EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.11.24.
COM(2015) 579 final
2015/0264(NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a bizonyos fekete-tengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeknek a 2016. évre történő meghatározásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
A javaslat okai és céljai
A közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet célja annak biztosítása, hogy a vízi élővilág kiaknázása fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel történjen. E tekintetben fontos eszköz a halászati lehetőségeknek a teljes kifogható mennyiségek, kvóták és halászatierőkifejtés-korlátok formájában történő éves meghatározása.
E javaslat célja, hogy a kereskedelmi szempontból legfontosabb fekete-tengeri halállományok tekintetében a 2016. évre meghatározza a tagállamok halászati lehetőségeit.
Háttér-információk
A Bulgária és Románia által kiaknázott fekete-tengeri állományokra nem uniós országok is halásznak, például Törökország, Ukrajna, Grúzia és az Orosz Föderáció. Az EU és a nem uniós országok azonban nem határoznak meg regionális szinten teljes kifogható mennyiségeket. Az Európai Unió 2008 óta minden évben önállóan határozta meg a nagy rombuszhal és a spratt állományaira vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket annak biztosítására, hogy alkalmazzák a közös halászati politika (KHP) szabályait.
Nemzetközi szinten a Bizottság egyik prioritása az utóbbi években a nagy rombuszhal állományára vonatkozóan a Fekete-tenger egészére kiterjedő nemzetközi helyreállítási program létrehozása volt tekintettel arra, hogy a nagy rombuszhal fekete-tengeri fogásainak összmennyiségében az uniós tagállamok fogásai csupán 6%-ot tesznek ki. E tekintetben előrelépés történt a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) legutóbbi éves ülésén, ahol a résztvevők elfogadták a nagy rombuszhal Fekete-tengeren folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatának megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedésekre vonatkozó uniós javaslatot.
A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) és a GFCM által kibocsátott tudományos értékelés a tüskéscápa fekete-tengeri állományát 2014-ben nem fenntartható módon halászott állománynak minősítette, amely az összeomlás szélén áll. A tüskéscápa hosszú életű, későn érő, kevéssé termékeny faj, ami annyit jelent, hogy kimerítés esetén az állomány nem képes gyorsan regenerálódni. Amióta rögzítik a bejelentett kirakodások adatait, a tüskéscápának a Fekete-tenger térségének egészében kirakodott mennyiségei folyamatosan és drámai mennyiségben csökkentek az 1989-ben feljegyzett több mint 6 000 tonnáról a 2013-ban rögzített 80 tonnára. A tüskéscápa-állomány helyreállítására irányuló első lépés a tüskéscápa fekete-tengeri állományára vonatkozó gazdálkodási intézkedésekről szóló GFCM-ajánlás elfogadása volt. Tekintettel a szóban forgó állomány aggasztó, összeomlásközeli helyzetére, a vonatkozó halászati lehetőségek fogási korlátok formájában kerülnek előterjesztésre.
A javaslat hátterét a „Konzultáció a közös halászati politika keretében 2016-ban rendelkezésre álló halászati lehetőségekről” című bizottsági közlemény (COM(2015) 239 final) ismerteti.
A javaslatban szereplő halászati lehetőségek „p.m.” (pro memoria) formában vannak feltüntetve. Ez annak tudható be, hogy a javaslat elfogadásának tervezett időpontjában a fekete-tengeri állományok esetében nem fog rendelkezésre állni szakvélemény. A 2016. évi fekete-tengeri halászati lehetőségekről a HTMGB a 2015. szeptember 28. és október 2. között tartandó ülésszakán fog tudományos szakvéleményt kibocsátani. A javaslatot naprakésszé kell tenni, amint a vonatkozó szakvélemény és információ rendelkezésre áll.
Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen
A halászati lehetőségeket és azok tagállamok közötti kiosztásának módját évente kell meghatározni. A legutóbbi erre vonatkozó rendelet a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról szóló, 2015. január 19-i (EU) 2015/106 tanácsi rendelet.
Az éves halászati lehetőségek mellett a javaslat hatálya alá tartozó, a fekete-tengeri halászatra vonatkozó következő intézkedéseket kell még megemlíteni:
–A nagy rombuszhal fekete-tengeri halászatának vonatkozásában a minimális állományvédelmi méreteket és a minimális hálószembőséget a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló 850/98/EK tanácsi rendelet és a közvetlen emberi fogyasztáson kívüli ipari célokra felhasznált hering kirakodásának feltételeiről szóló 1434/98/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. március 13-i 227/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg.
–A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 37. ülésén (Split, 2013. május) elfogadott GFCM/37/2013/2 ajánlás a nagy rombuszhal tekintetében használt, tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókra vonatkozó minimumkövetelményekről és a Fekete-tenger cetféléinek védelméről.
–A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 39. ülésén (Milánó, 2015. május) elfogadott GFCM/39/2015/3 ajánlás a nagy rombuszhal Fekete-tengeren folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatának megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések megállapításáról.
–A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 39. ülésén (Milánó, 2015. május) elfogadott GFCM/39/2015/4 ajánlás a tüskéscápa fekete-tengeri állományára vonatkozó gazdálkodási intézkedések megállapításáról.
Összhang az EU egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel
A javasolt intézkedések a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival összhangban kerültek kidolgozásra, és összeegyeztethetők a fenntartható fejlődést célzó uniós politikával.
2.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők
A konzultációba bevont tudományos szervezet a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB).
Az Európai Unió a HTMGB-től minden évben tudományos szakvéleményt kér a fontos halállományok állapotáról. A HTMGB a Bizottságtól kapott megbízásnak megfelelően bocsátja ki szakvéleményeit. A 2015 októberében kibocsátandó szakvélemény kiterjed minden olyan fekete-tengeri állományra, amelyek vonatkozásában teljes kifogható mennyiség került előterjesztésre.
Az Unió végső célja olyan populációméret elérése és fenntartása az állományoknál, amely mellett biztosítható a maximális fenntartható hozam (MFH). Ez a cél kifejezetten belekerült az 1380/2013/EU rendeletbe (a KHP új alaprendelete), amely 2. cikkének (2) bekezdésében kimondja, hogy ezt a célkitűzést „… – amennyiben lehetséges – 2015-ig el kell érni, és legkésőbb 2020-ig fokozatosan az összes halállomány esetében meg kell valósítani.” Ez jól tükrözi azt a kötelezettségvállalást, amelyet az Unió a fenntartható fejlődésről szóló, 2002. évi johannesburgi csúcstalálkozó következtetései és a kapcsolódó végrehajtási terv vonatkozásában tett.
Konzultáció az érdekelt felekkel
Az érdekelt felekkel való konzultációra „A 2016. évi halászati lehetőségekre vonatkozó konzultációról” című bizottsági közlemény révén került sor. A javaslat tudományos alapját a HTMGB szolgáltatja. Minden HTMGB-jelentés hozzáférhető a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE) weboldalán.
Hatásvizsgálat
A tudományos szakvéleményeknek megfelelően a javasolt intézkedések változást idéznek elő a Fekete-tengeren az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekben.
A javaslat nem csupán a rövid távú megfontolásokat tükrözi, hanem egyúttal egy hosszabb távú szemlélet részét is képezi, amely révén a halászat mértéke fokozatosan a hosszú távon fenntartható szintekhez igazodik.
A javaslatban alkalmazott szemlélet ezért közép- és hosszú távon kisebb halászati erőkifejtést, hosszú távon azonban stabil vagy növekvő kvótákat eredményezhet. A szemlélet hosszú távú következményei várhatóan a következők lesznek: a halászati erőkifejtés kiigazítása nyomán kisebb hatás éri a környezetet, a kirakodások mennyisége pedig változatlan marad vagy növekszik. A halászati tevékenységek fenntarthatósága hosszú távon fokozódni fog.
3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI
A javaslat összefoglalása
Annak érdekében, hogy megvalósuljon a közös halászati politikának a halászati erőforrások biológiai, gazdasági és társadalmi szempontból is fenntartható szintű kiaknázására irányuló célkitűzése, a javaslat megállapítja a Fekete-tengeren folytatott uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó fogási korlátokat.
Jogalap
E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (3) bekezdése.
Az Európai Uniónak a vízi élővilág fenntartható kiaknázására vonatkozó kötelezettségei az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében meghatározott kötelezettségekből fakadnak.
A szubszidiaritás elve
A javaslat az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.
Az arányosság elve
A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő ok miatt:
a közös halászati politika közös politika. Az EUMSZ 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.
A javasolt tanácsi rendelet elosztja a halászati lehetőségeket a tagállamok között. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint 17. cikke értelmében a tagállamok saját belátásuk szerint szabadon dönthetnek e lehetőségeknek a lobogójuk alatt közlekedő hajók közötti elosztásáról. Ennélfogva a tagállamoknak elegendő mozgástér áll rendelkezésükre az odaítélt halászati lehetőségek kiaknázásának céljára általuk kiválasztott társadalmi-gazdasági modellre vonatkozó döntések meghozatalában.
A javaslatnak a tagállamokra nézve nincsenek új pénzügyi vonzatai. Ezt a rendeletet a Tanács fogadja el minden évben, végrehajtásának állami és magánszektorbeli módozatai pedig már adottak.
A jogi aktus típusának megválasztása
Javasolt aktus: rendelet.
Ez a javaslat a halászati gazdálkodásra vonatkozik az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése alapján és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.
5.OPCIONÁLIS ELEMEK
Egyszerűsítés
Ez a javaslat továbbra is biztosítja az uniós vagy nemzeti hatóságok közigazgatási eljárásainak egyszerűsítését, mivel az (EU) 2015/106 tanácsi rendelet előírásaihoz hasonló előírásokat tartalmaz.
Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés
A javaslat egy 2016-ra vonatkozó éves rendeletre irányul, ennélfogva nem tartalmaz felülvizsgálati záradékot.
Részletes magyarázat
A javaslat 2016-ra meghatározza a Fekete-tengeren halászatot folytató tagállamok számára a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó halászati lehetőségeket.
A bizonyos halászati tevékenységek keretében kifogott állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettség 2015. január 1-je óta alkalmazandó. A Fekete-tenger vonatkozásában ezek a halászati tevékenységek a kisméretű nyílt vízi fajok, nevezetesen a spratt halászatát érintik, amely egyike az e rendelet keretében teljes kifogható mennyiségek és kvóták hatálya alá tartozó állományoknak.
A kirakodási kötelezettség bevezetésével a javasolt halászati lehetőségeknek – az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban – tükrözniük kell a kirakodott és a kifogott mennyiség közötti eltéréseket. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy a halászati lehetőségek meghatározásakor az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében említett halászati tevékenységek által érintett halállományok vonatkozásában kapott tudományos szakvéleményeket kell alapul venni. A halászati lehetőségeket ezenkívül az említett rendelet 16. cikke (1) bekezdésének (a viszonylagos stabilitás elve) és 16. cikke (4) bekezdésének (a közös halászati politika céljai és a többéves tervekben előírt szabályok) megfelelően kell megállapítani. A javaslatban szereplő számadatok tükrözik a tudományos szakvéleményben foglaltakat, valamint a teljes kifogható mennyiségek és kvóták meghatározásának keretét, amelyet a „Konzultáció a 2016. évi halászati lehetőségekről” című bizottsági közlemény körvonalaz.
Mivel a Bizottság a halászati erőforrásoknak az uniós szakpolitikával és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban történő fenntartható hasznosítását stabil halászati lehetőségek fenntartása mellett kívánja biztosítani, a teljes kifogható mennyiségek évenkénti ingadozását az adott állomány állapotától függően a lehető legkisebb szintre korlátozza.
A tagállamok számára kiosztott teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat a javasolt rendelet melléklete tünteti fel.
A 847/96/EK tanácsi rendelet 2. cikkével összhangban javasolt, hogy a 3. és 4. cikk ne legyen alkalmazandó az e rendelet hatálya alá tartozó állományokra. Ugyanakkor az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó az egymást követő évek közötti rugalmasság elve.
2015/0264 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a bizonyos fekete-tengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeknek a 2016. évre történő meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.
(2)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírja, hogy az állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságtól (HTMGB) kapott szakvélemények figyelembevételével kell elfogadni.
(3)A Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan, beleértve – adott esetben – az azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket is. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikke (1) és (4) bekezdésének megfelelően a halászati lehetőségeket úgy kell kiosztani a tagállamok között, hogy minden tagállam számára biztosított legyen a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi állomány, illetve halászat tekintetében, valamint tiszteletben kell tartani a közös halászati politikának az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseit.
(4)A teljes kifogható mennyiségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint a biológiai és társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva eközben az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot, továbbá figyelemmel az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményekre.
(5)A spratthalászat tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében említett kirakodási kötelezettség 2015. január 1-jétől alkalmazandó. Az említett rendelet 16. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy amikor egy adott halállomány tekintetében kirakodási kötelezettség kerül bevezetésre, a halászati lehetőségeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a halászati lehetőségek már nem a kirakodásokat, hanem a fogásokat tükrözik.
(6)2015. évi éves ülésén a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság elfogadta a GFCM/39/2015/4 ajánlást, amely gazdálkodási intézkedéseket állapított meg a tüskéscápa fekete-tengeri állományára vonatkozóan. Tekintettel az állomány aggasztó helyzetére, amely már az összeomlás szélén állhat, valamint a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság által elfogadott állománygazdálkodási intézkedések teljes körű hatálybalépéséig e rendeletben halászati lehetőségeket kell megállapítani a tüskéscápa állományára vonatkozóan.
(7)Az e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet és különösen az említett rendeletnek a fogások nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikkének hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozóan a tagállamok milyen kódokat használjanak a Bizottság részére történő adatközlés során.
(8)A 847/96/EK tanácsi rendelet 2. cikkének megfelelően a teljes kifogható mennyiségek rögzítésekor a Tanácsnak döntenie kell arról, hogy mely állományok esetében nem alkalmazandó a 3. és a 4. cikk, figyelembe véve különösen az állományok biológiai állapotát.
(9)A halászati tevékenységek végzésének folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy a Fekete-tengeren 2016. január 1-jén megkezdődhessenek az érintett halászati tevékenységek. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Tárgy, hatály és fogalommeghatározások
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az alábbi fajok fekete-tengeri állományai tekintetében meghatározza a 2016. évre vonatkozó halászati lehetőségeket:
a)nagy rombuszhal (Psetta maxima);
b)spratt (Sprattus sprattus);
c)tüskéscápa (Squalus acanthias).
2. cikk
Hatály
Ez a rendelet a Fekete-tengeren tevékenységet folytató uniós hajókra vonatkozik.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
a)„GFCM”: a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság;
b)„Fekete-tenger”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott 29-es jelű földrajzi alterület;
c)„halászhajó”: a tengerek biológiai erőforrásainak kereskedelmi célú kiaknázására szolgáló felszereléssel rendelkező vízi járművek;
d)„uniós halászhajó”: olyan halászhajó, amely tagállami lobogó alatt hajózik, és nyilvántartásba vételére az Unióban került sor;
e)
„állomány”: valamely adott állománygazdálkodási területen előforduló tengeri biológiai erőforrás;
f)„teljes kifogható mennyiség” (TAC):
i.az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászati tevékenységekben az egyes állományokból évente halászható mennyiség;
ii. minden más halászatban az egyes állományokból évente kirakodható mennyiség;
g)„kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy egy harmadik ország részére kiosztott hányada.
II. FEJEZET
Halászati lehetőségek
4. cikk
A teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk
Az uniós halászhajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, az ilyen teljes kifogható mennyiségek tagállamok közötti elosztását és – adott esetben – az azokhoz funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a melléklet határozza meg.
5. cikk
Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések
A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:
a)az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;
b)az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;
c)az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;
d)az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján átvitt mennyiségek;
e)az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.
6. cikk
A kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fogásokra és járulékos fogásokra vonatkozó feltételek
A nagy rombuszhal fogásait és járulékos fogásait csak akkor lehet a fedélzeten tárolni, illetve kirakodni, ha azokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő uniós halászhajók ejtették, és az érintett kvóta még nincs kimerítve.
III. FEJEZET
Záró rendelkezések
7. cikk
Adatküldés
Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottságnak megküldik a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet mellékletében meghatározott állománykódokat használják.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök