetve az európai szinten eszközölt, célzott infrastrukturális beruházásokkal a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség előmozdítását szolgáló Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz három ágazatának (közlekedés, energetika és távközlés) az örökségét. Hogy a növekedést a kutatás és az innováció támogatásával ösztönözze, az Ügynökség kezeli a „Horizont 2020” program egyes részeit az „Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés” és a „Biztonságos, tiszta és hatékony energia” kutatási területeken.

Az INEA-t tehát abból a célból hozták létre, hogy irányítsa az uniós fellépést az európai összekapcsolódási eszköz és a „Horizont 2020” területén, a költségvetési rendelet és annak alkalmazási szabályai, a TEN-T-rendelet, a Marco Polo-rendelet, a CEF-rendelet, a TEN-T és TEN-E iránymutatások és a „Horizont 2020” rendeletek alapján, valamint hogy folytassa a TEN-T és a Marco Polo program irányítását. Az Ügynökség felügyelő főigazgatóságai jelenleg a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE), az Energiaügyi Főigazgatóság (DG ENER), a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT) és a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG RTD), amelyek a hatáskörükbe tartozó szakpolitikai kérdésekért felelősek.

Az INEA feladata e programok pénzügyi és technikai végrehajtásának irányítása a projektek teljes életciklusának követésével. Az Ügynökség arra törekszik, hogy napi munkája során a költségek csökkentése mellett javítsa a megvalósítás eredményességét és rugalmasságát, emellett magas szintű szaktudást mozgósít azáltal, hogy speciálisan szakosodott személyzetet alkalmaz. Erősíti továbbá a kapcsolatokat a fő érintett felek között, javítja a koordinációt e támogatások és más uniós eszközök között, markánsabbá teszi az uniós finanszírozás karakterét és növeli annak pozitív hatásait, továbbá támogatást/visszajelzést ad a Bizottságnak.

Irányítás

Irányító bizottság

Az Ügynökség tevékenységeit az irányító bizottság felügyeli, amely öt tagból (a felügyelő főigazgatóságok egy-egy, illetve a Humánerőforrás-ügyi Főigazgatóság egy képviselőjéből), valamint az Európai Bizottság által delegált négy megfigyelőből áll. Az irányító bizottság a Bizottság jóváhagyását követően elfogadja az Ügynökség szervezeti felépítését és éves munkaprogramját, valamint az Ügynökség igazgatási költségvetését, éves tevékenységi jelentését és éves beszámolóját.

Igazgató

Az igazgató, akit az Európai Bizottság nevez ki, az irányító bizottsággal együtt irányítja az Ügynökséget, az Ügynökségre bízott feladatoknak megfelelően létrehozza az irányítási és belső kontrollrendszereket, valamint elkészíti azokat a jelentéseket, amelyeket az Ügynökségnek be kell nyújtania a Bizottság részére.

Belső ellenőrzés

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata és az Ügynökség belső ellenőrző részlege.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az Európai Parlament, a Tanács ajánlása alapján. Tekintettel arra, hogy az Ügynökség maga hajtja végre igazgatási költségvetését, a zárszámadási döntés címzettje az igazgató. Az operatív költségvetés végrehajtását a Bizottság az Ügynökségre ruházta, de továbbra is a Bizottság viseli a felelősséget.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2014-ben

2014-es operatív költségvetés

Összesen 3  059 millió euro kötelezettségvállalási előirányzatot utaltak át az INEA-nak a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret két keretprogramjának, a CEF-nek (2  692 millió euro) és a „Horizont 2020”-nak (367 millió euro) az irányítására.

Az Ügynökség 2014-es kifizetéseinek teljes értéke 606 millió euro volt, ebből 590 millió eurót a TEN-T programra, 16 millió eurót pedig a Marco Polo program befejezésére fizettek ki.

A Bizottság operatív költségvetését az INEA a Bizottság hatáskör-átruházási határozata alapján hajtja végre.

2014-es igazgatási költségvetés

13,4 millió euro 100 %-os uniós támogatás formájában, az Ügynökség ezzel önállóan rendelkezik.

Létszám 2014. december 31-én

A létszámtervben szereplő ideiglenes álláshelyek száma: 49, ebből betöltött 44.

Szerződéses alkalmazottak: a tervben szereplő állások száma 113, ebből betöltött: 107.

Teljes létszám: 162 (betöltött: 151).

Feladatok szerinti bontásban:

a)

operatív feladatok: 121 (ebből betöltött 113)

b)

adminisztratív feladatok: 41 (ebből betöltött 38)

Termékek és szolgáltatások 2014-ben

A TEN-T program továbbviteléhez hasonlóan 2014 februárjában az INEA a Marco Polo II program irányítását is átvette egy másik végrehajtó hivataltól (EASME). 2014 második felében az INEA fokozatosan átvette az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz (az energetika és a közlekedés terén), valamint a „Horizont 2020” keretében a 3. (Biztonságos, tiszta és hatékony energia) és 4. (Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés) társadalmi kihíváshoz kötődően újonnan ráruházott feladatokat is. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből a távközlés terén átruházott tevékenységek átadására 2015. január végén kellett, hogy sor kerüljön.

TEN-T Program, 2007–2013

A 2013-as éves és többéves pályázati felhívások keretében benyújtott pályázatok értékelése során 106, összesen 320,7 millió euro értékű pályázatot választottak ki finanszírozásra. Ezt követően 104 új finanszírozási határozatot fogadtak el (két határozatot elfogadás előtt töröltek). 2014 végén az INEA 439 folyamatban lévő projektet irányított. Lezáratlan volt még ezen kívül a 2000–2006-os TEN-T program egy folyamatban lévő intézkedése. Az INEA teljesen felhasználta a kifizetési előirányzatokat, a kifizetések átlagos nettó átfutási ideje 17 nap volt.

Marco Polo II program

A 2013-as Marco Polo pályázati felhívás EASME általi értékelését, majd a program átadását követően az INEA 26 új támogatási szerződést készített elő és írt alá. 2014 végén még 80 projekt volt folyamatban. Az INEA teljesen felhasználta a kifizetési előirányzatokat, a kifizetések átlagos nettó átfutási ideje 27 nap volt.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Közlekedés

Az INEA a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósággal szoros együttműködésben előkészítette a 2014-es többéves és éves pályázati felhívásokat, összesen 11 milliárd eurós, illetve 930 millió eurós finanszírozással (a felhívásokat 2014 szeptemberében, 2015. februári beadási határidővel tették közzé).

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Energetika

Az INEA az Energiaügyi Főigazgatósággal szoros együttműködésben előkészítette a 2014-es többéves pályázati felhívásokat, összesen 750 millió eurós finanszírozással (pályázatlezárás: 2014. augusztus). A beérkezett pályázatok elbírálását követően 34 darab, összesen 647,3 millió eurót igénylő pályázatot javasoltak támogatásra. Az Ügynökség most készíti elő a megfelelő támogatási megállapodásokat.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Távközlés

Az átadás részleteiről a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságával szoros együttműködésben született megállapodás. A 2014-es Biztonságosabb Internet felhívást, az elektronikus azonosítással kapcsolatos 2014-es felhívást, valamint más, 2015-ben közzéteendő felhívások előkészítését követően 2015. január végére az INEA-nak kellett átvennie a támogatási megállapodások előkészítését.

„Horizont 2020” – Energetika

Az INEA segítette felügyelő főigazgatóságait három, a „Horizont 2020” – Energetika keretében kibocsátott felhívás és a megfelelő részfelhívások értékelésében. A rangsor véglegesítését követően az Ügynökség 28 pályázatot vett át, és a támogatási megállapodás előkészítő szakaszát sikerült a nyolc hónapos határidőn belül lezárni.

„Horizont 2020” – Közlekedés

Az INEA segítette felügyelő főigazgatóságait a „Horizont 2020” – Közlekedés nyílt pályázati felhívásainak értékelési szakaszában. E felhívások átadására 2015 év elején, a támogatási megállapodás előkészítő szakaszának elején kellett, hogy sor kerüljön. Ezen kívül egy az INEA-nak augusztusban átadott pályázat esetében sikerült lezárni a támogatási megállapodás előkészítő szakaszát. A „Kék növekedés” felhívás keretében benyújtott három projekt esetében az átadásra novemberben került sor; ezeknél a projekteknél a támogatási megállapodások előkészítése jelenleg folyik az Ügynökség felelősségi körében.

Forrás: Az Ügynökségtől származó melléklet.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

11.

Az Ügynökség megerősíti, hogy az átvitelek főleg a Számvevőszék által hivatkozott három kiadáscsoporthoz kapcsolódnak. Ezek olyan kiadások, amelyeket vagy nem lehetett 2014-re kiszámlázni, mivel az év végéig teljesített szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, illetve nem lehetett 2015-ig halasztani; így az ezekhez a kiadásokhoz kapcsolódó átvitelek teljes mértékben indokoltak.