INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez a kezdeményezés az Európai Bizottság 2015. évi, az EU légi közlekedési ágazatának versenyképességét javítani hivatott stratégiájának egyik alkotóeleme. Célja a légi közlekedés biztonságára irányuló európai uniós keretszabályozás felkészítése a következő tíz-tizenöt év kihívásaira, és ezen keresztül annak biztosítása, hogy az EU légi közlekedési ágazata továbbra is garantálja az utasok és a nagyközönség számára a légi közlekedés biztonságát, védelmét és környezetkímélő voltát. A kezdeményezés a 216/2008/EK rendelet 1 és a területet korábban szabályozó jogi aktus 2 végrehajtása kapcsán több mint tizenkét év alatt összegyűlt tapasztalatokon alapul.

A biztonság és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése előfeltétele a légi közlekedési ágazat versenyképességének. Abból kiindulva, hogy Európában az előrejelzések szerint 2035-ben 14,4 millió repülésre fog sor kerülni (50 %-kal többre, mint 2012-ben), a Bizottság célja annak biztosítása, hogy a rendszer a jövőben is a jelenlegihez hasonlóan kevés balesettel legyen képes működni, és ennek köszönhetően az EU légi közlekedési ágazata továbbra is biztonságosan, versenypozícióit megtartva tudjon növekedni. Ebből a célból a kezdeményezés kockázat- és teljesítményalapú megközelítés bevezetését javasolja a biztonságra vonatkozó szabályozásban, továbbá előirányozza egyes biztonsági hiányosságok megszüntetését, valamint a légi közlekedés biztonsága, illetve más technikai jellegű szabályozási területek, például a légi közlekedés védelme és a környezetvédelem közötti kölcsönhatások jobb figyelembevételét.

A javaslat fő célterülete a légi közlekedés biztonsága, azonban vannak más célterületek is. A javaslat illeszkedik egyrészt a Bizottságnak a foglalkoztatás bővítésére és a növekedésre, a belső piac fejlesztésére, valamint Európa globális szerepének megerősítésére irányuló kiemelt törekvéseihez. Hozzájárul továbbá az európai légi közlekedési ágazat és az európai repüléstechnikai ipar versenyképességének növeléséhez, ezáltal pedig új, magasan kvalifikált munkahelyek létrehozását eredményezi, és ösztönzi a műszaki innovációt. Olyan hatékony keretszabályozás létrehozását irányozza elő, amely képes új üzleti modelleket és újfajta technológiákat integrálni. Ki kell emelni, hogy a kezdeményezés részét képezi egy, a pilóta nélküli légi járműveknek az európai légtérbe való biztonságos integrációját megalapozó uniós keret létrehozására irányuló javaslat.

A javaslat emellett reagál a tagállamok, az ipar és a légtérhasználók által megfogalmazott azon igényre, hogy a biztonságra vonatkozó szabályozás legyen arányosabb és rugalmasabb, és kerüljenek eltörlésre azok a szabályok, amelyek – túlságosan előíró jellegű követelmények támasztásával – visszafoghatják a vállalkozói kedvet. Ennek jegyében a javaslat egy olyan rugalmas rendszert irányoz elő, amely elismeri a polgári repülés különböző szegmensei közötti és az egyes szegmensekben jelentkező kockázatok közötti különbségeket. A várakozások szerint ez a megoldás a teljes uniós légi közlekedési ágazatnak javára válik, és különösen jól illeszkedik a kis- és középvállalkozások igényeihez.

Azzal, hogy a szabályozás és a felügyelet kockázat- és teljesítményalapú megközelítésre tér át, a tagállamoknak és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének új készségekre és kompetenciákra kell szert tenniük, és folyamatosan lépést kell tartaniuk az iparban kifejlesztett legújabb technológiai megoldásokkal. A kezdeményezés e célok elérését a légi közlekedésre irányuló kutatási és képzési rendszerek koordinálásának és fejlesztésének javítására irányuló javaslatával segíti.

Végezetül a javaslat azokkal a kihívásokkal is foglalkozik, amelyek egyes nemzeti hatóságoknál az előírt tanúsítási és felügyeleti feladatok ellátásához szükséges erőforrások rendelkezésre állásával és finanszírozásával kapcsolatban merülnek fel. Ennek érdekében a kezdeményezés egy olyan keret kialakítását javasolja, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti hatóságok és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége együttesen kezeljék és megosszák egymással a műszaki erőforrásokat, és módot ad például arra, hogy az érintett szereplők az uniós jog végrehajtásával összefüggő feladataikat önkéntes alapon másra átruházzák.

•A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

A kezdeményezés a polgári repülésbiztonság területén jelenleg irányadó 216/2008/EK rendelet rendelkezéseit hivatott új szabályozással felváltani.

A javaslat összhangban van a Bizottság által 2013-ban az egységes európai égbolt megvalósításának felgyorsítása érdekében elfogadott kezdeményezéssel („SES II+”). 3 Elkészítése során a Bizottság figyelembe vette a 2013. június 11-én kelt COM(2013) 409. számú javaslatát, valamint az Európai Parlamentben és a Tanácsban az előterjesztett SES II+ kezdeményezés keretében a 216/2008/EK rendelet módosítása kapcsán eddig lefolytatott egyeztetések eredményeit. Annak érdekében, hogy két, a 216/2008/EK rendeletet módosító jogalkotási javaslatról ne folyjanak egymással párhuzamos tárgyalások, és mivel ez a mostani javaslat az átfogóbb, ez az új javaslat a SES II+ kezdeményezés keretében a 216/2008/EK rendeletet illetően javasolt módosításokat is magában foglalja, és azok igazodnak az új javaslat szerkezetéhez és szövegezési stílusához. Emiatt a 2013. június 11-én a SES II+ kezdeményezés keretében előterjesztett COM(2013) 409. számú jogalkotási javaslattal kapcsolatos tárgyalásokat a Bizottság nem viszi tovább.

Azokban az esetekben, amikor az e kezdeményezésben javasolt módosítások kihatnak az Európai Parlament és a Tanács által a légi közlekedés területén elfogadott más uniós jogi aktusokra is (például a balesetek kivizsgálásával, az események bekövetkeztének jelentésével vagy a légi fuvarozók engedélyezésével összefüggésben), a jogalkotási javaslat az egységesség érdekében előirányozza az érintett aktusok megfelelő módosítását is.

•A javaslat egyéb uniós politikákkal való összhangja

A kezdeményezés kapcsolódik és igazodik a Bizottság 2014–2019-re szóló stratégiai célkitűzéseihez, különös tekintettel a „munkahelyek és növekedés” és a „megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac” ügyének elősegítésére.

A javaslat összhangban van emellett a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács által a decentralizált ügynökségekkel kapcsolatban 2012-ben elfogadott közös megközelítéssel is, és a szükséges esetekben az Európai Unió Repülésbiztonsági Hatóságára vonatkozó rendelkezéseket hozzáigazítja a közös megközelítésben ajánlott általános rendelkezésekhez.

A javaslat célja továbbá a pilóta nélküli légi járművek tervezési és üzemeltetési folyamatainak szorosabb összehangolása a légi közlekedés általános szakpolitikai kereteivel. A pilóta nélküli légi járművek is bekerülnek azon légijárműtípusok közé, amelyek a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK rendelet hatálya alatt különféle új szolgáltatásokat nyújtanak az európai légi közlekedési piacon. Mivel a pilóta nélküli légi járművek ugyanazt a légteret használják, mint a többi légi jármű, az általuk végrehajtott műveleteket az általános repülésbiztonsági politikával összhangban, megfelelő biztonsági szinten kell végrehajtani. A pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveleteknek összhangban kell továbbá lenniük a légi forgalomra vonatkozóan a közös repülési szabályokban 4 lefektetett szabályokkal.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdésén alapul, amely jogalapot szolgáltat a légi közlekedés területén az Unió által elfogadott intézkedések számára.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az 1592/2002/EK és a 216/2008/EK rendelettel összhangban az Unió lett felelős a repüléstechnikai termékek légi alkalmasságával és környezetvédelmi megfelelőségével, a járatüzemeltetéssel, a repülőszemélyzet engedélyezésével, a repülőterekkel és a légiforgalmi szolgáltatásokkal, illetve a léginavigációs szolgálatokkal (ATM/ANS), valamint a harmadik országbeli üzemben tartókkal kapcsolatos feladatok elvégzéséért. A polgári repülés biztonságának szabályozása tehát már több mint egy évtizede uniós szinten történik. Ennek hátterében az áll, hogy a légi közlekedés és a repüléstechnikai termékek gyártása nagymértékben országhatárokon átívelő tevékenység, így az Unió szintjén jobban szabályozható.

A kezdeményezés néhány újabb, jól körülhatárolt területtel javasolja bővíteni az uniós repülésbiztonsági keretszabályozás hatályát. Az új szabályozás ennek megfelelően kiterjedne a pilóta nélküli légi járművekre, a földi kiszolgálás biztonságára, valamint a légi járművek és a repüléstechnikai rendszerek tervezésének védelmi vonatkozásaira, ezen belül a kiberbiztonságra.

A pilóta nélküli légi járművek gyártása határokon átívelő dimenzióval rendelkezik, hiszen az ilyen járművek vásárlása gyakran interneten történik, illetve vagy a teljes jármű, vagy egyes alkatrészei importból származnak. Részletes és egymástól eltérő nemzeti szabványok és szabályok érvényesülése esetén nehéz biztosítani a belső piacon a kölcsönös elismerést. Számos üzemben tartó a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletek tekintetében is határokon átívelő tevékenységek kidolgozásába fogott. A különféle infrastruktúrák (például olajfúrótornyok vagy vasúti vágányok) ellenőrzése nemzetközi szinten szerveződik. Fontos volna, hogy az Unió különböző helyszínein az üzemben tartók – különösen, ha réspiacokon tevékenykednek – ugyanazokat a pilóta nélküli légi járműveket és ugyanazokat a pilótákat vegyék igénybe, illetve azonos üzemben tartási követelmények vonatkozzanak rájuk, még akkor is, ha a műveletek alkalmazási köre korlátozott. Nagy csomagszállító társaságok hangot adtak azon szándékuknak, hogy szolgáltatásaikat európai szinten szervezzék meg, és ehhez közös szabályokra van szükség. A közös működési szabályok végrehajtási szintjén érvényesülne a szubszidiaritás, azaz a tagállami hatóságok helyi szintű kockázatértékelést végeznének, és ez alapján döntenének arról, hogy mely légteret nyitják meg vagy zárják le a pilóta nélküli légi járművek számára, és milyen feltételekkel. A pilóta nélküli könnyű légi járművekkel végzett műveletek többségét helyi szinten hajtják végre, ezért indokolt, hogy a helyi hatóságok feladata legyen a kockázatok szintjének megítélése és az adott művelettípus engedélyezése.

A földi kiszolgálás területén az uniós szintű fellépést az teszi szükségessé, hogy a földi kiszolgálással összefüggő balesetek az elmúlt tíz évben a negyedik legnagyobb balesetkategóriát képezték, és az önkéntességen alapuló tagállami szintű kezdeményezések mind ez idáig nem voltak képesek kielégítően kezelni ezt a kockázatot. Jelenleg nincsenek olyan uniós szintű biztonsági követelmények, amelyek közvetlenül a földi kiszolgálást végző szolgáltatókra vonatkoznak. Tekintettel arra is, hogy a földi kiszolgálás része a teljes légi közlekedési rendszernek, és kapcsolatban van több olyan területtel, amely már uniós hatáskörbe tartozik (például a repülőtér-üzemeltetés és a járatüzemeltetés), az uniós szintű szabályozás egységes megközelítést tenne lehetővé minden tagállamban. Az arányosság biztosítása érdekében a javaslat szerint ahhoz, hogy megkezdhessék tevékenységüket, a szolgáltatókat nem kellene előzetes tanúsításnak alávetni. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a földi kiszolgálásra vonatkozó közös követelményeket az elismert ipari szabványokra és a helyes gyakorlatra kell alapozni. Ezzel párhuzamosan a tagállamok számára biztosítani kell a szolgáltatók felügyeletének ellátásához szükséges szabályozási eszközöket.

A légi járművek és a rendszerek tervezésének védelmi vonatkozásaival kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az Unió már most is foglalkozik egyes ehhez kapcsolódó kérdésekkel. A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 és a jelenleg hatályos 216/2008/EK rendelet közötti viszony azonban nem minden tekintetben egyértelmű, így többek között az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének szerepét illetően sem. A javaslat tisztázza az Unió hatáskörét e tekintetben, figyelembe véve azt, hogy ezek a védelmi szempontok szorosan kapcsolódnak a légi járművek tervezésének és a légi járatok üzemeltetésének biztonságához, és ezeken a területeken az Unió a 216/2008/EK rendelet értelmében már rendelkezik hatáskörrel.

•Arányosság

A kezdeményezés kiemelten törekszik az arányosság elvének érvényesítésére, és – amint azt a jogalkotási javaslat hátteréül szolgáló hatásvizsgálatról készült jelentés 6.6. szakasza leírja – a repülésbiztonság jelenlegi keretszabályozásának arányosabbá tételét célzó intézkedések szerves részét képezik az előterjesztett intézkedéscsomagnak. A kezdeményezés kockázatalapú megközelítés alkalmazását irányozza elő a légi közlekedés biztonságának szabályozásában, ami várhatóan a teljes légi közlekedési ágazatnak előnyére válik, és különösen kedvező a kis- és középvállalkozások szabályozása szempontjából.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat nem módosítja a jogi aktus típusát. Az 1592/2002/EK rendelet 2002-es elfogadása óta a polgári repülésbiztonság szabályozása rendeletek útján történik az Unióban. A Bizottság nem látja indokoltnak, hogy ezen változasson.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az érdekelt felekkel a Bizottság és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség párhuzamosan konzultált. A két konzultáció kiegészítette egymást. Emellett a nyilvános konzultációk kiegészítéseképpen a Bizottság szolgálatai több találkozót szerveztek a tagállamokkal és a légi közlekedésben érintett szervezetekkel. A Bizottság által lefolytatott nyilvános konzultáció eredményeinek összefoglalása elolvasható az Europa honlapon . A nyilvános konzultáció legfontosabb megállapításai a következők voltak:

–Nagy az egyetértés abban, hogy az Unióban nagyon magas szintű biztonság tapasztalható. A véleményüket kifejtők több mint 90%-a egyetértett vagy határozottan egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy jelenleg biztonságos az EU-ban repülőgéppel utazni.

–Ugyanakkor az is egyértelmű véleményként fogalmazódott meg, hogy a biztonság területén nincs helye megelégedettségnek. A Bizottság internetes felmérésén nézeteiket kifejtő tagállamok és ipari szervezetek több mint 70%-a véli úgy, hogy javítani kell a biztonsági kockázatok azonosításának és enyhítésének képességét.

–A jelenlegi biztonsági teljesítmény fenntartásán túl a tagállamok és az érdekeltek legfontosabb aggálya a jelenlegi rendszer hatékonyságával és arányosságával függ össze. A Bizottság internetes felmérésén nézeteiket kifejtő szervezetek elsöprő többsége (82%-a), és különösen a kis- és középvállalkozások vélekedtek úgy, hogy a jelenlegi szabályok túlságosan részletesek és előíró jellegűek, valamint hogy a biztonság jelenlegi szintje alacsonyabb költségek mellett is tartható lenne (83%). Ezt az álláspontot jobbára a tagállamok is osztják.

–A tagállamok és az ipar képviselői aggályukat fejezték ki amiatt, hogy a légügyi hatóságok jelenleg nem hasznosítják hatékonyan a rendelkezésre álló technikai erőforrásokat, és egyes nemzeti légügyi hatóságok szűkében vannak az erőforrásoknak. A tagállamok és a Bizottság internetes felmérésén nézeteiket kifejtő szervezetek többsége (63%-a) úgy látja, hogy egyes nemzeti légi közlekedési hatóságok nem rendelkeznek a felügyeleti feladataik végzéséhez szükséges költségvetéssel vagy humánerőforrással.

–A légijármű-gyártó ipar képviselői szorgalmazták, hogy az Unió vállaljon aktívabb szerepet a polgári repülés biztonságára vonatkozó európai szabványok nemzetközi terjesztésében, többek között a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretein belül, és aggályuknak adtak hangot amiatt, hogy hosszú távon rendelkezésre fognak-e állni az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnél (EASA) a termékek típusalkalmasság-vizsgálatához szükséges erőforrások.

–A Bizottság internetes felmérésén nézeteiket kifejtő szervezetek 73%-a rámutatott, hogy a jogi rendelkezések alkalmazásában előfordulhatnak következetlenségek, hiányosságok és átfedések, amelyek gyakran a tagállamok általi eltérő jogértelmezésre vezethetők vissza.

Az uniós szociális partnerek (mind a munkaadók, mind a munkavállalók képviselői) szintén részt vettek a Bizottság és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége által szervezett konzultációban. A légi közlekedésben dolgozókat képviselő szervezetek különösen annak fontosságára hívták fel a figyelmet, hogy a repülésbiztonság szabályozásának teljesítményalapú megközelítése kiegészítse a jelenlegi előíró jellegű szabályokat, de ne lépjen azok helyébe. A munkavállalókat képviselő szervezetek azon aggodalmuknak is hangot adtak, hogy a jövőben rendelkezésre fognak-e állni a repülésbiztonsági felügyeleti tevékenységhez szükséges tagállami erőforrások, és rámutattak arra, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy mind a hatóságoknál, mind szélesebb értelemben véve a légi közlekedési ágazatban dolgozó személyek magas színvonalú képzésben részesüljenek és magas szintű szakértelemmel rendelkezzenek. A pilótákat képviselő szervezetek elsősorban azzal kapcsolatos aggályaikat ismertették, hogy egyes légitársaságok munkáltatói gyakorlatai és más innovatív üzleti modellek negatív hatást gyakorolhatnak a biztonságra.

A munkaadókat képviselő szervezetek ezzel szemben a tagállamok eltérő jogalkalmazási gyakorlataira, a túlszabályozásra, valamint a tanúsítási és felügyeleti tevékenységhez szükséges erőforrások nem kellően hatékony használatára hívták fel a Bizottság figyelmét. A munkaadók rámutattak, hogy miközben a légi közlekedési ágazat a belső piacon szabadon működik, az ágazat felügyelete továbbra is az egyes tagállamok felelősségének elve alapján szerveződik. A munkaadók számára különös fontossággal bír az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, a szabványosítás és a végrehajtási szabályok stabil volta. A munkaadókat képviselő szervezetek némelyike közös uniós polgári repülési hatóság felállítását szorgalmazta.

A Bizottság javarészt egyetért a nyilvános konzultációk eredményeivel, és figyelembe vette őket a javaslat elkészítésekor. A javaslatnak a repülésbiztonság-menedzsmentet szabályozó rendelkezései, valamit az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv és a nemzeti légiközlekedés-biztonsági programok létrehozása nyomán várhatóan javulni fognak az Uniónak a biztonsági jellegű kockázatok azonosításával és enyhítésével kapcsolatos képességei. A kockázat- és teljesítményalapú szemléletnek a szabályozásba való bevezetése várhatóan arányosabbá fogja tenni a keretszabályozást, és lehetőséget ad a különböző típusú légi közlekedési tevékenységek és a hozzájuk társuló kockázatok közötti különbségek jobb figyelembevételére. A rendelkezésre álló erőforrásoknak a nemzeti légügyi hatóságok és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége általi együttes kezelésére és megosztására vonatkozó javasolt keret várhatóan hatékonyabbá fogja tenni az erőforrások kihasználását.

Egy másik nyilvános konzultációra is sor került, amely kifejezetten a pilóta nélküli légi járművekkel foglalkozott, és amelynek során megerősítést nyert, hogy az említett légi járművekben rejlő potenciál kiaknázásához uniós szinten sürgős fellépésre van szükség. Az is egyértelműen kiderült, hogy a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos technológiák hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. A konzultáció során megerősítést nyert, hogy a pilóta nélküli légi járművek összes változata kifejlesztésre kész állapotban van, és gyors elterjedésüket a jogi és műszaki bizonytalanságok akadályozzák. A rájuk vonatkozó jóváhagyási nehézségek és a szabályok elaprózódottsága komoly terhet jelent. A válaszadók szerint elsősorban a biztonság és a magánélethez való jog kapcsán merülnek fel aggályok, és ezek kezeléséhez olyan jogszabályi keretre van szükség, amely a kockázatokkal arányos szabályokat tartalmaz, és amelyben szerep jut a nemzeti hatóságoknak.

Általános vélemény, hogy a pilóta nélküli légi járművek szabályozása tekintetében jelenleg fennálló – a 150 kg-os küszöbön alapuló –, az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás elavult. A pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó szabályokat úgy kell módosítani, hogy műveletközpontúak legyenek, és az egyes műveletekkel tel járó kockázatokat számos tényező alapján kell meghatározni. A pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletek légiközlekedés-védelmi és a magánélethez való joggal kapcsolatos szempontjai tekintetében a konzultációból az a következtetés vonható le, hogy nem új szabályokra van a szükség, hanem a meglévők hatékonyabb alkalmazására, és emellett a nemzeti légi közlekedési hatóságok és a nemzeti adatvédelmi hatóságok közötti szorosabb együttműködésre.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság felkérésére az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015. március 16-án véleményt alkotott a felmerült kérdésekről . A véleményben foglaltak több mint hatezer, a tagállamok és az érdekeltek által megfogalmazott észrevételen alapulnak, és több különböző módosítást javasolnak a légi közlekedés technikai szabályozásának különféle területein, köztük a biztonság, a védelem, a kutatás, a környezetvédelem, valamint az európai repülésbiztonsági rendszerben rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználása területén.

A Bizottság emellett a következő szakértői véleményeket és tanácsokat használta fel:

1.A hatásvizsgálat keretében két tanulmány készült:

–Az első tanulmány a légügyi hatóságok humán- és pénzügyi erőforrásainak rendelkezésre állását, kihasználási hatékonyságát és alakulását, valamint az európai repülésbiztonsági rendszer finanszírozását elemezte (háttértanulmány az erőforrásokról). A tanulmány megállapította, hogy az elmúlt tíz év során romlott az erőforrások és a munkateher egyensúlya. A tanulmány szerint továbbá a meglévő erőforrások jobban is allokálhatók lennének a rendszeren belül. Emellett hiányosságokra derült fény a szakemberek képesítésével kapcsolatban. A tanulmány szerint ezek a tényezők együttesen gátolják a légügyi hatóságokat abban, hogy teljes mértékben kihasználják a bennük rejlő potenciált. A tanulmány végül arra is rámutatott, hogy a nemzeti légügyi hatóságok munkamódszereiben és finanszírozásában tapasztalható különbségek kihatnak az uniós közös légi közlekedési piac szereplői közötti verseny feltételeire.

–A teljesítményrendszerekkel és a teljesítményalapú megközelítéssel foglalkozó második tanulmány azt vizsgálta, hogy hogyan lehetne teljesítményalapú elemeket beilleszteni a repülésbiztonság-menedzsment folyamatába (háttértanulmány a teljesítményről). A tanulmány megállapítja, hogy a polgári repülés területén bevezethető lenne a biztonságra vonatkozó teljesítményrendszer, de technikai megfontolásokból óva int annak elhamarkodott bevezetésétől. Ami a repülésbiztonság szabályozásának teljesítményalapú megközelítését illeti, a tanulmány arra a megállapításra jut, hogy ez a megközelítés kedvezően hatna a repülésbiztonságra és az innovációra, de a hatás csak kvalitatív módon írható le, és nagyban függ azoktól a konkrét szabályoktól, amelyeket az előíró szabályozásról a teljesítményalapú szabályozásra való áttérés érinteni fog. Éppen ezért a repülésbiztonság szabályozásának teljesítményalapú megközelítéséből származó előnyök előzetesen nem számszerűsíthetők. Ezt a tanulmányt az ágazat és a tagállamok szakértői külön is értékelték.

2.A Bizottság figyelembe vette az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség igazgatósága által létrehozott, tizennégy EU/EFTA-ország polgári repülési ügyekért felelős főigazgatóját, valamint az EASA és a Bizottság képviselőit tömörítő, az EU légi közlekedési szabályozási rendszerének jövőjével foglalkozó alcsoport ajánlásait 6 is. Végezetül a javaslat elkészítése során figyelembevételre kerültek a 216/2008/EK rendelet 62. cikke alapján a rendelet végrehajtásáról lefolytatott független külső értékelés („62. cikk szerinti értékelés”) eredményei 7 is. Mindkét értékelés – több más felvetés mellett – azt ajánlotta, hogy a 216/2008/EK rendelet több tekintetben módosításra kerüljön. Az értékelések keretében megfogalmazott ajánlások összefoglalását az e javaslatot kísérő, a hatásvizsgálatot ismertető jelentés tartalmazza.

•Hatásvizsgálat

A javaslatot kísérő két hatásvizsgálatot ismertető jelentés elolvasható az interneten: [link]. A 216/2008/EK rendelet felülvizsgálatáról készült hatásvizsgálatról szóló jelentést a Hatásvizsgálati Testület áttekintette, és 2015. június 19-én kedvező véleményt [link] alkotott róla. Szabályozói Ellenőrzési Testület áttekintette a drónműveletek EU-n belüli biztonságos fejlesztéséről készült hatásvizsgálatról szóló jelentést, és 2015. november 5-én kedvező véleményt [link] alkotott róla.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat mentesíti a szabályozás alól azokat a pilóta közreműködését igénylő légi járműveket, amelyek egyszerű tervezésűek, amelyek főként helyi szinten működnek, valamint amelyek saját építésűek, vagy különösen ritka típusok, vagy csak kis számban léteznek. A repülőterek közül a kezdeményezés nem vonatkozik azokra, amelyek nem nyitottak a nyilvános használat előtt, amelyeken nem folyik kereskedelmi célú légi fuvarozás, valamint amelyek a működési területük jellegét vagy méretét tekintve nem felelnek meg bizonyos műszaki minimumkövetelményeknek.

A mikro-, a kis- és a középvállalkozásokra kiterjed a javaslat, ahogyan az a jelenleg hatályos 216/2008/EK rendelet esetében is van. A javaslat azonban olyan arányosabb és rugalmasabb rendszert irányoz elő, amely jobban figyelembe veszi a különböző méretű vállalkozások közötti különbségeket. E javaslatnak éppen ez, a rendszer rugalmasságának növelése az egyik legfontosabb célja. Ezen belül is számos olyan intézkedést tartalmaz, amely a kis- és a középvállalkozások, valamint a sportrepülés tekintetében csökkentené adminisztratív terheket, és a kisvállalkozók szempontjából kedvezőbbé tenné a szabályozást. A légi járművek tervjóváhagyása területén a javaslat értelmében a kis kockázattal járó műveletekben használt könnyű légi járművekre a típusjóváhagyás helyett egy másik eljárás kerülne alkalmazásra. Az uniós szabályozás alól rendszerint mentesített ultrakönnyű légi járművek gyártói számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy termékeiket mégis az uniós jog hatálya alá helyezzék, és így azokat szabadon forgalmazhassák a belső piacon. A repülőklubok és a sportrepülésre szakosodott egyesületek számára lehetővé kell tenni, hogy – bizonyos meghatározott feltételek mellett – a nemzeti légi közlekedési hatóságok nevében minősített szervezetként járjanak el.

A javaslat emellett megkönnyíti az elektronikus információcserét és a digitális technológiák további bevezetését. A Bizottság ezen a területen javaslatot tesz egy olyan, a tanúsítás, a felügyelet és az előírások betartatása területét felölelő elektronikus adattár létrehozására, amelyhez az összes tagállam légügyi hatósága és az EASA hozzáfér. Az adattárban összegyűjtött adatok egy része a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé fog válni. A javaslatban foglalt rendelkezések szerint az Ügynökség felhatalmazást kapna arra, hogy megállapodásokat kössön vállalkozásokkal vagy vállalkozásokat tömörítő társulásokkal az adatok összegyűjtésére, cseréjére és elemzésére vonatkozóan, ami előkészítené az utat a nagy adathalmazokra épülő technológiáknak a repülésbiztonsági elemzésekben való felhasználása számára.

•Alapjogok

A javaslatnak – a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó cikkek kivételével – nincs közvetlen hatása az alapjogok védelmére. A pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletek biztonságára vonatkozóan kidolgozott szabályok hozzájárulnak a magánélet és az adatok védelmére vonatkozóan jelenleg hatályban lévő szabályok hatékonyabb alkalmazásához. Az a biztonsági előírás, amelynek értelmében a pilóta nélküli légi járműveket azonosító eszközzel, például elektronikus azonosító chippel kell felszerelni, szintén segíti majd azon személyek azonosítását, akik nem tartják be a magánélet és az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak vannak költségvetési vonzatai, éspedig az uniós költségvetés 06 02 02. jelű, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének előirányzatait tartalmazó jogcímcsoportját illetően, ahogyan azt a csatolt pénzügyi kimutatás ismerteti.

A javaslat több új feladatot ruház az Ügynökségre, ami kihat az uniós hozzájárulásból finanszírozott álláshelyek számára. Az igényelt új álláshelyek elsősorban a következő tevékenységekkel vannak összefüggésben: (1) az adatok és az információk uniós szintű gyűjtése, cseréje és elemzése („nagy adathalmazok”); (2) a tanúsítási, a felügyeleti és az előírások betartatását célzó tevékenységhez kapcsolódó uniós adattár létrehozása és karbantartása; (3) a szabályalkotással és a végrehajtással összefüggő új feladatok ellátása a földi kiszolgálás, a környezetvédelem és a védelem területén; valamint (4) az európai repülésbiztonsági rendszeren belüli, az Unió-szerte rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználását biztosítani hivatott feladatátruházási rendszer létrehozása.

Az azonosított humánerőforrás-igény egy része kielégíthető a jelenlegi munkatársak átcsoportosításával, így az Ügynökségnek az uniós hozzájáruláson alapuló költségvetésből finanszírozott személyzet tekintetében csupán 5 új álláshelyre és 4 szerződéses alkalmazotti helyre van szüksége.

A hatásvizsgálatról összeállított jelentés X. melléklete egy olyan, az ATM/ANS területén végzett hatósági feladatokért fizetett díjaknak az Eurocontroltól az Ügynökséghez való átirányításán alapuló javaslatot tartalmaz, amely nyomán nem növekednének az üzemben tartók költségei. Ha az Ügynökség ezen díjakból képes volna finanszírozni az ATM/ANS területén végzett hatósági feladatokhoz kapcsolódó tevékenységeit, akkor az uniós hozzájárulásból származó költségvetéséből finanszírozni lehetne az említett új álláshelyeket. A rendeletjavaslat tehát a 190. cikk (1) bekezdésének f) pontjában arról rendelkezik, hogy az útvonali díjak képezzék az Ügynökség bevételét. Az útvonali díjaknak az EASA-hoz való átirányítása a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-i 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosítását is igényli. Emellett a javaslat egy olyan mechanizmus bevezetésére is kitér, amely lehetővé tenné, hogy a díjakból befolyó bevételekből finanszírozott ügynökségi személyzet létszáma jobban igazodjon a szükségletekhez.

Ebben az összefüggésben fontos kiemelni, hogy az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége azon európai uniós ügynökségek közé tartozik, amelyek a befolyó díjakból részben önfinanszírozó szervezetként működnek. Költségvetésének mintegy egyharmadát adják az Unió és a harmadik országok hozzájárulásai, és mintegy kétharmada származik a tanúsításokért és más szolgáltatásokért az ágazati szereplőktől beszedett díjakból. Az EU-hozzájáruláson alapuló költségvetés elkülönül a beszedett díjakon alapuló költségvetéstől, és az Ügynökség számviteli rendszere szigorú különbséget tesz az uniós hozzájáruláshoz kapcsolódó tevékenységek és a beszedett díjakhoz kapcsolódó tevékenységek között, így kizárt a keresztfinanszírozás lehetősége. Az Ügynökség esetében tehát az uniós hozzájárulás nem „kiegyenlítő” szerepet játszik, ahogyan az a többi, részben önfinanszírozással működő ügynökség esetében történik, a jogalkotó ugyanis úgy határozott, hogy a díjaknak a valós költségeket kell tükrözniük.

A Bizottság javasolja megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az Ügynökségnek a tanúsításokért és más szolgáltatásokért az ágazati szereplőktől beszedett díjakon alapuló létszámtervét – az ágazat részéről a szóban forgó szolgáltatások iránt tapasztalható igények függvényében – a jelenleginél rugalmasabban lehessen módosítani. A rugalmasságnak azonban feltétele, hogy az Ügynökség munkaterhelésére és hatékonyságára vonatkozó megbízható mutatók kerüljenek kidolgozásra. Ezzel elkerülhető, hogy a nagyobb rugalmasság további terhekkel járjon az ágazat számára. A mutatók olyan tényezőket vehetnének figyelembe, mint a tanúsítási tevékenységek elvégzésének átlagos ideje, az ágazati alkalmazásokra való reagálási idő, az egy tanúsítvány kibocsátáshoz szükséges átlagos erőkifejtés, illetve az általános költségeknek a tevékenységekhez kapcsolódó összköltségekhez viszonyított aránya. A kereslet csökkenése esetén az Ügynökségnek csökkentenie kell a díjakból befolyó bevételekből finanszírozott személyzet létszámát. A szükséges létszámcsökkentést a határozott idejű szerződések és a dolgozók természetes fluktuációjának hatékonyabb kiaknázásával, és a jövőbeli feladatokra vonatkozó megbízható tervezéssel lehetne biztosítani.

Számos különböző tényezőtől függ, hogy hány díjakból finanszírozott álláshelyre van szükség. Az elkövetkező öt évben többek között az alábbi tényezők fogják befolyásolni a piaci keresletet:

• Az új repülőgépek iránti kereslet alakulása, különösen az ázsiai–csendes-óceáni térségben, ahol a légijármű-flotta várhatóan háromszorosára fog nőni. A keresletet részben az ezekben a régiókban működő gyártók új modelljeivel lehet majd kielégíteni, amelyeket szintén EASA típusalkalmassági eljárásnak kell alávetni.

• A globális légi forgalom várhatóan évente 3 %-kal nő, ez pedig közvetlen hatást gyakorol az Ügynökség légi alkalmasság fenntartásával kapcsolatos tevékenységeire (repülésbiztonsági kritikai felügyelet), hiszen az egy bizonyítvány kiadásához szükséges munka egyenesen arányos azzal, hogy az adott típusból mennyit használnak a légitársaságok.

• Olyan új technológiák, mint a pilóta nélküli légi járművek fejlesztése, az elektromos légi járművek vagy az új hőléghajó-technológia.

Azt, hogy az Ügynökségnek milyen új feladatokat kell ellátnia, többek között az alábbi tényezők fogják befolyásolni:

• A nagy adathalmazokra vonatkozó projekt

• A javasolt 53., 54. és 55. cikkel összhangban egyes felelősségi köröknek a díjakból finanszírozott rendszer alapján a tagállamokról az Ügynökségre való átruházása.

• A biztonsági – ezen belül a kiberbiztonságot érintő – fenyegetések egyre növekszenek, emiatt új módszerekre lehet szükség a tanúsítás tekintetében.

A Bizottságnak szándékában áll, hogy a decentralizált ügynökségek erőforrásaival foglalkozó intézményközi munkacsoportban – amelynek következő ülésére az előzetes tervek szerint 2016 márciusában kerül sor – az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal érdemben megvitassa egy olyan új rugalmassági modell bevezetésének lehetőségét, amely kezelni tudná az ágazati igényekből fakadó munkateher-ingadozást, ugyanakkor különféle mutatók használata révén biztosítaná a hatékonyságot.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság – az Ügynökséggel együtt – tovább dolgozik az Ügynökség munkaterhelésének és hatékonyságának a díjak függvényében való mérésére szolgáló mutatók kialakításán: a cél kidolgozni a díjakból finanszírozott álláshelyek rugalmas kezelését lehetővé tevő rendszer gyakorlati működésének részleteit, és meghatározni, hogy ez a rendszer hogyan hatna az Ügynökség létszámtervére. A díjakból finanszírozott álláshelyek számának szabadabb kiigazítását lehetővé tévő fokozottabb rugalmasság iránti igény szorosan összefügg a Bizottság által a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a beruházások ösztönzése érdekében folytatott politikával. A díjakból finanszírozott tevékenységek vonatkozásában az ágazat azt várja, hogy az Ügynökség kellő időben, piaci szemléletet követve reagáljon az igények megváltozására, mivel ez elengedhetetlen az európai légi közlekedési ágazat versenyképességének fenntartásához.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A kezdeményezéshez kapcsolódó nyomon követés, értékelés és jelentéstétel kereteit a hatásvizsgálatról készült, e dokumentumot kísérő jelentés 7. fejezete ismerteti. Már léteznek és használatban vannak átfogó nyomonkövetési és értékelési mechanizmusok, köszönhetően annak, hogy a repülésbiztonság területén a teljesítmény nyomon követése szerves része az uniós keretszabályozásnak. A javasolt intézkedés eredményességéről az elfogadás után öt évenként kötelező értékelés készül, ahogyan arról a jelenleg hatályos 216/2008/EK rendelet is rendelkezik.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A jogalkotás minősége tekintetében a rendeletjavaslat teljes szövege alapos ellenőrzésen ment át, és ennek eredményeképpen a Bizottság a rendelet új, világosabb szerkezetére tett javaslatot, egységesítve annak nyelvezetét is, különösen a III. fejezet vonatkozásában, amely a repülésbiztonság különböző részterületeivel foglalkozik.

Az illetékes nemzeti hatóságok és az Ügynökség által a tanúsítással, a felügyelettel és a végrehajtással kapcsolatban végzett feladatokra vonatkozó összes rendelkezés a IV. fejezetbe került. A rendeletjavaslat III. fejezete kizárólag olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a rendelet hatálya alá tartozó jogi vagy természetes személyekre (azaz a pilótákra, a légi járművek gyártásáért felelős szervezetekre, a repülőtér-üzembentartókra stb.) vonatkoznak.

I. fejezet: Elvek

1. cikk: A rendelet a jelenlegi 216/2008/EK rendelethez képest új célokkal és az e célok teljesítését lehetővé tévő eszközökkel egészül ki.

2. cikk: Ez a cikk összevonja a 216/2008/EK rendelet 1. és 4. cikkét. A szöveg egyszerűsödött. A legfontosabb változás abban áll, hogy a tagállamok az új rendelet egyes rendelkezéseit alkalmazhatják az állami légi járművek tevékenységeire és az általuk nyújtott szolgáltatásokra (például vámügyi, rendőrségi, felkutatási és mentési, tűzoltási, parti őrségi és hasonló jellegű feladatok esetén), valamint a katonai szervek által nyújtott ATM-re/ANS-re. Ezzel a lehetőséggel a tagállamok moduláris módon, azaz belátásuk szerint egy vagy több érintett tevékenység vagy szolgálat vonatkozásában élhetnek. Ugyancsak szabadon dönthetik el a tagállamok, hogy a lehetőséget a légi közlekedés szabályozásának mely területén kívánják igénybe venni (légi alkalmasság, repülőszemélyzet, műveletek stb.). Ha egy tagállam úgy dönt, hogy él a felkínált lehetőséggel, akkor az új rendelet és az annak alapján elfogadott aktusok rendelkezéseit az adott tevékenység kapcsán maradéktalanul be kell tartania. A tagállamoknak arra is lehetőségük lesz, hogy bármikor úgy döntsenek, hogy a rendelet rendelkezéseit – megfelelő átmeneti időszakról gondoskodva – nem alkalmazzák tovább az állami légi járművekre vagy a katonai szervek által nyújtott ATM-re/ANS-re.

Felülvizsgálatra került továbbá a rendeletben foglalt szabályozás alól kivett légi járművek jegyzéke („I. melléklet szerinti légi járművek”) (például kiegészült az elektromos hajtóművel rendelkező, kis méretű légi járművekkel). A javaslat értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazítsa a II. melléklet szerinti légi járművekre vonatkozó tömeghatárokat és más műszaki feltételeket. Végezetül a javaslat azt is tartalmazza, hogy az I. melléklet szerinti légi járművek gyártói kérhetik, hogy a rendelet rendelkezései kiterjesztésre kerüljenek egyes meghatározott légijármű-típusokra. Ez a lehetőség kifejezetten azokra a légi járművekre vonatkozik, amelyek sorozatgyártásban készülnek, és amelyek előnyét láthatják a belső piacon belüli közös követelmények alkalmazásának és a szabad mozgásnak.

Az ilyen részvételi/kívülmaradási lehetőségeket minden esetben bizonyos feltételek mellett, például a Bizottság előzetes jóváhagyásával lehet igénybe venni: ezek célja elsősorban az új rendelet helyes alkalmazásának biztosítása, az 1. cikkben meghatározott célok szem előtt tartása, valamint az összes érintett fél számára az átláthatóság és a jogbiztonság garantálása.

3. cikk: Több fogalommeghatározás módosult, és a rendeletjavaslat érdemi rendelkezéseinek változásai miatt több új fogalommeghatározás is bekerült a szövegbe. A kockázatalapú megközelítéshez igazodva kikerült a szövegből a „hajtóművel rendelkező komplex légi jármű” és a „kereskedelmi célú üzemben tartás” fogalmak meghatározása. Az e fogalommeghatározásokban foglalt konkrét kritériumok jobban meghatározhatók a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban. A módosult vagy a szövegből kikerült fogalommeghatározások miatti ideiglenes helyzetet a rendeletjavaslat végén, a 126. cikkben foglalt átmeneti rendelkezések szabályozzák.

4. cikk: A 216/2008/EK rendelethez képest a szöveg egy új, az alapelvekkel foglalkozó cikkel egészül ki. Új elem különösen az arányosság elve, amely egyben a Bizottság által korábban előterjesztett SES II+ kezdeményezés kapcsán elfoglalt tanácsi álláspontot is tükrözi, és újdonságnak számítanak azok a kritériumok, amelyeket az új rendelet alapján meghozott intézkedések meghatározásának és végrehajtásának alapjául szolgáló kockázatértékelések lefolytatása során kell figyelembe venni.

II. fejezet: Repülésbiztonság-menedzsment

5–8. cikk: Újonnan került a szövegbe a repülésbiztonság-menedzsmentet szabályozó fejezet, amely előírja az Európai Légiközlekedés-biztonsági Program és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv elfogadását, és átülteti az Unió jogába az ICAO-egyezmény 19. melléklete (Annex 19) szerinti, az állami biztonsági programokkal kapcsolatos szabványokat és ajánlott gyakorlati eljárásokat. A 6. cikk az Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervvel foglalkozik, és bevezeti a repülésbiztonsági teljesítmény uniós szinten elérendő, elfogadható szintjének fogalmát. A fogalom bevezetése azonban nem jelenti azt, hogy uniós vagy tagállami szinten a biztonságra vonatkozóan kötelező erejű célértékek kerülnének meghatározásra.

III. fejezet: Alapkövetelmények

9–18. cikk: A 216/2008/EK rendelet légi alkalmassággal kapcsolatos rendelkezései az összegyűlt tapasztalatok és a fel nem szerelt berendezés új fogalmának figyelembevétele érdekében átdolgozásra kerültek. Továbbá a légialkalmassági bizonyítványokkal foglalkozó rendelkezések alkalmazási köre a repüléstechnikai termékek környezetvédelmi megfelelőségére is kiterjesztésre került. A termékekre vonatkozó környezetvédelmi szabványoknak továbbra is az ICAO-egyezmény 16. mellékletén (Annex 16) kell alapulniuk, de az Uniónak a jövőben lehetősége lenne arra, hogy az ICAO követelményeit rugalmasan kezelje és a konkrét igények alapján módosítsa, ahogyan ez a biztonság vonatkozásában már most is érvényesül. Végezetül a kis kockázatú műveletekkel kapcsolatban új elem, hogy a termékek és az alkatrészek kialakításának légi alkalmassága és környezetvédelmi megfelelősége anélkül értékelhető, hogy bizonyítványt kellene kibocsátani. Ezzel a lehetőséggel elsősorban egyes, az általános célú légi közlekedésben részt vevő légi járművek esetében lehetne élni. Emellett a várakozások szerint ezzel a lehetőséggel a rendelet I. mellékletében felsorolt légi járművek gyártói is élni fognak, ha a 2. cikk alapján úgy döntenek, hogy alávetik magukat az uniós szabályozási rendszernek.

A termékek folyamatos légi alkalmasságával – amely a 216/2008/EK rendelet 6. cikkében szerepelt – a rendeletjavaslat 9–18. cikke is foglalkozik (Légi alkalmasság és környezetvédelem). A környezetvédelem területén új rendelkezéseket tartalmaz továbbá a 75. cikk is.

19–25. cikk: A 19–25. cikk a 216/2008/EK rendelet 7. cikkében szereplő rendelkezéseket veszi át új elrendezésben. A javaslat a cikkek hatályát kiterjeszti a légiutas-kísérőkre, és a 216/2008/EK rendelet 10. cikkének a légiutas-kísérőkre vonatkozó rendelkezéseit áthelyezi ebbe a szakaszba. A szabadidős célú üzemben tartásban részt vevő pilóták szakszolgálati engedélyére vonatkozó szövegrészek egyszerűbbé váltak, a háziorvosokra vonatkozó szövegrészek pedig átkerültek a tanúsítási tevékenységekkel foglalkozó IV. fejezetbe.

26–28. cikk: A 26–28. cikk a 216/2008/EK rendelet 8. cikkében szereplő rendelkezéseket veszi át új elrendezésben. Az engedélyezési követelmény mostantól kizárólag a kereskedelmi célú légi közlekedési műveletekre vonatkozik. Azokat az egyéb művelettípusokat, amelyekre engedélyezési vagy nyilatkozattételi követelmény vonatkozik, kockázatelemzés alapján külön felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell meghatározni.

29–34. cikk: A 29–34. cikk a 216/2008/EK rendelet 8a. cikkében szereplő rendelkezéseket veszi át új elrendezésben. A javaslat e szakasz hatályát kiterjeszti a földi kiszolgálásra. A javaslat értelmében lehetőség volna továbbá arra, hogy az előtér-irányítói szolgálatok tanúsítvány megszerzése helyett nyilatkozat kiadásával igazolják a rájuk vonatkozó követelmények teljesülését.

35–39. cikk: A 35–39. cikk a 216/2008/EK rendelet 8b. cikkében szereplő rendelkezéseket veszi át új elrendezésben. A szöveg a SES II+ kezdeményezésre vonatkozóan a Tanácsban lefolytatott egyeztetések kompromisszumos eredményeit tükrözi. A szöveg egyebek mellett kiegészült az ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek tervezésében, gyártásában és karbantartásában érintett szervezetek által tett nyilatkozatokra vonatkozó rendelkezésekkel.

40–44. cikk: A 40–44. cikk a 216/2008/EK rendelet 8c. cikkében szereplő rendelkezéseket veszi át új elrendezésben. A 216/2008/EK rendelethez képest a rendelkezések érdemben nem változtak.

45–47. cikk: Ezek a cikkek a rendeletjavaslat hatályának kiterjesztése érdekében a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó részletesebb szabályozás jogalapját teremtik meg.

Konkrétabban:

A 45. cikk a kapcsolódó IX. mellékletre utalva a pilóta nélküli légi járművek tervezésére, gyártására, karbantartására és üzemben tartására vonatkozó, a biztonságos üzemben tartáshoz szükséges alapvető követelményekkel foglalkozik.

A 46. cikk azokat a módozatokat mutatja be, amelyekkel igazolható az alapvető követelmények teljesítése. Mivel a pilóta nélküli légi járművek olyan műveletek elvégzésére is képesek, amelyeket pilóta által irányított légi járművek nem tudnak elvégezni, a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekhez kapcsolódó kockázatok köre igen széles: a „pilóta részvételével zajló légi közlekedési műveletek kockázataihoz” hasonló, hagyományosan magas kockázattal járó műveletektől az igen alacsony kockázatú műveletekig terjednek. Annak érdekében, hogy a szabályok és az eljárások arányosak legyenek az adott művelet kockázataival, olyan műveletközpontú megközelítési mód felé kell elmozdulni, amellyel felmérhető egy adott művelet vagy művelettípus pontos kockázata.

A javaslat értelmében a tömeggyártásban készülő, pilóta nélküli légi járművek tekintetében azok a már meglévő piacfelügyeleti mechanizmusok kerülnének alkalmazásra, amelyekről a kifejezetten az ilyen típusú termékek gyártását és forgalmazását szabályozó 765/2008/EK rendelet és a 768/2008/EK határozat rendelkezik. A légügyi hatóságokra azonban még e mechanizmusok alkalmazása esetén is hárulna közvetett szerep, mivel a műveleti képességre vonatkozó korlátozásoknak (például annak, hogy a kockázatok minimálisra szorítása érdekében a pilóta nélküli légi járművek legfeljebb 50 méter magasságban repülhessenek) a jövőben is a hagyományos légi közlekedési követelményekből kell fakadniuk. Noha az Ügynökség nem volna felelős a piacfelügyeleti mechanizmusokért, a Bizottság mindenkor jogosult ellenőrizni, hogy a tagállamok eleget tesznek-e kötelezettségeiknek. A piacfelügyeleti mechanizmusnak továbbá részét képezné az állampolgároktól, illetve a vállalkozásoktól érkező, megalapozott panaszok kivizsgálása, és ily módon a nem megfelelő termékek beazonosítása. Egy adott tagállamban feltárt megfelelőségi problémáról a közös piac útján a többi tagállam is értesítést kap.

48–50. cikk: A 48–50. cikk a 216/2008/EK rendelet 9. cikkében szereplő rendelkezéseket veszi át új elrendezésben. Az engedélyezési követelmény mostantól kizárólag olyan harmadik országbeli üzemben tartókra vonatkozik, amelyek kereskedelmi célú légi fuvarozást végeznek. Azokat a harmadik országbeli üzemben tartók által végzett egyéb műveletkategóriákat, amelyekre engedélyezési vagy nyilatkozattételi követelmény vonatkozik, kockázatelemzés alapján külön felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell meghatározni. A szöveg továbbá világosan kimondja, hogy – a jelenlegi gyakorlattal összhangban – a harmadik országbeli üzemben tartóknak nem kell engedéllyel rendelkezniük, ha csupán átrepülést végeznek.

IV. fejezet: Közös felügyeleti és végrehajtási rendszer

51. cikk: Ez a cikk a 216/2008/EK rendeletnek az illetékes nemzeti hatóság és az Ügynökség tanúsítással, felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos feladataira vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza. Továbbá javaslatot tesz egy egyértelmű jogalapra, amely alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján követelményeket fogadjon el a hatóságok igazgatási rendszereire, az ellenőrök képzettségére, az ellenőrzések és más felügyeleti tevékenységek lefolytatásának feltételeire, a földi ellenőrzésekre és felszállási tilalom nem megfelelőség esetén történő elrendelésére vonatkozóan.

52–54. cikk: A 216/2008/EK rendelet megfelelő rendelkezéséhez képest a szöveg új rendelkezésekkel egészült ki a tagállamok, a Bizottság és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége közötti, a tanúsítással, felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos együttműködés tekintetében. Bevezetésre kerülne egy olyan mechanizmus, amelynek keretében a repülésbiztonsági ellenőrök és egyéb szakemberek közös irányítás alá tartoznának és bármely hatóság számára végezhetnének tevékenységet, és mindehhez megfelelő finanszírozási mechanizmus kapcsolódna. Továbbá a tagállamok bármely tevékenység vonatkozásában az Ügynökségre ruházhatnák felelősségi köreiket (ezt jelenleg kizárólag a gyártó létesítmények és a repülésszimulációs oktatóeszközök esetében tehetik). Hasonló keretek kerülnek kialakításra a tagállamok közötti felelősség-átruházásra vonatkozóan is. Az 54. cikk a több országban is működő szervezetek számára lehetővé teszi, hogy felkérjék az Ügynökséget, hogy adott szervezet tekintetében járjon el illetékes hatóságként. Az e cikkben javasolt rendelkezések többsége önkéntes jellegű.

55. cikk: A javaslat értelmében új rendelkezés kerül bevezetésre a tagállami szinten feltárt esetleges rendszerszintű biztonságfelügyeleti hiányosságok enyhítésére. A rendkívüli felügyeleti mechanizmus alkalmazására csak végső lehetőségként és átmeneti jelleggel kerülne sor, és a javaslat szerint az alkalmazásról, illetve annak befejezéséről – jogszabályban meghatározott, világos kritériumok alapján – a Bizottság határozhatna.

56. cikk: A javaslat a cikk hatályát kiterjeszti a nyilatkozatokra.

57. cikk: A cikk kiegészül a külföldön kiállított tanúsítványok és hasonló okmányok felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott feltételek alapján történő elfogadásának lehetőségével. A javaslat szerint továbbá el kellene hagyni a 216/2008/EK rendelet azon rendelkezéseit, amelyek a tagállamok által kötött kétoldalú repülésbiztonsági megállapodásokra vonatkoznak.

58. cikk: Egyértelműbbé váltak a minősített szervezetek akkreditációjára vonatkozó rendelkezések. A javaslat szerint az akkreditált minősített szervezetek jogosítást kaphatnának arra, hogy az Ügynökség vagy egy illetékes tagállami hatóság nevében tanúsítványokat adjanak ki, vonjanak vissza és függesszenek fel. Bevezetésre kerül a minősített szervezetek részére adott akkreditációk elismerésének elve. Ez nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy eldöntsék, mely minősített szervezeteket kívánnak tanúsítási és felügyeleti feladatokkal megbízni. A javaslat szerint a tagállamok közösen akkreditálhatnának minősített szervezeteket.

59. cikk és 60. cikk: A 216/2008/EK rendelet 14. cikkének rendelkezései két külön cikkbe kerültek elosztásra. Az 59. cikk a sürgős intézkedésekkel, a 60. cikk pedig a rugalmassági intézkedésekkel foglalkozik. A javaslat értelmében – a kockázatalapú megközelítéssel összhangban – az Ügynökség és a Bizottság kizárólag az egy légijárat-menetrendi időszaknál (nyolc hónapnál) hosszabb ideig tartó intézkedéseket értékelné.

61–63. cikk: Ezek a cikkek a javasolt új rendelet végrehajtása szempontjából releváns információkkal és adatokkal foglalkoznak. Az új elemek az Ügynökség által az információk uniós szintű gyűjtésének, cseréjének és elemzésének koordinálásában játszott szerepet érintik. Az információk és az információforrások védelmére vonatkozó rendelkezések összhangba kerültek a repülőesemények jelentésére vonatkozó 376/2014/EU rendelettel. A cikk megteremti egy olyan új, az Ügynökség által kezelendő adattár létrehozásának jogalapját, amely tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási tevékenységekkel kapcsolatos információkat tartalmaz. A javaslat szerint az adattár a pilóták egészségi alkalmasságával kapcsolatos információk tagállamok közötti megosztására is szolgálna.

V. fejezet: Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége

64–65. cikk: A 64. cikk három új funkcióval egészíti ki az Ügynökség feladatkörét (a nemzeti illetékes hatóságok segítése, a Bizottság támogatása a légi közlekedési teljesítményrendszerek végrehajtásában, valamint együttműködés a polgári repüléssel kapcsolatos technikai kérdéseket érintően más uniós testületekkel, például az Európai Vegyianyag-ügynökséggel vagy az Európai Védelmi Ügynökséggel). A 216/2008/EK rendelet 18. és 19. cikke a 65. cikkben került összevonásra.

66-67. cikk: Ezek a cikkek össze lettek hangolva a rendeletjavaslat III. fejezetének I. és II. szakaszában eszközölt változtatásokkal. A javaslat az Ügynökségnek az Unióban nem letelepedett szervezetek jóváhagyására vonatkozó felelősségét azokra a szervezetekre korlátozza, amelyek székhelye azon a területen kívül található, amelyért a Chicagói Egyezmény értelmében a tagállamok valamelyike felel. Ily módon a cikk egyértelműsíti az illetékes hatóság szerepét a tengerentúli országokban és területeken letelepedett szervezetek jóváhagyása tekintetében. A tapasztalatok birtokában változtatások történtek az Ügynökségnek a repülésszimulációs oktatóeszközök jóváhagyására vonatkozó felelőssége tekintetében is.

A 216/2008/EK rendelet 22. cikkének a repülési idő korlátozásaira vonatkozó rendelkezései átkerültek a 28. cikk (1) bekezdésének f) pontjába és a 65. cikk (7) bekezdésébe, míg az Ügynökség által megteendő sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatos előírások a 65. cikk (6) bekezdésébe.

68. cikk: A változások nagyrészt a Tanácsban a SES II+ kezdeményezés tekintetében elért kompromisszumon alapulnak. Ebben a cikkben mindenekelőtt a megfelelőségi nyilatkozat fogalma tükröződik. Az egyértelműség kedvéért ez a cikk egy új struktúrát javasol, ahol az (1) bekezdés a szervezetekkel, a (2) bekezdés pedig a rendszerekkel és a rendszerelemekkel foglalkozik. A rendszerek és a rendszerelemek tekintetében az Ügynökség feltételes hatáskörrel rendelkezik: az Ügynökség csak akkor felel a rendszerekre és a rendszerelemekre vonatkozó tanúsításért, ha a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ekként rendelkeznek.

69. cikk: A javaslat az Ügynökségnek a nem az Unió területén letelepedett szervezetek jóváhagyására vonatkozó felelősségét azokra a szervezetekre korlátozza, amelyek székhelye azon a területen kívül található, amelyért a Chicagói Egyezmény értelmében a tagállamok valamelyike felel. Ily módon a cikk egyértelműsíti az illetékes hatóság szerepét a tengerentúli országokban és területeken letelepedett szervezetek jóváhagyása tekintetében.

70. cikk: A 216/2008/EK rendelet megfelelő rendelkezéséhez képest új bekezdés rendelkezik arról, hogy az Ügynökség segíti a Bizottságot a 2011/2005/EK rendelet végrehajtásában.

71. cikk: Ez a rendelkezés megfelel a 216/2008/EK rendelet 55. cikkének. A cikk megújult nyelvezetében az uniós intézmények és szervek által a tagállamok területén végzett kivizsgálásokra vonatkozó legújabb bizottsági megközelítés tükröződik. Mindenekelőtt az lett a korábbiaknál is egyértelműbb, hogy vizsgálati hatáskörét az Ügynökség köteles azon tagállam nemzeti jogának érvényben lévő rendelkezéseivel összhangban gyakorolni, amelyben a kivizsgálásra sor kerül.

72. cikk: A cikk kiigazításra került a végrehajtás eddigi tapasztalatai alapján. Egyértelműbb lett különösen, hogy pénzbírság a szabályok szerint csak akkor szabható ki, ha más kényszerítő intézkedések alkalmatlanok vagy aránytalanok lennének.

73. cikk: Ebben a cikkben összevonásra került a 216/2008/EK rendelet 24. és 54. cikke. A cikk megújult nyelvezetében az uniós intézmények és szervek által a tagállamok területén végzett kivizsgálásokra vonatkozó legújabb bizottsági megközelítés tükröződik. Mindenekelőtt az lett a korábbiaknál is egyértelműbb, hogy vizsgálati hatáskörét az Ügynökség köteles azon tagállam nemzeti jogának érvényben lévő rendelkezéseivel összhangban gyakorolni, amelyben a kivizsgálásra sor kerül. A cikk továbbá kiegészült egy olyan rendelkezéssel, amely arra kötelezi az Ügynökséget, hogy vegyen fel éves biztonsági jelentésébe egy átfogó tájékoztatást arról, miként alkalmazzák az egyes tagállamok az új rendelet előírásait és a rendelet alapján elfogadott részletes szabályokat.

74. cikk: Az eredeti cikk az Ügynökség azon megbízatásával bővült, hogy segítse a Bizottság munkáját az e rendelet hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos fő kutatási témák azonosításában. Az Ügynökség ezenkívül támogatói szerepet kapott az uniós kutatási programok előkészítésében és végrehajtásában. A cikk továbbá lehetőséget biztosít az Ügynökség számára, hogy az uniós kutatási és innovációs uniós keretprogramok, valamint egyéb finanszírozási programok eseti vissza nem térítendő támogatásai révén részt vegyen a szakterületeihez tartozó kutatási projektekben.

75. cikk: Ez az új cikk a polgári repülés környezetvédelmi vonatkozásaival foglalkozik. A cikk nem bővíti az uniós intézkedések hatókörét, csupán azokra a kölcsönhatásokra összpontosít, amelyek a környezetvédelmi intézkedések (pl. bizonyos vegyi anyagok alkalmazásának tilalma) és a légi közlekedési szabályozás egyéb technikai területei között létrejöhetnek. Megbízza továbbá az Ügynökséget azzal, hogy a légi közlekedés környezetvédelmi politikáinak és intézkedéseinek meghatározásában és koordinációjában segítse a Bizottság munkáját, valamint jogi alapot képez ahhoz, hogy az Ügynökség háromévenként légi közlekedéssel kapcsolatos környezeti jelentést tegyen közzé.

76. cikk: A légi közlekedés védelmének a repülésbiztonsághoz közvetlenül kapcsolódó technikai vonatkozásait szintén új cikk tárgyalja. A cikk elsősorban azokkal a kölcsönhatásokkal foglalkozik, amelyek a légi közlekedés védelmét célzó (pl. a pilótafülke ajtajának zárását biztosító rendszerekkel kapcsolatos) intézkedések és a repülésbiztonság között létrejöhetnek. A cikk továbbá lehetőséget nyújt a Bizottságnak arra, hogy a 300/2008/EK rendelet végrehajtásához igénybe vegye az Ügynökség szakértelmét. Végül javaslatot tesz egy olyan eljárás bevezetésére, amely révén az Ügynökség a hatáskörén belül intézkedéseket hozhat a polgári repülés jogsértő beavatkozások elleni védelme érdekében, például légialkalmassági utasításokat vagy repülésbiztonsági tájékoztató közleményeket adhat ki. A javaslat szerint az Ügynökségnek az említett intézkedések megtétele előtt meg kell szereznie a Bizottság beleegyezését, majd ezt követően egyeztetnie kell a tagállamokkal. Mielőtt belegyezését adná az Ügynökség tervezett intézkedéséhez, a Bizottság kikérheti a 300/2008/EK rendelet által felállított, a légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság véleményét.

77. cikk: Az e cikk (4) bekezdésében javasolt új rendelkezések szerint egy adattárat kell létrehozni egyfelől az ICAO szabványai és ajánlott gyakorlatai, másfelől a javasolt rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok rendelkezései közötti különbségek nyilvántartására. Az (5) bekezdés szakértői hálózat révén történő együttműködésre tesz javaslatot a Bizottság, az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok között. Végül a (6) bekezdés egyértelművé teszi, hogy az Ügynökség technikai együttműködést alakíthat ki harmadik országokkal, és eseti vissza nem térítendő támogatások formájában segítséget nyújthat az ilyen országoknak.

78-80. cikk: Ez a három új cikk az Ügynökségnek a válságkezelés, a légi közlekedési képzés és az egységes európai égbolt végrehajtása terén játszott szerepével foglalkozik.

81–103. cikk: A 216/2008/EK rendelethez képest javasolt változások az eddigi tapasztalatokat és a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés (2012) alapján az uniós ügynökségek esetében bevezetett általános feltételeket tükrözik. Különösen javasolt az Ügynökség igazgatótanácsának munkáját segítő végrehajtó testület létrehozása. A helyi irodák létrehozásához immár szükség lesz a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam jóváhagyására. A fellebezési tanács szabályai egyértelműbbé váltak.

104-105. cikk: Az Ügynökség munkamódszereire vonatkozó rendelkezések a jelenlegi gyakorlatra tekintettel felülvizsgálatra kerültek.

106-108. cikk: A 216/2008/EK rendelethez képest javasolt változások az eddigi tapasztalatokat, a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés (2012) alapján az uniós ügynökségek esetében bevezetett általános feltételeket, valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet 8 tükrözik. Ezenkívül egyszerűsödtek az Ügynökség dokumentumainak fordításával kapcsolatos rendelkezések (a fordítások az adott dokumentum biztonsági relevanciájának figyelembevételével fognak készülni).

109–114. cikk: A 216/2008/EK rendelethez képest javasolt változások az eddigi tapasztalatokat, a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés (2012) alapján az uniós ügynökségek esetében bevezetett általános feltételeket, valamint az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet tükrözik. Ezenkívül a 109. cikk (1) bekezdésében foglalt – a vissza nem térítendő támogatásoknak az Ügynökség további bevételi forrásaként történő meghatározására vonatkozó – javaslat szerint az Ügynökség jogosult eseti vissza nem térítendő támogatások fogadására. További bevételi forrásként kerültek megállapításra az ATM-hez/ANS-hez kapcsolódó hatósági feladatokért fizetett léginavigációs díjak. Ez a két újabb finanszírozási forrás, valamint annak lehetősége, hogy a díjakból finanszírozott álláshelyek száma a piaci igények függvényében módosítható legyen , olyan elemek, amelyeket az Európai Parlament is javasolt a Bizottság SESII+ kezdeményezéséről folyó vitában. A 109. cikk (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy az Ügynökségnek olyan, személyi állományra vonatkozó tervezéssel és díjakkal összefüggő forrásgazdálkodással kell rendelkeznie, amellyel képes gyorsan reagálni a díjakból származó bevételek ingadozására. Ezt a 109. cikk (6) bekezdésével összefüggésben kell értelmezni, amely meghatározza, hogy a létszámterv tervezetének, amely a díjakból származó költségvetésből finanszírozott álláshelyeket tartalmazza és amelyre a munkaterhet és a hatékonyságot mérő mutatók alapján az Ügynökség tesz javaslatot, azt kell tükröznie, hogy az ágazat tanúsítás és más tevékenységek iránti igénye hogyan elégíthető ki hatékonyan és időben , hozzájárulva ezzel az európai légi közlekedési ágazat versenyképességéhez. Ezt a megközelítést kell alkalmazni az 53. és 54. cikknek megfelelően a tagállami felelősségi köröknek az Ügynökségre történő esetleges átruházásakor is. Végül az általános költségvetési tervezet elkészítésekor figyelembe kell venni a piaci igények kielégítéséhez szükséges forrásokat is.

115. cikk: A cikk módosult annak érdekében, hogy egyértelműbben határozza meg, mely tevékenységek finanszírozhatók a díjakból. Ezenkívül a cikk világossá teszi, hogy a díjakat ki kell igazítani, amennyiben a költségvetés helyzete ismétlődően jelentősen kedvezően vagy kedvezőtlenül alakul.

VI. fejezet: „Záró rendelkezések”

116-117. cikk: Ezek a rendelkezések a Bizottság arra vonatkozó felhatalmazását érintik, hogy elfogadja az új rendelet alapján szükséges, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat, valamint megállapítják e felhatalmazás gyakorlásának feltételeit.

118. cikk: A cikk módosult annak érdekében, hogy egyértelműbben rendelkezzen arról, hogy az európai harmadik országok részt vehetnek az Ügynökség munkájában, valamint hogy az Ügynökség ezen országokkal munkamegállapodásokat köthet.

119. cikk: Ez egy új cikk, amely a decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésen (2012) alapul, és az Ügynökség és a befogadó tagállam közötti székhely-megállapodás megkötését írja elő.

120. cikk: Ez a cikk a tagállamok által meghatározott, a szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozik, és megfelel a 216/2008/EK rendelet 68. cikkének.

121. cikk: Ez a cikk a személyes adatok kezelésére alkalmazandó szabályokat határozza meg.

122. cikk: Ez a cikk hatályon kívül helyezi a jelenlegi 216/2008/EK rendeletet.

123. cikk: Ez a cikk olyan módosításokat tartalmaz az 1008/2008/EK rendelethez, amelyek szükségesek az üzembentartási engedéllyel (AOC) kapcsolatos kompetenciák tagállamok és az Ügynökség közötti, valamint a tagállamok egymás közötti átruházásainak lehetővé tételéhez. Ezenkívül javaslatot tesz az előzetes jóváhagyásra vonatkozó követelmény megszüntetésére olyan teljes bérleti megállapodások esetében, amelyekben harmadik országbeli üzemben tartó nem vesz részt. Végül a módosítások egyértelműsítik, hogy sima bérleti megállapodás keretében az uniós légi fuvarozó harmadik országban lajstromozott légi járművet is használhat.

124. cikk: Ez a cikk módosításokat tartalmaz az eseményvizsgálatok 996/2010/EU rendeletben meghatározott uniós szabályaihoz annak érdekében, hogy az illetékes szerveknek ne kelljen teljes körű eseményvizsgálatot kezdeményezniük a pilóta nélküli légi járművek közötti olyan repülőesemények esetében, amelyek nem járnak rendszerszintű következményekkel.

125. cikk: Ez a cikk módosítja az események jelentésére vonatkozó, a 379/2014/EU rendelet által meghatározott szabályokat annak érdekében, hogy a pilóta nélküli légi járművek közötti olyan repülőesemények, amelyeknek elhanyagolható hatásuk van a légi közlekedési rendszer biztonságára, ne terheljék az eseményjelentési csatornákat.

126. cikk: Ez a cikk átmeneti intézkedésekről rendelkezik azon fogalmakkal kapcsolatban, amelyeket a most javasolt rendeletben el kell hagyni vagy módosítani kell, de amelyek még benne szerepelnek a 216/2008/EK rendelet alapján elfogadott végrehajtási rendeletekben.

I. melléklet: A javaslat a melléklet hatálya alá vonja a könnyű elektromos légi járműveket (a meghajtórendszer változása és további akkumulátorok telepítése megnöveli a légi jármű tömegét az egyező típusú légi járműéhez képest). Továbbá a javaslat kivonja az új rendelet hatálya alól a kisméretű egyszemélyes hőlégballonokat és kiigazítja a vitorlázó repülőkre vonatkozó tömeghatárokat. A pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó rendelkezések átkerültek a IX. mellékletbe.

II. melléklet: A legnagyobb változás a 216/2008/EK rendelethez képest annak egyértelműsítése, hogy a légi járművek tervezése során figyelembe kell venni kiberbiztonsági szempontokat is (1.3.5. pont). Ezenkívül a javaslatban tükröződnek az említett rendelet gyakorlati végrehajtásából leszűrt tapasztalatok, illetve bevezetésre kerül a fel nem szerelt berendezés fogalma (a fel nem szerelt berendezésekkel kapcsolatos alapvető követelményekkel együtt).

III. melléklet: A szöveg új melléklettel egészül ki, mely a 9. cikkben előírt, a környezetvédelmi megfelelőség tekintetében a termékekre megállapított alapvető követelményekkel foglalkozik.

IV. melléklet: A legfontosabb változást a légiutas-kísérőkre vonatkozó kiegészítő alapvető követelmények bevezetése képezi. Ezenkívül a javaslatban tükröződnek a 216/2008/EK rendelet gyakorlati végrehajtásából nyert tapasztalatok.

V. melléklet: A környezetvédelmi megfelelőséggel kapcsolatos szempontokat a 6. pont tartalmazza. A 216/2008/EK rendeletben foglalt, a légiutas-kísérőkre vonatkozó alapvető követelmények törlésre kerültek, mivel azokkal most már az új rendelet IV. melléklete foglalkozik átfogó módon. A bizonyos komplexebb műveleti kategóriákra vonatkozó kiegészítő alapvető követelményeket tárgyaló 8. pont összhangba került az új rendelet 27. cikkének szövegével. A 8.4. pont kiberbiztonsági aspektusokkal egészült ki. Végül itt is tükröződnek a 216/2008/EK rendelet gyakorlati végrehajtásából leszűrt tapasztalatok.

VI. melléklet: A szöveg egyértelműbbé vált a tekintetben, hogy a légi sportok vagy a kedvtelési célú repülés népszerűsítése céljából létrehozott szervezetek milyen feltételekkel akkreditálhatók minősített szervezetként. Az említett feltételek az igazgatási feladatokkal és az összeférhetetlenség elkerülésével kapcsolatosak.

VII. melléklet: A földi kiszolgálással kapcsolatos alapvető követelmények a 4. pontba kerültek beépítésre. A javaslatban tükröződnek továbbá a 216/2008/EK rendelet gyakorlati végrehajtásából nyert tapasztalatok.

VIII. melléklet: Az alapvető követelmények kiegészültek a légiforgalmi tájékoztató információkat (2.1.3. pont), valamint a rendszerek és rendszerelemek integritását (3.3. pont) érintő kiberbiztonsági szempontokkal. Ezen túlmenően a változásokban tetten érhető az a kompromisszum, amelyet a Tanács a Bizottság által már korábban javasolt SES II+ kezdeményezés kapcsán alakított ki.

IX. melléklet: Ez a 45., 46. és 47. cikkben hivatkozott melléklet a pilóta nélküli légi járműveket érintő alapvető követelményeket tartalmaz a légialkalmasságra, az üzemben tartására és a részt vevő szervezetekre vonatkozóan. Az alapvető követelmények egyben olyan részletesebb szabályok kialakításának alapjául is szolgálnak, amelyek megvalósítanák a 765/2008/EK rendelet értelmében vett „közösségi jogharmonizációs szabályozást”.

X. melléklet: Az összehasonlító kereszthivatkozási táblázat a 216/2008/EK rendelet rendelkezései és az új rendeletre vonatkozó ezen javaslatban foglalt rendelkezések közötti megfeleléseket tartalmazza.

2015/0277 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a polgári repülés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról, valamint a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 9 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 10 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A polgári repülésbiztonság és a környezetvédelem egységesen magas szintjének folyamatos garantálása érdekében közös biztonsági szabályokat és intézkedéseket kell elfogadni annak biztosítására, hogy az Unióban zajló polgári repülésben használt termékek, illetve a tevékenységben részt vevő személyek és szervezetek megfeleljenek ezeknek a szabályoknak és a környezetvédelmi előírásoknak.

(2)Emellett megfelelő uniós szintű felügyeletet kell végezni a harmadik országbeli azon légi járművek viszonylatában is, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ), valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) (a két szerződés a továbbiakban: a szerződések) idevágó rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területre, területen belül vagy területről kiindulóan tartanak üzemben, a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban 1944. december 7-én aláírt egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) által meghatározott korlátokon belül; ezen egyezménynek minden tagállam részese.

(3)Nem volna célszerű olyan szabályokat meghatározni, amelyek minden légi járműre egyaránt vonatkoznak. Továbbra is tagállami szabályozás alá kell tartozniuk különösen az egyszerű tervezésű légi járműveknek, valamint a főként helyi szinten működő, illetve saját építésű vagy különösen ritka típusú vagy csak kis számban létező légi járműveknek, mivel ezek a polgári repülésbiztonságra csak alacsony kockázatot jelentenek, és nem indokolt a többi tagállamot e rendeletben arra kötelezni, hogy ezeket a nemzeti szabályozásokat elismerjék.

(4)Arról a lehetőségről azonban gondoskodni kell, hogy e rendelet egyes rendelkezéseit alkalmazni lehessen a légi járművek bizonyos, egyébként nem a rendelet hatálya alá tartozó típusaira, különösen az ipari módszerekkel gyártott járműtípusokra, és amelyek esetében előnyös lehet az Unión belüli szabad mozgás lehetősége. Ezért az ilyen légi járművek tervezésében részt vevő szervezetek számára lehetővé kell tenni annak kérelmezését, hogy a Bizottság a légi járművek tervezésére, gyártására és karbantartására vonatkozó uniós követelményeket kiterjessze az e szervezetek által forgalomba hozni kívánt járművek új típusaira.

(5)Nem volna célszerű olyan szabályokat meghatározni, amelyek minden repülőtérre egyaránt vonatkoznak. Továbbra is tagállami szabályozás alá kell tartozniuk azoknak a repülőtereknek, amelyek nem nyilvánosak, amelyeket elsősorban szabadidős célú repülési tevékenységhez vesznek igénybe, amelyek a műszeres repülési eljárásokat alkalmazóktól eltérő kereskedelmi célú légi fuvarozást szolgálnak ki, vagy 800 méternél rövidebb burkolt felületű futópályával rendelkeznek, és nem indokolt a többi tagállamot e rendeletben arra kötelezni, hogy ezeket a nemzeti szabályozásokat elismerjék.

(6)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – a Bizottság előzetes engedélyével – a kis forgalmú repülőtereket mentesíthessék e rendelet rendelkezései alól, feltéve, hogy az érintett repülőterek teljesítik a megfelelő alapvető követelményekben meghatározott közös biztonsági minimum-célkitűzéseket. Indokolt, hogy a tagállamok által adott mentességek egyaránt vonatkozzanak az érintett repülőtereken használt berendezésekre, valamint a mentesített repülőtereken működő, földi kiszolgálást és előtér-irányítói szolgáltatásokat biztosító szervezetekre is. Helyénvaló, hogy azok a mentességek, amelyeket a tagállamok e rendelet hatálybalépése előtt adtak meg, érvényben maradjanak, de gondoskodni kell arról, hogy a mentességekkel kapcsolatos információk elérhetők legyenek a nyilvánosság számára.

(7)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a biztonság, a műszaki átjárhatóság vagy a hatékonyság területén elérhető előnyök reményében célszerű számukra, ha az állami légi járművekre, valamint a katonai szervek által biztosított légiforgalmi szolgáltatásokra (a továbbiakban: ATM) és léginavigációs szolgálatokra (a továbbiakban: ANS) nemzeti joguk helyett e rendelet rendelkezéseit alkalmazzák. Ezt engedélyezni kell számukra. Annak érdekében, hogy az ilyen tárgyú kérelmekről dönthessen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az ezzel a lehetőséggel élő tagállamoknak együtt kell működniük az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségével (a továbbiakban: az Ügynökség), és minden információt rendelkezésre kell bocsátaniuk, amely annak megerősítésére szolgál, hogy az érintett légi járművek és tevékenységek megfelelnek e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek.

(8)A polgári repülés biztonságának az Unióban történő szabályozása érdekében az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok alapján hozott intézkedéseknek igazodniuk kell a hatályuk alá tartozó különböző típusú műveletek és tevékenységek jellegéhez és a hozzájuk társuló kockázatokhoz, és ezekkel arányosaknak kell lenniük. Ezeket az intézkedéseket a lehetséges mértékben úgy kell kialakítani, hogy amellett, hogy célorientáltak, lehetőséget nyújtsanak e célok különböző módokon történő elérésére is avégett, hogy az előírt biztonsági szinteket költséghatékonyabb módon el lehessen érni, és ösztönzést nyerjen a műszaki és a szervezési innováció. Ehhez olyan elismert ipari szabványokra és gyakorlati megoldásokra kell visszanyúlni, amelyekkel kapcsolatban bebizonyosodott, hogy biztosítják az e rendeletben megállapított alapvető követelmények teljesülését.

(9)A polgári repülés Unión belüli biztonságának folyamatos javítása, az újszerű biztonsági kockázatok korai felismerése és a korlátozott műszaki erőforrások lehető legjobb kihasználása érdekében elengedhetetlen a repülésbiztonság-menedzsmenttel kapcsolatos szilárd alapelvek alkalmazása. Ezért a biztonság javítására irányuló fellépések tervezéséhez és végrehajtásához közös keretet kell létrehozni. Ennek érdekében az Unió szintjén ki kell dolgozni az Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervet és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Programot. Emellett minden egyes tagállamnak nemzeti légiközlekedés-biztonsági programot kell elfogadnia a Chicagói Egyezmény 19. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelően. E programokat egy-egy tervnek kell kísérnie, amely ismerteti a tagállam által az azonosított biztonsági kockázatok enyhítése érdekében beütemezett intézkedéseket.

(10)A Chicagói Egyezmény 19. mellékletében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a tagállamoknak elfogadható biztonságiteljesítmény-szintet kell megállapítaniuk a felelősségükre végzett légi közlekedési tevékenységek vonatkozásában. Annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok koordinált módon tudják teljesíteni ezt a követelményt, uniós szinten az Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervben meg kell határozni, hogy a légi közlekedési tevékenységek különféle kategóriáinak vonatkozásában mi minősül elfogadható biztonságiteljesítmény-szintnek. Indokolt, hogy a biztonsági teljesítmény elfogadhatónak tekintett szintje az Unió és a tagállamok polgári repülésbiztonsági ambícióinak kifejezésére szolgáljon, de ne legyen kötelező jellegű.

(11)A Chicagói Egyezmény minimumkövetelményeket állapít meg a polgári repülés biztonságának és a környezet ezzel kapcsolatos védelmének biztosítása érdekében. Az alapvető uniós követelmények, valamint az azok végrehajtására ebben a rendeletben megállapított szabályok célja, hogy a tagállamok egységes módon tegyenek eleget a Chicagói Egyezményből fakadó kötelezettségeiknek, beleértve a harmadik országokkal szemben fennállókat is. Ha az uniós szabályok eltérnek a Chicagói Egyezményben megállapított minimumkövetelményektől, a tagállamoknak értesíteniük kell a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet.

(12)A Chicagói Egyezményben meghatározott szabványokkal és ajánlott gyakorlati eljárásokkal összhangban meg kell határozni a repüléstechnikai termékekre, részegységekre és fel nem szerelt berendezésekre, a repülőterekre, valamint az ATM/ANS-szolgáltatásra vonatkozó alapvető követelményeket. Emellett meg kell határozni a légi járművek üzemben tartásában, a repülőterek üzemeltetésében, az ATM/ANS-szolgáltatásban részt vevő személyekre és szervezetekre vonatkozó alapvető követelményeket, valamint a repülőszemélyzet és a légiforgalmi irányítók képzésében és orvosi vizsgálatában részt vevő személyekre és az e tevékenységek során használt termékekre vonatkozó alapvető követelményeket is.

(13)A repüléstechnikai termékek tervezésének környezeti megfelelőségével összefüggésben meghatározott alapvető követelményeknek mind a légi járművek által keltett zajra, mind pedig a légi járművek kibocsátásaira ki kell terjedniük, és lehetővé kell tenniük, hogy az Unió részletes műszaki követelményeket határozhasson meg a környezetnek és az emberi egészségnek a légi közlekedés által okozott káros hatásokkal szembeni védelmére vonatkozóan. E követelményeknek a Chicagói Egyezményben meghatározott szabványokon és ajánlott gyakorlati eljárásokon kell alapulniuk.

(14)Az Uniónak emellett a biztonságos földi kiszolgálás alapvető követelményeit is meg kell határoznia.

(15)Tekintettel arra, hogy a polgári repülés egyre nagyobb mértékben modern információs és kommunikációs technológiákra hagyatkozik, meg kell állapítani azt is, hogy melyek azok az alapvető követelmények, amelyekkel biztosítható a polgári repülési ágazatban használt információk biztonsága.

(16)A repüléstechnikai termékek, részegységek és fel nem szerelt berendezések, a repülőterek és felszereléseik, a légi járművek és repülőterek üzemben tartói, az ATM/ANS-rendszerek és az ATM/ANS-szolgáltatók, csakúgy mint a pilóták és légiforgalmi irányítók, illetve a képzésükben és orvosi vizsgálataikban részt vevő személyek, termékek és szervezetek részére tanúsítványt vagy engedélyt kell kiadni, miután megállapítást nyert, hogy az alapvető követelményeknek, illetve adott esetben az e rendeletben vagy az e rendelet alapján megállapított egyéb követelményeknek is megfelelnek. A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az említett tanúsítványok kiállításához vagy, adott esetben, az e célra szolgáló nyilatkozatok megtételéhez szükséges részletes szabályokat elfogadja, figyelembe véve a rendelet céljait és a szóban forgó konkrét tevékenység jellegét és az azzal kapcsolatos kockázatokat.

(17)A repüléstechnikai termékek és részegységek tervezésében és gyártásában részt vevő szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy nyilatkozattal igazolhassák, hogy a termékek és részegységek megfelelnek a vonatkozó ipari szabványoknak, amennyiben a nyilatkozattétel a megfelelő biztonsági szint garantálásának elfogadott módja. Ezt a lehetőséget célszerű a könnyű motoros repülésben és sportrepülésben használt termékekre korlátozni, a biztonsági célokat szolgáló megfelelő megszorításokkal és feltételekkel.

(18)Mivel a légtérben a hagyományos légi járművek mellett pilóta nélküli légi járművek is működnek, e rendeletnek ez utóbbiakra is célszerű kiterjednie, függetlenül azok üzemi tömegétől. A pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos technológia ma már műveletek egész sorát lehetővé teszi; ezek vonatkozásában a konkrét művelettel vagy művelettípusokkal járó kockázattal arányos szabályokat kell megállapítani.

(19)A pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó szabályoknak a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lenniük az uniós jogszabályok által szavatolt megfelelő jogokkal, különösen a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való joggal, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke fektet le, valamint a személyes adatok védelméhez való joggal, amelyet a Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 16. cikke fektet le, és a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11 szabályoz.

(20)A pilóta nélküli légi járművek bizonyos típusainak esetében a megfelelő biztonsági szintek elérése nem igényli sem a rendelet tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási rendelkezéseinek, sem az Ügynökséggel kapcsolatos rendelkezések alkalmazását. Ezekre az esetekre célszerű az uniós termékharmonizációs jogszabályok nyújtotta piacfelügyeleti mechanizmusokat kiterjeszteni.

(21)E rendelet céljainak elérése érdekében a Bizottságnak, az Ügynökségnek és a tagállamok illetékes hatóságainak egyetlen egységes európai repülésbiztonsági rendszert kell alkotniuk, melynek keretében meg kell osztaniuk egymással erőforrásaikat és együtt kell működniük.

(22)Az Ügynökségnek és a nemzeti illetékes hatóságoknak össze kell fogniuk a nem biztonságos körülmények hatékonyabb azonosítása és adott esetben a megfelelő helyzetjavító intézkedések meghozatala céljából. Különösen fontos e tekintetben, hogy a tagállamok egymásra vagy az Ügynökségre ruházhassák az e rendelet szerinti tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási felelősségi köreiket, kiváltképp, ha erre a fokozott biztonság vagy a hatékonyabb erőforrás-felhasználás érdekében van szükség. Esettől függően az is szükséges lehet, hogy a tagállamok segítséget kapjanak e feladatok, különösen az együttes és határokon átnyúló felügyelet ellátásához; ehhez egy olyan hatékony keretrendszer létrehozására van szükség, amelyben a repülésbiztonsági ellenőrök és egyéb idevágó szakismeretekkel rendelkező szakemberek közös irányítás alá tartoznának és bármely hatóság számára végezhetnének tevékenységet.

(23)Ki kell alakítani továbbá egy rendkívüli felügyeleti mechanizmust is, amelyet a Bizottság abban az esetben alkalmazna, ha ellenőrzött bizonyítékok alapján megállapítást nyer, hogy valamely tagállam az e rendelettel összhangban végzett tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatok tekintetében komoly, hosszú ideje fennálló nehézségekkel küzd. Ha ezek a nehézségek veszélyeztetik a biztonságot, és az adott tagállam képtelen megfelelően kezelni a helyzetet, az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra, hogy ideiglenesen átvegye a felelősséget a szóban forgó feladatok elvégzéséért.

(24)E rendelet fő céljainak, valamint az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásával kapcsolatos célok elérése érdekében az e rendelettel és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban kiadott tanúsítványoknak és tett nyilatkozatoknak további követelmények teljesítése vagy értékelés elvégzése nélkül az összes tagállamban érvényesnek kell lenniük.

(25)Az e rendelet alapján történő tanúsítványkiadás kapcsán szükség lehet a harmadik országok jogszabályai szerint kiállított, a vonatkozó előírások teljesülését igazoló tanúsítványok vagy más releváns dokumentumok figyelembevételére is. Erre akkor kerül sor, ha az Unió és a harmadik országok között létrejött, vonatkozó nemzetközi megállapodások vagy a Bizottság által az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok így rendelkeznek, és ha e megállapodások és jogi aktusok követelményei teljesülnek.

(26)Tekintettel a harmadik országok jogszabályai szerint kiállított, a vonatkozó előírások teljesülését igazoló, e rendelet hatálya alá tartozó tanúsítványok vagy más releváns dokumentumok elfogadásával kapcsolatos szabályokra, az egyes tagállamok és a harmadik országok között létrejött minden olyan nemzetközi megállapodást meg kell szüntetni, illetve ki kell igazítani, amely nem felel meg az említett szabályoknak.

(27)Az ebben a rendeletben megállapított vagy az e rendelet alapján elfogadott szabályok alkalmazása terén a tagállamok számára bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani az ahhoz szükséges intézkedések meghozatala céljából, hogy azonnal reagálni tudjanak a polgári repülésbiztonsággal kapcsolatos problémákra, vagy mentességet adhassanak bizonyos sürgős, előre nem látott körülmények vagy az üzemben tartással kapcsolatos sürgős igények esetén – mindezt a megfelelő feltételekkel, melyek különösen az intézkedések arányosságát, objektív ellenőrzését és átláthatóságát hivatottak biztosítani. Az arányosság elvét figyelembe véve indokolt, hogy az Ügynökség és a Bizottság ajánlás kiadása, illetve határozat meghozatala céljából kizárólag az egy menetrendi időszaknál, azaz nyolc hónapnál hosszabb időbeli hatályú intézkedéseket vagy mentességeket értékelje, az EUMSZ 258. cikkében a Bizottság részére megállapított hatáskörök sérelme nélkül. Amennyiben e rendelet szerint az Ügynökség minősül illetékes hatóságnak bizonyos tanúsítványok kiadása terén, az Ügynökséget is fel kell hatalmazni arra, hogy – ugyanazon helyzetekben és ugyanazokkal a feltételekkel, mint a tagállamok – megadhassa a fent említett mentességeket. Ebben az összefüggésben az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási aktusokban megállapított idevágó szabályok megfelelő esetben történő módosításának lehetőségéről is rendelkezni kell, különösen azért, hogy – mindaddig, amíg az Unióban a polgári repülés biztonsága elfogadható szintű – alternatív megfelelési módok is megengedettek legyenek.

(28)E rendelet megfelelő alkalmazásának érdekében és tekintettel a polgári repülésbiztonságot fenyegető kockázatok azonosításának, értékelésének és csökkentésének szükségességére, a Bizottságnak, az Ügynökségnek és a nemzeti illetékes hatóságoknak e rendelet alkalmazásával kapcsolatban minden rendelkezésükre álló információt közölniük kell egymással. Ezért lehetővé kell tenni az Ügynökség számára, hogy strukturált együttműködést alakítson ki a biztonsággal kapcsolatos releváns információk gyűjtésének, cseréjének és elemzésének céljára. Evégre engedélyezni kell számára, hogy meghozza a szükséges igazgatási megállapodásokat.

(29)A tagállamok, a Bizottság és az Ügynökség közötti, a tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási tevékenységek szempontjából releváns információ- és adatcsere elősegítése érdekében az Ügynökségnek – a tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködve – elektronikus adattárat kell létrehoznia és karbantartania.

(30)A személyes adatok e rendelet céljaira történő feldolgozására a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozik. Ezen irányelv szerint a tagállamok mentességeket adhatnak és korlátozásokat szabhatnak az irányelvben megállapított jogok és kötelezettségek némelyikével kapcsolatban, többek között az egészségügyi adatok kezelését illetően. Annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan együtt tudjanak működni a pilóták egészségi alkalmassága tanúsításának és felügyeletének terén, a személyes adatokat, különösen az egészségügyi adatokat a rendelet 63. cikke szerinti adattárral összefüggésben kell kezelni. A személyes adatok cseréje csakis szigorú feltételekkel történhet, és azokra az adatokra kell korlátozódnia, amelyek e rendelet céljainak eléréshez feltétlenül szükségesek. A fentiekre való tekintettel a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveket szükség esetén e rendeletben ki kell egészíteni, illetve pontosítani kell.

(31)A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 és különösen annak az adatfeldolgozás titkosságára és biztonságára vonatkozó rendelkezései arra az esetre is érvényesek, amikor az Ügynökség e rendelet alkalmazásában rá háruló feladatokat ellátva személyes adatokat kezel, különösen, ami a rendelet 63. cikke szerinti adattár karbantartását illeti. A fentiekre való tekintettel a 45/2001/EK rendeletben meghatározott elveket szükség esetén e rendeletben ki kell egészíteni, illetve pontosítani kell.

(32)Az Ügynökséget az 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 hozta létre az Unió fennálló intézményi szerkezetében és az erőviszonyok egyensúlyában; az Ügynökség technikai ügyekben független, és jogi, igazgatási és pénzügyi autonómiával rendelkezik. A 216/2008/EK rendelet az Ügynökséget további hatáskörökkel ruházta fel. Annak érdekében, hogy jobban el tudja látni az e rendeletből fakadó új feladatait, bizonyos kiigazításokra van szükség szerkezetét és működését illetően.

(33)Az Unió intézményrendszerében az uniós jog alkalmazása elsődlegesen a tagállamok feladata. Az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási aktusokban előírt tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatok elvégzéséről elvben nemzeti szinten kell gondoskodni, egy vagy több tagállami illetékes hatóság részvételével. Egyes jól meghatározott esetekben azonban az Ügynökségnek is felhatalmazást kell kapnia az e rendeletben megállapított feladatok elvégzésére. Ezekben az esetekben az Ügynökség számára azt is engedélyezni kell, hogy a légi járművek üzemben tartásához, a repülőszemélyzet képesítéséhez vagy a harmadik országbeli légi járművek használatához kapcsolódó szükséges intézkedéseket meghozza, amennyiben az egységesség biztosítása és a belső piac működésének megkönnyítése szempontjából ez a legcélravezetőbb.

(34)Az Ügynökségnek a Bizottság számára a szükséges jogszabályok előkészítéséhez technikai szakértelmet kell biztosítania, valamint adott esetben támogatnia kell a tagállamokat és az ipart a jogszabályok végrehajtásában. Az Ügynökségnek megfelelő kompetenciák birtokában kell lennie ahhoz, hogy tanúsítási előírásokat és útmutató dokumentumokat adjon ki, műszaki szakvéleményt alkosson, valamint szükség szerint tanúsítványokat adjon ki, illetve nyilatkozatokat vegyen nyilvántartásba.

(35)A globális navigációs műholdrendszereknek, különösen az uniós Galileo programnak meghatározó szerep jut majd az európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer végrehajtásában. Ezért az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra, hogy kidolgozza a szükséges műszaki előírásokat és a páneurópai ATM-et/ANS-t szolgáltató szervezetek számára tanúsítványokat állítson ki a biztonság, a műszaki átjárhatóság és a működési hatékonyság egységesen magas szintjének biztosítása érdekében.

(36)A 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 arra kötelezi az Ügynökséget, hogy közöljön minden olyan információt, amely az Unión belül biztonsági okokból működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listájának frissítése vonatkozásában lényeges lehet. Az Ügynökségnek továbbá segítenie kell a Bizottság munkáját a 2111/2005/EK rendelet végrehajtásában a harmadik országbeli üzemben tartók és a felügyeletükért felelős hatóságok szükséges értékelésének elvégzésével, valamint a Bizottsághoz intézett megfelelő ajánlások megfogalmazásával.

(37)Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében lehetővé kell tenni pénzbírságok és/vagy kényszerítő bírságok kiszabását az Ügynökség által kiadott tanúsítványok birtokosaira, illetve az Ügynökség által nyilvántartásba vett nyilatkozatot tevő vállalkozásokra, amennyiben megsértették az e rendelet értelmében rájuk vonatkozó szabályokat. Ezeket a pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat az Ügynökség ajánlása alapján eljárva a Bizottságnak kell kiszabnia. A Bizottságnak ezekre a jogsértésekre – minden egyes eset sajátos körülményeire tekintettel – arányos és megfelelő módon kell reagálnia, más lehetséges intézkedéseket, mint például a tanúsítvány visszavonását is fontolóra véve.

(38)E rendelet egységes alkalmazását elősegítendő, az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra, hogy – többek között ellenőrzések révén – nyomon kövesse a tagállamok általi jogalkalmazást.

(39)Az Ügynökségnek technikai szakértelmével segíteni kell a Bizottság munkáját a kutatáspolitika meghatározásában és az uniós kutatási programok megvalósításában. Engedélyezni kell számára, hogy elvégezhesse a sürgősen szükséges kutatásokat, és olyan eseti kutatási projektekben részt vehessen, amelyek az uniós kutatási és innovációs uniós keretprogram, valamint egyéb uniós vagy nem uniós magán- vagy közfinanszírozású programok révén valósulnak meg.

(40)Tekintettel a polgári repülés biztonsága és védelme közötti kölcsönhatásokra, az Ügynökségnek együtt kell működnie a polgári repüléssel kapcsolatos védelmi ügyekben, ideértve a kibervédelmet is. Szakértelmével támogatnia kell az idevágó uniós jogszabályok Bizottság és tagállamok általi végrehajtását.

(41)Az Ügynökségnek, felkérésre, segítenie kell a tagállamok és a Bizottság munkáját az e rendelet tárgyát képező ügyekkel összefüggő nemzetközi kapcsolatok területén, különösen a szabályok összehangolását és a tanúsítványok kölcsönös elismerését illetően. Az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra, hogy a Bizottság előzetes engedélyével munkamegállapodások révén megfelelő kapcsolatokat alakítson ki az e rendelet tárgyát képező ügyekben illetékes harmadik országbeli hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel. Tekintettel arra, hogy az Unión belül alkalmazott szigorú előírások világszerte emelnék a biztonság szintjét, engedélyezni kell az Ügynökség számára, hogy a hatáskörébe tartozó területeken harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kezdeményezett eseti technikai együttműködésben és kutatási és segítségnyújtási projektekben is részt vegyen. Az Ügynökségnek – amennyiben rendelkezik a megfelelő szakértelemmel – segítséget kell nyújtania a Bizottságnak a polgári repülés szabályozásának egyéb technikai területeivel, így a biztonsággal vagy az egységes európai égbolttal kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásában.

(42)A bevált módszerek népszerűsítése, valamint az uniós repülésbiztonsági jogszabályok egységes végrehajtásának előmozdítása érdekében az Ügynökség képzési lehetőségeket biztosíthat.

(43)Az Ügynökséget az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság 2012. július 19-én a decentralizált ügynökségekről elfogadott együttes nyilatkozatában foglalt elveknek megfelelően kell irányítani és működtetni.

(44)A Bizottságnak és a tagállamoknak képviseltetniük kell magukat az Ügynökség igazgatóságában, hogy hatékonyan felügyelni tudják ez utóbbit feladatköreinek gyakorlásában. Az igazgatóságot fel kell ruházni az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy kinevezze az ügyvezető igazgatót, valamint elfogadja a konszolidált éves tevékenységi jelentést, a programozási dokumentumot, az éves költségvetést és az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat.

(45)Az átláthatóság jegyében az érdekelt feleknek megfigyelői státuszt kell adni az Ügynökség igazgatóságában.

(46)Annak érdekében, hogy az igazgatóság megfelelően el tudja látni feladatait, munkáját egy végrehajtó testületnek kell támogatnia, amelynek feladata elsősorban az igazgatóság határozatainak előkészítése, az Ügynökség ügyvezető igazgatójának nyújtott tanácsadás, valamint az említett határozatok végrehajtása.

(47)A közérdek megköveteli, hogy az Ügynökség a biztonsággal kapcsolatos tevékenységeit kizárólag független szakértelemre alapozza, e rendelet és a rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok szigorú alkalmazásával. Az Ügynökség biztonsággal kapcsolatos határozatait ezért az ügyvezető igazgatónak kell meghoznia, akinek nagyfokú rugalmasságot kell biztosítani a tanácsok megszerzésében és az Ügynökség belső működésének megszervezésében.

(48)Biztosítani kell, hogy az Ügynökség által meghozott határozatok által érintett szerződő felek a szükséges jogorvoslatban részesüljenek, amely illik a repülés területének különleges jellegéhez. Ezért megfelelő jogorvoslati mechanizmust kell kialakítani, hogy az Ügynökség határozatai fellebbezhetők legyenek egy erre szakosodott fellebbezési tanács előtt, és ez utóbbi határozatai ellen az EUMSZ-nek megfelelően az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: Bíróság) keresettel lehessen fordulni.

(49)Az EUMSZ-nek megfelelően a Bizottság által az e rendelet alapján hozott valamennyi határozat a Bíróság általi felülvizsgálat tárgyát képezi. A Bíróságnak az EUMSZ 261. cikkének megfelelően teljes körű mérlegelési jogkörrel kell rendelkeznie a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatainak felülvizsgálatára.

(50)Ha az Ügynökség a nemzeti hatóságok által végrehajtandó általános jellegű szabályokra dolgoz ki tervezeteket, konzultálnia kell a tagállamokkal. Ha e szabályoknak fontos társadalmi hatásaik is lehetnek, az Ügynökségnek az érdekeltekkel, köztük az európai uniós szociális partnerekkel is megfelelő módon egyeztetnie kell, amikor elkészíti az idevágó szabályok tervezeteit.

(51)Az e rendeletből fakadó feladatainak hatékony elvégzése céljából az Ügynökségnek szükség szerint együtt kell működnie más uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal azokon a területeken, ahol azok tevékenysége összekapcsolódik a polgári repülés műszaki aspektusaival. Együtt kell tehát működnie az Európai Vegyianyag-ügynökséggel a vegyi anyagok biztonságosságával, azok repülésbiztonságban betöltött szerepével, valamint a kapcsolódó tudományos és műszaki szempontokkal kapcsolatos információk cseréjében. Amennyiben katonai kérdésekről is egyeztetni kell, az Ügynökségnek az Európai Védelmi Ügynökség véleményét is ki kell kérnie.

(52)A nyilvánosságot megfelelő tájékoztatásban kell részesíteni a polgári repülésbiztonság és a kapcsolódó környezetvédelem szintjével kapcsolatban, figyelemmel az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és az idevágó nemzeti jogszabályokra.

(53)Annak érdekében, hogy az Ügynökség teljes autonómiát és függetlenséget élvezzen, önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amely elsősorban az Unió hozzájárulásaiból és az európai repülésbiztonsági rendszer használói által befizetett díjakból származik. Az Ügynökség által a tagállamoktól, harmadik országoktól, más jogalanyoktól vagy személyektől kapott pénzügyi hozzájárulások nem veszélyeztethetik az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát. Az uniós hozzájárulás és az Európai Unió általános költségvetése terhére nyújtott egyéb támogatások tekintetében az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni, míg az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell elvégeznie. Annak érdekében, hogy az Ügynökség a jövőben részt vehessen minden fontos projektben, lehetővé kell tenni számára, hogy vissza nem térítendő támogatásokat kaphasson. Az Ügynökség bevételeinek az egységes európai égbolt megvalósításáról szóló (EU) XXXX/XXXX rendeletnek megfelelően fizetett díjak is részét kell, hogy képezzék, a „felhasználó fizet” elvvel összhangban.

(54)Annak érdekében, hogy az Ügynökség megfelelően és időben ki tudja elégíteni az általa végzett tevékenységek iránti igényt, különösen a tanúsítást és a tagállamok felelősségének átruházásból adódó tevékenységeket, és eközben hatékony és eredményes pénzgazdálkodást folytasson, a létszámtervben figyelembe kell venni a tanúsítás és más ügynökségi tevékenységek, köztük az 53., 54. és 55. cikk szerinti felelősségátruházásból adódó tevékenységek megfelelő és időben történő elvégzéséhez szükséges emberi erőforrásokat. Ezért mutatókat kell kidolgozni az Ügynökség díjakból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatos munkaterhének és hatékonyságának mérésére. E mutatók segítségével az Ügynökségnek módosítania kell a személyi állományra vonatkozó tervezését és a díjakkal összefüggő forrásgazdálkodást, hogy képes legyen gyorsan reagálni az igényekre és a díjakból származó bevételek ingadozására.

(55)Megfelelő intézkedéseket kell megállapítani a biztonsággal kapcsolatos különleges információk szükséges védelmének érdekében.

(56)Az Ügynökség által felszámított díjakat átlátható, méltányos, megkülönböztetésmentes és egységes módon kell meghatározni. A díjak nem veszélyeztethetik az érintett uniós ágazat versenyképességét. A díjszabás során továbbá kellőképpen figyelembe kell venni az érintett jogi vagy természetes személyek fizetőképességét, különösen ami a kis- és középvállalkozásokat illeti.

(57)Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtására egységes feltételek mellett kerülhessen sor, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 15 megfelelően kell gyakorolni.

(58)A Bizottságnak az e rendelet rendelkezései alól adott mentességekkel, a rendkívüli felügyeleti mechanizmussal, a kiigazító intézkedésekkel és a védintézkedésekkel összefüggő, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia.

(59)A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy tekintettel a műszaki, üzemeltetési vagy biztonsági szükségletekre, módosítsa vagy kiegészítse a légialkalmassággal, a környezetvédelemmel, a repülőszemélyzettel, a légi járművek üzemben tartásával, a repülőterekkel, az ATM/ANS-szolgáltatással, a légiforgalom-irányítókkal, a pilóta nélküli légi járművekkel, a felügyelettel és a végrehajtással, a rugalmassági rendelkezésekkel, a pénzbírságokkal és a kényszerítő bírságokkal, a díjakkal, valamint az e rendelet mellékleteiben meghatározott követelményekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(60)A polgári repülésbiztonság Európán belüli javítása érdekében az európai harmadik országokra is ki kell terjeszteni a folyamatot. Azon országokat, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó területen az Unióval nemzetközi megállapodást kötöttek az uniós vívmányok elfogadására és alkalmazására, be kell vonni az Ügynökség munkájába az említett megállapodások keretében megállapított feltételekkel összhangban.

(61)Ez a rendelet közös szabályokat határoz meg a polgári repülés terén, és megerősíti az Ügynökség fennállását. A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 16 ezért hatályon kívül kell helyezni.

(62)Az e rendelettel bevezetett változások hatással vannak egyéb uniós jogszabályok végrehajtására. Az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 17 , a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 18 , valamint a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 19 ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(63)Az 1008/2008/EK rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy kellő mértékben figyelembe vegye az e rendelet által bevezetett azon lehetőséget, miszerint az Ügynökség illetékes hatóságnak minősülhet az üzembentartási engedélyek kiadása és felügyelete tekintetében. Mivel egyre nagyobb az olyan légi fuvarozók jelentősége, amelyek több tagállamban rendelkeznek működési telephellyel, nem feltétlenül ugyanaz az illetékes hatóság felel a működési engedélyért és az üzembentartási engedélyért, ezért az említett légi fuvarozók felügyeletét hatékonyabbá kell tenni. Az 1008/2008/EK rendeletet ezért módosítani kell annak érdekében, hogy az üzembentartási engedélyek, illetve a működési engedélyek felügyeletéért felelős hatóságok között szoros legyen az együttműködés.

(64)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a polgári repülésbiztonság egységesen magas szintjének fenntartását és ezzel egyidejűleg a környezetvédelem egységesen magas szintjének biztosítását a tagállamok a légi közlekedés túlnyomórészt nemzetközi jellege és összetettsége miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok e rendelet egész Unióra kiterjedő léptéke miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Elvek

1. cikk

Tárgy és célok

(1)E rendelet fő célja a polgári repülésbiztonság egységesen magas szintjének létrehozása és fenntartása az Unióban oly módon, hogy közben biztosított legyen a környezetvédelem egységesen magas szintje is.

(2)A rendelet további céljai a következők:

a)hozzájárulni az Unió szélesebb értelemben vett légiközlekedés-politikájához, valamint a polgári repülési ágazat általános teljesítményének javításához;

b)a rendelet hatálya alá tartozó területeken segíteni az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, egyenlő versenyfeltételeket biztosítani valamennyi szereplő számára a légi közlekedés belső piacán, valamint javítani az európai légi közlekedési ágazat versenyképességét;

c)előmozdítani a költséghatékonyságot és az eredményességet a szabályozási és tanúsítási eljárásokban, valamint segíteni az erőforrások optimális felhasználását nemzeti és európai szinten;

d)az e rendelet hatálya alá tartozó területeken hozzájárulni a polgári repülésbiztonság egységesen magas szintjének létrehozásához és fenntartásához;

e)támogatni a tagállamokat a Chicagói Egyezményből fakadó kötelezettségeik teljesítésében, ennek érdekében biztosítani az egyezményben foglalt rendelkezések egységes értelmezését és végrehajtását;

f)világszerte terjeszteni a polgári repülésre vonatkozó előírásokkal és szabályokkal kapcsolatos uniós álláspontokat, és ennek érdekében megfelelő együttműködést kialakítani harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel;

g)előmozdítani a kutatást és az innovációt többek között a szabályozási és tanúsítási eljárásokban;

h)az e rendelet hatálya alá tartozó területeken előmozdítani a műszaki és az operatív átjárhatóságot.

(3)Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott célok elérésének eszközei egyebek mellett a következők:

a)minden szükséges aktus előkészítése, elfogadása és egységes alkalmazása;

b)annak biztosítása, hogy az e rendelet és az e rendeleten alapuló felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok alapján kibocsátott nyilatkozatok és tanúsítványok mindennemű további követelmény nélkül az Unió teljes területén érvényesek legyenek;

c)a szabványügyi szervek és más ágazati szervezetek részvételével olyan részletes műszaki szabványok kidolgozása, amelyek felhasználhatók az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelmények teljesülésének igazolására;

d)egy független ügynökség létrehozása Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége elnevezéssel (a továbbiakban: „Ügynökség”);

e)az összes szükséges aktusnak a nemzeti illetékes hatóságok és az Ügynökség általi egységes végrehajtása a felelősségi körükbe tartozó területeken;

f)információk gyűjtése, elemzése és cseréje a tényadatokon alapuló döntéshozatal elősegítése érdekében;

g)figyelemfelhívó és népszerűsítő kezdeményezések végrehajtása, ideértve a képzéseket, a kommunikációt, valamint a biztonsággal összefüggő lényeges információk terjesztését is.

2. cikk

Hatály

(1)Ezt a rendeletet alkalmazni kell:

a)az Ügynökség vagy valamely tagállam felügyelete alá tartozó természetes vagy jogi személyek által tervezett vagy gyártott légi járművek tervezésére és gyártására;

b)a légi járművek, valamint a hozzájuk tartozó termékek, részegységek és fel nem szerelt berendezések tervezésére, gyártására, karbantartására és üzemben tartására, amennyiben az adott légi jármű:

i.valamelyik tagállamban van nyilvántartásba véve, kivéve, ha a tagállam a Chicagói Egyezményből fakadó felelősségét átruházta egy harmadik országra, és a légi járművet harmadik országbeli üzemben tartó tartja üzemben;

ii.harmadik országban van nyilvántartásba véve, és olyan üzemben tartó tartja üzemben, amely vagy aki a Szerződések hatálya alá tartozó területen van letelepedve vagy rendelkezik lakóhellyel, illetve székhelye a Szerződések hatálya alá tartozó területen található;

c)légi járműveknek az egységes európai égbolt légterébe, légterén belül vagy légteréből kiindulóan történő, harmadik országbeli üzemben tartó általi üzemben tartására;

d)az e) pontban említett repülőtereken való használatra szánt repülőtéri felszerelések tervezésére, gyártására, karbantartására és működtetésére, valamint e repülőtereken a földi kiszolgálásra és az előtér-irányítói szolgáltatásokra;

e)a Szerződés hatálya alá tartozó területeken lévő azon repülőterek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére, amelyek:

i.nyilvánosak;

ii.a kereskedelmi célú légi fuvarozást szolgálják;

iii.műszeres megközelítési és indulási eljárások alkalmazásával végrehajtott műveleteket szolgálnak ki; valamint

iv.legalább 800 méter hosszúságú burkolt felületű futópályával rendelkeznek, vagy kizárólag helikoptereket szolgálnak ki;

f)a környezetvédelem és a területhasznosítás tervezése területén elfogadott uniós és nemzeti szintű jogi aktusok rendelkezéseinek sérelme nélkül az e) pontban említett repülőtereket körülvevő területen végrehajtandó védintézkedésekre;

g)a légiforgalmi szolgáltatások (ATM) nyújtására és a léginavigációs szolgálatok (ANS) ellátására az egységes európai égbolt légterében, valamint az e szolgáltatások nyújtása és szolgálatok ellátása során felhasznált rendszerek és rendszerelemek tervezésére, gyártására, karbantartására és üzemben tartására;

h)a pilóta nélküli légi járművek, valamint motorjaik, propellereik, részegységeik és fel nem szerelt berendezéseik, továbbá a pilóta nélküli légi járművek távirányítására szolgáló felszerelések tervezésére, gyártására, karbantartására és üzemben tartására, amennyiben az ilyen légi jármű az egységes európai égbolt légterében működik, és olyan üzemben tartó tartja üzemben, amely vagy aki a Szerződések hatálya alá tartozó területen van letelepedve vagy rendelkezik lakóhellyel;

(2)Ezt a rendeletet az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységekben részt vevő személyzetre és szervezetekre is alkalmazni kell.

(3)Ez a rendelet nem alkalmazandó:

a)az állami légi járművekre, valamint a hozzájuk tartozó termékekre, részegységekre és fel nem szerelt berendezésekre, valamint az állami légi járművekkel végzett tevékenységekben és az általuk nyújtott szolgáltatásokban részt vevő személyzetre és szervezetekre;

b)a katonaság által ellenőrzött és üzemeltetett repülőterekre és repülőtérrészekre, valamint felszerelésekre, személyzetre és szervezetekre;

c)a katonaság által biztosított vagy rendelkezésre bocsátott ATM/ANS-re, ideértve a rendszereket, a rendszerelemeket, a személyzetet és a szervezeteket is;

d)az I. mellékletben felsorolt olyan légi járművek tervezésére, gyártására, karbantartására és üzemben tartására, amelyek a repülésbiztonság szempontjából alacsony kockázatot jelentenek, továbbá az e tevékenységekben részt vevő személyzetre és szervezetekre.

Az a) pont vonatkozásában a tagállamok biztosítják, hogy az ott említett, állami légi járművek által végzett tevékenységekre és nyújtott szolgáltatásokra e rendelet céljainak kellő figyelembevétele mellett kerüljön sor. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy az állami légi járművek a megfelelő esetekben el legyenek különítve a többi légi járműtől.

A d) pont vonatkozásában a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – amennyiben azt bizonyos műszaki vagy operatív fejlemények, és különösen új gyártási módszerek vagy új technológiák szükségessé teszik, és feltéve, hogy az az érintett légi jármű üzemben tartásához kapcsolódó alacsony repülésbiztonsági kockázatra tekintettel indokolt –, a 117. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával kiigazítsa az I. mellékletben meghatározott következő kritériumokat:

i.a melléklet a) pontjának i. alpontjában megjelölt időpontok;

ii.a melléklet e), f), g), h), i) és j) pontjában megjelölt tömeg-, sebesség- és meleglevegőtérfogat-határok.

(4)Az egyes légijármű-típusok tervezéséért felelős szervezetek az alábbi esetekben kérhetik a Bizottságot annak határozat útján történő kimondására, hogy az adott légijármű-típus tervezésére, gyártására és karbantartására, valamint az e tevékenységekben rész vevő személyzetre és szervezetekre alkalmazni kell a 8. cikket:

a)ha az adott légijármű-típus az I. melléklet e), f), g), h) vagy j) pontjának hatálya alá tartozik;

b)ha az adott légijármű-típus sorozatgyártásra van szánva; valamint

c)ha az adott légijármű-típus terve nem került valamely tagállam nemzeti jogával összhangban jóváhagyásra;

A Bizottság – az Ügynökséggel és az érintett szervezet székhelye szerinti tagállammal folytatott konzultációt követően – a kérelem alapján határoz arról, hogy az első albekezdésben említett kritériumok teljesülnek-e. A határozatot, amely végrehajtási jogi aktus formáját ölti, a 116. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A határozatot az Ügynökségnek is közzé kell tennie a 63. cikk alapján létrehozott adattárban.

A végrehajtási határozatban megjelölt időponttól fogva a szóban forgó légijármű-típus tervezésére, gyártására és karbantartására, valamint az e tevékenységekben részt vevő személyzetre és szervezetekre kizárólag a III. fejezet I. szakaszában, valamint az e rendelkezések alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokban szereplő rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez esetben a IV. és az V. fejezet azon rendelkezéseit is alkalmazni kell, amelyek az adott légijármű-típus tekintetében a III. fejezet I. szakaszában foglalt rendelkezések alkalmazására vonatkoznak.

(5)Az egységes európai égbolt végrehajtásáról szóló (EU) XXX/XXXX rendelet (átdolgozás) 8. cikkének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, az általános légi forgalom előtt nyitott katonai létesítmények, valamint a (3) bekezdés c) pontjában említett, a katonai személyzet által az általános légi forgalom céljára biztosított vagy rendelkezésre bocsátott ATM/ANS szolgáltatások által garantált biztonság szintje egyenértékű legyen az e rendelet VII. és a VIII. mellékletében meghatározott alapvető követelmények alkalmazásából adódó szinttel.

(6)A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a III. fejezet I., II., III., V., VI. vagy VII. szakasza közül bármelyiknek a rendelkezéseit alkalmazzák az e cikk (3) bekezdésének a) vagy c) pontjában említett tevékenységekre, valamint az e tevékenységekben rész vevő személyzetre és szervezetekre.

Ez esetben az érintett tagállam értesíti a Bizottságot és az Ügynökséget ezen szándékáról. Az értesítésben minden releváns információt megjelöl, köztük különösen:

a)az alkalmazni kívánt szakaszt vagy szakaszokat;

b)az érintett tevékenységeket, személyzetet és szervezeteket;

c)a tervezett határozat okait; valamint

d)azt az időpontot, amikortól kezdve a tervezett határozat alkalmazandó.

Miután konzultált az Ügynökséggel, a Bizottság határoz arról, hogy az érintett tevékenységek, személyzet és szervezetek jellemzői, valamint az értesítésben megjelölt szakasz vagy szakaszok rendelkezéseinek célja és tartalma tükrében az érintett rendelkezések ténylegesen alkalmazhatók-e, és adott esetben azt is pontosítja, hogy milyen feltételekkel. A bizottsági határozatot, amely végrehajtási jogi aktus formáját ölti, a 116. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A határozatot az Ügynökségnek közzé kell tennie a 63. cikk alapján létrehozott adattárban.

Az érintett tagállam csak azt követően alkalmazhatja a Bizottság részére küldött értesítésben megjelölt szakasz vagy szakaszok rendelkezéseit, miután kézhez kapta a Bizottság helyt adó határozatát, és szükség esetén gondoskodott a határozatban szereplő feltételek teljesüléséről. Ez esetben a tagállami határozatban megjelölt időponttól kezdve az érintett tevékenységekre, személyzetre és szervezetekre e rendeletnek kizárólag az értesítésben megjelölt rendelkezéseket, valamint az e rendelkezések alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez esetben alkalmazni kell a IV. és az V. fejezet azon rendelkezéseit is, amelyek az érintett tevékenységek, személyzet és szervezetek tekintetében az értesítésben megjelölt szakasz vagy szakaszok rendelkezéseinek alkalmazására vonatkoznak.

E bekezdés alkalmazása céljából a Bizottság, az Ügynökség, valamint az érintett tagállam illetékes hatóságai együttműködnek egymással.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e bekezdéssel összhangban elfogadott határozatokat visszavonják. Ez esetben az érintett tagállam erről értesíti a Bizottságot és az Ügynökséget. A értesítést közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, továbbá az Ügynökségnek azt közzé kell tennie a 63. cikkben említett adattárban. Az érintett tagállamnak megfelelő átmeneti időszakról kell gondoskodnia.

(7)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egyes, legfeljebb évi 10 000 utast kezelő és legfeljebb évi 850 teherszállítási műveletet végző repülőtereket és az azokhoz tartozó felszerelések tervezését, karbantartását és üzemeltetését kiveszik e rendelet rendelkezéseinek hatálya alól, amennyiben ez a kivétel nem veszélyezteti a 29. cikkben említett alapvető követelmények teljesülését.

Ez esetben az érintett tagállam indokolással ellátott beadványban értesíti a Bizottságot és az Ügynökséget a döntés meghozatalára irányuló szándékáról. Az értesítésben minden releváns információt megjelöl a tervezett határozatra vonatkozóan.

A Bizottság – az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően – határozatot hoz arról, hogy az első albekezdésben említett feltételek teljesülnek-e. A bizottsági határozatot, amely végrehajtási jogi aktus formáját ölti, a 116. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A határozatot az Ügynökségnek közzé kell tennie a 63. cikk alapján létrehozott adattárban.

Az érintett tagállam csak akkor hozhatja meg a tervezett határozatot, ha kézhez kapta a Bizottság helyt adó határozatát. Ez esetben a tagállami határozatban megjelölt időponttól kezdve az érintett repülőtér és a hozzá tartozó felszerelések tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére nem kell alkalmazni e rendelet, valamint az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok rendelkezéseit.

A tagállamok évente megvizsgálják az e bekezdés alapján mentességben részesített repülőterek forgalmára vonatkozó adatokat. Ha az adatok vizsgálata azt mutatja, hogy az érintett repülőterek valamelyikén, három egymást követő éven keresztül az évi utaslétszám meghaladja a 10 000 főt, a teherszállítási műveletek száma pedig az évi 850-et, az érintett tagállam visszavonja az adott repülőtér számára biztosított mentességet. Ebben az esetben a tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot és az Ügynökséget. A mentesség visszavonásáról szóló határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, továbbá az Ügynökségnek azt közzé kell tennie a 63. cikk alapján létrehozott adattárban.

E bekezdés rendelkezései nem érintik a tagállamok által a 216/2008/EK rendelet 4. cikkének (3b) bekezdése alapján biztosított mentességeket. A szóban forgó mentességek megadásáról szóló határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, továbbá az Ügynökségnek azokat közzé kell tennie a 63. cikk alapján létrehozott adattárban.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„felügyelet”: az illetékes hatóság által vagy nevében végzett folyamatos ellenőrzés, amelynek célja meggyőződni arról, hogy azok a követelmények, amelyek alapján egy tanúsítványt kibocsátottak vagy amelyekre egy nyilatkozat vonatkozik, továbbra is teljesülnek-e;

2.„Chicagói Egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban 1944. december 7-én aláírt egyezmény és annak mellékletei;

3.„termék”: a légi jármű, a motor és a propeller;

4.„részegység”: a motor és a propeller kivételével a légi jármű bármely alkotóeleme;

5.„ATM/ANS-rendszerelem”: az (EU) XXX/XXXX rendelet 2. cikkének 19. pontja értelmében vett rendszerelem 20 ;

6.„tanúsítás”: e rendelettel összhangban bármilyen formában történő, megfelelő értékelésen alapuló, és a követelmények teljesítését igazoló tanúsítvány (vagy az esettől függően engedély, bizonyítvány vagy minősítés) kibocsátása révén való elismerése annak, hogy egy szervezet vagy személy, termék, részegység, fel nem szerelt berendezés, repülőtér, repülőtéri felszerelés, ATM/ANS-rendszer, ATM/ANS-rendszerelem vagy repülésszimulációs oktatóeszköz teljesíti e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok rá vonatkozó követelményeit (az esettől függően ez lehet például típusalkalmassági vizsgálat, engedélyezés vagy minősítés);

7.„nyilatkozat”: az e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozó jogi vagy természetes személy által saját kizárólagos felelősségére, e rendelettel összhangban, írásban tett kijelentés arról, hogy egy szervezet vagy személy, termék, részegység, fel nem szerelt berendezés, repülőtér, repülőtéri felszerelés, ATM/ANS-rendszer vagy ATM/ANS-rendszerelem vonatkozásában az e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok vonatkozó követelményei teljesülnek;

8.„minősített szervezet”: olyan akkreditált jogi vagy természetes személy, amelyet vagy akit az Ügynökség vagy egy illetékes nemzeti hatóság bizonyos, e rendelet szerinti tanúsítási vagy felügyeleti feladatokkal megbízhat, és amely vagy aki a rá bízott feladatokat az Ügynökség vagy a nemzeti illetékes hatóság ellenőrzése alatt és felelősségére végzi;

9.„tanúsítvány” (vagy az esettől függően engedély, bizonyítvány vagy minősítés): tanúsítás eredményeképpen kibocsátott tanúsítvány, jóváhagyás, szakszolgálati engedély, más engedély, igazolás vagy más okmány, amely igazolja a vonatkozó követelmények teljesülését;

10.„üzemben tartó”: az a jogi vagy természetes személy, amely vagy aki egy vagy több légi járművet üzemben tart vagy üzemben szándékozik tartani, vagy egy vagy több repülőteret üzemeltet vagy szándékozik üzemeltetni;

11.„repülésszimulációs oktatóeszköz”: bármilyen típusú olyan eszköz, amelyben a repülés közbeni körülmények a földön szimulálhatóak; ide tartoznak a repülésszimulátorok, a repülésoktató berendezések, a repülési és navigációs eljárásokat oktató berendezések és az alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezések;

12.„repülőtér”: olyan kijelölt terület (beleértve az ott található mindenfajta épületet, felszerelést és berendezést is) a földön, vízen vagy helyhez kötött, a tengerfenékhez rögzített vagy úszó szerkezet felületén, amelyet részben vagy teljes egészében légi járművek leszállásához, felszállásához és földi mozgásához használnak;

13.„repülőtéri felszerelés” bármely olyan berendezés, készülék, tartozék, szoftver vagy kiegészítő, amelyet repülőtéren a légi járművek üzemben tartásához használnak vagy használni szándékoznak;

14.„előtér”: a repülőtéren kijelölt azon terület, ahol a légi jármű az utasok ki- és beszállítása, a posta- vagy áruküldemények ki- és berakodása, tüzelőanyag-felvétel, parkolás vagy karbantartás céljából tartózkodhat;

15.„előtér-irányítói szolgáltatás”: a légi járművek és más járművek által az előtéren végzett tevékenység és mozgás szabályozása érdekében nyújtott szolgáltatás;

16.„ATM/ANS”: az (EU) XXX/XXXX rendelet 2. cikkének 10. pontja értelmében vett légiforgalmi szolgáltatások és funkciók, az említett rendelet 2. cikkének 4. pontja értelmében vett léginavigációs szolgálatok, beleértve a rendelet 17. cikkében szabályozott hálózatkezelési funkciókat és szolgálatokat is, valamint az általános légi forgalom biztonsági szempontból kritikus légi navigációja számára adatokat létrehozó, feldolgozó, formázó és rendelkezésre bocsátó szolgálatok;

17.„ATM/ANS-rendszer”: az (EU) XXX/XXXX rendelet 2. cikkének 33. pontja értelmében vett rendszerek bármilyen kombinációja;

18.„ATM/ANS-főterv”: az (EU) XXX/XXXX rendelet 2. cikkének 14. pontja értelmében vett dokumentum;

19.„repüléstájékoztató szolgálat”: a repülések biztonságos és hatékony végrehajtását segítő tanácsadás és információnyújtás céljából nyújtott szolgáltatás;

20.„általános légi forgalom”: a polgári légi járművek és az állami légi járművek által a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) eljárásainak megfelelően végrehajtott összes mozgás;

21.„nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlati eljárások”: az ICAO által a Chicagói Egyezmény 37. cikke alapján elfogadott nemzetközi szabványok és ajánlott gyakorlati eljárások;

22.„földi kiszolgálás”: a földi adminisztráció és ellenőrzés, az utasok kezelése, a poggyász kezelése, az áru- és a postai küldemények kezelése, az előtéri kiszolgálás, a légi járművek kiszolgálása, a tüzelőanyag- és a kenőanyag-kezelés, a légi járművek karbantartása, a járatüzemeltetés és a személyzet adminisztrálása, a földi szállítás és a fedélzeti ellátás területén a repülőtereken nyújtott, biztonsági vonatkozású tevékenységekből álló szolgáltatások bármelyike;

23.„kereskedelmi célú légi fuvarozás”: légi jármű üzemben tartása díjazás vagy más ellenszolgáltatás ellenében utasok vagy áru- vagy postai küldemények két különböző repülőtér közötti fuvarozása céljából;

24.„biztonsági teljesítmény”: egy tagállam, az Unió vagy egy szervezet által a biztonság területén a biztonsági teljesítménycéljai és a biztonsági teljesítménymutatói tükrében elért eredmények összessége;

25.„biztonsági teljesítménymutató”: a biztonsági teljesítmény nyomon követésére és értékelésére szolgáló paraméter;

26.„biztonsági teljesítménycél”: egy vagy több biztonsági teljesítménymutató vonatkozásában egy meghatározott időszakban elérni tervezett vagy kívánt cél;

27.„légi jármű”: olyan gép, amelyet a levegő által keltett azon reakcióerők tartanak a levegőben, amelyek nem a levegőnek a földfelszínre gyakorolt hatásából származnak;

28.„fel nem szerelt berendezés”: légi jármű fedélzetén tartott, de a légi járműbe be nem szerelt minden olyan berendezés, amely hatással van a biztonságra;

29.„pilóta nélküli légi jármű”: olyan légi jármű, amelyet úgy tartanak üzemben, hogy fedélzetén nincs pilóta, vagy ilyen üzemben tartásra terveztek;

30.„pilóta nélküli légi jármű távirányítására szolgáló felszerelés”: bármely olyan berendezés, készülék, tartozék, szoftver vagy kiegészítő, amely a pilóta nélküli légi jármű biztonságos üzemben tartásához szükséges;

31.„valamely tagállamban lajstromba vett légi jármű” vagy „harmadik országban lajstromba vett légi jármű”: a Chicagói Egyezmény „A légi jármű felség- és lajstromjele” című 7. mellékletéhez kapcsolódó nemzetközi szabványokkal és ajánlott gyakorlati eljárásokkal összhangban lajstromba vett légi jármű;

32.„állami légi jármű”: hatósági hatáskörrel felruházott szerv által, közérdekből szervezett, valamely tagállam ellenőrzése alatt és felelősségére végrehajtott katonai, vámügyi, rendőrségi, felkutatási és mentési, tűzoltási, parti őrségi vagy hasonló tevékenységet végző vagy szolgálatot ellátó légi jármű;

33.„az egységes európai égbolt légtere”: azon terület légtere, amelyre alkalmazandók a Szerződés rendelkezései, valamint minden más olyan légtér, amelyre a tagállamok az (EU) XXX/XXXX rendeletet annak 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően alkalmazzák;

34.„nemzeti illetékes hatóság”: egy adott tagállam által kijelölt egy vagy több olyan szervezet, amely rendelkezik az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok előírásai szerinti tanúsításhoz, felügyelethez és végrehajtáshoz kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges hatás- és felelősségi körökkel.

4. cikk

Az e rendelet alapján hozott intézkedésekre vonatkozó elvek

(1)Az e rendelet szerinti intézkedések meghozatalakor a tagállamoknak, a Bizottságnak és az Ügynökségnek az alábbi elveket kell szem előtt tartaniuk:

a)alkalmazniuk kell a légi közlekedés területén legkorszerűbbnek számító megoldásokat és bevált gyakorlatokat, és figyelembe kell venniük a légi közlekedés területén világszerte szerzett tapasztalatokat, valamint az érintett szakterületeken bekövetkező tudományos és műszaki fejlődést;

b)a rendelkezésre álló legjobb adatokra és elemzésekre kell támaszkodniuk;

c)lehetővé kell tenniük a balesetek és a komoly repülőesemények bizonyított okaira való azonnali reagálást;

d)figyelembe kell venniük a repülésbiztonság különböző részterületei közötti, valamint a repülésbiztonság és a légi közlekedés szabályozásának más műszaki területei közötti kölcsönös függőségi viszonyokat;

e)lehetőség szerint olyan követelményeket kell meghatározniuk, amelyek az elérendő célokra összpontosítanak, de lehetőséget adnak e célok különböző módokon történő elérésére;

f)elő kell segíteniük a hatóságok közötti uniós és tagállami szintű együttműködést és a hatékony erőforrás-felhasználást;

g)amennyiben lehetséges, nem kötelező jellegű intézkedéseket – például a repülésbiztonságot népszerűsítő fellépéseket – kell megvalósítaniuk;

h)szem előtt kell tartaniuk a polgári légi közlekedés területén az Unióra és a tagállamokra háruló nemzetközi kötelezettségeket.

(2)Az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek igazodniuk kell azon konkrét tevékenységek jellegéhez és kockázataihoz, amelyekre vonatkoznak, és azokkal arányosaknak kell lenniük. Az intézkedések előkészítése és végrehajtása során a tagállamoknak, a Bizottságnak és az Ügynökségnek az adott tevékenységtől függően szem előtt kell tartaniuk:

a)azt, hogy a fedélzeten utaznak-e a hajózó személyzeten kívül más személyek, és ezen belül különösen azt, hogy a művelet nyitott-e a nagyközönség tagjai előtt;

b)azt, hogy az adott tevékenység milyen mértékű veszélyt jelenthet a földön tartózkodó harmadik személyekre vagy vagyontárgyakra;

c)az érintett légi jármű összetettségét és működését;

d)a repülés célját és az igénybe vett légtér típusát;

e)a művelet vagy tevékenység típusát, terjedelmét és összetettségét, ideértve az adott körülményeknek megfelelően a felelős szervezet vagy személy által kezelt forgalom méretét és típusát is;

f)azt, hogy a műveletből fakadó kockázattal érintett személyek mennyire képesek befolyásolni és ellenőrzésük alatt tartani ezeket a kockázatokat;

g)a korábbi tanúsítási és felügyeleti tevékenységek eredményeit.

II. FEJEZET

Repülésbiztonság-menedzsment

5. cikk

Európai Légiközlekedés-biztonsági Program

(1)A Bizottság – az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően – elfogad, közzétesz, majd a szükséges gyakorisággal naprakésszé tesz egy olyan dokumentumot, amely bemutatja az európai repülésbiztonsági rendszer működését, és ismerteti az Unióban a polgári repülésbiztonság e rendeletnek megfelelő menedzselését szolgáló szabályokat, tevékenységeket és folyamatokat („Európai Légiközlekedés-biztonsági Program”).

(2)Az Európai Légiközlekedés-biztonsági Programnak ki kell terjednie legalább a következőkre:

a)az európai repülésbiztonság-politika, annak céljai és erőforrásai;

b)az európai repülésbiztonsági kockázatok kezelése;

c)az európai repülésbiztonság biztosítása;

d)az európai repülésbiztonság ügyének előmozdítása.

Az Európai Légiközlekedés-biztonsági Programban ismertetni kell továbbá a 6. cikkben említett Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv kidolgozásának, elfogadásának, naprakésszé tételének és végrehajtásának folyamatát, amely folyamatokban a tagállamoknak és az érdekelteknek is szorosan együtt kell működniük.

6. cikk

Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv

(1)Az Ügynökség kidolgoz, közzétesz, majd legalább évente naprakésszé tesz egy Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervet. Az Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervben a biztonságra vonatkozó lényeges információk értékelése alapján meg kell jelölni az európai repülésbiztonsági rendszert érintő legfontosabb biztonsági kockázatokat, valamint az enyhítésükhöz szükséges intézkedéseket.

(2)Az Ügynökség a repülésbiztonságikockázat-portfólióban dokumentálja az (1) bekezdésben említett biztonsági kockázatokat, és – adott esetben biztonsági teljesítménymutatók segítségével – nyomon követi az érintett felek által a kockázatok csökkentésére tett intézkedéseket.

(3)Az Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervben az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott célok figyelembevételével meg kell határozni a biztonsági teljesítmény elfogadható uniós szintjét, amelyre a tagállamoknak, a Bizottságnak és az Ügynökségnek együttesen törekedniük kell.

7. cikk

Nemzeti légiközlekedés-biztonsági program

(1)A felelősségi körébe tartozó légi közlekedési tevékenység vonatkozásában minden tagállam kidolgozza a polgári repülésbiztonság menedzselésére szolgáló saját nemzeti légiközlekedés-biztonsági programját („nemzeti légiközlekedés-biztonsági program”). A programnak igazodnia kell az érintett tevékenységek terjedelméhez és összetettségéhez, és összhangban kell lennie az európai repülésbiztonsági programmal.

(2)A nemzeti légiközlekedés-biztonsági programnak ki kell terjednie legalább a következőkre:

a)repülésbiztonság-politika, annak céljai és erőforrásai;

b)a repülésbiztonsági kockázatok kezelése;

c)a repülésbiztonság biztosítása;

d)a repülésbiztonság népszerűsítése.

(3)A nemzeti légiközlekedés-biztonsági programban – az 1. cikkben meghatározott célok és a repülésbiztonsági teljesítmény 6. cikk (3) bekezdésében említett elfogadható szintjének figyelembevételével – meg kell határozni a biztonsági teljesítménynek az adott tagállam felelősségi körébe tartozó légi közlekedési tevékenység vonatkozásában elérendő elfogadható szintjét.

8. cikk

Nemzeti légiközlekedés-biztonsági terv

(1)A nemzeti légiközlekedés-biztonsági programhoz tartoznia kell egy nemzeti légiközlekedés-biztonsági tervnek. Ebben a tervben a biztonságra vonatkozó lényeges információk értékelése alapján a tagállamoknak meg kell jelölniük a nemzeti polgári repülésbiztonsági rendszert érintő legfontosabb biztonsági kockázatokat, valamint az enyhítésükhöz szükséges intézkedéseket.

(2)A nemzeti légiközlekedés-biztonsági tervnek tartalmaznia kell az európai légiközlekedés-biztonsági tervben megjelölt azon kockázatokat és intézkedéseket, amelyek az adott tagállam szempontjából relevánsak. A tagállam tájékoztatja az Ügynökséget az európai légiközlekedés-biztonsági tervben megjelölt azon kockázatokról és intézkedésekről, amelyekről úgy véli, hogy nemzeti légiközlekedés-biztonsági rendszere szempontjából nem relevánsak, és ezt meg is kell indokolnia.

III. FEJEZET

TARTALMI KÖVETELMÉNYEK

I. szakasz

Légi alkalmasság és környezetvédelem

9. cikk

Alapvető követelmények

A 2. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott légi járműveknek, valamint motorjaiknak, propellereiknek, részegységeiknek és fel nem szerelt berendezéseinek teljesíteniük kell a II. mellékletben a légi alkalmasság tekintetében, valamint – a zaj és a kibocsátások vonatkozásában – a III. mellékletben a környezetvédelmi megfelelőség tekintetében megállapított alapvető követelményeket.

10. cikk

Megfelelés

(1)A 2. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott légi járművek, valamint motorjaik, propellereik, részegységeik és fel nem szerelt berendezéseik tekintetében a 9. cikknek való megfelelést a 11–16. cikkel összhangban kell biztosítani.

(2)A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott légi járművek, valamint motorjaik, propellereik és részegységeik tekintetében a 9. cikknek való megfelelést a 11. és a 12. cikkel, valamint a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban kell biztosítani.

11. cikk

Terméktervezés

A termékterveket tanúsításnak kell alávetni, és típusalkalmassági bizonyítvánnyal kell ellátni. A típusalkalmassági bizonyítványon végzett módosításokat szintén tanúsításnak kell alávetni, és módosításokra vonatkozó bizonyítvánnyal, ezen belül kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvánnyal kell ellátni. A javítási terveket tanúsításnak kell alávetni, és jóváhagyással kell ellátni.

A típusalkalmassági bizonyítványt, a módosításokra vonatkozó bizonyítványt és a javítási tervre vonatkozó jóváhagyást kérelemre kell kibocsátani, miután a kérelmező bizonyította, hogy a termékterv megfelel a 18. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban meghatározott típusalkalmasság-vizsgálati feltételrendszernek, és a termékterv nem rendelkezik olyan tulajdonsággal vagy jellemzővel, amely miatt nem biztonságos üzemben tartani vagy amely miatt nem teljesül a környezetvédelmi megfelelőség követelménye.

A típusalkalmassági bizonyítványt, a módosításokra vonatkozó bizonyítványt és a javítási tervre vonatkozó jóváhagyást kérelem hiányában is kibocsáthatja az említett bizonyítványok, illetve jóváhagyások kiadására a 18. cikk (1) bekezdésének k) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban jogosultsággal és a 15. cikk szerinti jóváhagyással rendelkező szervezet, amennyiben meggyőződött arról, hogy a termékterv megfelel a második albekezdésben meghatározott feltételeknek.

A motorok és a propellerek tervei esetében nem kell külön típusalkalmassági bizonyítványt kiállítani, ha azok a légi jármű tervének tanúsítása keretében már kaptak ilyen bizonyítványt.

12. cikk

Részegységtervezés

A részegységek terveit tanúsításnak kell alávetni, és bizonyítvánnyal kell ellátni, kivéve, ha a 18. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok másképp nem rendelkeznek.

A bizonyítványt kérelemre kell kibocsátani, miután a kérelmező bizonyította, hogy a részegység terve teljesíti a 18. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában meghatározott tanúsítási feltételrendszernek.

A bizonyítványt kérelem hiányában is kibocsáthatja az ilyen bizonyítványok kiadására a 18. cikk (1) bekezdésének k) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban jogosítással a 15. cikk szerinti jóváhagyással rendelkező szervezet, amennyiben meggyőződött arról, hogy a részegység terve megfelel a 18. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban meghatározott tanúsítási feltételrendszernek.

A részegységek tervei esetében nem kell külön típusalkalmassági bizonyítványt kiállítani, ha azok egy termék tervére vonatkozó, a 11. cikk szerinti tanúsítás keretében már kaptak ilyen bizonyítványt.

13. cikk

Fel nem szerelt berendezések tervezése

Amennyiben a 18. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a fel nem szerelt berendezések terveit tanúsításnak kell alávetni, és bizonyítvánnyal kell ellátni.

Ezt a bizonyítványt kérelemre kell kibocsátani, miután a kérelmező bizonyította, hogy a fel nem szerelt berendezés terve megfelel a 18. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban meghatározott tanúsítási feltételrendszernek.

A bizonyítványt kérelem hiányában is kibocsáthatja az ilyen bizonyítványok kiadására a 18. cikk (1) bekezdésének k) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban jogosítással és a 15. cikk szerinti jóváhagyással rendelkező szervezet, amennyiben meggyőződött arról, hogy a fel nem szerelt berendezés terve megfelel a 18. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban meghatározott tanúsítási feltételrendszernek.

14. cikk

Az egyes légi járművek

Az egyes légi járműveket tanúsításnak kell alávetni, és légialkalmassági bizonyítvánnyal, valamint – amennyiben a 18. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek –, zajbizonyítvánnyal kell ellátni.

Ezeket a bizonyítványokat kérelemre kell kibocsátani, miután a kérelmező bizonyította, hogy a légi jármű megfelel a 11. cikkel összhangban bizonyítvánnyal ellátott típustervnek, és olyan állapotban van, hogy biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon üzemben tartható.

15. cikk

Szervezetek

(1)Hacsak a 18. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok másként nem rendelkeznek, a termékek, a részegységek és a fel nem szerelt berendezések tervezéséért és gyártásáért felelős szervezeteket tanúsításnak kell alávetni, és részükre engedélyt kell kiadni.

Az engedély kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz a 9. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 18. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak. Az engedélyben fel kell tüntetni a szervezet részére biztosított jogosultságokat és az engedély hatályát.

(2)Hacsak a 18. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok másként nem rendelkeznek, a termékek, a részegységek és a fel nem szerelt berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáért és karbantartásáért felelős szervezeteket tanúsításnak kell alávetni, és részükre engedélyt kell kiállítani.

(3)Amennyiben a 18. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a 16. cikkben említett személyzet képzésében részt vevő szervezeteket tanúsításnak kell alávetni, és részükre engedélyt kell kiállítani.

16. cikk

Személyzet

Amennyiben a 18. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a termékek, a részegységek és a fel nem szerelt berendezések karbantartás utáni üzemképességének tanúsításáért felelős szakembereknek tanúsítási eljáráson kell részt venniük, és részükre engedélyt kell kibocsátani.

Az engedély kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy képes a jogosultságaihoz kapcsolódó feladatoknak a 9. cikkben említett alapvető követelményekkel összhangban történő ellátására. Az engedélyben fel kell tüntetni a személyzet részére biztosított jogosultságokat és az engedély hatályát.

17. cikk

Mentességek

(1)Az adott esetnek megfelelően a 9., 10., 11. és 12. cikktől eltérve:

a)amennyiben a 18. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a terméktervek és részegységtervek esetében a 9. cikkben említett vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés bizonyítvány kiállítása nélkül is értékelhető. Ez esetben az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meg kell határozni az értékelés feltételeit és eljárásait. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezhetnek úgy, hogy az adott termékek és részegységek tervezéséért és gyártásáért felelős szervezet nyilatkozhat arról, hogy a terméktervek és részegységtervek teljesítik az alapvető követelményeket és a tervek alapvető követelményeknek való megfelelése érdekében a 18. cikk (1) bekezdésének i) pontjával összhangban elfogadott részletes előírásokat;

b)ha egy légijárműterv nem felel meg a 9. cikkben említett alapvető követelményeknek, akkor lehetőség van korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kibocsátására. Ez esetben a típusalkalmassági bizonyítványt kérelemre kell kibocsátani, miután a kérelmező bizonyította, hogy a légijárműterv megfelel a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban meghatározott, a légi alkalmasságra vonatkozó különleges előírásoknak, és a légijárműterv – figyelembe véve, hogy a légi járművet milyen használatra szánják – légi alkalmassági és környezetvédelmi szempontból megfelelő.

(2)Az adott esetnek megfelelően a 9., 10. és 14. cikktől eltérve:

a)a 18. cikk szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban, korlátozott légi alkalmassági bizonyítványt vagy korlátozott zajbizonyítványt kell kiadni az olyan légi járművekre, amelyek terve az (1) bekezdés a) pontjával összhangban adott nyilatkozat hatálya alá tartozik, vagy amely az (1) bekezdés b) pontjával összhangban korlátozott légialkalmassági bizonyítványt kapott. Ez esetben a bizonyítványokat kérelemre kell kibocsátani, miután a kérelmező bizonyította, hogy a légi jármű megfelel a tervnek, és olyan állapotban van, hogy biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon üzemben tartható;

b)a 18. cikk szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban, azon légi járművek számára, amelyek nem rendelkeznek érvényes légi alkalmassági bizonyítvánnyal vagy érvényes korlátozott légi alkalmassági bizonyítvánnyal, repülési engedély bocsátható ki. A repülési engedély kérelemre bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy a légi jármű képes egy alapvető repülés biztonságos teljesítésére.

A repülési engedélyt kérelem hiányában is kibocsáthatja az ilyen repülési engedélyek kiadására a 18. cikk (1) bekezdésének k) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban jogosítással és a 15. cikk szerinti jóváhagyással rendelkező szervezet, amennyiben meggyőződött arról, hogy a légi jármű képes egy egyszerű repülés biztonságos teljesítésére.

A repülési engedélyt – az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban – megfelelő korlátozásokkal kell kibocsátani, elsősorban a harmadik felek biztonságának szavatolása érdekében.

18. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott légi járművek, valamint motorjaik, propellereik, részegységeik és fel nem szerelt berendezéseik tekintetében a 117. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a következőkre:

a)az Ügynökség által a 66. cikkel összhangban az alábbiak meghatározására és a kérelmező értesítésére vonatkozó feltételek:

i.a 11. cikkben és a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti típusalkalmassági tanúsítás keretében egy meghatározott termékre alkalmazandó típusalkalmasság-tanúsítási feltételrendszer;

ii.a 12. és 13. cikk szerinti tanúsítás keretében egy meghatározott részegységre vagy fel nem szerelt berendezésre alkalmazandó tanúsítási feltételrendszer;

iii.a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti korlátozott légi alkalmassági bizonyítványra vagy korlátozott zajbizonyítványra jogosult légi járművekre alkalmazandó különleges légi alkalmassági és környezetvédelmi megfelelőségi előírások;

b)a termékek folyamatos légi alkalmasságának és környezetvédelmi megfelelőségének biztosítását szolgáló, az Ügynökség által a 66. cikkel összhangban nyújtandó kötelező tájékoztatás adására és terjesztésére vonatkozó feltételek, valamint a kötelező tájékoztatásban foglaltak teljesítésére igénybe vehető alternatív módszerek jóváhagyását meghatározó feltételek;

c)az azt meghatározó követelmények, hogy a 2. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában meghatározott légi járművek mely esetekben teljesítik a (9) bekezdésben említett alapvető követelményeket;

d)a 11., 12., 13. és 14. cikkben, valamint a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 17. cikk (2) bekezdésében említett bizonyítványok kiadására, meghosszabbítására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, és ezen belül:

i.az olyan helyzetekkel kapcsolatos feltételek, amikor az 1. cikkben szereplő célok megvalósításához, figyelembe véve az adott tevékenység jellegét és kockázatait, szükséges, illetve nem szükséges bizonyítvány megléte;

ii.a szóban forgó bizonyítványok időbeli hatályát, valamint a határozott időtartamra kibocsátott bizonyítványok megújítását érintő feltételek;

iii.a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti korlátozott légi alkalmassági bizonyítványok vagy korlátozott zajbizonyítványok kiadására és használatára vonatkozó feltételek;

iv.a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti repülési engedélyek kiadására és használatára vonatkozó feltételek;

v.az üzemben tartás megfelelőségét biztosító adatok, köztük különösen:

–a karbantartási bizonyítványt kiállító személyzet típusjogosító képzésének minimális tanterve,

–a pilóták típusjogosításának minimális követelményrendszere és a kapcsolódó szimulátorok objektív minősítéséhez szükséges referenciaadatok,

–a standard minimális felszerelések megfelelő jegyzéke,

–a légijármű-típusra vonatkozó, a légiutas-kísérő személyzet szempontjából releváns adatok,

–az e fejezet III. szakaszában foglalt követelmények teljesülését biztosító további előírások;

vi.a termékek, részegységek és fel nem szerelt berendezések karbantartására vonatkozó feltételek;

vii.a légi járművek folyamatos légi alkalmasságának biztosítására vonatkozó feltételek;

e)az olyan termékek, részegységek és fel nem szerelt berendezések légi alkalmasságának biztosítására vonatkozó, a folyamatos légi alkalmasság és a biztonság javításának támogatásához szükséges további feltételek, amelyek terve már kapott bizonyítványt;

f)a 15. cikkben említett engedélyek kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei, valamint az olyan helyzetekkel kapcsolatos feltételek, amikor az 1. cikkben szereplő célok megvalósításához, figyelembe véve az adott tevékenység jellegét és kockázatait, szükséges, illetve nem szükséges engedély megléte;

g)a 16. cikkben említett engedélyek kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei, valamint az helyzetekkel kapcsolatos feltételek, amikor az 1. cikkben szereplő célok megvalósításához, figyelembe véve az adott tevékenység jellegét és kockázatait, engedély megléte szükséges;

h)az e szakasszal összhangban kiadott tanúsítványok birtokosainak és a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban nyilatkozatot tevő szervezeteknek a jogosultságai és kötelezettségei;

i)a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban nyilatkozat hatálya alá tartozó terméktervekre és részegységtervekre vonatkozó részletes előírások meghatározásának feltételei;

j)azon feltételek és eljárások, amelyek alkalmazásával – a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban – anélkül értékelhető a terméktervek és részegységtervek légi alkalmassága és környezetvédelmi megfelelősége, hogy a típustervre vonatkozóan bizonyítványt kellene kibocsátani, valamint a kapcsolódó műveleti feltételek és korlátozások;

k)azon feltételek, amelyek mellett a 15. cikk alapján szervezeti engedéllyel rendelkező szervezetek jogosítást kaphatnak a 11., 12. és 13. cikkben, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett bizonyítványok kibocsátására;

l)a harmadik országok jogszabályaival összhangban kiállított bizonyítványoknak, folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó tájékoztatásoknak és azzal egyenértékű dokumentumoknak az 57. cikk alkalmazása céljából történő elfogadására vonatkozó feltételek.

(2)A 2. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott légi járművek, valamint motorjaik, propellereik, részegységeik és fel nem szerelt berendezéseik légi alkalmasságával és környezetvédelmi megfelelőségével összefüggésben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy mindazokban az esetekben, amikor azt a műszaki, üzemeltetési vagy tudományos fejlemények, illetve a légi alkalmasság vagy a környezetvédelmi megfelelőség területén ismertté vált tények indokolják, az 1. cikkben meghatározott célok teljesítése érdekében és az e célok által megszabott keretek között a 117. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa vagy kiegészítse a II. és III. mellékletet.

II. szakasz

Repülőszemélyzet

19. cikk

Alapvető követelmények

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott légi járművek üzemben tartásában részt vevő pilótáknak és légiutas-kísérőknek, valamint az e pilóták és légiutas-kísérők képzésében, vizsgáztatásában, ellenőrzésében és orvosi vizsgálatában részt vevő személyeknek és szervezeteknek, illetve az alkalmazott repülésszimulációs oktatóeszközöknek teljesíteniük kell a IV. mellékletben meghatározott alapvető követelményeket.

20. cikk

Pilóták

(1)Hacsak a 25. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok másként nem rendelkeznek, a pilótáknak tanúsítási eljáráson kell részt venniük, és részükre a végrehajtandó tevékenység szempontjából megfelelő szakszolgálati engedélyt és orvosi minősítést kell kibocsátani.

(2)A pilóta-szakszolgálati engedély kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz az elméleti, a gyakorlati és a nyelvi ismeretekre, valamint a tapasztalatra vonatkozóan a 19. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 25. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

(3)A pilóta-szakszolgálati orvosi minősítés kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz az egészségi alkalmasságra vonatkozóan a 19. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 25. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

(4)A pilóta-szakszolgálati engedélyben és orvosi minősítésben fel kell tüntetni a pilóta jogosultságait.

21. cikk

Légiutas-kísérő személyzet

A kereskedelmi célú üzemben tartásban részt vevő légiutas-kísérőknek tanúsítási eljáráson kell részt venniük, és részükre tanúsítványt kell kiállítani.

Amennyiben a 25. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a kereskedelmi célú légi fuvarozástól eltérő üzemben tartásban részt vevő légiutas-kísérők részére is tanúsítványt kell kiállítani.

A tanúsítvány kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz az elméleti, a gyakorlati és a nyelvi ismeretekre vonatkozóan a 19. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 25. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

22. cikk

Képző szervezetek és repülőorvosi központok

Hacsak a 25. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok másként nem rendelkeznek, a pilóta- és légiutaskísérő-képző szervezeteket és a repülőorvosi központokat tanúsításnak kell alávetni, és részükre tanúsítványt kell kiállítani.

A tanúsítvány kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz a 19. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 25. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

A tanúsítványban fel kell tüntetni a szervezet részére biztosított jogosultságokat.

23. cikk

Repülésszimulációs oktatóeszközök

Hacsak a 25. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok másként nem rendelkeznek, a pilóták képzése során alkalmazott minden repülésszimulációs oktatóeszközt tanúsításnak kell alávetni, és bizonyítvánnyal kell ellátni.

A bizonyítvány kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy az adott eszköz eleget tesz a 19. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 25. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

24. cikk

Oktatók és vizsgáztatók

Hacsak a 25. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok másként nem rendelkeznek, a repülésoktatásért, a repülésszimulációs oktatásért és a légiutas-kísérők képzéséért, valamint a pilóták és a légiutas-kísérők ismereteinek értékeléséért felelős személyeknek, továbbá a repülőorvos szakértőknek tanúsítási eljáráson kell részt venniük, és részükre bizonyítványt kell kiállítani.

A bizonyítvány kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz a 19. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 25. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

A bizonyítványban fel kell tüntetni a biztosított jogosultságokat.

25. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

(1)A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott légi járművek üzemben tartásában részt vevő pilóták és légiutas-kísérők, valamint az e pilóták és légiutas-kísérők képzésében, vizsgáztatásában, ellenőrzésében és orvosi vizsgálatában részt vevő személyek és szervezetek, illetve az alkalmazott repülésszimulációs oktatóeszközök tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 117. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)a 20. cikkben említett pilóta-szakszolgálati engedélyekhez és orvosi minősítésekhez kapcsolódó, a végzett tevékenységek különböző fajtáinak megfelelő jogosítások;

b)a 20. cikk (2) bekezdésében említett pilóta-szakszolgálati engedélyek megszerzése érdekében az olyan légi járműveken szerzett képzés és szakmai tapasztalat elismerésének feltételei, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá;

c)a tagállami jogszabályokkal összhangban kibocsátott nemzeti pilóta-szakszolgálati engedélyeknek és nemzeti repülőmérnöki engedélyeknek a 20. cikk (2) bekezdésében említett pilóta-szakszolgálati engedélyekké való átalakításának feltételei, valamint a tagállami jogszabályokkal összhangban kibocsátott nemzeti orvosi minősítéseknek a 20. cikk (3) bekezdésében említett pilóta-szakszolgálati orvosi minősítésekké való átalakításának feltételei;

d)a 20., 21., 22., 23. és 24. cikkben említett szakszolgálati engedélyek, szakszolgálatiengedély-jogosítások, orvosi minősítések, jóváhagyások, bizonyítványok és tanúsítványok birtokosainak jogosultságai és kötelezettségei;

e)a 20., 21., 22., 23. és 24. cikkben említett szakszolgálati engedélyek, szakszolgálatiengedély-jogosítások, orvosi minősítések, jóváhagyások, bizonyítványok és tanúsítványok kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei, valamint azon helyzetek meghatározása, amikor az 1. cikkben szereplő célok megvalósításához, figyelembe véve az adott tevékenység jellegét és kockázatait, szükséges, illetve nem szükséges – az esettől függően – szakszolgálati engedély, szakszolgálatiengedély-jogosítás, orvosi minősítés, jóváhagyás, bizonyítvány vagy tanúsítvány megléte.

f)a harmadik országok jogszabályaival összhangban kiállított pilóta-szakszolgálati engedélyeknek, pilóta orvosi alkalmassági bizonyítványoknak és légiutas-kísérői tanúsítványoknak az 57. cikk alkalmazása céljából történő elfogadására vonatkozó feltételek;

g)azon feltételek, amelyek fennállása esetén az e szakaszban szabályozott tevékenységeket a biztonság érdekében meg kell tiltani, korlátozni kell, vagy bizonyos egyedi feltételekhez kell kötni;

(2)A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott légi járművek üzemben tartásában részt vevő pilóták és légiutas-kísérők, valamint az e pilóták és légiutas-kísérők képzésében, vizsgáztatásában, ellenőrzésében és orvosi vizsgálatában részt vevő személyek és szervezetek, illetve az alkalmazott repülésszimulációs oktatóeszközök tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy mindazokban az esetekben, amikor azt a műszaki, üzemeltetési vagy tudományos fejlemények vagy a személyzettel kapcsolatos biztonsági aggályokra utaló bizonyítékok indokolják, az 1. cikkben meghatározott célok teljesítése érdekében és az e célok által megszabott keretek között a 117. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa vagy kiegészítse a IV. mellékletet.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett szabályoknak adott esetben rendelkezéseket kell tartalmazniuk a Chicagói Egyezmény értelmében előírt valamennyi típusú pilóta-szakszolgálati engedély és szakszolgálatiengedély-jogosítás kiállítására vonatkozóan. A szabályok más típusú pilóta-szakszolgálati engedélyek és jogosítások kiállítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazhatnak.

III. szakasz

Légi járművek üzemben tartása

26. cikk

Alapvető követelmények

A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett légi járműveket az V. mellékletben és adott esetben a VII. és VIII. mellékletben foglalt alapvető követelmények szerint kell üzemben tartani.

27. cikk

Üzemben tartók

(1)Azon üzemben tartóknak, amelyek székhelye a Szerződések hatálya alá tartozó területen van, és amelyek kereskedelmi célú üzemben tartást végeznek, tanúsítási eljáráson kell részt venniük, és részükre üzembentartási engedélyt kell kiadni.

Az engedély kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz a 26. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 28. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak. Az engedélyben fel kell tüntetni az üzemben tartó részére biztosított jogosultságokat és az üzemben tartás hatókörét.

(2)Amennyiben a 18. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, azon üzemben tartóknak, amelyek vagy akik a Szerződések hatálya alá tartozó területen vannak letelepedve vagy rendelkeznek lakóhellyel, illetve székhelyük a Szerződések hatálya alá tartozó területen található, és amelyek kereskedelmi célú légi fuvarozástól eltérő üzemben tartást végeznek, szintén tanúsítási eljáráson kell részt venniük, és részükre üzembentartási engedélyt kell kiadni.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben a 28. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, azon üzemben tartók számára, amelyek vagy akik a Szerződések hatálya alá tartozó területen vannak letelepedve vagy rendelkeznek lakóhellyel, illetve székhelyük a Szerződések hatálya alá tartozó területen található, és amelyek kereskedelmi célú légi fuvarozástól eltérő üzemben tartást végeznek, lehetővé kell tenni, hogy nyilatkozatot tegyenek arról, hogy rendelkeznek a légi járműnek a 26. cikkben említett alapvető követelményekkel összhangban történő üzemben tartásához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges képességgel és eszközökkel.

(3)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a légi járművek, amelyeket az egységes európai égbolt légterében olyan üzemben tartó tart üzemben, amely vagy aki a Szerződések hatálya alá tartozó területen kívül van letelepedve vagy rendelkezik lakóhellyel, illetve székhelye a Szerződések hatálya alá tartozó területen kívül található, de amelyeknél a Chicagói Egyezmény értelmében az üzemben tartás szerinti állam funkcióit és feladatait valamelyik tagállam végzi, továbbá az ilyen üzemben tartásban érintett személyzet és szervezetek tekintetében a biztonság szintje egyenértékű legyen az e rendelet alkalmazásából adódó szinttel.

28. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

(1)A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott légi járművek üzemben tartásával összefüggésben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 117. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a következőkre:

a)a légi járműveknek a 26. cikkben említett alapvető követelményekkel összhangban történő üzemben tartására vonatkozó konkrét feltételek;

b)a 27. cikk (1) és (2) bekezdésében említett üzembentartási engedélyek kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei, valamint az olyan helyzetekkel kapcsolatos feltételek, amikor az 1. cikkben szereplő célok megvalósításához, figyelembe véve az adott tevékenység jellegét és kockázatait, üzembentartási engedély megléte szükséges vagy nyilatkozattétel is elegendő;

c)a 27. cikk (1) és (2) bekezdésében említett üzembentartási engedélyek birtokosainak és a b) pontban említett részletes szabályokkal összhangban nyilatkozatot tevő üzemben tartóknak a jogosultságai és kötelezettségei;

d)a 27. cikk (1) és (2) bekezdésében említett üzemben tartók és a kötelékükbe tartozó repülőszemélyzetek tagjai által a repülési és szolgálati idő korlátai tekintetében betartandó feltételek, valamint a pihenőidő tekintetében a repülőszemélyzetek tagjaira vonatkozó előírások;

e)a 26. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosításához szükséges további követelmények azon üzemben tartókra vonatkozóan, amelyek vagy akik a Szerződések hatálya alá tartozó területen vannak letelepedve vagy rendelkeznek lakóhellyel, illetve székhelyük a Szerződések hatálya alá tartozó területen található, és közös járatüzemeltési vagy teljes légijármű-bérleti megállapodást kötöttek olyan üzemben tartókkal, amelyek vagy akik az említett területen kívül vannak letelepedve vagy rendelkeznek lakóhellyel, illetve székhelyük azon kívül található;

f)a 26. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosításához szükséges azon feltételek és eljárások, amelyek a repülési időtartamot meghatározó egyedi rendszerek nemzeti illetékes hatóságok általi jóváhagyásával, és az e rendszerekről az Ügynökség által a 65. cikk (7) bekezdésével összhangban kiadott véleményekkel kapcsolatosak;

g)azon feltételek, amelyek fennállása esetén a légi járművek üzemben tartását a biztonság érdekében meg kell tiltani, korlátozni kell, vagy bizonyos egyedi feltételekhez kell kötni;

(2)A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott légi járművek üzemben tartásával összefüggésben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy mindazokban az esetekben, amikor azt a műszaki, üzemeltetési vagy tudományos fejlemények, illetve a légi közlekedési műveletekkel kapcsolatos biztonsági aggályokra utaló bizonyítékok indokolják, az 1. cikkben meghatározott célok teljesítése érdekében és az e célok által megszabott keretek között a 117. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa vagy kiegészítse az V. mellékletet, és adott esetben a VII. és a VIII. mellékletet.

IV. szakasz

Repülőterek

29. cikk

Alapvető követelmények

A repülőterek, a repülőtéri felszerelések, a repülőterek üzemeltetése, valamint a repülőtereken nyújtott földi kiszolgálás és előtér-irányítói szolgáltatások esetében a VII. mellékletben, és adott esetben a VIII. mellékletben foglalt alapvető követelményeket kell betartani.

30. cikk

Repülőterek tanúsítása

(1)A repülőtereket tanúsítási eljárásnak kell alávetni, és engedéllyel kell ellátni. Az engedélyben szereplő helyzet változásait szintén tanúsítási eljárásnak kell alávetni, és a módosításokra vonatkozó engedéllyel kell ellátni.

Az engedély és a módosításokra vonatkozó engedély kérelemre adható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy a repülőtér megfelel a (2) bekezdésben meghatározott repülőtér-engedélyezési feltételrendszernek, és a repülőtér nem rendelkezik olyan jellemzővel vagy tulajdonsággal, amely az üzemeltetését veszélyessé teszi.

Az engedélyek a repülőtérre és annak biztonsági felszereléseire vonatkoznak.

(2)A repülőtér tanúsítása a következők alapján történik:

a)az adott repülőtér-típusra vonatkozó megfelelő engedélyezési előírások;

b)azon előírások, amelyek esetében elfogadásra került, hogy egyenértékű biztonsági szintet biztosítanak;

c)a különös részletes műszaki előírások, amelyek akkor szükségesek, ha az adott repülőtér kialakítási jellemzői vagy az üzemeltetési tapasztalatok fényében az a) pontban említett bármely engedélyezési előírás nem megfelelő vagy nem alkalmas a 29. cikkben említett alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítására.

31. cikk

Biztonsági szempontból kritikus repülőtéri felszerelések

(1)Amennyiben a 34. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, az e rendelet hatálya alá tartozó repülőtereken való használatra szánt, biztonsági szempontból kritikus repülőtéri felszereléseket tanúsításnak kell alávetni, és bizonyítvánnyal kell ellátni.

Az ilyen felszerelések bizonyítványa kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy az adott felszerelés eleget tesz a 29. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 34. cikkel összhangban megállapított részletes előírásoknak.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a 34. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a biztonsági szempontból kritikus repülőtéri felszerelések tervezésében, gyártásában és karbantartásában érintett szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy nyilatkozatot adjanak ki a biztonsági szempontból kritikus repülőtéri felszerelések 29. cikk szerinti alapvető követelményeknek való megfeleléséről.

32. cikk

Szervezetek

(1)A repülőterek üzemeltetéséért felelős szervezeteket tanúsítási eljárásnak kell alávetni, és engedéllyel kell ellátni.

Az engedély kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz a 29. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 34. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

Az engedélyen fel kell tüntetni az engedélyezett szervezet részére biztosított jogosultságokat és az engedély hatályát.

(2)Az e rendelet hatálya alá tartozó repülőtereken a földi kiszolgálás és az előtér-irányítói szolgáltatások biztosításáért felelős szervezetek nyilatkozat tesznek arról, hogy rendelkeznek a szolgáltatásoknak a 29. cikkben említett alapvető követelményekkel összhangban történő biztosításához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges képességgel és eszközökkel.

33. cikk

A repülőtereket körülvevő terület védelme

(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a területükön lévő repülőterek védve legyenek a repülőtereket körülvevő területeken zajló olyan tevékenységekkel és fejleményekkel szemben, amelyek a repülőteret használó légi járművekre nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentenek.

(2)A 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott szervezetek nyomon követik azokat a tevékenységeket és fejleményeket, amelyek a felelősségi körükbe tartozó műveletek tekintetében elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelentenek a repülőteret körülvevő terület légi közlekedésre nézve. A tagállamok – amennyiben arra befolyással rendelkeznek –, megteszik a szükséges intézkedéseket a szóban forgó kockázatok enyhítésére, ellenkező esetben pedig a repülőtér helye szerinti tagállam illetékes hatóságát tájékoztatják a felmerült kockázatokról.

34. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

(1)A repülőterek, a biztonsági szempontból kritikus repülőtéri felszerelések , a repülőterek üzemeltetése, valamint a repülőtereken nyújtott földi kiszolgálás és előtér-irányítói szolgáltatások tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 117. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a következőkre:

a)a repülőtereknek a 29. cikkben említett alapvető követelményekkel összhangban történő üzemeltetésére vonatkozó konkrét feltételek;

b)a 30. cikk (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárás céljából a repülőtér tanúsításának alapját képező feltételrendszernek a 30. cikk (2) bekezdésével összhangban történő megállapítására, és a kérelmező ezen feltételrendszerről történő értesítésére vonatkozó feltételek;

c)a 31. cikk (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárás céljából a biztonsági szempontból kritikus repülőtéri felszerelésekre vonatkozó részletes előírások megállapítására, és a kérelmező ezen feltételekről történő értesítésére vonatkozó feltételek;

d)a 30. cikkben említett repülőtér-engedélyek kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei, beleértve a repülőtér különleges kialakításából adódó üzemeltetési korlátozásokat;

e)a 31. cikkben említett biztonsági szempontból kritikus repülőtéri felszerelések bizonyítványainak kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei, valamint az olyan helyzetekkel kapcsolatos feltételek, amikor az 1. cikkben szereplő célok megvalósításához, figyelembe véve az adott tevékenység jellegét és kockázatait, bizonyítvány megléte szükséges vagy nyilatkozattétel is elegendő;

f)a 32. cikk (1) bekezdésében említett engedélyek kiadására, meghosszabbítására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

g)a 30. cikkben, a 31. cikk (1) bekezdésében és a 32. cikk (1) bekezdésében említett bizonyítványok birtokosainak és a 31. cikk (2) bekezdésével összhangban nyilatkozatot tevő szervezeteknek a jogosultságai és kötelezettségei;

h)a földi kiszolgálást biztosító szervezetek és előtér-irányítói szolgáltatásokat nyújtó szervezetek általi, a 32. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételre vonatkozó feltételek és eljárások;

i)a 32. cikk (2) bekezdésével összhangban nyilatkozatot tett, földi kiszolgálást biztosító és előtér-irányítói szolgáltatásokat nyújtó szervezetek jogosultságai és kötelezettségei;

j)a tagállami jogszabályokkal összhangban kibocsátott nemzeti repülőtér-engedélyek elfogadásának, és a 30. cikkben említett repülőtér-engedélyekké való átalakításának feltételei, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyeket az érintett tagállamok a Chicagói Egyezmény 14. mellékletétől való, bejelentett eltérések alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően már engedélyeztek;

k)azon feltételek, amelyek fennállása esetén a repülőterek üzemeltetését vagy a 32. cikk (2) bekezdésében említett szervezetek tevékenységét a biztonság érdekében meg kell tiltani, korlátozni kell, vagy bizonyos egyedi feltételekhez kell kötni;

l)a repülőtér és a repülőtéri felszerelések biztonságos üzemeltetése érdekében az Ügynökség által a 65. cikk (6) bekezdésével összhangban nyújtandó és a nemzeti illetékes hatóságok által nyújtandó kötelező tájékoztatás adására és terjesztésére vonatkozó feltételek;

(2)A repülőterek, a repülőtéri felszerelések, a repülőterek üzemeltetése, valamint a repülőtereken nyújtott földi kiszolgálás és előtér-irányítói szolgáltatások összefüggésben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy mindazokban az esetekben, amikor azt a műszaki, üzemeltetési vagy tudományos fejlemények, illetve a repülőterekkel kapcsolatos biztonsági aggályokra utaló bizonyítékok indokolják, az 1. cikkben meghatározott célok teljesítése érdekében és az e célok által megszabott keretek között a 117. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa vagy kiegészítse a VII. mellékletet, és adott esetben a VIII. mellékletet.

V. szakasz

Légiforgalmi szolgáltatások / léginavigációs szolgálatok (ATM/ANS)

35. cikk

Alapvető követelmények

Az ATM/ANS biztosítása tekintetében a VIII. mellékletben és adott esetben a VII. mellékletben szereplő alapvető követelményeknek kell teljesülniük.

36. cikk

ATM/ANS-szolgáltatók

(1)Az ATM/ANS-szolgáltatókat tanúsítási eljárásnak kell alávetni, és tanúsítvánnyal kell ellátni.

A tanúsítvány kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz a 35. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 39. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

A tanúsítványban fel kell tüntetni a szolgáltató részére biztosított jogosultságokat és a szolgáltatások hatályát.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, a 39. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően a tagállamok határozhatnak úgy, hogy engedélyezik azt, hogy a repüléstájékoztató szolgálatok nyilatkozhassanak arról, hogy rendelkeznek a szolgáltatásoknak a 35. cikkben említett alapvető követelményekkel összhangban történő biztosításához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges képességgel és eszközökkel.

Ez esetben az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot, az Ügynökséget és a többi tagállamot e határozatáról. A határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, továbbá az Ügynökségnek azt közzé kell tennie a 63. cikkben említett adattárban.

37. cikk

Az ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek tervezésében, gyártásában vagy karbantartásában érintett szervezetek

(1)Amennyiben a 39. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, az ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek tervezésében, gyártásában vagy karbantartásában érintett szervezeteket tanúsítási eljárásnak kell alávetni, és részükre tanúsítványt kell kiállítani.

A tanúsítvány kérelem alapján állítható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz a 35. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 39. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

A tanúsítványban fel kell tüntetni a biztosított jogosultságokat.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a 39. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, az ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek tervezésében, gyártásában vagy karbantartásában érintett szervezetek nyilatkozhatnak arról, hogy rendelkeznek a tevékenységeknek a 35. cikkben említett alapvető követelményekkel összhangban történő biztosításához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges képességgel és eszközökkel.

38. cikk

ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek

(1)Amennyiben a 39. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a 36. cikkben említett ATM/ANS-szolgáltatók számára elő kell írni, hogy nyilatkozzanak arról, hogy az általuk üzembe állítani kívánt, a biztonság és az interoperabilitás szempontjából meghatározó ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek eleget tesznek a 35. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 39. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított részletes előírásoknak.

(2)Amennyiben a 39. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a biztonság és az interoperabilitás szempontjából meghatározó ATM/ANS-rendszereket és -rendszerelemeket tanúsításnak kell alávetni, és bizonyítvánnyal kell ellátni.

A bizonyítvány kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy a rendszerek és rendszerelemek eleget tesznek a 35. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 39. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított részletes előírásoknak.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben a 39. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a biztonság és az interoperabilitás szempontjából meghatározó ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek tervezésében, gyártásában vagy karbantartásában érintett szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy nyilatkozzanak arról, hogy az érintett rendszerek és rendszerelemek eleget tesznek a 35. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 39. cikkel összhangban elfogadott részletes előírásoknak, és hogy a rendszerek és rendszerelemek felhasználásra alkalmasak.

39. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

(1)Az ATM/ANS biztosításával összefüggésben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 117. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a következőkre:

a)az ATM-nek/ANS-nek a 35. cikkben említett alapvető követelményekkel összhangban történő biztosítására vonatkozó konkrét feltételek;

b)a 38. cikk (2) bekezdése szerinti engedélyezési eljárás céljából az ATM/ANS-rendszerekre és -rendszerelemekre vonatkozó részletes előírások megállapítására, és a kérelmező ezen feltételekről történő értesítésére vonatkozó feltételek;

c)a 36. cikkben említett bizonyítványok kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei, valamint az olyan helyzetekkel kapcsolatos feltételek, amikor az 1. cikkben szereplő célok megvalósításához, figyelembe véve az adott tevékenység jellegét és kockázatait, nyilatkozattétel is elegendő;

d)a 37. cikk (1) bekezdésében és a 38. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítványok és bizonyítványok kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei, valamint az olyan helyzetekkel kapcsolatos feltételek, amikor az 1. cikkben szereplő célok megvalósításához, figyelembe véve az adott tevékenység jellegét és kockázatait, engedély vagy bizonyítvány megléte szükséges vagy nyilatkozattétel is elegendő;

e)a 36. cikkben, valamint – adott esetben – a 37. és 38. cikkben említett tanúsítványok és bizonyítványok birtokosainak jogosultságai és kötelezettségei;

f)a 36. cikk (2) bekezdésével, a 37. cikk (2) bekezdésével és a 38. cikk (2) bekezdésével összhangban nyilatkozatot tevő szervezetek jogosultságai és kötelezettségei;

g)az ATM/ANS-szolgáltatók által a 38. cikk (1) bekezdésével összhangban tett nyilatkozatra vonatkozó feltételek és eljárások, valamint az olyan helyzetekkel kapcsolatos feltételek, amikor az 1. cikkben szereplő célok megvalósításához, figyelembe véve az adott tevékenység jellegét és kockázatait, nyilatkozattételt kell előírni;

h)azon feltételek, amelyek fennállása esetén az ATM/ANS biztosítását a biztonság érdekében meg kell tiltani, korlátozni kell, vagy bizonyos egyedi feltételekhez kell kötni;

i)az ATM/ANS nyújtása során a biztonság szavatolása érdekében a Ügynökség által a 65. cikk (6) bekezdésével összhangban nyújtandó és a nemzeti illetékes hatóságok által nyújtandó kötelező tájékoztatás adására és terjesztésére vonatkozó feltételek;

j)a légtér használatához kapcsolódó üzemben tartási szabályok, és a légtér használatához szükséges ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek.

(2)Az ATM/ANS biztosításával összefüggésben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy mindazokban az esetekben, amikor azt a műszaki, üzemeltetési vagy tudományos fejlemények, illetve az ATM/ANS biztosításával kapcsolatos biztonsági aggályokra utaló bizonyítékok indokolják, az 1. cikkben meghatározott célok teljesítése érdekében és az e célok által megszabott keretek között a 117. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa vagy kiegészítse a VIII. mellékletet, és adott esetben a VII. mellékletet.

(3)Az (1) bekezdésben említett szabályoknak adott esetben:

a)összhangban kell lenniük az ATM/ANS-főtervvel;

b)az (EU) XXX/XXXX rendelet rendelkezésein kell alapulniuk, és az e rendelet szerint kiadott tanúsítványok folytonosságának biztosítása érdekében rendelkezniük kell átmeneti mechanizmusokról.

VI. szakasz

Légiforgalmi irányítók

40. cikk

Alapvető követelmények

A légiforgalmi irányítóknak, illetve a légiforgalmi irányítók képzésében, vizsgáztatásában, ellenőrzésében és egészségügyi minősítésükben részt vevő személyeknek és szervezeteknek, valamint a szimulációs oktató eszközöknek meg kell felelniük a VIII. mellékletben foglalt követelményeknek.

41. cikk

Légiforgalmi irányítók

(1)A légiforgalmi irányítóknak tanúsítási eljáráson kell részt venniük, és részükre a szolgálati tevékenységüknek megfelelő szakszolgálati engedélyt és orvosi minősítést kell kiállítani.

(2)Az (1) bekezdésben említett légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedély kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz az elméleti, a gyakorlati és a nyelvi ismeretekre, valamint a tapasztalatra vonatkozóan a 40. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 44. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

(3)Az (1) bekezdésben említett légiforgalmi irányítói orvosi minősítés kérelem alapján bocsátható ki, miután a légiforgalmi irányító bizonyította, hogy eleget tesz az egészségi alkalmasságra vonatkozóan a 40. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 44. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

(4)A légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyben és orvosi minősítésben fel kell tüntetni a légiforgalmi irányító jogosultságait, és az említett engedély, illetve minősítés érvényességét.

42. cikk

Légiforgalmi irányítók képzését végző szervezetek, repülőorvos szakértők és repülőorvosi központok

A légiforgalmi irányítók képzését végző szervezeteket, a repülőorvos szakértőket és a repülőorvosi központokat tanúsítási eljárásnak kell alávetni, és részükre tanúsítványt kell kiállítani.

A tanúsítvány kérelem alapján állítható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz a 40. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 44. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

A tanúsítványban fel kell tüntetni a biztosított jogosultságokat.

43. cikk

Oktatók és vizsgáztatók

A légiforgalmi irányítók gyakorlati képzését vagy a légiforgalmi irányítók gyakorlati képességeinek értékelését végző személyeknek tanúsítási eljáráson kell részt venniük, és részükre tanúsítványt kell kiállítani.

A tanúsítvány kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz a 40. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 44. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak.

A bizonyítványban fel kell tüntetni a biztosított jogosultságokat.

44. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

(1)A légiforgalmi irányítók, valamint a képzésükben, vizsgáztatásukban, ellenőrzésükben és orvosi vizsgálatukban részt vevő személyek és szervezetek tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 117. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)a légiforgalmi irányítók 41. cikkben említett szakszolgálati engedélyeinek különböző jogosításai és kiterjesztései;

b)a 41. cikkben említett szakszolgálati engedélyek és orvosi minősítések, valamint a 42. és 43. cikkben említett tanúsítványok kiadására, meghosszabbítására, módosítására felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

c)a 41., 42. és 43. cikkben említett légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyek, engedélyjogosítások és -kiterjesztések, orvosi minősítések birtokosainak kiváltságai és kötelezettségei;

d)a tagállami jogszabályokkal összhangban kibocsátott nemzeti légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyeknek és nemzeti orvosi minősítéseknek a 41. cikkben említett légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekké, illetve orvosi minősítésekké való átalakításának feltételei;

e)a harmadik országok jogszabályaival összhangban kiállított légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyeknek az 57. cikk alkalmazása céljából történő elfogadására vonatkozó feltételek;

f)azon feltételek, amelyek fennállása esetén a munkahelyi képzést a biztonság érdekében meg kell tiltani, korlátozni kell, vagy bizonyos egyedi feltételekhez kell kötni;

g)a munkahelyi képzés nyújtása során a biztonság szavatolása érdekében az Ügynökség által a 65. cikk (6) bekezdésével összhangban nyújtandó és a nemzeti illetékes nemzeti hatóságok által nyújtandó kötelező tájékoztatás adására és terjesztésére vonatkozó feltételek;

(2)a légiforgalmi irányítók, valamint a képzésükben, vizsgáztatásukban, ellenőrzésükben és orvosi vizsgálatukban részt vevő személyek és szervezetek, továbbá az alkalmazott szimulációs oktatóeszközök tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy mindazokban az esetekben, amikor azt a műszaki, üzemeltetési vagy tudományos fejlemények vagy a képző szervezetekkel és a légiforgalmi irányítókkal kapcsolatos biztonsági aggályokra utaló bizonyítékok indokolják, az 1. cikkben meghatározott célok teljesítése érdekében és az e célok által megszabott keretek között a 117. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa vagy kiegészítse a VIII. mellékletet.

VII. szakasz

Pilóta nélküli légi járművek

45. cikk

A pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó alapvető követelmények

A pilóta nélküli légi járművek, valamint motorjaik, propellereik, részegységeik, fel nem szerelt berendezéseik és a távirányításukra szolgáló berendezések tervezése, gyártása, karbantartása és üzemben tartása során teljesülniük kell a IX. mellékletben foglalt alapvető követelményeknek.

46. cikk

A pilóta nélküli légi járművek megfelelősége

(1)Amennyiben a 47. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a biztonság megfelelő szintjének szavatolása érdekében, 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott elvekre tekintettel, a pilóta nélküli légi járművek tervezését, gyártását, karbantartását és üzemben tartását tanúsításhoz kell kötni. Az engedély kérelem alapján állítható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy eleget tesz a 45. cikkben említett alapvető követelmények teljesülésének biztosítása érdekében a 47. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak. Az engedélyben fel kell tüntetni a biztonsággal kapcsolatos korlátozásokat, az üzemben tartási feltételeket és jogosultságokat.

(2)Amennyiben a 47. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a biztonság megfelelő szintjének szavatolása érdekében, a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott elvekre tekintettel, a pilóta nélküli légi járművek tervezését, gyártását, karbantartását és üzemben tartását nyilatkozattételhez kell kötni. A nyilatkozat akkor tehető, ha teljesültek a 45. cikkben említett alapvető követelmények, valamint az ezen alapvető követelmények teljesülése érdekében a 47. cikkel összhangban megállapított részletes szabályok betartásra kerültek.

(3)Amennyiben a 47. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, akkor – tekintettel arra, hogy e rendelet IV. és V. fejezetének alkalmazása nélkül is megfelelő szintű biztonság szavatolható –, az említett fejezeteket nem kell alkalmazni a 45. cikkben említett alapvető követelményekre, valamint az ezen alapvető követelmények teljesülése érdekében a 47. cikkel összhangban megállapított részletes szabályokra. Ilyen esetekben a szóban forgó követelmények és szabályok a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében vett „közösségi harmonizációs jogszabálynak” minősülnek.

47. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a pilóta nélküli légi járművek, valamint motorjaik, propellereik, részegységeik, fel nem szerelt berendezéseik és a távirányításukra szolgáló berendezések tervezése, gyártása, karbantartása és üzemben tartása tekintetében a 117. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a következőkre:

a)a 46. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, a pilóta nélküli légi járművek tervezési, gyártási, karbantartási és üzemben tartási engedélyeinek kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei és eljárásai, valamint az olyan helyzetekkel kapcsolatos feltételek, amikor az 1. cikkben szereplő célok megvalósításához, figyelembe véve az adott tevékenység jellegét és kockázatait, engedély megléte szükséges vagy nyilatkozattétel is elegendő;

b)azon feltételek és eljárások, amelyek esetén a pilóta nélküli légi járművek üzemben tartói az I., a II., a III. és a VIII. szakasszal összhangban kibocsátott tanúsítványokra vagy nyilatkozatokra támaszkodhatnak;

c)azon feltételek, amelyek esetén a pilóta nélküli légi járművek, valamint motorjaik, propellereik, részegységeik, fel nem szerelt berendezéseik és a távirányításukra szolgáló berendezések tervezésére, gyártására, karbantartására és üzemben tartására vonatkozó követelmények – a 46. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában – nem tartoznak e rendelet IV. és V. mellékletének hatálya alá;

d)a tanúsítványok birtokosainak és a nyilatkozatot tevő üzemben tartóknak a jogosultságai és kötelezettségei;

e)a pilóta nélküli légi járművek azonosítása és jelölése;

f)azon feltételek, amelyek fennállása esetén a pilóta nélküli légi járművek üzemben tartását a biztonság érdekében meg kell tiltani, korlátozni kell, vagy bizonyos egyedi feltételekhez kell kötni.

(2)A pilóta nélküli légi járművek, valamint motorjaik, propellereik, részegységeik, fel nem szerelt berendezéseik és a távirányításukra szolgáló berendezések tervezése, gyártása, karbantartása és üzemben tartása tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy mindazokban az esetekben, amikor azt a műszaki, üzemeltetési vagy tudományos fejlemények, illetve a légi közlekedési műveletekkel kapcsolatos biztonsági aggályokra utaló bizonyítékok indokolják, az 1. cikkben meghatározott célok teljesítése érdekében és az e célok által megszabott keretek között a 117. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa vagy kiegészítse a IX. mellékletet, és adott esetben a III. mellékletet.

VIII. szakasz

Légi járműveknek az Unióba, az Unión belül vagy az Unióból kiindulóan történő, harmadik országbeli üzemben tartó általi üzemben tartása

48. cikk

Alkalmazandó szabályok

A 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett légi járműveknek, valamint üzemben tartásuknak meg kell felelniük az alkalmazandó ICAO-előírásoknak. Amennyiben nincsenek ilyen előírások, e légi járművek, valamint személyzetük és üzemben tartásuk tekintetében a II., a IV., az V. és adott esetben a VIII. mellékletben foglalt követelményeknek kell teljesülniük, feltéve, hogy ezek a követelmények nem ellentétesek a harmadik országok nemzetközi egyezményekben rögzített jogaival.

49. cikk

Megfelelés

(1)Kereskedelmi célú légi fuvarozás esetében a légi járművek 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott üzemben tartása tanúsításköteles tevékenység, és üzembentartási engedéllyel végezhető.

Az engedély kérelem alapján bocsátható ki, miután a kérelmező bizonyította, hogy rendelkezik a légi járműnek a 48. cikkben említett alapvető követelményekkel összhangban történő üzemben tartásához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges képességgel és eszközökkel.

Az engedélyben fel kell tüntetni az üzemben tartó részére biztosított jogosultságokat és az üzemben tartás hatókörét .

(2)Amennyiben az 50. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a légi járművek 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott üzemben tartása a kereskedelmi célú légi fuvarozástól eltérő légi fuvarozás esetében is tanúsításköteles tevékenység, és üzembentartási engedéllyel végezhető.

Az engedélyben fel kell tüntetni az üzemben tartó részére biztosított jogosultságokat és az üzemben tartás hatókörét.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben az 50. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek, a légi járművek 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott üzemben tartói a kereskedelmi célú légi fuvarozástól eltérő légi fuvarozás esetében nyilatkozatot tehetnek arról, hogy rendelkeznek a légi járműnek a 48. cikkben említett alapvető követelményekkel összhangban történő üzemben tartásához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges képességgel és eszközökkel.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett engedélyek és nyilatkozatok meglétét kizárólag a légi járműveknek a Szerződések hatálya alá tartozó területre irányuló, területen belüli vagy területről kiinduló üzemben tartása tekintetében kell előírni; arra az esetre vonatkozóan nem, amikor a légi jármű csupán átrepül a szóban forgó terület felett.

50. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott légi járművek, valamint azok személyzete, illetve az azokkal végzett műveletek tekintetében a 117. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a következőkre:

a)a szabvány ICAO légialkalmassági bizonyítvánnyal nem rendelkező légi járművek, valamint a szabvány ICAO szakszolgálati engedéllyel nem rendelkező pilóták számára a Szerződések hatálya alá tartozó területre irányuló, területen belüli vagy területről kiinduló üzemben tartásban való részvétel engedélyezése;

b)a légi járműveknek a 48. cikk rendelkezéseinek megfelelően végzett üzemben tartására vonatkozó egyedi feltételek;

c)az olyan esetekre vonatkozó alternatív feltételek, amelyeknél a 48. cikkben említett előírások és követelmények teljesítése nem lehetséges, vagy túlzottan nagy erőfeszítést követelne az üzemben tartótól, és ilyen esetekben az érintett előírások és követelmények teljesítésének szavatolása;

d)a 49. cikkben említett engedélyek kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei, valamint az olyan helyzetekkel kapcsolatos feltételek, amikor az 1. cikkben szereplő célok megvalósításához, figyelembe véve az adott tevékenység jellegét és kockázatait, – az esettől függően – engedély megléte szükséges vagy nyilatkozattétel is elegendő. E feltételek meghatározásakor figyelembe kell venni a nyilvántartás szerinti állam vagy az üzemben tartás szerinti állam által kiállított tanúsítványokat, és a feltételek nem sérthetik a 2111/2005/EK rendeletet és végrehajtási szabályait;

e)a 49. cikk (1) és (2) bekezdésében említett engedélyek birtokosainak és – megfelelő esetben – a 49. cikk (2) bekezdésével összhangban nyilatkozatot tevő üzemben tartóknak a jogosultságai és kötelezettségei;

f)azon feltételek, amelyek fennállása esetén a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett légi járművek üzemben tartását a biztonság érdekében meg kell tiltani, korlátozni kell, vagy bizonyos egyedi feltételekhez kell kötni.

(2)Az (1) bekezdésben említett szabályok elfogadása során a Bizottság különös figyelmet fordít arra, hogy:

a)az ICAO által ajánlott gyakorlatok és útmutató dokumentumok értelemszerűen felhasználásra kerüljenek;

b)egyetlen követelmény se lépje túl az e rendelet alapján a 2. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett légi járművek és azok személyzete, valamint üzemben tartóik számára előírt mértéket;

c)a 49. cikk (1) és (2) bekezdésében említett engedélyek megszerzésének eljárása egyszerű, arányos, eredményes és költséghatékony legyen, valamint a követelmények igazolásának módja arányos legyen az adott művelet összetettségével és a vele járó kockázatokkal. A Bizottság különösen az alábbiakat veszi figyelembe:

i.az ICAO egyetemes biztonságfelügyeleti ellenőrző programjának eredményei;

ii.az 51. cikk (10) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban létrehozott földi ellenőrzési programok során összegyűjtött információk;

iii.az érintett üzemben tartóval kapcsolatos, egyéb elismert, biztonsági vonatkozású információk;

iv.harmadik országok jogszabályaival összhangban kiállított bizonyítványok.

d)az ATM-mel/ANS-sel kapcsolatos biztonsági szempontok figyelembevételre kerüljenek.

IV. FEJEZET

KÖZÖS TANÚSÍTÁSI, FELÜGYELETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDSZER

51. cikk

Tanúsítás, felügyelet és végrehajtás

(1)A tagállamok, a Bizottság és az Ügynökség az egységes európai repülésbiztonsági rendszer keretében együttműködnek az e rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási aktusoknak való megfelelés érdekében.

(2)Az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási aktusokban foglalt követelmények teljesítése érdekében az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok e rendelettel összhangban:

a)a III. fejezet rendelkezéseinek megfelelően befogadják és értékelik a nekik címzett kérelmeket, kibocsátják – és adott esetben – meghosszabbítják a tanúsítványokat, és befogadják a részükre tett nyilatkozatokat;

b)felügyeleti tevékenységet látnak el a III. fejezet hatálya alá tartozó tanúsítványok birtokosai, nyilatkozatot tett jogi és természetes személyek, valamint termékek, részegységek, felszerelések, ATM/ANS-rendszerek, ATM/ANS-rendszerelemek, repülésszimulációs oktatóeszközök és repülőterek tekintetében;

c)elvégzik az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási aktusokban foglalt követelmények tekintetében a b) pontban említett személyek által esetlegesen elkövetett kötelezettségszegéseket feltáró kivizsgálásokat, ellenőrzéseket, auditokat és egyéb nyomonkövetési tevékenységeket;

d)megteszik a feltárt jogsértések megszüntetéséhez szükséges végrehajtási intézkedéseket, ezen belül módosítják, felfüggesztik vagy visszavonják az általuk kiadott tanúsítványokat, felszállási tilalmat rendelnek el és szankciókat szabnak ki.

(3)A tanúsítással, felügyelettel és végrehajtással összefüggő, a (2) bekezdésben említett feladatokhoz kapcsolódó felelősségi köröket az alábbi rendelkezésekkel összhangban kell meghatározni.

Az Ügynökség felelős az 53., 54., 55., 66., 67., 68., 69. és 70. cikknek megfelelően ráruházott feladatok elvégzéséért.

A repülőtér helye szerinti tagállam nemzeti illetékes hatósága felelős a szóban forgó feladatok elvégzéséért a 30. cikk (1) bekezdésében említett repülőtér-engedély tekintetében és a repülőterek üzemeltetéséért felelős szervezetek részére kiadott, a 32. cikk (1) bekezdésében említett engedélyek tekintetében. A repülőtér-üzemeltetésért felelős szervezet engedélye kombinálható repülőtér-engedéllyel vagy kiadható külön.

A szóban forgó feladatok elvégzéséért minden egyéb esetben azon tagállam nemzeti illetékes hatósága felelős, amelyben a természetes személy tanúsítvány iránti kérelmet nyújt be vagy nyilatkozatot tesz, illetve amely – jogi személyek esetében – az elsődleges letelepedés szerinti tagállam, hacsak a 10. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok másként nem rendelkeznek.

Amennyiben azonban a 14. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok úgy rendelkeznek:

a)a repülőorvos szakértők, a repülőorvosi központok és a háziorvosok felelősek a 20. cikk (3) bekezdésében említett pilóta-szakszolgálati orvosi minősítések és a 41. cikk (1) bekezdésében említett légiforgalmi irányítói orvosi minősítések kiadásáért;

b)a 22. cikk alapján tanúsítvánnyal rendelkező pilóta- és légiutaskísérő-képző szervezetek, illetve a 27. cikk alapján tanúsítvánnyal rendelkező üzemben tartók felelősek a 21. cikkben említett légiutas-kísérői tanúsítványok kiadásáért.

(4)Az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok által folytatott felügyeleti tevékenységnek folyamatosnak kell lennie, és a polgári repülésbiztonsági kockázatok alapján meghatározott prioritásokra kell épülnie.

(5)Az Ügynökség kezeli és működteti a 10. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok által létrehozott földi ellenőrzési programok során összegyűjtött információk összegyűjtéséhez, cseréjéhez és elemzéséhez szükséges eszközöket és eljárásokat.

(6)Tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladataik végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottság, az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok megosztják egymással az információkat, köztük a lehetséges vagy a már feltárt jogsértésekkel kapcsolatosakat.

(7)Az Ügynökség elősegíti az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási aktusokban szereplő követelmények egységes módon történő értelmezését és alkalmazását, és ennek érdekében többek között a nemzeti illetékes hatósággal konzultálva kidolgozza a 65. cikk (3) bekezdésében említett útmutató dokumentumokat.

(8)Az e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozó bármely jogi vagy természetes személy tájékoztathatja az Ügynökséget arról, ha tudomására jut, hogy a szabályok alkalmazásában különbségek vannak az egyes tagállamok között. Amennyiben ezek a különbségek súlyosan érintik az adott személy tevékenységét, vagy egyéb komoly nehézségeket okoznak, akkor az Ügynökség és az érintett tagállamok nemzeti illetékes hatóságai együttműködnek a különbségek haladéktalan felszámolásában. Ha a különbségeket nem lehet felszámolni, az Ügynökség a Bizottság elé terjeszti a kérdést.

(9)Az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket a polgári repülésbiztonsággal kapcsolatos ismeretek növelése és népszerűsítése érdekében, és a balesetek és repülőesemények megelőzése céljából terjesztenek biztonsággal kapcsolatos információkat.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok által e rendelettel összhangban végzett tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatok tekintetében a 117. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a következőkre:

a)az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok által a feladataik végzése során történő információgyűjtésre, -megosztásra és -terjesztésre vonatkozó feltételek;

b)az e rendelet hatálya alá tartozó jogi és természetes személyek, valamint termékek, részegységek, felszerelések, ATM/ANS-rendszerek, ATM/ANS-rendszerelemek, repülésszimulációs oktatóeszközök és repülőterek tanúsításának végrehajtására, valamint hatékony felügyeletük biztosításához szükséges kivizsgálások, vizsgálatok, ellenőrzések, auditok és egyéb nyomonkövetési tevékenységek végrehajtására vonatkozó feltételek;

c)az ellenőrök képzettségére és a képzésükben részt vevő szervezetek minősítésére vonatkozó feltételek;

d)az e rendeletben vagy az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási aktusokban szereplő követelményeknek a légi jármű, az üzemben tartó vagy a személyzet általi megsértése esetén elrendelt a földi ellenőrzések végzésének és a felszállási tilalom elrendelésének feltételei;

e)az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok által működtetett, a tanúsítással, a felügyelettel és a végrehajtással kapcsolatos feladatokhoz kapcsolódó igazgatási és menedzsmentrendszerekre vonatkozó feltételek;

f)a (3) bekezdéssel összefüggésben, a tanúsítással, felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében a felelősségi köröknek a nemzeti illetékes hatóság közötti megosztására vonatkozó feltételek;

g)a (3) bekezdéssel összefüggésben, a pilóták és a légiforgalmi irányító orvosi minősítésével kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében a pilóta-szakszolgálati orvosi minősítések és a légiforgalmi irányítói orvosi minősítések kiadásával kapcsolatos felelősségi köröknek a repülőorvos szakértőkhöz és a repülőorvosi központokhoz való rendelésére vonatkozó feltételek, továbbá azon feltételek, amelyek fennállása esetén a szóban forgó felelősségi körök a háziorvosokra ruházhatók;

h)a (3) bekezdéssel összefüggésben a légiutas-kísérők tanúsításával kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében a légiutas-kísérői tanúsítványok kiadásával kapcsolatos felelősségi köröknek a pilóta- és légiutaskísérő-képző szervezetekhez való rendelésére vonatkozó feltételek.

52. cikk

Európai repülésbiztonsági ellenőrök

(1)Az Ügynökség – a nemzeti illetékes hatóságokkal együttműködésben – mechanizmust dolgoz ki arra, hogy az ellenőrök és az e rendelet szerinti tanúsítási és felügyeleti feladatok elvégzéséhez szakértelemmel rendelkező egyéb szakemberek a hatóságok közös irányítása alá tartozzanak és bármely hatóság számára végezhessenek tevékenységet. E célból az Ügynökség meghatározza, hogy a szakemberek esetében mi az elvárt szakképesítés és tapasztalat, majd erről tájékoztatja a nemzeti illetékes hatóságokat, amelyek ennek alapján – a rendelkezésre álló erőforrások függvényében – kijelölik azokat a személyeket, akik európai repülésbiztonsági ellenőrként részt vehetnének a szóban forgó közös irányítási és erőforrás-megosztási mechanizmusban.

(2)Az Ügynökség és az egyes nemzeti illetékes hatóságok a tanúsítási és felügyeleti tevékenységek elvégzéséhez segítséget kérhetnek az európai repülésbiztonsági ellenőröktől. Az ez irányú kéréseket az Ügynökség koordinálja, és e célból a nemzeti illetékes hatóságokkal egyeztetve megfelelő eljárásokat dolgoz ki.

(3)Az európai repülésbiztonsági ellenőrök a tanúsítási és felügyeleti tevékenységeket az Ügynökség vagy a segítséget igénybe vevő nemzeti illetékes hatóság ellenőrzése és irányítása alatt, illetve felelősségére végzik.

(4)A nemzeti illetékes hatóságok által kijelölt európai repülésbiztonsági ellenőrök által biztosított segítségnyújtás költségei díjakból kerülnek finanszírozásra. E célból az Ügynökség – azon nemzeti illetékes hatóság nevében, amelynél a költségek felmerültek – a költségeket kiszámlázza azon jogi vagy természetes személy részére, amelynél az ellenőrök a tanúsítási és felügyeleti tevékenységet végezték. Az érintett személy által befizetett összeget az Ügynökség átutalja az érintett nemzeti illetékes hatóságnak.

(5)Az (1) bekezdésben említett, az emberi erőforrások közös irányítására és megosztására szolgáló mechanizmussal összefüggésben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 117. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a következőkre:

a)a Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok jogai és kötelezettségei olyan esetekben, amikor a szóban forgó mechanizmuson keresztül segítséget kérnek, kapnak vagy nyújtanak;

b)az európai repülésbiztonsági ellenőrök felhatalmazása és a rájuk vonatkozó szabályok olyan esetekben, amikor ilyen segítséget nyújtanak;

c)a (4) bekezdésben említett díjak meghatározása és beszedése.

53. cikk

Felelősségi körök átruházása

(1)A tagállamok az Ügynökségre ruházhatják tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási felelősségi köreiket bármely olyan szervezet, üzemben tartó, személyzeti tag, légi jármű, repülésszimulációs oktatóeszköz vagy repülőtér tekintetében, amelyért e rendelet értelmében felelősek.

Ilyen felelősség-átruházás esetén az átruházott felelősségi körök vonatkozásában az Ügynökség lesz az illetékes hatóság, míg az érintett tagállam mentesül a felelősség alól. Az érintett felelősségi körök Ügynökség általi gyakorlására a IV. és az V. fejezet rendelkezései vonatkoznak.

(2)A tagállamok – kölcsönös megegyezéssel – egy másik tagállamra ruházhatják tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási felelősségi köreiket bármely olyan szervezet, üzemben tartó, személyzeti tag, légi jármű, repülésszimulációs oktatóeszköz vagy repülőtér tekintetében, amelyért e rendelet értelmében felelősek.

Ilyen felelősség-átruházás esetén az átruházott felelősségi körök vonatkozásában azon tagállam nemzeti illetékes hatósága lesz a felelős, amelyre a felelősség átruházásra kerül, míg a felelősséget átruházó tagállam mentesül a felelősség alól.

Az érintett felelősségi körök gyakorlása tekintetében a II. és IV. fejezet, valamint a 120. és 121. cikk, továbbá azon tagállam jogának vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, amelyre a felelősségi körök átruházásra kerültek.

(3)Az Ügynökség vagy – az esettől függően – az érintett tagállam – csak akkor adja hozzájárulását az (1) és a (2) bekezdésben említett felelősségátruházáshoz, ha meggyőződött arról, hogy az átruházott felelősségi köröket ténylegesen képes e rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási aktusoknak megfelelően gyakorolni.

(4)Ha egy tagállam az (1) vagy a (2) bekezdéssel összhangban bizonyos felelősségi köröket át kíván ruházni, akkor – az esettől függően – az Ügynökséggel vagy az érintett tagállammal közösen a felelősségi körök zökkenőmentes átruházása érdekében az átmeneti időszakra vonatkozó tervet készít. Az átmeneti időszakra vonatkozó terv véglegesítése előtt ki kell kérni az átruházás által érintett jogi és természetes személyek, valamint – a (2) bekezdés szerinti átruházás esetén – az Ügynökség véleményét.

Az Ügynökség és – az esettől függően – az érintett tagállam vagy tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felelősségi körök átruházása az átmeneti időszakra vonatkozó tervvel összhangban történjen.

(5)Az Ügynökség a 63. cikk alapján létrehozott adattár révén rendelkezésre bocsátja azon tagállamok listáját, amelyek e cikkel összhangban egyes felelősségi köreik átruházása mellett döntöttek. A listában fel kell tüntetni az átruházott felelősségi körökkel kapcsolatos részleteket, ezen belül azt, hogy az átruházást követően pontosan ki miért felelős, és hogy az átruházás – az esettől függően – mely szervezeteket, üzemben tartókat, személyzeti tagokat, légi járműveket, repülésszimulációs oktatóeszközöket vagy repülőtereket érinti.

Az Ügynökség a 73. cikk szerinti ellenőrzések és egyéb nyomonkövetési tevékenységek végzése során figyelembe veszi az átruházott felelősségi köröket.

(6)Ez a cikk nem érinti a tagállamok Chicagói Egyezmény szerinti jogait és kötelezettségeit. Ha egy tagállam e cikkel összhangban olyan felelősségi körök átruházása mellett dönt, amelyek a Chicagói Egyezmény értelmében hárulnak rá, akkor tájékoztatja az ICAO-t arról, hogy a Chicagói Egyezmény szerinti kötelezettségeinek teljesítése tekintetében az Ügynökség vagy egy másik tagállam jár el meghatalmazott képviselőjeként.

54. cikk

Több országban is működő szervezetek

(1)Az egyes szervezetek felkérhetik az Ügynökséget, hogy – az 51. cikk (3) bekezdésétől eltéve – az adott szervezet tekintetében járjon el a tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatok elvégzéséért felelős hatóságként olyan esetekben, amikor a szervezet a III. fejezet rendelkezéseivel összhangban valamely tagállam nemzeti illetékes hatósága által kiadott tanúsítvánnyal rendelkezik vagy annak kérelmezésére jogosult, de az adott tanúsítvány hatálya alá tartozó eszközök vagy személyek jelentős számban egy vagy több másik tagállamban találhatók.

Ilyen kérést közösen is benyújthat két vagy több olyan szervezet, amelyek mindegyikének székhelye egy másik tagállamban található, és mindegyike a III. fejezet rendelkezései szerint ugyanolyan típusú légi közlekedési tevékenységre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkezik vagy annak kérelmezésére jogosult.

Ha az első és második albekezdésben említett szervezetek ilyen irányú kérelmet nyújtanak be, erről tájékoztatják a székhelyük szerinti tagállam nemzeti illetékes hatóságait.

(2)Ha az Ügynökség úgy véli, hogy a kérelemben foglaltak szerint ténylegesen képes e rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási aktusoknak megfelelően gyakorolni a tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási felelősségi köröket, akkor az érintett tagállammal vagy adott esetben tagállamokkal közösen a felelősségi körök zökkenőmentes átruházása érdekében az átmeneti időszakra vonatkozó tervet készít. Az átmeneti időszakra vonatkozó terv véglegesítése előtt ki kell kérni az átruházást kérelmező szervezet véleményét.

(3)Az (1) és (2) bekezdés szerinti felelősség-átruházás esetén az átruházott felelősségi körök vonatkozásában az Ügynökség lesz az illetékes hatóság, míg az érintett egy vagy több tagállam mentesül a felelősség alól. Az érintett felelősségi körök Ügynökség általi gyakorlására a IV. és az V. fejezet rendelkezései vonatkoznak.

(4)A felelősségi körök e cikk szerint végrehajtott átruházására az 53. cikk (5) és (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

55. cikk

Rendkívüli felügyeleti mechanizmus

(1)Amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül, az Ügynökség javasolja a tagállamoknak felelősségi köreik 53. cikkel összhangban történő átruházását:

a)az Ügynökség által a 73. cikkel összhangban végzett ellenőrzések és egyéb nyomonkövetési tevékenységek eredményei arra utalnak, hogy az adott tagállam az e rendelettel összhangban végzett tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatok tekintetében komoly, hosszú ideje fennálló nehézségekkel küzd,

b)a Bizottság felszólította az érintett tagállamot, hogy orvosolja az a) pont szerint feltárt hiányosságot,

c)a tagállam a hiányosságokat nem orvosolta kielégítő módon, és az ebből eredő helyzet veszélyezteti a polgári repülésbiztonságot.

(2)Amennyiben az érintett tagállam az ajánlás időpontjától számítva 3 hónapon belül nem intézkedett az Ügynökség ajánlásában foglaltak szerint vagy nem orvosolta a hiányosságokat, akkor a Bizottság – ha úgy véli, teljesültek az (1) bekezdésben foglalt feltételek – határozhat arról, hogy a tanúsítással, felügyelettel és végrehajtással összefüggő érintett felelősségi köröket ideiglenesen az Ügynökségre kell ruházni. Az erre vonatkozó határozatot a 116. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus formájában kell meghozni. A légiközlekedés-biztonsággal összefüggő, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 116. cikk (4) bekezdése szerinti eljárással azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(3)A (2) bekezdésben említett végrehajtási határozat hatálybalépésének időpontjától fogva az Ügynökség rendszeres időközönként értékeli, hogy az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel továbbra is teljesül-e. Ha úgy ítéli meg, hogy a feltétel már nem teljesül, ajánlást fogalmaz meg a Bizottság részére az ideiglenes felelősségátruházás megszüntetéséről.

(4)Ha a Bizottság – az ajánlás figyelembevételével – úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel már nem teljesül, határoz a felelősségi körök Ügynökség részére történő ideiglenes átruházásának megszüntetéséről.

Az erre vonatkozó határozatot a 116. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus formájában kell meghozni. A légiközlekedés-biztonsággal összefüggő, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 116. cikk (4) bekezdése szerinti eljárással azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(5)A (2) bekezdés szerinti felelősség-átruházás esetén az átruházott felelősségi körök vonatkozásában az Ügynökség lesz az illetékes hatóság, míg az érintett tagállam mentesül a felelősség alól. Az érintett felelősségi körök Ügynökség általi gyakorlására a IV. és az V. fejezet rendelkezései vonatkoznak.

(6)A felelősségi körök e cikk szerint végrehajtott átruházására az 53. cikk (5) és (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Az Ügynökség a (2) és a (4) bekezdésben említett bizottsági végrehajtási határozatokat is felveszi a 63. cikk alapján létrehozott adattárba.

56. cikk

A tanúsítványok és a nyilatkozatok érvényessége

(1)Az e rendelettel és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban kiadott tanúsítványok és tett nyilatkozatok további követelmények teljesítése vagy értékelés elvégzése nélkül az összes tagállamban érvényesek.

(2)Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy egy olyan jogi vagy természetes személy, akinek részére tanúsítványt adott ki, vagy aki nyilatkozatott tett neki, már nem felel meg e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok vonatkozó követelményeinek, akkor – az Ügynökség ajánlása alapján – felkéri az adott személy tekintetében a felügyeleti tevékenységekért felelős tagállamot, hogy hozzon megfelelő korrekciós intézkedéseket és védintézkedéseket, például korlátozza vagy függessze fel az érintett bizonyítvány érvényességét.

A végrehajtási határozat hatálybalépésének időpontjától fogva a szóban forgó tanúsítvány vagy nyilatkozat – az (1) bekezdéstől eltérve – nem érvényes az összes tagállamban.

(3)Amikor a Bizottság úgy véli, hogy hogy a (2) bekezdésben említett tagállam meghozta a megfelelő korrekciós intézkedéseket és védintézkedéseket, akkor – az Ügynökség ajánlása alapján – határozatot hoz arról, hogy a szóban forgó tanúsítvány vagy nyilatkozat az (1) bekezdéssel összhangban ismét érvényes az összes tagállamban. Ezt a határozatot a 116. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus formájában kell meghozni. A légiközlekedés-biztonsággal összefüggő, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 116. cikk (4) bekezdése szerinti eljárással azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(4)E cikk nem sérti a 2111/2005/EK rendelet alkalmazását.

57. cikk

Harmadik országok által kiállított tanúsítványok elfogadása

Az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási aktusokban említett tanúsítványokat kiadhatják harmadik országok jogszabályai szerint kiállított tanúsítványok alapján, illetve elfogadhatják a harmadik országok jogszabályai szerint kiállított, a polgári légi közlekedésre vonatkozó előírások teljesülését igazoló tanúsítványokat vagy más releváns dokumentumokat, amennyiben ezt lehetővé teszik:

a)a tanúsítványok elfogadására vonatkozóan az Unió és harmadik országok között létrejött nemzetközi megállapodások; vagy

b)a 18. cikk (1) bekezdésének l) pontja, a 25. cikk (1) bekezdésének f) pontja és a 44. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok.

58. cikk

Minősített szervezetek

(1)Az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok az e rendelet szerinti tanúsítási és felügyeleti feladataikat átruházhatják olyan minősített szervezetekre, amelyek a VI. mellékletben szereplő kritériumokat teljesítik és erről akkreditációval rendelkeznek. A minősített szervezetek szolgáltatásainak igénybevétele esetén az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok rendszert hoznak létre az akkreditálásához, valamint annak értékeléséhez, hogy a minősített szervezetek – az akkreditáció időpontjában, illetve a későbbiekben folyamatosan – megfelelnek-e a vonatkozó követelményeknek.

A minősített szervezeteket akkreditálhatja külön az Ügynökség vagy valamelyik nemzeti illetékes hatóság, közösen két vagy több nemzeti illetékes hatóság, vagy közösen az Ügynökség és két vagy több nemzeti illetékes hatóság.

(2)Az Ügynökség vagy a nemzeti illetékes hatóság, adott esetben hatóságok visszavonják vagy felfüggesztik az általuk akkreditált minősített szervezetek akkreditációját, amennyiben az adott szervezet már nem teljesíti a VI. mellékletben szereplő kritériumokat.

(3)Az Ügynökség vagy a nemzeti illetékes hatóság (hatóságok) az általuk akkreditált minősített szervezeteket feljogosíthatják arra, hogy az Ügynökség vagy a nemzeti illetékes hatóság nevében tanúsítványokat adjanak ki, módosítsanak, függesszenek fel és vonjanak vissza, illetve nyilatkozatokat fogadjanak be. Ezeket a jogosításokat az akkreditációban fel kell tüntetni.

(4)Az Ügynökség vagy a nemzeti illetékes hatóságok további technikai követelmények előírása vagy értékelés elvégzése nélkül elfogadják az Ügynökség és bármely másik nemzeti illetékes hatóság által az (1) bekezdéssel összhangban a minősített szervezetek részére odaítélt akkreditációkat.

Az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok azonban nem kötelesek egy másik nemzeti illetékes hatóság által odaítélt akkreditációt teljeskörűen igénybe venni, sem pedig egy másik nemzeti illetékes hatóság által egy minősített szervezet részére a (3) bekezdéssel összhangban adott jogosításokat elismerni.

(5)Az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok megosztják egymással az odaítélt, felfüggesztett és visszavont akkreditációkkal kapcsolatos információkat. Ezeket az információkat az Ügynökségnek elérhetővé kell tennie a 63. cikk alapján létrehozott adattárban.

59. cikk

Védintézkedések

(1)E rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok nem akadályozzák a tagállamokat abban, hogy a polgári repülésbiztonsági problémákra haladéktalanul reagáljanak, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a probléma miatt a polgári légi közlekedés biztonsági kockázatnak van kitéve, és a probléma megoldásához a tagállam azonnali beavatkozására van szükség;

b)a tagállam nem tudja a problémát az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok rendelkezéseivel összhangban megoldani;

c)a megtett intézkedés arányban áll a probléma súlyosságával.

Ez esetben az érintett tagállam a 63. cikk alapján létrehozott adattár útján haladéktalanul értesíti a Bizottságot, az Ügynökséget és a többi tagállamot a megtett intézkedésekről és azok okairól.

(2)Ha az (1) bekezdésben említett intézkedések időtartama meghaladja a nyolc egymást követő hónapot, vagy ha egy tagállam ugyanazt az intézkedést több alkalommal is meghozza és ezek időtartama együttesen meghaladja a nyolc hónapot, akkor az Ügynökség megvizsgálja, hogy teljesültek-e az (1) bekezdésben említett feltételek, és a vizsgálat eredményéről az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételének időpontjától számítva három hónapon belül ajánlást terjeszt a Bizottság elé. Az ajánlást az Ügynökség közzéteszi a 63. cikk alapján létrehozott adattárban.

Ez esetben a Bizottság – az ajánlásban foglaltak figyelembevételével – értékeli, hogy teljesültek-e az említett feltételek. Ha a Bizottság megállapítja, hogy a feltételek nem teljesültek, vagy ha az Ügynökség megállapításaitól eltérő következtetésre jut, akkor az ajánlás kézhezvételének időpontjától számítva három hónapon belül erről szóló végrehajtási határozatot hoz, amelyet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, továbbá fel kell venni a 63. cikk alapján létrehozott adattárba.

Az érintett tagállamoknak a végrehajtási határozatról szóló értesítés időpontjában haladéktalanul meg kell szüntetniük az (1) bekezdés alapján hozott intézkedéseiket.

(3)Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételekor az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül azt is megvizsgálja, hogy a tagállam által feltárt probléma megoldható-e az Ügynökség által a 65. cikk (4) bekezdése első albekezdésében említett határozatok meghozatala révén oly módon, hogy a későbbiekben ne legyen szükség a tagállam által hozott intézkedések fenntartására. Ha az Ügynökség úgy véli, hogy a probléma ezzel a módszerrel kezelhető, meghozza az erre vonatkozó határozatot. Ha az Ügynökség úgy véli, hogy a probléma ezzel a módszerrel nem kezelhető, ajánlást fogalmaz meg a Bizottság részére, amelyben megjelöli, hogy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok tekintetében – az (1) bekezdés alkalmazásának figyelembevételével – milyen módosításokat tart szükségesnek.

(4)Ha az (1) bekezdés alkalmazására tekintettel szükségesnek tűnik, a Bizottság az Ügynökség ajánlásának figyelembevételével haladéktalanul mérlegeli a 18. cikk (1) bekezdése, a 25. cikk (1) bekezdése, a 28. cikk (1) bekezdése, a 34. cikk (1) bekezdése, a 39. cikk (1) bekezdése, a 44. cikk (1) bekezdése, a 47. cikk (1) bekezdése és az 50. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosítását.

60. cikk

Rugalmassági előírások

(1)A tagállamok bármely, e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy részére mentességet biztosíthatnak a III. fejezet adott személyre vonatkozó rendelkezései alól – a fejezetben meghatározott, alapvető követelmények kivételével – vagy a szóban forgó rendelkezések alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok rendelkezései alól, előre nem látható sürgős üzemeltetési körülmények vagy korlátozott időtartamú üzemeltetési szükségletek esetén, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)az alkalmazandó követelményekkel összhangban nem lehet megfelelően kezelni a körülményeket, illetve szükségleteket;

b)a biztonság és a környezetvédelem mindvégig kellő mértékben szavatolva van és teljesülnek a vonatkozó alapvető követelmények, szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása révén;

c)a tagállam a lehetőségekhez mérten gondoskodott a mentesség biztosításából eredő esetleges piactorzulások enyhítéséről; valamint

d)a mentesség hatálya és időtartama a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik, és az alkalmazás megkülönböztetéstől mentes.

Ez esetben az érintett tagállam a 63. cikk alapján létrehozott adattár útján haladéktalanul értesíti a Bizottságot, az Ügynökséget és a többi tagállamot a biztosított mentességről, annak okáról és – adott esetben – az alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedésekről.

(2)Ha az (1) bekezdésben említett mentességek időtartama meghaladja a nyolc egymást követő hónapot, vagy ha egy tagállam ugyanazt a mentességet több alkalommal is biztosította és ezek időtartama együttesen meghaladja a nyolc hónapot, akkor az Ügynökség megvizsgálja, hogy teljesültek-e az (1) bekezdésben említett feltételek, és a vizsgálat eredményéről az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételének időpontjától számítva három hónapon belül ajánlást terjeszt a Bizottság elé. Az ajánlást az Ügynökség közzéteszi a 63. cikk alapján létrehozott adattárban.

Ez esetben a Bizottság – az ajánlásban foglaltak figyelembevételével – értékeli, hogy teljesültek-e az említett feltételek. Ha a Bizottság megállapítja, hogy a feltételek nem teljesültek, vagy ha az Ügynökség megállapításaitól eltérő következtetésre jut, akkor az ajánlás kézhezvételének időpontjától számítva 3 hónapon belül végrehajtási határozatot hoz, amelyet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, továbbá fel kell venni a 63. cikk alapján létrehozott adattárba.

Az érintett tagállam a végrehajtási határozatról szóló értesítés időpontjában haladéktalanul visszavonja az (1) bekezdés alapján biztosított mentességet.

(3)Ha egy tagállam úgy véli, hogy a mellékletekben foglalt alapvető követelményeknek való megfelelés az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási aktusokban meghatározottaktól eltérő módszerekkel is bizonyítható, és ezek a módszerek az e rendelet hatálya alá tartozó személyek vagy az érintett hatóságok számára a polgári repülésbiztonság vagy a hatékonyság tekintetében előnyökkel járnak, akkor a 63. cikk alapján létrehozott adattár útján a Bizottság és az Ügynökség részére indokolással ellátott kérelmet nyújthat be, amelyben javasolhatja az érintett felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktus módosítását, és annak az új módszerrel való kiegészítését.

Ez esetben az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül ajánlást készít a Bizottságnak arról, hogy a tagállam kérelme megfelel-e az első albekezdés szerinti feltételeknek.

Amennyiben e bekezdés alkalmazására tekintettel szükséges, a Bizottság az Ügynökség ajánlásának figyelembevételével haladéktalanul mérlegeli az érintett felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktus módosítását.

61. cikk

Adatok gyűjtése, cseréje és elemzése

(1)A Bizottság, az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának összefüggésében minden olyan rendelkezésükre álló információt megosztanak egymással, amely a többi fél számára, az e rendelet szerinti feladataik végrehajtása szempontjából jelentőséggel bír. A polgári repülési balesetek és repülőesemények kivizsgálásával vagy előfordulásuk elemzésével megbízott illetékes tagállami hatóságok az e rendelet szerinti feladataik végrehajtása érdekében szintén jogosultak az ezen információkhoz való hozzáférésre. A szóban forgó információk – a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban – érdekelt felek részére is rendelkezésre bocsáthatók.

(2)Az e rendelet hatálya alá tartozó témákkal kapcsolatos információk uniós szintű gyűjtését, cseréjét és elemzését az Ügynökség koordinálja. E célból az Ügynökség az e rendelet hatálya alá tartozó jogi és természetes személyekkel, illetve ezek társulásaival igazgatási megállapodásokat köthet az információk gyűjtése, cseréje és elemzése tekintetében.

(3)A Bizottság kérésére az Ügynökség megvizsgálja az e rendelet hatálya alá tartozó sürgős vagy fontos kérdéseket. A szóban forgó vizsgálatok elvégzése céljából a nemzeti illetékes hatóságok a adott esetben együttműködnek az Ügynökséggel.

(4)A Bizottság részletes szabályokat fogad el a Bizottság, az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok közötti, az (1) bekezdésben említett információcsere módjáról, valamint az információknak az érintett felek rendelkezésére történő bocsátásáról. Az említett szabályokat végrehajtási jogi aktusokba kell foglalni, melyeket a 116. cikk (3) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett részletes szabályok kidolgozásakor figyelembe kell venni a következőket:

a)az e rendelet hatálya alá tartozó jogi és természetes személyek részére biztosítani kell az olyan információkhoz való hozzáférést, amelyek révén gondoskodhatnak az 1. cikkben meghatározott célok eléréséről, illetve továbbviteléről.

b)az információk terjesztését és felhasználását szigorúan a szóban forgó célok eléréséhez szükséges mértékre kell korlátozni;

c)meg kell akadályozni, hogy az információk terjesztése vagy felhasználása vétkesség vagy a felelősség megállapítására irányuljon.

(5)A 996/2010/EU és 376/2014/EU rendeletben, illetve egyéb uniós jogszabályokban meghatározott, az adatok bizalmasságára vonatkozó szigorúbb követelmény sérelme nélkül, a Bizottság, az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok, továbbá a (2) bekezdésben említett jogi és természetes személyek minden szükséges intézkedést megtesznek az e cikk alapján birtokukba került információk megfelelő bizalmasságának biztosítása érdekében.

(6)Annak érdekében, hogy a közvélemény átfogó képet kapjon a repülésbiztonság Unióban tapasztalható szintjéről, az Ügynökség évente jelentést tesz közzé a repülésbiztonsági helyzetről. A helyzetjelentésben a repülésbiztonság általános helyzetét kell bemutatni egyszerű, közérthető módon, kiemelve, hogy fennállnak-e fokozott biztonsági kockázatok.

62. cikk

Az információforrás védelme

(1)Amikor a nemzeti illetékes hatóságok a 61. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban információkhoz jutnak, akkor a polgári repülésbiztonsággal kapcsolatos információk forrását a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően védelemben kell részesíteniük. Amennyiben az adott információt természetes személy juttatja el a Bizottsághoz vagy az Ügynökséghez, akkor az információ forrását nem szabad felfedni, és a forrás személyes adatait nem szabad az általa közölt információkkal együtt tárolni.

(2)A nemzeti büntetőjog alkalmazandó szabályainak sérelme nélkül a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy eljárást indítsanak olyan, nem előre megfontolt szándékból vagy gondatlanságból elkövetett jogsértések esetében, amelyekről kizárólag az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok alapján szereztek tudomást.

Az első albekezdés rendelkezései nem alkalmazandók szándékos kötelezettségszegés esetén, valamint azokban az esetekben, amikor egy nyilvánvaló kockázat kétségtelen, komoly és súlyos figyelmen kívül hagyásáról, valamint a körülmények által egyértelműen megkívánt gondosság szakmai felelősségének megszegéséről van szó, amely által előre látható személyi vagy vagyoni kár keletkezik vagy nagymértékben csökken a polgári repülésbiztonság szintje.

(3)A tagállamok intézkedéseket tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el az (1) bekezdésben említett információforrások védelmének fokozása érdekében.

(4)Azokat az alkalmazottakat és szerződéses munkavállalókat, akik e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok alkalmazásában információkat szolgáltatnak, az e rendelet alapján szolgáltatott információk miatt nem érheti sérelem munkaadójuk részéről vagy azon szervezet részéről, amelynek szolgáltatást nyújtanak.

(5)E cikk rendelkezései nem akadályozzák a tagállamokat, a Bizottságot és az Ügynökséget abban, hogy bármilyen szükséges intézkedést meghozzanak a polgári repülésbiztonság szintjének fenntartása vagy javítása érdekében.

(6)E cikk rendelkezései nem érintik sértheti az információforrás védelmére vonatkozó, a 996/2010/EU és 376/2014/EU rendeletben meghatározott szabályokat.

63. cikk

Adattár

(1)Az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok közötti, az e rendelet szerinti tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási kapcsolatos feladatokkal kapcsolatos hatékony együttműködés elősegítése érdekében az Ügynökség – a Bizottsággal és az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködésben – adattárat hoz létre és kezel.

Az adattárban egyebek mellett a következőkre vonatkozó információkat kell tárolni:

a)az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok által a III. fejezet rendelkezéseivel és az 53., 54., 55., 66., 67., 68., 69. és 70. cikkel összhangban kiadott tanúsítványok és befogadott nyilatkozatok;

b)az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok nevében az 58. cikk (3) bekezdésével összhangban kiadott tanúsítványok és befogadott nyilatkozatok;

c)az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok által a minősített szervezetek részére az 58. cikkel összhangban adott akkreditációk, és ezen belül az akkreditáció hatályával kapcsolatos információk;

d)a tagállamok által a 2. cikk (6) és (7) bekezdésével összhangban hozott intézkedések és a kapcsolódó bizottsági határozatok;

e)a Bizottság által a 2. cikk (4) bekezdésével összhangban hozott határozatok;

f)a tagállamok által a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban hozott határozatok;

g)egyes felelősség köröknek a tagállamok által az 53. és 54. cikkel összhangban végrehajtott, az Ügynökségre vagy egy másik tagállamra történő átruházása, és az átruházott felelősségi körökre vonatkozó részletes információk;

h)a Bizottság által az 55. cikkel összhangban hozott határozatok, és az ezen határozatokkal összhangban az Ügynökségre átruházott felelősségi körökre vonatkozó részletes információk;

i)a Bizottság által az 56. cikkel összhangban hozott határozatok;

j)a repülési időtartamot meghatározó egyedi rendszerekről szóló, a nemzeti illetékes hatóságok által az Ügynökséghez a 28. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján benyújtott értesítések, és az azokhoz kapcsolódóan az Ügynökség által a 65. cikk (7) bekezdésével összhangban kiadott vélemények;

k)a polgári repülésbiztonsággal kapcsolatos problémák azonnali kezelésére szolgáló intézkedésekre és a nyújtott mentességekre vonatkozó tagállami értesítések, és az azokhoz kapcsolódóan az 59. cikk (1) bekezdésével és a 60. cikk (1) bekezdésével összhangban kiadott ügynökségi vélemények és bizottsági határozatok;

l)az alternatív megfelelési módokra vonatkozó tagállami kérelmek, és az ezekhez kapcsolódóan a 60. cikk (3) bekezdésével összhangban az Ügynökség által kiadott ajánlások;

m)a 65. cikk (4) bekezdése szerinti ügynökségi értesítések és a kapcsolódó bizottsági határozatok;

n)az első albekezdésben említett hatékony együttműködés biztosításához szükséges egyéb információk.

(2)A nemzeti illetékes hatóságok, a repülőorvos szakértők és a repülőorvosi központok az adattár útján információkat oszthatnak meg egymással a pilóták egészségi alkalmasságával kapcsolatban. Ezeken belül a személyes adatnak minősülő információk, így például az egészségügyi adatok tekintetében biztosítani kell, hogy az adatcsere a pilóták engedélyezésének és felügyeletének a 20. cikkel összhangban történő elvégzéséhez szükséges mértékre korlátozódjon.

(3)Az adattárban személyes adatokat, köztük egészségügyi adatokat csak addig szabad tárolni, ameddig az az adatgyűjtés, illetve a további adatfeldolgozás céljából szükséges.

(4)A tagállamok és az Ügynökség gondoskodik arról, hogy azon személyek, akiknek a személyes adatai az adattárban feldolgozásra kerülnek, erről előre értesítést kapjanak.

(5)A tagállamok és az Ügynökség az adatfeldolgozás által érintett személyeknek az adattárban lévő adataikhoz való hozzáférésre, az adatok módosítására és törlésére vonatkozó jogait – a polgári repülésbiztonság szavatolásához feltétlenül szükséges mértékben – a 95/46/EK irányelv 13. cikkével és a 45/2001/EK rendelet 20. cikkével összhangban korlátozhatják.

(6)A (7) bekezdés sérelme nélkül, a Bizottság, az Ügynökség, a nemzeti illetékes hatóságok, valamint a polgári repülési balesetek és repülőesemények kivizsgálásával megbízott illetékes tagállami hatóságok a feladataik végzése érdekében biztonságos online hozzáféréssel rendelkeznek az adattárban lévő adatokhoz.

A Bizottság és az Ügynökség adott esetben az érdekelt felek rendelkezésére bocsáthat vagy a nyilvánosság számára elérhetővé tehet az adattárban lévő bizonyos adatokat a (2) bekezdésben szereplő információk kivételével.

(7)Az adattárban tárolt adatokat megfelelő eszközök és eljárások révén védeni kell a jogosulatlan hozzáféréstől. A (2) bekezdésben szereplő információkat kizárólag a pilóták egészségi alkalmasságának minősítésével és felügyeletével megbízott személyek számára, az e rendelet szerinti feladataik végzése céljából szabad hozzáférhetővé tenni. A szóban forgó információkhoz korlátozott mértékű hozzáférés biztosítható más feljogosított személyek számára is az adattár megfelelő működésének biztosítása – különösen műszaki karbantartás – céljából. A személyes adatokat is tartalmazó információkhoz való hozzáférésre feljogosított személyeknek előzetesen képzésben kell részesülniük a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokról és az azokhoz kapcsolódó biztosítékokról.

(8)A Bizottság elfogadja az adattár működtetéséhez és kezeléséhez szükséges szabályokat. Az említett szabályokat végrehajtási jogi aktusokba kell foglalni, melyeket a 116. cikk (3) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és melyeknek a következőkre vonatkozó részletes követelményeket kell megállapítaniuk:

a)az adattár létrehozására és karbantartására vonatkozó technikai részletetek;

b)a Bizottság, az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok által az adattárba való felvétel céljából eljuttatandó információk csoportosítása, és az információk eljuttatásának formája és módja;

c)az adattárban lévő információk rendszeres, egységes módszer szerinti frissítése;

d)az adattárban lévő bizonyos adatok (6) bekezdéssel összhangban történő terjesztésének és közzétételének módja;

e)a pilóták egészségi alkalmasságára vonatkozó, a nemzeti illetékes hatóságok, a repülőorvos szakértők és a repülőorvosi központok által az adattárba való felvétel céljából eljuttatandó információk csoportosítása, és az információk eljuttatásának formája és módja;

f)az adattárban tárolt adatok jogosulatlan hozzáféréstől való védelmére, az információkhoz való hozzáférés korlátozására és az adattárban tárolt személyes adatoknak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban történő – a véletlen vagy jogellenes megsemmisítéssel, elvesztéssel, megváltoztatással vagy nyilvánosságra hozatallal szembeni – védelmére szolgáló módszerek;

g)az adattárban tárolt személyes adatok, és ezen belül a pilóták egészségi alkalmasságára vonatkozó, személyes adatnak minősülő információk tárolásának maximális időtartama;

h)azon részletes feltételek, amelyek mellett a tagállamok és az Ügynökség – az (5) bekezdés céljából – korlátozhatja az adatfeldolgozás által érintett személyeknek az adattárban lévő adataikhoz való hozzáférésére, az adatok módosítására és törlésére vonatkozó jogait.

V. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÜGYNÖKSÉGE

I. SZAKASZ

Feladatok

64. cikk

Az Ügynökség létrehozása és feladatai

(1)Létrejön az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége.

(2)Annak biztosítása érdekében, hogy a polgári légi közlekedés az 1. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban megfelelően működjön és fejlődjön, az Ügynökség:

a)ellátja az e rendelet hatálya alá tartozó területekhez kapcsolódó feladatokat, és ezekben véleményt alakít ki;

b)segíti a Bizottság munkáját az e rendelet hatálya alatt meghozandó intézkedések kidolgozásában. Amennyiben az említett intézkedések műszaki szabályokat is magukba foglalnak, ezek tartalmát a Bizottság az Ügynökséggel történő előzetes egyeztetés nélkül nem módosíthatja;

c)műszaki, tudományos és adminisztratív támogatással segíti a Bizottságot feladatai ellátásában;

d)az e rendelet vagy egyéb uniós jogszabály által ráruházott hatáskörében meghozza a szükséges intézkedéseket;

e)ellenőrzéseket, valamint egyéb nyomonkövetési tevékenységeket és kivizsgálásokat végez az e rendelet szerinti feladatok teljesítése érdekében vagy a Bizottság kérésére;

f)hatáskörében a tagállamok nevében elvégzi az alkalmazandó nemzetközi egyezmények, különösen a Chicagói Egyezmény által ráruházott feladatokat;

g)segít a nemzeti illetékes hatóságoknak feladataik elvégzésében, elsősorban azáltal, hogy információ- és tapasztalatcserére szolgáló fórumot biztosít;

h)kérésre részt vesz teljesítménymutatók kialakításában, valamint a velük kapcsolatos mérési, jelentéstételi és elemzési feladatokban, azon esetekben, amikor az uniós jogszabályok teljesítményrendszereket határoznak meg a polgári repülés terén;

i)együttműködik más uniós intézményekkel, szervekkel, irodákkal és ügynökségekkel olyan területeken, ahol azok tevékenysége összekapcsolódik a polgári repülés műszaki aspektusaival.

65. cikk

Az Ügynökség intézkedései

(1)Kérésre az Ügynökség segíti a Bizottság munkáját az e rendeletet érintő módosításjavaslatok, valamint az e rendelet alapján elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok előkészítésében. A Bizottságnak ilyen célból beterjesztett dokumentumokat az Ügynökség vélemények formájában nyújtja be.

(2)Az Ügynökség ajánlásokat tesz a Bizottságnak az 59. és a 60. cikk alkalmazására vonatkozóan.

(3)A 104. cikknek és az e rendelet alapján elfogadott alkalmazandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási aktusoknak megfelelően az Ügynökség tanúsítási előírásokat bocsát ki, meghatározza a megfelelés elfogadható módjait, továbbá útmutató dokumentumokat ad ki e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok alkalmazására vonatkozóan.

(4)Az Ügynökség meghozza az 53., 54., 55., 66., 67., 68., 69., 70., 71. és 73. cikk alkalmazásához szükséges határozatokat. Az Ügynökség a 60. cikk (1) bekezdésében meghatározott helyzetekben és feltételek mellett mentességet biztosíthat bármely olyan jogi vagy természetes személynek, aki számára bizonyítványt adott ki. Ez esetben az Ügynökség a 63. cikk alapján létrehozott adattár útján haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a biztosított mentességekről, annak okairól és – adott esetben – az alkalmazott enyhítő intézkedésekről. Amennyiben a mentesség időtartama meghaladja a nyolc egymást követő hónapot, vagy az Ügynökség ugyanazt a mentességet ismétlődően megadja, és az összesített időtartam meghaladja a nyolc hónapot, a Bizottság megvizsgálja, hogy teljesültek-e az említett feltételek, és ha azt állapítja meg, hogy nem, akkor erre vonatkozó végrehajtási határozatot fogad el, melyet közzétesz az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és bevisz a 63. cikk alapján létrehozott adattárba. Az Ügynökség az említett végrehajtási határozatról szóló értesítést követően haladéktalanul visszavonja a mentességet.

(5)Az Ügynökség jelentéseket ad ki a 73. cikk értelmében elvégzett ellenőrzésekről és egyéb nyomonkövetési tevékenységekről.

(6)Az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül reagál az e rendelet hatálya alá tartozó biztonsági problémákra, és meghatározza az e rendelet előírásainak hatálya alá tartozó illetékes nemzeti hatóságok vagy jogi és természetes személyek által megteendő kiigazító intézkedéseket, és az említett hatóságokhoz és személyekhez eljuttatja a kapcsolódó információkat, ideértve utasításokat és ajánlásokat is, amennyiben ezek szükségesek az 1. cikkben meghatározott célkitűzések biztosításához.

(7)Az Ügynökség véleményezi a tagállamok által a 28. cikk (1) bekezdése f) pontjának megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok értelmében javasolt, a repülési időtartamot meghatározó azon egyedi rendszereket, amelyek eltérnek az Ügynökség által elfogadott tanúsítási előírásoktól.

66. cikk

Légialkalmassági és környezetvédelmi bizonyítvány

(1)A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és b) pontjának i. alpontjában említett termékeket, részegységeket és fel nem szerelt berendezéseket illetően az Ügynökség – adott esetben és a Chicagói Egyezményben vagy annak mellékleteiben meghatározott módon – a tagállamok nevében átveszi a tervező, gyártó vagy nyilvántartó állam funkcióit és feladatait, amennyiben ezek a funkciók és feladatok kapcsolódnak a terv-jóváhagyáshoz és a folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó kötelező tájékoztatáshoz. E célból az Ügynökség különösen:

a)minden olyan termékterv esetén, amelyhez a 11. cikk értelmében típusalkalmassági bizonyítvány, módosításokra vonatkozó bizonyítvány, ideértve a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványt is, vagy javítási tervre vonatkozó jóváhagyás került kiadásra, megállapítja a típusalkalmassági tanúsítás feltételrendszerét, és erről értesítést küld a kérelmezőnek;

b)minden olyan termék esetében, amelyhez a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében korlátozott légi alkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott zajbizonyítvány került kiadásra, megállapítja a különleges légi alkalmassági vagy környezetvédelmi megfelelőségi előírásokat, és erről értesítést küld a kérelmezőnek;

c)részegységek vagy fel nem szerelt berendezések minden olyan terve esetében, amelyhez a 12. vagy 13. cikk értelmében tanúsítványt kérelmeztek, megállapítja a tanúsítás feltételrendszerét és erről értesítést küld a kérelmezőnek;

d)minden olyan légi jármű esetében, amelyhez a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében repülési engedélyt kérelmeztek, kiadja a tervhez kapcsolódó repülési feltételekre vonatkozó engedélyt;

e)meghatározza és elérhetővé teszi a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban nyilatkozat hatálya alá tartozó terméktervekre és részegységtervekre vonatkozó légialkalmassági és környezetvédelmi megfelelőségi előírásokat;

f)a terméktervekre kiadott, a 11. cikk és a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti típusalkalmassági bizonyítványok, korlátozott típusalkalmassági bizonyítványok, módosításokra vonatkozó bizonyítványok, ideértve a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványt is, valamint javítási tervre vonatkozó jóváhagyások tekintetében felel az 51. cikk (3) bekezdése szerinti tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatokért ;

g)a részegységek és a fel nem szerelt berendezések 12. és 13. cikkben említett tervezési engedélyei tekintetében felel az 51. cikk (3) bekezdése szerinti tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatokért;

h)kiadja a megfelelő környezetvédelmi adatlapot azon terméktervekre vonatkozóan, amelyeket a 11. cikk szerint tanúsítvánnyal lát el;

i)biztosítja az általa tanúsított és felügyelt termékek, részegységek és fel nem szerelt berendezések terveire vonatkozó folyamatos légialkalmassági feladatokat, beleértve a biztonsági vagy védelmi problémákra történő, indokolatlan késedelem nélküli reagálást, valamint az alkalmazandó kötelező információ kiadását és terjesztését;

(2)Az Ügynökség felel az 51. cikk (3) bekezdése szerinti tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatokért a következők tekintetében:

a)a termékek, részegységek és fel nem szerelt berendezések tervezéséért felelős szervezetek jóváhagyása a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)a termékek, részegységek és fel nem szerelt berendezések gyártásáért, karbantartásáért és folyamatos légi alkalmasságának biztosításáért felelős szervezetek és az e feladatokat végző személyzet képzésében részt vevő szervezetek engedélyezése a 15. cikknek megfelelően, amennyiben az említett szervezetek székhelye azon a területen kívül található, amelyért a Chicagói Egyezmény értelmében a tagállamok valamelyike felel.

(3)Az Ügynökség felel az 51. cikk (3) bekezdése szerinti felügyeleti és végrehajtási feladatokért a szervezetek 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nyilatkozatai tekintetében.

67. cikk

A repülőszemélyzet tanúsítása

(1)Az Ügynökség felel az 51. cikk (3) bekezdése szerinti felügyeleti és végrehajtási feladatokért a 22. cikkben említett, a pilóták és a légiutas-kísérők képzésével foglalkozó szervezetek és a repülőorvosi központok tekintetében, amennyiben ezen szervezetek és központok székhelye azon a területen kívül található, amelyért a Chicagói Egyezmény értelmében a tagállamok valamelyike felel.

(2)Az Ügynökség felel az 51. cikk (3) bekezdése szerinti felügyeleti és végrehajtási feladatokért a 23. cikk szerinti repülésszimulációs oktatóeszközök bizonyítványai tekintetében valamennyi alábbi esetben:

a)az eszközt az Ügynökség által az (1) bekezdésnek megfelelően tanúsított szervezet üzemelteti;

b)az eszköz azon a területen belül található, amelyért a Chicagói Egyezmény értelmében a tagállamok valamelyike felel, és az eszközt olyan, az Ügynökség által az (1) bekezdésnek megfelelően tanúsított szervezet üzemelteti, amelynek székhelye az említett területen kívül található;

c)az eszköz azon a területen kívül található, amelyért a Chicagói Egyezmény értelmében a tagállamok valamelyike felel, kivéve, ha az eszközt olyan szervezet üzemelteti, amely részére az Ügynökség nem adott ki tanúsítványt az (1) bekezdésnek megfelelően, és amelynek székhelye az említett területen belül található.

68. cikk

Légiforgalmi szolgáltatás / léginavigációs szolgálat (ATM/ANS)

(1)Az Ügynökség felel az 51. cikk (3) bekezdése szerinti tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatokért a következők tekintetében:

a)a 36. cikk szerinti ATM/ANS-szolgáltatók tanúsítványai, amennyiben e szolgáltatók székhelye azon a területen kívül található, amelyre a Szerződéseket alkalmazni kell, és ezen terület légterében a szóban forgó szolgáltatók felelősek az ATM-ért/ANS-ért;

b)a 36. cikk szerinti ATM/ANS-szolgáltatók tanúsítványai, amennyiben ezek a szolgáltatók páneurópai szinten végzik az ATM/ANS-szolgáltatást;

c)a 37. cikk szerinti szervezetek tanúsítványai és nyilatkozatai, amennyiben ezek a szervezetek részt vesznek a páneurópai ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek tervezésében, előállításában vagy karbantartásában;

d)az Ügynökség által az a) és b) pont szerinti tanúsítvánnyal ellátott ATM/ANS-szolgáltatóknak azon ATM/ANS-rendszerekre és -rendszerelemekre vonatkozó nyilatkozatai, amelyeket a szóban forgó szolgáltatók a 38. cikk (1) bekezdésének megfelelően helyeztek üzembe.

(2)A 38. cikkben említett rendszerek és rendszerelemek tekintetében az Ügynökség:

a)amennyiben a 39. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok akként rendelkeznek, részletes előírásokat határoz meg azon ATM/ANS-rendszerekre és -rendszerelemekre vonatkozóan, amelyek elengedhetetlenek a biztonság és az átjárhatóság szempontjából, és amelyekről a 38. cikk (2) bekezdésének megfelelően tanúsítványt kell kiadni vagy nyilatkozatot kell tenni, és erről értesítést küld a kérelmezőknek;

b)amennyiben a 39. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok akként rendelkeznek, felel az 51. cikk (3) bekezdése szerinti tanúsítással, felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos feladatokért azon ATM/ANS-rendszerekre és -rendszerelemekre vonatkozó bizonyítványok és nyilatkozatok tekintetében, amelyek a 38. cikk (2) bekezdésének megfelelően elengedhetetlenek a biztonság és az átjárhatóság szempontjából.

69. cikk

A légiforgalmi irányítók tanúsítása

Az Ügynökség felel az 51. cikk (3) bekezdése szerinti tanúsítással, felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos feladatokért a légiforgalmi irányítók 42. cikkben említett képzési szervezeteinek, valamint – adott esetben – e szervezetek személyzetének tanúsítványai tekintetében, amennyiben ezen szervezetek székhelye azon a területen kívül található, amelyért a Chicagói Egyezmény értelmében a tagállamok valamelyike felel.

70. cikk

Harmadik országbeli üzemben tartók és nemzetközi repülésbiztonság-felügyelet

(1)Az Ügynökség felel az 51. cikk (3) bekezdése szerinti tanúsítással, felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos feladatokért a 49. cikk (1) és (2) bekezdésében említett üzembentartási engedélyek, valamint a 49. cikk (2) bekezdésében említett üzemben tartói nyilatkozatok tekintetében, kivéve, ha az érintett üzemben tartó esetében az üzemben tartás szerinti államnak funkcióit és feladatait valamely tagállam látja el.

(2)Az Ügynökség felel az 51. cikk (3) bekezdése szerinti felügyeleti és végrehajtási feladatokért a légi járművek és a pilóták 50. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett engedélyei tekintetében.

(3)Kérésre az Ügynökség – a harmadik országbeli üzemben tartók és felügyeletért felelős hatóságok szükséges értékelésének elvégzésével, ezen belül helyszíni szemlék végzésével – segíti a Bizottságot a 2011/2005/EK rendelet végrehajtásában. Az Ügynökség az értékelések eredményeit a megfelelő ajánlásokkal együtt a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

71. cikk

Az Ügynökség által végzett kivizsgálások

(1)Az Ügynökség saját maga, illetve kijelölt nemzeti légi közlekedési hatóságok vagy minősített szervezetek révén elvégzi az 51. cikk (3) bekezdése szerinti tanúsítással, felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges kivizsgálásokat.

(2)Az (1) bekezdés szerinti kivizsgálások elvégzése céljából az Ügynökség felhatalmazást kap arra, hogy:

a)kötelezze azon jogi vagy természetes személyeket, akik részére tanúsítványt adott ki, vagy akik nyilatkozatot tettek neki, hogy bocsássanak rendelkezésre minden szükséges adatot;

b)kötelezze az említett személyeket szóbeli magyarázat nyújtására minden olyan tény, dokumentum, tárgy, eljárás vagy egyéb ügy kapcsán, amely releváns annak meghatározása szempontjából, hogy az adott személy megfelel-e e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok előírásainak;

c)belépjen a szóban forgó személyek által használt bármely helyiségbe, területre és szállítóeszközbe;

d)átvizsgáljon, lemásoljon vagy kivonatoljon a szóban forgó személyek által őrzött vagy számukra hozzáférhető bármely dokumentumot, feljegyzést vagy adatot, függetlenül a szóban forgó információkat tároló adathordozó típusától.

Az Ügynökség – amennyiben szükséges annak meghatározása szempontjából, hogy az a személy, akinek részére bizonyítványt adott ki, vagy aki nyilatkozatot tett neki, megfelel-e e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok előírásainak – felhatalmazást kap arra is, hogy az első albekezdésben meghatározott hatásköröket bármely olyan más természetes vagy jogi személy tekintetében gyakorolja, akiről ésszerűen feltételezhető, hogy birtokában van a fenti cél szempontjából releváns információknak, vagy hozzáférése van ilyen információkhoz.

Az e bekezdésben említett hatásköröket az érintett személyek jogainak, jogos érdekeinek és az arányosság elvének figyelembevételével, valamint azon tagállam vagy harmadik ország nemzeti jogával összhangban kell gyakorolni, amelyben a kivizsgálásra sor kerül. Amennyiben az első albekezdés c) pontjában említett helyiségbe, területre és szállítóeszközbe történő belépéshez az érvényben lévő nemzeti jog szerint szükség van a tagállam vagy harmadik ország bírósága által adott előzetes engedélyre, ezeket a hatásköröket kizárólag ezen előzetes engedély birtokában lehet gyakorolni.

(3)Az Ügynökség biztosítja, hogy személyzetének tagjai és – adott esetben – a kivizsgálásban részt vevő más szakemberek elegendő képzettséggel, megfelelő utasításokkal és kellő felhatalmazással rendelkezzenek. Az említett személyek írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják hatáskörüket.

(4)Az Ügynökség kérésére a kivizsgálás elvégzésében segítséget nyújtanak azon tagállam illetékes hatóságának a tisztviselői, amelynek területén a kivizsgálásra sor fog kerülni. Amennyiben szükség van ilyen segítségre, az Ügynökség a kivizsgálás előtt időben tájékoztatja azt a tagállamot, amelynek területén a kivizsgálás elvégzését tervezi és amelytől a segítséget várja.

72. cikk

Pénzbírság és kényszerítő bírság

(1)Az Ügynökség kérésére a Bizottság az alábbi szankciók közül kiszabhat legalább egyet azon jogi vagy természetes személyre, akinek részére e rendeletnek megfelelően bizonyítványt adott ki, vagy aki nyilatkozatot tett neki:

a)pénzbírság, ha az adott személy szándékosan vagy gondatlanságból megsértette e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok előírásainak egyikét;

b)kényszerítő bírság, ha az adott személy megsértette az említett előírások egyikét, vagy ha ilyen jogsértés közvetlen veszélye áll fenn; a bírság célja annak kikényszerítése, hogy a szóban forgó személy betartsa a kérdéses előírásokat.

(2)Az (1) bekezdésben említett pénzbírságnak és kényszerítő bírságnak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie. A bírságok meghatározásakor tekintettel kell lenni az eset súlyára, ezen belül arra, , hogy az milyen mértékig veszélyeztette a biztonságot vagy a környezet védelmét, valamint az érintett jogi vagy természetes személy gazdasági kapacitására.

A pénzbírságok összege nem haladhatja meg az érintett jogi vagy természetes személy éves jövedelmének vagy árbevételének 4 %-át. A kényszerítő bírság összege nem haladhatja meg az érintett jogi vagy természetes személy átlagos napi jövedelmének vagy árbevételének 2,5 %-át.

(3)A Bizottság csak akkor szabhat ki az (1) bekezdés szerint pénzbírságot és kényszerítő bírságot, ha az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az ilyen jogsértések kezelésére előírt más intézkedések alkalmatlanok vagy aránytalanok lennének.

(4)A pénzbírság és a kényszerítő bírság e cikk rendelkezései szerinti kiszabásával összefüggésben a Bizottság a 117. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza a következőket:

a)a pénzbírság és a kényszerítő bírság összegeinek megállapítására vonatkozó részletes kritériumok és részletes módszertan;

b)a tényfeltárásra, a hozzájuk kapcsolódó intézkedésekre és jelentéstételre vonatkozó részletes szabályok, valamint a döntéshozatallal kapcsolatos részletes szabályok, beleértve a védekezéshez való jogra, az iratbetekintésre, a jogi képviseletre, a titoktartásra és az átmeneti intézkedésekre vonatkozó előírásokat; továbbá

c)a pénzbírság és a kényszerítő bírság beszedésére vonatkozó eljárások.

(5)Az Európai Unió Bíróságának korlátlan hatásköre van a Bizottság (1) bekezdés értelmében hozott határozatainak felülvizsgálatára. A Bíróság törölheti, enyhítheti vagy súlyosbíthatja a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

(6)A Bizottság (1) bekezdés alapján hozott határozatai nem büntetőjogi természetűek.

73. cikk

A tagállamok ellenőrzése

(1)Az Ügynökség ellenőrzések és egyéb nyomonkövetési tevékenységek elvégzésével segíti a Bizottság munkáját e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott,felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok rendelkezései tagállami alkalmazásának ellenőrzésében. Az említett ellenőrzések és egyéb nyomonkövetési tevékenységek célja ezenkívül a tagállamok segítése a szóban forgó rendelkezések egységes alkalmazásának biztosításában.

Az Ügynökség jelentést tesz a Bizottságnak az e bekezdés értelmében végzett ellenőrzésekről és egyéb nyomonkövetési tevékenységekről.

(2)Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések és egyéb nyomonkövetési tevékenységek elvégzése céljából az Ügynökség felhatalmazást kap arra, hogy:

a)kötelezzen minden e rendelet hatálya alá tartozó nemzeti illetékes hatóságot, valamint jogi és természetes személyt, hogy bocsássák rendelkezésre az összes szükséges adatot;

b)kötelezze az említett hatóságokat és személyeket szóbeli magyarázat nyújtására minden olyan tény, dokumentum, tárgy, eljárás vagy egyéb ügy kapcsán, amely releváns annak meghatározása szempontjából, hogy egy tagállam megfelel-e e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok előírásainak;

c)belépjen a szóban forgó hatóságok és személyek által használt bármely helyiségbe, területre és szállítóeszközbe;

d)átvizsgáljon, lemásoljon vagy kivonatoljon a szóban forgó hatóságok és személyek által őrzött vagy számukra hozzáférhető bármely dokumentumot, feljegyzést vagy adatot, függetlenül a szóban forgó információkat tároló adathordozó típusától.

Az Ügynökség – amennyiben szükséges annak meghatározása szempontjából, hogy egy tagállam, megfelel-e e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok előírásainak – felhatalmazást kap arra is, hogy az első albekezdésben meghatározott hatásköröket bármely olyan más jogi vagy természetes személy tekintetében gyakorolja, akiről ésszerűen feltételezhető, hogy birtokában van a fenti cél szempontjából releváns információknak vagy hozzáférése van ilyen információkhoz.

Az e bekezdésben említett hatásköröket az érintett hatóságok és személyek jogainak, jogos érdekeinek és az arányosság elvének figyelembevételével, valamint azon tagállam nemzeti jogával összhangban kell gyakorolni, amelyben az ellenőrzésekre és egyéb nyomonkövetési tevékenységekre sor kerül. Amennyiben az első albekezdés c) pontjában említett helyiségbe, területre és szállítóeszközbe történő belépéshez az érvényben lévő nemzeti jog szerint szükség van a tagállam bírósága által adott előzetes engedélyre, ezeket a hatásköröket kizárólag ezen előzetes engedély birtokában lehet gyakorolni.

(3)Az Ügynökség biztosítja, hogy személyzetének tagjai és – adott esetben – az ellenőrzésekben és egyéb nyomonkövetési tevékenységekben részt vevő más szakemberek elegendő képzettséggel, megfelelő utasításokkal és kellő felhatalmazással rendelkezzenek. Az említett személyek írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják hatáskörüket.

Az Ügynökség az ellenőrzések és egyéb nyomonkövetési tevékenységek előtt időben tájékoztatja az érintett tagállamot a tevékenységről, valamint a személyzet azon tagjainak és azon további szakértőknek a kilétéről, akik az adott tevékenységben részt vesznek.

(4)Az érintett tagállam megkönnyíti az ellenőrzések és egyéb nyomonkövetési tevékenységek végzését. Biztosítja, hogy az érintett hatóságok és személyek együttműködjenek az Ügynökséggel.

Amennyiben egy jogi vagy természetes személy nem működik együtt az Ügynökséggel, az érintett tagállam illetékes hatósága megadja az Ügynökség számára az ellenőrzések és egyéb nyomonkövetési tevékenységek elvégzéséhez szükséges segítséget.

(5)Ha az e cikknek megfelelően elvégzett vizsgálat vagy egyéb ellenőrzési tevékenység magában foglal egy, az e rendelet hatálya alá tartozó jogi vagy természetes személy tekintetében végzett vizsgálatot vagy egyéb ellenőrzési tevékenységet, a 71. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.

(6)Kérésre a tagállam részére hozzáférhetővé kell tenni az Ügynökség által az (1) bekezdés értelmében elkészített jelentéseket annak a tagállamnak a hivatalos uniós nyelvén vagy nyelvein, amelyben a vizsgálatra sor került.

(7)Az Ügynökség összefoglalót tesz közzé arról, miként alkalmazzák e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok rendelkezéseit az egyes tagállamokban. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a 61. cikk (6) bekezdésében említett éves biztonsági jelentésben szereplő információkat.

(8)Tekintettel az 1. cikkben meghatározott célkitűzésekre, az Ügynökség részt vesz a rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok végrehajtásából származó hatások vizsgálatában a Bizottság által a 113. cikk szerint végzett értékelés sérelme nélkül.

(9)A Bizottság részletes szabályokat fogad el az Ügynökségnek az e cikk szerinti feladatok elvégzésével kapcsolatos munkamódszereire vonatkozóan. Az említett szabályokat végrehajtási jogi aktusokba kell foglalni, melyeket a 116. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

74. cikk

Kutatás és innováció

(1)Az Ügynökség segíti a Bizottság munkáját a polgári repülés fő kutatási témáinak azonosításában, hozzájárulva ezzel a közpénzből finanszírozott kutatás-fejlesztés és az e rendelet hatálya alá tartozó szakpolitikák közötti összhang és koordináció biztosításához.

(2)Az Ügynökség támogatja a Bizottságot a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatos uniós keretprogramok, valamint az éves és többéves munkaprogramok meghatározásában és megvalósításában, ideértve az értékelési eljárások elvégzését, a finanszírozott projektek felülvizsgálatát, valamint a kutatás-fejlesztési projektek eredményeinek hasznosítását.

(3)Az Ügynökség kutatási tevékenységeket fejleszthet és finanszírozhat, amennyiben ez szigorúan a hatáskörébe tartozó tevékenységek jobbításával kapcsolatos. Az Ügynökség kutatással kapcsolatos igényeit és tevékenységét bele kell foglalni az éves munkaprogramjába.

(4)Az Ügynökség által finanszírozott kutatások eredményeit közzé kell tenni, kivéve, ha a szellemi alkotások jogának vonatkozó szabályai vagy az Ügynökség 112. cikk szerinti védelmi szabályai kizárják a közzététel lehetőségét.

(5)A 64. cikk (1)–(4) bekezdésében meghatározott feladatokon kívül az Ügynökség eseti kutatási tevékenységekkel is foglalkozhat, feltéve, hogy ezek a tevékenységek összeegyeztethetők az Ügynökség feladataival és e rendelet célkitűzéseivel.

75. cikk

Környezetvédelem

(1)Az Ügynökség által a 11. cikk szerinti terméktervek vizsgálata érdekében a kibocsátások és a zaj tekintetében meghozott intézkedések célja a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt, az érintett polgári repülési tevékenységek által okozott jelentősen káros hatások megelőzése.

(2)A környezet védelme, az emberi egészség és a polgári repülés egyéb technikai területei közötti kölcsönhatások figyelembevétele érdekében a tagállamok, a Bizottság, az Ügynökség és más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek a maguk hatáskörében együttműködnek környezetvédelmi ügyekben, ideértve az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 21 tárgyalt ügyeket.

(3)Az Ügynökség segíti a Bizottság munkáját a polgári repülés környezetvédelmi politikáinak és intézkedéseinek meghatározásában és koordinációjában, mindenekelőtt tanulmányok készítésével, szimulációk elvégzésével és technikai tanácsadással.

(4)Az érdekelt felek és a közvélemény tájékoztatása érdekében az Ügynökség háromévenként környezeti jelentést tesz közzé, amelyben objektíven beszámol az uniós polgári repüléssel kapcsolatos környezetvédelem mindenkori helyzetéről.

76. cikk

A légi közlekedés védelme

(1)A polgári repülés biztonsága és védelme közötti kölcsönhatások figyelembevétele érdekében a tagállamok, a Bizottság és az Ügynökség együttműködnek a polgári repüléssel kapcsolatos védelmi ügyekben, ideértve a kibervédelmet is.

(2)Kérésre az Ügynökség technikai segítséget nyújt a Bizottságnak a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 végrehajtásában, ideértve a védelmi ellenőrzések végrehajtását és a szóban forgó rendelet alapján elfogadandó intézkedések előkészítését.

(3)A polgári repülés jogsértő beavatkozások elleni védelme érdekében az Ügynökség megteheti a 65. cikk (6) bekezdése és a 66. cikk (1) bekezdésének i) pontja szerinti szükséges intézkedéseket. Az említett intézkedések megtétele előtt az Ügynökség megszerzi a Bizottság beleegyezését és egyeztet a tagállamokkal.

77. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)Kérésre az Ügynökség segíti a Bizottság munkáját harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatának az e rendelet hatálya alá tartozó ügyek tekintetében történő alakításában. Ezt a segítséget az Ügynökség elsősorban a szabályok harmonizálása és a bizonyítványok kölcsönös elismerése terén nyújtja.

(2)Az Ügynökség az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben együttműködhet a harmadik országok illetékes hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel. E célból az Ügynökség a Bizottság előzetes engedélyével munkamegállapodásokat köthet az említett hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel.

(3)Az Ügynökség segíti a tagállamok munkáját a nemzetközi megállapodások, különösen a Chicagói Egyezmény alapján fennálló, e rendelet hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében.

(4)Az Ügynökség a tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködve létrehoz és szükség esetén naprakésszé tesz egy adattárat, amely az alábbiakat tartalmazza:

a)információk e rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási aktusoknak, valamint az Ügynökség által e rendelet hatálya alatt megtett intézkedéseknek a nemzetközi szabványoknak és ajánlott gyakorlatoknak való megfeleléséről;

b)az e rendelet végrehajtására vonatkozó egyéb olyan információk, amelyek egyformán érintenek minden tagállamot, és amelyek fontosak a Chicagói Egyezménnyel, a nemzetközi szabványokkal és ajánlott gyakorlatokkal való tagállami megfelelés ICAO általi ellenőrzése szempontjából.

A tagállamok az említett adattárban lévő információkat használják a Chicagói Egyezmény 38. cikke szerinti kötelezettségeik végrehajtása során, valamint akkor, amikor az egyetemes biztonságfelügyeleti ellenőrző program keretében adatokat bocsátanak az ICAO rendelkezésére.

(5)A Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Bizottság, az Ügynökség és a nemzeti illetékes hatóságok szakértői hálózat révén együttműködnek az e rendelet hatálya alá tartozó és az ICAO munkájához kapcsolódó technikai kérdésekben.

Az Ügynökség szükség szerint támogatást nyújt az említett hálózat részére, ideértve az ülések előkészítéséhez és megszervezéséhez adott segítséget is.

(6)Az (1)–(5) bekezdésben és a 64. cikkben meghatározott feladatokon kívül az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kezdeményezett eseti technikai együttműködésben és kutatási segítségnyújtási projektekben is részt vehet, feltéve hogy ezek a tevékenységek összeegyeztethetők az Ügynökség feladataival és az 1. cikkben meghatározott célkitűzésekkel.

78. cikk

Válságkezelés

(1)Hatáskörében az Ügynökség hozzájárul a légi közlekedési válságokra kellő időben történő reagáláshoz és az ilyen válságok mérsékléséhez.

(2)Az Ügynökség részt vesz a 677/2011/EU bizottsági rendelet 23 18. cikkével összhangban létrehozott Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység ('EACCC') munkájában.

79. cikk

Légi közlekedési képzés

A bevált módszerek alkalmazása, valamint e rendelet és az e rendeleten alapuló intézkedések egységes végrehajtásának előmozdítása érdekében az Ügynökség képzési lehetőséget biztosíthat – akár külső képzésszolgáltatók révén is – a nemzeti illetékes hatóságok, a harmadik országok illetékes hatóságai, a nemzetközi szervezetek, az e rendelet hatálya alá tartozó jogi és természetes személyek és egyéb érdekelt felek részére. Az Ügynökség hivatalos kiadványában meghatározza és közzéteszi azokat a feltételeket, amelyeket az Ügynökség által e cikk alkalmazásában megbízott külső képzésszolgáltatóknak teljesíteniük kell.

80. cikk

Az egységes európai égbolt végrehajtása

Kérésre az Ügynökség – azokban a kérdésekben, amelyekben megfelelő szakértelemmel rendelkezik – technikai segítséget nyújt a Bizottságnak az egységes európai égbolt végrehajtásában, kiváltképp az alábbiak révén:

a)műszaki ellenőrzések, műszaki kivizsgálások és tanulmányok elvégzése;

b)hozzájárulás a léginavigációs szolgálatok és hálózati funkciók teljesítményrendszerének végrehajtásához;

c)hozzájárulás az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv végrehajtásához, ideértve az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatási (SESAR) program alkalmazását és fejlesztését.

II. SZAKASZ

Belső szerkezet

81. cikk

Jogállás, elhelyezkedés és helyi irodák

(1)Az Ügynökség az Unió szerve. Jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)Az Ügynökség minden egyes tagállamban az ottani jogszabályok szerint a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet vagy azzal rendelkezhet, és bíróság előtt eljárhat.

(3)Az Ügynökség székhelye Köln, Németországi Szövetségi Köztársaság.

(4)Az Ügynökség helyi irodákat hozhat létre a tagállamok területén, azok egyetértésével és a 91. cikk (4) bekezdésének megfelelően.

(5)Az Ügynökség jogi képviselője az ügyvezető igazgató.

82. cikk

Személyzet

(1)Az Ügynökség által alkalmazott személyzetre az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit 24 , valamint az e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek érvényesülése céljából az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(2)Az Ügynökség igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az Ügynökség alkalmazásában álló személyzetet. Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

83. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

84. cikk

Felelősség

(1)Az Ügynökség szerződéses felelősségét azon jog szabályozza, amely a kérdéses szerződésre alkalmazandó.

(2)Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Ügynökség által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján ítélkezzen.

(3)A szerződésen kívüli felelősség esetében a tagállamok jogában meglévő közös általános elvekkel összhangban az Ügynökség jóváteszi a kötelességei végrehajtása során a szolgálatai vagy személyzete által okozott károkat.

(4)A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogviták tekintetében az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)Az Ügynökség személyzetének az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések szabályozzák.

85. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)Az Ügynökség igazgatótanáccsal rendelkezik.

(2)Az igazgatótanács:

a)a 92. cikkel összhangban kinevezi az ügyvezető igazgatót, és adott esetben meghosszabbítja annak hivatali idejét vagy felmenti őt hivatalából;

b)elfogadja az Ügynökség előző évre vonatkozó konszolidált éves tevékenységi jelentését, és azt minden év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek. A konszolidált éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni;

c)a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével minden évben elfogadja az Ügynökség programozási dokumentumát a 106. cikknek megfelelően;

d)a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség éves költségvetését a 109. cikk (11) bekezdésének megfelelően;

e)meghatározza az ügyvezető igazgató döntéshozatali eljárásait a 104. és 105. cikkben említettek szerint;

f)elvégzi az Ügynökség költségvetésével kapcsolatos feladatait a 109., 110. és 114. cikk értelmében;

g)kijelöli a fellebezési tanács(ok) tagjait a 94. cikk értelmében;

h)fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett;

i)véleményt nyilvánít a díjakra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a 115. cikk (2) bekezdésében említettek szerint;

j)elfogadja saját, valamint a végrehajtó testület eljárási szabályait;

k)határoz az Ügynökség nyelvi rendelkezéseiről;

l)meghoz minden döntést az Ügynökség belső struktúráinak kialakítására és szükség esetén módosításaira vonatkozóan;

m)a (6) bekezdésnek megfelelően az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra ruházott hatásköröket, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: „kinevezési hatáskörök”);

n)a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek betartására vonatkozóan;

o)biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomonkövetését;

p)szabályokat fogad el a saját tagjait, valamint a fellebbezési tanács(ok) tagjait érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére;

q)a 114. cikknek megfelelően elfogadja az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

r)számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, aki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt áll, és aki feladatai ellátása során teljesen függetlenül jár el;

s)a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát;

t)véleményezi az 5. cikk szerinti európai repülésbiztonsági program tervezetét;

u)elfogadja a 6. cikk szerinti európai repülésbiztonsági tervet.

(3)Az igazgatótanács tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, az e rendelet hatálya alá tartozó területekhez kapcsolódó kérdésben.

(4)Az igazgatótanács létrehoz egy, az Ügynökség munkája által érintett érdekelt felek teljes körét képviselő tanácsadó szervet, amellyel a (2) bekezdés c), e), f) és i) pontjában említett területeken a határozathozatal előtt tanácskozik. Az igazgatótanács dönthet úgy, hogy a tanácsadó szervvel egyéb, a (2) és (3) bekezdésben említett kérdésekkel kapcsolatban is tanácskozik. Az igazgatótanácsot a tanácsadó szerv véleménye semmilyen esetben nem kötelezi.

(5)Az igazgatótanács munkacsoportokat hozhat létre, amelyek segítik feladatainak ellátásában, többek között a döntések előkészítésében és végrehajtásuk figyelemmel kísérésében.

(6)Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a vonatkozó kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átruházások felfüggeszthetők. Az ügyvezető igazgató e hatásköröket maga is átruházhatja másra.

Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történt ráruházását, valamint e hatásköröknek az utóbbi általi átruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy ráruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára.

86. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)Az igazgatótanács a tagállamok képviselőiből és a Bizottság képviselőiből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek. Minden tagállam egy tagot jelöl az igazgatótanácsba, valamint egy póttagot, aki az igazgatótanácsi tagot annak távolléte esetén képviseli. A Bizottság két tagot, valamint egy-egy póttagot jelöl. A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. A hivatali idő meghosszabbítható.

(2)Az igazgatótanács tagjait és póttagjait a polgári repülés terén szerzett tudásuk, elismert tapasztalataik és elkötelezettségük alapján kell jelölni, figyelembe véve releváns vezetői képességüket, igazgatási és költségvetési szakértelmüket, amelyek az e rendeletben meghatározott célok előmozdítását szolgálják. Az igazgatótanács tagjai és póttagjai általános felelősséget vállalnak legalább tagállamaik polgári repülésbiztonsági politikájáért.

(3)Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó, az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy korlátozza képviselőinek fluktuációját. Valamennyi fél törekszik a férfi és női képviselők kiegyensúlyozott arányára az igazgatótanácsban.

(4)Az európai harmadik országok megfigyelői státusszal rendelkező képviselőinek az igazgatótanács munkájában való esetleges részvételéről és annak feltételeiről a 118. cikkben említett megállapodásokban kell rendelkezni.

(5)A 85. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadó szerv kijelöli négy tagját, akik megfigyelői státuszban vesznek részt az igazgatótanács munkájában. A szóban forgó tagok a lehető legátfogóbb módon képviselik a tanácsadó szervben kialakult különböző nézeteket. A hivatali idő 24 hónap, és egy alkalommal további 24 hónappal meghosszabbítható.

87. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az tevékenységének ellátásában akadályoztatva van.

(2)Az elnök és elnökhelyettes hivatali ideje 4 év, mely egy alkalommal további 4 évvel meghosszabbítható. Amennyiben hivatali idejük alatt igazgatótanácsi tagságuk egy adott időpontban lejár, ezzel egyidejűleg hivatali idejük is automatikusan lejár.

88. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ülést kell tartani továbbá az elnöknek, a Bizottságnak vagy a tagság legalább egyharmadának kérésére.

(3)Az Ügynökség ügyvezető igazgatója részt vesz a tanácskozáson, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(4)Az igazgatótanács meghívhat bárkit, akinek a véleménye fontos lehet, hogy megfigyelői státuszban részt vegyen az ülésen.

(5)Az igazgatótanács részére az Ügynökség gondoskodik titkárságról.

89. cikk

Az igazgatótanácsi szavazás szabályai

(1)A 85. cikk (2) bekezdése c) és d) pontjának, valamint a 92. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanács a határozatait szavazati joggal rendelkező tagjainak többségi szavazása útján hozza meg. Az igazgatótanács valamely tagjának kérésére a 85. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett határozatot egyhangúlag fogadják el.

(2)A 86. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt minden egyes tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely tag távollétében az őt képviselő póttag jogosult a szavazati jog gyakorlására. Sem a megfigyelők, sem az Ügynökség ügyvezető igazgatója nem szavaznak.

(3)Az igazgatótanács eljárási szabályai részletesebb szavazási rendet határoznak meg, különösen annak feltételeit, hogy miként járhat el az egyik tag egy másik tag nevében, valamint adott esetben a határozatképességgel kapcsolatos követelményeket.

(4)Költségvetéssel vagy emberi erőforrásokkal kapcsolatos ügyekben a határozatok elfogadásához a Bizottság támogató szavazata szükséges.

90. cikk

Végrehajtó testület

(1)Az igazgatótanács munkáját végrehajtó testület segíti.

(2)A végrehajtó testület:

a)előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;

b)biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentéseiből származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomonkövetését;

c)az ügyvezető igazgató 91. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül, segítséget és tanácsadást nyújt az ügyvezető igazgató részére az igazgatótanács határozatainak végrehajtásához az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából.

(3)Ha szükséges, sürgős esetekben a végrehajtó testület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos előzetes határozatokat, különösen az igazgatási irányítást érintő kérdésekben, ideértve a kinevezési hatáskörök átruházásának felfüggesztését és a költségvetési kérdéseket is. Az előzetes határozatokat az igazgatótanács legközelebbi ülésén meg kell erősíteni.

(4)A végrehajtó testület az igazgatótanács elnökéből, a Bizottság két képviselőjéből és az igazgatótanács által a tagjai sorából kijelölt hat másik tagból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az igazgatótanács elnöke egyben a végrehajtó testület elnöke is. Az ügyvezető igazgató részt vesz az végrehajtó testület ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik. A tanácsadó szerv az egyik tagját megfigyelőnek nevezheti ki.

(5)A végrehajtó testület tagjainak hivatali ideje azonos az igazgatótanács tagjaiéval. A végrehajtó testület tagjainak hivatali ideje az igazgatótanácsi tagságuk lejártával véget ér.

(6)A végrehajtó testület háromhavonta legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére vagy tagjai kérésére is összeül.

(7)A végrehajtó testület eljárási szabályait az igazgatótanács határozza meg.

91. cikk

Az ügyvezető igazgató felelősségi köre

(1)Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel. A Bizottság, az igazgatótanács és a végrehajtó testület hatásköreinek sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató feladatai teljesítése során függetlenül jár el, utasításokat kormányoktól vagy más szervtől nem kérhet és nem fogadhat el.

(2)Az ügyvezető igazgató felkérésre jelentést tesz az Európai Parlamentnek feladatai ellátásáról. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(3)Az ügyvezető igazgató felelős az Ügynökség e rendelet vagy más uniós jogi aktus által kijelölt feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató feladatai különösen:

a)az Ügynökség intézkedéseinek elfogadása a 65. cikkben meghatározottaknak megfelelően, az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok által meghatározott korlátokon belül;

b)a 71. és 73. cikkben előírt kivizsgálásokról, ellenőrzésekről és egyéb nyomonkövetési tevékenységekről szóló döntések meghozatala;

c)egyes feladatoknak az 58. cikk (1) bekezdésének megfelelően a minősített szervezetekre történő átruházásáról, valamint a 71. cikk (1) bekezdésének megfelelően a kivizsgálásoknak az Ügynökség által a nemzeti légi közlekedési hatóságok vagy minősített szervezetek révén történő elvégzéséről szóló döntések meghozatala;

d)az Ügynökségnek a 77. cikk szerinti nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos tevékenységeit érintő valamennyi szükséges intézkedés meghozatala;

e)az összes szükséges lépés megtétele, beleértve a belső adminisztratív utasítások elfogadását és az értesítések közzétételét, hogy e rendelettel összhangban biztosítsa az Ügynökség megfelelő működését;

f)az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

g)az Ügynökség konszolidált éves tevékenységi jelentésének kidolgozása és az igazgatótanácshoz történő benyújtása elfogadás céljából;

h)az Ügynökség tervezett bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatás tervezetének az 109. cikk alapján történő kidolgozása és költségvetésének a 110. cikk alapján történő végrehajtása;

i)hatáskörének átruházása az Ügynökség személyzetének más tagjaira. Az ilyen átruházás módozatait a Bizottság határozza meg, és azokat végrehajtási jogi aktusokba kell foglalni, melyeket a 116. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni;

j)a 106. cikk (1) bekezdésében említett programozási dokumentum előkészítése és – a Bizottság véleményének kikérését követően – benyújtása az igazgatótanácsnak elfogadásra;

k)a 106. cikk (1) bekezdésében említett programozási dokumentum végrehajtása, és jelentéstétel az igazgatótanácsnak a végrehajtásról;

l)cselekvési terv kidolgozása a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből fakadó következtetések, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatok nyomonkövetésére, valamint rendszeres jelentéstétel az igazgatótanácsnak, a végrehajtó testületnek és évente kétszer a Bizottságnak az elért eredményekről;

m)az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, vesztegetés és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciókkal;

n)az Ügynökség csalás elleni stratégiájának elkészítése és az igazgatótanácshoz történő benyújtása elfogadás céljából;

o)az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének összeállítása;

p)az európai repülésbiztonsági terv és a naprakésszé tételét szolgáló módosítások elkészítése és az igazgatótanácshoz történő benyújtása elfogadás céljából;

q)jelentéstétel az igazgatótanácsnak az európai repülésbiztonsági terv végrehajtásáról;

r)az e rendelet szerinti segítségnyújtás iránti bizottsági kérések teljesítése;

s)egyes felelősségi körök Ügynökségre történő, 53. és 54. cikk szerinti átruházásának elfogadása;

t)az Ügynökség napi szintű adminisztratív feladatainak ellátása.

(4)Az ügyvezető igazgató felel továbbá annak eldöntéséért, hogy az Ügynökség munkájának megfelelő és időben történő elvégzéséhez szükséges-e egy vagy több tagállamban egy vagy több helyi iroda létrehozása. Ez a döntés a Bizottság, az igazgatótanács és azon tagállam előzetes egyetértését igényli, amelyben a helyi irodát létre kívánják hozni. A döntésben meg kell határozni az adott helyi irodában elvégzendő tevékenység hatókörét oly módon, hogy elkerülhetők legyenek az Ügynökség felesleges kiadásai és az igazgatási feladataiban mutatkozó átfedések.

92. cikk

Ügyvezető igazgató

(1)Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2)Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében, érdemei, igazolt szakértelme és a polgári légi közlekedés terén szerzett tapasztalata alapján az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról.

Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre.

(3)Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(4)Az igazgatótanács a Bizottság (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbítása előtt tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy az ügyvezető igazgató hivatali idejét meg kívánja hosszabbítani. Legfeljebb egy hónappal e meghosszabbítás előtt az ügyvezető igazgató felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(5)Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, megbízatása teljes időtartamának lejártával nem vehet részt az ugyanezen tisztség betöltésére vonatkozó kiválasztási eljárásban.

(6)Az ügyvezető igazgatót kizárólag az igazgatótanács által – a Bizottság javaslata alapján – hozott határozattal lehet felmenti hivatalából

(7)Az ügyvezető igazgató kinevezéséhez, hivatali idejének meghosszabbításához vagy felmentéséhez az igazgatótanács valamennyi szavazati joggal rendelkező tagjának kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

(8)Az ügyvezető igazgató munkáját egy vagy több igazgató segítheti. Az ügyvezető igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén az igazgatók egyike helyettesíti.

93. cikk

A fellebbezési tanács hatásköre

(1)Az Ügynökség igazgatási struktúrájának részeként egy vagy több fellebbezési tanács kerül létrehozásra. A fellebbezési tanácsok számát és a munkamegosztást a Bizottság határozza meg végrehajtási jogi aktusok révén, melyeket a 116. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)A fellebbezési tanács vagy tanácsok felelősek a 97. cikkben említett határozatok elleni fellebbezésekről való határozathozatalban. A fellebbezési tanácsot vagy tanácsokat szükség szerint hívják össze.

94. cikk

A fellebbezési tanács összetétele

(1)Egy fellebbezési tanács egy elnökből és két másik tagból áll.

(2)Az elnököt és a többi tagot távollétükben póttagok képviselik.

(3)Az elnököt, a többi tagot és a póttagokat az igazgatótanács jelöli ki a Bizottság által összeállított jegyzékben szereplő, minősített jelöltek közül.

(4)A fellebbezési tanács felkérheti az igazgatótanácsot, hogy legfeljebb két további tagot és az őket képviselő póttagokat jelöljön ki a (3) bekezdésben említett jegyzékből, amennyiben úgy véli, hogy a fellebbezés jellege ezt megkívánja.

(5)A Bizottság határozza meg a fellebbezési tanácsok tagjai tekintetében az elvárt képzettséget, az egyes tagok státuszát, szerződéses jogviszonyát és hatásköreit a határozatok előkészítési szakaszában, valamint a szavazási feltételeket. A Bizottság mindezt végrehajtási jogi aktusok révén teszi, melyeket a 116. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

95. cikk

A fellebbezési tanács tagjai

(1)A fellebbezési tanács tagjainak, ezen belül az elnöknek és a póttagoknak a hivatali ideje öt év, amely további öt évre meghosszabbítható.

(2)A fellebbezési tanács tagjai függetlenek. Döntéseik meghozatala során nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más szervtől.

(3)A fellebbezési tanács tagjai nem láthatnak el egyéb feladatkört az Ügynökségen belül. A fellebbezési tanács tagjai részmunkaidőben is dolgozhatnak.

(4)A fellebbezési tanács tagjai hivatali idejük alatt nem mozdíthatók el hivatalukból, illetve nem lehet őket a minősített jelöltek jegyzékéből törölni, kivéve, ha az elmozdításnak vagy törlésnek alapos indoka van, és a Bizottság az igazgatótanács véleményének kézhezvétele után ilyen értelmű határozatot hoz.

96. cikk

Kizárás és kifogás

(1)A fellebbezési tanács tagjai nem vehetnek részt a fellebbezési eljárásokban, ha azokban bármilyen személyes érdekeltségük van, vagy ha azokban korábban az eljárásban érintett egyik fél képviselőjeként részt vettek, vagy ha a fellebbezés tárgyát képező határozat elfogadásában részt vettek.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt okok egyike vagy bármely más ok miatt a fellebbezési tanács valamely tagja úgy látja, hogy nem vehet részt az adott fellebbezési eljárásban, tájékoztatja erről a fellebbezési tanácsot.

(3)A fellebbezési eljárásban részt vevő bármely fél kifogást emelhet a fellebbezési tanács bármely tagjával szemben az (1) bekezdésben felsorolt indokok alapján, vagy ha kétség merül fel az adott tag pártatlanságával kapcsolatban. Az ilyen kifogásnak nem adható hely, ha a fellebbezési eljárás résztvevője – a kifogás okának tudatában – eljárásbeli cselekményt tett. A tagok állampolgársága nem képezheti kifogás alapját.

(4)A fellebbezési tanács az érintett tag részvétele nélkül határoz arról, hogy hogyan jár el az (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben. Ilyen határozat meghozatala céljából az érintett tagot az őt képviselő póttag helyettesíti a fellebbezési tanácsban.

97. cikk

Fellebbezéssel megtámadható határozatok

(1)Az Ügynökség 53., 54., 55., 66., 67., 68., 69., 70., 71. vagy 115. cikknek megfelelően hozott határozatai ellen fellebbezés nyújtható be.

(2)Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott fellebbezésnek nincsen felfüggesztő hatálya. Azonban az Ügynökség, ha úgy véli, hogy a körülmények azt lehetővé teszik, felfüggesztheti a megtámadott határozat alkalmazását.

(3)Olyan határozat ellen, amely a felek valamelyikének vonatkozásában nem szünteti meg az eljárást, kizárólag a végső határozat elleni fellebbezéssel együtt nyújtható be fellebbezés, kivéve, ha a határozat lehetővé teszi a külön fellebbezést.

98. cikk

Fellebbezésre jogosult személyek

Bármely természetes vagy jogi személy fellebbezhet egy neki címzett vagy olyan határozat ellen, amely, bár határozat formájában más személynek szól, közvetlenül és egyénileg mégis érinti őt. Az eljárás felei a fellebbezési eljárásban is felek lehetnek.

99. cikk

Határidő és a fellebbezés formája

A fellebbezést a fellebbezési tanács titkárságánál kell benyújtani, megfelelő indoklással együtt, írásban, az érintett személy részére az intézkedésről küldött értesítést követő két hónapon belül, vagy ennek hiányában az esettől függően azon a napon, amelyen a szóban forgó személy arról tudomást szerzett.

100. cikk

Előzetes felülvizsgálat

(1)A fellebbezés megvizsgálása előtt a fellebbezési tanács lehetőséget kínál az Ügynökségnek arra, hogy felülvizsgálja határozatát. Ha az ügyvezető igazgató a fellebbezést kellően indokoltnak tartja, a határozatról szóló értesítést követő legfeljebb két hónapon belül megváltoztatja a határozatot. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a fellebbezési eljárásban a fellebbező féllel szemben ellenérdekű fél is részt vesz.

(2)Ha az Ügynökség nem változtatja meg a határozatot, akkor haladéktalanul döntenie kell arról, hogy a 97. cikk (2) bekezdése értelmében felfüggeszti-e annak alkalmazását.

101. cikk

A fellebbezések vizsgálata

(1)A fellebbezési tanács értékelést végez a fellebbezés elfogadhatósága és megalapozottsága tekintetében.

(2)A fellebbezés (1) bekezdés szerinti vizsgálata során a fellebbezési tanács gyorsan jár el. Amilyen gyakran szükséges, felkéri a fellebbezési eljárásban részt vevő feleket, hogy meghatározott határidőkön belül nyújtsanak be írásbeli észrevételeket a fellebbezési tanács által kiadott értesítésekről vagy a fellebbezési eljárásban részt vevő többi fél közléseiről. A fellebbezési tanács saját kezdeményezésére vagy a fellebbezési eljárásban részt vevő egyik fél kellően indokolt kérésére szóbeli meghallgatást tarthat.

102. cikk

Fellebbezési határozatok

Ha a fellebbezési tanács úgy látja, hogy a fellebbezés nem fogadható be vagy a fellebbezés indoklása nem megalapozott, elutasítja a fellebbezést. Ha a fellebbezési tanács úgy látja, hogy a fellebbezés befogadható és indoklása megalapozott, az ügyet az Ügynökség elé utalja. Az Ügynökség a fellebbezési tanács határozatának figyelembevételével új indokolással ellátott határozatot hoz .

103. cikk

Kereset benyújtása az Európai Unió Bíróságához

(1)Az Európai Unió Bíróságánál eljárás indítható az Ügynökség kötelező aktusainak megsemmisítése, intézkedés elmulasztása, továbbá – a 84. cikkel összhangban – az Ügynökség intézkedéseivel okozott károkért viselt szerződésen kívüli felelősség, valamint – választott bírósági rendelkezés alapján – szerződéses felelősség ügyében.

(2)Az Ügynökség 53., 54., 55., 66., 67., 68., 69., 70., 71. vagy 115. cikk alapján elfogadott határozatainak megsemmisítésére irányuló keresetet csak az Ügynökségen belüli valamennyi fellebbezési lehetőség kimerítését követően lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságához.

(3)A tagállamok és az uniós intézmények az Ügynökség határozatai ellen közvetlenül az Európai Unió Bíróságánál indíthatnak eljárást anélkül, hogy kötelesek lennének kimeríteni az Ügynökség fellebbezési eljárásaiban rejlő lehetőségeket.

(4)Az Ügynökség megteszi a szükséges intézkedéseket az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletnek való megfeleléshez.

III. SZAKASZ

Munkamódszerek

104. cikk

A vélemények, tanúsítási előírások, elfogadható megfelelési módok és útmutató dokumentumok kidolgozásának eljárásai

(1)Az igazgatótanács átlátható eljárásokat határoz meg a 65. cikk (1) és (3) bekezdésében említett vélemények, tanúsítási előírások, elfogadható megfelelési módok eszközök és útmutató dokumentumok kidolgozására vonatkozóan.

Ezen eljárások:

a)hasznosítják a nemzeti illetékes hatóságoknál rendelkezésre álló szakértelmet;

b)amennyiben szükséges, szakértőket vonnak be a releváns érdekelt felek részéről, vagy hasznosítják az európai szabványügyi szerveknél vagy egyéb szakmai szervezeteknél rendelkezésre álló szakértelmet;

c)biztosítják, hogy az Ügynökség közzétegye a dokumentumokat és széles körben egyeztessen az érdekelt felekkel meghatározott ütemezés és egy olyan eljárás szerint, amely magában foglalja az Ügynökség azon kötelezettségét, hogy az egyeztetési folyamatra írásban reagáljon.

(2)Az Ügynökség eljárást alakít ki a tagállamokkal történő egyeztetésre, amikor a 65. cikk (1) és (3) bekezdése céljából véleményeket, tanúsítási előírásokat, elfogadható megfelelési módokat és útmutató dokumentumokat dolgoz ki. E célból létrehozhat egy munkacsoportot, amelybe minden egyes tagállam jogosult képviselőt jelölni. Amennyiben katonai kérdésekről is egyeztetni kell, az Ügynökség az Európai Védelmi Ügynökséget is bevonja az egyeztetésbe. Amennyiben egyeztetésre van szükség az Ügynökség említett intézkedéseinek lehetséges társadalmi hatásairól is, az Ügynökség bevonja az egyeztetésbe az érdekelteket, többek között az EU szociális partnereit.

(3)Az Ügynökség hivatalos kiadványában közzéteszi a 65. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelően kidolgozott véleményeket, tanúsítási előírásokat, elfogadható megfelelési módokat és útmutató dokumentumokat, valamint az e cikk (1) bekezdése értelmében meghatározott eljárásokat.

105. cikk

Eljárás a döntéshozatal során

(1)Az igazgatótanács átlátható eljárásokat hoz létre a 65. cikk (4) bekezdése szerinti egyéni határozatok meghozatalára vonatkozóan.

Ezen eljárások részét képezik különösen a következők:

a)azon természetes vagy jogi személyek meghallgatása, akikre a határozat vonatkozik, valamint a közvetlenül vagy egyénileg érintett többi fél meghallgatása;

b)a határozat természetes és jogi személyeknek történő bejelentése és annak közzététele a 112. cikk és a 121. cikk (2) bekezdése szerinti követelmények figyelembevételével;

c)az e rendeletnek megfelelően az érintett személyek részére rendelkezésre álló jogorvoslatokról tájékoztatás azon természetes vagy jogi személyek részére, akikre a határozat vonatkozik, valamint az eljárásban részt vevő többi fél részére;

d)a határozat indokolással való ellátása.

(2)Az igazgatótanács eljárásokat állapít meg azon feltételek meghatározására, amelyek alapján az érintett személyek értesülnek a határozatokról, ezen belül az e rendeletben előírt elérhető fellebezési eljárásokról.

106. cikk

Éves és többéves programozás

(1)A 85. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban az igazgatótanács minden év december 31-ig elfogadja az éves és többéves programozást tartalmazó programozási dokumentumot az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezet alapján, a Bizottság véleményének figyelembevételével és – a többéves programozást illetően – az Európai Parlamenttel való egyeztetést követően. Az igazgatótanács a programozási dokumentumot továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A programozási dokumentum az általános költségvetés végső elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítható.

(2)Az éves munkaprogramnak tartalmaznia kell a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban tartalmaznia kell továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, valamint fel kell tüntetnie az egyes fellépésekhez elkülönített pénzügyi és emberi erőforrásokat is, bemutatva, hogy mely tevékenységek kerülnek finanszírozásra a szabályozási költségvetésből, és melyek az Ügynökséghez beérkező díjakból. Az éves munkaprogramnak összhangban kell lennie a (4) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen fel kell tüntetnie, hogy az előző pénzügyi évhez képest mely feladatokat vették fel, változtatták meg vagy törölték. Az éves programozásnak magában kell foglalnia az Ügynökségnek a 77. cikk szerinti nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban végzett tevékenységeire vonatkozó stratégiáját és a stratégiával összefüggésben hozott intézkedéseit.

(3)Amennyiben az Ügynökséget új feladattal bízzák meg, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot.

Az éves munkaprogram valamennyi lényegi módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozóval azonos eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács felruházhatja az ügyvezető igazgatót az éves munkaprogram nem lényegi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.

(4)A többéves munkaprogram tartalmazza az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Továbbá erőforrás-programozást határoz meg, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is.

Az erőforrás-programozást évente naprakésszé teszik. A stratégiai programozást adott esetben, és különösen az 113. cikkben említett értékelés eredménye szerint teszik naprakésszé.

107. cikk

Konszolidált éves tevékenységi jelentés

(1)A konszolidált éves tevékenységi jelentésnek be kell mutatnia, hogy az Ügynökség milyen módon hajtotta végre éves munkaprogramját és költségvetését, valamint kezelte személyzeti erőforrásait. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző évhez képest az Ügynökség mely megbízatása és feladata új, változott vagy szűnt meg.

(2)A jelentésnek fel kell vázolnia az Ügynökség által végzett tevékenységeket, és a célkitűzések, teljesítménymutatók és határidők figyelembevételével értékelnie kell az eredményeket, az elvégzett tevékenységekhez kapcsolódó kockázatokat, a források felhasználását, az Ügynökség általános működését, valamint a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságát és eredményességét. Ismertetnie kell, mely tevékenységek kerültek finanszírozásra a szabályozási költségvetésből, és melyek az Ügynökséghez beérkező díjakból.

108. cikk

Átláthatóság és tájékoztatás

(1)Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni. Ez nem sértheti az adatokhoz és információkhoz való hozzáférésre vonatkozó, a 376/2014/EU rendeletben, valamint a 61. cikk (4) bekezdése és a 63. cikk (8) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott szabályokat.

(2)Az Ügynökség saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat a hatáskörébe tartozó területen. Az Ügynökség biztosítja különösen, hogy a 104. cikk (3) bekezdésében meghatározott közleményeken túl a tevékenységével kapcsolatban a közvélemény és bármely érdekelt fél számára gyors, objektív, megbízható, és könnyen érthető tájékoztatást nyújtson. Az Ügynökség biztosítja, hogy a kommunikációs tevékenységekre csak annyi erőforrást szánjon, hogy a 64. cikkben említett feladatok hatékony elvégzése ne kerüljön veszélybe.

(3)Az Ügynökség a repülésbiztonsággal kapcsolatos anyagokat a szükséges esetekben lefordíttatja az Unió hivatalos nyelveire. Az illetékes nemzeti hatóságok saját hatáskörükben segítik az Ügynökség munkáját a vonatkozó repülésbiztonsági információk nemzeti nyelven történő hatékony kommunikációjával.

(4)Bármely természetes vagy jogi személy jogosult írásban az Ügynökséghez fordulni az Unió bármely hivatalos nyelvén, és joga van ahhoz, hogy kérdésére választ kapjon ugyanezen a nyelven.

(5)Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

IV. SZAKASZ

Pénzügyi követelmények

109. cikk

Költségvetés

(1)Egyéb bevételektől függetlenül, az Ügynökség bevételei különösen a következőkből állnak:

a)az Unió hozzájárulása;

b)bármely más olyan európai harmadik ország hozzájárulása, amellyel az Unió a 118. cikk szerinti megállapodást írt alá;

c)az Ügynökség által kiadott tanúsítványok kérelmezői és birtokosai, valamint az Ügynökség részére tett és ott nyilvántartásba vett nyilatkozatot tevő személyek által fizetett díjak;

d)az Ügynökség által készített kiadványokért, valamint az általa biztosított képzésekért és egyéb szolgáltatásokért, továbbá a fellebbezések elbírálásáért felszámított díjak;

e)a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy egyéb szervezetektől származó bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulás, feltéve hogy az ilyen hozzájárulás nem veszélyezteti az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát;

f)az egységes európai égbolt megvalósításáról szóló (EU) XXXX/XXX rendelettel összhangban a vonatkozó ATM/ANS hatósági feladatokért fizetett díjak;

g)vissza nem térítendő támogatások.

(2)Az Ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzeti, adminisztrációs, infrastrukturális és működési kiadásokat. A működési kiadások tekintetében az intézkedések több pénzügyi évre kiterjedő költségvetési kötelezettségvállalásai szükség esetén éves részletekre bonthatók.

(3)A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(4)Az Ügynökség elszámolásában külön kell kezelni a szabályozási költségvetést, a tanúsítási tevékenységek alapján meghatározott és beszedett díjakat, valamint az Ügynökség által felszámított díjakat.

(5)Az Ügynökség úgy alakítja a személyi állományra vonatkozó tervezését és a díjakkal összefüggő forrásgazdálkodását, hogy az képes legyen gyorsan reagálni a díjakból származó bevételek ingadozására.

(6)Az ügyvezető igazgató évente elkészíti az Ügynökség következő pénzügyi évre tervezett bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatás tervezetét, ideértve a létszámterv tervezetét is, és megküldi azt az igazgatótanácsnak. A díjakból finanszírozott álláshelyek tekintetében a létszámterv tervezetének az Ügynökség munkaterhét és hatékonyságát mérő, a Bizottság által jóváhagyott korlátozott számú mutatón kell alapulnia, és meg kell határoznia, hogy az Ügynökség tanúsítási és más tevékenységeinek, ezen belül az 53., 54. és 55. cikk szerinti felelősségátruházásból adódó tevékenységeknek a megfelelő és időben történő elvégzéséhez mennyi humán erőforrásra van szükség. Az igazgatótanács e tervezet alapján elfogadja az Ügynökség következő pénzügyi évre előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó előzetes költségvetési tervezetet. Az Ügynökség bevételeit és kiadásait tartalmazó előzetes költségvetési tervezetet minden év január 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak.

(7)Az Ügynökség előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó végleges költségvetési tervezetet, amelynek magában kell foglalnia a létszámterv tervezetét és az előzetes munkaprogramot is, az igazgatótanács legkésőbb március 31-ig megküldi a Bizottságnak és azon európai harmadik országoknak, amelyekkel az Unió a 118. cikk szerinti említett nemzetközi megállapodást kötött.

(8)A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Európai Unió általános költségvetési tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(9)A tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(10)A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek juttatandó hozzájárulásokra vonatkozó előirányzatokat, és elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(11)Az igazgatótanács elfogadja a költségvetést. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Adott esetben a költségvetést megfelelően kiigazítják.

(12)Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak a költségvetés finanszírozására és különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérlése vagy megvásárlása, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Az Ügynökség költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25 rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ha a költségvetési hatóság valamely részlege jelezte vélemény kifejtésére vonatkozó szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontját követő hat héten belül kell az igazgatótanácshoz eljuttatnia.

110. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)Legkésőbb a következő pénzügyi év március 1-jéig az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője tájékoztatja az előzetes elszámolásról a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét és a Számvevőszéket. Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év március 1-jéig jelentést küld továbbá az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásai alapján konszolidált elszámolást készít, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 147. cikkének megfelelően

(3)Az ügyvezető igazgató legkésőbb a következő pénzügyi év március 31-ig továbbítja az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést a Bizottság, a Számvevőszék, az Európai Parlament és a Tanács felé.

(4)Az Ügynökség előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően a számvitelért felelős tisztviselő saját felelősségére – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 148. cikkének megfelelően – elkészíti az Ügynökség végleges elszámolását, és az ügyvezető igazgató benyújtja azt véleményezésre az igazgatótanácshoz.

(5)Az igazgatótanács véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges elszámolásáról.

(6)A számvitelért felelős tisztviselő a végleges elszámolást legkésőbb a következő pénzügyi év július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)A végleges elszámolást a következő év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)Az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszék által tett észrevételekre. E választ az igazgatótanácsnak és a Bizottságnak is megküldi.

(9)A 966/2012/EU, Euratom rendelet 165. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, az utóbbi kérésére megküld minden olyan információt, amely szükséges az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához.

(10)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az N + 2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

111. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)A csalások, a korrupció és az egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében a 883/1999/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet 27 kell alkalmazni minden korlátozás nélkül.

(2)Az Ügynökség [OP please insert the exact date, as referred to in Art. 127]-tól/-től számított hat hónapon belül csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 28 belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között 1999. május 25-én kötött intézményközi megállapodáshoz, és a fenti megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja a személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(3)Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Ügynökségen keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(4)Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 29 meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzést és helyszíni vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy az Ügynökség által finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(5)Az (1), (2), (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az általa kötött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

112. cikk

A minősített adatokra és a nem minősített érzékeny adatokra vonatkozó biztonsági szabályok

Az Ügynökség a Bizottságnak az (EU, Euratom) 2015/443 30 és (EU, Euratom) 2015/444 31 bizottsági határozatban meghatározott, az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályaival egyenértékű saját szabályokat fogad el. Az Ügynökség biztonsági szabályai többek között a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkozó rendelkezéseket foglalnak magukban.

113. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság a bizottsági iránymutatásoknak megfelelően legkésőbb [five years after the date referred to in Article 127 – OP please insert the exact date]-ig és azt követően ötévente értékelést készíttet az Ügynökség által a célkitűzések, a megbízatás és a feladatok tekintetében elért eredményekről. Az értékelés során foglalkozni kell különösen az Ügynökség megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel.

(2)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ügynökség fenntartása a kitűzött célok, megbízás és feladatok tekintetében már nem indokolt, javasolhatja e rendelet ennek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3)A Bizottság továbbítja az értékelés megállapításait és következtetéseit az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

114. cikk

Pénzügyi szabályok

Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. Az 1271/2013/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló rendelettől nem lehet eltérni, kivéve, ha az eltérés az Ügynökség működéséhez kifejezetten szükséges, és a Bizottság ahhoz előzetesen a beleegyezését adta.

115. cikk

Díjak

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 117. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el abból a célból, hogy a (3), (4), (5) és (6) bekezdés alapján részletes szabályokat határozzon meg az Ügynökség által felszámított díjakról.

(2)A Bizottság az (1) bekezdésben említett szabályok elfogadása előtt konzultál az Ügynökséggel.

(3)Az (1) bekezdésben említett szabályok különösen a 109. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti díjköteles ügyeket, a díjak összegét és megfizetésük módját határozzák meg.

(4)Díjat kell felszámítani a következőkért:

a)tanúsítványoknak az Ügynökség által e rendelet értelmében történő kiadása és megújítása, valamint nyilatkozatoknak az Ügynökség által e rendelet értelmében történő nyilvántartásba vétele, továbbá az azon tevékenységeket érintő felügyeleti tevékenységek, amelyekre a tanúsítványok és a nyilatkozatok vonatkoznak;

b)publikációs, képzési és egyéb szolgáltatásoknak az Ügynökség által történő nyújtása az egyes szolgáltatások tényleges költségének figyelembevételével;

c)a fellebbezések feldolgozása.

Minden díjat euróban kell kifejezni és kifizetni.

(5)A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy a díj beszedéséből származó bevétel fedezze a nyújtott szolgáltatással kapcsolatos tevékenység teljes költségét, és ne keletkezzen jelentős többlet. Az említett költségbe bele kell számolni a (3) bekezdésben említett tevékenységekben részt vevő ügynökségi alkalmazottakra fordított összes kiadást, többek között az alkalmazottak arányos nyugdíjjárulékait. A díjak az Ügynökségnek a díjköteles szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységekért járó célhoz kötött bevételét képezik.

(6)A díjakból keletkező költségvetési többlet a díjakhoz kapcsolódó jövőbeli tevékenységek finanszírozását vagy a veszteségek kiegyenlítését szolgálja. Ha költségvetési eredmény rendszeresen többletet vagy hiányt mutat, a díjak szintjét felül kell vizsgálni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

116. cikk

A bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

117. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottság részére a 2. cikk (3) bekezdésének d) pontjában, a 18. cikkben, a 25. cikkben, a 28. cikkben, a 34. cikkben, a 39. cikkben, a 44. cikkben, a 47. cikkben, az 50. cikkben, az 51. cikk (10) bekezdésében, az 52. cikk (5) bekezdésében, a 72. cikk (4) bekezdésében és a 115. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására adott felhatalmazás meghatározatlan időtartamra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3) bekezdésének d) pontjában, a 18. cikkben, a 25. cikkben, a 28. cikkben, a 34. cikkben, a 39. cikkben, a 44. cikkben, a 47. cikkben, az 50. cikkben, az 51. cikk (10) bekezdésében, az 52. cikk (5) bekezdésében, a 72. cikk (4) bekezdésében és a 115. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy egy benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jogi aktus elfogadásáról.

(5)A 2. cikk (3) bekezdésének d) pontja, a 18. cikk, a 25. cikk, a 28. cikk, a 34. cikk, a 39. cikk, a 44. cikk, a 47. cikk, az 50. cikk, az 51. cikk (10) bekezdése, az 52. cikk (5) bekezdése, a 72. cikk (4) bekezdése és a 115. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

118. cikk

Európai harmadik országok részvétele

Az Ügynökség nyitott olyan európai harmadik országok részvételére, amelyek a Chicagói Egyezmény szerződő felei, és amelyek olyan nemzetközi megállapodásokat kötöttek az EU-val, amelyek révén az uniós jogot alkalmazzák az e rendelet alá tartozó területeken.

Az említett nemzetközi megállapodások olyan előírásokat tartalmazhatnak, amelyek meghatározzák különösen az érintett európai harmadik ország részvételének jellegét és mértékét az Ügynökség munkájában, ideértve a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó előírásokat is. A 77. cikk (2) bekezdésének megfelelően az Ügynökség munkamegállapodásokat köthet az érintett európai harmadik ország hatóságaival a szóban forgó előírások érvényre juttatása érdekében.

119. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1)Az Ügynökség fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, továbbá ügyvezető igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, valamint az Ügynökség személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Ügynökség és a székhely helye szerinti tagállam által – az igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után és legkésőbb [OP Please insert the exact date - two years after entry into force of this Regulation]-ig – megkötött székhely-megállapodás rögzíti.

(2)A fogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja az Ügynökség működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

120. cikk

Szankciók

A tagállamok szankciókat állapítanak meg az e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok rendelkezéseinek megsértése esetére. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

121. cikk

A személyes adatok feldolgozása

(1)A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében a tagállamok e rendelet szerinti feladataikat a 95/46/EK irányelvet átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban végzik.

(2)A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében a Bizottság és az Ügynökség e rendelet szerinti feladatukat a 45/2001/EK irányelvvel összhangban végzik.

122. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 216/2008/EK rendelet hatályát veszti.

A 216/2008/EK rendeletre történő hivatkozásokat a továbbiakban e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni, és azokat a X. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

123. cikk

Az 1008/2008/EK rendelet módosításai

Az 1008/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 4. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) egy tagállam nemzeti hatósága vagy az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége által kiállított érvényes AOC-vel rendelkezik;”

2.A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Légifuvarozói üzembentartási engedély

(1) A működési engedély megadása és érvényessége mindenkor annak függvénye, hogy a légi fuvarozó rendelkezik-e a működési engedélyben foglalt tevékenységi köröket megállapító érvényes AOC-vel.

(2) A közösségi légi fuvarozó AOC-jében bekövetkezett változásokat – adott esetben – fel kell tüntetni a fuvarozó működési engedélyében.

Amennyiben a két hatóság különböző, az AOC-ért felelős hatóság haladéktalanul tájékoztatja az illetékes engedélyező hatóságot minden ilyen változásról.

(3) Amennyiben a két hatóság különböző, az AOC-ért felelős hatóság és az illetékes engedélyező hatóság eljárásokat állapít meg a közösségi légi fuvarozó pénzügyi helyzetének értékelésével kapcsolatos azon információk cseréjére, amelyek hatással lehetnek az üzemben tartás biztonságára, vagy amelyek az AOC-ért felelős hatóságot segíthetik repülésbiztonsággal kapcsolatos felügyeleti tevékenységének ellátásában.”

3.A 12. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 13. cikk (3) és (5) bekezdésének sérelme nélkül a közösségi légi fuvarozó által használt légi járműveket a működési engedélyt kiadó illetékes engedélyező hatóság szerinti tagállam választása szerint a tagállam nemzeti lajstromába vagy az Unióban lajstromba kell venni.”

4.A 13. cikk a következőképpen módosul:

(a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Azon sima bérleti megállapodásokat, amelyekben valamely közösségi légi fuvarozó részes fél, vagy azon teljes bérleti megállapodásokat, amelyek alapján a közösségi légi fuvarozó a teljes bérlettel igénybe vett, egy harmadik országbeli üzemben tartó által üzemben tartott légi jármű bérlője, az (EU) [XX/XXX reference to this Regulation to be inserted] rendelettel és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusokkal összhangban előzetesen jóvá kell hagyni.”

(b)a szöveg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A harmadik országban lajstromozott légi járművet sima bérleti megállapodással bérlő közösségi légi fuvarozó köteles előzetes jóváhagyást szerezni az AOC-ért felelős hatóságtól. Az illetékes hatóság az (EU) [XX/XXX reference to this Regulation to be inserted] rendelettel és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusokkal összhangban jóváhagyást ad.”

124. cikk

A 996/2010/EU rendelet módosításai

A 996/2010/EU rendelet 5. cikke a következőképpen módosul:

„(1) Az (EU) YYYY/N [ref. to new regulation] európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó légi járműveket érintő valamennyi polgári légi közlekedési baleset vagy súlyos repülőesemény vonatkozásában eseménykivizsgálást kell végezni azon tagállamban, amelynek területén a baleset vagy súlyos repülőesemény történt.

(2) Amennyiben az (EU) YYYY/N [ref. to new regulation] rendelet hatálya alá tartozó, valamely tagállamban lajstromozott légi jármű olyan balesetben vagy súlyos repülőeseményben válik érintetté, amelyről nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik állam területén következett be, a lajstromozás szerinti tagállam eseménykivizsgálást végző hatósága folytatja le az esemény kivizsgálását.

(3) Az (1), (2) és (4) bekezdésben említett eseménykivizsgálás hatókörét és az eseménykivizsgálás során alkalmazandó eljárásokat az eseménykivizsgálásokat végző hatóság annak figyelembevételével állapítja meg, hogy a kivizsgálásból a repülésbiztonság javítása érdekében várhatóan milyen tanulságok vonhatók le.

(4) Az eseménykivizsgálásokat végző hatóság – a tagállamok nemzeti jogszabályai értelmében – dönthet az (1) és a (2) bekezdésben említett repülőeseményeken kívüli repülőesemények, vagy más típusba tartozó légi járműveket érintő balesetek vagy súlyos repülőesemények kivizsgálásáról is, amennyiben ezekből várhatóan repülésbiztonsággal kapcsolatos tanulságok vonhatók le.

(5) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, az eseménykivizsgálást végző felelős hatóság a biztonsággal kapcsolatos várható tanulságokra figyelemmel dönthet úgy, hogy nem kezdeményezi az esemény kivizsgálását, ha a baleset vagy súlyos repülőesemény olyan, pilóta nélküli légi járművet érint, amely esetében az (EU) YYYY/N [ref. to new regulation] rendelet 46. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében nem előírás a tanúsítvány vagy a nyilatkozat megléte, vagy olyan, pilóta által irányított légi járművet érint, amely legfeljebb 2250 kg maximális felszállótömeggel rendelkezik, továbbá ha az esemény nem járt súlyos vagy halálos személyi sérüléssel.

(6) Az (1), (2) és (4) bekezdésben említett eseménykivizsgálások semmiképpen nem irányulhatnak a vétkesség vagy a felelősség kérdésének tisztázására. Azokat a vétkesség vagy a felelősség megállapítására irányuló igazságszolgáltatási vagy fegyelmi eljárásoktól függetlenül és azoktól különválasztva, valamint ez utóbbi eljárások sérelme nélkül kell lefolytatni.”

125. cikk

A 376/2014/EU rendelet módosításai

A 376/2014/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdése a következőképpen módosul:

„(2) Ez a rendelet az (EU) [add ref. to the new regulation] rendelet hatálya alá tartozó polgári légi járművekkel kapcsolatos eseményekre és egyéb biztonsággal kapcsolatos információkra alkalmazandó.

Ugyanakkor ez a rendelet nem alkalmazandó olyan, pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos eseményekre és egyéb biztonsággal kapcsolatos információkra, amelyek esetében az (EU) YYYY/N [ref. to new regulation] rendelet 46. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében nem előírás a tanúsítvány vagy a nyilatkozat megléte, kivéve, ha a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos események és egyéb biztonsággal kapcsolatos információk súlyos vagy halálos személyi sérüléssel jártak vagy pilóta nélküli légi járművektől eltérő légi járműveket is érintettek.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendeletet az (EU) [add ref. to the new regulation] rendelet hatálya alá nem tartozó légi járművekkel kapcsolatos eseményekre és egyéb biztonsággal kapcsolatos információkra is alkalmazzák.”

126. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)A 216/2008/EK rendeletnek megfelelően kiadott vagy elismert tanúsítványok, tett vagy elismert nyilatkozatok – többek között az 56. cikk alkalmazása céljából – továbbra is érvényesek, és azokat úgy kell tekinteni, mint e rendelet megfelelő rendelkezéseinek megfelelően kiadott, tett és elismert tanúsítványokat, illetve nyilatkozatokat.

(2)Legkésőbb [five years after the date referred to in Article 127 – OP please insert the exact date]-ig a 216/2008/EK rendelet alapján elfogadott végrehajtási szabályokat hozzá kell igazítani e rendelet előírásaihoz. Az elfogadásig az említett végrehajtási szabályokban:

a)a „kereskedelmi célú üzemben tartásra” való hivatkozásokat a 216/2008/EK rendelet 3. cikkének i) pontjára történő hivatkozásként kell értelmezni;

b)a „komplex motoros meghajtású légi járműre” való hivatkozásokat a 216/2008/EK rendelet 3. cikkének j) pontjára történő hivatkozásként kell értelmezni;

c)a „berendezéseke” való hivatkozásokat e rendelet 3. cikkének 28. pontjára történő hivatkozásként kell értelmezni;

d)a „szabadidős célú üzemben tartásban részt vevő pilóták szakszolgálati engedélyre” való hivatkozásokat a 216/2008/EK rendelet 7. cikkének (7) bekezdésére történő hivatkozásként kell értelmezni;

e)a „kereskedelmi légi szállítási műveletre” való hivatkozásokat a 965/2012/EK rendelet 32 2. cikkének (1) pontjára történő hivatkozásként kell értelmezni.

(3)A 45 és 46. cikktől eltérve, a 216/2008/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg a 47. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatályba nem lépnek.

(4)A tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó terület tekintetében harmadik országokkal kötött meglévő kétoldalú megállapodásaikat e rendelet hatályba lépését követően mihamarabb, de mindenképpen [three years after the date referred to in Article 127 – OP please insert the exact date] előtt felmondják vagy kiigazítják.

127. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a polgári repülés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról, valamint a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 33

06 – Mobilitás- és közlekedéspolitika

06 02 – Európai közlekedéspolitika

06 02 02 – Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 34

⌧ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Megerősített iparon alapuló, integráltabb és méltányosabb belső piac: egy olyan versenyképes egységes európai közlekedési térség, amely a biztonságos, hatékony és jó minőségű közlekedés lehetőségét biztosítja a polgárok és vállalkozások számára.

Foglalkoztatás és növekedés: A kezdeményezés célja, hogy hozzájáruljon az európai légi közlekedési ágazat versenyképességének növeléséhez, ezáltal pedig új, magasan kvalifikált munkahelyek létrejöttét eredményezze, és ösztönözze a technológiai innovációt. Olyan hatékony keretszabályozás létrehozását irányozza elő, amely képes új üzleti modelleket és kialakulóban lévő technológiákat integrálni.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

… sz. konkrét célkitűzés

A kezdeményezés konkrét célkitűzései a következők:

1) a szükségtelen követelmények eltörlése, és annak biztosítása, hogy a szabályozás arányos legyen a légi közlekedési tevékenység különféle típusaival járó kockázatokhoz mérten;

2) annak biztosítása, hogy az új technológiák és piaci fejlemények integrálása és felügyelete hatékony legyen;

3) együttműködésen alapuló repülésbiztonság-menedzsment kialakítása az Unió és a tagállamai között a polgári repüléssel kapcsolatos kockázatok közös azonosítása és csökkentése érdekében;

4) a szabályozási rendszer hiányosságainak megszüntetése és következetességének biztosítása;

5) az erőforrások együttes kezelésére és megosztására szolgáló, hatékonyan működő rendszer létrehozása a tagállamok és az Ügynökség között.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

06 02 – Európai közlekedéspolitika

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az 1. sz. konkrét célkitűzés eredményei: a szükségtelen/túlzott mértékben előíró szabályok megszüntetésére létrehozott keret; az elérendő célokat kijelölő, teljesítményalapú szabályok bevezetése, amelyek a célok elérésére szolgáló eszközök tekintetében nagy mozgásteret hagynak; a szabályozás tárgyát képező területtel járó kockázatok és a vonatkozó szabályok összehangolására szolgáló keret.

A 2. sz. konkrét célkitűzés eredményei: a lehetséges mértékben technológiasemleges szabályok és a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó jogi keret bevezetése; az ipari szabványok fokozott használata; az EU-ban működő üzemben tartók közötti teljes légijármű-bérlés egyszerűsített keretszabályozása.

A 3. sz. konkrét célkitűzés eredményei: jogi kötelezettség az egymásra épülő Európai Légiközlekedés-biztonsági Program, az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv és az állami biztonsági programok elfogadására; jobb tájékoztatás, adatcsere és adatelemzés.

A 4. sz. konkrét célkitűzés eredményei: alapvető követelmények bevezetése a földi kiszolgálásra, a repüléstechnikai termékekkel kapcsolatos környezetvédelemre, valamint a kiberbiztonságra vonatkozóan; szorosabb együttműködés az EASA és a Bizottság között védelmi kérdésekben; jogalap megteremtése a légi közlekedéssel kapcsolatos környezetvédelem felülvizsgálatára.

Az 5. sz. konkrét célkitűzés eredményei: az uniós szinten akkreditált ellenőrök közös csoportjának létrehozása; a sürgősségi felügyeleti mechanizmus megteremtése; a szabályozási felelősségeknek a többi tagállamra vagy az EASA-ra való átruházására szolgáló jogi keret; a tanúsítási és felügyeleti feladatoknak az általános célú légi közlekedés terén létrejött illetékes felhasználói szervezetekre való átruházásának lehetősége; a kockázat- és teljesítményalapú felügyeleti módszerek elterjesztése; a tanúsítással, felügyelettel és végrehajtással foglalkozó hatóságok közötti együttműködés szempontjából releváns európai adattár létrehozása; annak a lehetősége, hogy az állami légi járműveket és a II. melléklet szerinti légi járműveket az uniós szabályozási rendszer hatálya alá vonják.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az 1. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

- a szabályok értelmezésével kapcsolatban az EASA-hoz benyújtott kérdések száma;

- azon üzemben tartók száma, akik az alapvető követelményeknek való megfelelést teljesítményalapú szabályok révén igazolják;

- a magánpilóta szakszolgálati engedélyek száma az általános célú légi közlekedésben;

- az üzemben tartók költségeinek csökkentése.

A 2. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

- az ipari szabványokra hivatkozó szabályok száma;

- az EU-ban használt, általános célú légi járműflotta kora;

- a légi járművek tanúsítási és gyártási költségeinek csökkenése;

- az új tanúsítványok száma.

A 3. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

- a balesetek forgalomnövekedéshez viszonyított aránya;

- az EASA szabványosítási és folyamatos nyomonkövetési tevékenységének eredményei;

- az állami biztonsági programok száma és megvalósításuk szintje az egyes tagállamokban.

A 4. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

- a felülvizsgált szabályok értelmezésével kapcsolatban az EASA-hoz benyújtott kérdések száma;

- a földi kiszolgálást érintő kockázatos repülőesemények száma;

- az érdekelt felektől kapott visszajelzés.

Az 5. sz. konkrét célkitűzés mutatói:

- az EASA szabványosítási és folyamatos nyomonkövetési tevékenységének eredményei a tagállami erőforrásokkal és kompetenciákkal kapcsolatban;

- az uniós repülésbiztonsági ellenőrökhöz és az erőforrások együttes kezelésére és megosztására szolgáló új eszközökhöz (felelősségátruházás, az állami és a II. melléklet szerinti légi járműveknek az uniós szabályozási rendszer hatálya alá vonása) folyamodó tagállamok száma;

- a tagállamok nemzeti légügyi hatóságainak rendelkezésére álló források alakulása teljes munkaidős egyenértékben és a költségvetés szintjén mérve.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A repülésbiztonság magas szintjének biztosítása a növekvő forgalom ellenére.

A légi közlekedési ágazat versenyképességéhez való hozzájárulás az európai polgári repülési ágazat hatékonyságának fokozásával és a biztonsági és környezeti előírások magas szintjének egyidejű biztosításával.

a tagállamok számára előírt ICAO-követelmény állami biztonsági programok elfogadására.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A légi közlekedés túlnyomórészt nemzetközi szinten zajlik, ezért jellegénél fogva uniós szintű szabályozási megközelítést kíván.

A tagállamok egyetértenek abban, hogy közös szabályokra van szükség ahhoz, hogy a polgári repülésbiztonság magas szintű legyen. Ez már a 216/2008/EK rendelet és annak elődje, az 1592/2002/EK rendelet elfogadásában is megnyilvánult. Az európai polgári repülési rendszer biztonsága többek között attól függ, hogy e rendszer elemei jól kapcsolódnak-e egymáshoz. A rendszer összes kapcsolódási pontja kockázatot jelent, amelynek kezeléséhez koordinációra van szükség. A közös jogszabályoknak köszönhetően a tagállamok szabályozási rendszereit már nem kell koordinálni, ami már magában hozzájárul a nagyobb biztonsághoz. A közös európai biztonsági rendszer előmozdítása leghatékonyabban csakis uniós szinten történhet. Az egységes európai repülésbiztonsági rendszer a hatékonyság területén előnyökkel kecsegtet, ellensúlyozva a szabályozás széttöredezettségével járó költségeket.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A kezdeményezés többek között a 216/2008/EK rendelet és annak elődje, az 1592/2002/EK rendelet alapos elemzése során nyert tapasztalatokon alapul, ideértve a 216/2008/EK rendelet működésével kapcsolatban annak 62. cikke alapján 2013-ban végzett értékelés eredményeit is.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Ez a kezdeményezés a 2015 végén elfogadásra beütemezett légi közlekedési csomag részét alkotja, és az uniós légi közlekedési ágazat versenyképességét hivatott fokozni.

Összhangban van a Közlekedésről szóló fehér könyvvel, amelyet 2011-ben azzal a céllal fogadtak el, hogy Európa a legbiztonságosabb légi közlekedésű régióvá váljon.

A kezdeményezés ezenkívül az Európa 2020 stratégiának és a Bizottság által prioritásnak tekintett céloknak is megfelel, azáltal, hogy a belső piac fejlesztésére és az innováció fellendítésére irányul, aminek pozitív hatása van a munkahelyteremtésre és a növekedésre, valamint a légi közlekedési ágazat globális versenyképességére.

Az EASA irányításával kapcsolatos kérdéseket illetően a kezdeményezés összhangban áll az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről elfogadott együttes nyilatkozatával, és végrehajtja az abban foglalt ajánlásokat.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

⌧ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 35

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–⌧ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Nincsenek.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A nyomon követés és az értékelés rendszerei már ma is széles körben használatosak, köszönhetően annak, hogy a polgári repülésbiztonság területén a teljesítmény nyomon követése szerves része az uniós keretszabályozásnak. A javasolt intézkedés eredményességéről az elfogadás után öt évenként kötelező értékelés készül, ahogyan arról a jelenleg hatályos 216/2008/EK rendelet is rendelkezik.

Az Ügynökség éves jelentéstételi kötelezettségei magukban foglalják a konszolidált éves tevékenységi jelentés és a végleges elszámolás elkészítését is.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

Nincsenek.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Az EASA mint uniós ügynökség alkalmazza a 216/2008/EK rendeletben a decentralizált ügynökségekre vonatkozóan már meghatározott ellenőrzési módszereket.

Az EASA-ra vonatkozó pénzügyi szabályzat, melynek az ügynökségekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzat képezi az alapját, belső ellenőr kinevezéséről és a belső ellenőrzésre vonatkozó követelményekről rendelkezik.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Tárgytalan.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A rendeletjavaslat 111. cikke a csalás elleni küzdelemről szól. Az OLAF által folytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendeletet az EASA-ra is kiterjeszti, és felhatalmazza az OLAF és a Számvevőszéket, hogy további ellenőrzéseket és kivizsgálásokat végezzen. A cikk megfelel a decentralizált ügynökségre vonatkozó mintaszövegnek.

Emellett az EASA 2014. december 9-én elfogadott egy adócsalás elleni stratégiát.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
Megnevezés………………………...……………

diff./nem diff. 36

EFTA-országoktól 37

tagjelölt országoktól 38

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1. Intelligens és inkluzív növekedés

a) Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

06 02 02 Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

Diff.

IGEN

NEM

IGEN*

NEM

*Svájc hozzájárulása az 1/2007 (2008/100/EK) határozat alapján

Létrehozandó új költségvetési tételek Tárgytalan.

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám Megnevezés………………………………………

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 39

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Szám

1a Fejezet Versenyképesség a növekedésért és munkahelyekért

MOBILITÁSPOLITIKAI ÉS KÖZLEKEDÉSI FŐIGAZGATÓSÁG

N.
év 40

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok

Költségvetési tétel száma 06 02 02

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

34,870

+ 1,575

= 36,445

34,870

+ 2,045

= 36,915

35,568

+ 1,395

= 36,963

36,279

+ 1,395

= 37,674

A javaslat

határozatlan időtartamra vonatkozik

Kifizetési előirányzatok

(2)

36,445

36,915

36,963

37,674

A javaslat

határozatlan időtartamra vonatkozik

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 41 Tárgytalan.

Költségvetési tétel száma

(3)

A Mobilitáspolitikai és Közlekedési
Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1

36,445

36,915

36,963

37,674

A javaslat

határozatlan időtartamra vonatkozik

Kifizetési előirányzatok

=2

36,445

36,915

36,963

37,674

A javaslat

határozatlan időtartamra vonatkozik

A többéves pénzügyi keret
1.a FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

36,445

36,915

36,963

37,674

A javaslat

határozatlan időtartamra vonatkozik

Kifizetési előirányzatok

36,445

36,915

36,963

37,674

A javaslat

határozatlan időtartamra vonatkozik

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
MOBILITÁSPOLITIKAI ÉS KÖZLEKEDÉSI FŐIGAZGATÓSÁG
• Humánerőforrás A számítás alapja: a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságon belül a 216/2008/EK rendelettel és az EASA-hoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó alkalmazottakra fordított jelenlegi költségvetési összeg (7 teljes munkaidős egyenérték x 132 000 EUR /év = 924 000 EUR)		0,924	0,924	0,924	0,924		A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik
• Egyéb igazgatási kiadások		0	0	0	0
Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,924	0,924	0,924	0,924		A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,924

0,924

0,924

0,924

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év 42	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	37,369	37,839	37,887	38,598		A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik
	Kifizetési előirányzatok	37,369	37,839	37,887	38,598		A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

3.2.1.1Az EASA javasolt létszámterve a 2017–2020 közötti időszakra

Az EASA javasolt létszámterve a 2017–2020 közötti időszakra (összesen)*

2016**

2017

2018

2019

2020

AD besorolási osztályok

Új AD besorolási osztályok

AD összesen

548

548

541

5

546

540

540

540

540

540

540

AST besorolási osztályok

Új AST besorolási osztályok

AST összesen

128

128

123

123

118

118

118

118

118

118

A létszámtervben szereplő álláshelyek összesen

676

669

658

658

658

* E számok kiigazításra kerülnek a díjakból finanszírozott álláshelyek rugalmas kezelését lehetővé tevő rendszernek megfelelően, amely az Ügynökség munkaterhelésének és hatékonyságának mérésére szolgáló, a Bizottság által jóváhagyott mutatókon alapul. A Bizottság legkésőbb a 2017-es költségvetés-tervezet elfogadásakor felülvizsgált pénzügyi kimutatást terjeszt elő, amelyben részletesen bemutatja, hogy a díjakból finanszírozott álláshelyek rugalmas kezelését lehetővé tevő rendszer miként működne a gyakorlatban, és milyen hatással lenne az Ügynökség létszámtervére. E folyamatban lévő munka eredményeinek beérkezéséig a jelen javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás a decentralizált ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásainak 2014–2020 közötti időszakra történő programozásáról szóló bizottsági közlemény alapján a díjakból finanszírozott álláshelyek állandó számából indul ki, amelyet a költségvetési hatóság 2016-os és azt megelőző költségvetési eljárások során meghozott határozatai függvényében kiigazítottak.

** A 2016-os számok a végleges költségvetésnek a költségvetési hatóság általi elfogadásának függvényében még változhatnak. Előfordulhat, hogy a 2017–2020 közötti időszakra vonatkozó számokat az egyes évek végleges költségvetésének elfogadását követően módosítani kell.

Az EASA javasolt létszámterve a 2017–2020 közötti időszakra (EU-hozzájárulás)*

2016

2017

2018

2019

2020

AD besorolási osztályok

Új AD besorolási osztályok

AD összesen

175

175

177

5

182

184

184

184

184

184

184

AST besorolási osztályok

Új AST besorolási osztályok

AST összesen

50

50

46

46

42

42

42

42

42

42

A létszámtervben szereplő álláshelyek összesen

225

228

226

226

226

* Ezek a számok már tartalmazzák a 2018-ig beütemezett 2%-os csökkentést (1%-os létszámcsökkentést és az „átcsoportosítási alap” számára történő 1%-os éves elvonást) és az emberi és pénzügyi erőforrások programozásáról szóló bizottsági közlemény (COM(2013) 519) I. mellékletében meghatározott, a harmadik országbeli üzemeltetőkkel (TCO) és a távirányítású légijármű-rendszerekkel (RPAS) kapcsolatban már előirányzott további álláshelyeket.

Az EASA javasolt létszámterve a 2017–2020 közötti időszakra (díjak)*

2016

2017

2018

2019

2020

AD besorolási osztályok

Új AD besorolási osztályok

AD összesen

373

373

364

364

356

356

356

356

356

356

AST besorolási osztályok

Új AST besorolási osztályok

AST összesen

78

78

77

77

76

76

76

76

76

76

A létszámtervben szereplő álláshelyek összesen

451

441

432

432

432

* E számok kiigazításra kerülnek a díjakból finanszírozott álláshelyek rugalmas kezelését lehetővé tevő rendszernek megfelelően, amely az Ügynökség munkaterhelésének és hatékonyságának mérésére szolgáló, a Bizottság által jóváhagyott mutatókon alapul. A Bizottság legkésőbb a 2017-es költségvetés-tervezet elfogadásakor felülvizsgált pénzügyi kimutatást terjeszt elő, amelyben részletesen bemutatja, hogy a díjakból finanszírozott álláshelyek rugalmas kezelését lehetővé tevő rendszer miként működne a gyakorlatban, és milyen hatással járna az Ügynökség létszámtervére. E folyamatban lévő munka eredményeinek beérkezéséig a jelen javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás a decentralizált ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásainak 2014–2020 közötti időszakra történő programozásáról szóló bizottsági közlemény alapján a díjakból finanszírozott álláshelyek állandó számából indul ki, amelyet a költségvetési hatóság 2016-os és azt megelőző költségvetési eljárások során meghozott határozatai függvényében kiigazítottak.

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok 43 felhasználását vonja maga után:

–(A számítás alapja: 1 teljes munkaidős egyenérték átlagos összköltsége: 132 000 EUR)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

⇩

N.
év

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 44

A szükségtelen követelmények eltörlése, és annak biztosítása, hogy a szabályozás arányos legyen a repülési tevékenység különféle típusaival járó kockázatokhoz mérten

Nincs többletkiadás az EASA számára, mivel a jelenlegi előirányzatok már magukban foglalják az eredményeket.

1. konkrét célkitűzés részösszege

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

Annak biztosítása, hogy az új technológiák és piaci fejlemények integrálása és felügyelete hatékony legyen

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

A pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó új jogi keret

2. konkrét célkitűzés részösszege

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

Együttműködésen alapuló repülésbiztonság-menedzsment kialakítása az Unió és a tagállamai között a polgári repülésre háruló kockázatok közös azonosítása és csökkentése érdekében

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

Európai adattár (28. cikk): alapvető adatok a döntéshozatalhoz és a nyomon követéshez (ideértve évente 1 szerződéses alkalmazottat, 0,3 millió EUR egyszeri IT-költséget az n. és az n+1. évben, valamint 0,20 millió EUR éves működési költséget).

0,535

0,570

0,270

0,270

A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Nagy adathalmazok: az európai légi közlekedési rendszerrel kapcsolatos adatok és adatelemzés (személyzeti költségek: 2 teljes munkaidős egyenérték + évente 1 szerződéses alkalmazott, a működési kiadásokat nem számítva)

0,167

0,334

0,334

0,334

A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

3. konkrét célkitűzés részösszege

0,702

0,904

0,604

0,604

A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

A szabályozási rendszer hiányosságainak megszüntetése és következetességének biztosítása

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

Földi kiszolgálás: közös követelményrendszer kialakítása és fenntartása (11. cikk) (személyzeti költségek: 1 teljes munkaidős egyenérték/év)

0,066

0,132

0,132

0,132

A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

A biztonsági és védelmi szempontok harmonizációja a szabályalkotáshoz és a kivizsgálásokhoz nyújtott támogatás (40. cikk) (személyzeti költségek: 1 teljes munkaidős egyenérték/év).

0,066

0,132

0,132

0,132

A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Új európai tanúsítási követelmények a környezetvédelemre és a környezetvédelmi jelentéstételre vonatkozóan (39. cikk) (ideértve évente 1 teljes munkaidős egyenértéket és 0,15 millió EUR éves IT-költségeket).

0,216

0,282

0,282

0,282

A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

4. konkrét célkitűzés részösszege

0,348

0,546

0,546

0,546

A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

5. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

Az erőforrások együttes kezelésére és megosztására szolgáló, hatékonyan működő rendszer létrehozása a tagállamok és az Ügynökség között

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

A kockázat- és teljesítményalapú felügyeleti módszerek elterjesztése

0,100

0,100

0,100

0,100

0,400

Szakértői alap (17. cikk) (ideértve évente 1 szerződéses alkalmazottat, 0,1 millió EUR egyszeri IT-költséget az n. és az n+1. évben, valamint 5000 EUR éves működési költséget)

0,140

0,175

0,075

0,075

A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

A felelősségátruházás keretének meghatározása (18. cikk)

0,175

0,175

0,00

0,00

0,350

Közös képzési előírások meghatározása (43. cikk) (ideértve évente 1 szerződéses alkalmazottat, valamint képzési anyagokra fordított 0,075 millió EUR egyszeri költséget az n. és az n+1. évben)

0,11

0,145

0,070

0,070

A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

5. konkrét célkitűzés részösszege

0,525

0,595

0,245

0,245

ÖSSZKÖLTSÉG

1,575

2,045

1,395

1,395

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

–A számítás alapja: a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságon belül a 216/2008/EK rendelettel és az EASA-hoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó alkalmazottakra fordított jelenlegi költségvetési összeg (7 teljes munkaidős egyenérték x 132 000 EUR /év = 924 000 EUR)

millió EUR (három tizedesjegyig)

N.
év 45

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE

Humánerőforrás

0,924

0,924

0,924

0,924

Egyéb igazgatási kiadások

0

0

0

0

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉNEK részösszege

0,924

0,924

0,924

0,924

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 46
bele nem tartozó előirányzatok részösszege

Humánerőforrás

0

0

0

0

Egyéb igazgatási
kiadások

0

0

0

0

A többéves pénzügyi
keret 5. FEJEZETÉBE bele nem
tartozó előirányzatok részösszege

0

0

0

0

ÖSSZESEN

0,924

0,924

0,924

0,924

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
06 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		7	7	7	7
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)		0	0	0	0
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 47
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)		0	0	0	0
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)		0	0	0	0
XX 01 04 yy 48	0	0	0	0
	0	0	0	0
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)		0	0	0	0
10 01 05 02 (AC, INT, END közvetlen kutatásban)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		7	7	7	7

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság polgári repülésbiztonsággal, a repüléssel kapcsolatos környezetvédelemmel és az EASA-val kapcsolatos ügyekkel foglalkozó személyzete:

- az EASA ajánlásainak nyomán meghozott intézkedések elfogadásának és végrehajtásának irányítása (bizottsági határozatok és rendeletek);

- az EASA igazgatási koordinációja és ellenőrzése: munkaprogramok, többéves személyzetpolitikai tervek, az igazgatótanács és más bizottságok ülései;

- politikafejlesztés és koordináció

a Bizottság EASA-val kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatai (költségvetés, mentesítés stb.)

Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–◻ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket 49 .

Költségvetési tétel: 06 02 02

millió EUR-ban

N: 36,445

N+1: 36,915

N+2: 36,963

N+3: 37,674

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Az EGT/EFTA-országok hozzájárulása, Svájcot nem számítva*	1,070	1,070	1,054	1,073
Svájc hozzájárulása**	1,0	1,0	1,0	1,0
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN	2,070	2,070	2,054	2,073

* Feltételezve, hogy a hozzájárulás az éves uniós hozzájárulás 2,76 %-át teszi ki. A számítás céljaira az előző évből származó címzett bevételek feltételezett összege nulla.

** Hozzávetőleges érték az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás (2008/100/EK) alapján létrejött Közösség/Svájc Légi Közlekedési Bizottság 1/2007 határozata szerint

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–⌧ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 50
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 216/2008/EK rendelete a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 79., 2008.3.19.). Ezt a rendeletet később módosította az 1108/2009/EK rendelet, amely a szabályozás hatályát kiterjesztette a repülőterek biztonságára, valamint a légiforgalmi szolgáltatások és a léginavigációs szolgálatok biztonsági aspektusaira.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelete a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 240., 2002.9.7.).

(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes európai égbolt megvalósításának felgyorsítása, 2013. június 11., COM(2013) 408 final; Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 216/2008/EK rendeletnek a repülőterek, a légiforgalmi szolgáltatás és a léginavigációs szolgálatok tekintetében történő módosításáról, COM(2013) 409 final; Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egységes európai égbolt végrehajtásáról (átdolgozás), COM(2013) 410 final.

(4)

A Bizottság 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU végrehajtási rendelete a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról.

(5) HL L 97., 2008.4.9., 72. o.

(6) Az EASA igazgatóságának alcsoportja, „Zárójelentés”, 2015: http://easa.europa.eu/the-agency/governance/management-board/meetings/mb-032014

(7) A 62. cikk szerinti értékelés zárójelentése, 2013: http://easa.europa.eu/system/files/dfu/Article%2062%20Report.pdf

(8) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

(9) HL C , , . o.

(10) HL C , , . o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelete a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 240., 2002.9.7., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. december 4-i 2111/2005/EK rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról (HL L 344., 2005.12.27., 15. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 216/2008/EK rendelete a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 240., 2002.9.7., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK rendelete a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 996/2010/EU rendelete a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 295, 2010.11.12., 35. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 3-i 376/2014/EU rendelete a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 18. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács [.......]-i (EU) XXX/XXXX rendelete az egységes európai égbolt végrehajtásáról........................ (HL […]., […]., […]. o.)

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 300/2008/EK rendelete a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2008.4.9., 72. o.).

(23) A Bizottság 2011. július 7-i 677/2011/EU rendelete a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 691/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 185., 2011.7.15., 1. o.).

(24) A Tanács 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(25) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(28) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(29) A Tanács 1996. november 11-i 2185/1996/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(30) A Bizottság 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/443 határozata a Bizottságon belüli biztonságról (OJ L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(31) A Bizottság 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(32) A Bizottság 2012. október 5-i 965/2012/EU rendelete a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).

(33) Tevékenységalapú irányítás: ABM (activity based management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (activity-based budgeting)-

(34) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(35) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

(36) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(37) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(38) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(39) A kiadásokat ki kell igazítani a kabinetek további álláshelyekkel és szerződéses alkalmazotti helyekkel kapcsolatos megállapodása szerint.

(40) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(41) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(42) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(43) Az előirányzatokat ki kell igazítani a kabinetek további álláshelyekkel és szerződéses alkalmazotti helyekkel kapcsolatos megállapodása szerint.

(44) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

(45) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(46) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(47) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(48) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(49) Az összegeket ki kell igazítani a kabinetek további álláshelyekkel és szerződéses alkalmazotti helyek számával kapcsolatos megállapodása szerint.

(50) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

216/2008/EK rendelet	E rendelet
1. cikk (1) bekezdés	2. cikk (1) és (2) bekezdés
1. cikk (2) bekezdés	2. cikk (3) bekezdés
1. cikk (3) bekezdés	2. cikk (5) bekezdés
2. cikk	1. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk (1) bekezdés a) pont	2. cikk (1) bekezdés a) pont
4. cikk (1) bekezdés b) pont	2. cikk (1) bekezdés b) pont i. alpont
4. cikk (1) bekezdés c) pont	2. cikk (1) bekezdés (b) pont ii. alpont
4. cikk (1) bekezdés d) pont	2. cikk (1) bekezdés c) pont
4. cikk (2) bekezdés	2. cikk (2) bekezdés
4. cikk (3) bekezdés	2. cikk (1) bekezdés b) és c) pont
4. cikk (3a) bekezdés	2. cikk (1) bekezdés d) és e) pont, valamint (2) bekezdés
---	2. cikk, (6) bekezdés
4. cikk (3b) bekezdés	2. cikk (7) bekezdés
4. cikk (3c) bekezdés	2. cikk (1) bekezdés g) pont és (2) bekezdés
4. cikk (4) és (5) bekezdés	2. cikk (3) bekezdés d) pont
4. cikk (6) bekezdés	---
---	2. cikk (4) bekezdés
---	4. cikk
---	5. cikk
---	6. cikk
---	7. cikk
---	8. cikk
5. cikk (1), (2) és (3) bekezdés	9–16. cikk
5. cikk (4) bekezdés a) és b) pont	17. cikk (2) bekezdés
5. cikk (4) bekezdés c) pont	17. cikk (1) bekezdés b) pont
---	17. cikk (1) bekezdés a) pont
5. cikk (5) bekezdés	18. cikk
5. cikk (6) bekezdés	4. cikk
6. cikk	9–11. cikk
7. cikk (1) és (2) bekezdés	19. és 20. cikk
8. cikk (4) bekezdés	21. cikk
7. cikk (3)–(7) bekezdés	22–25. cikk
8. cikk (1)–(3) bekezdés	26. cikk, 27. cikk (1) és (2) bekezdés
---	27. cikk (3) bekezdés
8. cikk (5) bekezdés	28. cikk
8. cikk (6) bekezdés	4. cikk
8a. cikk (1)–(5) bekezdés	29–34. cikk
8a. cikk (6) bekezdés	4. cikk
8b. cikk (1)–(6) bekezdés	a 35. cikktől a39. cikk (2) bekezdéséig
8b. cikk (7) bekezdés	39. cikk (3) bekezdés és 4. cikk
8c. cikk (1)–(10) bekezdés	40–44. cikk
8c. cikk (11) bekezdés	4. cikk
---	45–47. cikk
9. cikk	48–50. cikk
10. cikk (1)–(3) bekezdés	51. cikk (1) és (2) bekezdés
---	51. cikk (3)–(5) bekezdés
10. cikk (4) bekezdés	51. cikk (6) bekezdés
---	51. cikk (7)–(9) bekezdés
10. cikk (5) bekezdés	51. cikk (10) bekezdés
---	52. cikk
---	53. cikk
---	54. cikk
---	55. cikk
11. cikk (1)–(3) bekezdés	56. cikk (1)–(3) bekezdés
11. cikk (4)–(5b) bekezdés	---
11. cikk (6) bekezdés	56. cikk (4) bekezdés
12. cikk (1) bekezdés	57. cikk
12. cikk (2) bekezdés	---
13. cikk	58. cikk
14. cikk (1)–(3) bekezdés	59. cikk
14. cikk (4)–(7) bekezdés	60. cikk
15. cikk	61. cikk
16. cikk	62. cikk
---	63. cikk
17. cikk	64. cikk
18. cikk	65. cikk (1)–(5) bekezdés
19. cikk	65. cikk (1)–(5) bekezdés
20. cikk	66. cikk
21. cikk	67. cikk
22. cikk (1) bekezdés	65. cikk (6) bekezdés
22. cikk (2) bekezdés	65. cikk (7) bekezdés
22a. cikk	68. cikk
22b. cikk	69. cikk
23. cikk	70. cikk (1) és (2) bekezdés
---	70. cikk (3) bekezdés
24. cikk és 54. cikk	73. cikk
25. cikk	72. cikk
26. cikk	74. cikk
---	75. cikk
---	76. cikk
27. cikk (1)–(3) bekezdés	77. cikk (1)–(3) bekezdés
---	77. cikk (4)–(6) bekezdés
---	78. cikk
---	79. cikk
---	80. cikk
28. cikk (1) és (2) bekezdés	81. cikk (1) és (2) bekezdés
---	81. cikk (3) bekezdés
28. cikk (3) és (4) bekezdés	81. cikk (4) és (5) bekezdés
29. cikk (1) és (2) bekezdés	82. cikk (1) és (2) bekezdés
29. cikk (3) bekezdés	---
30. cikk	83. cikk
31. cikk	84. cikk
32. cikk (1) bekezdés	108. cikk (3) bekezdés
32. cikk (2) bekezdés	108. cikk (5) bekezdés
33. cikk	85. cikk (1)–(5) bekezdés
---	85. cikk (6) bekezdés
34. cikk (1) bekezdés	86. cikk (1) és (2) bekezdés
---	86. cikk (3) bekezdés
34. cikk (2) és (3) bekezdés	86. cikk (4) és (5) bekezdés
35. cikk	87. cikk
36. cikk	88. cikk
37. cikk (1)–(3) bekezdés	89. cikk (1)–(3) bekezdés
---	89. cikk (4) bekezdés
---	90. cikk
38. cikk (1)–(3) bekezdés	91. cikk (1)–(3) bekezdés
---	91. cikk (4) bekezdés
39. cikk	---
---	92. cikk
40. cikk	93. cikk
41. cikk	94. cikk
42. cikk	95. cikk
43. cikk	96. cikk
44. cikk	97. cikk
45. cikk	98. cikk
46. cikk	99. cikk
47. cikk	100. cikk
48. cikk	101. cikk
49. cikk	102. cikk
50. cikk és 51. cikk	103. cikk
52. cikk (1)–(3) bekezdés	104. cikk
52. cikk (4) bekezdés	65. cikk (6) bekezdés
53. cikk (1) és (2) bekezdés	105. cikk (1) és (2) bekezdés
53. cikk (3) bekezdés	65. cikk (6) bekezdés
54. cikk	73. cikk
55. cikk	71. cikk
56. cikk	106. cikk
57. cikk	107. cikk
58. cikk (1) és (2) bekezdés	108. cikk (1) és (2) bekezdés
58. cikk (3) bekezdés	108. cikk (4) bekezdés
58. cikk (4) bekezdés	121. cikk (2) bekezdés
59. cikk (1)–(4) bekezdés	109. cikk (1)–(4) bekezdés
---	109. cikk (5) bekezdés
59. cikk, (5)–(11) bekezdés	109. cikk (6)–(12) bekezdés
60. cikk	110. cikk
61. cikk	111. cikk
---	112. cikk
62. cikk	113. cikk
63. cikk	114. cikk
64. cikk (1)–(5) bekezdés	115. cikk (1)–(5) bekezdés
---	115. cikk (6) bekezdés
65. cikk	116. cikk
65a. cikk	---
---	117. cikk
66. cikk	118. cikk
---	119. cikk
67. cikk	---
68. cikk	120. cikk
---	121. cikk (1) bekezdés
58. cikk (4) bekezdés	121. cikk (2) bekezdés
69. cikk	----
---	122. cikk
---	123. cikk
---	124. cikk
---	125. cikk
---	126. cikk
70. cikk	127. cikk

MOBILITÁSPOLITIKAI ÉS KÖZLEKEDÉSI FŐIGAZGATÓSÁG			N. év 40	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
Költségvetési tétel száma 06 02 02	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	34,870 + 1,575 = 36,445	34,870 + 2,045 = 36,915	35,568 + 1,395 = 36,963	36,279 + 1,395 = 37,674		A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik
	Kifizetési előirányzatok	(2)	36,445	36,915	36,963	37,674		A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 41 Tárgytalan.
Költségvetési tétel száma		(3)
A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1	36,445	36,915	36,963	37,674		A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik
	Kifizetési előirányzatok	=2	36,445	36,915	36,963	37,674		A javaslat határozatlan időtartamra vonatkozik

Az EASA javasolt létszámterve a 2017–2020 közötti időszakra (összesen)*	2016**	2017	2018	2019	2020
AD besorolási osztályok Új AD besorolási osztályok AD összesen	548 548	541 5 546	540 540	540 540	540 540
AST besorolási osztályok Új AST besorolási osztályok AST összesen	128 128	123 123	118 118	118 118	118 118
A létszámtervben szereplő álláshelyek összesen	676	669	658	658	658

Az EASA javasolt létszámterve a 2017–2020 közötti időszakra (EU-hozzájárulás)*	2016	2017	2018	2019	2020
AD besorolási osztályok Új AD besorolási osztályok AD összesen	175 175	177 5 182	184 184	184 184	184 184
AST besorolási osztályok Új AST besorolási osztályok AST összesen	50 50	46 46	42 42	42 42	42 42
A létszámtervben szereplő álláshelyek összesen	225	228	226	226	226

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás	0,924	0,924	0,924	0,924
Egyéb igazgatási kiadások	0	0	0	0
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege	0,924	0,924	0,924	0,924

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 46 bele nem tartozó előirányzatok részösszege
Humánerőforrás	0	0	0	0
Egyéb igazgatási kiadások	0	0	0	0
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege	0	0	0	0