9.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 409/247

JELENTÉS

az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt

(2015/C 409/28)

BEVEZETÉS

1.

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ERCEA), melynek székhelye Brüsszelben van, a 2008/37/EK bizottsági határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség a 2008. január 1-jével kezdődő és 2017. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy a 7. kutatási keretprogramon belül az „Ötletek” egyedi programot irányítsa (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2014. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége (5):

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az irányító bizottság hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját az után, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézményeknek az INTOSAI által elfogadott nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Európai Unió jogi keretei által meghatározott követelményektől való lényeges eltérés az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék úgy véli, hogy az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékok elégségesek és megfelelőek megbízhatósági nyilatkozata megalapozásához.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2014. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2014. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

11.

A tárgyi eszközök és az immateriális javak tekintetében tovább kell szigorítani az eljárásokat, egyrészt azok megfelelő védelme, másrészt annak érdekében, hogy időbeni, pontos és teljes körű adatok készülhessenek ezen a területen. Az eszköznyilvántartást az eszközök fellelhetősége tekintetében folyamatosan aktualizálni, a leltározási eljárásokat pedig formalizálni kell, továbbá az Ügynökségnek a belső fejlesztésű immateriális javak aktiválására vonatkozó útmutatásának megfelelően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítva legyen a következetesség.

A jelentést 2015. szeptember 8-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1)  HL L 9., 2008.1.12., 15. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(3)  Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  Az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 38–42. cikke.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 87–92. cikke.

MELLÉKLET

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 182. cikke)

1.

Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően többéves keretprogramot fogad el, amely felöleli az Unió valamennyi tevékenységét. A keretprogram:

—

meghatározza azokat a tudományos és technológiai célokat, amelyeket a 180. cikkben előirányzott tevékenységekkel meg kell valósítani, és rögzíti az ezekkel kapcsolatos prioritásokat,

—

kijelöli e tevékenységek főbb irányvonalait,

—

rögzíti a keretprogramban való uniós pénzügyi részvétel legnagyobb teljes összegét és részletes szabályait, valamint az egyes előirányzott tevékenységekre vonatkozó részösszegeket.

2.

A keretprogramot a helyzet változásának megfelelően ki kell igazítani vagy ki kell egészíteni.

3.

A keretprogram végrehajtása az egyes tevékenységeken belül kialakított egyedi programok útján történik. Minden egyedi programban meg kell határozni végrehajtásának részletes szabályait, rögzíteni kell időtartamát és rendelkezni kell a szükségesnek ítélt eszközökről. Az egyedi programokban rögzített, szükségesnek ítélt összegek összesítve nem léphetik túl a keretprogramra, illetve az egyes tevékenységekre megállapított legnagyobb teljes összeget.

4.

A Tanács az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárással fogadja el az egyedi programokat.

Az Ügynökség hatásköre

(a Bizottság 2013/779/EU végrehajtási határozata)

(a C(2014) 9437 bizottsági határozattal módosított C(2013) 9428 bizottsági határozat)

Célok

Az Ügynökséget 2013 decemberében hozta létre a 2013/779/EU bizottsági határozat a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program „Kiváló tudomány” című I. részének „a felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül” elnevezésű egyedi célkitűzésével összefüggő végrehajtási feladatok ellátására. Az egyedi célkitűzést az Európai Kutatási Tanács (EKT) hajtja végre, melynek része egy független Tudományos Tanács. Ez utóbbi határozza meg az EKT tudományos stratégiáját és követi nyomon, hogyan valósítja meg ezt a stratégiát az operatív irányítást végző Ügynökség.

Az Ügynökség a 2008/37/EK határozat által létrehozott Végrehajtó Ügynökség jogutódja, és az 58/2003/EK tanácsi rendeletben megállapított általános alapszabály alapján működik.

Az Ügynökség megbízást kapott továbbá arra, hogy ellássa a hetedik keretprogram (2007–2013) keretében a jogelődje által irányított „Ötletek” egyedi programjával összefüggésben még hátralévő feladatokat.

Feladatok

Az Ügynökség feladatait a hatáskör-átruházási okirat (lásd: a C(2014)9437 bizottsági határozattal módosított C(2013)9428 bizottsági határozat) 4. cikke, valamint I. és III. melléklete írja le. Ezek keretében az Ügynökség a következő területekre vonatkozó feladatokra kapott megbízást:

—

az adminisztratív végrehajtás és a programmegvalósítás minden vonatkozása, különösen a Tudományos Tanács által megállapított elvek szerinti értékelő eljárások, szakértői véleményezések és kiválasztási folyamat,

—

a támogatások kezelése pénzügyi és tudományszervezési szempontból,

—

szükség szerint segítség nyújtása a Tudományos Tanácsnak feladatai elvégzésében.

Irányítás

(a C(2014) 9447 bizottsági határozattal módosított C(2014)430 bizottsági határozat)

(az 1291/2013/EU rendelet)

(a Tanács 2013/743/EU határozata)

(a Tanács 58/2003/EK rendelete)

Irányító bizottság

Az irányító bizottság az Ügynökség működését felügyelő testület, amelyet a Bizottság nevez ki (lásd: a C(2014)9447 bizottsági határozattal módosított C(2014)430 bizottsági határozat). Az irányító bizottság fogadja el az Ügynökség éves munkatervét (a Bizottság jóváhagyását követően), igazgatási költségvetését és éves beszámolóját. Öt tagból áll.

Az EKT Tudományos Tanácsa

Az EKT Tudományos Tanácsa az 1291/2013/EU rendelet értelmében átfogó tudományos stratégiát dolgoz ki az egyedi programhoz, és dönt arról, hogy annak I. melléklete I. részének 1.2. szakasza alapján milyen típusú kutatás kapjon finanszírozást. Az EKT Tudományos Tanácsa önállóan működik. Az EKT ezen alapvető jellemzői hivatottak biztosítani tudományos programjának eredményességét, tevékenységei és a szakmai vizsgálati folyamat magas szakmai színvonalát, valamint a kutatói társadalom előtti hitelét. A 2013/743/EU tanácsi határozat 7. cikke alapján feladatai elsősorban a következők: éves munkaprogram kidolgozása az EKT tevékenységeinek végrehajtásához és a szakértői véleményezési folyamathoz, valamint az „Európai Kutatási Tanács (EKT)” egyedi célkitűzés megvalósításának figyelemmel kísérése és minőség-ellenőrzése, a Bizottság felelősségének sérelme nélkül. A Bizottság által kinevezett huszonkét tagból áll.

Az Ügynökség igazgatója

Az Európai Bizottság nevezi ki négy évre.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az Európai Parlament, a Tanács ajánlása alapján.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2014-ben (2013)

Költségvetés

36,3(40,1) millió euro (a Végrehajtó Ügynökség által elfogadott végleges költségvetés)

Létszám 2014. december 31-én

A 2014-es működési költségvetésnek megfelelően a létszámtervben 100 (100) ideiglenes alkalmazott szerepel, és összegeket különítettek el 289 (289) szerződéses alkalmazott, illetve kirendelt nemzeti szakértő foglalkoztatására, az álláshelyek száma tehát összesen 389 (389). Ezekből az állásokból 2014 végén 388 (379) álláshely volt betöltve:

—

99 (99) ideiglenes alkalmazott, ebből 15 (13) kirendelt ideiglenes alkalmazott és 84 (86) külsős ideiglenes alkalmazott,

—

277 (270) szerződéses alkalmazott,

—

12 (10) kirendelt nemzeti szakértő.

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

—

operatív tevékenységek (tudományos és támogatáskezelési részlegek): 70 % (70 %),

—

igazgatási tevékenységek (egyéb részlegek): 30 % (30 %).

Termékek és szolgáltatások 2014-ben (2013)

1.

A Horizont 2020 (H2020) program keretében pályakezdő kutatóknak szóló, konszolidációs, szenior és koncepcióigazoló kutatói támogatásokra kiírt pályázati felhívásai nyomán megkötött támogatási megállapodások nyomon követése. A H2020 munkaprogram végrehajtása évente közzétett pályázati felhívások keretében történik, ezt követi a (külső szakértők általi) értékelés, a támogatási megállapodások előkészítése és aláírása, és végül a projektmegvalósítás felügyelete. Az egyes pályázati felhívások egy sor támogatási megállapodást eredményeznek, melyeknél a projektciklus várható időtartama kb. öt év.

2.

A H2020 munkaprogram keretében pályakezdő kutatóknak szóló, konszolidációs, szenior és koncepcióigazoló kutatói támogatásokra kiírt pályázati felhívások végrehajtása: 2014-ben összesen 8  530 pályázat érkezett be, ezekből 3  273 pályakezdő kutatói, 2  528 konszolidációs, 2  287 szenior és 442 koncepcióigazoló kutatói támogatásra (a 2 határidőre összesen). Ezekből összesen 8  374 volt támogatható: az értékelő szakbizottságok ennyit értékeltek. A pályakezdő kutatóknak szóló és a koncepcióigazoló kutatói támogatásokra kiírt eljárásban való részvételre összesen 378 pályázatot választottak ki. A 2014-es konszolidációs kutatói támogatási pályáztatás még folyamatban van, a 2014-es szenior kutatói pályázat pedig még az értékelési szakaszban tart, ugyanis a pályázati menetrend 5 hónapot csúszott abból adódóan, hogy a Tanács és a Parlament késve fogadta el a H2020 programot.

3.

A H2020 munkaprogrammal, és az Ügynökség 2014-es tevékenységével kapcsolatos információk összeállítása és terjesztése.

4.

A Tudományos Tanács 2014-ben Brüsszelben és Európa-szerte rendes üléseket tartott, rendszerint a tagállami hatóságok meghívására. A különböző, vagy uniós tagállamokban vagy társult országokban megrendezett ülések segítik az EKT jobb láthatóságát. Az üléseket mind a tagállami hatóságok, mind a helyi tudományos és kutatói közösségek fontos eseményeknek tekintik. A Tudományos Tanácsban a 2014. január 1. és december 31. közötti időszakban öt plenáris ülést szerveztek: januárban, márciusban és decemberben Brüsszelben (Belgium), júniusban Oslóban (Norvégia), októberben pedig Zágrábban (Horvátország).

2009-ben az EKT struktúráit és mechanizmusait értékelő szakértői csoport ajánlásai alapján a Tudományos Tanács két állandó bizottságot hozott létre: az első összeférhetetlenségi, tudományetikai és etikai ügyekben nyújt útmutatást, míg a második az értékelő szakértői bizottságok kiválasztásával foglalkozik. A Végrehajtó Ügynökség támogatta a két bizottság operatív tevékenységeit, amelyek 2014-ben 2, illetve 3 ülést tartottak.

A Tudományos Tanács tagjai egyedi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokban is találkoznak. 2014-ben a Végrehajtó Ügynökség különböző üléseket szervezett az innovációval és ipari kapcsolatokkal, a nyílt hozzáféréssel, a nemzetközivé válással és a nemek egyensúlyával és a fő teljesítménymutatókkal foglalkozó EKT-munkacsoportok számára. A munkacsoportok elemzéseket végeznek és hozzájárulnak az EKT tudományos stratégiájához azzal, hogy a feladataikkal kapcsolatos területeken javaslatokat terjesztenek a Tudományos Tanács elé, plenáris ülésen való elfogadásra: az EKT ipari/üzleti kapcsolatainak és az EKT által finanszírozott kutatási tevékenység innovációra gyakorolt hatásának vizsgálata; az EKT nyílt hozzáféréssel kapcsolatos álláspontjának kidolgozása; annak biztosítása, hogy az EKT a kutatás területén élen járjon a nemek közötti egyensúly kialakítását szolgáló bevált módszerek alkalmazásában; olyan megfelelő mechanizmusok felderítése, amelyekkel növelhető az Unión kívüli országokból érkező kutatók részvételi aránya az EKT-pályázatokon; útiterv kidolgozása annak nyomon követéséhez és értékeléséhez, hogy az EKT a mutatókon és a célszámokon túl milyen mértékben teljesíti a Tudományos Tanács rövid-, közép-, és hosszú távú stratégiáinak támogatásával kapcsolatos megbízatását.

2014-ben egy új csoport, az uniós részvétel kiszélesítésével foglalkozó munkacsoport is megkezdte tevékenységét. Feladata, hogy arra ösztönözze a Közép- és Kelet-Európai országokat, hogy megfelelőbben gondozzák a tudományos tehetségeket és többet fektessenek be a kutatásba. Figyelemfelhívó tevékenységet folytat az e régióba tartozó országokban az EKT támogatási rendszereivel kapcsolatban, és mélyrehatóbb információkkal látja el az ottani kutatói közösségeket arról, hogy az EKT támogatásai milyen lehetőségeket nyújthatnak a régió kutatói számára, így növelve az ottani még nem felfedezett tehetségek részvételét a pályázatokon.

A Végrehajtó Ügynökség a csoportok tagjainak közreműködésével dokumentumsorozatot készített a munkacsoportok és az állandó bizottságok munkatémáiról, amelyben az elemzések mellett kiemelte az egyes témák legfontosabb alapgondolatait.

A munkacsoportok munkájával kapcsolatos főbb tevékenységek 2014-ben a következők voltak:

Innováció és ipari kapcsolatok: 2014 júliusában kilenc koncepcióigazoló kutatói EKT-támogatás kedvezményezettje részesült először képzésben, majd ezt követően felkérést kaptak, hogy rövid, háromperces előadás keretében ismertessék gondolataikat egy az ipar és a tudományos élet legújítóbb szellemű, vezető képviselőiből álló hálózat, valamint kockázatitőke-befektetők előtt. Ez volt a második ilyen típusú esemény, amelyet az EKT a ScienceBusiness médiavállalattal együttműködésben szervezett. Az első ilyen eseményre 2013 februárjában került sor.

Nyílt hozzáférés: A nyílt hozzáféréssel és a szakmai kiválósággal kapcsolatos ülésre került sor az EKT és a DNRF közös műhelytalálkozójának keretében, amelynek címe „A tudományos kiválóság támogatása a változó világban” volt. A találkozó júniusban az ESOF 2014 kísérőrendezvénye volt.

Később, szeptemberben, a kutatási adatok kezelésével és megosztásával kapcsolatos kétnapos műhelytalálkozó több mint 140. résztvevőt vonzott Európa számos országából. További események: több szeminárium, egyedi nyílt hozzáférésű infrastruktúrákat (pl.: a Dryad és a figshare adatraktárok), az OAPEN alapítványt (amely nyílt hozzáférésű könyvplatformot működtet), valamint a Reproducibility Initiative-et képviselő résztvevőkkel. Az STM-mel (International Association of Scientific, Technical & Medical Publishers) együttműködve két további szemináriumra került sor, az egyik a folyóiratok árképzése, a másik a hosszú formátumú szövegek digitális környezetben való közzététele témájában.

Nemek közötti egyensúly: Továbbra is törekedve az EKT-pályázatokon a női résztvevők alacsony arányának növelésére 2014 júniusában az EKT Tudományos Tanácsa elfogadta az EKT-nek a Nemek Közötti Egyensúly 2014–2020-as időszakra vonatkozó tervét. A nemek közötti egyensúllyal foglalkozó munkacsoport által készített dokumentum célja, hogy továbbvigye a Nemek Közötti Egyensúly 2007–2013-as időszakra vonatkozó tervének célkitűzéseit.

A nemek közötti egyensúllyal foglalkozó munkacsoport ezen kívül független felmérést is készíttetett (ERCAREER projekt), amelynek célja az volt, hogy megvizsgálja az EKT-támogatásban részesülő férfi, illetve női kutatók karrierlehetőségeiben és karrierjük alakulásában fellelhető különbségeket és hasonlóságokat, valamint ajánlásokat fogalmazzon meg.

Forrás: Az Ügynökségtől származó melléklet.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

11.

Az Ügynökség tudomásul vette a Számvevőszék jelentését, és meg fogja valósítani a belső ellenőrzésekre vonatkozó megjegyzésekben foglaltakat.