EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.12.16.

COM(2015) 649 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EBB UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIA MELLETT VÉGREHAJTOTT 2014. ÉVI KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGÉRŐL

{SWD(2015) 285 final}

1.BEVEZETÉS

A 2011. október 25-i 1080/2011/EU 1 és a 2014. április 16-i 466/2014/EU 2 európai parlamenti és tanácsi határozat (a továbbiakban: a határozatok) értelmében az Európai Unió garanciát nyújt (a továbbiakban: az uniós garancia) az Európai Beruházási Banknak (EBB) az Unión kívüli projekteket támogató, 2007 és 2013, illetve 2014 és 2020 között aláírt finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére. A határozatok előírják, hogy a Bizottság – az EBB éves jelentései alapján – évente tegyen jelentést az EBB uniós garancia alá tartozó külső tevékenységeiről. Az 1080/2011/EU határozat hatályának hat hónappal, 2014. június 30-ig történő kiterjesztését és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó 466/2014/EU határozat elfogadását követően a 2014. évről szóló jelentést e két jogalap követelményei alapján állítottuk össze. E jelentés összefoglalja a határozatok hatálya alá tartozó régiókban 2014-ben az EBB saját kockázatára végrehajtott műveleteket is. Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS-országok) területén, valamint a tengeren túli országokban és területeken (TOT) végrehajtott EBB-műveletekkel külön éves jelentés foglalkozik.

A 2014. április 16-án elfogadott 466/2014/EU határozat (a továbbiakban: a megbízatás) az uniós garancia felső határát 30 milliárd EUR-ban állapítja meg, amelyet két részre, egy 27 milliárd EUR-s rögzített felső összeghatárra, valamint egy további, 3 milliárd EUR-s opcionális összegre bont. Az opcionális összeg igénybevételéről és regionális elosztásáról az Európai Parlament és a Tanács határoz a megbízatás félidős felülvizsgálatát követően. Az új határozat alapján az uniós garancia változatlan módon három általános célkitűzés valamelyikét támogató finanszírozási műveletekre nyújtható: a helyi magánszektor fejlesztése; a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztése; az éghajlatváltozás mérséklése, illetve mögöttes célként a regionális integráció előmozdítása. A megbízatás a garanciamegállapodás 2014. július 25-i aláírásával lépett hatályba.

Az említett műveletekre vonatkozó – projekt-, ágazati, országos és regionális szintű – részletes információkat és statisztikai táblázatokat a csatolt szolgálati munkadokumentum tartalmazza. Három évvel az EBB új eredményértékelési keretének (Results Measurement Framework – ReM) bevezetése után ez a jelentés információkkal szolgál az EBB 2014-ben aláírt finanszírozási műveleteihez kapcsolódó várható eredményekről. Az első ReM szerinti projektzárás-értékelések vagy a ReM bevezetése előtt jóváhagyott és már lezárt műveletekre vonatkozó esettanulmányok alapján elért tényleges eredményeket a szolgálati munkadokumentum tartalmazza.

2.A LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

Az EBB uniós költségvetési garancia mellett végrehajtott 2013. évi külső tevékenységéről szóló jelentés 3 melléklete átfogó képet adott az EBB 2007 és 2014. június 30. közötti, Unión kívüli finanszírozási műveleteiről. A jelentés megállapította, hogy az 1080/2011/EU határozat végleges teljesítése 2014. június 30-án 99%-os szinten állt, annak ellenére, hogy a világ számos régiójában kihívásokkal teli üzleti környezetben kellett tevékenykedni.

A határozat által lefedett régiókban az aláírt finanszírozási műveletek volumene elérte a 6,8 milliárd EUR-t, ami csaknem megfelelt az előző évinek. Az uniós garancia alá tartozó volumen 4,2 milliárd EUR volt, ami némi csökkenés 2013-hoz képest, míg a saját kockázatra végrehajtott műveletek összege 0,2 milliárd EUR-val 2,6 milliárd EUR-ra nőtt. A 2014. évi összvolument leginkább a szomszédsági előcsatlakozási régiókban elért jó teljesítmény határozta meg.

Az EBB újfent bizonyította az uniós éghajlat-politika támogatása iránti elkötelezettségét. Az EBB Igazgatótanácsa 2015 szeptemberében az Unión belüli és kívüli tevékenységére egyaránt irányadó klímastratégiát fogadott el, és várhatóan még 2015 vége előtt aktualizálja a külső hitelezési megbízatása alá tartozó országokra vonatkozó éghajlat-változási stratégiáját. A határozat hatálya alá tartozó régiókra vonatkozóan aláírt, az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást támogató EBB-műveletek 2,1 milliárd EUR-s volumene jóval meghaladta a határozatban megállapított 25%-os határértéket, és az összes éghajlat-politikai célú, aláírt finanszírozási művelet 31%-át tette ki 2014-ben. E tekintetben külön kiemelendő Ázsia és Latin-Amerika térsége, amely az éghajlat-politikai célú műveletek összegének csaknem 40%-át képviselte.

A ReM keretrendszer alkalmazásának harmadik évében, 2014-ben az EBB ReM-alapú értékelése megállapította, hogy a megbízatás hatálya alá tartozó régiókban aláírt új műveletek várhatóan 100%-ban kiválóan vagy jól járulnak hozzá a megbízatásban megfogalmazott célkitűzésekhez. Az új projektek több mint 90%-a várhatóan ugyancsak kiválóan vagy jól teljesít majd a várt hatás, a projektminőség és a projekt megfelelősége tekintetében. Az új projektek több mint 85%-a esetében magas vagy jelentős EBB-addicionalitásról beszélhetünk. Az EBB EU-n kívüli műveletekről szóló, 2014-re vonatkozó saját jelentése (amely az AKCS- és a TOT-országokban végrehajtott műveleteket is tartalmazza) az EBB honlapján olvasható.

Az új határozat hangsúlyozza az EBB külső tevékenysége és az EU külső politikái, programjai és eszközei közötti szoros kapcsolatot, és érdemes megjegyezni, hogy az EBB 2014-ben is szorosan együttműködött a Bizottsággal és az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) az EBB műveletei és az EU külső politikái közötti konzisztencia és koherencia erősítése érdekében. Ebben az összefüggésben a Bizottság az EBB-vel együtt és az EKSZ-szel konzultálva összeállította a regionális technikai operatív iránymutatás felülvizsgált változatát, amelyet 2015 májusában eljuttatott a Parlamenthez és a Tanácshoz.

3.FINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK

3.1.A HATÁROZATOK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ RÉGIÓKBAN NYÚJTOTT EBB-FINANSZÍROZÁS VOLUMENÉNEK ÁTTEKINTÉSE 4

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a határozatok hatálya alá tartozó régiókban 2014-ben biztosított EBB-finanszírozás volumenéről.

1. táblázat: Az EBB 2014-ben aláírt finanszírozási műveletei

Érintett országok	Uniós garancia alá tartozó műveletek			Saját kockázatú EBB-műveletek	Összesen
(millió euró)	Átfogó garancia	Politikai kockázati garancia	Összesen
Csatlakozás előtt álló országok	621	0	621	1 815	2 436
Földközi-tengeri országok	1 122	260	1 382	230	1 612
Keleti szomszédos országok és Oroszország	1016	160	1 176	0	1 176
Ázsia és Latin-Amerika	670	150	820	550	1 370
Dél-Afrika	175	0	175	0	175
Összesen	3603	570	4 174	2 595	6 769

Megjegyzések: A földközi-tengeri országok tekintetében a fenti saját EBB-forrásokon felül további 52 millió EUR értékben írtak

alá tőkefinanszírozási és mikrofinanszírozási műveleteket harmadik felek forrásaira.

Az uniós garancia alá tartozó tevékenység aránya 2014-ben az összes műveleten belül 4%-kal 4,2 milliárd EUR-ra csökkent (2013-ban 4,4 milliárd EUR volt), azaz a határozat hatálya alá tartozó régiókban elérte a teljes 2014-es finanszírozási volumen 61%-át. A saját kockázatú EBB-műveletek aránya 4%-kal, 2,6 milliárd EUR-ra nőtt. A saját kockázatú műveletek több mint 90%-a a csatlakozás előtt álló országokhoz és az Ázsia és Latin-Amerika térséghez köthető, a maradék 9% pedig a földközi-tengeri régióhoz. A keleti szomszédságban (Ukrajna, lásd alább) és Dél-Afrikában minden aláírt finanszírozási művelet az uniós garancia alá tartozott.

2014-ben az uniós garancia alá tartozó hitelek 86%-ára (3,6 milliárd EUR) vonatkozott az állami és alsóbb államszervezeti szintű hitelek esetében alkalmazható átfogó garancia, míg 14%-uk (0,6 milliárd EUR) a magánszféra számára biztosított hitelek esetében nyújtható politikai kockázati garanciában részesült.

2. táblázat: Aláírt, kumulált nettó finanszírozási műveletek a jelenlegi,

2014–2020-ra vonatkozó uniós megbízatás összeghatárához képest

millió EUR	Felső összeghatár	Aláírt nettó összeg	Aláírt nettó összeg a felső összeghatár %-ában
Csatlakozás előtt álló országok	8 739	200	2 %
Mediterrán országok	9 606	390	4 %
Keleti szomszédos országok, Oroszország	4 831	1 090	23 %
Ázsia és Latin-Amerika	3 407	415	12 %
Dél-Afrika	416	–	0 %
A megbízatás hatálya alá tartozó régiók összesen	27 000	2 095	8 %

Az év második felében, a külső finanszírozásra vonatkozó új megbízatás hatálya alá tartozó új kötelezettségvállalások csaknem fele (2,1 milliárd EUR) a keleti szomszédság régiójához kapcsolódik, ahol a geopolitikai fejlemények miatt a legtöbb esetben az utolsó negyedévre csúszott a finanszírozási műveletek aláírása. Az Ukrajnával aláírt, együttesen 940 millió EUR összegű 6 új művelet a keleti szomszédsági régióra vonatkozó 2014–2020-as összeghatár 23%-át teszi ki.

A szíriai kormány 2014-ben sem teljesítette hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettségeit. 2014 végén a garanciaalapból az EBB kérésére teljesített kifizetések kumulált összege elérte a 142,72 millió EUR-t, amelyből 60,22 millió EUR-t 2014 során fizettek ki.

1. ábra: Az EBB saját forrásokból biztosított külső finanszírozási volumenének éves alakulása

A 2014-ben aláírt finanszírozási műveletek 6,7 milliárd EUR-s összege némileg (2%-kal) meghaladja az elmúlt évek (6,6 milliárd EUR-s) éves átlagát.

Ami a projektszámot illeti: 2014-ben 42 projekt uniós garancia alá tartozó finanszírozását írták alá (ugyanannyit mint az előző évben), és 23 projekt esetében írták alá az EBB saját kockázatú finanszírozását (szemben a 2013-as 26 projekttel).

3. táblázat: Aláírt finanszírozási műveletek száma régiók szerint 2014-ben (összes forrás)

Régiók		Harmadik felek forrásai	Uniós garancia alá tartozó műveletek	EBB saját kockázat	Összesen
Csatlakozás előtt álló országok			8	19	27
Mediterrán országok 5	7	12	1	20
Keleti szomszédos országok, Oroszország			12	0	12
Ázsia és Latin-Amerika			8	3	11
Dél-Afrika			2	0	2
Összesen		7	42	23	72

Ahogy az alábbi 4. táblázatból is kitűnik, 2014-ben az EBB Unión kívüli finanszírozási műveleteinek fő kedvezményezettjei változatlanul a csatlakozás előtt álló országok voltak: az aláírt finanszírozási megállapodások értéke esetükben 2,4 milliárd EUR-t tett ki, ami az érintett régiók teljes finanszírozási műveleteinek 36%-a. E régió tekintetében a fő célkitűzés az innováció és a növekedés megfelelő pénzügyi támogatása volt, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra és a magánszektor számára biztosított hitelezésre. A megbízatás keretében további kiemelt prioritást jelentett az európai infrastrukturális hálózatokba való jobb integrálódást elősegítő projektek finanszírozása.

4. táblázat:  Az EBB 2014-ben aláírt, a határozatok hatálya alá tartozó külső finanszírozási műveleteinek

   ágazati megoszlása régiónként (összes forrás)

	Csatlakozás előtt álló országok	Mediterrán országok	Keleti szomszédos országok	Ázsia és Latin-Amerika	Dél-Afrika	Összesen
Hitelkeretek	1 260	280	595	250		2 385
Energia	243	885	180	635	175	2 118
Közlekedés	348	158	55	268		828
Településfejlesztés / Összetett infrastruktúra	300	135	105	100		640
Ipar	165		170			335
Vízellátás, szennyvízkezelés	20	85	71	118		293
Mezőgazdaság, halászat és erdőgazdálkodás	100					100
Oktatás		70				70
Szolgáltatások		52				52
Összesen	2 436	1 664	1 176	1 370	175	6 820

A földközi-tengeri országokban 2014-ben az előző évhez képest megháromszorozódott az uniós garancia alapján és a saját kockázat alapján nyújtott EBB-finanszírozás együttes összege. Az összesen 1,6 milliárd EUR-s finanszírozásból 1,3 milliárd EUR jutott a kiemelt infrastrukturális projektekre, ideértve az úthálózat fejlesztését, iskolák felújítását és az éghajlatváltozás elleni küzdelem célját szolgáló egyes megújulóenergia- és energiahatékonysági projekteket (napelemes hőerőmű Izraelben és Marokkóban, ill. kombinált ciklusú erőmű Egyiptomban). A magánszektor fejlesztése továbbra is fontos kiemelt cél a régióban. Öt új, összesen 280 millió EUR-s hitelkeretről született megállapodás Tunéziával, Egyiptommal és Libanonnal; ezzel az arab tavasz óta nem látott mértéket ért el a kkv-knak nyújtott támogatás összege. Harmadik felek forrásainak felhasználásával további 52 millió EUR kötelezettségvállalás aláírására került sor a mikrovállalkozások mikrofinanszírozást nyújtó szolgáltatókon keresztül történő fejlesztése és a helyi pénzügyi ágazat diverzifikálását elősegítő tőkealapok növelése céljából.

A keleti szomszédság régióban az aláírt EBB finanszírozási műveletek teljes összege elérte az 1,2 milliárd EUR-t, ami a 2013-as 1,8 milliárd EUR-s rekordösszeg után az eddig mért második legmagasabb érték volt. Az uniós szankciók miatt az oroszországi tevékenységek leálltak. Az EU ukrajnai rendkívüli cselekvési tervéhez való hozzájárulásként az EBB 940 millió EUR összegben írt alá finanszírozási műveleteket. A 2014 és 2016 közötti 3 milliárd EUR-s finanszírozásra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a Bizottság és az EBB közötti párbeszéd és más befektetőkkel való koordináció mellett intenzívebbé vált az ukrajnai hatóságokkal folytatott együttműködés. A jóváhagyott műveletek között szerepel például az állam által közvetített, a magánszektor fejlesztését célzó hitelkeret, a gyors helyreállításra és újjáépítésre szánt hitelkeret, gázvezeték-építés támogatása és a páneurópai folyosó részét képező Beszkid vasúti alagút megépítése.

Az Ázsiát, Közép-Ázsiát és Latin-Amerikát érintő, összesen 1,4 milliárd EUR kötelezettségvállalás a 2013-ban aláírt műveletekhez képest ismét 0,2 milliárd EUR-s növekedést jelent. Továbbra is kiemelt helyen áll – az aláírt műveletek összegének 58%-át képviseli – az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható energia támogatása. Ezeken kívül érdemes kiemelni egy 150 millió EUR-s, mexikói kereskedelmi bankkal kötött első hitelkeret-megállapodást, és egy 50 millió EUR-s mongóliai vízellátási és szennyvízkezelési projektet. Az EBB emellett 70 millió EUR-s támogatásról írt alá megállapodást a tadzsik–kirgiz határkeresztező villamosvezeték létrehozására. Ez a projekt, amely méretét tekintve is rendkívüli a közép-ázsiai térségben, jelentős regionális kooperációs értéket képvisel.

Dél-Afrika vonatkozásában két naperőmű finanszírozásáról született megállapodás összesen 175 millió EUR összegben, ami 260 millió EUR-nál kevesebb a 2013-as műveleti összegnél.

3.2.HOZZÁJÁRULÁS AZ EU SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEIHEZ

A határozat három magas szintű horizontális célkitűzést irányoz elő az uniós költségvetési garancia alá tartozó régiók számára:

i.    a helyi magánszektor fejlesztése, különösen a kkv-k támogatása;

ii.    a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztése;

iii.    az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás.

A műveleteket alátámasztó további célkitűzések között szerepel a külső tevékenységet vezérlő, az EUSZ 21. cikkében említett általános elvekhez való hozzájárulás, valamint a partnerországok közötti regionális integráció, többek között a csatlakozás előtt álló országok, a szomszédos országok és az EU közötti gazdasági integráció.

A Bizottság és az EBB az EKSZ-szel folytatott egyeztetést követően véglegesítette az uniós garancia alá tartozó, 2014–2020 közötti EBB-műveletekre vonatkozó regionális technikai operatív iránymutatás felülvizsgált változatát 6 . A dokumentum iránymutatást nyújt a tekintetben, hogyan hozhatók összhangba a különböző régiókban végrehajtott EBB-műveletek az uniós szakpolitikákkal, programokkal és eszközökkel. Az iránymutatást 2015 májusában továbbították az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A megbízatásban meghatározott célkitűzésekhez való hozzájárulást a 2014-ben az uniós garancia és a saját kockázatú eszközök keretében aláírt műveleteket egyaránt figyelembe vevő következő ábra szemlélteti. A műveletek több mint fele egynél több célkitűzéshez járul hozzá. Ez különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos projektek esetében igaz.

2. ábra: Hozzájárulás a megbízatásban meghatározott célkitűzésekhez (%-ban és a hozzájárulás összegében)

A helyi magánszektor és különösen a kkv-k támogatása

Az EBB különböző módokon támogatja a helyi magánszektor fejlesztését. A leggyakoribb megoldások közé tartozik, hogy hitelkeretet biztosít helyi pénzügyi közvetítők (főleg bankok) számára a kis- és középvállalkozásoknak való továbbhitelezéshez, a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat támogató magántőke- és kockázatitőke-alapokba száll be, tőkefinanszírozást biztosít mikrofinanszírozási szolgáltatók számára vagy közvetlenül hitelez nagyobb vállalkozásoknak.

2014-ben az EBB 2,7 milliárd EUR összegű finanszírozásról írt alá megállapodást a megbízatás hatálya alá tartozó régiókban a magánszektor fejlesztését célzó 39 művelet számára. A 39 művelet közül 33 esetében az első aláírásra került sor 2014-ben; ezek legtöbbje közvetített művelet, közülük 21 kkv-k és közepes tőkeértékű vállalkozások támogatására szolgáló hitelkeret. A korábbi évekhez hasonlóan az aláírt új hitelkeretek nagy része a csatlakozás előtt álló országcsoportot érinti: az EBB saját kockázatú előcsatlakozási eszköze a vállalkozások korszerűsítéséhez, bővüléséhez és az uniós standardok alkalmazásához biztosít támogatást. A földközi-tengeri térségben 4 új mikrofinanszírozási befektetési eszközt és magántőkealapot indítottak. Emellett 8 közvetlen finanszírozási művelet (ezen belül 3 infrastrukturális projekt) támogatja részben vagy egészben a helyi magánszektor fejlesztését.

A társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztése

E célkitűzés keretében az EBB 4,1 milliárd EUR értékben írt alá finanszírozási műveleteket, amelyből 41 új projekt. Ezek értéke 3,7 milliárd EUR, célja pedig a társadalmi és gazdasági infrastruktúra fejlesztése különböző ágazatokban (energia, közlekedés, vízellátás és szennyvízkezelés, egészségügy, oktatás, településfejlesztés). Az energiaágazatban az EBB 15 új projekt szerződéseit írta alá 2014-ben, amelyből 6 energiatermelő projekt. A villamosenergia- és gázvezeték-hálózat fejlesztését is támogatta az EBB: két projekt kizárólag villamosenergia-hálózatok bővítését és korszerűsítését célozza a megbízhatóság és hatékonyság javítása és még több háztartás és vállalkozás hálózati hozzáférésének biztosítása érdekében. A közlekedési ágazatban 7, a vízellátás és szennyvízkezelés ágazatban 6, a településfejlesztés ágazatban pedig 5 új projektet hagyott jóvá az EBB. A finanszírozott projektekről a szolgálati munkadokumentumban található részletesebb leírás.

Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

Az EBB 2014-ben is jelentős összegekkel támogatta a klímapolitikai célkitűzéseket: összesen 2,1 milliárd EUR összegben írt alá ilyen célú finanszírozási szerződéseket, ami a megbízatás hatálya alá tartozó régiókban aláírt összes finanszírozás 31%-a. Ez hasonló az előző évi rekordszinthez, és jóval meghaladja a teljes EBB-hitelnyújtás 25%-ában megállapított átfogó célszintet 7 .

Ennek jelentős része (88%) a megújuló energiával, az energiahatékonysággal és a fenntartható közlekedéssel összefüggő beruházásokhoz kapcsolódott. Az éghajlatváltozással összefüggő finanszírozáson belül az alkalmazkodáshoz kapcsolódó elem mindössze 2%-ot tett ki, ami részben a fejlődő országok ilyen célú hitelfelvételi szándékainak hiányára utal, részben pedig azt jelzi, hogy ennek az ágazatnak kicsi a vonzereje a magánszektorbeli befektetők számára. Mivel azonban a határozatban foglalt régiók különösen ki vannak téve az éghajlat jelenlegi változékonyságának és a jövőbeli éghajlatváltozásnak, az EBB nagyobb mértékben beépíti az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodó képesség szempontját a projektekbe. Ide tartozik a technikai segítségnyújtás és a megfelelő tervezés, valamint az alkalmazkodásra irányuló célzott beruházások – például az árvízvédelem és védelmi intézkedések – támogatása.

Az aláírt finanszírozási műveletek körében az éghajlat-változási célkitűzéssel kapcsolatos műveletek továbbra is jelentős arányt képviseltek Ázsiában (csaknem 68%), Latin-Amerikában (54%), és az újonnan aláírt műveletek 100%-át adták Dél-Afrikában. A földközi-tengeri régióban a 2014-ben aláírt műveleti összeg 31%-a irányult éghajlat-politikai célokra. A csatlakozás előtt álló és a keleti szomszédos országokban végrehajtott éghajlat-változási projektek céljaira is jelentős finanszírozást mozgósított az EBB, ám az éghajlat-változási finanszírozás részaránya e régiókban más célkitűzések, elsősorban a magánszektor fejlesztésének kiemelt fontossága miatt alacsonyabb volt.

5. táblázat: Az éghajlatváltozással kapcsolatos hitelezés 2014-ben a határozat hatálya alá tartozó régiókban

millió EUR	Éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozás		Éghajlatváltozással kapcsolatos összes finanszírozás	az összes aláírt művelet %-ában
	Megbízatás	EBB saját kockázatú eszközök
Mediterrán országok	505	–	505	31 %
Csatlakozás előtt álló országok	273	227	500	21 %
Ázsia	45	400	445	68 %
Latin-Amerika	200	150	350	54 %
Dél-Afrika	175	–	175	100 %
Keleti szomszédos országok, Oroszország	137	–	137	12 %
Közép-Ázsia	–	–	–	0 %
A megbízatás hatálya alá tartozó összesen	1 334	777	2 112	31 %
az összes aláírt művelet %-ában	32 %	30 %

Regionális integráció

2014-ben az EBB 1,6 milliárd EUR értékben 23 olyan finanszírozási szerződést írt alá, amely a regionális integráció célját szolgálta (2013-ban ez az össszeg 1,1 milliárd EUR volt). A csatlakozás előtt álló országokban nyolc (együttesen 795 millió EUR-s) hitelkeret támogatja a regionális integrációt a nemzetközi együttműködés előmozdítása és az EU-hoz történő gazdasági felzárkózás támogatása révén. A közlekedési ágazat projektjei az országok közötti mobilitás megkönnyítését célozzák (253 millió EUR), az energiaszektor projektjei pedig kulcsszerepet játszanak a természeti erőforrásoknak híján levő országok energiaellátásában (293 millió EUR).

3.3.AZ EBB-MŰVELETEK HATÁSA ÉS HOZZÁADOTT ÉRTÉKE

Az EBB eredményértékelési kerete (ReM) lehetővé teszi a bank által végrehajtott finanszírozási műveletek értékelését a műveletek teljes életciklusa során. A keret segít az uniós prioritásokkal összhangban lévő, azon stabil projektek konkrét eredmények alapján történő kiválasztásában, amelyek esetében az EBB részvétele hozzáadott értéket hoz létre. Az értékelés során azonosítják a művelet várt gazdasági, társadalmi és környezeti kimeneteleit megragadó eredménymutatók alap- és célértékeit. A projekt életciklusa alatt végig figyelemmel kísérik az így meghatározott eredménymutatók alakulását, és azokról közvetlen finanszírozási műveletek esetében a projekt zárásakor és azt követően 3 évvel, magántőkealapok esetében a befektetési időszak végén és az alap futamidejének végén, közvetítőkön keresztül történő finanszírozás esetében pedig az allokációs időszak végén számolnak be.

A projekteket három „pillér” szerint minősítik:

i.    Az 1. pillér a projekt uniós és nemzeti prioritásokhoz való várt hozzájárulását és az EBB-megbízás szerinti jogosultságát értékeli.

ii.    A 2. pillér a művelet minőségét és megfelelőségét értékeli a várt eredmények alapján.

iii.    A 3. pillér az EBB által nyújtott, várható pénzügyi és nem pénzügyi addicionalitást méri.

2014-ben a ReM rendszerben jóváhagyott 8 művelet ért zárási szakaszba. A ReM szerinti projektzárás-értékelések eredményeit a szolgálati munkadokumentum foglalja össze. Mivel a ReM szerint jóváhagyott műveletek tényleges eredményei csak évek múlva állnak majd rendelkezésre, a szolgálati munkadokumentum hat esettanulmány alapján ismerteti a folyamatban lévő projektek által elért tényleges eredményeket. Az alábbiakban a megbízatás hatálya alá tartozó régiók tekintetében 2014-ben aláírt finanszírozási műveletek vonatkozásában a várt eredményeket mutatjuk be és tárgyaljuk. A projektek és a várt eredmények kétszeres számításba vételét elkerülendő a jelentésben csak az „új projektek” várt eredményeire és addicionalitására hivatkozunk – arról a 64 új projektről van szó, amelyek első finanszírozási szerződését 2014-ben írta alá az EBB.

3. ábra: A 2014-ben aláírt új projektek ReM szerinti minősítése pillérek szerint

A célkitűzésekhez való hozzájárulás mértéke tekintetében (ReM 1. pillér) a 2014-ben aláírt új projektek több mint 40%-a „kiváló” minősítést kapott, azaz jelentős mértékben járul hozzá mind az országok saját fejlesztési célkitűzéseihez, mind az ország/régió tekintetében meghatározott uniós prioritásokhoz. A többi művelet az 1. pillérben „jó” minősítést kapott. A várhatóan „jó” hozzájárulást biztosító projektek összhangban vannak a megbízási célkitűzésekkel, és jelentős mértékben képesek hozzájárulni az EU által meghatározott célkitűzések vagy az ország saját fejlesztési célkitűzései közül az egyikhez, és közepes mértékben a másikhoz.

A közvetlenül finanszírozott projektek (ReM 2. pillér) minősítésének alapja a projekt megfelelősége, pénzügyi és gazdasági fenntarthatósága, illetve környezeti és szociális fenntarthatósága. A közvetítőkön keresztül történő finanszírozás esetében a minősítés a kockázati szempontokkal súlyozott, várt eredményeken alapul. A kockázati szempontok a közvetítő megfelelőségére és a működési környezet minőségére vonatkoznak.

A 2. pillér vonatkozásában az aláírt műveletek 14%-a kap várhatóan „kiváló” minősítést. Ide tartoznak azok a közvetlen műveletek, amelyek gazdasági megtérülési rátája meghaladja a 15%-ot, és azok a közvetítőkön keresztül végzett műveletek (hitelkeretek), amelyek kivételes mértékben elősegítik a finanszírozáshoz való hozzáférést és a pénzügyi ágazat fejlesztését, éspedig viszonylag alacsony kockázati környezetben. Várhatóan a műveletek több mint 76%-a „jó” értékelést kap. Ebbe a körbe tartoznak az átlagosan 10–15% közötti gazdasági megtérülési rátával rendelkező közvetlen műveletek az infrastrukturális projektek esetében, valamint azok a közvetített műveletek, amelyek magas kockázat mellett – kisebb eredményességi valószínűséggel – járulnak hozzá a finanszírozáshoz való hozzáféréshez és a pénzügyi ágazat fejlesztéséhez. Hat projekt „elfogadható” minősítést kapott, elsősorban a tervezett eredmények elérésének valószínűségére kedvezőtlenül ható, fölöttébb kockázatos környezet miatt.

Az addicionalitást (ReM 3. pillér) a beruházási projekthez nyújtott EBB-hozzájárulás és a standard piaci finanszírozás alábbi három dimenzióban megragadott különbsége méri: a pénzügyi erőforrások megfelelése a projekt szükségleteinek; az EBB szakmai hozzájárulása; valamint a feltételek javítására és a más forrásokból biztosított hozzájárulások elősegítésére gyakorolt hatás. 2014-ben minden műveletről azt lehetett megállapítani, hogy a hitelfelvevők számára várhatóan előnyösebb a piaci finanszírozásnál. A 2014-ban aláírt műveletek ReM elemzése alapján a műveletek 14%-a képvisel várhatóan „magas” addicionalitást, tipikusan azáltal, hogy lehetővé teszi a piacon a hitelfelvevő rendelkezésére álló leghosszabb lejárat több mint 100%-kal történő meghosszabbítását, lefedi a finanszírozandó eszközök gazdasági életciklusának legalább 80%-át, és vezető szerepet játszik a projekt előkészítésében, strukturálásában és/vagy a végrehajtás támogatásában. A műveletek 70%-a nyújt várhatóan „jó” hozzájárulást, azaz képvisel jelentős addicionalitást jellemzően azáltal, hogy számottevő pénzügyi addicionalitást számottevő technikai és ágazati segítséggel vagy minőségi standardokkal és minőségbiztosítással kombinál. Az aláírt műveletek 14%-a rendelkezik várhatóan „mérsékelt” addicionalitással. Ezek jellemzően standard termékek, amelyek esetében korlátozott mértékben van szükség a projekt kialakításához, strukturálásához vagy végrehajtásához való hozzájárulásra.

4.AZ EBB EGYÜTTMŰKÖDÉSE MÁS INTÉZMÉNYEKKEL

4.1. EGYÜTTMŰKÖDÉS A BIZOTTSÁGGAL

A megbízatás felhívja a Bizottságot, az EBB-t és az EKSZ-t arra, hogy – mindenekelőtt a szakpolitikákról, stratégiákról és a tervezett projektekről folytatott rendszeres és szisztematikus párbeszéd és korai egyeztetések révén – hozzák megfelelőbben összhangba az EBB külső fellépéseit az EU külső politikai célkitűzéseivel az EBB által biztosított finanszírozás és az uniós költségvetési források közötti szinergiák maximális kihasználása érdekében. 2014-ben továbbra is alkalmazták a felek a Bizottság, az EKSZ és az EBB között a megbízatás hatálya alá tartozó régiókban folytatott együttműködésre és koordinációra vonatkozó, 2013-ban felülvizsgált egyetértési megállapodást, például a tervezett projektekre és a kapcsolattartó pontokra vonatkozó információcsere útján.

A 2014–2020-ra szóló új megbízatás figyelembevétele és működtetésének biztosítása érdekében a Bizottság és az EBB tárgyalásokat folytatott egy felülvizsgált garanciamegállapodásról és egy beszedési megállapodásról, amelyeket 2014 júliusában alá is írtak.

Operatív tervében az EBB 3 milliárd EUR-s kölcsön nyújtására vállalt kötelezettséget Ukrajnában a 2014–2016 közötti időszakra az Ukrajnának biztosított uniós támogatás keretében. A tanácsi határozatokkal és következtetésekkel összhangban az EBB minden hitelezési és átvilágítási tevékenységet beszüntetett az oroszországi műveletekkel kapcsolatban. 2014 júniusában Grúzia, Moldova és Ukrajna társulási megállapodást írt alá az EU-val.

A déli szomszédság tekintetében az EBB felújította partnerségi viszonyát a Bizottsággal, és a Szomszédsági Beruházási Keretben új, 300 millió EUR-s keretösszegű kockázati tőke eszközre tett javaslatot. Az EBB az EU mellett saját forrásból 200 millió EUR-ig terjedő összegben nyújt hozzájárulást.

2014-ben egy-egy keretmegállapodás került aláírásra a Kambodzsai Királysággal és a Bhutáni Királysággal, melyek előkészítik a terepet az EBB műveletei számára ezekben az országokban.

Az EBB 2014-ben is aktív részese volt a regionális támogatáskombinációs mechanizmusoknak. Szorosan együttműködött a Bizottsággal az uniós külső együttműködési támogatáskombinációs platform (EUBEC) technikai szakértői csoportjában. Ebben az összefüggésben az EBB aktívan részt vett a magánszektor erőforrásainak egyebek mellett a köz-magán társulások révén történő mozgósítására vonatkozó útmutatásokat kidolgozó technikai munkacsoport és az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával foglalkozó technikai munkacsoport tevékenységében.

2014 során az EBB négy közpolitikai célkitűzést fogadott el tevékenységeinek és az uniós szakpolitikáknak a szorosabb összehangolása érdekében. A megbízatásban előírt jelentéstételi kötelezettségek elismerése mellett az EBB úgy véli, hogy ezek az EBB Unión belüli és azon kívüli hitelnyújtási műveleteire vonatkozó jelentések és egyéb közlemények harmonizálására is lehetőséget adnak. A négy közpolitikai célkitűzés a következő: az innováció előmozdítása; a kkv-k és közepes tőkeértékű vállalkozások finanszírozása; infrastruktúrafejlesztés; környezetvédelem. Ezek mellett az EBB két horizontális célt is megfogalmazott, nevezetesen az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a gazdasági és társadalmi kohézió támogatását.

Az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális OECD-fórum 2013. novemberi jakartai plenáris ülését követően az EBB 2014 márciusában jóváhagyta és közzétette a megfelelést nem biztosító joghatóságok esetében alkalmazott politikájához kapcsolódó kiegészítést 8 . A kiegészítés szigorú határidők és feltételek mellett és a társintézményekkel összhangban az áttelepülési követelmény korlátozott felfüggesztéséről rendelkezik azon joghatóságok vonatkozásában, amelyek a globális OECD-fórum által azonosított hiányosságok felszámolása érdekében kötelezettséget vállaltak megfelelő korrekciós intézkedések végrehajtására.

2014-ben az EBB compliance-csúcstalálkozót szervezett, amelyen részt vettek a nemzetközi pénzügyi intézmények, a Pénzügyi Akció Munkacsoport, a globális OECD-fórum, az EKB, az EBH, a Transparency International, továbbá nem kormányzati szervezetek részvételével megrendezett, a megfelelést nem biztosító joghatóságok és az adóztatás témájával foglalkozó civil társadalmi szemináriumnak adott otthont.

4.2. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI OMBUDSMANNAL

Az EBB és az európai ombudsman között 2008-ban aláírt egyetértési megállapodás lefekteti az EBB kétlépcsős – belső és külső – panaszeljárásának alapjait. Az eljárást 2010-ben széles körű nyilvános konzultációt követően fogadta el az EBB Igazgatótanácsa. Az eljárás biztosítja a két szakasz közös célmeghatározását és egységes alkalmazását, külön figyelemmel a következőkre:

•    Hatékony belső panaszmechanizmus létrehozása a külső felek által az EBB bármely ügyosztályán keresztül az EBB-hez eljuttatott panaszok kivizsgálására.

•    Az EU-n kívüli műveletekkel kapcsolatos panaszok kapcsán, ideértve a külső megbízatás hatálya alá tartozó műveletekkel kapcsolatos panaszokat is, az európai ombudsman következetesen alkalmazza saját kezdeményezési jogkörét, amennyiben a panaszos nem az EU polgára, vagy nem az EU-ban rezidens.

•    Az európai ombudsman felülvizsgálati jogkörének hatálya, az EBB belső panaszeljárásának mint szükséges előzetes megközelítésnek az elismerésével.

2014-ben az európai ombudsman két olyan panaszt vizsgált, amelyet az EBB által elkövetett, feltételezett hivatali visszásságok miatt nyújtottak be a külső finanszírozásra vonatkozó megbízatás hatálya alá tartozó projektek végrehajtásával kapcsolatban. Az egyik, Bosznia-Hercegovinát érintő panasz kapcsán az európai ombudsman a panaszos javára döntött, és az EBB együtt fog működni az ombudsmannal a megfelelő megoldás érdekében. A másik panasz vonatkozásában, amely egyiptomi művelettel kapcsolatos, az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot, és 2014-ben lezárta az aktát.

4.3. EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEKKEL

Az EBB tevékenységének szerves része a nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott együttműködés, amely az intézményi kérdésekről folytatott párbeszédtől, a horizontális és tematikus problémákon, valamint a kölcsönös konzultáción át az operatív társfinanszírozás és munkamegosztás megerősített formáiig terjed. A nemzetközi pénzügyi intézmények közötti párbeszéd nagyrészt specializálódott munkacsoportokon belül folyik, amelyek rendszeres megbeszéléseiken megosztják a bevált módszereket, és konkrét kérdéseket vitatnak meg.

2014-ben az EBB más multilaterális fejlesztési bankokkal együtt dolgozott a 2015. évet követő fejlesztési menetrend kialakításán, és különösen a fejlesztésfinanszírozás szerepére vonatkozó közös megközelítés kidolgozásán.

Az EBB földközi-tengeri térségre vonatkozó ütemterve, amelyet az illetékes miniszterek az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz (FEMIP) Athénban tartott miniszteri értekezletén fogadtak el, útmutatóként szolgál a déli szomszédságban zajló EBB-együttműködéshez.

2014 további fontos eseménye volt a FEMIP vagyonkezelői alap keretén belül a CAMENA klímapolitikai pénzügyi keretösszeg bejelentése; a déli szomszédságban történő kapacitásépítéshez és az éghajlatváltozással kapcsolatos új beruházások előkészítéséhez az Egyesült Királyság biztosít 15 millió GBP finanszírozást. A CAMENA által finanszírozott első projekteket várhatóan 2015-ben hagyják jóvá.

Az EBB és az Unió a Mediterrán Térségért Titkársága közötti együttműködés 2014-ben a két intézmény közötti hagyományosan szoros partnerség folytatását biztosító, megújított egyetértési megállapodás alapján megerősödve folyt tovább.

Az EBB a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkaerő-igényes beruházásokkal foglalkozó programja keretében az ILO-val együttműködve tanulmányozta, miként maximalizálható az EBB infrastrukturális projektjeinek foglalkoztatásra gyakorolt hatása.

2014 során az EBB koordinálta a multilaterális fejlesztési bankok 2013. évi közös klímafinanszírozási jelentésének összeállítását; a jelentést az ENSZ főtitkára által szervezett, éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozóra tették közzé. E tevékenység részeként az EBB az OECD oldalán részt vett a klímafinanszírozás elemzéséhez használt riói mutatók aktualizálását célzó munkában, valamint a multilaterális fejlesztési bankok csoportjának képviseletében hozzájárult az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Pénzügyi Állandó Bizottságának 2014. decemberében publikált kétéves klímafinanszírozási értékeléséhez.

A megbízatás hatálya alá tartozó, 2014-ben aláírt finanszírozási műveletek mintegy 48%-át társfinanszírozták más nemzetközi pénzügyi intézmények, és a műveletek 20%-ához kapcsolódott az uniós költségvetésből folyósított, vissza nem térítendő támogatás. Az AFD francia fejlesztési ügynökség és a KfW német fejlesztési bank által társfinanszírozott két művelet mellett az EBB hat további műveletnek volt a vezető finanszírozója 2014-ben, és ezzel a Szomszédsági Beruházási Keret (NIF) legnagyobb hitelezője volt. A NIF létrehozása óta eltelt időszakban az EBB a NIF vezető testülete által jóváhagyott projektek 66%-ában vett részt vezető finanszírozóként vagy társfinanszírozóként. Az EU regionális támogatáskombinációs eszközeinek körében 2014-ben jóváhagyott műveletek 132,7 millió EUR összegű uniós költségvetési forrással egészítették ki a NIF, 10,18 millió EUR-val a Nyugat-Balkáni Beruházási Keret és 5 millió EUR-val az Ázsiai Beruházási Keret alatt nyújtott EBB-hiteleket.

(1) HL L 280., 2011.10.27., 1. o.

(2) HL L 135., 2014.5.8., 1. o.

(3) COM(2014) 674.

(4) A 466/2014/EU határozat és az 1080/2011/EU határozat.

(5) Egy műveletet, amely saját kockázatú és uniós garancia alá tartozó finanszírozásban is részesült, saját kockázatúként tüntettünk fel.

(6) Lásd a Bizottság COM(2015) 106 final számú szolgálati munkadokumentumát.

(7) A 466/2014/EU határozat 3. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy a 2014–2020-as időszakban az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó projekteknek legalább az EBB által nyújtott összes finanszírozás 25%-át kell képviselniük.

(8) http://www.eib.org/about/documents/ncj-policy-addendum.htm