EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.10.21.
COM(2015) 603 final
2015/0250(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az euróövezet Nemzetközi Valutaalapban való egységes képviseletének fokozatos megteremtésére irányuló intézkedések meghatározásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.10.21.
COM(2015) 603 final
2015/0250(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az euróövezet Nemzetközi Valutaalapban való egységes képviseletének fokozatos megteremtésére irányuló intézkedések meghatározásáról
INDOKOLÁS
Az euróövezet egy nemzetközi politikai felelősséggel bíró nagy, nyitott gazdaság. Az euróövezet gazdasági és pénzügyi súlyának, valamint az egységes monetáris és árfolyam-politika létezésének köszönhetően az euróövezet szakpolitikai döntései és gazdasági folyamatai egyre fontosabbá válnak a világgazdaság számára.
Az utóbbi években az euróövezet politikai jelentősége nagymértékben erősödött. Az európai szemeszter, valamint az úgynevezett hatos csomag és kettes csomag 1 , valamint a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló Szerződés 2 elfogadása integrálta, erősítette és szélesítette a makrogazdasági és költségvetési jelentőséggel bíró, alapvető fontosságú területeken alkalmazott tagállami politikák uniós szintű felügyeletét. Létrejött az Európai Stabilitási Mechanizmus mint az euróövezeten belüli tagállamok állandó válságrendezési mechanizmusa. Az Unió kialakította ezenkívül az euróövezeti bankok központi felügyeletét és szanálását biztosító, és az összes többi tagállam számára nyitva álló bankuniót is.
Az euróövezet külső képviselete ugyanakkor nem tartott lépést ezekkel a fejleményekkel. Az euróövezet további belső integrációja terén tett előrelépést a külvilág felé is közvetíteni kell, különösen a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) való egységes külső képviselet felé tett lépések révén. Az Unió (az euróövezet) az IMF Alapokmánya hatálya alá tartozó számos területen kizárólagos vagy a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik.
Az IMF – hiteleszközei és felügyeleti tevékenysége révén – a globális gazdasági és pénzügyi kormányzás nélkülözhetetlen szereplője. A Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt kulcsszerepet játszott a pénzügyi és államadósság-válság sújtotta tagállamok megmentésére irányuló programok kialakításában és végrehajtásában. Ezen túlmenően a gazdaságpolitikai koordináció irányítási kereteinek erősödése, valamint a pénzügyi szabályozás és felügyelet nagymértékű közelítése a bankunió terén azt jelenti, hogy az IMF-nek az euróövezetben folytatott felügyelet és válságkezelés értékelése során túl kell lépnie a pusztán nemzetállami perspektíván.
Az euróövezet hatékony képviselete lehetővé tenné, hogy egységes álláspontot képviseljen az IMF-ben többek között a programok és felülvizsgálatok, a gazdaság- és fiskális politika, a makrogazdasági felügyelet, az árfolyam-politika és a pénzügyi stabilitás kérdésében. A koherensebb képviselet a harmadik országok számára is előnyös lenne, különösen azért, mert az euróövezet erősebben és következetesebben tudna hozzájárulni a globális gazdasági pénzügyi stabilitás biztosításához.
2014 októberében a Bizottság 2015. évi munkaprogramjában 3 bejelentette, hogy a gazdasági és monetáris unió elmélyítésének keretében foglalkozni kíván az euróövezet külső képviseletének kérdésével.
Az öt elnök 2015 júniusi, az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló jelentésének 4 megfelelően a határozott nemzetközi fellépés az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására irányuló folyamatos erőfeszítés szerves részét képezi. A jelentés külön kiemeli az euróövezet képviseletével kapcsolatos hiányosságokat az IMF esetében, ahol az európai álláspontok további koordinációja érdekében tett erőfeszítések ellenére az euróövezet még nem egységes hangon szólal fel.
A valódi, szoros gazdasági és monetáris unióról szóló bizottsági tervezet 5 már meghatározott számos, az euróövezet külső képviseletének megerősítésére és egységesítésére irányuló kiemelt intézkedést. A közleményben megfogalmazott javaslat szerint az IMF helyezendő a figyelem középpontjába, mivel ez a szervezet kulcsszerepet játszik a nemzetközi gazdasági kormányzás terén. A külső képviselettel kapcsolatos lépések a rövid távra javasolt kiemelt intézkedések között szerepeltek. Az Európai Parlament szintén kérte az euróövezet egységes külső képviseletének megteremtését 6 .
2006-ban az Ecofin Tanács megállapodott abban, hogy egy közös euróövezeti hely létrehozása hosszabb távú cél. Ezzel összefüggésben a tagállamok véleménye szerint egy közös euróövezeti hely több módon is létrehozható a jövőben, akár átmeneti lépéseken alapuló megközelítéssel is.
Ennek fényében ez a javaslat az euróövezet egységes képviseletének megteremtését javasolja az IMF-ben, oly módon, hogy az euróövezetet az eurócsoport elnöke képviselje. E célt fokozatosan javasolja elérni, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottságban (IMFC) és az IMF ügyvezető igazgatóságában való képviseletre irányuló ideiglenes átmeneti lépések révén. Ezen átmeneti lépések között szerepelne – a Bizottság és (az IMF ügyvezető igazgatóságában már megfigyelői státusszal rendelkező) Európai Központi Bank részvétele mellett – megfigyelői jogok biztosítása az euróövezetnek az ügyvezető igazgatóságban már tagsággal rendelkező euróövezeti tagállam képviselője révén. Ezenfelül erősíteni kell a közös álláspont kialakítására irányuló koordinációs folyamatot, hogy szisztematikusan hozott közös nyilatkozatok születhessenek az IMF-ben tárgyalt minden olyan politikai, országokat érintő vagy felügyeleti kérdésben, amely az euróövezet szempontjából fontos. Végezetül ezeknek a lépéseknek szolgálniuk kell az euróövezeti és az euróövezeten kívüli tagállamok közötti együttműködés erősítését is az IMF-fel kapcsolatos kérdésekben. Meg kell jegyezni, hogy az euróövezet külső képviselete attól is függ majd, hogy az IMF tagországai a jövőben milyen státuszt kívánnak biztosítani az euróövezetnek az IMF-ben.
Jogalap
Az EUMSZ 138. cikkének (2) bekezdése szerint megfelelő intézkedéseket lehet elfogadni a nemzetközi pénzügyi szervezetekben és konferenciákon való egységes képviselet biztosítása céljából. Ennek a rendelkezésnek az euróövezet erősebb és egységes képviseletének megteremtése volt a célja, mivel az euróövezet képviseletére irányuló jelenlegi nem hivatalos megállapodások nem bizonyultak elégségesnek. Első lépésként ez a rendelkezés csak az euróövezet IMF-beli képviseletével kapcsolatban alkalmazható. A javaslatnak olyan – az egységes képviselet megteremtéséhez szükséges és azt segítő – rendelkezéseket is tartalmaznia kell, melyek révén az euróövezet jobban koordinálhatja IMF-ben elfoglalt álláspontjainak kialakítását. Mindezek mellett meg kell említeni az EUMSZ 138. cikkének első bekezdését is, amelynek értelmében a Tanács megállapíthatja a gazdasági és monetáris unió szempontjából különösen jelentős ügyekben a nemzetközi pénzügyi intézményekben és konferenciákon képviselendő közös álláspontokat.
Az EUMSZ 138. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ennek a javaslatnak az elfogadásakor a Tanácsnak csak azok a tagjai vesznek részt a szavazásban, akik azokat a tagállamokat képviselik, amelyek pénzneme az euró. A Tanács az EKB-val folytatott konzultációt követően cselekszik.
Emellett a Bizottság úgy határoz, hogy visszavonja a gazdasági és monetáris unióval összefüggésben a Közösség képviseletéről és nemzetközi szinten képviselendő álláspontjáról szóló tanácsi határozatra irányuló, COM (1998) 637 végleges bizottsági javaslatot 7 , amelyet nem fogadtak el, és az euró bevezetése, valamint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta elavulttá vált.
2015/0250 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az euróövezet Nemzetközi Valutaalapban való egységes képviseletének fokozatos megteremtésére irányuló intézkedések meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 138. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára 8 ,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 9 ,
mivel:
(1)Megfelelő intézkedéseket lehet elfogadni az Unió nemzetközi pénzügyi szervezetekben való egységes képviseletének és közös álláspontjának biztosítása céljából az euróövezeti tagállamokra (a továbbiakban: az euróövezet) vonatkozó hatásköreinek gyakorlása során.
(2)Az euróövezet egy nemzetközi politikai felelősséggel bíró nagy, nyitott gazdaság.
(3)Az Unió az euróövezeti tagállamok monetáris politikája tekintetében kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Ezenkívül megerősített uniós koordinációs és felügyeleti mechanizmusok alkalmazandók az euróövezeti tagállamok gazdaság-, fiskális és pénzügyi politikájának terén.
(4)Amint azt a 2015. június 22-én közzétett „Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása” című jelentés („Az öt elnök jelentése”) is megjegyezte, az Unió nagy gazdasági és pénzügyi ereje, valamint a legtöbb tag esetében egységes monetáris és árfolyam-politika miatt az EU szakpolitikai döntései és gazdasági folyamatai egyre fontosabbakká válnak a világgazdaság számára. A jelentés az euróövezet külső képviseletének konszolidációját is kérte.
(5)Ezért kiemelkedően fontos, hogy az euróövezet teljes mértékben betöltse szerepét a nemzetközi monetáris, gazdaság- és pénzügyi politikai együttműködésben, különösen a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) mint a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer meghatározó szervezetében.
(6)Az IMF tagjai azonban az egyes országok. Ennek következtében az euróövezet nem egyetlen tagként képviselteti magát a valutaalapban és annak testületeiben. Jelenleg az euróövezeti tagállamok közül kettő kinevezhet egy-egy ügyvezető igazgatót, míg a többi euróövezeti tagállam hat, több országot tömörítő választócsoport között oszlik meg. Ez akadályozza az euróövezetet álláspontjának hatékony és egységes kifejtésében az IMF-en belül. Gyengíti továbbá az IMF és az euróövezet közötti együttműködés hatékonyságát.
(7)A gazdaságpolitikai koordináció irányítási kereteinek utóbbi időben lezajlott megerősítése, valamint a pénzügyi szabályozás és felügyelet nagymértékű közelítése a bankunió terén azt jelenti, hogy az IMF-nek az euróövezetben folytatott felügyelet és válságkezelés értékelése során túl kell lépnie a nemzetállami perspektíván. Az euróövezet hatékony képviselete azt is lehetővé teszi, hogy egységes álláspontot alakítson ki az IMF-ben többek között a pénzügyi támogatási programok és felülvizsgálatok, a gazdaság- és fiskális politika, a makrogazdasági felügyelet, az árfolyam-politika és a pénzügyi stabilitási politika kérdésében.
(8)Az euróövezet számára esetleg a későbbiekben teljes jogú tagságot biztosító lehetőségek sérelme nélkül és figyelembe véve az IMF jelenlegi tagsági struktúráját intézkedéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy az euróövezet egységes hangon szólalhasson fel az IMF-ben.
(9)A kitűzött cél az euróövezet közös hellyel bíró, egységes képviseletének megteremtése az IMF összes testületében, lehetővé téve ugyanakkor azt is, hogy a tagállamok megtarthassák jelenlegi részvényesi státuszukat a valutaalapban. A Bizottságnak dolgoznia kell e cél elérésén.
(10)A fent említett egységes IMF-beli képviselet elérésére kitűzött határidőnek igazodnia kell ahhoz az ütemtervhez, amelyet az öt elnök jelentése a gazdasági és monetáris unió megvalósítására irányuló folyamat utolsó szakaszához határozott meg.
(11)Az egységes képviseletet az IMF-ben hozandó álláspontok szorosabb koordinációjának kell kísérnie, és egyszersmind törekedni kell arra, hogy az euróövezet szorosabban együttműködjön az euróövezeten kívüli tagállamokkal az IMF-en belül.
(12)Amíg az euróövezet egységes képviselete nem valósul meg teljes mértékben az IMF minden testületében, addig olyan átmeneti intézkedéseket kell hozni, amelyek révén az euróövezet koherensebb álláspontra helyezkedhet az IMF-ben, különösen az IMF ügyvezető igazgatóságában és a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottságban (IMFC).
(13)Az ügyvezető igazgatóság tekintetében szintén hivatalos formába kell önteni azt a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint az euróövezeti tagállamokból érkező egyik ügyvezető igazgató az euróövezet érdekeit is képviseli. Ezenkívül, mivel az IMF 12925–(03/1) határozatával összhangban és az IMF Alapokmánya X. cikkének értelmében az Európai Központi Bank (EKB) egy képviselője megfigyelőként már jelen van az ügyvezető igazgatóság egyes ülésein az EKB Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER) ellátott feladatai tekintetében, ezért az EKB e megfigyelői státuszának előnyöket kell biztosítania az euróövezet egésze számára. Az euróövezet egészének az ügyvezető igazgatóságban betöltött egységes megfigyelői státusza révén foglalkozni lehetne az euróövezetet érintő minden kérdéssel. Lehetővé tenné azt is, hogy az euróövezet megfigyelőként jobban megszervezze saját képviseletét.
(14)Az eurócsoport elnöke, a Bizottság és az EKB tárgyal az euróövezet fent említett megfigyelői státuszáról az IMF-fel.
(15)A Bizottság és az EKB megfigyelőként már jelen van az IMFC-ben. A testület tavaszi és éves ülésére benyújtott jelenlegi nyilatkozatokat fel kell váltania az eurócsoport elnöke által kiadott, az euróövezetre vonatkozó nyilatkozatnak.
(16)Minden erőfeszítést meg kell tenni az euróövezeti tagállamok IMF-en belüli fokozatos átrendezése érdekében, hogy biztosítható legyen az egységesebb fellépés. A Tanács elfogadja azokat az elveket, amelyek mentén megvalósítható az euróövezeti tagállamok IMF-en belüli átcsoportosítása.
(17)Az IMF üléseivel kapcsolatos tagállami álláspontok koordinációjának színterei jelenleg a brüsszeli Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) és annak IMF-albizottsága (SCIMF), valamint a tagállamok alapbeli képviselői (EURIMF) közötti, az IMF washingtoni székhelyén tartott nem hivatalos találkozók. Az euróövezet IMF-fel kapcsolatos kérdésekben elfoglalt álláspontjának jobb koordinációja érdekében létre kell hozni olyan albizottságokat az EFC-n belül, amelyek kifejezetten az euróövezettel foglalkoznak.
(18)Az euróövezeti tagállamok 2007-ben megállapodtak abban, hogy a közvetlenül és kizárólagosan az euróövezet közös politikáihoz kapcsolódó kérdésekben közös euróövezeti nyilatkozatokat készítenek elő. Ezt a megállapodást oly módon kell megerősíteni és kiterjeszteni, hogy az tartalmazzon követelményt az IMF-politikával, valamint az országokat érintő vagy felügyelettel kapcsolatos összes, az euróövezet szempontjából fontos kérdéssel kapcsolatos közös nyilatkozatok megtételére.
(19)Amikor egy tagállam bevezeti az eurót, minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a szükséges módosítások az IMF-ben is megtörténjenek.
(20)A nem kifejezetten az euróövezet, hanem az Unió egésze szempontjából fontos kérdésekről szoros koordinációt kell folytatni az euróövezeten kívüli tagállamokkal az EFC-ben és a Tanácsban.
(21)Az átláthatóság, valamint az Európai Parlament és a Tanács felé való elszámoltathatóság növelése érdekében a Bizottság – az eurócsoporttal és az Európai Központi Bankkal egyeztetve – rendszeresen jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az euróövezetet érintő kérdések IMF-en és más nemzetközi intézményeken belüli koordinációjáról,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. SZAKASZ
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS CÉL
1. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
(1)„euróövezeti tagállam”: olyan tagállam, amelynek pénzneme az euró;
(2)„euróövezet”: az Unió, amikor az euróövezeti tagállamokra vonatkozó hatásköreit gyakorolja.
2. cikk
Cél
Ez a határozat intézkedéseket állapít meg az euróövezet egységes képviseletének és közös álláspontjainak fokozatos kialakítására a Nemzetközi Valutaalapban (IMF), mindaddig, amíg az euróövezet az IMF teljes jogú tagja nem lesz.
2. SZAKASZ
AZ EURÓÖVEZET EGYSÉGES KÉPVISELETE AZ IMF-BEN ÉS ÁLLÁSPONTJAINAK KOORDINÁLT KIALAKÍTÁSA
3. cikk
Az euróövezet egységes képviselete az IMF-ben
Az euróövezeti tagállamok – a Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) támogatásával – minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy legkésőbb 2025-re létrejöjjön az euróövezet egységes képviselete az IMF-ben a következő elvekre épülve:
–a kormányzótanácsban az eurócsoport elnöke ismerteti az euróövezet véleményét;
–a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottságban (IMFC) az eurócsoport elnöke képviseli az eurócsoportot;
–az IMF ügyvezető igazgatóságában – egy vagy több, csak euróövezeti tagállamokból álló választócsoport létrehozása után – egy euróövezeti választócsoport ügyvezető igazgatója közvetlenül képviseli az euróövezetet;
–a fent említett ügyvezető igazgató megválasztása az eurócsoport elnökének javaslatára történik, a Szerződésekhez csatolt, az eurócsoportról szóló 14. jegyzőkönyv 2. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően.
4. cikk
Az euróövezet által képviselendő álláspontok koordinált kialakítása
A 3. cikkben ismertetett egységes képviselet megvalósulása esetén a következő rendelkezések alkalmazandók:
a)A Tanács által az EUMSZ 138. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadott bármely közös álláspont sérelme nélkül, az IMF testületeiben szóban vagy írásos nyilatkozattal képviselendő bármely álláspontot előzetesen teljes mértékben koordinálni kell a Tanáccsal, az eurócsoporttal, valamint az EFC-vel és/vagy – szükség szerint – az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoporttal (EWG).
b)Az IMF-en belül létre kell hozni egy olyan támogatási struktúrát, amely az euróövezet egységes képviseletével foglalkozó összes, a 3. cikk szerinti szereplő munkájának segítését szolgálja.
3. SZAKASZ
ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK
5. cikk
Átmeneti intézkedések
A 3. cikkben felsorolt elvekre épülő egységes képviselet teljes mértékű megvalósulásáig a 6. és a 9. cikk alkalmazandó.
6. cikk
Az euróövezet képviselete az IMF ügyvezető igazgatóságában
(1)Az euróövezeti tagállamok, az eurócsoport, a Bizottság és az EKB közösen törekszenek az IMF-fel való megállapodásra annak érdekében, hogy megfigyelői státuszt biztosítson az euróövezet számára az IMF ügyvezető igazgatóságában, a (2) bekezdésben meghatározott módozatok szerint.
(2)Az euróövezet képviseletét az ügyvezető igazgatóságban egy, a testületben már tagsággal rendelkező euróövezeti tagállam képviselője látja el. Ezt a képviselőt a Szerződésekhez csatolt, az eurócsoportról szóló 14. jegyzőkönyv 2. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően két és fél évre nevezik ki. A Bizottságnak és az EKB-nak szintén lehetőséget kell kapnia az üléseken való részvételre és – szükség szerint – a felszólalásra.
(3) Létre kell hozni egy IMF-en belüli megfigyelői hivatalt, amely segíti az euróövezet megfigyelői jogainak gyakorlását.
7. cikk
Az euróövezet egységes képviselete az IMFC-ben
(1)Az euróövezeti tagállamok, az eurócsoport, a Bizottság és az EKB közösen törekszenek az IMF-fel való megállapodásra annak érdekében, hogy az euróövezet felszólalási joghoz jusson az IMFC-ben. Ez a jog nem érinti az Unió egésze által az IMF-ben jelenleg élvezett jogokat.
(2)Az IMFC-ben az euróövezet képviseletét az eurócsoport elnöke, a Bizottság és az EKB látja el, melyeknek szükség szerint felszólalási lehetőséget kell biztosítani az IMFC ülésein.
8. cikk
Az euróövezeten belüli koordináció az IMF választócsoporti rendszere tekintetében
(1)Az IMF választócsoporti rendszerével kapcsolatos, euróövezeti tagállamokat érintő minden kérdést előzetesen teljes mértékben koordinálni kell és azokról meg kell állapodni a Tanáccsal, az eurócsoporttal, valamint az EFC-vel és/vagy – szükség szerint – az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoporttal (EWG).
(2)A választócsoporti rendszerrel kapcsolatos, (1) bekezdésben említett álláspontoknak, illetve azok módosításának összhangban kell lenniük az euróövezet képviseletének koherensebbé tételére és az IMF-en belüli egységes képviseletének megvalósítására irányuló célokkal.
(3)Az átmeneti szakaszban az euróövezeti tagállamoknak egy vagy több, csak euróövezeti tagállamokból álló választócsoportba kell rendeződniük.
9. cikk
Az euróövezeten belüli koordináció az euróövezet szempontjából fontos kérdések tekintetében
A Tanács által az EUMSZ 138. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadott bármely közös álláspont sérelme nélkül az euróövezeti tagállamok a Tanácsban, az eurócsoportban, valamint az EFC-ben és/vagy – szükség szerint – az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoportban (EWG) szoros koordinációt folytatnak és megállapodnak minden olyan közös álláspontról, amelyet az euróövezet szempontjából fontos kérdésekben az IMF ügyvezető igazgatósági és kormányzótanácsi ülésein kell képviselni, valamint az említett kérdésekben közös nyilatkozatokat adnak ki.
4. SZAKASZ
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
10. cikk
Az euróövezet bővítése
Amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy egy tagállam teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, akkor az euróövezeti tagállamok, az eurócsoport, a Bizottság és az EKB közösen törekszik a szükséges módosítások bevezetésére az IMF-ben.
11. cikk
Koordináció az euróövezeten kívüli tagállamokkal
Az IMF-hez kapcsolódó kérdésekben a Tanácsban és az EFC-ben szorosan együtt kell működni az euróövezeten kívüli tagállamokkal. Az Európai Unió egésze szempontjából fontos kérdésekben koordinálni kell a közös álláspontokat.
12. cikk
Jelentéstétel
A Bizottság – az eurócsoporttal és az EKB-val egyeztetve – rendszeresen jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az euróövezetet érintő kérdések IMF-en és más nemzetközi pénzügyi szervezeteken belüli koordinációjáról.
13. cikk
Címzettek
E határozatnak az euróövezeti tagállamok a címzettjei.
14. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök