17.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 423/35

1.

ajánlásokat fogalmaz meg a pénzügyi eszközök területfejlesztési célú alkalmazására, és ennek megalapozásaképpen a jogi környezetet, a területfejlesztési politikában jelentkező haszon kérdését, a hatékonyság biztosítását és a pénzügyi eszközök alkalmazásának intézményesítését elemzi;

2.

kiemeli, hogy mivel a pénzügyi eszközök alkalmazása igen fontos a területfejlesztés szempontjából, a vélemény kidolgozása keretében összegyűjtötte a COTER szakbizottság és a BUDG csoport tagjainak tapasztalatait, és konzultációt folytatott az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és más, a pénzügyi eszközök alkalmazása terén szaktudásban és tapasztalatban gazdag szereplőkkel;

3.

megállapítja, hogy a pénzügyi eszközök a területfejlesztés fontos eszközei lehetnek. A visszatérítendő finanszírozások a befektetett tőke hatékonyabb felhasználását biztosíthatják olyan területeken, ahol a magánfinanszírozás kiegészítheti az államit, és ahol elég vonzóak a hozamok;

4.

hangsúlyozza, hogy a támogatási rendszer alapvetően fontos szerepet játszik a területfejlesztés ösztönzésében, különösen ott, ahol a piac csődöt mondott, és ahol valós tényezőként merülnek fel a területi kohézióval kapcsolatos kihívások. Emellett rámutat arra, hogy a támogatások és a pénzügyi eszközök kiegészítik egymást, mivel elvileg eltérő helyzetekben alkalmazandók. A pénzügyi eszközök alkalmazásának népszerűsítése nem vezethet a támogatások túlzott mértékű korlátozásához, illetve ahhoz, hogy a finanszírozásból kiszoruljon a kohéziós politikára elkülönített uniós költségvetés;

5.

támogatja a 2014–2020-as kohéziós politika végrehajtásának kihívásairól szóló, 2015. június 9-én Rigában elfogadott tanácsi következtetéseket, amelyekben felkérik az Európai Bizottságot, „hogy adjon iránymutatást a pénzügyi eszközök felhasználására és a különféle eszközök közötti szinergiákra vonatkozóan késedelem nélkül, koherens, konzisztens és átlátható formában, és vizsgálja meg, hogy hogyan lehetne egyértelműbb rendszert teremteni anélkül, hogy új kötelezettségek megteremtésével túllépnénk a társ-jogalkotók által elfogadott jogi rendelkezések hatályán”;

6.

tudomásul veszi az Európai Számvevőszék 05/2015 sz. különjelentésének (1) következtetéseit a pénzügyi eszközök vidéki területeken történő alkalmazásától. Ezek felhívták a figyelmet a garanciaalap túltőkésítettségének veszélyeire a magánbefektetők részéről mutatkozott kereslettel összefüggésben, valamint a fellendítő hatás hiányának következményeire olyan esetekben, amikor az állami finanszírozás kiegészítésére magánfinanszírozást vesznek igénybe. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja le a jelentés tanulságait.

7.

a strukturális alapokra támaszkodó állami beavatkozások célja, hogy biztosítsák az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkének érvényesülését. Az illetékes uniós és tagállami hatóságoknak az álláspontok ismertetésekor és a pénzügyi eszközökre vonatkozó határozatok meghozatalakor mindig meg kell vizsgálniuk a szóban forgó cél teljesítésére gyakorolt hatásokat;

8.

ha a pénzügyi eszközök alkalmazása nincs elegendő mértékben szabályozva, az ugyanolyan káros, mint amikor túl van szabályozva. Most, a 2014–2020-as pénzügyi terv kezdetekor különösen fontos, hogy mielőbb elfogadják az összes szükséges jogi intézkedést annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg azok a hibák, amelyek a nemrégiben lezárult, 2007–2013-as pénzügyi terv elején jelentkeztek;

9.

azután, hogy a tagállamok megkezdték az európai strukturális és beruházási alapokból (ESBA) finanszírozott eszközök alkalmazását, csak kivételes esetben kerülhet sor uniós szintű szabályozás bevezetésére. Garantálni kell, hogy az európai uniós hatóságok és intézmények, különösen pedig az Európai Bizottság minden olyan jogszabálybeli módosításról konzultáljon a régiók képviselőivel, amely befolyásolja a területfejlesztés szempontjából fontos pénzügyi eszközök tervezését, végrehajtását és elszámolását;

10.

elengedhetetlen egy állandó párbeszéd kialakítása a régiók, az Európai Bizottság, az EBB és a vállalkozásokat képviselő szövetségek között, melynek keretében megvitatják a hatályos jogszabályok értelmezését, végrehajtásuk hatásait, illetve a felmerülő problémákat, hogy maximalizálni lehessen az ESBA-ból finanszírozott pénzügyi eszközök végrehajtásának előnyeit. A Régiók Bizottsága szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság mielőbb intézményesítsen egy ilyen együttműködést;

11.

megjegyzi továbbá, hogy minden kapcsolódó információnak átláthatónak kell lennie, a lehető legjobban lebontva és egyszerűsített formában kiközölve, annak érdekében, hogy minden érintett, potenciális fizikai vagy jogi személy rendelkezhessen a beruházási vagy fejlesztési döntés meghozatalához szükséges minden háttér-információval. Ezáltal csökkenthető a rejtett kockázat vállalása, pontosan felmérhetőek és betervezhetőek az adminisztratív lépések és összességében növelhető a beruházási kedv;

12.

gondoskodni kell arról, hogy a problémák, amelyekkel a 2007–2013-as időszakban a visszatérítendő eszközök bevezetése és alkalmazása mellett döntő helyi és regionális önkormányzatok most szembesülnek, ne tartsák vissza őket attól, hogy a 2014–2020-as programtervezési időszakban is ezt a finanszírozási formát válasszák. Intézkedéseket kell hozni annak biztosítására is, hogy az irányító hatóságokat, a pénzügyi közvetítőket és különösen a végfelhasználókat ne terhelje az a kockázat, amit a pénzügyi eszközök 2007–2013-as időszakon belüli elégtelen szabályozása jelentett;

13.

ha a 2007–2013-as pénzügyi terv keretében esetleges korrekciókat hajtanak végre, akkor szem előtt kell tartani, hogy a 2006. július 11-én kelt, 1083/2006/EK tanácsi rendelet 98. cikkével összhangban figyelembe kell venni a szabálytalanságok jellegét és súlyát, valamint az alapok által elszenvedett pénzügyi veszteségeket. Az Európai Bizottságnak intézkedéseket kell hoznia annak garantálására, hogy a szóban forgó rendelkezést mind uniós, mind tagállami szinten betartsák;

14.

megjegyzi, hogy a kockázatfinanszírozási célú befektetések ösztönzését célzó állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások (2) 20. pontja kimondja, hogy „a kockázatfinanszírozási támogatási intézkedéseket pénzügyi közvetítők vagy alternatív kereskedési platformok útján kell megvalósítani, kivéve a támogatható vállalkozásokban közvetlenül megvalósított befektetésekre vonatkozó fiskális ösztönzők esetében. Ezért az az intézkedés, amely alapján egy tagállam vagy egy közintézmény az említett közvetítők részvétele nélkül, közvetlenül valósít meg befektetéseket a vállalkozásokban, nem tartozik az általános csoportmentességi rendeletnek a kockázatfinanszírozási célú állami támogatásokra vonatkozó szabályainak és ezen iránymutatásnak a hatálya alá.” Így amikor egy irányító hatóság egy finanszírozási konstrukció keretében közvetlen kifizetést eszközöl egy kkv számára, a szóban forgó támogatás csak abban az esetben tekinthető a Szerződéssel összeegyeztethető állami támogatásnak, ha nem éri el a de minimis rendeletben meghatározott összeget, illetve amikor ez a kifizetés más horizontális támogatási rendelkezések (pl. kkv-k támogatása, regionális kohézió, kutatás-fejlesztés stb.) keretében történik. Ezért felhívja az Európai Bizottságot annak ellenőrzésére, hogy az eszköz nem ösztönzi-e a pénzügyi eszközök által támogatott projektek felaprózódását, valamint hogy ezek az iránymutatások nem sértik-e a strukturális alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendeletnek a pénzügyi eszközök végrehajtását tárgyaló 38. cikkét;

15.

a végrehajtás minden szintjén törekedni kell azoknak a szükségtelen szabályozási korlátoknak a lebontására, amelyek növelik a költségeket és csökkentik a pénzügyi eszközök iránti keresletet;

16.

ha szabálytalanságok jelentkeznek a strukturális alapokból származó eszközök felhasználásában a 2007–2013-as pénzügyi terv keretében, akkor biztosítani kell, hogy az adott kiadásokat ne terjesszék az Európai Bizottság elé elszámolásra. Hangsúlyozni kell azonban, hogy szabálytalanság megállapítása esetén csak akkor kellene visszavonni eszközöket a közvetítőktől vagy alapokból, ha nem biztosítható többé a hatékony felhasználásuk. Ez összhangban van többek között a 2006. július 11-én kelt, 1083/2006/EK tanácsi rendelet 78. cikke (6) pontjának második bekezdésével, amely kimondja, hogy az operatív program részleges vagy végső lezárásakor megállapításra kerülnek az elszámolható költségek. A Régiók Bizottsága kéri, hogy az Európai Bizottság garantálja a fentieket, és szükség esetén hajtsa végre az elengedhetetlen jogszabályi módosításokat ezen a területen;

17.

gondoskodni kell arról, hogy a kiadások elszámolásakor a kedvezményezettek hiteles dokumentumokat nyújtsanak be. A Régiók Bizottsága kiemeli azonban, hogy a felhasznált pénzügyi eszközök többségét a kereskedelmi piacon fejlesztették ki, ezért az elszámoláskor figyelembe kell venni sajátosságaikat és működésük módját;

18.

a kitűzött cél eléréséhez alapfeltételnek tekintendők a kiadások elszámolhatóságához előírt igazolások. Ahol csak lehet, engedélyezni kell az olyan igazolásokat, melyek a kedvezményezettek és a végfelhasználók számára a lehető legkisebb terhet jelentik. Ilyenek például a nyilatkozatok. Ettől függetlenül mindenképpen szükség van ellenőrzésekre, melyek során meg lehet vizsgálni a benyújtott igazolásokat. Tagállami közhiteles nyilvántartások igénybevételére történő javaslat megfogalmazása szükséges. Továbbá javasolja, hogy már a tervezés fázisában ezek az igazolások és ellenőrzések rendszere legyen úgy kidolgozva, hogy az ne befolyásolja negatívan a kedvezményezettek vagy a végfelhasználók döntését a források lehívására;

19.

a piacokhoz hasonlóan a pénzügyi eszközök esetében is a kereslet és a kínálat gondoskodik az egyensúlyról. A keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők egyike az ár. A Régiók Bizottsága kiemeli, hogy az állami pénzügyi eszközöknél is minél jobban ki kell használni a természetes piaci mechanizmusokat;

20.

ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy ha csökkentik a 2007–2013-as pénzügyi keretből finanszírozott elszámolható kiadásokat olyan esetekben, amikor közvetítők a kkv-któl díjakat és jutalékokat szednek be, az fékezheti az állami eszközök gondos kezelésére való késztetést, és túlzott mértékben megzavarhatja a természetes piaci mechanizmusokat. A Régiók Bizottsága szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság a régiókkal közösen tegyen lépéseket a nem hatékony területek beazonosítása érdekében, és haladéktalanul dolgozzon ki megfelelő megelőző intézkedéseket;

21.

hangsúlyozni kell, hogy a finanszírozási eszközök alkalmazására vonatkozó döntéseknek mindig mélyreható elemzésen és a társadalmi haszon maximalizálásán kell alapulniuk. Ezért a Régiók Bizottsága felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzügyi eszközöknek konkrét társadalmi, gazdasági és környezeti problémákat kell megoldaniuk, és célként az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést kell elősegíteniük;

22.

a pénzügyi eszközök bevetésére vonatkozó döntésnél mindig figyelembe kell venni az egyéb rendelkezésre álló támogatási formákra gyakorolt hatásokat, beleértve azt a lehetőséget is, hogy szinergiák jönnek létre a különböző támogatási formák összekapcsolása, valamint az eszközök közötti lehetséges átfedések révén. Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell az összhangot az uniós szinten bevezetett egyes eszközök (pl. a COSME és a Horizont 2020) és az egyéb forrásokból származó, különösen az EBB, az ESBA, illetve a nemzeti/helyi fejlesztési bankok és az állami támogatási bankok (fejlesztési bankok) által finanszírozott eszközök között. Tekintettel a szinergiákból adódó előnyökre, a Régiók Bizottsága szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank gondoskodjon folyamatos konzultációról a megfelelő helyi és regionális partnerekkel;

23.

lehetővé kell tenni a különböző finanszírozási formák, illetve a különböző forrásokból származó pénzügyi eszközök rugalmasabb összekapcsolását segítő megoldások bevezetését. Az ESBA vonatkozásában lehetővé kell tenni az elszámolható kiadások átfedését abban az esetben, ha a támogatások és a pénzügyi eszközök kapcsolódnak egymáshoz. Ez különösen azoknak a szereplőknek fontos, akiknek nincs hozzáférése a bankszektorhoz. Ezért a Régiók Bizottsága arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a régiók képviselőivel közösen dolgozzanak ki javaslatokat olyan jogszabályi módosításokra, melyekkel figyelembe lehet venni a leggyengébb gazdasági szereplők érdekeit;

24.

el kell kerülni, hogy a területfejlesztést szolgáló eszközöket a pénzügyi rendszer stabilizálására és anticiklikus intézkedésekre használják fel. Ezeket az intézkedéseket más forrásokból kell finanszírozni. A Régiók Bizottsága kéri az európai uniós hatóságokat és intézményeket, gondoskodjanak arról, hogy a támogatási eszközök a céljuknak megfelelően kerüljenek felhasználásra;

25.

az Európai Bizottságnak és az Európai Beruházási Banknak biztosítania kell, hogy az „európai beruházási terv” keretében a régiók megfelelően kivehessék részüket a pénzügyi eszközök felhasználásából. Ezzel kapcsolatban üdvözli, hogy az európai stratégiai beruházási alapról szóló rendelet (56) preambulumbekezdése kiköti, hogy a regionális és helyi önkormányzatok számára lehetővé kell tenni a Beruházási Projektek Európai Portáljának létrehozásában és kezelésében való részvételt;

26.

jó, ha a pénzügyi eszközök vonzzák a magántőkét, az Európai Bizottságnak pedig gondoskodnia kell arról, hogy az uniós forrásokból finanszírozott eszközökben a tőkeáttétel optimális legyen, és megfeleljen a kitűzött társadalmi célnak;

27.

az RB pártolja az uniós pénzügyi eszközök leegyszerűsítését, fontosnak tartja ugyanakkor, hogy azok áttekinthetőek és könnyen felhasználhatóak legyenek, megfelelő számú fékkel és ellensúllyal;

28.

az RB hangsúlyozza, hogy javítani kell a pénzügyi eszközök promócióját a potenciális felhasználók körében, elősegítve ezzel az ilyen eszközök konkrét hozzáadott értékének és a legmegfelelőbb felhasználási módjának a megismerését;

29.

gondoskodni kell arról, hogy a pénzügyi eszközök a társadalmi és gazdasági szükségleteknek megfelelően kerüljenek elosztásra, ehhez pedig világosan ismerni kell a területeket, és kiindulásképpen figyelembe kell venni, hogy a városi és a vidéki térségekben igen eltérőek a körülmények, amelyek közepette például a kis projektek és a kis régiók számára hozzáférést nyújtanak ezekhez a pénzügyi támogatási lehetőségekhez. Fontos felhívni a figyelmet azokra a lehetséges kedvezőtlen hatásokra, amelyek megzavarhatják a pénzügyi eszközök optimális elosztását;

30.

az RB rámutat, hogy számos helyi és regionális önkormányzat nehézségekbe ütközik az uniós forrásokhoz való hozzájutást illetően, mivel nem képes azok társfinanszírozására; kiemeli, hogy pénzügyi eszközöket kell kifejleszteni ennek a problémának az orvoslásához;

31.

tekintettel a korlátozott külső finanszírozási lehetőségekre – különösen az EU-n belüli mikro- és kisvállalkozások vonatkozásában –, rugalmasabbá kell tenni a forgótőke finanszírozási lehetőségeit. A fizetési torlódások vagy a termelés szezonális jellege miatt biztosítani kell e tőke szükségtelen korlátozások nélküli finanszírozását. Ennek érdekében fontos, hogy az Európai Bizottság a régiók képviselőivel közösen megtegye a probléma megoldásához szükséges lépéseket;

32.

az európai gazdasági érdekek alapján indokoltnak kell tekinteni azt, hogy – a gazdasági válságra adott válaszként – a 2007–2013-as pénzügyi terv keretében engedélyezték a forgótőke finanszírozását;

33.

az Európai Bizottság, az EBB és a helyi és regionális önkormányzatok közötti jó együttműködés kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztosítsák a pénzügyi eszközöknek a területfejlesztés, illetve a teljes kohéziós politika érdekében történő sikeres alkalmazását;

34.

a válság tanulságaira való tekintettel nem szabad megfeledkezni arról, hogy az állami pénzügyi eszközök nem vezethetnek a kockázat túlzott mértékű növekedéséhez a pénzügyi rendszerben, és különösen a banki rendszerben;

35.

az eszközök alkalmazására vonatkozó döntés előtt fontos megvizsgálni, hogy a beruházások például hitelviszonyt megtestesítő eszközön keresztüli finanszírozása nem jelent-e túlzott terhet a fogyasztók számára az adósságkezelés költségei miatt. Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a közpénzekből finanszírozott pénzügyi eszközök bevezetéséből származó hasznot a pénzügyi közvetítők sem részben, sem egészben nem fordíthatják saját javukra (pl. egy garanciaeszköznek együtt kell járnia a tőkebevonás költségének csökkenésével). Biztosítani kell továbbá, hogy a pénzügyi eszközök ne képezzék indokolatlan nyereség forrását a közvetítők számára, például bankbiztosításon vagy árukapcsoláson keresztül. Fontos, hogy az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok megfelelő szabályozást vezessenek be ebben a kérdésben;

36.

fokozni kellene az Európai Bizottság, az EBB és a helyi és regionális önkormányzatok közötti tapasztalatcserét és ismeretátadást. Szükség van továbbá egy megosztott diagnosztikai eszközre az önkormányzatok és a már meglévő pénzügyi eszközökért felelős szervek között, hogy az eszközök optimális hatékonysággal működhessenek. A Régiók Bizottsága elismeri az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank elkötelezettségét ebben a kérdésben, de felhívja a figyelmet arra, hogy a végrehajtás kezdeti szakaszának döntő jelentőségére való tekintettel intenzívebb munkára van szükség olyan megoldások kidolgozásához, mint például a fi-compass platform;

37.

a pénzügyi eszközök alkalmazásának népszerűsítése érdekében – nem csak az ESBA végrehajtásának keretében – az Európai Bizottságnak és az Európai Beruházási Banknak biztosítania kell a régiók számára egy megfelelő tartalmi támogatás lehetőségét. Ennek a támogatásnak lehetővé kell tennie egy mindig az adott régióra szabott megközelítés alkalmazását, azonban arra is szükség van, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő átfogó útmutatást kaphassanak arra vonatkozóan, hogyan pályázhatnak pénzügyi eszközökre, EBB-hitelkeretekre és ESBA-kölcsönökre. Így tájékozottan hozhatnának döntést arról, melyik pénzügyi eszköz a megfelelőbb a számukra a beruházás volumenét, típusát és kockázati szintjét tekintve;

38.

az RB fontosnak tartja, hogy a pénzügyi eszközök a szokásos kereskedelmi kölcsönöknél kedvezőbb feltételek mellett legyenek elérhetőek a lehetséges felhasználók számára;

39.

az eddig tett lépéseket elismerve az RB sürgeti, hogy az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank mielőbb dolgozzon ki ismeretbővítő programokat, köztük olyan kurzusokat és tanfolyamokat (különféle szinteken és az adott régió nyelvén), melyek a pénzügyi eszközök tervezésével, végrehajtásával és elszámolásával foglalkozó igazgatási szervekre, illetve a regionális pénzügyi szereplőkre, közülük is különösen az ilyen jellegű ismeretekhez csak korlátozott hozzáféréssel rendelkező nonprofit szervezetekre irányulnak. Hasonlóképpen, tekintettel arra, hogy egyes régiók és településcsoportok a múltban már sikeresen használtak fel uniós finanszírozású hiteleszközöket, elő kell segíteni modelljeik és tapasztalataik átadását más régióknak és országoknak is. Az RB hangsúlyozza, hogy ehhez mindenképpen élni kell az e-tanulás adta lehetőségekkel;

40.

fontos, hogy a pénzügyi eszközöket alkalmazó szereplők finanszírozása ösztönözze a rendelkezésre bocsátott eszközök hatékony felhasználását;

41.

a pénzügyi eszközökre vonatkozó (regionális, tagállami és európai uniós szintű) szabványosítás szükségességének vizsgálatakor mindenekelőtt a kitűzött célok teljesítése és a régiók sokfélesége tekintetében elérendő hatékonyságot kell figyelembe venni. El kell kerülni minden olyan szabványosítást, amely pusztán azon a szándékon alapul, hogy csökkenjen a közvetítők igazgatási költsége;

42.

bár az eszközök tervezési folyamata alighanem több időt vesz igénybe, mint a támogatásoké, fontos, hogy az új pénzügyi keretben is a rendelkezésre bocsátás sebessége legyen e pénzügyi eszközök (hitelek és garanciák) legfontosabb előnye a támogatásokkal szemben. A pénzügyi eszközök felhasználásának hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében fontos, hogy az adminisztratív eljárásokhoz szükséges idő minél rövidebb legyen. Ez azonban nem mehet a tervezési folyamat során megkövetelt előzetes elemzések alaposságának és minőségének rovására;

43.

az illetékes szereplőknek figyelembe kell venniük, hogy a pénzügyi eszközök alkalmazásakor nem kívánatos események következhetnek be. Ilyen lehet elsősorban a magánforrások piacokról való kiszorulása az állami beavatkozás miatt. Ezért az e jelenségek elleni védelem érdekében megfelelő intézkedéseket kell elfogadni. E területen elengedhetetlen az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a régiók közötti megfelelő együttműködés, beleértve a helyi és regionális önkormányzatok rendelkezésére álló különféle pénzügyi eszközökre vonatkozó hivatalos, átfogó útmutatást is;

44.

a pénzügyi eszközök alkalmazása különösen a bankrendszerhez hozzá nem férő szereplők esetében végeredményben oda kell hogy vezessen, hogy e szereplők hozzáférést kapjanak a banki szolgáltatásokhoz és a kereskedelmi piacokon elérhető hosszú távú finanszírozáshoz;

45.

az ESBA-ból származó pénzügyi eszközök alkalmazásának nem a rendelkezésre bocsátott támogatás elszámolására, hanem az európai gazdaságra gyakorolt hosszú távú kedvező hatások elérésére kell összpontosítania;

46.

pénzügyi eszközöket mind a nagy pénzintézményeknek (különösen a nagyméretű és összetett termékek esetében), mind pedig (egyszerűbb termékek esetében) a mikrofinanszírozással kapcsolatos termékeket kínáló kisebb közvetítőknek alkalmazniuk kell;

47.

tekintettel arra, hogy az állami beavatkozáshoz kapcsolódva a külső finanszírozáshoz is hatékony struktúrára van szükség, az Európai Bizottságnak a régiók képviselőivel közösen megfelelő megoldásokat kellene kidolgoznia, melyek garantálják, hogy a 2014–2020-as időszak beavatkozásainak köszönhetően megerősödnek a gazdaságközeli intézmények;

48.

az RB hangsúlyozza, hogy a különböző szinteken végzett ellenőrzéseket jobban össze kell hangolni annak érdekében, hogy megszüntessék a helyi és regionális önkormányzatokra szükségtelenül nehezedő terheket; viszont fontos, hogy egyes országok kormányai kötelezően együtt dolgozzanak a helyi és regionális önkormányzatokkal;

49.

ha ez nem ütközik más célkitűzésekkel, a pénzügyi eszközöknek a pénzügyi termékek fejlesztését is szolgálniuk kell: például a köz- és magánszféra közötti partnerségek és az energetikai szolgáltató vállalatok (ESCO) támogatására kell őket felhasználni. Fontos, hogy ehhez az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank támogatási lehetőségeket biztosítson a régiók számára;

50.

nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szabályozás módosításai, a további terhek vagy az eszközök elosztásával kapcsolatos kockázatok nem vezethetnek a pénzügyi közvetítők meggyengüléséhez azáltal, hogy pénzügyi nehézségeket okoznak számukra vagy csökkentik hitelüket a piacon;

51.

támogatni kell a pénzügyi eszközök nemzetközivé tételét szolgáló erőfeszítéseket (intézményi tevékenységek, magánforrások bevonása stb.). Ez növelni fogja hatékonyságukat és eredményességüket, egyúttal pedig hozzájárul az európai gazdaság versenyképességének erősödéséhez.