INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A beruházó és állam közötti vitarendezés hagyományosan a kereskedelmi választottbíróságra vonatkozó szabályok szerint zajlik, amelyek nem rendelkeznek az átláthatóságról. A beruházó és állam közötti vitarendezés átláthatóságának fokozása fontos célkitűzés, mivel maximális hozzáférést kíván biztosítani a nyilvánosság számára a dokumentumokhoz és tárgyalásokhoz, valamint lehetővé kívánja tenni harmadik felek számára észrevételek megtételét. Ez azért fontos, mert a beruházó és állam közötti vitarendezés olyan jogvitákat is érinthet, amelyek a közpolitikákkal kapcsolatos kérdéseket vetnek fel vagy kihatnak az államháztartásra.

A Bizottság 2010 óta arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy növelje a beruházó és állam közötti vitarendezés átláthatóságát[1]. Az Európai Parlament kifejezetten ezt kérte tőle a jövőbeni európai beruházási politikáról szóló állásfoglalásában[2]. A jövőbeni uniós megállapodások nagyobb fokú átláthatóságának biztosításával párhuzamosan a Bizottság aktív szerepet játszik annak előmozdításában is, hogy az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (a továbbiakban: UNCITRAL) globális átláthatósági szabályokat fogadjon el a beruházó és állam közötti vitarendezés tekintetében, valamint olyan mechanizmusokat dolgozzon ki, amelyek révén e továbbfejlesztett átláthatósági szabályokat alkalmazni lehet a mintegy 3 000 meglévő beruházási megállapodásban. E javaslat – amely eleget tesz a 2010. évi politikai célkitűzéseknek és az Európai Parlament 2011-es kérésének – azt tükrözi, hogy a Bizottság eltökélt a beruházó és állam közötti vitarendezés átfogó rendszerének reformja és továbbfejlesztése iránt, és kézzelfogható bizonyítéka a közös uniós külső beruházási politika nyújtotta előnyöknek – hasonló eredményeket nem igen érhettünk volna el ilyen közös uniós külső beruházási politika nélkül.

Az UNCITRAL 2013. július 10-én elfogadta a beruházó és állam közötti vitarendezés átláthatóságáról szóló szabályokat (a továbbiakban: az átláthatósági szabályok), amelyeket az ENSZ Közgyűlése 2013. december 16-án hagyott jóvá[3]. E szabályok rendelkeznek az összes dokumentum (úgy a bírósági határozatok, mint a felek észrevételei) nyilvánosságra hozataláról, a meghallgatások nagyközönség számára való megnyitásáról, valamint arról, hogy az érdekelt felek (a civil társadalom) észrevételeket nyújthatnak be a bírósághoz. Biztosított a bizalmas információk megfelelő védelme, ez azonban nem haladja meg a belföldi bíróságokon belüli hasonló védelem szintjét. Az Unió e szabályokra fogja alapozni a beruházó és állam közötti vitarendezés átláthatóságáról szóló rendelkezéseket a jelenleg tárgyalt valamennyi megállapodásban, és belefoglalta a szóban forgó vagy ahhoz hasonló szabályokat – és még meg is haladta azokat – az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA), illetve az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás tervezetébe.

A szabályok 2014. április 1-jén léptek hatályba. Azok automatikusan alkalmazandók az olyan, beruházó és állam közötti vitarendezések esetében, amelyek 2014. április 1-je után kötött szerződések alapján merülnek fel, ha a szerződésekben hivatkoznak az UNCITRAL választottbírósági szabályaira. Az átláthatósági szabályok nem alkalmazandók ugyanakkor az említett időpont előtt kötött szerződésekre. Mivel 2014. április 1-je előtt nagyon sok beruházási megállapodást kötöttek, fontos biztosítani, hogy az átláthatósági szabályok e megállapodások esetében is alkalmazandók legyenek. Az Európai Unió egy ilyen megállapodás – az Energia Charta Egyezmény – részes fele, az Európai Unió tagállamai pedig mintegy 1 400 hasonló megállapodást kötöttek harmadik országokkal.

Ennek következtében az Unió az UNCITRAL többi tagjával együtt tárgyalások megindítását szorgalmazta egy olyan többoldalú egyezményről, amely megkönnyíti az UNCITRAL átláthatósági szabályainak alkalmazását a meglévő beruházási megállapodásokra. A Tanács 2014. február 10-én engedélyezte a Bizottság számára, hogy az UNCITRAL égisze alatt tárgyalásokat folytasson egy ilyen egyezményről (a továbbiakban: az egyezmény), és a Bizottság képviseletében eljáró Unió aktívan részt vett az egyezményről folytatott tárgyalásokban. A tárgyalások 2014. július 9-én zárultak le, és az ENSZ Közgyűlése 2014. december 10-én elfogadta az egyezményt[4]. Az egyezmény 2015. március 17-én Port Louis-ban (Mauritius), majd azt követően az Egyesült Nemzetek New York-i székhelyén nyitva áll aláírásra.

Az egyezmény a 2014. április 1-je előtt kötött kereskedelmi megállapodásokra alkalmazandó, és olyan mechanizmust hoz létre, amely lehetővé teszi az országok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, hogy megállapodjanak egymás között az UNCITRAL átláthatósági szabályai alkalmazásáról az olyan beruházási megállapodások hatálya alá tartozó jogviták során, amelyeknek a részes felei. Mind az Unió, mind a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy csatlakozzanak az egyezményhez, és alkalmazzák az átláthatósági szabályokat a meglévő beruházási megállapodásaikra. Az egyezmény aláírásával az Európai Unió az Energia Charta Egyezmény tekintetében, a tagállamok pedig a meglévő megállapodásaik tekintetében válhatnak az egyezmény részes felévé. Az egyezmény negatív jegyzéken alapuló megközelítést alkalmaz, nevezetesen az átláthatósági szabályok alkalmazandók, feltéve hogy egy aláíró fél a 3. cikk szerinti fenntartással élve nem sorol fel olyan különös megállapodásokat, amelyek nem tartoznak az egyezmény hatálya alá.

Az Energia Charta Egyezmény tekintetében az Európai Unió az egyezmény részes felévé válna annak érdekében, hogy kiterjessze az átláthatósági szabályok alkalmazásának hatályát azokra a beruházó és állam közötti vitarendezésekre, amelyekre az Energia Charta Egyezménnyel összhangban kerül sor és amelyeknek az Unió az alperese, míg a felperes egy olyan nem uniós államhoz tartozik, amely nem zárta ki az egyezmény alkalmazását az Energia Charta Egyezményből fakadó jogvitákra.

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak a 3. cikke (2) bekezdésével együtt értelmezett 207. cikkére és 63–66. cikkére, a külföldi beruházások területét érintő nemzetközi megállapodások megkötése a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Unió kizárólagos hatáskörének részét képezi. A Bizottság véleménye szerint az Unió arra irányuló kizárólagos hatásköre, hogy kötelező erejű jogi aktusokat fogadjon el a külföldi beruházások területén, kiterjed a külföldi beruházásokkal kapcsolatos összes kérdésre (közvetlen külföldi befektetés és portfoliókezelés), ideértve a beruházási viták rendezésével összefüggő kérdéseket is.

Következésképpen a tagállamok által 2009. december 1-je előtt harmadik országokkal kötött kétoldalú beruházási megállapodások hatályban tartását a 2012. december 12-i 1219/2012/EU rendelet[5] 3. cikkével összhangban engedélyezték, a tagállamok és harmadik országok közötti, 2009. december 1-je utáni kétoldalú beruházási megállapodások aláírását és megkötését pedig az 1219/2012/EU rendelet 11. vagy 12. cikke szerint engedélyezni kell. Ezen egyezmény aláírása és megkötése ugyancsak az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, és az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamok e területen kizárólag akkor fogadhatnak el kötelező erejű jogi aktusokat, ha erre az Unió felhatalmazza őket. Ezért az Uniónak fel kell hatalmaznia a tagállamokat arra, hogy az egyezmény részes felévé váljanak, és ezáltal kiterjeszthessék az átláthatósági szabályok alkalmazását az Unión kívüli országokkal 2014. április 1-je előtt megkötött és az 1219/2012/EU rendelet 3. cikkének megfelelően hatályban tartott kétoldalú beruházási megállapodásaikra. E felhatalmazás akkor is kiterjed a tagállamokra, amikor az Energia Charta Egyezmény alapján alperesként járnak el az Unión kívüli beruházók által indított ügyekben[6]. A beruházó és állam közötti vitarendezés átláthatóságának fokozásával kapcsolatos célkitűzéssel összhangban a Bizottság úgy tekinti, hogy a tagállamoknak  a fent említett összes megállapodásra vonatkozóan rendelkezniük kell az átláthatósági szabályok alkalmazásáról, nevezetesen az egyezmény oly módon történő megerősítése révén, hogy egyetlen megállapodást se vonjanak ki annak hatálya alól.

Végül meg kell jegyezni, hogy a Bizottság finanszírozást kíván nyújtani azon weboldal létrehozásához, ahol az átláthatósági szabályok hatálya alá tartozó összes dokumentum elérhető lesz.

A Bizottság javaslatot nyújt be az egyezmény Európai Unió általi aláírásáról és a tagállamok egyezményhez való egyéni csatlakozására való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatra.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságára vonatkozó UNCITRAL-egyezmény lehetővé teszi az átláthatóságról szóló UNCITRAL-szabályok alkalmazásának kiterjesztését. Az egyezményről folytatott tárgyalásokon megfigyelők és a civil társadalom képviselői is részt vettek és lehetőséget kaptak véleményük ismertetésére.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak a 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával együtt értelmezett 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, a Bizottság javaslatot nyújt be a Tanácsnak az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságára vonatkozó egyezményének az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló határozatra.

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére, ez a javaslat magában foglalja továbbá a tagállamok arra való felhatalmazását is, hogy az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságára vonatkozó egyezményét megkössék.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslatnak nincs költségvetési vonzata.

2015/0012 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságára vonatkozó ENSZ-egyezménynek az Európai Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)       A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések a közös kereskedelempolitika keretébe tartoznak. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint az Európai Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a közös kereskedelempolitika területén. Ennek megfelelően e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust. A tagállamok csak annyiban tehetnek így, amennyiben erre őket az Unió az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban felhatalmazza.

(2)       Ezenkívül az EUMSZ harmadik része IV. címének 4. fejezete közös szabályokat állapít meg a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásokra, többek között a beruházással összefüggő tőkemozgásokra is. Ezekre a szabályokra kihathatnak a tagállamok által harmadik országokkal kötött, külföldi beruházásokkal kapcsolatos nemzetközi megállapodások.

(3)       A […]-i [XXX] tanácsi határozatnak megfelelően az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságára vonatkozó egyezményt – annak későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel – […]-án/én írták alá.

(4)       Kívánatos, hogy az átláthatósági szabályokat a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák a beruházó és állam közötti vitarendezésre. Az Európai Unió tekintetében az átláthatósági szabályokat az Energia Charta Egyezményre vonatkozóan kell alkalmazni. Kívánatos továbbá, hogy a tagállamok kössék meg az egyezményt, és alkalmazzák azt a harmadik országokkal fennálló kétoldalú beruházási megállapodásaikra.

(5)       A megállapodást az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni, a tagállamokat pedig fel kell hatalmazni az egyezmény megkötésére és arra, hogy azt alkalmazzák a harmadik országokkal fennálló kétoldalú beruházási megállapodásaikra, valamint az Energia Charta Egyezmény alapján harmadik országbeli beruházókkal folytatott jogvitáikra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának égisze alatt kidolgozott, a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságára vonatkozó egyezményt. A megállapodás szövege e határozat mellékletében található.

2. cikk

A tagállamok felhatalmazást kapnak az egyezmény egyénileg történő megkötésére a harmadik országokkal kötött, a 2012. december 12-i 1219/2012/EU rendelet alkalmazásával engedélyezett kétoldalú megállapodásaik, valamint az Energia Charta Egyezménynek a tagállamok és a harmadik országbeli beruházók közötti jogviták során az Energia Charta Egyezményben foglaltaknak megfelelően történő lehetséges alkalmazása tekintetében[7].

3. cikk

A Tanács elnöke kijelöli azt a személyt, aki jogosult a megállapodás 7. cikkében előírt jóváhagyási okmányoknak az Európai Unió nevében történő letétbe helyezésére, miáltal az Unió ezt a megállapodást magára nézve kötelezőnek ismeri el.

4. cikk

Ez a határozat […]-án/én lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               A Bizottság közleménye – Egy átfogó európai nemzetközi beruházási politika felé (COM(2010) 343 final); A Bizottság átláthatóság iránti elkötelezettségéről lásd a 10. oldalt.

[2]               Jelentés a jövőbeni európai nemzetközi beruházási politikáról (A7-0070/2011), 31. bekezdés.

[3]               Az ENSZ-közgyűlés hatvannyolcadik ülésszaka által 2013. december 16-án elfogadott határozat.

[4]               A/RES/69/116 határozat.

[5]               Az Európai Parlament és a Tanács 1219/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú beruházási megállapodások tekintetében átmeneti rendelkezések megállapításáról (HL L 351., 2012.12.20., 40. o.).

[6]               Lásd az Európai Közösségek állásfoglalása az Energia Charta Titkársága számára az Energia Charta Egyezmény 26. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban (HL L 69., 1998.3.9., 115. o.).

[7]               Lásd az Európai Közösségek állásfoglalása az Energia Charta Titkársága számára az Energia Charta Egyezmény 26. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban (HL L 69., 1998.3.9., 115. o.).

MELLÉKLET

Egyezmény a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról

Preambulum

Ezen egyezmény részes felei,

Elismerve, hogy a választottbírósági eljárás a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben esetlegesen felmerülő viták rendezésének fontos módja, és azt átfogóan és széles körben alkalmazzák a beruházó és állam közötti viták rendezése során,

Elismerve továbbá a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló rendelkezések szükségességét az ilyen eljárások közérdeki vetületének figyelembe vétele érdekében,

Meggyőződve arról, hogy az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által 2013. július 11-én elfogadott és 2014. április 1-jétől hatályos, a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályok (a továbbiakban: UNCITRAL átláthatósági szabályok) jelentősen hozzájárulnak a nemzetközi beruházási jogviták méltányos és hatékony rendezését célzó harmonizált jogi keret létrehozásához,

Figyelembe véve a beruházások vagy beruházók érdekeit védő, már hatályban lévő megállapodások nagy számát és az UNCITRAL átláthatósági szabályok e már megkötött beruházási megállapodásokra történő alkalmazása előmozdításának gyakorlati fontosságát,

Figyelembe véve továbbá az UNCITRAL átláthatósági szabályok 1. cikkének (2) és (9) bekezdését,

A következőkben állapodtak meg:

Alkalmazási kör

1. cikk

1.           Ezen egyezmény az egy adott beruházó és egy adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet közötti olyan választottbírósági eljárások esetében alkalmazandó, amelyeket valamely 2014. április 1-je előtt megkötött beruházási szerződés alapján folytatnak (a továbbiakban: beruházó és állam közötti választottbírósági eljárás).

2.           „Beruházási megállapodás” alatt bármely két- vagy többoldalú megállapodás értendő, köztük nevezetesen az általában szabadkereskedelmi megállapodásnak, gazdasági integrációs megállapodásnak, kereskedelmi és beruházási keretnek vagy együttműködési megállapodásnak vagy kétoldalú beruházási megállapodásnak nevezett megállapodások, vagy az olyan beruházási megállapodások, amelyek rendelkezéseket tartalmaznak a beruházások vagy beruházók védelméről és a beruházók azon jogáról, hogy választottbírósági eljárást kezdeményezzenek az adott beruházási megállapodás részes feleivel szemben.

Az UNCITRAL átláthatósági szabályok alkalmazása

2. cikk

Két- vagy többoldalú alkalmazás

1.           Az UNCITRAL átláthatósági szabályok minden olyan, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárás esetében alkalmazandók – függetlenül attól, hogy azt az UNCITRAL átláthatósági szabályok alapján indították-e –, amelynek alperese olyan fél, amely nem élt releváns fenntartással a 3. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján, a felperese pedig olyan állam, amely a megállapodás részes feleként nem élt releváns fenntartással a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján.

Az alkalmazás egyoldalú felajánlása

2.           Amikor az UNCITRAL átláthatósági szabályok az (1) bekezdés értelmében nem alkalmazandók, azok alkalmazandók olyan, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárás esetén – függetlenül attól, hogy azt az UNCITRAL átláthatósági szabályok alapján indították-e –, amelynek alperese olyan fél, amely nem élt releváns fenntartással a 3. cikk (1) bekezdése alapján az érintett, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárással szemben, a felperese pedig elfogadja az UNCITRAL átláthatósági szabályok alkalmazását.

Az UNCITRAL átláthatósági szabályok alkalmazandó változata

3.           Amennyiben az (1) vagy (2) bekezdés értelmében az UNCITRAL átláthatósági szabályok alkalmazandók, e szabályoknak azon legutolsó változatát kell alkalmazni, amellyel szemben az alperes nem élt fenntartással a 3. cikk (2) bekezdése alapján.

Az UNCITRAL átláthatósági szabályok 1. cikkének (7) bekezdése

4.           Az UNCITRAL átláthatósági szabályok 1. cikke (7) bekezdésének utolsó mondata nem alkalmazandó az (1) bekezdés szerinti, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárások esetében.

A legnagyobb kedvezmény elvére vonatkozó rendelkezés a beruházási megállapodásokban

5.           Ezen egyezmény részes felei egyetértenek abban, hogy valamely felperes nem hivatkozhat a legnagyobb kedvezmény elvéről szóló rendelkezésre azzal a céllal, hogy megpróbálja alkalmazni az ezen egyezmény szerinti  UNCITRAL átláthatósági szabályokat vagy kikerülni azok alkalmazását.

Fenntartások

3. cikk

1.           Valamely fél nyilatkozhat arról, hogy:

a)      nem alkalmazza ezt az egyezményt a beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra egy, az adott beruházási megállapodás címével és szerződő feleinek nevével azonosított konkrét beruházási megállapodás tekintetében;

b)      a 2. cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazandó olyan, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra, amelyet az UNCITRAL választottbírósági szabályaitól eltérő más konkrét választottbírósági szabályzat alapján folytatnak, és amelynek az érintett fél alperese;

c)      A 2. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó olyan, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra, amelynek az érintett fél alperese.

2.           Az UNCITRAL átláthatósági szabályok felülvizsgálata esetén valamely fél a felülvizsgált változat elfogadásától számított hat hónapon belül úgy nyilatkozhat, hogy nem alkalmazza a szabályok felülvizsgált változatát.

3.           A felek egyetlen eszközben számos fenntartást fogalmazhatnak meg. Ezen eszközben minden egyes olyan nyilatkozat, amelyet

a)      az (1) bekezdés a) pontjával összhangban egy konkrét beruházási megállapodásra vonatkozóan tesznek;

b)      az (1) bekezdés b) pontjával összhangban egy konkrét választottbírósági szabályzatra vagy eljárásra vonatkozóan tesznek;

c)      az (1) bekezdés c) pontjával összhangban tesznek; vagy

d)      a (2) bekezdéssel összhangban tesznek,

külön fenntartásnak minősül, amely a 4. cikk (6) bekezdésének megfelelően külön visszavonható.

4.           Az e cikkben kifejezetten említett fenntartások kivételével semmilyen egyéb fenntartás nem engedélyezett.

Fenntartások megfogalmazása

4. cikk

1.           A felek bármikor fenntartásokat fogalmazhatnak meg, kivéve a 3. cikk (2) bekezdése szerinti fenntartás tekintetében.

2.           Az aláíráskor megfogalmazott fenntartásokat a megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás során meg kell erősíteni. Az ilyen fenntartások ezen egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba az érintett fél tekintetében.

3.           Az ezen egyezmény megerősítése, elfogadása vagy jóváhagyása vagy az ahhoz való csatlakozás során megfogalmazott fenntartások ezen egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba az érintett fél tekintetében.

4.           A valamely fél által a 3. cikk (2) bekezdése szerint megfogalmazott fenntartás kivételével, amely a letétbe helyezéskor azonnal hatályba lép, az egyezmény hatálybalépését követően e fél vonatkozásában letétbe helyezett fenntartás tizenkét hónappal a letétbe helyezésének időpontját követően lép hatályba.

5.           A fenntartásokat és azok megerősítését a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

6.           Az ezen egyezménnyel összhangban fenntartással élő felek a fenntartásukat bármikor visszavonhatják. A visszavonásokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni, és azok a letétbe helyezéskor lépnek hatályba.

A beruházó és állam közötti választottbírósági eljárás alkalmazása

5. cikk

Ezen egyezmény, valamint bármely fenntartás vagy fenntartás-visszavonás kizárólag azon, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárások tekintetében alkalmazandó, amelyeket az egyezmény hatálybalépése, illetve a fenntartás vagy visszavonás minden egyes érintett félre vonatkozó érvénesülésének időpontját követően indítanak meg.

Letéteményes

6. cikk

Ezen egyezmény letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára.

Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás, csatlakozás

7. cikk

1.           Az egyezmény 2015. március 17-én Port Louis-ban (Mauritius), majd azt követően az Egyesült Nemzetek New York-i székhelyén nyitva áll aláírásra a) bármely állam számára; vagy b) bármely olyan regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amelyet valamely beruházási megállapodás szerződéses feleit képező államok alkotnak.

2.           Ezen egyezményt az aláíró feleinek meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

3.           Ehhez az egyezményhez – attól a naptól kezdve, amikor az aláírásra nyitva áll – csatlakozhat az (1) bekezdésben említett valamennyi olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet csatlakozhat, amely nem aláíró fél.

4.           A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

Regionális gazdasági integrációs szervezetek részvétele

8. cikk

1.           A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezésekor a regionális gazdasági integrációs szervezetek tájékoztatják a letéteményest arról, hogy mely különös beruházási megállapodásnak a szerződéses felei, ismertetve az érintett beruházási megállapodás címét és szerződő feleinek nevét.

2.           Amennyiben ezen egyezmény alkalmazása során a felek száma releváns, valamely regionális gazdasági integrációs szervezet nem számít további félnek a már félnek minősülő tagállamain felül.

Hatálybalépés

9. cikk

1.           Az egyezmény hat hónappal a harmadik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezését követően lép hatályba.

2.           Amennyiben egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a harmadik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezését követően erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá ezt az egyezményt, illetve csatlakozik ahhoz, az egyezmény hat hónappal az után lép hatályba az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet vonatkozásában, amikor az a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezi.

Módosítás

10. cikk

1.           Bármely fél kezdeményezheti az egyezmény módosítását, javaslatának az Egyesült Nemzetek Főtitkárához történő benyújtása útján. A Főtitkár a módosítási javaslatot megküldi az egyezmény részes feleinek azzal a kéréssel, hogy tájékoztassák, egyetértenek-e a felek konferenciájának összehívásával a javaslat megvitatása és az arról való szavazás céljából. Amennyiben ezen értesítéstől számított négy hónapon belül a részes felek legalább egyharmada támogatja a konferencia összehívását, a Főtitkár az Egyesült Nemzetek égisze alatt összehívja a konferenciát.

2.           A részes felek konferenciája mindent megtesz annak érdekében, hogy a felek minden egyes módosítás tekintetében konszenzusra jussanak. Amennyiben a felek erőfeszítései ellenére mégsem sikerül konszenzust elérni, akkor végső lehetőségként a módosítást az érintett egyezmény jelen lévő és az ülésen szavazó részes felei kétharmados többségi szavazatával fogadják el.

3.           Az elfogadott módosításokat az Egyesült Nemzetek Főtitkára valamennyi félnek megküldi megerősítés, elfogadás és jóváhagyás céljából.

4.           Valamely elfogadott módosítás a harmadik megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmány letétbe helyezésétől számított hat hónap elteltével lép hatályba. Amikor egy módosítás hatályba lép, az minden olyan félre kötelező, amely egyetértését adta ahhoz, hogy a módosítást magára nézve kötelezőnek ismeri el.

5.           Amennyiben egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet olyan módosítást erősít meg, fogad el vagy hagy jóvá, amely már hatályba lépett, a módosítás hat hónappal azután lép hatályba az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet vonatkozásában, amikor az a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányát letétbe helyezi.

6.           A módosított egyezmény részes felének kell tekinteni minden olyan államot vagy regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely a módosítást követően válik az egyezmény részes felévé.

Az egyezmény felmondása

11. cikk

1.           Az egyezményt a felek bármikor felmondhatják a letéteményeshez címzett hivatalos bejelentés útján. A felmondás tizenkét hónappal azt követően lép hatályba, amikor a letéteményes a bejelentést kézhez kapta.

2.           Az egyezmény továbbra is alkalmazandó azon, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárások tekintetében, amelyeket a felmondás hatálybalépése előtt indítottak meg.

KÉSZÜLT egyetlen eredeti példányban, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles.

A FENTIEK HITELÉÜL a kormányuktól megfelelő felhatalmazással rendelkező alulírott meghatalmazottak aláírták a jelen egyezményt.