INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP) szóló Stockholmi Egyezményt[1] az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretében 2001 májusában fogadták el. Az Európai Unió és tagállamai[2] részes felei az egyezménynek[3], amelynek rendelkezéseit a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a POP-rendelet)[4] ültette át az európai uniós jogba.

A Stockholmi Egyezmény általános célkitűzése óvni az emberi egészséget és a környezetet a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagoktól. Az egyezmény konkrét utalást tesz a Környezetről és Fejlődésről szóló 1992. évi Riói Nyilatkozat 15. elvében kifejtett elővigyázatossági megközelítésre. Ezt az elvet az egyezmény 8. cikke hajtja végre, amely rögzíti az egyezmény mellékleteinek újabb vegyi anyagokkal történő kiegészítésére vonatkozó szabályokat.

A Stockholmi Egyezmény részes feleinek hetedik konferenciája (COP7) során, amelyre 2015 májusában kerül sor, várhatóan döntés születik a poliklórozott naftalinok (PCN) és a hexaklórbutadién (HCBD) felvételéről az A. (kiküszöbölés) és a C. (nem szándékos gyártás) mellékletbe, valamint a pentaklór-fenol (PCP) felvételéről az A. mellékletbe. Mindhárom anyag felvételére az Unió tett javaslatot 2011-ben. A COP7 emellett értékelni fogja a perfluoroktán-szulfonsavra és annak származékaira (PFOS) vonatkozó speciális kivétel fenntartásának szükségességét.

A három új anyag gyártása, forgalomba hozatala, felhasználása vagy szándékolatlan kibocsátása az Unióban már nem zajlik, vagy jelentősen csökkent, ugyanakkor nem zárható ki, hogy ezen anyagokat más országokban még mindig gyártják, felhasználják vagy nagy mennyiségben szándékolatlanul kibocsátják. Tekintettel arra, hogy ezek a vegyi anyagok a környezetben nagy távolságokra képesek eljutni, a nemzeti vagy uniós szinten hozott intézkedések nem elegendőek a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához, ehhez szélesebb körű nemzetközi fellépésre van szükség.

A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság (POP RC) ajánlásai

A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság (POP RC) elfogadta a hexaklórbutadiénre (HCBD) vonatkozó kockázatkezelési értékelést. Ez az értékelés többek között a következőket emelte ki:

– A HCBD-t jelenleg a világon sehol sem gyártják szándékosan, és nem is használják, ezért fontos megelőzni újbóli bevezetését, illetve kezelni kell a nem szándékos kibocsátásához társuló kockázatot.

– A HCBD bizonyos ipari gyártási folyamatok nem szándékolt melléktermékeként keletkezik (különösen más klórozott szénhidrogének és magnézium előállítása közben). Ismertek olyan intézkedések, amelyek révén a gyártás során minimalizálható a HCBD-kibocsátás, és ezeket a Stockholmi Egyezmény részes felei alkalmazzák is.

– HCBD keletkezik egyes égetési és egyéb termikus folyamatok, valamint ipari eljárások során. Az ilyen tevékenységek során keletkező POP-ok nem szándékos kibocsátásának csökkentésére szolgáló intézkedések egyúttal a HCBD-kibocsátásokat is csökkentik. A HCBD monitoringja többletköltségekkel járhat.

A HCBD ismeretlen mennyiségben szabadul fel a régi hulladéklerakókból. E kibocsátások minimalizálására is rendelkezésre állnak intézkedések. 2013. októberi 9. ülésén a POP RC javasolta a HCBD felvételét az egyezmény A. és C. mellékletébe kivételek meghatározása nélkül.

A poliklórozott naftalinokra (PCN) vonatkozó kockázatkezelési értékelés többek között a következőket tartalmazza:

– PCN-t jelenleg nem gyártanak vagy használnak sehol a világon, de fontos korlátozni az esetlegesen még fennálló használatát, illetve meg kell akadályozni újbóli bevezetését.

– PCN a magas hőfokon zajló ipari folyamatok során keletkezhet szándékolatlanul (elsősorban hulladékégetés alkalmával, valamint poliklórozott dibenzo-p-dioxinok/poliklórozott dibenzofuránok (PCDD/PCDF) keletkezésével járó egyéb folyamatokban). A PCDD/PCDF-kibocsátásokat csökkentő intézkedések a PCN-kibocsátásokat is csökkentik. A PCN monitoringja többletköltségekkel járhat.

– A PCN ismeretlen mennyiségben kerül a környezetbe a hulladéklerakókból és kiöregedett gépekből. A PCB-készletekre vonatkozó intézkedések a PCN-kibocsátást is hatékonyan csökkentik.

2013 októberi 9. ülésén a POP RC javasolta a PCN felvételét az egyezmény A. és C. mellékletébe kivételek meghatározása nélkül.

2014. októberi tizedik ülésén a POP RC a pentaklór-fenol (PCP), annak sói és észterei tekintetében fogadott el kockázatkezelési értékelést. Ez az értékelés többek között a következőket emelte ki:

– A PCP előállítását korlátozni kell, az egyetlen megengedhető felhasználása az ipari favédelem vezetéktartó oszlopok és kereszttartók esetében.

A POP RC 2014. októberi tizedik ülése alkalmával úgy határozott, hogy ajánlott felvenni a PCP-t az egyezmény A. mellékletébe a vezetéktartó oszlopok és kereszttartók esetében való használatra és gyártásra vonatkozó speciális kivétel mellett.

Az egyezmény 8. cikkének (9) bekezdésével összhangban a POP RC e javaslatokat megfontolásra a részes felek konferenciájának 2015. májusi ülése elé terjesztette.

A POP RC mindezek mellett több ajánlást fogadott el a PFOS nyitott rendszerű használatának kiváltására rendelkezésre álló alternatívákkal kapcsolatban. A PFOS biztonságosabb alternatíváinak kereskedelmi elérhetősége és hatékonysága a következő felhasználások kapcsán ismert: szőnyegek, bőr és ruházati kiegészítők, textil és párnázatok, bevonatok és bevonat-adalékanyagok, a tűzhangyákra és a termeszhangyákra ható rovarölőszerek, rovarcsalétek levélvágó hangyáknak (Atta és Acromyrmex fajok) szánt csapdákba. A POP RC ösztönzi továbbá a részes feleket arra, hogy a PFOS keményfém bevonatok területén történő felhasználását (speciális kivétel) korlátozzák a zárt hatásláncú rendszerekre. Ez a használat ugyanis elfogadható célnak minősül az egyezmény értelmében.

A HCBD és az uniós jog

A HCBD a vízügyi keretirányelv (2000/60/EK irányelv)[5] értelmében elsőbbségi veszélyes anyag. Szerepel továbbá az ENSZ EGB nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményéhez csatolt POP-jegyzőkönyvben, ezért a feleknek meg kell szüntetniük előállítását és felhasználását. A tilalmat az uniós jog a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az I. melléklete tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. június 19-i 519/2012/EU bizottsági rendelet[6] révén hajtja végre. A hulladékok és a szennyezett talaj kérdése azonban továbbra is megoldatlan, és meg kell fontolni az újbóli bevezetés megelőzésére alkalmas eszközök használatát.

Noha Európában megszűnt a HCBD gyártása, vannak olyan ipari folyamatok, amelyekben nem szándékoltan létrejöhet. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (2010/75/EU irányelv)[7] szerinti küszöbértékeket elérő tevékenységek végzésekor az elérhető legjobb technikákat (BAT) kell alkalmazni a kibocsátás illetve a környezet egészére gyakorolt hatás megelőzése és csökkentése érdekében. Ipari létesítmények csak valamely tagállam illetékes hatóságának engedélyével működhetnek. Az ilyen engedélyek meghatározzák a kibocsátási határértékeket az ipari kibocsátásokról szóló irányelv II. mellékletben felsorolt szennyező anyagok és más olyan szennyező anyagok tekintetében, amelyeket valószínűleg jelentős mértékben bocsát ki a létesítmény, figyelemmel azok természetére és az okozott szennyezés azon képességére, hogy a környezeti elemek között terjedjen.

A PCN és az uniós jog

A PCN szerepel az ENSZ EGB nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményének POP-jegyzőkönyvében, így a feleknek meg kell szüntetniük előállítását és felhasználását. Az 519/2012/EU bizottsági rendelet megtiltja a PCN előállítását és használatát az EU-ban. Kibocsátásának legjelentősebb forrása manapság vélhetően az égetés (többnyire a hulladékégetés).

Noha Európában megszűnt a PCN gyártása, vannak olyan ipari folyamatok, amelyekben nem szándékoltan létrejöhet. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (2010/75/EU irányelv) szerinti küszöbértékeket elérő tevékenységek végzésekor az elérhető legjobb technikákat (BAT) kell alkalmazni a kibocsátás illetve a környezet egészére gyakorolt hatás megelőzése és csökkentése érdekében. Ipari létesítmények csak valamely tagállam illetékes hatóságának engedélyével működhetnek. Az ilyen engedélyek meghatározzák a kibocsátási határértékeket az ipari kibocsátásokról szóló irányelv II. mellékletben felsorolt szennyező anyagok és más olyan szennyező anyagok tekintetében, amelyeket valószínűleg jelentős mértékben bocsát ki a létesítmény, figyelemmel azok természetére és az okozott szennyezés azon képességére, hogy a környezeti elemek között terjedjen.

            A PCP és az uniós jog

Az 1907/2006/EK (REACH) rendelet[8] XVII. mellékletének 22. bejegyzése értelmében tilos a pentaklór-fenol forgalomba hozatala vagy használata mind anyagként, mind 0,1 tömegszázalékos vagy annál nagyobb koncentrációban más anyagok vagy keverékek összetevőjeként. Emellett növényvédőszerként és biocid termékként is tilos forgalomba hozni és használni az 1107/2009/EK rendelet[9] valamint az 528/2012/EU rendelet[10] értelmében.

A COP7 határozataiból fakadó intézkedések

Annak érdekében, hogy az európai uniós végrehajtás megfeleljen az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak, a Stockholmi Egyezmény A., B. és/vagy C. mellékletében felsorolt anyagoknak szerepelniük kell a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló uniós rendeletben (POP-rendelet)[11].

A HBCD és a PCN 2012 óta szerepel a POP-rendelet I. mellékletében. A Stockholmi Egyezmény C. mellékletébe való felvétele nyomán annak III. mellékletébe is fel kell majd venni.

A Stockholmi Egyezmény A. mellékletébe való felvétele esetén a PCP-t is fel kell venni a POP-rendelet I. mellékletébe. Ezzel feleslegessé válik a REACH-rendelet XVII. mellékletében való feltüntetése, ezért abból pedig törölni kell.

A PFOS és az uniós jog

A Stockholmi Egyezmény részes feleinek 2009. májusi negyedik konferenciáján megállapodás született a PFOS és származékai felvételéről az egyezmény B. mellékletébe néhány speciális kivétel és elfogadható cél meghatározása mellett. A Stockholmi Egyezményt végrehajtó uniós rendelkezés szigorúbb magánál az egyezménynél, ugyanis nem veszi át azon kivételeket és elfogadható célokat, amelyek kapcsán a REACH rendelet már tilalmat vezetett be az Unióban. Ezt az az alapelv indokolja, hogy az EU-ban a környezet lehető legmagasabb szintű védelmét kell biztosítani.

Az új anyagok felvételére és az egyezmény mellékleteinek módosítására szolgáló eljárás

Az egyezmény 8. cikke értelmében bármely részes fél terjeszthet javaslatot az egyezmény titkársága elé egy vegyi anyagnak az A., a B. és/vagy a C. mellékletbe történő felvételére. A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság (POP RC) megvizsgálja a javaslatot.

Amennyiben a bizottság e felülvizsgálat alapján arra a következtetésre jut, hogy a vegyi anyag – a környezetben való nagyfokú terjedési képessége folytán – jelentős károkat okozhat az emberi egészségben és/vagy a környezetben, és ily módon indokolt a globális fellépés, a javaslatot továbbengedi, és elkészítésre kerül egy kockázatkezelési értékelés, amelyben szerepel az adott vegyi anyagra vonatkozó lehetséges korlátozó intézkedések elemzése. Ennek alapján a bizottság javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a részes felek konferenciája megfontolja-e a vegyi anyagnak az A., a B. és/vagy a C. mellékletbe való felvételét. A végső döntést a részes felek konferenciája hozza meg.

Az EU tekintetében az A., B. és/vagy C. mellékletek módosításai egy évvel az után lépnek hatályba, hogy a letéteményestől megérkezik a részes felek konferenciája általi elfogadásukról szóló értesítés.

A POP RC ajánlásai és az uniós jog

Amennyiben a részes felek konferenciája 2015 májusában elfogadja a Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság (POP RC) ajánlásait, nemzetközi tilalom lép érvénybe a PCN, a HCBD és a PCP forgalomba hozatalára, importára, exportjára és felhasználására vonatkozóan, kivéve a PCP vezetéktartó oszlopok és kereszttartók céljára való gyártását és használatát.

Ha a HCBD és a PCP felvételre kerül a Stockholmi Egyezmény A. mellékletébe, valamint a PCP a C. mellékletébe, a POP-rendelet módosításokra szorul. A rendelet 14. cikkének (1) bekezdése alapján ha egy anyagot felvesznek az egyezménybe, akkor a rendelet mellékleteinek megfelelő módosítása az 1999/468/EK határozat[12] 5a. cikkében említett bizottsági eljárások szerint történhet, figyelemmel a 182/2011/EU rendelet[13] 10. és 11. cikkére is.

Ami a PFOS-t és származékait illeti, a POP RC jelentésében említett speciális kivételek eltörlése nem lenne kihatással az uniós jogra, mivel a kérdéses kivételeket a POP-rendelet vagy eleve nem hajtotta végre, vagy azok hatálya már lejárt. Az egyetlen átvett kivétel a PFOS keményfém bevonatokban történő nyitott rendszerű felhasználására vonatkozik, ugyanis a POP-rendelet szerint mentesség van érvényben a PFOS ellenőrzött galvanizáló rendszerekben nedvesítőszerként történő felhasználására. Mindenesetre ez a POP-rendelet szerinti mentesség is csak 2015. augusztus 26-áig érvényes.

            Az EU álláspontja

A fentiek fényében a Stockholmi Egyezmény részes feleinek 7. konferenciáján az Európai Uniónak támogatnia kell a PCN és a HCBD felvételét az egyezmény A. és C. mellékletébe, valamint a PCP felvételét az egyezmény A. mellékletébe. Mivel a PCP-re már vonatkozik uniós korlátozás, nincsen szükség speciális kivétel meghatározására a vezetéktartó oszlopok és kereszttartók esetében a PCP gyártása és használata érdekében, de egy átfogó kompromisszumos megoldás keretében elfogadható ez a kivétel. Az Európai Uniónak ezenfelül támogatnia kell a PFOS és annak származékai kapcsán érvényben lévő speciális kivételek és elfogadható célok törlését, ideértve az ellenőrzött galvanizáló rendszerekben nedvesítőszerként történő felhasználást, mivel e kivétel eltörlése csak az uniós mentesség hatályvesztése, vagyis 2015 augusztusa után lépne életbe.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Mivel mind a PCN, mind a HCBD szerepel már a 850/2004/EK POP-rendeletben, további konzultációkra nincs szükség. A PCP forgalomba hozatala és használata is tilos az EU-ban, mivel ez az anyag szerepel az 1907/2006/EK (REACH) rendelet XVII. mellékletében, az 1107/2009/EK és az 528/2012/EU rendelet pedig elutasítja jóváhagyását, így erről sem szükséges konzultálni. Az említett anyagok kapcsán világszerte zajlottak nyílt konzultációk a POP RC értékelésének készítése idején, és az érdekeltek a POP RC megbeszélésein is részt vehettek.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat egy tanácsi határozatra vonatkozik, amely az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése és 218. cikkének (9) bekezdése alapján megállapítja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény részes feleinek hetedik konferenciája (COP7) alkalmával az A., a B. és a C. melléklet módosítására irányuló javaslatok kapcsán az Európai Unió nevében képviselendő álláspontot.

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése a megfelelő jogalap, mivel a COP7 olyan dokumentumot készül elfogadni, amelynek jogi hatása van: az egyezmény valamely mellékletét módosítja.

2015/0069 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény részes feleinek hetedik konferenciája alkalmával az A., a B. és a C. melléklet módosítására irányuló javaslatok kapcsán az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 191. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

mivel:

(1)       2004. október 14-én a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt az Európai Közösség nevében a 2006/507/EK tanácsi határozat[14] jóváhagyta.

(2)       Az egyezményből fakadó kötelezettségeinek az Unió a 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[15] elfogadásával tett eleget.

(3)       Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az egyezmény A., B. és/vagy C. melléklete fokozatosan bővüljön olyan új anyagokkal, amelyek esetében teljesülnek a POP-anyagként való besorolás kritériumai, figyelembe véve az elővigyázatosság elvét, és szem előtt tartva az egyezmény célkitűzésének teljesítését, valamint a 2002-es johannesburgi fenntartható fejlődési csúcstalálkozón a kormányok által tett azon kötelezettségvállalást, amely szerint 2020-ra minimálisra kell csökkenteni a vegyi anyagok által okozott káros hatásokat.

(4)       Az egyezmény 22. cikke értelmében a részes felek konferenciája (COP) határozhat az egyezmény A., B. és/vagy C. mellékletének módosításáról. E határozatok egy évvel az után lépnek hatályba, hogy a letéteményestől megérkezik a módosításról szóló értesítés; ám a módosítás nem lép hatályba azon részes felek számára, amelyek azt nem fogadták el.

(5)       Miután az Unió 2011-ben a pentaklór-fenol (PCP) felvételére vonatkozó javaslatot nyújtott be[16], az egyezmény által létrehozott, a Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság (POP RC) elvégezte az azzal kapcsolatos vizsgálatokat. A POP RC úgy találta, hogy a PCP megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján egy anyag az egyezmény A. mellékletébe felvehető. A részes felek hetedik konferenciája várhatóan határoz a PCP-nek az egyezmény A. mellékletébe való felvételéről.

(6)       Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH)[17] XVII. mellékletének 22. bejegyzése értelmében tilos a PCP forgalomba hozatala és használata. Emellett növényvédőszerként és biocid termékként is tilos forgalomba hozni és használni az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[18] valamint az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[19] értelmében. Mivel a PCP a környezetben hosszú távon képes terjedni, az Unió lakossága szempontjából előnyösebb világszinten megszüntetni használatát, mint csupán az Unióban betiltani.

(7)       A POP RC állásfoglalása szerint ajánlott felvenni a PCP-t az egyezménybe a vezetéktartó oszlopok és kereszttartók esetében való használatra és gyártásra vonatkozó speciális kivétel mellett. Az Uniónak nincs szüksége e kivétel meghatározására, de el kell fogadnia azt a COP7 alkalmával, ha ezzel biztosítható a PCP felvétele az egyezménybe.

(8)       Miután az Unió 2011-ben a klórozott naftalinok felvételére vonatkozó javaslatot nyújtott be, a POP RC úgy találta, hogy a poliklórozott naftalinok (PCN) megfelelnek azon kritériumoknak, amelyek alapján egy anyag felvehető az egyezmény A. és C. mellékletébe. A részes felek hetedik konferenciája várhatóan határoz a PCN felvételéről az egyezmény A. és C. mellékletébe.

(9)       PCN-t nem állítanak elő az EU-ban, de szándékolatlanul keletkezhet, leginkább égetés (hulladékégetés) során. Az ilyen tevékenységekre alkalmazandó a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[20], ami megköveteli bizonyos kibocsátás-korlátozási intézkedések megtételét.

(10)     A PCN forgalomba hozatala és használata tilos az Unióban az 519/2012/EU bizottsági rendelettel[21] módosított 850/2004/EK rendelet értelmében. Mivel a PCN a környezetben hosszú távon képes terjedni, az Unió lakossága szempontjából előnyösebb világszinten megszüntetni használatát, mint csupán az Unióban tiltani a 850/2004/EK rendelet értelmében.

(11)     A hexaklórbutadién (HCBD) felvételre vonatkozó, 2011-ben benyújtott uniós javaslat nyomán a POP RC úgy értékelte, hogy a HCBD megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján egy anyag felvehető az egyezmény A. és C. mellékletébe. A részes felek hetedik konferenciája várhatóan határoz a HCBD felvételéről az egyezmény A. és C. mellékletébe.

(12)     A HCBD előállítása az Unióban már megszűnt, de egyes ipari tevékenységek során szándékolatlanul keletkezhet. Az ilyen tevékenységekre alkalmazandó a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, ami megköveteli bizonyos kibocsátás-korlátozási intézkedések megtételét.

(13)     A HBCD forgalomba hozatala és használata tilos az Unióban az 519/2012/EU bizottsági rendelettel módosított 850/2004/EK rendelet értelmében. Mivel a PCN a környezetben hosszú távon képes terjedni, az Unió lakossága szempontjából előnyösebb világszinten megszüntetni használatát, mint csupán az Unióban tiltani a 850/2004/EK rendelet értelmében.

(14)     A perfluoroktán-szulfonsav és származékai (PFOS) már szerepelnek az egyezmény A. mellékletében néhány speciális kivétel fenntartásával. E kivételek felülvizsgálatát követően a POP RC ösztönzi a feleket arra, hogy szüntessék meg a PFOS használatát a szőnyegek, a bőr és a ruházati kiegészítők, a textil és a párnázatok, a bevonatok és a bevonat-adalékanyagok, valamint a tűzhangyákra és a termeszhangyákra ható rovarölőszerek esetében. A POP RC szintén javasolja a keményfém bevonatok területén a zárt hatásláncú rendszerekre korlátozni a PFOS használatát, jelenleg ugyanis az egyezmény szerint speciális kivétel vonatkozik ezen elfogadható célra. A PFOS használatát a levélvágó hangyáknak (Atta és Acromyrmex fajok) szánt csapdákban, ami jelenleg elfogadható célnak minősül, a POP RC javasolja megszüntetni.

(15)     Az Uniónak támogatnia kell a POP RC ajánlásaival összhangban a PFOS és származékaira vonatkozó speciális kivételek és elfogadható célok törlését, beleértve az ellenőrzött galvanizáló rendszerekben nedvesítőszerként történő felhasználásra vonatkozó kivételt is, amit az Unióban a 757/2010/EU rendelettel[22] módosított 850/2004/EK rendelet hajtott végre, és amely kivétel 2015. augusztus 26-án hatályát veszti.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Stockholmi Egyezmény részes feleinek hetedik konferenciája alkalmával az Európai Unió nevében képviselendő álláspont a Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság (POP RC) ajánlásaival[23] összhangban támogatni a következőket:

– a pentaklór-fenol (PCP)[24] felvételét az egyezmény A. mellékletébe – adott esetben elfogadható a vezetéktartó oszlopok és kereszttartók esetében való használatra és gyártásra vonatkozó speciális kivétel;

– a poliklórozott naftalinok (PCN)[25] felvételét az egyezmény A. és C. mellékletébe kivétel meghatározása nélkül;

– a hexaklórbutadién (HCBD) felvételét az egyezmény A. és C. mellékletébe kivétel meghatározása nélkül;

– az egyezmény B. mellékletében a perfluoroktán-szulfonsavra (PFOS) és származékaira vonatkozó bejegyzésből a következő kivételek és elfogadható célok törlését: szőnyegek, bőr és ruházati kiegészítők, textil és párnázatok, bevonatok és bevonat-adalékanyagok, a tűzhangyákra és termeszhangyákra ható rovarölőszerek, rovarcsalétek levélvágó hangyáknak (Atta és Acromyrmex fajok) szánt csapdákba;

– a PFOS fémbevonatokban való használatára vonatkozó speciális kivétel törlését, kivéve a zárt hatásláncú rendszerekre korlátozott használatát, ami az egyezmény értelmében elfogadható célnak minősül.

A Stockholmi Egyezmény részes feleinek hetedik konferenciáján bekövetkező fejlemények fényében ez az álláspont helyszíni koordináció keretében a Tanács további határozata nélkül kiigazítható.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               http://www.pops.int/documents/convtext/convtext_en.pdf.

[2]               Két uniós tagállam (Olaszország és Málta) még nem ratifikálta az egyezményt.

[3]               HL L 209., 2006.7.31., 1. o.

[4]               HL L 158., 2004.4.30., 7. o.

[5]               HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

[6]               HL L 159., 2012.6.20., 1. o.

[7]               HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

[8]               HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

[9]               HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

[10]             HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

[11]             Ugyanez érvényes a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló ENSZ EGB-jegyzőkönyv I., II. és/vagy III. mellékletébe felvett anyagokra is.

[12]             A Tanács 1999. június 28-i 1999/468/EK határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról, HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[13]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról, HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[14]             A Tanács 2004. október 14-i 2006/507/EK határozata a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezménynek az Európai Közösség részéről való megkötéséről (HL L 209., 2006.7.31., 1. o.).

[15]             Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 850/2004/EK rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.).

[16]             UNEP/POPS/POPRC-7/4. sz. javaslat

[17]             Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

[18]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.)

[19]             Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

[20]             Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

[21]             A Bizottság 2012. június 19-i 519/2012/EU rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az I. melléklete tekintetében történő módosításáról (HL L 159., 2012.6.20., 1. o.).

[22]             A Bizottság 2010. augusztus 24-i 757/2010/EU rendelete a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az I. és III. melléklete tekintetében történő módosításáról (HL L 223., 2010.8.25., 29. o.).

[23]             POPRC-10/1., POPRC-9/1., POPRC-9/2. sz. határozatok

[24]             Pentaklór-fenol, valamint annak sói és észterei.

[25]             a diklórozott naftalinok, a triklórozott naftalinok, a tetraklórozott naftalinok, a pentaklórozott naftalinok, a hexaklórozott naftalinok, a heptaklórozott naftalinok és az oktaklórozott naftalinok önmagukban vagy klórozott naftalinok összetevőiként;