INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A beruházások szintje a 2007-es tetőzés után a gazdasági és pénzügyi válság következtében körülbelül 15 %-kal visszaesett az Unióban. A jelenlegi szint jóval elmarad a múltbeli tendencia alapján feltételezhetőtől, és a következő évekre szóló előrejelzés szerint intézkedés hiányában csupán részleges helyreállás várható. Ennek eredményeként a gazdasági fellendülés, a munkahelyteremtés, a hosszú távú növekedés és a versenyképesség akadályokba ütközik. A beruházások hiánya veszélybe sodorja az Európa 2020 stratégia által kitűzött célok elérését. Az Európai Bizottság elnöke a 2014–2019 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottságnak szóló politikai iránymutatásában alapvető szakpolitikai kihívásként azonosította ezt a problémát, és így tett az Európai Tanács is 2014. december 18-án (EUCO 237/14), akárcsak a G20-csoport vezetői 2014. november 15–16-i csúcstalálkozójukon.

A gazdasági helyzettel kapcsolatos általános bizonytalanság, az uniós gazdaság egyes területein az állami és a magánszektor nagymértékű eladósodottsága, illetve ennek a hitelkockázatokra gyakorolt hatása szűkre szabja a mozgásteret. Mindazonáltal jelentős mértékűek a megtakarítások és magas szintű a pénzügyi likviditás. Ezen túlmenően az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az uniós tagállamok közösen végzett közelmúltbeli vizsgálatai megerősítették, hogy jelentős számban maradnak finanszírozás nélkül az életképes beruházási projektek.

Mindezek ismeretében a Bizottság 2014. november 26-i „Európai beruházási terv” című közleményében uniós szintű kezdeményezést javasolt e kérdés kezelésére. A terv alapját három, egymást kölcsönösen erősítő rész képezi. Az első az elkövetkező három év során legalább 315 milliárd EUR összegű további beruházás mozgósítása, ezáltal maximalizálva az állami források hatását és lendületet adva a magánberuházásoknak. A második a célzott kezdeményezések, amelyek biztosítják, hogy ez a többletberuházás valóban kielégítse a reálgazdaság szükségleteit. A harmadik pedig a szabályozás fokozott kiszámíthatóságát és a beruházás akadályainak felszámolását biztosító intézkedések, amelyek eredményeként Európa vonzóbbá válik, így a beruházási terv hatása megsokszorozódik.

Ez a javaslat a terv első két része számára megteremti a szükséges jogi keretet és az EU jogrendje keretében gondoskodik a költségvetési forrásokról. A javasolt rendeletet az elfogadását követően a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) közösen, stratégiai partnerként hajtja végre azzal a határozott céllal, hogy valamennyi szinten mozgósítsák az érdekelteket. A beruházási terv harmadik, a szabályozási környezetet és a beruházás akadályainak felszámolását érintő része kapcsán a Bizottság 2014. december 16-án elfogadott munkaprogramjában (COM(2014) 910) már meghatározta az intézkedések első körét. A Bizottság e kérdések tekintetében az európai szemeszter keretében is együttműködik majd a többi uniós intézménnyel és a tagállamokkal.

Mivel a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-k) kulcsszerepük van az uniós gazdaságban, különös tekintettel a munkahelyteremtésre, kiemelt kedvezményezettjei lesznek az e javaslat keretében nyújtott támogatásnak.

A szóban forgó mechanizmusok kialakítása és jellemzői e területen is az EU és az EBB-csoport által közösen alkalmazott innovatív pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan szerzett tapasztalatra épülnek.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Juncker elnök november 26-án mutatta be az Európai Parlamentnek a beruházási tervet, amelyet az Európai Tanács 2014. december 18-án jóváhagyott. A Európai Tanács egyúttal arra is felszólította az uniós jogalkotókat, hogy júniusig állapodjanak meg a szükséges jogi szövegről, hogy az új beruházások aktiválására már 2015 közepétől sor kerülhessen.

Az ezt a javaslatot alátámasztó jogi, gazdasági és pénzügyi koncepciókat részletesen megvitatták az Európai Beruházási Bank Csoporttal és informálisan a köz- és a magánszektor képviselőivel is. A magánszektorbeli érdekeltek különösen a szilárd minőségi kritériumoknak és a terv által támogatható projektek független kiválasztásának a fontosságát hangsúlyozták. Konkrétabban azt ajánlották, hogy a projektek 1) legyenek gazdaságilag életképesek a kezdeményezés támogatása révén, 2) a globális vagy helyi értékelhetőség érdekében legyenek kellően kiforrottak, 3) rendelkezzenek európai hozzáadott értékkel és legyenek összhangban az uniós szakpolitikai prioritásokkal (például a 2030-as éghajlati és energiaügyi csomaggal, az Európa 2020 stratégiával és más hosszú távú uniós stratégiai prioritásokkal). Ezenkívül a projektek ne korlátozódjanak határokon átnyúló projektekre (mint a TEN-T és TEN-E projektek esetében).

A Bizottság emellett fontos felismerésekre jutott az uniós beruházásokkal foglalkozó különleges munkacsoportban való részvételének köszönhetően. A munkacsoport általános célkitűzése az volt, hogy áttekintést adjon a fő beruházási tendenciákról és igényekről; elemezze a beruházás fő akadályait és szűk keresztmetszeteit; gyakorlati megoldásokat javasoljon az említett akadályok és szűk keresztmetszetek leküzdésére; meghatározza azokat az uniós hozzáadott értékkel rendelkező stratégiai beruházásokat, amelyeket rövid távon meg lehet valósítani; és ajánlásokat tegyen egy hiteles és átlátható közép- és hosszú távú projektportfólió kidolgozásához. A jelenlegi javaslat figyelembe vette ezt a munkát.

A munkacsoport végleges jelentése megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/priorities/jobs-growth-investment/plan/docs/special-task-force-report-on-investment-in-the-eu_en.pdf

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

E javaslat jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172., 173. cikke, 175. cikkének (3) bekezdése és 182. cikkének (1) bekezdése képezi. Ez a javaslat határozza meg az „Európai beruházási terv” első két részének végrehajtásához szükséges jogi keretet.

A javasolt fellépés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azok uniós szinten – az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően – jobban megvalósíthatók. Mivel a tagállamok fellépésre fordítható költségvetési kapacitása egyenlőtlen, az Unió szintjén a fellépés terjedelme és hatása miatt a kitűzött célok jobban megvalósíthatók. Konkrétabban, az uniós szint gazdaságosságot biztosít az innovatív pénzügyi eszközök felhasználása terén, mivel az egész Unióban mozgósítja a magánberuházást, és e célra hatékonyan használja fel az európai intézményeket, valamint azok szakértelmét és tudását. A multiplikátorhatás és a gyakorlati hatás így sokkal nagyobb lesz, mint amit egyetlen tagállamnak vagy a tagállamok egy csoportjának a beruházási offenzívája érhetne el. Az uniós egységes piac, azzal együtt, hogy nem lesznek országspecifikus vagy ágazati projekt-előirányzatok, vonzóbbá válik a befektetők számára és alacsonyabbak lesznek az aggregált kockázatok. A javaslat nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

3.1.      Az Európai Stratégiai Beruházási Alap megteremtése és az Európai Beruházási Tanácsadó Platform létrehozása (1–3. cikk)

A javaslat 1. cikke felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy megállapodást kössön az EBB-vel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozásáról, amely támogatja az unióbeli beruházásokat, és az EBB megnövelt kockázatviselési képessége révén jobb hozzáférést biztosít a finanszírozáshoz a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások számára, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra. A javaslat 2. cikke rögzíti, hogy ezt az uniós garanciát az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül kell biztosítani az EBB meghatározott finanszírozási és beruházási műveletei számára.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz adott uniós garancia felhasználására annak meghatározott irányítási struktúrája alapján kerül sor. Nevezetesen, az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak lesz egy irányítóbizottsága (3. cikk), amely meghatározza a stratégiai orientációt, a stratégiai eszközelosztást, valamint a működési szabályokat és eljárásokat, beleértve az ESBA által támogatható projektek befektetési politikáját és az ESBA kockázati profilját. A független szakemberekből álló beruházási bizottság feladata lesz a potenciális műveletek vizsgálata és a műveletek támogatásának jóváhagyása, tekintet nélkül az érintett projekt földrajzi elhelyezkedésére.

Az irányítóbizottság tagjait a kockázatviselő kapacitást biztosítók nevezik ki, hozzájárulásuk mértékével arányos szavazati joggal. Addig, amíg az ESBA egyedüli hozzájárulói az Unió és az EBB, a tagok és a szavazatok számát az irányítóbizottságban a készpénz vagy garanciavállalás formájában nyújtott hozzájárulás nagysága alapján kell elosztani, és minden döntést konszenzussal kell meghozni.

Amennyiben egyéb felek csatlakoznak az ESBA-megállapodáshoz, az irányítóbizottságon belül a tagok és a szavazatok számát a hozzájárulók által a készpénz vagy garanciavállalás formájában nyújtott hozzájárulás nagysága alapján kell elosztani. A Bizottság és az EBB tagjainak és szavazatainak számát ennek megfelelően újra kell számítani. Az irányítóbizottság arra törekszik, hogy határozatait konszenzussal hozza meg. Amennyiben az irányítóbizottság az elnök által megállapított határidőig nem tud konszenzussal dönteni, az irányítóbizottság egyszerű többséggel hoz határozatot. Az irányítóbizottság határozata nem fogadható el, amennyiben a Bizottság vagy az EBB ellene szavaz.

A beruházási bizottságot hat független piaci szakértő és egy ügyvezető igazgató alkotja. Az ügyvezető igazgató munkáját a helyettes ügyvezető igazgató segíti. Az ügyvezető igazgató készíti elő és elnököli a beruházási bizottság üléseit. Mindkét testületben egyszerű többséggel kell döntést hozni, de az irányítóbizottságban konszenzusra kell törekedni. A projektek kiválasztása azok saját érdemei alapján történik, előre meghatározott ágazati vagy földrajzi előirányzatok nélkül, annak érdekében, hogy az ESBA hozzáadott értéke maximális legyen. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak arra is lehetősége lesz, hogy a tagállamok és a magánbefektetők beruházási platformjaival együtt nemzeti, regionális vagy ágazati szinten nyújtson finanszírozást.

Az ESBA létrehozására, tevékenységére és irányítására vonatkozó konkrét rendelkezéseken kívül az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló megállapodás létrehozza az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot is (EBTP, 2. cikk (2) bekezdés). Az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira építve az EBTP tanácsadással segíti a beruházási projektek azonosítását, előkészítését és kidolgozását, és központi technikai tanácsadó platformként szolgál az Unión belüli projektfinanszírozás számára (jogi kérdésekben is). Ebbe beletartozik a projektstrukturáláshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, az innovatív pénzügyi eszközök, valamint a köz-magán társulások igénybevételéhez nyújtott támogatás.

3.2.      Uniós garancia nyújtása és egy uniós garanciaalap létrehozása (4–8. cikk)

A javaslat 4. cikke az EBB finanszírozási és beruházási műveleteihez 16 milliárd EUR-t kitevő kezdeti uniós garanciát hoz létre. Az 5. cikk értelmében az érintett műveleteknek az infrastruktúra-fejlesztést; vagy az oktatás, az egészségügy, a kutatás, a fejlesztés, az információs és kommunikációs technológia és az innováció területének beruházásait; vagy a megújuló energia és az energiahatékonyság terjesztését; vagy a környezet, a természeti erőforrások, a városfejlesztés és a szociális terület infrastrukturális projektjeit; vagy többek között működőtőke-kockázatfinanszírozás biztosításával kkv-kat és közepes piaci tőkeértékű vállalatokat kell támogatniuk. A támogatás nyújtható közvetlenül az EBB-től, vagy az Európai Beruházási Alapon keresztül. Ezek az intézmények nagyfokú pénzügyi kockázattűréssel nyújtanak finanszírozást (sajáttőke, kvázi-sajáttőke, stb.), amely mentén a magánszektorbeli befektetők is beruházhatnak.

Annak érdekében, hogy a garancia lehívása esetén is biztosított legyen az uniós költségvetés szabályos végrehajtása, a 8. cikk létrehoz egy garanciaalapot (a továbbiakban: az alap). Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatandó beruházások jellegével kapcsolatos tapasztalat alapján az uniós költségvetésből és az Unió összes garanciakötelezettségéből származó kifizetések közötti 50 %-os arány lenne megfelelő. Állandósult állapotban ez az 50 %-os cél az uniós költségvetésből, a beruházásokból az Uniónak járó összegekből, a nemteljesítő hitelezőktől kapott összegekből és a garanciaalap befektetett forrásainak megtérüléséből teljesül. A kezdeti időszakban azonban 8 milliárd EUR biztosítására kizárólag a költségvetésből származó kifizetésekből kerül sor. 2016-tól ezek a költségvetésből származó kifizetések fokozatosan felépítik az alap forrásait, amelynek kumulált összege 2020-ra eléri a 8 milliárd EUR-t. Mindazonáltal az uniós garancia lehívása esetén indokolt a garanciaalap alternatív forrásait is figyelembe venni a célszint kiszámításában, az uniós költségvetésre gyakorolt potenciális hatás korlátozása érdekében. A számításban csak az uniós garancia lehívott összegét kell figyelembe venni.

A maximális költséghatékonyság érdekében a Bizottságot meg kell bízni az említett források befektetésével. Ezen túlmenően a Bizottságot felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fel kell hatalmazni arra, hogy 2018 után 10 %-kal módosítsa az alap célösszegét. Ezáltal a Bizottság figyelembe veheti a gyakorlati tapasztalatokat és megelőzheti a költségvetésből történő szükségtelen kifizetéseket, miközben biztosítja annak folyamatos védelmét.

Az esetleges tőkeveszteségek kivételével, amikor az EBB azonnali garancialehívás mellett dönthet, a garancialehívásra évente csak egyszer kerülhet sor, a fennálló műveletekből eredő nyereségek és veszteségek elszámolását követően.

Ha sor kerül a garancia lehívására, a garancia volumene az eredeti 16 milliárd EUR alá csökken. Mindazonáltal az Unió számára az Európai Stratégiai Beruházási Alap tevékenységeiből esedékes jövőbeli bevételek lehetővé teszik az uniós garancia eredeti összegre történő visszaállítását.

3.3.      Európai beruházási projektportfólió létrehozása (9. cikk)

Amint arra az érdekeltek gyakran rámutatnak, az Unión belül folyamatban lévő és jövőbeli beruházási projektek ismeretének hiánya akadályozza az EU-n belüli nagyobb mértékű beruházási szintek létrejöttét. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap munkája mellett a javaslat egy európai beruházási projektportfólió létrehozásáról is rendelkezik, amely biztosítja, hogy a befektetők számára átláthatóak és elérhetőek legyenek a potenciális projektekre vonatkozó információk.

3.4.      Az Európai Stratégiai Beruházási Alap műveleteinek jelentése, elszámoltathatósága, értékelése és felülvizsgálata (10–12. cikk)

Mivel az EBB uniós garanciát használ fel, indokolt, hogy rendszeresen jelentést tegyen a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós garancia által fedezett, végrehajtott műveletekről.

A 12. cikk előír számos olyan, az EBB és a Bizottság által végzendő rendszeres értékelést, amely biztosítja, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, az uniós garanciát és a garanciaalap működését a céloknak megfelelően alkalmazzák. Az Európai Parlament felé való elszámoltathatóság ebben az összefüggésben különösen fontos.

3.5.      Általános rendelkezések (13–17. cikk)

Az uniós garancia EBB általi felhasználása keretében számos általános szabály alkalmazása indokolt. A 13. cikk előírja, hogy az uniós garancia által érintett tevékenységekhez kapcsolódó információkat nyilvánosan elérhetővé kell tenni. A 14. és 15. cikk a Számvevőszék, illetve az OLAF hatáskörére vonatkozik, a 16. cikk pedig kizár bizonyos típusú tevékenységeket. Végül, a 17. cikk felhatalmazza a Bizottságot felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a vonatkozó eljárással összhangban.

3.6.      Módosítások (18–19. cikk)

A 18. és 19. cikk előírja az operatív előirányzatok Horizont 2020 programból (1291/2013/EU rendelet) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (1316/2013/EU) történő átcsoportosítását.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára biztosított uniós garancia 16 milliárd EUR-t tesz ki, és a rendelet hatálybalépésétől kezdve teljes mértékben rendelkezésre áll. Annak érdekében, hogy a költségvetést a garancia potenciális lehívása esetén is szabályszerűen végre lehessen hajtani, létrejön egy garanciaalap, amelyet 2020-ra az összes uniós garanciakötelezettség 50 %-ának megfelelő mértékig kell feltölteni. A garanciaalapba történő befizetések 500 millió EUR-t tesznek ki 2016-ban, 1 milliárd EUR-t 2017-ben és 2 milliárd EUR-t 2018-ban. A 2019. és 2020. évi egyenként 2,25 milliárd EUR összegű befizetés attól függ majd, hogy a garanciaalap célösszege 2018 után változatlanul 50 %-on marad-e. A kötelezettségvállalási előirányzatok összege 2015-ben 1,35 milliárd EUR, 2016-ban 2,03 milliárd EUR, 2017-ben 2,641 milliárd EUR és 2018-ban 1,979 milliárd EUR. A garanciaalap progresszív finanszírozása az első években nem jelent kockázatot az uniós költségvetés számára, mivel a felmerült veszteségekhez kapcsolódó lehetséges garancialehívások csak idővel következnek be.

Ahogyan az az EBB jelenlegi tevékenységeinél is bevett gyakorlat, az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében végrehajtott EBB-műveletek költségei a kedvezményezetteket terhelik. A garancia EBB általi felhasználása és a garanciaalap forrásainak befektetése várhatóan pozitív nettó jövedelmet teremt. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap bevételei a kockázatviselő kapacitás biztosítói között arányosan oszlanak meg. A garanciaalap többletforrásai felhasználhatók az uniós garancia eredeti összegre való visszaállítására.

Mindazonáltal két intézkedés olyan költségeket okoz az EBB számára, amelyek nem terhelhetők a kedvezményezettekre:

1.           A javaslat 2. cikkének (2) bekezdése értelmében létrehozott Európai Beruházási Tanácsadó Platform finanszírozása elsősorban meglévő uniós programok (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Horizont 2020...) keretében az EBB technikai segítségnyújtásra előirányzott keretösszegeiből történik. Mindazonáltal legfeljebb évente 20 millió EUR (2015-ben 10 millió EUR) további finanszírozásra lehet szükség, amelyet az e javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatásnak megfelelően állítanak a költségvetésbe. A projektportfólió potenciális költségeinek fedezete szintén biztosított.

2.           Az EBB-nél igazgatási költségek merülnek fel az EBA-n keresztül a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott finanszírozásának megnövelése miatt. Az eszközök típusaira és az új műveletek aláírásának ütemére vonatkozó jelenlegi feltételezések alapján ez nagyságrendileg összesen 105 millió EUR-t kitevő díj befizetését teszi szükségessé, ebből körülbelül 48 millió EUR-t 2020-ig. Mivel van lehetőség halasztott befizetésre – amíg a kapott bevétel fel nem használható erre a célra –, ezek a fizetések nem kerültek be a költségvetésbe, de leírásuk szerepel a pénzügyi kimutatás mellékletében.

Az EBB azon költségei, amelyeket sem a kedvezményezettek nem térítettek meg, sem az EU által nyújtott garancia kifizetéséből nem vontak le, fedezhetők az uniós garanciával, a kinnlevő összegek 1 %-ának megfelelő kumulatív korláton belül.

Az e javaslat által szükségessé tett operatív előirányzatokat teljes mértékben a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretből kell finanszírozni. 6 milliárd EUR-t át kell csoportosítani az 1A. fejezeten belül, 2,11 milliárd EUR finanszírozására a rendelkezésre álló mozgástér, többek között a kötelezettségvállalások összesített tartalékának felhasználásával kerül sor. Noha a vissza nem térítendő támogatások Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből és Horizont 2020 programból történő finanszírozása csökken, az Európai Stratégiai Beruházási Alap multiplikátorhatása nyomán a két meglévő programhoz tartozó szakpolitikai területeken általánosságban jelentősen megnövekednek a beruházások.

5.           TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

E javaslat pénzügyi kerete nem tartalmazza kifejezetten a tagállamoktól vagy más harmadik felektől származó, a javaslat által létrehozott struktúrákhoz tett hozzájárulást. Mindazonáltal az 1. cikk (2) bekezdése kifejezetten megengedi az érdekelt felek számára, hogy az ESBA-hoz tett tőkebefizetés révén csatlakozzanak az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló megállapodáshoz.

Arra az esetre, ha egy tagállam az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz való hozzájárulás mellett dönt, a Bizottság jelezte, hogy az ilyen hozzájárulásokat kedvezően ítéli meg az államháztartásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke, és az 1467/1997/EK rendelet szerinti értékelése során. A 2015. január 13-i bizottsági közlemény (A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása) meghatározza az ilyen esetben alkalmazandó különös szempontokat.

2015/0009 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172., 173. cikkére, 175. cikkének (3) bekezdésére és 182. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A gazdasági és pénzügyi válság az Unión belüli beruházások szintjének csökkenéséhez vezetett. A beruházások a 2007. évi csúcs óta megközelítőleg 15 %-kal estek vissza. Az Unió főként a gazdasági jövőt illető piaci bizonytalanság és a tagállamok költségvetési korlátai következtében szenved a beruházások hiányától. Az elmaradó beruházások lassítják a gazdaság helyreállását és negatívan hatnak a munkahelyteremtésre, a hosszú távú növekedési kilátásokra és a versenyképességre.

(2)       Átfogó fellépésre van szükség az elmaradó beruházások teremtette ördögi kör megszüntetésére. A strukturális reformok és a költségvetési felelősségvállalás fontos előfeltételei a beruházások ösztönzésének. Ezek az előfeltételek a beruházásfinanszírozás új lendületével együtt hozzájárulhatnak egy kedvező folyamat kialakításához, amelyben a beruházási projektek támogatják a foglalkoztatást és a keresletet, és a növekedési potenciál tartós emelkedéséhez vezetnek.

(3)       A G20-csoport a globális infrastruktúra kezdeményezés révén elismerte a beruházások fontosságát a keresletfokozás, valamint a termelékenység- és növekedésösztönzés szempontjából, és elkötelezte magát a nagyobb beruházási szintet lehetővé tevő környezet kialakítása iránt.

(4)       Az Unió a gazdasági és pénzügyi válság során erőfeszítéseket tett a növekedés ösztönzésére, különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló megközelítést bevezető Európa 2020 stratégiában meghatározott kezdeményezések révén. Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) szintén megerősítette az uniós beruházások ösztönzésében és előmozdításában játszott szerepét, részben a 2013. januári tőkeemelés útján. További intézkedésekre van szükség az uniós beruházási igények kielégítésének, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a piacon rendelkezésre álló likviditás felhasználása hatékony legyen, és az életképes beruházási projektek finanszírozása felé irányuljon.

(5)       A Bizottság megválasztott elnöke 2014. július 15-én az Európai Parlament elé terjesztette az Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatásokat. Ezek a politikai iránymutatások arra szólítottak fel, „hogy az elkövetkező három évben akár 300 milliárd EUR-t mozgósítsunk a reálgazdaságba eszközölt állami és magánbefektetések céljaira”, a beruházások ösztönzése érdekében, a munkahelyteremtés céljából.

(6)       A Bizottság 2014. november 26-án bemutatta „Európai beruházási terv” című közleményét[1], amely előirányozza az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozását, a beruházási projektek európai szintű, átlátható portfólióját, egy tanácsadó platform létrehozását (Európai Beruházási Tanácsadó Platform – EBTP) és a beruházások előtt álló akadályok megszüntetésére, valamint az egységes piac kiteljesítésére irányuló ambiciózus ütemtervet.

(7)       2014. december 18-án az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy „a beruházás ösztönzése és a piac nem megfelelő működésének kezelése Európában alapvető szakpolitikai kihívás”, és hogy „a beruházások kiemelt területként való kezelése, valamint a tagállamok elkötelezettsége a strukturális reformok intenzívebb folytatása és a növekedésbarát költségvetési konszolidáció mellett szilárd alapot teremt az európai növekedéshez és munkahelyteremtéshez, és kijelenti, hogy az EBB csoporton belül létre kell hozni az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (az ESBA-t) annak érdekében, hogy 2015 és 2017 között 315 milliárd euró összegben új forrásokat lehessen mozgósítani beruházási célokra”.

(8)       Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a köz- és magánberuházásokat övező bizonytalanság kezelésére szolgáló átfogó megközelítés része. A stratégia három pillérből áll: beruházásfinanszírozás mozgósítása, a beruházás reálgazdaságba való eljuttatása és az uniós beruházási környezet javítása.

(9)       Az uniós beruházási környezet javítását a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával, az egységes piac megerősítésével és a szabályozás kiszámíthatóságának fokozásával kell elérni. Ez a kiegészítő munka az Európai Stratégiai Beruházási Alap munkája, és általánosságban az európai beruházások javára válik.

(10)     Az ESBA célja, hogy segítsen az Unión belüli produktív beruházások finanszírozási és végrehajtási nehézségeinek leküzdésében, és biztosítsa a finanszírozáshoz való jobb hozzáférést. A cél az, hogy a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvezzen. Helyénvaló a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés előnyeit a közepes piaci tőkeértékű, vagyis legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra is kiterjeszteni. Európa jelenlegi beruházási nehézségeinek leküzdése hozzájárulhat az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez.

(11)     Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az Unió szakpolitikai céljainak eléréséhez hozzájáruló, magas gazdasági hozzáadott értékkel rendelkező stratégiai beruházásokat támogat.

(12)     Uniószerte számos kis- és középvállalkozás, valamint közepes piaci tőkeértékű vállalat szorul segítségre a piaci forrásokhoz jutás terén, különös tekintettel a nagyobb mértékű kockázattal járó beruházásokra. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap segíthet ezeknek a vállalkozásoknak a tőkehiány leküzdésében azáltal, hogy az EBB és az Európai Beruházási Alap számára lehetővé teszi közvetlen és közvetett tőkeinjekciók nyújtását, valamint a garancianyújtást a hitelek kiváló minőségű értékpapírosításához, és más olyan termékekhez, amelyek az ESBA céljainak eléréséhez engedélyezettek.

(13)     Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot az EBB-n belül kell létrehozni, hogy ki tudja használni annak tapasztalatát és bizonyított eredményeit, valamint hogy műveleteinek pozitív hatása a lehető leggyorsabban kibontakozhasson. Az ESBA kis- és középvállalkozásoknak, valamint kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott finanszírozással kapcsolatos munkáját az Európai Beruházási Alapon (a továbbiakban: EBA) keresztül kell végrehajtani, az EBA e tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatainak kihasználása érdekében.

(14)     Az Európai Stratégiai Beruházási Alap magas társadalmi és gazdasági értéket teremtő projekteket céloz meg. Az ESBA mindenekelőtt a munkahelyteremtést, a hosszú távú növekedést és a versenyképességet előmozdító projektekre irányul. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az egyedi projektek igényeinek legjobb kielégítése érdekében a pénzügyi termékek széles körét támogatja, többek között a saját tőkét, az idegen tőkét vagy a garanciákat. A termékek ezen széles köre lehetővé teszi az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára, hogy alkalmazkodjon a piaci igényekhez, mindemellett ösztönzi a projektekben a magánberuházást. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap nem helyettesítheti a magánpiaci finanszírozást, hanem a piac hiányosságait kezelve mozgósítania kell a magánfinanszírozást, a közpénzek leghatékonyabb és stratégiai felhasználásának biztosítása érdekében. Az állami támogatásokra vonatkozó elvekkel való összhang előírása hozzájárul a hatékony és stratégiai felhasználáshoz.

(15)     Az Európai Stratégiai Beruházási Alap a meglévő EBB- és uniós eszközöknél magasabb kockázat-megtérülés profillal rendelkező projekteket támogat, hogy kiegészítse a meglévő műveleteket. Az ESBA az egész Unióban finanszíroz majd projekteket, többek között a válság által leginkább érintett országokban. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot csak akkor lehet igénybe venni, ha más forrásokból nem áll rendelkezésre ésszerű feltételek mellett finanszírozás.

(16)     Az Európai Stratégiai Beruházási Alap gazdaságilag és technikailag várhatóan életképes beruházásokra irányul, amelyek bizonyos mértékben magukban foglalhatnak indokolt kockázatokat, ugyanakkor megfelelnek az Európai Stratégiai Beruházási Alap általi finanszírozás különleges követelményeinek.

(17)     Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásának infrastrukturális és nagyszabású közepes tőkeértékű projektekhez való felhasználásáról egy beruházási bizottság dönt. A beruházási bizottság a beruházási projektek területein járatos és tapasztalt független szakértőkből áll. A beruházási bizottság elszámoltatható az Európai Stratégiai Beruházási Alap irányítóbizottsága felé, amely felügyeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap célkitűzéseinek teljesülését. Az EBA tapasztalatának tényleges kihasználása érdekében az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatja az EBA finanszírozását, hogy az EBA egyéni projektekbe kezdhessen a kis- és középvállalkozások, valamint a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok terén.

(18)     Annak érdekében, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatni tudja a beruházásokat, az Unió 16 000 000 000 EUR-nak megfelelő összegű garanciát nyújt. Portfolióalapú nyújtás esetén a garanciafedezet az eszköz típusától függően (idegen tőke, saját tőke vagy garancia) felső korlátot kap, a fennálló kötelezettségvállalások portfóliója volumenének százalékos arányában. A várakozások szerint, ha a garancia az EBB által nyújtandó 5 000 000 000 EUR-val társul, az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával 60 800 000 000 EUR értékű további beruházás jöhet létre az EBB-nél és az EBA-nál. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott 60 800 000 000 EUR várhatóan összesen 315 000 000 000 EUR értékű beruházást generál az Unióban a 2015–2017 közötti időszakban. A garancialehívás nélkül teljesülő projektekhez kapcsolódó garanciák rendelkezésre állnak új műveletek támogatásához.

(19)     Forrásainak további növelése érdekében az Európai Stratégiai Beruházási Alapban való részvételt nyitottá kell tenni harmadik felek, például tagállamok, tagállamok által birtokolt vagy ellenőrzött nemzeti fejlesztési bankok vagy állami ügynökségek, magánszektorbeli szervezetek, valamint Unión kívüli szervezetek számára, a meglévő hozzájárulók jóváhagyásától függően. A harmadik felek közvetlenül hozzájárulhatnak az ESBA-hoz és részt vehetnek az ESBA irányítási struktúrájában.

(20)     A projektek szintjén a harmadik felek az ESBA-val együtt végrehajthatnak projekt-alapú, vagy meghatározott földrajzi vagy tematikus ágazatokhoz kapcsolódó beruházási platformokat támogató társfinanszírozást.

(21)     Feltéve, hogy minden lényeges jogosultsági kritérium teljesül, a tagállamok használhatják az Európai Strukturális Beruházási Alapot ahhoz, hogy hozzájáruljanak az uniós garanciával fedezett, támogatható projektek finanszírozásához. E megközelítés rugalmassága maximálissá teheti annak lehetőségét, hogy befektetőket vonzzon az Európai Stratégiai Beruházási Alap által célzott beruházások területére.

(22)     Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban az ESBA keretében támogatott infrastruktúra- és projektberuházásoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal. A Bizottság bejelentette, hogy e célból kidolgozza az államitámogatás-értékeléssel kapcsolatos azon alapelveket, amelyeket az Európai Stratégiai Beruházási Alapból nyújtott támogatásra való jogosultság előfeltételeként a projekteknek teljesíteniük kell. Arra az esetre, ha a projekt eleget tesz ezen követelményeknek és támogatásban részesül az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül, a Bizottság bejelentette, hogy a kiegészítő nemzeti támogatásokat egy egyszerűsített és gyorsított államitámogatás-értékelés keretében fogják megvizsgálni, amely során a Bizottság mindössze az állami támogatás arányosságát ellenőrzi (a túlkompenzáció elkerülése végett). A Bizottság azt is bejelentette, hogy a közpénzek hatékony felhasználásának biztosítása érdekében további iránymutatást nyújt az alapelvekkel kapcsolatosan.

(23)     Mivel sürgős fellépésre van szükség az Unióban, az EBB és az EBA szokásos profiljuktól eltérő egyéb projekteket is finanszírozhatnak 2015 folyamán, még e rendelet hatálybalépése előtt. Az e rendeletben előírt intézkedések előnyeinek maximalizálása érdekében lehetővé kell tenni az ilyen egyéb projektek számára, hogy az uniós garancia alá kerüljenek, amennyiben teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott alapvető kritériumokat.

(24)     Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott EBB finanszírozási és beruházási műveleteket az EBB saját szabályai és eljárásai szerint (beleértve a megfelelő ellenőrző intézkedéseket és az adóelkerülés megelőzésére hozott intézkedéseket), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) és a Számvevőszékre vonatkozó szabályok és eljárások szerint kell irányítani, beleértve az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között létrejött háromoldalú megállapodást.

(25)     Az EBB rendszeresen értékeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott tevékenységeket, hogy felmérje azok relevanciáját, teljesítményét és hatását, és azonosítsa a jövőbeli tevékenységek javítását szolgáló szempontokat. Ezek az értékelések hozzájárulnak az elszámoltathatósághoz és a fenntarthatóság elemzéséhez.

(26)     Az Európai Stratégiai Beruházási Alapon keresztül végrehajtott finanszírozási műveletek mellett létre kell hozni az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP megerősített támogatást nyújt a projektek kidolgozásához és előkészítéséhez az egész Unióban, a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok és az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmére építve. Ezáltal létrejön az Unión belüli beruházásokra vonatkozó technikai segítségnyújtással kapcsolatos kérdések megválaszolására szolgáló egyablakos rendszer.

(27)     Az EBB-nek nyújtott uniós garanciához kapcsolódó kockázatok fedezése érdekében létre kell hozni egy garanciaalapot. A garanciaalapot az uniós költségvetésből származó fokozatos kifizetésekkel kell feltölteni. A garanciaalapba ezt követően az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásában részesülő projektekből származó bevételek és visszafizetések is befolynak, valamint a nem teljesítő adósoktól visszatérített összegek, ha a garanciaalap már kifizette az EBB-nek a garanciát.

(28)     A garanciaalap célja, hogy likviditási puffert biztosítson az uniós költségvetés számára az Európai Stratégiai Beruházási Alapnál a célkitűzései megvalósítása során felmerült veszteségekkel szemben. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatandó beruházások jellegével kapcsolatos tapasztalat alapján az uniós költségvetésből és az Unió összes garanciakötelezettségéből származó kifizetések közötti 50 %-os arány lenne megfelelő.

(29)     Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás részleges finanszírozása céljából az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] által létrehozott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020), és az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[3] által létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz rendelkezésre álló pénzügyi keretét csökkenteni kell. Ezek a programok olyan célokat szolgálnak, amelyek nem jelennek meg újra az Európai Stratégiai Beruházási Alapnál. Mindazonáltal a várakozások szerint a két program keretének a garanciaalap finanszírozása céljából való csökkentése a programok mandátumának bizonyos területein nagyobb mértékű beruházásokat biztosít, mint az a meglévő programokon keresztül lehetséges lenne. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az uniós garanciával képes a kutatás, fejlesztés és innováció, valamint a közlekedési, távközlési és energiaügyi infrastruktúrák területén megsokszorozni a pénzügyi hatást ahhoz képest, mint ha a forrásokat a tervezett Horizont 2020 és Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programokon belüli vissza nem térítendő támogatások útján költötték volna el. Ezért indokolt a jelenleg az említett programokra előirányzott források egy részének az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz való átirányítása.

(30)     Kialakításuk jellege miatt sem az EBB-nek nyújtott uniós garancia, sem a garanciaalap nem minősül „pénzügyi eszköznek” a 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[4] értelmében.

(31)     Az Unión belül jelentős számú potenciálisan életképes projekt létezik, amelyek a projektekhez kapcsolódó bizonytalanság és az átláthatóság hiánya miatt nem jutnak finanszírozáshoz. Ennek oka gyakran az, hogy a magánbefektetők nem tudnak a projektekről, vagy nem rendelkeznek elegendő információval a beruházási kockázat értékeléséhez. A Bizottságnak és az EBB-nek a tagállamok támogatásával elő kell mozdítaniuk az Unión belüli jelenlegi és jövőbeli beruházási projektek átlátható portfóliójának létrehozását. A projektportfólió biztosítja, hogy a beruházási projektekre vonatkozó információkat rendszeresen és strukturáltan nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék annak érdekében, hogy a befektetők beruházási döntéseiket megbízható információkra alapozhassák.

(32)     A tagállamok nemzeti szinten is megkezdték a nemzeti jelentőségű projektek projektportfóliójának létrehozására és előmozdítására irányuló munkát. A Bizottság és az EBB által összeállított információknak linkeket kell tartalmazniuk a kapcsolódó nemzeti projektportfóliókhoz.

(33)     Noha a projektportfólió keretében azonosított projekteket az EBB felhasználhatja az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott projektek meghatározására és kiválasztására, a projektportfóliónak szélesebb hatókörrel kell rendelkeznie a projektek uniószerte történő azonosítására. Ebbe a hatókörbe tartozhatnak olyan projektek, amelyek alkalmasak a magánszektor általi, vagy az európai vagy nemzeti szinten rendelkezésre álló más eszközök támogatásával történő teljes körű finanszírozásra. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak képesnek kell lennie támogatni a projektportfólióban meghatározott projektekhez kötődő finanszírozást és beruházást, de nem lehet automatizmus a listára való felkerülés és az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásához való hozzáférés között, és az Európai Stratégiai Beruházási Alap mérlegelési jogkört kap a listán nem szereplő projektek kiválasztására és támogatására.

(34)     Az európai polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében az EBB-nek rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Stratégiai Beruházási Alap fejlődéséről és hatásáról.

(35)     Az uniós garanciakötelezettségek megfelelő fedezetének biztosítása és az uniós garancia folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az Unió általános költségvetéséből fizetendő összegek kiigazítása tekintetében és az I. melléklet ennek megfelelő módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(36)     Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen az unióbeli beruházások támogatását és a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások finanszírozáshoz való jobb hozzáférésének biztosítását a tagállamok a fellépésre fordítható költségvetési kapacitásaik egyenlőtlensége miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem a célkitűzések terjedelme és hatásai miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET – Európai Stratégiai Beruházási Alap

1. cikk Európai Stratégiai Beruházási Alap

(1)          A Bizottság megállapodást köt az Európai Beruházási Bankkal (EBB) az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozásáról.

Az ESBA célja az unióbeli beruházások támogatása, és – az EBB megnövelt kockázatviselési képessége révén – a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások számára a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés biztosítása, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: ESBA-megállapodás).

(2)          Az ESBA-megállapodáshoz az Európai Unió bármely tagállama csatlakozhat. A meglévő hozzájárulók egyetértésének függvényében az ESBA-megállapodást nyitottá kell tenni más harmadik felek, többek között a nemzeti fejlesztési bankok vagy a tagállamok által birtokolt vagy ellenőrzött állami ügynökségek, valamint magánszektorbeli szervezetek számára is.

2. cikk Az ESBA-megállapodás feltételei

(1)          Az ESBA-megállapodás tartalmazza mindenekelőtt a következőket:

a)      az ESBA mint különálló, egyértelműen azonosítható és átlátható garanciaeszköz és az EBB által kezelt külön számla létrehozására vonatkozó rendelkezések;

b)      az EBB által az ESBA-n keresztül nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei;

c)      az EBB által az ESBA-n keresztül az Európai Beruházási Alapnak (EBA) nyújtandó finanszírozás feltételei;

d)      az ESBA-ra vonatkozó, 3. cikk szerinti irányítási rendelkezések, az Európai Beruházási Bank alapokmányának sérelme nélkül;

e)      az uniós garanciára vonatkozó, többek között a következőkre kiterjedő részletes szabályok a 7. cikknek megfelelően: a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra vonatkozó fedezeti felső korlát, az uniós garancia lehívása, amelyre – a saját tőke esetleges veszteségei kivételével – évente egyszer, a műveletek nyereségének és veszteségének nettósítását követően kerülhet sor, valamint a garanciával összefüggő díjazás, és az arra vonatkozó előírás, hogy a kockázatvállalás díját a hozzájárulók között a kockázatmegosztás arányában kell elosztani;

f)       a követelések behajtásához kapcsolódó előírások és eljárások;

g)      az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírások, többek között a meghatározott időkeretek és a fő teljesítménymutatók;

h)      az EBTP számára szükséges finanszírozásra vonatkozó rendelkezések a (2) bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően;

i)       az EBB ESBA által támogatott finanszírozási és beruházási műveleteihez harmadik felek által nyújtott társfinanszírozás módjára vonatkozó rendelkezések;

j)       az uniós garancia által nyújtott fedezet feltételei.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA támogatásával végrehajtott műveleteket és az EBB egyéb műveleteit egyértelműen el kell különíteni.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az EBA által végrehajtott ESBA-tevékenységeket az EBA irányító szervei irányítják.

Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA által támogatott műveletek után az Uniót megillető díjazásra az uniós garancia lehívásakor teljesítendő kifizetések, valamint a (2) bekezdés harmadik albekezdése és az 5. cikk (3) bekezdése szerinti költségek levonását követően kerül sor.

(2)          Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az EBB-n belül fel kell állítani az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP célja, hogy – az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira építve – tanácsadással segítse a beruházási projektek azonosítását, előkészítését és kidolgozását, és központi technikai tanácsadó platformként szolgáljon az Unión belüli projektfinanszírozás számára. Ebbe beletartozik a projektstrukturáláshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, az innovatív pénzügyi eszközök és a köz- és magánszférabeli partnerség igénybevételének támogatása, valamint adott esetben az uniós jogszabályok releváns kérdéseihez nyújtott tanácsadás.

E célkitűzések megvalósítása érdekében az EBTP felhasználja az EBB, a Bizottság, a nemzeti fejlesztési bankok, valamint az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságainak szakértelmét.

A 2020. december 31-ig tartó időszakban az EBTP részbeni finanszírozását az Unió biztosítja évi legfeljebb 20 000 000 EUR összegig az EBTP által az EBB meglévő technikai segítségnyújtásán felül biztosított további szolgáltatások esetében. A 2020-at követő évek tekintetében az uniós hozzájárulás közvetlenül kapcsolódik a jövőbeli többéves pénzügyi keretekbe foglalt rendelkezésekhez.

(3)          Az ESBA-megállapodás részes feleivé váló tagállamoknak képeseknek kell lenniük hozzájárulást nyújtani, mindenekelőtt készpénz vagy az EBB számára elfogadható garanciavállalás formájában. Egyéb harmadik felek a hozzájárulást csak készpénz formájában tehetik meg.

3. cikk Az ESBA irányítása

(1)          Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA-t irányítóbizottság irányítja, amely az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt célokkal összhangban meghatározza a stratégiai orientációt, a stratégiai eszközelosztást, valamint a működési szabályokat és eljárásokat, beleértve az ESBA által támogatható projektek beruházási politikáját és az ESBA kockázati profilját. Az irányítóbizottság a tagok közül választ elnököt.

(2)          Addig, amíg az ESBA-hoz csak az Unió és az EBB teljesít hozzájárulást, a tagok és a szavazatok számát az irányítóbizottságon belül a készpénz vagy garanciavállalás formájában nyújtott hozzájárulás nagysága alapján kell elosztani.

Az irányítóbizottság konszenzussal hoz határozatot.

(3)          Amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésének megfelelően az ESBA-megállapodáshoz más felek is csatlakoznak, az irányítóbizottságon belül a tagok és a szavazatok számát a hozzájárulók által a készpénz vagy garanciavállalás formájában nyújtott hozzájárulás nagysága alapján kell elosztani. A Bizottság és az EBB tagjainak és szavazatainak számát a (2) bekezdéssel összhangban ennek megfelelően újra kell számítani.

Az irányítóbizottság arra törekszik, hogy határozatait konszenzussal hozza meg. Amennyiben az irányítóbizottság az elnök által megállapított határidőig nem tud konszenzussal dönteni, az irányítóbizottság egyszerű többséggel hoz határozatot.

Amennyiben a Bizottság vagy az EBB az irányítóbizottság határozata ellen szavaz, azt nem lehet elfogadni.

(4)          Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA élére ügyvezető igazgatót kell kinevezni, akinek feladata az ESBA napi szintű irányítása, valamint az (5) bekezdésben említett beruházási bizottság üléseinek előkészítése és az elnöki teendők ellátása. Az ügyvezető igazgató munkáját a helyettes ügyvezető igazgató segíti.

Az ügyvezető igazgató negyedévente jelentést tesz az ESBA tevékenységéről az irányítóbizottságnak.

Az ügyvezető igazgatót és a helyettesét a Bizottság és az EBB együttes javaslata alapján az irányítóbizottság nevezi ki három évre, határozott idejű, megújítható megbízatással.

(5)          Az ESBA-megállapodás előírja, hogy az ESBA keretében beruházási bizottságot kell létrehozni, amelynek feladata a potenciális műveletek vizsgálata az ESBA beruházási szabályainak megfelelően, valamint a műveletek uniós garancia révén történő támogatásának jóváhagyása az 5. cikknek megfelelően, tekintet nélkül a műveletek földrajzi elhelyezkedésére.

A beruházási bizottság hat független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból áll. A független szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektfinanszírozás terén; az irányítóbizottság nevezi ki őket határozott idejű, megújítható megbízatással három évre.

A beruházási bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza.

II. FEJEZET – UNIÓS GARANCIA ÉS UNIÓS GARANCIAALAP

4. cikk Uniós garancia

Az Unió garanciát nyújt (a továbbiakban: uniós garancia) az EBB-nek az e rendelet hatálya alá tartozó, Unión belül végrehajtott finanszírozási vagy beruházási műveletekhez. Az uniós garanciát a 6. cikkben említett eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani.

5. cikk Az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírások

(1)          Az uniós garancia nyújtása az ESBA-megállapodás hatálybalépésének függvénye.

(2)          Az uniós garancia az EBB-nek a 3. cikk (5) bekezdésében említett beruházási bizottság által jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteihez vagy az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek EBA általi végrehajtása céljából biztosított finanszírozáshoz nyújtható a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően. Az érintett műveletek összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal és támogatják a következő általános célok valamelyikét:

a)      infrastruktúra-fejlesztés, többek között a közlekedés területén, mindenekelőtt az ipari központokban; energiaügy, elsősorban az energiahálózatok összekapcsolása; valamint a digitális infrastruktúra;

b)      beruházások az oktatás és képzés, az egészségügy, a kutatás-fejlesztés, az információs és kommunikációs technológia és az innováció terén;

c)      a megújuló energia terjesztése, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság fokozása;

d)      infrastrukturális projektek a környezetvédelem, a természeti erőforrások, a városfejlesztés terén és szociális területeken;

e)      pénzügyi támogatás nyújtása az 1. cikk (1) bekezdésében említett vállalkozások számára, ideértve a működőtőke-kockázatfinanszírozást.

Emellett az uniós garancia kiterjed a célzottan létrehozott olyan beruházási platformok és nemzeti fejlesztési bankok EBB-n keresztül történő támogatására, amelyek az e rendelet előírásainak megfelelő műveleteket finanszíroznak. Ebben az esetben az irányítóbizottság pontosan meghatározza a támogatható beruházási platformokra vonatkozó szabályokat.

(3)          Az Európai Beruházási Bank alapokmánya 17. cikkének megfelelően az EBB a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeire terheli az ESBA-hoz kapcsolódó költségeit. A második és harmadik albekezdés sérelme nélkül az uniós költségvetés nem fedezi az e rendelet keretében az EBB által végrehajtott finanszírozási és beruházási tevékenységekhez kapcsolódóan az EBB-nél felmerült igazgatási kiadásokat vagy bármely egyéb díjat.

Az EBB a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint a teljes fennálló uniós garanciakötelezettség 1 %-ának megfelelő kumulált maximális felső korlát erejéig lehívhatja az uniós garanciát azon költségek fedezése céljából, amelyek a finanszírozási műveletek kedvezményezettjeinek való felszámítás során nem kerültek behajtásra.

Amennyiben az EBB az ESBA nevében a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően uniós garanciával fedezett finanszírozást nyújt az EBA-nak, az EBB díjai fedezhetők az uniós költségvetésből.

(4)          Feltéve, hogy valamennyi releváns jogosultsági kritérium teljesül, a tagállamok felhasználhatják az európai strukturális és beruházási alapokat azon támogatható projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az EBB az uniós garancia fedezete mellett finanszíroz.

6. cikk Támogatható eszközök

Az 5. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában az EBB az uniós garanciát alapvetően portfólióalapon fordítja az eszközök kockázatának fedezésére.

A következő egyedi eszközök támogathatók a garanciával, illetőleg képezhetnek portfóliót:

a)           EBB-hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, valamint a finanszírozás más formái vagy hitelminőség-javító eszközök, sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-részesedések. Ezeket az eszközöket az Unióban – többek között valamely tagállam és egy harmadik ország között határokon átnyúlóan – végrehajtott műveletek javára kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani e rendeletnek megfelelően, és amennyiben az EBB-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján kerül sor;

b)           az EBB által az EBA számára nyújtott finanszírozás annak érdekében, hogy az EBA hitelt, garanciát, viszontgaranciát, egyéb más hitelminőség-javító eszközt, tőkepiaci eszközt, sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-részesedést biztosíthasson. Ezeket az eszközöket az Unióban végrehajtott műveletek javára kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani e rendeletnek megfelelően, és amennyiben az EBA-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, aláírt megállapodás alapján kerül sor.

7. cikk Az uniós garancia által biztosított fedezet és a garancia feltételei

(1)          Az EBB számára a (2) bekezdésnek megfelelően biztosított uniós garancia összege 16 000 000 000 EUR, amelyből legfeljebb 2 500 000 000 EUR juttatható az EBB által az EBA-nak nyújtott finanszírozáshoz. A 8. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül az EBB számára biztosított garancia keretében teljesített uniós kifizetések összesítve nem haladhatják meg a garancia összegét.

(2)          A garancia által egy meghatározott típusú, a 6. cikkben említett eszközportfólióra biztosított fedezetet a szóban forgó portfólió kockázata határozza meg. Az uniós garancia keretében portfólióalapú, első veszteségre nyújtott garancia vagy teljes garancia biztosítható. Az uniós garancia más hozzájárulókkal azonos feltételek mellett nyújtható.

Amennyiben az EBB finanszírozást nyújt az EBA számára az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek végrehajtásához, az uniós garancia az EBB általi finanszírozás tekintetében teljes garanciát biztosít, feltéve, hogy az EBB azonos összegű finanszírozást biztosít uniós garancia nélkül. Az uniós garancia által fedezett összeg nem haladhatja meg a 2 500 000 000 EUR-t.

(3)          Amennyiben az EBB az ESBA-megállapodással összhangban lehívja az uniós garanciát, az Unió a szóban forgó megállapodás feltételeinek megfelelően igény szerint teljesít kifizetést.

(4)          Amennyiben az Unió az uniós garancia alapján kifizetést teljesít, az EBB gondoskodik a kifizetett összegekre vonatkozó követelések behajtásáról és a behajtott összegekből visszatérítést nyújt az Uniónak.

8. cikk Uniós garanciaalap

(1)          Uniós garanciaalapot (a továbbiakban: garanciaalap) kell létrehozni, amelyből az uniós garancia lehívása esetén az EBB-nek fizetést lehet teljesíteni.

(2)          A garanciaalap forrásai a következők:

a)      kifizetések az Unió általános költségvetéséből,

b)      a garanciaalap befektetett forrásainak hozama,

c)      a nemteljesítő adósoktól az ESBA-megállapodásban meghatározott behajtási eljárásnak megfelelően behajtott összegek a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontjában előírtak szerint,

d)      az Unió által az ESBA-megállapodással összhangban kapott egyéb kifizetések.

(3)          A garanciaalap (2) bekezdés c) és d) pontjában előírt forrásai a 966/2012/EU rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően belső címzett bevételt képeznek.

(4)          A garanciaalap számára a (2) bekezdés szerint biztosított forrásokat a Bizottság közvetlenül kezeli és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, valamint az abból következő megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban fekteti be.

(5)          A garanciaalap (2) bekezdésben említett forrásait arra kell felhasználni, hogy a garanciaalap olyan megfelelő szintet (a továbbiakban: célösszeg) érjen el, amely tükrözi az uniós garanciakötelezettség teljes összegét. A célösszeg a teljes uniós garanciavállalási kötelezettség 50 %-ában kerül meghatározásra.

Kezdetben a célösszeget a (2) bekezdés a) pontjában említett források fokozatos befizetésével kell elérni. Amennyiben a garanciaalap kezdeti létrehozása során garancialehívásokra került sor, a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontjában előírt forrásai egy, a garancialehívások összegének megfelelő összegig szintén hozzájárulnak a célösszeg eléréséhez.

(6)          A Bizottság 2018. december 31-ig, majd azt követően évente felülvizsgálja a garanciaalap szintjének megfelelőségét, figyelembe véve a forrásoknak a garancia aktiválásából származó bármely csökkenését és az EBB által a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott értékelést.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az (5) bekezdésben előírt célösszeg legfeljebb 10 %-kal történő kiigazítása vonatkozásában, hogy a célösszeg jobban tükrözze az uniós garancia lehívásának kockázatát.

(7)          A célösszeg n. évben történő kiigazítását vagy a garanciaalap szintje megfelelőségének a (6) bekezdésben előírt felülvizsgálattal összhangban végrehajtott értékelését követően:

a)      bármely többletet egy művelet keretében az Unió n+1. évi általános költségvetésében a bevételkimutatás külön sorára kell visszafizetni,

b)      a garanciaalapot az n+1. évben kezdődő legfeljebb hároméves időszakban éves részletek befizetésével kell feltölteni.

(8)          2019. január 1-jétől, amennyiben a garanciából történő lehívások következtében a garanciaalap szintje nem éri el a célösszeg 50 %-át, a Bizottság jelentést nyújt be a garanciaalap feltöltéséhez esetleg szükséges rendkívüli intézkedésekről.

(9)          Amennyiben az uniós garancia lehívására kerül sor, a garanciaalap (2) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti forrásainak a célösszeget meghaladó részét az uniós garancia eredeti összegének visszaállítására kell felhasználni.

III. FEJEZET – Európai beruházási projektportfólió

9. cikk Európai beruházási projektportfólió

(1)          A Bizottság és az EBB a tagállamok támogatásával előmozdítja a jelenlegi és a potenciális jövőbeli uniós beruházási projektek átlátható portfóliójának létrehozását. A portfólió nem befolyásolja a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően kiválasztott végső projekteket.

(2)          A Bizottság és az EBB rendszeres és strukturált alapon összeállítja, frissíti és terjeszti az olyan aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célok eléréséhez.

(3)          A tagállamok rendszeres és strukturált alapon összeállítják, frissítik és terjesztik az aktuális és jövőbeli beruházásokra vonatkozó információkat a területükre vonatkozóan.

IV. FEJEZET – JELENTÉSTÉTEL, ELSZÁMOLTATHATÓSÁG ÉS ÉRTÉKELÉS

10. cikk Jelentéstétel és számvitel

(1)          Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – félévente jelentést tesz a Bizottságnak az EBB által e rendelet keretében végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentés tartalmazza az uniós garancia felhasználására vonatkozó előírásoknak való megfelelés és a 2. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján megállapított fő teljesítménymutatók értékelését. A jelentés a statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az EBB egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan és összesített alapon is tartalmazza.

(2)          Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB által végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak tartalmaznia kell a következőket:

a)      az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek értékelése a műveletek, ágazatok, országok és régiók szintjén, valamint a műveletek e rendelettel való összhangjának értékelése, és értékelés az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek az 5. cikk (2) bekezdésében megállapított célok közötti eloszlásáról;

b)      az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének, a magánszektorbeli források mozgósításának, a becsült és a tényleges eredményeknek és az EBB finanszírozási és beruházási műveletei összesített eredményének és hatásának értékelése;

c)      az EBB finanszírozási és beruházási műveletei kedvezményezettjeinek jutó pénzügyi előny értékelése, összevont alapon;

d)      az EBB finanszírozási és beruházási műveletei minőségének értékelése;

e)      az uniós garancia lehívására vonatkozó részletes információk;

f)       az ESBA pénzügyi kimutatásai.

(3)          Az uniós garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatban a Bizottság által elvégzendő számviteli és jelentéstételi feladatok, valamint a garanciaalap irányítása céljából az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente benyújtja a Bizottságnak a következőket:

a)      az EBB finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó EBB- és EBA-kockázatértékelés és besorolási információk;

b)      az Unió fennálló pénzügyi kötelezettségei az EBB finanszírozási és beruházási műveleteire nyújtott garanciák tekintetében, egyedi műveletekre lebontva;

c)      az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből származó teljes nyereség vagy veszteség az ESBA-megállapodásban a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint meghatározott portfóliókon belül.

(4)          Az EBB kérésre minden olyan további adatot benyújt a Bizottságnak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(5)          Az EBB – és adott esetben az EBA – az (1)–(4) bekezdésben említett adatokat saját költségén biztosítja.

(6)          A Bizottság minden év június 30-ig az előző naptári évre vonatkozó éves jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap helyzetéről és irányításáról.

11. cikk Elszámoltathatóság

(1)          Az Európai Parlament kérésére az ügyvezető igazgató részt vesz az Európai Parlament által az ESBA teljesítménye kapcsán tartott meghallgatáson.

(2)          Az ügyvezető igazgató szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament által az ESBA-hoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételétől számított öt héten belül.

(3)          Az Európai Parlament kérésére a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek e rendelet alkalmazásáról.

12. cikk Értékelés és felülvizsgálat

(1)          Legkésőbb [PO insert date: 18 months after the entry into force of this Regulation]-ig az EBB értékeli az ESBA működését. Az EBB benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

Legkésőbb [PO insert date: 18 months after the entry into force of this Regulation]-ig a Bizottság értékeli az uniós garancia felhasználását és a garanciaalap működését, beleértve a forrásoknak a 8. cikk (9) bekezdése szerinti felhasználását. A Bizottság benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)          2018. június 30-ig, majd ezt követően háromévente:

a)      az EBB átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az ESBA működéséről;

b)      a Bizottság átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az uniós garancia felhasználásáról és a garanciaalap működéséről.

(3)          Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – hozzájárul a Bizottság által az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően végrehajtandó értékeléshez és jelentéstételhez és biztosítja az ahhoz szükséges információkat a Bizottság számára.

(4)          Az EBB és az EBA rendszeresen benyújtja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára valamennyi független értékelő jelentését, amelyekben értékeli az e rendelet és más külső megbízások keretébe tartozó konkrét EBB- és EBA-tevékenységek során elért gyakorlati eredményeket.

(5)          Legkésőbb [OP insert date three years after the entry into force of this Regulation]-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet alkalmazásáról, mely jelentéshez adott esetben megfelelő javaslatot csatol.

V. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

13. cikk Átláthatóság és az információk nyilvánosságra hozatala

Az EBB – a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó saját átláthatósági politikájával összhangban – weboldalán a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az EBB finanszírozási és beruházási műveleteihez kapcsolódó információkat, valamint azt, hogy ezek a műveletek hogyan járulnak hozzá az 5. cikk (2) bekezdésében említett általános célokhoz.

14. cikk A Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzés

Az uniós garanciát, valamint az annak keretében teljesítendő, az Unió általános költségvetését érintő kifizetéseket és behajtásokat a Számvevőszék pénzügyi ellenőrzés alá vonja.

15. cikk Csalás elleni intézkedések

(1)          Az EBB haladéktalanul értesíti az OLAF-ot és rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat, ha az uniós garanciával fedezett műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezheti, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő potenciális csalás, korrupció, pénzmosás vagy más jogellenes tevékenység folyik.

(2)          A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben[5], a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben[6] és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben[7] megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vizsgálati cselekményeket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az uniós garanciával fedezett műveletekkel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogellenes tevékenység. Az OLAF megküldheti az érintett tagállamok illetékes hatóságainak a vizsgálatok során szerzett információkat.

Amennyiben a jogellenes tevékenységek bizonyítást nyernek, az EBB az uniós garancia által fedezett műveletei tekintetében behajtásra irányuló intézkedéseket tesz.

(3)          Az e rendelet alapján támogatott műveletekre vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodások olyan rendelkezést tartalmaznak, amely az ESBA-megállapodásnak, az EBB szabályainak és az alkalmazandó szabályozási előírásoknak megfelelően csalás, korrupció és más jogellenes tevékenység esetén lehetővé teszi az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárást. Az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárás alkalmazására vonatkozó határozatot a megfelelő finanszírozási vagy beruházási megállapodással összhangban kell meghozni.

16. cikk Kizárt tevékenységek és nem együttműködő joghatóságok

(1)          Az EBB finanszírozási és beruházási műveletei során nem támogatja a jogellenes célból – például a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás és az adókijátszás, a korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás céljából – végzett tevékenységeket. Mindenekelőtt az EBB – az Unió, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport szabályai alapján gyengén szabályozottnak vagy nem együttműködőnek minősített joghatóságokkal szembeni politikájának megfelelően – nem vesz részt olyan finanszírozási vagy beruházási műveletben, amely nem együttműködő joghatóságban található gazdasági egységen keresztül kerül végrehajtásra.

(2)          Az EBB a finanszírozási és beruházási műveletei során a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban előírt elveket és normákat alkalmazza, többek között azon követelményt, hogy adott esetben ésszerű intézkedéseket kell hozni a tényleges tulajdonos személyazonosságának a megállapítására.

17. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1)          A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)          A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő hároméves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 8. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)          A 8. cikk (6) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

VI. FEJEZET – MÓDOSÍTÁSOK

18. cikk Az 1291/2013/EU rendelet módosításai

Az 1291/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

(1)        A 6. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)      A Horizont 2020 végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeg 74 328,3 millió EUR folyó árakon, amelyből maximum 71 966,9 millió EUR fordítható az EUMSZ XIX. címe alapján végzett tevékenységekre.

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

(2)        Az EUMSZ XIX. címe alapján végzett tevékenységekre fordított összeg az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti prioritások között a következőképpen oszlik meg:

a) Kiváló tudomány: 23 897,0 millió EUR folyó árakon;

b) Ipari vezető szerep: 16 430,5 millió EUR folyó árakon;

c) Társadalmi kihívások: 28 560,7 millió EUR folyó árakon.

Az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott, a Horizont 2020-ból különös célkitűzésekre és a JRC-nek a nem nukleáris közvetlen cselekvéseire fordítható uniós pénzügyi hozzájárulás legmagasabb teljes összege a következő:

i. „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése”, 782,3 millió EUR folyó árakon;

ii. „Tudomány a társadalommal és a társadalomért”, 443,8 millió EUR folyó árakon;

iii. a JRC nem nukleáris közvetlen cselekvései, 1 852,6 millió EUR folyó árakon.

A prioritások indikatív bontása, valamint az 5. cikk (2) bekezdésében és (3) bekezdésében meghatározott különös célkitűzések a II. mellékletben kerültek meghatározásra.

(3)        Az EIT a Horizont 2020-ból a II. mellékletben foglaltak szerint, folyó árakon legfeljebb 2 361,4 millió EUR összegű hozzájárulással finanszírozható.”

(2)        A II. melléklet helyébe e rendelet I. melléklete lép.

19. cikk Az 1316/2013/EU rendelet módosításai

Az 1316/2013/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)      A 2014 és 2020 közötti időszakban a CEF végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeg folyó árakon 29 942 259 000 EUR (*). Ez az összeg a következőképpen oszlik meg:

a) közlekedési ágazat: 23 550 582 000 EUR, ebből 11 305 500 000 EUR-t a Kohéziós Alapból kell átcsoportosítani kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra;

b) távközlési ágazat: 1 041 602 000 EUR;

c) energetikai ágazat: 5 350 075 000 EUR;

Az említett összegek nem érintik az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (*) szerinti rugalmassági mechanizmus alkalmazását.

(*) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).”

VII. FEJEZET – Átmeneti és záró rendelkezések

20. cikk Átmeneti rendelkezés

Az EBB vagy az EBA által a 2015. január 1-je és az ESBA-megállapodás megkötése közötti időszakban aláírt finanszírozási és beruházási műveletek esetében az EBB vagy az EBA kérheti a Bizottságtól az uniós garanciával való fedezést.

A Bizottság megvizsgálja az említett műveleteket és – amennyiben megfelelnek az 5. cikkben és az ESBA-megállapodásban megállapított tartalmi követelményeknek – dönt az uniós garancia e műveletekre történő kiterjesztéséről.

21. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

elnök                                                              elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról

1.2.        A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[8]

Szakpolitikai terület: Gazdasági és pénzügyek

Tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenység: Pénzügyi műveletek és eszközök

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenységek részletes leírását lásd a 3.2. szakaszban.

Szakpolitikai terület: Mobilitás és közlekedés

Szakpolitikai terület: Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok

Szakpolitikai terület: Energia

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre[9] irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzés(ek)

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A növekedést előmozdító beruházások támogatása az uniós költségvetési prioritásokkal összhangban, különösen a következő területeken:

1)       Stratégiai infrastruktúra (digitális és energetikai beruházások az uniós szakpolitikáknak megfelelően)

2)       Közlekedési infrastruktúra az ipari központokban, oktatás, kutatás és innováció

3)       A foglalkoztatást – különösen a kkv-k finanszírozása és az ifjúsági foglalkoztatásra irányuló intézkedések révén – előmozdító beruházások

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

Az Európai Beruházási Bank (EBB) finanszírozási és beruházási műveletei számának és volumenének növelése a kiemelt területeken

2. sz. konkrét célkitűzés

Az Európai Beruházási Alap (EBA) kis- és középvállalkozásokra irányuló finanszírozási volumenének növelése

3. sz. konkrét célkitűzés

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform létrehozása

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

ECFIN: Pénzügyi műveletek és eszközök

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A kezdeményezésnek lehetővé kell tennie, hogy az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap által az 1.4.1. pontban említett területeken végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek nagyobb volumenűek legyenek, és – az EBB esetében – kockázatosabb, de gazdaságilag életképes projektekre is kiterjedjenek.

Az EBB-nek nyújtott uniós garanciának multiplikátorhatást kell eredményeznie úgy, hogy a kezdeményezés keretében nyújtott 1 EUR összegű garancia 15 EUR összegű projektberuházást eredményezhessen.

Ezáltal a kezdeményezésnek 2020-ig legalább 315 milliárd EUR összegű projektfinanszírozást kell mozgósítania. Ez Unió-szerte általánosságban hozzájárul a beruházások növeléséhez, ezáltal pedig a potenciális és a tényleges növekedés és a foglalkoztatás erősítéséhez.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A cél a beruházások növelése az 1.4.1. pontban felsorolt stratégiai területeken.

Ezzel összefüggésben a következő mutatók kerülnek alkalmazásra:

– a kezdeményezés keretében EBB-/EBA-finanszírozásban részesülő projektek/kkv-k száma.

– az elért átlagos multiplikátorhatás. A várt multiplikátorhatás az uniós garancia felhasználása tekintetében körülbelül 15 a kezdeményezés keretében támogatott projektekre fordított összes beruházással összevetve, valamint az ügyletek feltételeit figyelembe véve.

– a támogatott projektekre fordított finanszírozás kumulált nagysága

Az eredmények nyomon követése az EBB jelentésein és piackutatáson alapul majd.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A kezdeményezés méretgazdaságosságot biztosít az innovatív pénzügyi eszközök felhasználása terén, mivel az egész Unióban mozgósítja a magánberuházást, és e célra hatékonyan használja fel az európai intézményeket, valamint azok szakértelmét és tudását. A földrajzi korlátok hiánya az Unióban növeli a vonzerőt a beruházások szempontjából, és a támogatott projektek összességét tekintve a kockázat alacsonyabb lesz annál, mint amilyen egyetlen tagállamban lenne.

1.5.2.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A Bizottság értékes tapasztalatokat szerzett az innovatív pénzügyi eszközökkel kapcsolatban elsősorban a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszában és a meglévő EU-EBB pénzügyi eszközök, például a COSME, a Horizont 2020 és a projektkötvény-kezdeményezés keretében kidolgozott eszközök használata révén.

1.5.3.     Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A kezdeményezés teljes mértékben összeegyeztethető az 1a. fejezethez tartozó meglévő programokkal, mindenekelőtt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel, a Horizont 2020 keretprogrammal és a COSME-val.

A Bizottság által a pénzügyi források kezelése terén szerzett szakértelem és a meglévő EU-EBB pénzügyi eszközökkel összefüggő tapasztalatok hasznosítása révén kiaknázhatók a szinergiák.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[10]

X Bizottság általi közvetlen irányítás

– X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– ¨  végrehajtó ügynökségen keresztül

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– ¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– ¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– ¨ az EBB és az Európai Beruházási Alap

– ¨ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

– ¨ közjogi szervek

– ¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

– ¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

– ¨ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

– Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A garanciaalapot a Bizottság közvetlenül irányítja.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A javaslat 10. cikkének megfelelően az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – félévente jelentést tesz a Bizottságnak az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiről. Emellett az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB által végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekről. A Bizottságnak minden év június 30-ig az előző évre vonatkozó éves jelentést kell küldenie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap helyzetéről és irányításáról.

A javaslat 12. cikkének megfelelően az EBB értékeli az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) működését és értékelését benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Emellett a Bizottság értékeli az uniós garancia felhasználását és a garanciaalap működését, és az értékelést benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 2018. június 30-ig, majd ezt követően háromévente átfogó jelentést kell készíteni az ESBA működéséről, valamint az uniós garancia felhasználásáról és a garanciaalap működéséről.

2.1.1.     Irányítási és kontrollrendszer

A javaslat 14. cikke megállapítja, hogy az uniós garanciát, valamint az annak keretében teljesítendő, az Unió általános költségvetését érintő kifizetéseket és behajtásokat a Számvevőszék pénzügyi ellenőrzés alá vonja.

Az EBB finanszírozási és beruházási műveleteit saját szabályaival és eljárásaival összhangban kezeli, amelyekbe beletartozik a megfelelő pénzügyi ellenőrzés, valamint a kontroll- és monitoringintézkedések. Az EBB alapokmányának rendelkezése szerint az EBB külső könyvvizsgálók által támogatott Ellenőrző Bizottsága felelős az EBB műveletei és könyvei szabályszerűségének ellenőrzéséért. Az EBB elszámolását a bank Igazgatótanácsa évente jóváhagyja.

Ezen túlmenően az EBB Igazgatótanácsa, amelyben a Bizottságot egy igazgató és egy igazgatóhelyettes képviseli, hagyja jóvá az EBB minden finanszírozási és beruházási műveletét, és nyomon követi, hogy a bankot alapokmányának és a Kormányzótanács által meghatározott általános irányelveknek megfelelően irányítsák.

A Bizottság, a Számvevőszék és az EBB által 2003 októberében megkötött, hatályos háromoldalú egyezmény részletezi azokat a szabályokat, amelyek szerint a Számvevőszék az EBB európai uniós garancia által fedezett finanszírozási műveleteivel kapcsolatos könyvvizsgálatait végzi.

2.1.2.     Felismert kockázat(ok)

Az EBB uniós garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletei nem elhanyagolható mértékű pénzügyi kockázatot jelentenek. A garancia lehívásának lehetősége valós. A becslések szerint azonban a garanciaalap biztosítja az uniós költségvetés számára szükséges védelmet. A projektek végrehajtása során felmerülhet késedelem és költségtúllépés.

A kezdeményezés költséghatékonyságát – még ha óvatos feltételezéseken is alapul – hátrányosan befolyásolhatja az eszközök nem megfelelő piaci kihasználtsága és az is, hogy az idővel változó piaci feltételek csökkentik a feltételezett multiplikátorhatást.

A 8. cikk (4) bekezdésének megfelelően a garanciaalap forrásait be kell fektetni. A szóban forgó befektetésekhez befektetési kockázat (például piaci kockázat és hitelkockázat) és némi működési kockázat kapcsolódik.

2.1.3.     A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk.

Az ESBA-t egy irányítóbizottság irányítja majd, amely meghatározza a stratégiai orientációt, a stratégiai eszközelosztást, valamint a működési szabályokat és eljárásokat, beleértve az ESBA által támogatható projektek befektetési politikáját és az ESBA kockázati profilját.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásának infrastrukturális és jelentősebb közepes tőkeértékű projektekhez való felhasználásáról egy beruházási bizottság dönt. A beruházási bizottságnak a beruházási projektek terén elismert és tapasztalt független szakértőkből kell állnia és elszámoltatható az irányítóbizottság felé, amely felügyeli az ESBA célkitűzéseinek teljesülését.

Az ESBA élére ügyvezető igazgatót neveznek ki, akinek feladata az ESBA napi szintű irányítása és a beruházási bizottság üléseinek előkészítése. Az ügyvezető igazgató közvetlenül elszámoltatható az irányítóbizottság felé és negyedévente jelentést tesz az irányítóbizottságnak az ESBA tevékenységéről. Az ügyvezető igazgatót az irányítóbizottság nevezi ki három évre, határozott idejű, megújítható megbízatással.

A Bizottság a garanciaalap eszközeit a rendeletnek, valamint hatályos belső szabályainak és eljárásainak megfelelően kezeli.

2.2.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A javaslat 15. cikke tisztázza az e kezdeményezés keretében támogatott műveletekkel kapcsolatos, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végrehajtott vizsgálatokra vonatkozó hatáskört. Az EBB Igazgatótanácsának 2004. július 27-i, az EBB és az OLAF közötti együttműködésről szóló határozata alapján a Bank konkrét szabályokat állapított meg az esetleges csalás, korrupció és a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő illegális tevékenységek kapcsán az OLAF-fal folytatott együttműködésre vonatkozóan.

Ezen túlmenően az EBB szabályai és eljárásai alkalmazandók, így az EBB Igazgatási Bizottsága által 2013 márciusában jóváhagyott belső vizsgálati eljárások. Emellett az EBB 2013 szeptemberében elfogadta „Az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló politika” című iránymutatást.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· A jelenlegi költségvetési tételeket lásd a 3.2. szakaszban.

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

|| diff./nem diff.[11] || EFTA-országoktól[12] || tagjelölt országoktól[13] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1a. || 01 04 04 – Az ESBA-nak nyújtott garancia || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

1a. || 01 04 05 – Az ESBA garanciaalap feltöltése || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

1a. || 01 04 06 – Európai Beruházási Tanácsadó Platform || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap finanszírozási forrásai || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

EURÓPAI HÁLÓZATFINANSZÍROZÁSI ESZKÖZ, ebből || 790 || 770 || 770 || 970 || || || 3300

06 02 01 01 – A szűk keresztmetszetek megszüntetése, a vasúti átjárhatóság fejlesztése, a hiányzó kapcsolatok kialakítása és a határokon átnyúló szakaszok fejlesztése 06 02 01 02 – Fenntartható és hatékony közlekedési rendszerek biztosítása 06 02 01 03 – A közlekedési módok integrációjának és összekapcsolódásának optimalizálása, valamint a közlekedés átjárhatóságának fejlesztése || 560,3 34,9 104,8 || 520,3 32,4 97,3 || 480,3 29,9 89,8 || 600,3 37,4 112,3 || || || 2161,2 134,6 404,2

09 03 03 – A transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák átjárhatóságának, fenntartható telepítésének, működtetésének és fejlesztésének, valamint európai szintű koordinációjának előmozdítása || || || 50 || 50 || || || 100

32 02 01 01 – A belső energiapiac további integrációja, a villamosenergia- és a gázhálózatok határokon átnyúló átjárhatósága 32 02 01 02 – Az uniós energiaellátás biztonságának javítása 32 02 01 03 – Hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez és a környezetvédelemhez || 30 30 30 || 40 40 40 || 40 40 40 || 56,7 56,6 56,7 || || || 166,7 166,6 166,7

HORIZONT 2020, ebből || 70 || 860 || 871 || 479 || 150 || 270 || 2700

02 04 02 01 –Vezető szerep az űrkutatásban 02 04 02 03 – A kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében az innováció fokozása 02 04 03 01 – Az erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozásra rugalmasan reagáló gazdaság, valamint a fenntartható nyersanyagellátás megvalósítása 02 04 03 02 – Biztonságos európai társadalmak előmozdítása || 11 1,8 3,7 7,5 || 29,9 2,1 7,0 25 || 27,9 6,1 7 25 || 11,6 6,5 17,5 10,4 || || || 80,4 16,5 35,2 67,9

05 09 03 01 – Megfelelő tartalékok biztosítása biztonságos és jó minőségű élelmiszerekből és más, bioalapú termékekből || || 30 || 37 || 33 || || || 100

06 03 03 01 – Környezetbarát, biztonságos és gördülékeny európai közlekedési rendszer kialakítása || || 37 || 37 || 26 || || || 100

08 02 01 01 – A felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül 08 02 01 03 – Az európai kutatási infrastruktúra megerősítése, ideértve az elektronikus infrastruktúrát is 08 02 02 01 – Vezető szerep a nanotechnológia, a fejlett anyagok, a lézertechnológia, a biotechnológia és a korszerű gyártás és feldolgozás területén 08 02 02 03 – Az innováció fokozása a kis- és középvállalkozások körében 08 02 03 01 – Az élethosszig tartó egészség és jólét javítása 08 02 03 02 – Megfelelő tartalékok biztosítása biztonságos és jó minőségű élelmiszerekből és más, bioalapú termékekből 08 02 03 03 – Áttérés egy megbízható, fenntartható és versenyképes energiarendszerre 08 02 03 04 – Erőforrás-hatékony, környezetbarát, biztonságos és fennakadások nélküli európai közlekedési rendszer megvalósítása 08 02 03 05 – Erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság megvalósítása, fenntartható nyersanyagellátás biztosítása 08 02 03 06 – Inkluzív, innovatív és gondolkodó európai társadalmak kialakítása 08 02 04 – A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése 08 02 06 – Tudomány a társadalommal és a társadalomért || || 91,3 17,7 38,3 3,4 51,3 8,5 30,9 12,5 28,1 10,7 9,3 5,1 || 91,0 17,6 38,5 3,4 43,3 10,7 31,2 17,6 27,9 10,6 10,1 5,1 || 14,2 3,9 10,0 0,8 11,9 3,3 6,5 4,2 5,8 2,3 2,0 1,1 || 0,5 8,8 32,6 1,7 26,8 12,6 14,7 26,9 13,0 5,3 4,6 2,6 || 24,2 15,4 49,6 3,0 47,6 18,2 25,9 41,4 22,8 9,3 8,1 4,5 || 221,2 63,3 169,1 12,3 180,9 53,2 109,1 102,4 97,7 38,3 34,2 18,4

09 04 01 01 – A kutatás erősítése a jövőbeni és a feltörekvő technológiák területén 09 04 01 02 – Az európai kutatási infrastruktúra megerősítése, ideértve az elektronikus infrastruktúrát 09 04 02 01 – Vezető szerep az információs és kommunikációs technológiák területén 09 04 03 01 – Az egész életen át tartó egészség és jólét javítása 09 04 03 02 - Az inkluzív, innovatív és gondolkodó európai társadalmak előmozdítása 09.040303 – Biztonságos európai társadalmak előmozdítása || || 35 15,9 120,3 19,2 6,1 7,4 || 45,4 15,3 114,8 15,5 5,8 7,1 || 37,4 10,4 71,7 13,6 3,9 4,9 || || || 117,9 41,6 306,8 48,3 15,9 19,5

10 02 01 – „Horizont 2020” keretprogram – Az uniós szakpolitikák ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatása || 11 || 12 || 13 || 14 || || || 50

15 03 01 01 – Marie Skłodowska-Curie-cselekvések — Új készségek, a tudás és az innováció kialakítása, kibontakoztatása és átadása 15 03 05 – Európai Innovációs és Technológiai Intézet – A felsőoktatást, a kutatást és az innovációt felölelő tudásháromszög integrálása || 25 || 30 136 || 60 107 || 70 22 || -30 30 || -30 30 || 100 350

32 04 03 01 – Áttérés egy megbízható, fenntartható és versenyképes energiarendszerre || 10 || 40 || 40 || 60 || || || 150

AZ ITER ÁTPROGRAMOZÁSA 2015 ÉS 2020 KÖZÖTT 08 04 01 02 – Az ITER létesítményeinek építése, üzemeltetése és hasznosítása – ITER európai közös vállalkozás – Fusion for Energy (F4E) || 490 || || || -70 || -150 || -270 || -

Nem felosztott tartalék (beleértve a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot) || || 400 || 1000 || 600 || || || 2000

Az ESBA-garanciaalap feltöltésének finanszírozási forrásai összesen || 1350 || 2030 || 2641 || 1979 || || || 8000

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform finanszírozása – 08 04 01 02 – ITER létesítményeinek építése, üzemeltetése és hasznosítása – ITER európai közös vállalkozás – Fusion for Energy (F4E) || 10 || || || -10 || || || -

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform finanszírozása – fel nem osztott tartalék || || 20 || 20 || 30 || 20 || 20 || 110

AZ ESBA-HOZ NYÚJTOTT HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZESEN || 1360 || 2050 || 2661 || 1999 || 20 || 20 || 8110

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete   || 1 A || Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

FŐIGAZGATÓSÁG: ECFIN || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

ŸOperatív előirányzatok || || || || || || ||

01 04 05 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 1350 || 2030 || 2641 || 1979 || 0 || 0 || 8000

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0 || 500 || 1000 || 2000 || 2250 || 2250 || 8000

01 04 06 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 1a. || 10 || 20 || 20 || 20 || 20 || 20 || 110

Kifizetési előirányzatok || 2 a. || 10 || 20 || 20 || 20 || 20 || 20 || 110

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[14] || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || ||

Az ECFIN Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 1360 || 2050 || 2661 || 1999 || 20 || 20 || 8110

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 10 || 520 || 1020 || 2020 || 2270 || 2270 || 8110

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 1360 || 2050 || 2661 || 1999 || 20 || 20 || 8110

Kifizetési előirányzatok || (5) || 10 || 520 || 1020 || 2020 || 2270 || 2270 || 8110

ŸBizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1A. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 1360 || 2050 || 2661 || 1999 || 20 || 20 || 8110*

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 10 || 520 || 1020 || 2020 || 2270 || 2270 || 8110*

* Megjegyzés: a pénzügyi kimutatás mellékletében meghatározottaknak megfelelően további előirányzatokra lehet szükség.

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || ||

ŸBizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret1-4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete   || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: ECFIN ||

ŸHumánerőforrás || 0,264 || 0,528 || 0,792 || 0,924 || 0,924 || 1,056 || 4,488

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,36 || 0,725 || 0,495 || 0,615 || 0,4 || 0,42 || 3,015

ECFIN Főigazgatóság ÖSSZESEN || || 0,624 || 1,253 || 1,287 || 1,539 || 1,324 || 1,476 || 7,503

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,624 || 1,253 || 1,287 || 1,539 || 1,324 || 1,476 || 7,503

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 1360,624 || 2051,253 || 2662,287 || 2000,539 || 21,324 || 21,476 || 8117,503

Kifizetési előirányzatok || 10,624 || 521,253 || 1021,287 || 2021,539 || 2271,324 || 2271,476 || 8117,503

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN ||

||

Típus[15] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség ||

1. konkrét célkitűzés: Az EBB finanszírozási és beruházási műveletei számának és volumenének növelése a kiemelt területeken és 2. konkrét célkitűzés: Az EBA kis- és középvállalkozásokra irányuló finanszírozási volumenének növelése ||

|| || || || 1350 || || 2030 || || 2641 || || 1979 || || || || || || 8000 ||

3. konkrét célkitűzés: Európai Beruházási Tanácsadó Platform létrehozása ||

|| || || || 10 || || 20 || || 20 || || 20 || || 20 || || 20 || || 110 ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || 1360 || || 2050 || || 2661 || || 1999 || || 20 || || 20 || || 8110 ||

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,264 || 0,528 || 0,792 || 0,924 || 0,924 || 1,056 || 4,488

Egyéb igazgatási kiadások || 0,36 || 0,725 || 0,495 || 0,615 || 0,4 || 0,42 || 3,015

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,624 || 1,253 || 1,287 || 1,539 || 1,324 || 1,476 || 7,503

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó[16] előirányzatok || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0,624 || 1,253 || 1,287 || 1,539 || 1,324 || 1,476 || 7,503

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

|| || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

|| ŸA létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) || || ||

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 2 || 4 || 6 || 7 || 7 || 8

|| XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || ||

ŸKülső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[17] ||

|| XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) || || || || || ||

|| XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || ||

|| XX 01 04 yy [18] || – a központban || || || || || ||

|| – a küldöttségeknél || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 2 || 4 || 6 || 7 || 7 || 8

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || · eszközkezelés: portfóliókezelés, mennyiségi elemzés, a kockázatelemző munka támogatása; · a közvetlen irányításhoz kapcsolódó támogató feladatok, mindenekelőtt kockázatkezelés és „middle-office” kifizetési feladatok; · a garanciák kezelése, jelentéstétel és nyomon követés (projektportfólió)  · pénzügyi beszámolási / számviteli és jelentéstételi tevékenységek

Külső munkatársak ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült hatás

– X  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[19]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[…]

Melléklet

a pénzügyi kimutatáshoz,

amely a következő dokumentumot kíséri

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Stratégiai Beruházási Alapról

A javaslat 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően a garanciaalap és az Európai Stratégiai Beruházási Alap forrásaiból származó bevételeket a garanciaalaphoz kell rendelni.

Az említett bevételek felhasználásakor a következő kifizetési kötelezettségeknek kell teljesülniük. Amennyiben azonban az említett források nem elegendőek a kifizetési kötelezettségek teljesítéséhez, azokat az uniós költségvetésből kell teljesíteni. Ezért ezek növelhetik a pénzügyi kimutatásban feltüntetett kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokat.

millió EUR

|| 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

Az Európai Beruházási Alap (EBA) általi fokozott segítségnyújtás

|| 11,5 || 3,6 || 5,7 || 6,8 || 9,0 || 11,7 || 48,3*

*Megjegyzés: Az EBB által az uniós garancia kapcsán eljárva az EBA-nak fizetendő igazgatási díjak. 2020 után körülbelül 57 millió EUR összegű további kiadások várhatók. Az adatok az EBA termékösszetételére vonatkozó feltételezéseken és a dokumentum készítésekor tett feltételezéseken alapulnak, de később jelentősen módosulhatnak.

[1]               Az „Európai beruházási terv” című közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak. COM(2014) 903 final

[2]               Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

[3]               Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

[4]               Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

[5]               Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

[6]               A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

[7]               A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

[8]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB: activity-based budgeting).

[9]               A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[10]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[11]             Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

[12]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[13]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[14]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[15]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[16]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[17]             AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[18]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

[19]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

I. melléklet

II. melléklet

A költségvetés bontása

A Horizont 2020-ra irányadó indikatív bontás a következő:

|| millió EUR folyó árakon

I. Kiváló tudomány, ebből: || 23 897,0

   1. Európai Kutatási Tanács (EKT) || 12 873,6

   2. Jövőbeli és kialakulóban lévő technológiák || 2 578,1

   3. Marie Skłodowska–Curie-cselekvések || 6 062,3

   4. Kutatási infrastruktúrák || 2 383,1

II. Ipari vezető szerep, ebből: || 16 430,5

   1. Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (*), (****) || 13 000,7

   2. Kockázatfinanszírozáshoz jutás (**) || 2 842,3

   3. Innováció a kkv-knél (***) || 587,4

III. Társadalmi kihívások, ebből (****) || 28 560,7

   1. Egészségügy, demográfiai változások és jólét || 7 242,6

   2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a tengerekkel és a szárazföldi vizekkel kapcsolatos kutatás, valamint a biogazdaság || 3 698,2

   3. Biztonságos, tiszta és hatékony energia || 5 672,1

   4. Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés || 6 137,0

   5. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok || 2 948,3

   6. Európa a változó világban – inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak || 1 255,2

   7. Biztonságos társadalmak – Európa és polgárai szabadságának és biztonságának védelme || 1 607,3

IV. A kiválóság fokozása és a részvétel ösztönzése || 782,3

V. A tudomány a társadalommal és a társadalomért || 443,8

VI. A Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései || 1 852,6

VII. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) || 2 361,4

ÖSSZESEN || 74 328,3

(*) Ebből 7 404 millió EUR az információs és kommunikációs technológiákra (IKT) – azon belül 1 539 millió EUR a fotonikára, valamint a mikro- és nanoelektronikára –, 3 716 millió EUR a nanotechnológiára, a fejlett anyagokra és a korszerű gyártásra és feldolgozásra, 498 millió EUR a biotechnológiára és 1 399 millió EUR a világűrre szánt keret. Ennek következtében 5 753 millió EUR áll majd rendelkezésre a kulcsfontosságú alaptechnológiák támogatására.

(**) Ebből az összegből várhatóan körülbelül 959 millió EUR jut a stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) projektjeinek megvalósítására. Az összegnek mintegy harmada jut a kkv-kre.

(***) Azon cél elérése érdekében, hogy a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés és a „Társadalmi kihívások” prioritás költségvetési keretének együttesen legalább 20 %-a jusson a kkv-kre, kezdetben e két költségvetés minimum 5 %-a a kkv-kat támogató eszközhöz kerül. A Horizont 2020 időtartama alatt a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés és a „Társadalmi kihívások” prioritás teljes költségvetéseinek átlagosan legalább 7 %-a kerül a kkv-kat támogató eszközhöz.

(****) A gyorsított innovációt célzó eszköz keretében végzett kísérleti tevékenységek a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés és a „Társadalmi kihívások” prioritás vonatkozó részeiből kapnak finanszírozást. Elegendő számú projekt fog elindulni ahhoz, hogy lehetővé váljon a kísérleti program teljes körű értékelése. ”