9.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 409/216

JELENTÉS

az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2015/C 409/24)

BEVEZETÉS

1.

A lisszaboni székhelyű Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EMSA) az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata, hogy magas szinten biztosítsa a tengeri közlekedés biztonságát, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzését, szakmai támogatást nyújtson a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint hogy ellenőrizze az uniós szabályozás érvényesülését, és felmérje annak eredményességét (2).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2014. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll; és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége (5):

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézményeknek az INTOSAI által elfogadott nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Európai Unió jogi keretei által meghatározott követelményektől való lényeges eltérés az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése. E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során a Számvevőszék az Unió költségvetési rendelete (8) 208. cikke (4) bekezdésének megfelelően figyelembe vette a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolóira nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

7.

A Számvevőszék úgy véli, hogy az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékok elégségesek és megfelelőek megbízhatósági nyilatkozata megalapozásához.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2014. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2014. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

10.

Az I. melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésről.

A jelentést 2015. szeptember 8-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1)  HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a II. melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(3)  Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.) 39. és 50. cikke.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  Az 1271/2013/EU rendelet 107. cikke.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A Számvevőszék megállapította, hogy a vagyonkezelés javítására van szükség az Ügynökségnél. A nyilvántartásban szereplő éves és halmozott értékcsökkenés között indokolatlan eltérés áll fenn. A belsőleg létrehozott immateriális javak esetében a számviteli eljárások és a költségekkel kapcsolatos információk nem megbízhatók. Nincs bizonyíték arra, hogy a tárgyidőszak alatt fizikai leltár készült volna az irodai berendezésekről.

A fizikai leltár elkészült

A belsőleg létrehozott immateriális javakra vonatkozó intézkedés folyamatban van

2012

A belsőleg létrehozott immateriális javak esetében a számviteli eljárások és a költségekkel kapcsolatos információk nem teljes mértékben megbízhatók.

Folyamatban

II. MELLÉKLET

Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (Lisszabon)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikke)

Közös közlekedéspolitika

„Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket állapíthat meg a tengeri és légi közlekedésre vonatkozóan”.

Az Ügynökség hatásköre

(az 1644/2003/EK rendelettel, a 724/2004/EK rendelettel és a 100/2013/EU rendelettel módosított 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)

Célok

Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség célja, hogy az Unión belül magas szinten, egységesen és hatékonyan biztosítsa a tengeri közlekedés biztonságát és védelmét, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzését, illetve kezelését.

Az Ügynökség magas szintű szakértelemmel technikai és tudományos támogatást nyújt a tagállamok és a Bizottság számára:

—

az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazásában a tengeri közlekedés biztonsága és a hajók okozta szennyezés megelőzése terén,

—

a végrehajtás nyomon követésében,

—

a már folyamatban lévő intézkedések eredményességének értékelésében.

Az Ügynökség továbbá szükség esetén operatív eszközöket, valamint technikai és tudományos segítséget biztosít a tagállamok és a Bizottság számára, hogy segítse őket a hajók által az Unióban okozott tengeri szennyezések elhárításában.

Feladatok

A legutóbbi módosítás tovább pontosította az Ügynökség megbízatását, lehetővé téve, hogy az EMSA jobban tudja segíteni a Bizottságot és a tagállamokat az alapfeladatok ellátása terén, és hogy nagyobb mértékben ki tudja használni erőforrásait arra, hogy segítse az uniós tagállamokat a hajók által okozott szennyezések elhárításában, valamint az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengeri szennyezések elhárításában. Ezenkívül kiegészítő feladatokra is megbízást kapott, ami lehetőséget ad az Ügynökségnek arra, hogy felhasználja szakértelmét és eszközeit az Unió tengeri szállítási politikájával kapcsolatos más uniós tevékenységekhez is.

Az Ügynökség feladatai az alapító rendelettel és a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban négy fő területet érintenek. Az Ügynökség először is segíti a Bizottságot a többek közt az alábbiakra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának nyomon követésében: hajók felügyelete és tanúsítása, tengerészeti felszerelések tanúsítása, hajók biztonsága, tengerészek képzése, valamint a kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzések.

Másodszor: az Ügynökség uniós szintű tengeri információs rendszereket fejleszt és üzemeltet. Jelentősebb példák erre: a hajóknak és szállítmányoknak, valamint a fedélzeti baleseteknek és eseményeknek az Unió egész területén történő hatékony nyomon követését biztosító SafeSeaNet hajóforgalom-kezelési rendszer; az uniós lobogó alatt közlekedő hajókat világszerte azonosító és nyomon követő EU LRIT adatközpont; és a kikötő szerint illetékes államok által végzett ellenőrzéseket támogató informatikai rendszer, a THETIS.

Ezzel párhuzamosan az EMSA tengeri szennyezési készültségi, észlelő és reagáló rendszert bocsát a tengerparti államok rendelkezésére. Ez többek között készenlétben álló olajszennyezés-eltávolító hajók európai hálózatából és műholdképek alapján működő olajfolt- és hajófelderítési európai rendszerből (CleanSeaNet) áll, amelyek az uniós partoknak és vizeknek a hajók által okozott szennyezéstől való védelmére szolgáló hatásos rendszer részét képezik.

Végül az Ügynökség technikai és tudományos tanáccsal látja el a Bizottságot a tengeri közlekedés biztonsága, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzése terén, a hatályban lévő intézkedések eredményességének folyamatos értékelése, és a jogszabályok aktualizálása és újak kidolgozása keretében. Ezenkívül támogatást nyújt a tagállamoknak és megkönnyíti együttműködésüket, illetve terjeszti a jó munkamódszereket.

Irányítás

Igazgatóság

Összetétel

Tagállamonként egy-egy képviselő, a Bizottság négy képviselője és az érintett szakágazatok négy, szavazati joggal nem rendelkező képviselője.

Feladatok

—

a többéves személyzetpolitikai terv, az éves költségvetés, a munkaprogram, az éves jelentés, és az Ügynökség részletes szennyezéselhárítási készültségi és reagálási tervének elfogadása,

—

az ügyvezető igazgató munkájának felügyelete.

Ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgatót az igazgatóság nevezi ki. A Bizottság egy vagy több jelöltre tehet javaslatot.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

Belső ellenőrzés

—

Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

—

Az Ügynökség belső ellenőrző részlege.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az Európai Parlament, a Tanács ajánlása alapján.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2014-ben (2013)

Végleges költségvetés

Kötelezettségvállalási előirányzatok (C1)

52,4(57,8) millió euro

Kifizetési előirányzatok (C1):

52,7(54,0) millió euro

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett pótköltségvetések több különböző forrásra terjednek ki, de a C1 minősül szinte kizárólagos forrásnak. Az egyértelműség és átláthatóság érdekében csak az elsődleges és ezért releváns C1 költségvetési előirányzatokat tüntettük fel. Az adatok a végleges számadatokat tükrözik (költségvetés-módosítás).

Létszám 2014. december 31-én

A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó álláshelyek

A létszámtervben engedélyezett álláshelyek száma: 210 (213), ebből betöltött: 198 (203)

Szerződéses alkalmazottak

A költségvetésben tervezett állások száma: 30 (29), ebből betöltött: 27 (25). Az Ügynökség felvett további öt, projektből finanszírozott szerződéses alkalmazottat is.

Kirendelt nemzeti szakértők

A költségvetésben tervezett állások száma 18 (15), ebből betöltött: 15 (14)

Megjegyzés: A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó álláshelyek tekintetében az EMSA a 2015. január 1-jére tervezett 207 álláshelyet vette figyelembe, nem pedig a 2014-es létszámtervben engedélyezett álláshelyek számát (210).

Termékek és szolgáltatások 2014-ben (2013)

—

61 (53) szakmai műhelytalálkozó és egyéb rendezvény (a műhelytalálkozókon összesen 1  689-en (1  424) vettek részt);

—

45 (35) különböző képzés, ezek eredményeképp 812 (861) nemzeti szakértő részesült képzésben;

—

64 (74) szemle és helyszíni vizsgálat;

—

az SSN rendszer rendelkezésre állása az év során 99,74 %-os (99,43 %-os) volt;

—

2  521(2  547) műholdfelvétel megrendelése és elemzése a CleanSeaNet rendszerben;

—

az EU LRIT adatközpont rendelkezésre állása az év során 99,53 %-os volt;

—

17 (16) szerződés szennyezésmentesítő hajókra;

—

71 (69) rutingyakorlat és 26 (21) szimulációs gyakorlat a szennyezésmentesítő hajókkal (12 (10) operatív gyakorlat és 14 (11) riasztási gyakorlat);

—

az EMSA tengeri kisegítő szolgálatok a hét minden napján 24 órában működnek;

—

a THETIS rendszer rendelkezésre állása az év során 99,64 %-os (99,61 %-os) volt.

Forrás: Az Ügynökségtől származó melléklet.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

Az Ügynökség a Számvevőszék jelentését tudomásul veszi.