24.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 399/130

—

tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen az egyiptomi helyzetről szóló 2015. január 15-i (1) és a halálbüntetésről szóló 2015. október 8-i (2) állásfoglalására,

—

tekintettel az EU Külügyek Tanácsának Egyiptomról szóló 2013. augusztusi és 2014. februári következtetéseire,

—

tekintettel az EU és Egyiptom közötti 2001. évi társulási megállapodásra, amely 2004-ben lépett hatályba, és amelyet kiegészített a 2007. évi EU–Egyiptom cselekvési terv,

—

tekintettel az európai szomszédságpolitika 2014-ben Egyiptomban történő végrehajtásáról szóló, 2015. március 25-i eredményjelentésre,

—

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének nemrégiben tett nyilatkozataira, többek között az egyiptomi bírósági ítéletekről szóló, 2015. június 16-i, valamint az aktivisták egyiptomi elítéléséről szóló, 2015. február 4-i nyilatkozatára,

—

tekintettel Federica Mogherininek, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Unió nevében Thorbjørn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával a halálbüntetés elleni európai nap és világnap alkalmából közösen tett 2015. október 10-i együttes nyilatkozatára,

—

tekintettel a halálbüntetésre vonatkozó uniós iránymutatásokra és az EU harmadik országokra irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló iránymutatásra,

—

tekintettel az 1966. évi Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gyermek Jogairól szóló ENSZ-egyezményre, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezményre, amelyeknek Egyiptom részes fele, tekintettel az ENSZ Közgyűlésének határozataira, különösen a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról szóló, 2014. december 18-i határozatra (69/186),

—

tekintettel az Egyiptomi Arab Köztársaság alkotmányára,

—

tekintettel a nyilvános gyülekezéshez, felvonuláshoz és békés tüntetéshez való jogról szóló, 2013. november 24-i 107. számú egyiptomi törvényre,

—

tekintettel a 2014. novemberi (140. sz.) elnöki rendeletre, amely lehetővé teszi a bűncselekménnyel vádolt külföldi állampolgárok számára, hogy származási országukba visszatérjenek,

—

tekintettel az Afrikában a tisztességes eljáráshoz és a jogi segítséghez való jogra vonatkozó, az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottsága által kidolgozott elvekre és iránymutatásokra, tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel Ibrahim Halawa ír állampolgárt több mint két éve tartják őrizetben azzal a váddal, hogy családi nyaralás alkalmából történő kairói tartózkodása során 2013. augusztus 16-án és 17-én illegális tüntetésen vett részt, amelynek során a tüntetők állítólagosan emberek halálát okozták és rongáltak; mivel e tüntetések során 97 ember halt meg, legtöbbjük a biztonsági erők által alkalmazott túlzott erőszak következtében; mivel Ibrahim Halawa letartóztatása időpontjában 17 éves, következésképpen az egyiptomi és a nemzetközi jog értelmében még fiatalkorú volt;

B.

mivel Ibrahim Halawát három lánytestvérével együtt az Al-Fateh mecsetben tartóztatták le, ahova a tüntetés során kirobbant erőszak elől menekült; mivel három lánytestvérét a hatóságok később szabadon engedték;

C.

mivel az ügyész nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy Ibrahim Halawa a tüntetések során egyetlen erőszakos cselekményben is részt vett volna; mivel az ügyész teljes egészében rendőrségi tanúkra és jelentésekre, valamint a titkosszolgálatok vizsgálataira támaszkodott; mivel Ibrahim Halawa ügyének tárgyalását az egyiptomi bíróság több alkalommal elhalasztotta és elnapolta, legutóbb 2015. december 15-én; mivel letartóztatását követően egy évig nem emeltek vádat ellene; mivel Ibrahim Halawára 493 másik személlyel együtt – akiknek többsége felnőtt – tömeges tárgyalás vár, amely 2015. december 19-én esedékes, a szabad és tisztességes tárgyalásra vonatkozó minimumszabályok alkalmazásának garanciája nélkül, és elítélése esetén esetlegesen halálbüntetést is kiszabhatnak rá; mivel 2015 májusában Egyiptom hat személyt kivégzett, akik egyike ugyanolyan idős volt, mint most Ibrahim Halawa;

D.

mivel 2013 óta nagy számú halálos ítéletet hoztak tömeges tárgyalások útján a Muszlim Testvériség feltételezett tagjaival és a hatalomból eltávolított Murszi elnök feltételezett támogatóival szemben; mivel ezek az eljárások sértik Egyiptom nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit;

E.

mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 10. cikke rögzíti, hogy „minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől”;

F.

mivel Ibrahim Halawát azért tartják fogva, mert békésen gyakorolta szabad véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez való jogát, és az Amnesty International lelkiismereti fogolynak tekinti őt; mivel a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága a demokratikus és pluralista társadalom nélkülözhetetlen pillére; mivel az egyiptomi alkotmány 73. cikke kimondja, hogy valamennyi polgárnak joga van nyilvános találkozók, felvonulások, tüntetések és a békés tiltakozás valamennyi formájának megszervezéséhez;

G.

mivel jelentések szerint a 2013. júniusi katonai hatalomátvétel óta Egyiptomban nagy számban vettek őrizetbe tüntetőket és lelkiismereti foglyokat; mivel az egyesülés, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága 2013 júliusa óta is különösen aggodalomra okot adó területek maradtak;

H.

mivel Ibrahim Halawa rendkívül rossz börtönkörülményekkel néz szembe, többek között állítólagosan kínzást és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot szenvedett el letartóztatása és fogva tartása során, és megtagadták tőle az orvosi és a jogi segítséget; mivel családja és jogi képviselői szerint Ibrahim Halawa 2015. október 21. óta éhségsztrájkot folytat a folyamatos fogva tartása elleni tiltakozásként, és ezáltal súlyosan veszélyezteti egészségi állapotát;

I.

mivel az egyiptomi észak-kairói ügyészség és a bíróság Ibrahim Halawa letartóztatásakor nem ismerte el, hogy fiatalkorú, megsértve az egyiptomi hatóságokat a gyermek jogairól szóló egyezmény – amelynek Egyiptom részes fele – alapján terhelő kötelezettségeket;

J.

mivel az elkövetés idején 18. évüket be nem töltött személyekre halálbüntetést kiszabó bármely ítélet és a kivégzés összeegyeztethetetlen Egyiptom nemzetközi kötelezettségeivel;

K.

mivel Charles Flanagan, ír külügy- és kereskedelmi miniszter csalódottságát fejezte ki Ibrahim Halawa ügyének folyamatos elnapolása miatt Egyiptomban; mivel ír konzulátusi tisztviselők eddig minden tárgyaláson részt vettek és 48-szor látogatták meg Ibrahim Halawát, és mivel ez kiemeli azt, hogy az ír kormány milyen nagy jelentőséget tulajdonít az ügynek;

L.

mivel Egyiptom külföldi állampolgárokat bocsátott szabadon egy 2014. novemberben kiadott elnöki rendelet alapján, amely lehetővé teszi a bűncselekménnyel vádolt külföldiek származási országukba való kitoloncolását;

M.

mivel Egyiptom a mai napig nem hajtotta végre az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottsága által 2015 márciusában Ibrahim Halawa és az ügyben érintett más fiatalok testi épségének biztosítására kért ideiglenes intézkedéseket azáltal, hogy óvadék ellenében azonnal szabadon bocsátja őket;

N.

mivel az EU és tagállamai szorosabb kapcsolatokat kívánnak kialakítani Egyiptommal és népével, amely fontos szomszéd és partner számos különböző területen; mivel Egyiptom több mint 80 millió lakosával a legnépesebb arab állam, és kulcsfontosságú ország a Földközi-tenger déli részén; mivel Egyiptomnak a szomszédos országokban fennálló helyzet miatt súlyos biztonsági problémákkal kell szembenéznie; mivel az egyiptomi politikai, gazdasági és társadalmi fejlemények jelentős következményekkel járnak a régió egészében és annak határain túl;

1.

mélységes aggodalmát fejezi ki az alapvető emberi jogok elfogadhatatlan, Ibrahim Halawa ír állampolgár önkényes letartóztatásából eredő megsértése miatt, és felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy azonnal és feltétel nélkül adják át az ír hatóságoknak a 2014. novemberben kiadott 140. számú elnöki rendelet alapján;

2.

a legmélyebb aggodalmát fejezi ki Ibrahim Halawa éhségsztrájkja következtében romló állapota és állítólagos rossz börtönkörülményei miatt; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy kiemelt célként biztosítsák Ibrahim Halawa jó egészségét és jóllétét, amíg a börtönben marad; kéri az Ibrahim Halawa kínzásával és bántalmazásával kapcsolatos minden állítás alapos és független kivizsgálását;

3.

kéri az egyiptomi hatóságokat, hogy biztosítsák a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 10. cikkének tiszteletben tartását, amely kimondja, hogy a „szabadságuktól megfosztott személyekkel emberségesen és az emberi személyiség veleszületett méltóságának tiszteletben tartásával kell bánni”;

4.

emlékezteti az egyiptomi hatóságokat arra, hogy Egyiptomnak vitathatatlan nemzetközi kötelezettségei vannak a gyermek jogairól szóló egyezmény alapján, amely Ibrahim Halawára is vonatkozik; követeli, hogy az egyiptomi hatóságok kategorikusan zárják ki a halálbüntetést Ibrahim Halawa elítélése esetén, tekintettel arra, hogy fiatalkorúként tartóztatták le;

5.

ismételten hangsúlyozza, hogy az EU minden körülmények között határozottan elutasítja a halálbüntetést, és kéri, hogy vezessenek be teljes moratóriumot a halálos ítéletek végrehajtásának vonatkozásában Egyiptomban; sürgeti Egyiptomot, hogy erősítse meg a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésére irányuló 1996-os Második Fakultatív Jegyzőkönyvét;

6.

különösen aggódik amiatt, hogy az egyiptomi hatóságok nem biztosították a tisztességes tárgyaláshoz való jogot Ibrahim Halawa és a másik 493 vádlott számára, főleg amiatt, hogy nem lehetett felülvizsgálni vagy megtámadni folytatódó fogva tartásukat és az ellenük felhozott vádakat, és ismétlődően megtagadták ügyvédi segítséghez való jogukat, valamint a túlzottan hosszú ideig tartó előzetes letartóztatás miatt, amely sérti Egyiptom hazai és nemzetközi kötelezettségeit;

7.

továbbra is meggyőződése, hogy Ibrahim Halawa ügyvédei számára rendkívül nehéz lesz, hogy egyéni védelmet biztosítsanak számára, ha ügyét a 2013. augusztusi tüntetésekkel kapcsolatban letartóztatott összes vádlott tömeges perének részeként tárgyalják;

8.

határozottan elítéli a tömeges tárgyalás alkalmazását a bírósági eljárás során, és felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy tartsák be a nemzetközi jogot és biztosítsák a legmagasabb szintű nemzetközi normákat a tisztességes tárgyaláshoz és a jogszerű eljáráshoz való jog tekintetében; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy bocsássák szabadon azokat, akiket azért tartóztattak le, mert békésen gyakorolták az egyiptomi alkotmányban és egyéb olyan nemzetközi egyezményekben foglalt véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jogukat, amelyeknek Egyiptom részes fele; mélységes aggodalmának ad hangot a médiakörnyezet súlyos romlása miatt; elítéli az egyiptomi és külföldi újságírók ellen távollétükben lefolytatott tárgyalásokat és elítélésüket;

9.

felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy a kairói uniós külképviseleten, valamint a tagállamokon, nevezetesen Írországon keresztül kísérjen figyelemmel az Ibrahim Halawa és vádlott-társai perében tartott minden tárgyalást; elvárja, hogy az EKSZ az ügyet a legmagasabb szinten felvesse az Egyiptommal folytatott párbeszéd során, és rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek a per nyomon követéséről; felhívja az ír hatóságokat és az Unió küldöttségét, hogy továbbra is nyújtsanak teljes körű jogi, konzuli és egyéb támogatást Ibrahim Halawa és rokonai számára, és rendszeresen látogassák meg a börtönben; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy Ibrahim Halawa európai állampolgárságára való tekintettel továbbra is segítsék elő az ír kormány számára a konzuli kapcsolattartást;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának, valamint az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökének és ideiglenes kormányának.