EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.1.6.
COM(2015) 685 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Az IAS 19 nemzetközi számviteli standardnak a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szavatoló tőkéjének volatilitására gyakorolt hatásáról
1.Bevezetés
Az 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: a tőkekövetelményekről szóló rendelet vagy CRR) 36. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak a mérlegükben szereplő, meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközöket le kell vonniuk az elsődleges alapvető tőkeelemekből.
Az IAS 19 nemzetközi számviteli standard 1 („munkavállalói juttatások”) felülvizsgálatának eredményeként megváltozott a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök értékelése. A CRR 519. cikke alapján a Bizottság jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a felülvizsgált IAS 19 standard alkalmazása a 36. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő nettó eszközök levonásával összefüggésben nem okozza-e az intézmények szavatoló tőkéjének indokolatlan volatilitását.
A Bizottság felhatalmazását tartalmazó cikk értelmében a Bizottságnak figyelembe kell vennie az ugyanezen kérdésre vonatkozóan az EBH által készített jelentést is. A Bizottságnak a jelentéséhez adott esetben mellékelnie kell egy jogalkotási javaslatot is, amely bevezeti a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalaphoz tartozó nettó eszközöknek és kötelezettségeknek a szavatolótőke-számítás céljából történő kiigazítására szolgáló eljárást.
Az EBH 2014. június 24-én a tőkekövetelményekről szóló rendelet 519. cikkének megfelelően benyújtotta a felülvizsgált IAS 19 standardnak és a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközöknek a szavatoló tőkéből való levonásának a szavatoló tőke volatilitására gyakorolt hatásáról szóló jelentését 2 (a továbbiakban: az EBH jelentése).
Jelentésével a Bizottság eleget tesz azon jogi kötelezettségének, amelynek értelmében meg kell vizsgálnia a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások elsődleges alapvető tőkéjének számítását érintő, a tőkekövetelményekről szóló rendelet és az új IAS 19 standard elfogadása miatt jelentkező, meglehetősen egyedi változások hatását.
2.Legfontosabb kérdések
2.1.A CRR szerinti jelenlegi kezelés
A CRR 36. cikke értelmében a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapokban lévő eszközöket a bankoknak le kell vonniuk az elsődleges alapvető tőkéből. E kezelést az indokolja, hogy ezen eszközök veszteségelnyelő képessége prudenciális szempontból kétséges. Amennyiben egy bank csődbe menne vagy szanálás alá kerülne, ezek az eszközök nem lennének alkalmasak a veszteségek viselésére.
Meg kell jegyezni, hogy a CRR 41. cikke mentességet ad az általános levonási szabály alól a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapokban lévő azon eszközök tekintetében, amelyeket az intézmény – a felügyeleti hatóság engedélyével – korlátlanul képes felhasználni.
2.2.Az IAS 19 standard felülvizsgálata miatti változás
Az IAS 19 standard felülvizsgálatának eredményeként megváltozott a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök értékelése. Az IAS 19 felülvizsgálata kapcsán az EBH mindössze két olyan szempontot talált, amelyek hatással lehetnek a szavatoló tőke számítására:
1.Az aktuáriusi nyereségek és veszteségek azonnali megjelenítése: Az IAS 19 standard korábbi változata szerint az aktuáriusi feltételezéseket érintő változásokat nem kellett azonnal figyelembe venni, ha a változások bizonyos folyosón belül maradtak 3 (innen az ún. „folyosó-megközelítés” elnevezés), és ezeket a változásokat el lehetett több időszakra arányosan osztani. Ezzel szemben a felülvizsgált IAS 19 standard értelmében a változásokat azonnal meg kell jeleníteni.
2.A múltbeli szolgálat költségének azonnali megjelenítése: A múltbeli szolgálat költsége az a változás, amelyet a juttatási program módosítása vagy megszorítása okoz a munkavállalók korábbi időszaki szolgálatával összefüggő meghatározott juttatási kötelem jelenértékében. Az IAS 19 standard korábbi változata szerint a teljesített múltbeli szolgálat költségét azonnal meg kellett jeleníteni az eredménykimutatásban, míg a meg nem szerzett szolgálati idő költségeit a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges átlagos időszakra egyenes arányosan kivetítve kellett megjeleníteni.
Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy az EBH elődjeként eljáró Európai Bankfelügyeleti Bizottság (CEBS) az IAS 19 standard korábbi változatához fűzött észrevételében 4 problémákat vetett fel a „folyosó-megközelítéssel” kapcsolatban, és – átmeneti intézkedésekről való rendelkezés mellett – annak eltörlését javasolta. Jóllehet az IAS 19 standard megszüntette az aktuáriusi nyereségek és veszteségek tekintetében alkalmazott „folyosó-megközelítést”, a CRR átmeneti intézkedésekről rendelkezett a szavatoló tőkét érintő hatások enyhítése érdekében.
2.3.A CRR szerinti átmeneti intézkedések
A CRR a következő átmeneti intézkedésekről rendelkezik az IAS 19 standardot és általában a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök levonását érintő változások hatásának enyhítése érdekében:
1.A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökkel kapcsolatos levonás 2014–2017 közötti fokozatos bevezetésének lehetősége a CRR 469. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 478. cikke alapján.
2.Az IAS 19 standardot érintő változások hatásának különleges, 2014–2018 közötti fokozatos bevezetése a CRR 473. cikke alapján.
3.A nemzeti szinten alkalmazott szűrők fokozatos kivezetése 2014–2018 között a CRR 481. cikke alapján.
3.Az IAS 19 standard felülvizsgálata miatt esetlegesen megnövekvő volatilitás vizsgálata
Az EBH jelentése alapján a felülvizsgált IAS 19 standard alkalmazása a 36. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő nettó eszközök levonásával összefüggésben a következő hatásokkal jár 5 :
3.1.A nyereségek és a veszteségek egymással szembeni elszámolásától függő hatások
Nem jelentkezik volatilitási hatás a szavatoló tőkénél, ha a pénzügyi intézmény a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő nettó eszközöket kimutatja a mérlegében és ennek megfelelő mértékű nyereség vagy veszteség elszámolására is sor kerül. A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő nettó eszközök levonása miatt a szavatoló tőkénél volatilitási hatás csak akkor jelentkezhet, ha a pénzügyi intézmény a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő nettó eszközeit megfelelő mértékű nyereség vagy veszteség elszámolása nélkül mutatja ki.
3.2.A felülvizsgált IAS 19 standard első alkalmazásakor jelentkező hatás
A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő nettó eszközöknek a korábbi és a felülvizsgált IAS 19 standard szerint is alacsony állománya 6 miatt a standard első alkalmazásakor a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő nettó eszközöknek a szavatoló tőkéből való levonása a pénzügyi intézmények többségénél csak korlátozott hatással fog járni. Emellett a pénzügyi intézmények legtöbbje esetében az elsődleges alapvető tőkére kifejtett negatív hatás még inkább korlátozott lesz, mivel a meg nem jelenített aktuáriusi veszteségek a tőkehelyzethez képest kis mértékűek. Jelentős hatás a pénzügyi intézményeknek csak a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban jelentős eszközökkel rendelkező szűk kisebbségénél fog jelentkezni 7 . Konkrétan a meg nem jelenített, jelentős összegű aktuáriusi veszteségek a szavatoló tőke csökkenését eredményezhetik.
3.3.A felülvizsgált IAS 19 standard által eredményezett korlátozott volatilitás általános értékelése 8
Az EBH jelentése alapján megállapítható, hogy a számviteli és prudenciális szabályok változása miatt általában csak korlátozott volatilitási hatás jelentkezik a szavatoló tőkénél. A szavatoló tőke volatilitása a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapoknak a pénzügyi intézmény tőkehelyzetéhez viszonyított méretétől és teljesítményétől függően egyes pénzügyi intézményeknél, illetve egyes országokban magasabb lehet.
Mindemellett az alkalmazandó aktuáriusi feltételezések minden változása úgy értelmezhető, hogy ezek által a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapokban lévő eszközök könyv szerinti értéke jobban igazodik a pénzügyi intézmény „tényleges” kitettségéhez és az ügylet közgazdasági tartalmához.
Végezetül a felülvizsgált IAS 19 standard első alkalmazása miatt a szavatoló tőkét esetlegesen érintő hatások enyhíthetők a CRR 473. és 481. cikkében meghatározott egyedi átmeneti rendelkezések által. A meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapokban lévő eszközök levonására vonatkozó előírások általános alkalmazása a CRR 469. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt, a CRR 478.cikkével együtt értelmezett rendelkezések szerint fokozatosan is bevezethető.
4.Következtetés
Az EBH jelentését is figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szavatoló tőke volatilitásának a felülvizsgált IAS 19 standard miatti esetleges növekedése korlátozott mértékű lesz, és a növekedés a jelentésben bemutatott érvek alapján indokoltnak tekinthető. Mindazonáltal az első alkalmazás következtében esetlegesen jelentkező hatásokat megfelelő átmeneti rendelkezésekkel enyhítették. A Bizottság ezért megállapítja, hogy az IAS 19 standard a CRR 36. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett, a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő nettó eszközök levonásával és a nettó nyugdíjkötelezettségek változásaival összefüggésben nem okozza a pénzügyi intézmények szavatoló tőkéjének indokolatlan volatilitását. Következésképp a Bizottság véleménye szerint a hatályos CRR megfelelően kezeli ezt a kérdést, így a Bizottság a jelentéssel együtt jogalkotási javaslatot nem terjeszt elő.
A Bizottság 2012. június 5-i 475/2012/EU rendelete az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 1 nemzetközi számviteli standard és az IAS 19 nemzetközi számviteli standard tekintetében történő módosításáról.
A EBH jelentése a felülvizsgált IAS 19 standardnak és a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközöknek a szavatoló tőkéből való levonásának a szavatoló tőke volatilitására gyakorolt hatásáról, a tőkekövetelményekről szóló rendelet 519. cikke szerint, (Report on the impact on the volatility of own funds of the revised IAS 19 and the deduction of defined pension assets from own funds). A jelentés meghatározza az IAS 19 standard felülvizsgálata miatt szükséges számviteli és szabályozási változásokat, valamint megvizsgálja, hogy ezek a változások kihatnak-e a szavatoló tőkére. A jelentés számszerű értékelést tartalmaz ezen változásoknak a szavatoló tőke volatilitására meghatározott időszakban kifejtett hatásáról, feltételezve a CRD IV./CRR és a felülvizsgált IAS 19 standard előírásainak teljes körű alkalmazását. Uniós és tagállami pénzügyi intézményekből álló mintára vonatkozó minőségi és mennyiségi információkon keresztül a jelentés elemzi a prudenciális és a számviteli változások legfőbb hatásait, azok nagyságrendjét, továbbá azt, hogy a változások elsősorban mely intézményeket érintik. A jelentés végül figyelembe vesz más olyan változókat is, amelyek közvetlen hatást gyakorolhattak a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapokra és a szavatoló tőke volatilitására. Az EBH jelentése az alábbi címen érhető el:
https://www.eba.europa.eu/documents/10180/534414/EBA+Report+on+the+impact+on+the+volatility+of+own+funds+from+defined+pension+plans.pdf
Lásd a 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében az IAS 19 „Munkavállalói juttatások” standard 95. bekezdését.
A CEBS 2010. szeptember 6-án tett észrevételei az IASB ED/2010/3 „Meghatározott juttatási programok” – Az IAS 19 standard javasolt módosításaihoz.
Az EBH által elvégzett elemzés 20 EGT-tagállam 57 európai pénzügyi intézményét tömörítő mintán alapult, amelyet az EBH a kulcsfontosságú kockázati mutatók (KRI) elemzéséhez használ.
Lásd az EBH jelentésének 25. oldalát: „Három pénzügyi intézmény kivételével az összes (vagyis 38) pénzügyi intézménynél a vizsgált időszak éveinek mindegyikében alacsony (a kockázattal súlyozott eszközök legfeljebb 0,2 %-a) volt a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő nettó eszközöknek a korábbi IAS 19 standard szerint megjelenített értéke, ha egyáltalán rendelkeztek ilyen eszközökkel, továbbá a vizsgált évek mindegyikében alacsony (a kockázattal súlyozott eszközök legfeljebb 0,4 %-a) volt a meg nem jelenített aktuáriusi nyereségek értéke, ha egyáltalán volt ilyen.”
Az EBH jelentése alapján azon három pénzügy intézmény közül, amelyek esetében a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő nettó eszközöknek a korábbi IAS 19 standard szerint megjelenített értéke relatíve magas, egyik sem lesz érintve, mivel jelentős összegű, meg nem jelenített aktuáriusi veszteséggel rendelkeznek, amelyet azonnal meg kellene jeleníteni a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközökkel szemben.
A számszerű bizonyítékok átfogó bemutatása az EBH jelentésében, és mindenekelőtt a 23. és a 31. oldal számszerű adatokat összefoglaló táblázataiban található.