Brüsszel, 2015.9.30.

SWD(2015) 186 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA

amely a következő dokumentumot kíséri

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az értékpapírosítás közös szabályainak meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás európai keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

és

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról

{COM(2015) 472 final}
{SWD(2015) 185 final}


Vezetői összefoglaló

Az értékpapírosításról szóló rendeletre irányuló javaslat hatásvizsgálata

A. Fellépés szükséges

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

A válság előtt az értékpapírosítási piac az európai gazdaság növekvő finanszírozási csatornája volt. E piac a válság alatt jól teljesített, elhanyagolható mértékű veszteségekkel. Válság utáni hírnevét azonban megtépázták a máshol, főként az Egyesült Államokban látható gyakorlatok és események. Ez a stigma tükröződik az uniós értékpapírosítás kockázatosságának befektetők általi megítélésében, valamint szabályozási kezelésében, amelynek során főként az egyesült államokbeli veszteségek voltak mérvadóak. Mivel ezek sokszorosan meghaladták az uniós értékpapírosítási veszteségeket, a szabályozási kezelés hátrányos helyzetbe hozza uniós értékpapírosítási piacot.

A stigma és a szabályozási kezelés következtében az uniós értékpapírosítási piac leállt, az EU gazdasága pedig elvesztette egyik finanszírozási csatornáját. A bankok eszközértékesítési képessége értékpapírosítás nélkül csak korlátozott. Ennek következtében a bankok a jelenleg szükséges hitelállomány-leépítést csak mérlegük szűkítésével, a hitelnyújtás visszafogásával tudják megoldani. Európában, ahol a pénzügyi közvetítés 80 %-ban bankokon keresztül valósul meg, ez nagyon komoly következményekkel jár a növekedésre nézve. Hitelek nélkül elhúzódik a talpra állás, lassul a növekedés és a munkahelyteremtés.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

A kezdeményezés általános célkitűzése, hogy a biztonságos értékpapírosítási piac újjáélesztése révén javítsa az uniós gazdaság finanszírozását, és ezáltal rövid távon gyengítse a kapcsolatot a banki hitelállomány-leépítés és a hitelek szűkülése között, hosszú távon pedig kiegyensúlyozottabb és stabilabb finanszírozási struktúrát adjon az EU gazdaságának. Ez konkrétan azon egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítási (STS-) termékek megkülönböztetésével érhető el, amelyek a homályos és összetett értékpapírosítási termékekkel szemben fenntartható finanszírozási csatornát jelenthetnek az EU számára. Emellett az értékpapírosítási piacok folyamatainak és gyakorlatainak egységesítésére, valamint a szabályozási következetlenségek kiküszöbölésére kell törekedni. E célkitűzések megvalósításának mértékét az STS- és a nem STS-termékek árkülönbsége, illetve kibocsátás-mennyiségi különbsége mutatja meg.

Milyen hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű fellépés?

Az értékpapírosított termékek a nyitott és integrált uniós pénzügyi piacok részét képezik. Az értékpapírosítás összekapcsolja a különböző tagállamokból és nem tagállamokból származó különböző pénzügyi intézményeket: gyakran bankok kezdeményezik az értékpapírosított hiteleket, míg a pénzügyi intézmények, például biztosítók vagy befektetési alapok befektetnek e termékekbe, és ezt európai határokon átnyúlóan teszik. Emellett az értékpapírosítás szabályozási kerete lényegében uniós jogszabályokon alapul. AZ STS-termékek megkülönböztetése ezért csak uniós szintű kezdeményezéssel történhet.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai lehetőségek merültek fel? Van-e előnyben részesített lehetőség? Miért?

Az STS-kritériumok bevezetése kapcsán számos lehetőség merült fel: a szabályozási keret módosítása az STS-termékek különböző kockázati profiljának tükrözése érdekében és az értékpapírosítási jogszabályok építőköveinek (vagyis a fogalmaknak, továbbá a közzétételre és az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelményeknek) az egységesítése. Minden területen megvizsgálták az intézkedés mellőzésének, a nem jogalkotási intézkedésnek és a jogalkotási intézkedésnek a lehetőségét.

Az előnyben részesített lehetőség a jogalkotási intézkedés, amely STS-kritériumok bevezetésével, az STS-termékekre vonatkozó külön szabályozási keret bevezetésével és az értékpapírosítási jogszabályok építőköveinek (vagyis a fogalmaknak, továbbá a közzétételre és az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelményeknek) az egységesítésével jár. E lehetőség választásával várhatóan megvalósul az STS-termékek kívánt megkülönböztetése, és a jelenleginél kockázatérzékenyebbé válik e termékek szabályozási kezelése. Emellett várhatóan egységesíti az uniós jogszabályok jelenlegi heterogén rendelkezéseit az értékpapírosítás fogalmának meghatározása, valamint a közzétételre és az előzetes vizsgálatra vonatkozó követelmények terén. Mindezek pedig összességében várhatóan megszüntetnék a stigmát, és előmozdítanák a biztonságos és fenntartható értékpapírosítási piac újjáélesztését.

Ki melyik lehetőséget támogatja?

Az érdekeltek túlnyomó többsége ezt a kezdeményezést támogatja. A válaszadók kategóriái között nincs eltérés: a jogalkotók, központi bankok, szabályozó hatóságok, felügyeleti hatóságok, piaci szereplők és az elemzőközpontok túlnyomó többsége támogatja a kezdeményezést.

C. Az előnyben részesített lehetőség hatása

Melyek az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) hatásai?

A javasolt szakpolitika új, a bankszektor korlátaitól kevésbé függő finanszírozási csatornát teremt az uniós gazdaság számára, és ezáltal csökkenti a pénzügyi válságok hatását a hitelnyújtásra, vagyis a növekedésre és a foglalkoztatásra. Csökkenti az ilyen válságok társadalmi költségeit is. A javasolt szakpolitika emellett az elemezhető, megismerhető és beárazható kockázattal rendelkező értékpapírosítási struktúrák terjesztésével olyan értékpapírosítási piacot teremt, amely a pénzügyi stabilitás idején is jobban segíti a gazdaság finanszírozását.

Arra mutató jelek nincsenek, hogy a javasolt szakpolitika a környezet szempontjából bármely közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolna.

Melyek az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) költségei?

A piaci szereplőknek és a hatóságoknak az új szabályozáshoz való alkalmazkodási költségeit leszámítva várhatóan nem merülnek fel releváns társadalmi vagy gazdasági költségek. Arra mutató jelek nincsenek, hogy a javasolt szakpolitika a környezet szempontjából bármely közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolna.

Hogyan érinti mindez a vállalkozásokat, a kkv-kat és a mikrovállalkozásokat?

A javasolt szakpolitikának várhatóan több pozitív hatása lesz a kkv-k finanszírozására. Először is, a rövid távú értékpapírosítások (pl. ABCP) STS-keretbe való beemelése – és a rájuk vonatkozó tőkekövetelmények ezzel járó enyhülése – várhatóan elősegíti e jelentős kkv-finanszírozási forrás növekedését.

Másodszor, a kezdeményezés olyan eszközzel látja el a bankokat, amellyel ki tudják helyezni mérlegükből a kockázatot. A bankok az így felszabaduló tőkét várhatóan fokozottan a családok és a vállalkozások hitelezésére fordítják majd; az utóbbiak zömét az EU-ban főként kkv-k alkotják.

Végül, az egységes és következetes uniós értékpapírosítási keret bevezetésével és a piaci szereplők további egységesítésre való ösztönzésével a kezdeményezés várhatóan csökkenti az értékpapírosítás működési költségeit. Mivel ezek a költségek a kkv-hitelek értékpapírosítása esetében az átlagnál magasabbak, csökkenésük különösen jótékony hatást gyakorolhat a kkv-knak nyújtott hitelek költségeire.

Jelentős lesz-e a tagállami költségvetésekre és közigazgatásokra gyakorolt hatás?

Nem

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Nem

D. Nyomon követés

Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára?

Az elfogadott jogszabály a végrehajtási határidejétől számított 4 év elteltével teljes körű értékelésen fog átesni, többek között annak felmérése érdekében, hogy mennyire volt hatékony és eredményes az e jelentésben bemutatott célkitűzések megvalósításában, illetve annak eldöntése érdekében, hogy szükség van-e új intézkedésekre vagy a jogszabály módosítására.