EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.12.14.

COM(2015) 639 final

MELLÉKLET

II. MELLÉKLET: Országadatlapok

a következőhöz:

A Bizottság közleménye

Beruházás a munkahelyekbe és a növekedésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

II. MELLÉKLET: ORSZÁGADATLAPOK

Tartalom

AusztriA    3

Belgium    

BulgáriA    

Horvátország    

Ciprus    

Cseh Köztársaság    

DániA    

Észtország    

Franciaország    

Németország    

Görögország    

Magyarország    

Írország    

Olaszország    

Lettország    

LitvániA    

Luxemburg    

MáltA    

HollandiA    

Lengyelország    

PortugáliA    

RomániA    

SzlovákIA    

SzlovénIA    

Spanyolország    

Svédország    

Egyesült Királyság    

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Ausztriában

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A válság hatására szerény lassulás követett egy megfelelő gazdasági fejlődéssel jellemzett szakaszt, és most úgy tűnik, hogy Ausztria alacsonyabb növekedési ütemű szakaszba lép. Ez megnehezítheti az innovációval, a munkaerőpiaccal, az oktatással, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével és az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos céljai elérését. Ausztria gyengeségekkel küzd a kutatóintézetek és a kkv-k közötti innováció- és technológiatranszfer, valamint a K+F-magánberuházások terén. Az országnak fejlesztenie kell a tudományos és technológiai oktatást, és növelnie kell a foglalkoztatási lehetőségeket ezen a területen. Általánosabban fogalmazva, elő kell segítenie az idősebbek, a nők, a fiatalok és a migráns háttérrel rendelkező személyek foglalkoztathatóságát. Továbbá fokoznia kell az erőforrás-hatékonyságot, hogy kezelje a növekvő szén-dioxid-kibocsátás, a mezőgazdaságban használt magas nitrátmennyiség, valamint az erdőgazdálkodás területén jellemző biodiverzitás-hiány problémáját. Az európai szemeszter keretében Ausztria számára tett uniós szakpolitikai ajánlások részben érintik ezeket a problémákat, amelyek a nyugdíjkorhatárral, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával, a munkaerőpiaccal, valamint az oktatással és végzettségekkel kapcsolatos szélesebb körű kihívások részét képezik.

Fő prioritások és eredmények

Az innováció, a kutatás és a technológiai fejlesztés elősegítésével az európai strukturális és beruházási alapok hozzá fognak járulni ahhoz, hogy Ausztria megvalósíthassa azt a célkitűzését, hogy innovációs vezető szerepet töltsön be, valamint azt az Európa 2020 stratégia keretében megfogalmazott nagyszabású célkitűzését, hogy a GDP 3,76%-át fordítsák K+F-kiadásokra. Az európai strukturális és beruházási alapok támogatni fogják a kutatási infrastruktúrát és kapacitásokat Ausztria regionális erősségeinek területén, valamint az ország szerepét olyan fontos európai projektekben, mint az európai kutatási infrastruktúra-konzorcium és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma. 248 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a kkv-k K+F-tevékenységére, növelve a „technológiai vezetők” számát, valamint arra, hogy általában véve innovatívabbá tegyék a vállalkozásokat.

792 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a kkv-k versenyképességének fokozására – a mezőgazdaságra, az iparra, a szolgáltatásokra és az akvakultúrára összpontosítva. Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásával a tervek szerint évente 3%-kal nő az új induló vállalkozások száma, különösen az innovatív és tudásintenzív ágazatokban, és támogatják a kkv-k számának évi tervezett 5%-os növekedését. A támogatást részben arra fogják fordítani, hogy segítsenek megvalósítani azt az osztrák célkitűzést, hogy 2030-ra 2,3 millió vidéki lakosnak legyen hozzáférése jobb vagy új széles sávú infrastruktúrához, valamint arra, hogy 2023-ra mintegy 20 000 gazdaság szerkezetátalakításába és modernizálásába, illetve közel 650 együttműködési projektbe fektessenek be.

Továbbá 231 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani arra, hogy valamennyi gazdasági ágazatban csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást. Ennek részeként 10%-ról 12–13%-ra növelik a megújuló energiaforrások használatát a vállalkozások esetében, segítenek, hogy a vállalkozások erőforrás-hatékonysága évi 5%-kal nőjön, valamint támogatják a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló helyi és regionális stratégiákat. 1,27 milliárd EUR nagyságú összeget fognak fordítani az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a kockázatmegelőzésre és kockázatkezelésre a vidéki területeken, és további 1,28 milliárd EUR nagyságú összeget a környezet megőrzésére és védelmére, valamint az erőforrás-hatékonyság előmozdítására a vidéki területeken. Az EMVA támogatása hozzá fog járulni ahhoz, hogy Ausztria helyreállítsa, megőrizze és megerősítse a biodiverzitást, valamint a magas természetvédelmi értékkel rendelkező mezőgazdasági és erdészeti rendszereket. A mezőgazdasági terület több mint 83%-a esetében a biodiverzitást/tájat, illetve 78%-a esetében a talajkezelés javítását támogató gazdálkodási szerződéseket kívánnak kötni. A mezőgazdasági területek 75%-át fogja érinteni a fenntartható vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló, EMVA által nyújtott támogatás. Az ETHA által nyújtott támogatást arra fogják fordítani, hogy fenntarthatóbbá tegyék a halászatot és az akvakultúrát, javítsák a vízi ökoszisztémák állapotát és fokozzák a vízi biodiverzitást, és 2023-ra 5000 tonnával növeljék az akvakultúra éves termelését.

Az európai strukturális és beruházási alapok 123 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani arra, hogy elősegítsék a fenntartható és minőségi foglalkoztatást, illetve a munkaerő mobilitását, különösen az integrált fenntartható fejlődésnek a kiválasztott városi és vidéki területeken történő támogatásával, valamint az idősebb munkavállalók, a nők, a fiatalok (különösen a migráns háttérrel rendelkezők) és egyéb, a szociális kirekesztés kockázata által veszélyeztetett társadalmi csoportok foglalkoztathatóságának növelésével. 553 millió EUR nagyságú összeget bocsátanak rendelkezésre a társadalmi befogadás előmozdítására, valamint a szegénység és a megkülönböztetés leküzdésére; ennek fő célja a fiatalok és a migráns háttérrel rendelkező társadalmi csoportok (beleértve a romák) támogatása. Ezért az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás körülbelül 19%-t az inkluzív növekedésre fordítják. 243 millió EUR nagyságú összeget kívánnak fordítani az oktatásra, a képzésre és a szakképzésre a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében, különösen azért, hogy javítsák a hátrányos helyzetű fiatalok oktatási eredményeit, illetve támogassák az egész életen át tartó tanulást és a szakképzést a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. 2023-ra várhatóan közel 610 000 személy részesül képzésben.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Ausztria 3 millió EUR nagyságú összeget kíván elkülöníteni pénzügyi eszközökre a felső-ausztriai HighTechFund Linz-ben való részesedés céljából, amely kockázati tőkéhez juttatja a magvető/induló szakaszban lévő fiatal, technológiaorientált vállalkozásokat, illetve a bővítés szakaszában lévő vállalkozásokat. A pénzügyi eszközökbe történő beruházás mértéke jelentősen alacsonyabb a 2007–2013 közötti időszakhoz képest, de Ausztria a meglévő nemzeti eszközök használatával fedezi a szükségleteit, ezért nincsenek olyan hiányosságok, amelyeket az európai strukturális és beruházási alapok pénzügyi eszközeivel kellene orvosolni.

27,2 millió EUR nagyságú összeget (az ERFA 5%-a) fognak fordítani az integrált fenntartható városfejlesztésre Bécsben és Felső-Ausztriában. A Bécsben található felelős folyómodellezési központ társfinanszírozásban fog részesülni, hozzájárulva a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégiához. Tirol tartomány 5,5 millió EUR nagyságú támogatásban fog részesülni kísérleti célból a közösségvezérelt helyi fejlesztés érdekében hét alrégióban. A vidéki területeken található helyi partnerségek várhatóan 800 munkahelyet teremtenek.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Ausztria minden vonatkozó előfeltételt teljesített az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatára vonatkozóan. A programok elfogadását megelőzően a Bizottság meggyőződött róla, hogy Ausztria megteremtette a kutatás és innováció támogatásához szükséges szabályozási feltételeket, különösen arról, hogy kidolgozta az „intelligens szakosodásra” vonatkozó stratégiát nemzeti és regionális szinten.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Az európai strukturális és beruházási alapok által Ausztriának nyújtott támogatás koordinációját a Szövetségi Kancellária és az osztrák területrendezési konferencia fogja biztosítani. Ausztria a 2007–2013 közötti időszakhoz képest 13-ról 4-re csökkentette az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott programjai számát, amivel egyszerűbbé tette a végrehajtást. Jelenleg egyetlen, az egész országra kiterjedő ERFA-program létezik a korábbi kilenc regionális program helyett, és a kettő ESZA-programból egy maradt. Emellett 11-ről 2-re csökkentették az irányító hatóságok számát. Az ERFA esetében a közreműködő szervezetek száma 36-ról 16-ra csökkent, és az ERFA ellenőrzési és igazoló hatóságai is fokozzák az igazgatási kapacitásukat. Egy fontos közreműködő szervezet megszünteti az ESZA által nyújtott támogatással kapcsolatos kifizetéseket, ezért a Bizottság nyomon fogja követni Ausztria ESZA-felvevő képességet, és meg fog győződni az új nyomonkövetési és ellenőrzési rendszerek megbízhatóságáról.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

A kedvezményezettek adminisztratív terhének további csökkentése céljából Ausztria felül fogja vizsgálni az ERFA-val és az ESZA-val kapcsolatos nemzeti támogathatósági szabályokat és a költségvetési törvény rendelkezéseit a koherencia és az egységesség fokozása érdekében. Továbbá e-igazgatási rendszereket fognak bevezetni a pályázatok és a jelentések vonatkozásában, és adott esetben megfontolják az egyszerűsített költségelszámolási módok, az átalányösszegek és az egységköltség-alapú térítés bevezetését a nemzeti és regionális támogathatósági szabályokban.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Belgiumban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Több éves stagnálást követően Belgium ismét a növekedés útjára lépett, fokozta a versenyképességét, javított a költségvetési keretén, és a növekvő államadósság 2016-ban várhatóan körülbelül a GDP 107%-án stabilizálódik. Ugyanakkor továbbra is szükség van a költségvetési fenntarthatóság biztosítására, strukturális reformok bevezetésére, a foglalkoztatási ráta növelésére és a versenyképesség további fokozására.

Belgium teljesítményének az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel, valamint az európai szemeszter keretében tett uniós szakpolitikai ajánlásokkal történő összehasonlítása azt mutatja, hogy szükség van a munkaerőpiac működésének fejlesztésére, különösen a munkavállalás ellen ható pénzügyi ösztönzők csökkentése, egyes célcsoportok munkavállalásának megkönnyítése, a hiányzó készségek pótlása és a strukturális munkaerőhiány megszüntetése révén. Emellett biztosítania kell, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban növekedjenek. Továbbá a modernizációra, az innovációra és a K+F-re való nagyobb fokú összpontosítással Belgium tovább javíthatná a teljesítményét a versenyképesség nem költségalapú vonatkozásait illetően. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó 2020. évi célok elérése érdekében Belgiumnak fokoznia kell a fenntartható és multimodális közlekedési eszközök használatát. Továbbá a megújulóenergia-termelés és az energiahatékonyság ösztönzésével az ország fokozni fogja az általános gazdasági hatékonyságát, csökkenteni fogja az importfüggőségét, erősíteni fogja a fizetési mérleg helyzetét, csökkenteni fogja a gazdaság kiszolgáltatottságát a külső ársokkal szemben, és csökkenteni fogja az ÜHG-kibocsátást.

Belgiumban komoly és növekvő problémát jelentenek a forgalmi torlódások, és a szövetségi és regionális kormányok még nem hoztak kézzelfogható intézkedéseket ezek kezelésére.

Fő prioritások és eredmények

A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában Belgium az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megfelelően a kulcsfontosságú tematikus célkitűzésekre fogja fordítani.

Az európai strukturális és beruházási alapok által Belgiumnak nyújtott összes támogatás körülbelül 28%-át az innovációbarát üzleti környezet előmozdítására fogják fordítani. Ez fokozni fogja a kkv-k versenyképességét, az innovációs és a kutatási teljesítményt, valamint ösztönzőleg fog hatni az e-gazdaság növekedésére. Ebben az összefüggésben Belgium a vállalkozások, a K+F-központok és a felsőoktatás közötti szinergiák fejlesztésére fog összpontosítani. Körülbelül 8000 belga vállalkozás fog termelő beruházási támogatásból részesülni, és körülbelül 1000 vállalkozás fog együttműködni a kutatóintézetekkel. A gazdaságok mintegy 45%-a esetében ugyanakkor modernizációra és szerkezetátalakításra fog sor kerülni a versenyképesség fokozása érdekében.

2020-ra az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás segítségével 73,2%-ra fog nőni a belga foglalkoztatási ráta (szemben a 2014. évi 67,3%-kal). 1,1 milliárd EUR nagyságú beruházásra fog sor kerülni a humántőke növelése és a munkaerő-piaci részvétel fokozása céljából azáltal, hogy minden szinten fejlesztik az oktatást, elősegítik a társadalmi befogadást, illetve támogatják a legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok (különösen a fiatalok és a tartósan munkanélküli személyek) foglalkoztatását. A cél, hogy körülbelül 460 000 személy találjon munkát, indítson saját vállalkozást, térjen vissza az oktatásba vagy képezze magát.

Az energiaügy és az éghajlatváltozás vonatkozásában a 657 millió EUR nagyságú összeget arra fogják fordítani, hogy előmozdítsák a természeti erőforrások fenntartható és hatékony használatát, illetve a karbonszegény gazdaságra való áttérést támogató beruházásokat tegyenek lehetővé, különösen az energiahatékonysági beruházások révén. A 2014–2020 közötti időszakban az európai strukturális és beruházási alapok 114 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani az épületek (vállalati telephelyek, középületek és lakóépületek) energiahatékonyságának növelésére, valamint a távfűtés és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés fejlesztésére. Az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott projektek segítségével Belgium körülbelül 11 000 tonna szén-dioxid-egyenértékkel fogja csökkenteni az ÜHG-kibocsátást, és további 11 MW-tal nő a megújulóenergia-termelés kapacitása. 64 millió EUR nagyságú összeget fognak kiutalni az energiahatékony, dekarbonizált közlekedési ágazat felé történő elmozdulásra. Az európai strukturális és beruházási alapokból a halászatra elkülönített támogatás továbbra is a halászat és az akvakultúra fenntarthatóbbá tételére, a tengeri ökoszisztémák állapotának javítására és a vízi biodiverzitás fejlesztésére, valamint a nem szándékos fogások mennyiségének csökkentésére fog irányulni. A mezőgazdaságot illetően fenntartható mezőgazdasági gyakorlatnak, ökológiai földgazdálkodásnak és az új technológiákba történő beruházásoknak kell kísérniük a belga mezőgazdaság modernizációját. Több mint 85 000 hektáron fogják támogatni a biogazdálkodás bevezetését, az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések pedig több mint 160 000 hektár nagyságú terület védelmét fogják biztosítani.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Belgium körülbelül 98 millió EUR nagyságú összeget különít el pénzügyi eszközökre, főként a kkv-k és az energiahatékonyság támogatása céljából. Az eszközöket csak a vallon régióban és Brüsszelben tervezik alkalmazni, Flandriában nem. Belgiumnak közelebbről meg kellene vizsgálnia az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott pénzügyi eszközöknek a létező nemzeti és regionális eszközök mellett történő felhasználásának lehetőségét.

Arra törekszenek, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák a vidéki flamand lakosság nagyjából 70%-át, illetve a vidéki vallon lakosság egyharmadát érintsék.

Flandriában három integrált területi beruházást terveznek (Limburg, Kempen és Nyugat-Flandria). A Brüsszel fővárosi régióhoz kapcsolódó programok teljes mértékben városi jellegűek. A limburgi és kempeni integrált területi beruházás az ipari átszervezéssel kapcsolatos problémákkal foglalkozik.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Az intelligens szakosodási stratégiára vonatkozó előfeltétel nem teljesült maradéktalanul a vallon régióban és a Brüsszel fővárosi régióban, és ennek megfelelően cselekvési programokat dolgoztak ki. A Brüsszel fővárosi régióban az ERFA által finanszírozott program keretében egy energiaügyi cselekvési programot is kidolgoztak.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában a vallon régió úgy határozott, hogy fenntartja az ERFA–ESZA közös monitoringbizottság gyakorlatát. Az EMVA esetén külön monitoringbizottságok fognak működni.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai jelenleg az egyszerűsített költségelszámolási módok szélesebb körű használatát tervezik. Az infokommunikációs technológiák (ikt) fokozott használata jelentősen csökkentette a kedvezményezettek és az állami hatóságok adminisztratív terhét.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Bulgáriában

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Bulgária gazdasági teljesítménye a válságot követő időszakban gyenge maradt. Miután 2009-ben visszaesett a gazdasági tevékenység, a növekedés évi 1% körül ingadozik. Az olyan strukturális problémák, mint a strukturális munkaerőhiány, a munkaképes korú népesség folyamatos csökkenése, az unión belüli legalacsonyabb munkatermelékenység és legenergiaigényesebb termelés, valamint a természeti erőforrások, például a víz nem hatékony kezelése gátolják a hosszú távú fenntartható növekedést. A közszolgáltatások hatékonysága és minősége a közigazgatási és igazságszolgáltatási reform terén elért korlátozott előrelépés miatt alacsony. Ezért az európai szemeszter összefüggésében tett szakpolitikai ajánlások a munkaerőpiacra, a társadalmi befogadásra, az oktatás minőségére, az innovációbarát üzleti környezet kialakítására, az energiahatékonyságra és az igazgatási kapacitás fokozására irányultak. Ezek a prioritások jelennek meg a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott programokban, és mind a 11 tematikus célkitűzést illetően terveznek beruházásokat.

Fő prioritások és eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok hozzá fognak járulni a foglalkoztatási ráta növeléséhez, a jó minőségű humántőke jobb oktatás révén történő biztosításához, a képzettségek és készségek javításához, valamint az egészség és az egészségügy fejlesztéséhez, különös figyelmet fordítva a fiatalokra, az idősekre és az olyan hátrányos helyzetű csoportokra, mint a romák. Bulgária a 20–64 év közötti személyek foglalkoztatási rátáját 63,5%-ról (2013) 76%-ra kívánja növelni 2020-ra. Az idősebbek (55–64 év közötti személyek) vonatkozásában a 2020. évi foglalkoztatási célkitűzés 53%, az ifjúsági munkanélküliségi rátát illetően pedig 7%. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett népesség társadalmi befogadásának előmozdítása érdekében Bulgária 2020-ra 260 000 fővel kívánja csökkenteni a szegénységben élők számát. A tervek szerint emellett több ezer, többek között fogyatékkal élő gyermek részesül majd jobb egészségügyi ellátásban.

Az európai strukturális és beruházási alapok várhatóan mintegy 100 000 személy jobb képesítéséhez járulnak hozzá, 28 000 álláskeresőnek teszik lehetővé, hogy munkát találjon, 17 000 fiatalnak segítenek a foglalkoztatással és képzéssel kapcsolatos intézkedések finanszírozásával, és 160 000 személyek kínálnak lehetőséget az egész életen át tartó tanulásra. Az oktatásban körülbelül 1500 iskola fog részesülni az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból, és ezáltal 160 000 tanulónak lesz lehetősége fejlesztenie a tudását és a készségeit. Körülbelül 30 000 egyetemi hallgató részesül majd ösztöndíjban, és több ezer középiskolai tanuló kap pályaválasztási tanácsadást és részesül valós munkakörnyezetben történő képzésben.

Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével a kkv-k tudásalapú versenyképességének fokozása révén fejleszteni fogják a bolgár üzleti környezetet. 2020-ra a GDP 1,5%-át fogják K+F-kiadásokra fordítani. Az európai strukturális és beruházási alapok 528 millió EUR nagyságú összeggel fogják támogatni a vállalkozások innovációját, az innovatív induló vállalkozások létrehozását, valamint az innovációs és kutatási infrastruktúra fejlesztését.

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatással elő fogják mozdítani 3500 mezőgazdasági üzem és 120, az erdőgazdálkodási ágazatban tevékenykedő vállalkozás versenyképességét és környezetbarát jellegét, és vidéki munkahelyeket fognak teremteni a mezőgazdaságban, illetve a nem mezőgazdasági ágazatokban. Több mint 4000 kisgazdálkodó a gazdasága fejlesztésére irányuló támogatásban fog részesülni, 1630 fiatal gazdálkodó pedig induló támogatást fog kapni. A halászati ágazatban az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást olyan beruházásokra és innovációra fogják fordítani, amelyek csökkentik a halászati tevékenységeknek a tengeri környezetre gyakorolt negatív hatását és támogatják az akvakultúra-ágazatban és a feldolgozó ágazatban működő kkv-ket.

Az európai strukturális és beruházási alapok bulgáriai beruházásai 25%-kal fogják növelni a háztartások, az ipar, a szolgáltatások és a közlekedés energiahatékonyságát. A megújuló energiaforrások 2020-ra a teljes bruttó energiafogyasztás 16%-át fogják biztosítani. Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást emellett a víz- és a hulladékgazdálkodásra, a természeti erőforrások megőrzésére, a biodiverzitásra és az éghajlatváltozási kockázatok megelőzésére fogják fordítani.

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból 1,6 milliárd EUR nagyságú összeget fognak fordítani Bulgária közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére, amely biztosítja a régiók közötti és a szomszédos országokkal való jobb összeköttetést, javítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve ösztönzőleg hat a kereskedelemre és az idegenforgalomra: a TEN-T hálózat részeként 190 km hosszú vasútvonalat és 62 km hosszú autópálya-szakaszt, illetve Szófiában 8 km hosszú metrószakaszt fognak építeni, s ez utóbbi 2023-ra évi 80 millióról 105 millióra növeli a metróval megtett utak számát.

A jó kormányzás jelenti az egyik fő kihívást Bulgária számára. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén szükség van az emberi erőforrások megfelelő kezelésére és fejlesztésére. Ezért fogják mobilizálni az európai strukturális és beruházási alapokat olyan területek fejlesztésére, mint az e-kormányzás és e-igazságszolgáltatás, és arra, hogy minőségi szolgáltatásokat kínáljanak az állampolgárok és a vállalkozások számára. 2020-ra a közigazgatási szolgáltatásokhoz szükséges idő 2013-hoz képest a felére, a büntetőeljárások és a polgári eljárások átlagos hossza pedig 10%-kal csökken.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA költségvetéséből 612 millió EUR nagyságú összeget különítettek el pénzügyi eszközökre, 70%-kal többet, mint a 2007–2013 közötti időszakban. A támogatás nagy részét az energiahatékonyságra, a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatra, a kkv-kre, a városfejlesztésre és az idegenforgalomra fogják fordítani. 102 millió EUR nagyságú összeggel Bulgária is csatlakozott a kkv-kezdeményezéshez.

Az európai strukturális és beruházási alapok emellett hozzá fognak járulni a vidéki területek és a halászattól függő területek közösségvezérelt helyi fejlesztéséhez, és 600 munkahelyet teremtenek. A tervek szerint Bulgária vidéki lakosságának egyharmada fogja élvezni az európai strukturális és beruházási alapok segítségével fejlesztett infrastruktúra előnyeit.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Az ETHA-vonatkozású előfeltételek közül három, illetve a tizenegy tematikus előfeltétel közül hét nem teljesült, főként az intelligens szakosodás, a vízügy, a közlekedés, az egészségügy és a digitális növekedés tekintetében, de a közbeszerzésre vonatkozó, alapvető fontosságú általános előfeltétel sem teljesült. Ugyanakkor Bulgária cselekvési programokat dolgozott ki, hogy legkésőbb 2016 végéig valamennyi előfeltételt teljesítse.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott bolgár programok programozása, kezelése, nyomon követése és ellenőrzése az uniós alapok kezeléséért felelős miniszterelnök-helyettesnek és a Miniszterek Tanácsa központi koordinációs egységének a feladata. A miniszterelnök-helyettes koordinálja az uniós alapok kezelésének koordinálásával foglalkozó tanács munkáját és látja el az elnöki tisztjét, és ennek a tanácsnak minden, az uniós támogatások vonatkozásában felelős minisztérium a tagja.

Az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott különböző programok közé tartoznak a koordinációért, kezelésért, végrehajtásért, kifizetésért és ellenőrzésért felelős szervek igazgatási kapacitásának fokozására irányuló intézkedések. A projektek kedvezményezettjei, például az önkormányzatok, az igazságszolgáltatási és az intézményi kedvezményezettek a közlekedési ágazatban, szintén jogosultak az igazgatási kapacitásuk fejlesztésére irányuló támogatásokra. Olyan nemzetközi pénzügyi intézmények adják a szakértelmet, mint az Európai Beruházási Bank, a Világbank, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

A bolgár hatóságok arra törekszenek, hogy csökkentsék a projektek kedvezményezettjeinek adminisztratív terhét, és ahol lehetséges, digitalizálják a kedvezményezettek és az irányító hatóságok közötti kommunikációt. Ide tartozik a projektjavaslatok és projektjelentések elektronikus úton történő benyújtása, valamint az igazgatási eljárások megkönnyítése és hatékonyabbá tétele. Például szabványosítani fogják a pályázati és jelentési űrlapokat, a kiadások jelentése során bevezetik az egyszerűsített költségelszámolásra vonatkozó szabályokat, és a különböző ellenőrző és felügyelő szervek koordinálni fogják az általuk végzett ellenőrzéseket.    

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Horvátországban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Az elhúzódó recesszió körülbelül 12,5%-kal csökkentette a reál GDP-t, a munkanélküliségi ráta pedig megkétszereződött: 8,6%-ról (2008) 17,3%-ra (2014) nőtt. Az elmúlt évek felhívták a figyelmet a strukturális változások – különösen a monetáris egyensúlyhiány megszüntetésének, a munkaerő-piaci reform végrehajtásának, a fenntartható szociális és egészségvédelmi rendszerek létrehozásának, az üzleti környezet fejlesztésének, valamint az állami adminisztráció és az igazságszolgáltatás reformjának – szükségességére. A nemzeti hatóságok reformokat hajtottak végre az európai szemeszter részeként. Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból a 2014–2020 közötti időszakra kiutalt 10,676 milliárd EUR nagyságú összeg jelentős részét a reformok végrehajtására és az Európa 2020 stratégia keretében megfogalmazott nemzeti célkitűzések megvalósítására fogják fordítani.

Fő prioritások és eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást arra fogják fordítani, hogy ösztönözzék a horvátországi kutatást-fejlesztést és innovációt, fokozva a gazdaság innovációját és versenyképességét, illetve elősegítve az ország vállalásának teljesítését, miszerint 2020-ra a GDP 1,4%-át fordítják K+F-kiadásokra (szemben a 2012. évi 0,75%-kal). Horvátország 2023-ra emellett 50%-kal kívánja növelni a kkv-k egy alkalmazottra eső hozzáadott értékét.

Horvátországban az egyik legalacsonyabb a munkaerő-piaci részvétel aránya az EU-ban, ami különösen a fiatalokat, az alacsony képesítéssel rendelkezőket, az idősebb munkavállalókat és a nőket érinti. Horvátország célul tűzte ki, hogy 2020-ra eléri a 65,2%-os foglalkoztatási rátát (ez az arány 2012-ben 55,4% volt), különös figyelmet fordítva a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok foglalkoztathatóságának fokozására. Ebben az összefüggésben az európai strukturális és beruházási alapok a felsőfokú oktatás és az állami foglalkoztatási szolgálat reformjával, valamint a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás támogatásával fogja kezelni a strukturális munkaerőhiányt. Továbbá támogatni fogják az önfoglalkoztatást és a tartós munkanélküliség csökkentését.

Horvátország az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást részben az infrastruktúra kiépítésére fogja fordítani, ami fokozhatja a gazdasági növekedést: főként a kulcsfontosságú hálózatok (TEN-T) fejlesztésére, a fenntartható városi közlekedésre és a régiók jobb megközelíthetőségére fognak összpontosítani. Horvátország emellett arra törekszik, hogy 2023-ra a háztartások 53%-a rendelkezzen széles sávú hozzáféréssel (2013-ban ez az arány 33% volt).

Az európai strukturális és beruházási alapok emellett támogatni fogják az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását: célul tűzték ki, hogy 2023-ra egymillió lakosnak legyen hozzáférése jobb ivóvízellátáshoz és szennyvízkezelési szolgáltatásokhoz. A támogatást továbbá arra fogják fordítani, hogy 83%-ról (2012) 35%-ra csökkenjen a lerakott települési hulladék aránya, megvalósuljon a Natura 2000 irányítási keretrendszer 40%-a, és a városi területeken a lakosság 100%-át tájékoztassák a levegőminőségről. Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból több mint 160 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a megújulóenergia-termelésre, az utólag felszerelt középületek éves átlagos fűtési és hűtési energiaszükséglete 2023-ra pedig eléri az 50 kWh/m2 mennyiséget (2013-ban ez 250 kWh/m2 volt).

Horvátország társadalmi kihívásokkal küzd, mert nagyfokú a szegénység és a társadalmi kirekesztettség, és nemzeti célul tűzték ki, hogy 2020-ra 150 000-rel csökkentsék a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett személyek számát. Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból ezért támogatni fogják a veszélyeztetett csoportok társadalmi és munkaerő-piaci integrációját, az egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférést, a jó minőségű szociális szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést (többek között az intézményalapú szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérést), a megkülönböztetés megelőzését és kezelését, a szociális vállalkozói készségek fejlesztését, valamint a városrehabilitációs projektek végrehajtását.

Végezetül, a jobb és felelősségteljes államháztartás, a szükségtelen eljárások mellőzése, az e-közigazgatás fejlesztése és a korrupció elleni küzdelem révén az európai strukturális és beruházási alapok támogatni fogják a horvát közigazgatás nemzeti reformját. Emellett tovább fogják fejleszteni a szociális partnerek és a civil társadalom közötti párbeszédet, illetve a jogi eljárások felgyorsításával és a pártatlanság biztosításával hatékonyabbá fogják tenni az igazságszolgáltatást.

Az európai strukturális és beruházási alapok hozzá fognak járulni a horvát élelmiszeripar, akvakultúra és halászat versenyképességének és környezetbarát jellegének fokozásához. A támogatás segítségével több mint 1800 mezőgazdasági üzem szerkezetátalakítására és modernizálására fog sor kerülni, és legalább 1000 fiatal gazdálkodó részesül majd induló támogatásban, ami fokozza a vidéki területek generációs megújítását, a biodiverzitást támogató gazdálkodási szerződések pedig több mint 101 000 hektár nagyságú mezőgazdasági területet fognak érinteni. Horvátország továbbá a kiegyensúlyozott regionális fejlesztésére és a vidéki területek gazdasági visszaesésének mérsékelésére törekszik, többek között alternatív gazdasági tevékenységek fejlesztésével. Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével emellett fejleszteni és diverzifikálni fogják a part menti területek helyi gazdaságát, meg fogják erősíteni az ország növekedési potenciálját a tengeri és tengerhasznosítási ágazatban, fenntarthatóbbá fogják tenni a halászatot és az akvakultúrát, és meg fogják erősíteni a vízi ökoszisztémákat és biodiverzitást. Az akvakultúrás termelés mennyiségét 400%-kal kívánják növelni.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Horvátország az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból várhatóan több mint 440 millió EUR nagyságú összeget fog elkülöníteni a kkv-k, a K+F és innováció, az energiahatékonyság, a városi közlekedés, az önfoglalkoztatás és a szociális vállalkozói készségek támogatására irányuló pénzügyi eszközökre. Figyelembe véve, hogy Horvátország az előző programozási időszakban nem rendelkezett pénzügyi eszközökkel, ez nagyszabású program. Közelebbről meg kell vizsgálnia a pénzügyi eszközök felhasználási lehetőségeit az ikt, a városfejlesztés és a közlekedési infrastruktúra terén.

Horvátország legalább 400 millió EUR nagyságú összeget fog fordítani a fenntartható városfejlesztésre irányuló integrált területi beruházásokra, valamint a közösségvezérelt helyi fejlesztési projektekre a vidéki, halászati és tengerparti területeken. A LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztési stratégiák a 2014–2020 közötti programozási időszakban 1,5 millió embert fognak érinteni a vidéki területeken.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatára vonatkozó előfeltételek teljesítése érdekében 2016 végéig Horvátország számos stratégiát és beruházási tervet fogad el. Többek között az intelligens szakosodási stratégia, a széles sávú és digitális stratégiák, a természetes kockázatok kezelésére szolgáló stratégia, a vízárazási stratégia, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, a hulladékgazdálkodási tervek és a hulladékképződés megelőzésére irányuló programok, az integrált közlekedési stratégia, a kórházakra vonatkozó főterv, a szakképzési rendszer fejlesztésére irányuló program, valamint a közigazgatás fejlesztésére szolgáló stratégia elfogadását tervezi. Két ETHA-vonatkozású – az ellenőrzés végrehajtására irányuló igazgatási kapacitással és a halászati kapacitás bejelentésével kapcsolatos – előfeltétel csak részben teljesült, és 2016. december 31-ig végre kell hajtani a teljesítésüket biztosító cselekvési programokat.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

A négy nemzeti program és az európai területi együttműködési programok végrehajtását a nemzeti koordinációs (kormányzati) bizottság fogja koordinálni. Az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatás 2014–2020 közötti nagyarányú növekedését tekintve jelentős mértékben növelni kell a műszaki és igazgatási kapacitást az irányítási és ellenőrzési rendszeren belül, valamint a kedvezményezettek szintjén is.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Különböző eszközöket fognak kidolgozni, ilyen lesz többek között egy honlap a kedvezményezettek részére, az európai strukturális és beruházási alapokkal kapcsolatos koordinált tájékoztatás, valamint a projektpályázati és projektkiválasztási eljárások egyszerűsítése. Horvátország továbbá az egyszerűsített költségelszámolási módok használatát tervezi.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Cipruson

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Ciprus egy, a 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó gazdasági kiigazítási programban vesz részt egy 10 milliárd EUR (az európai stabilizációs mechanizmus által nyújtott 9 milliárd EUR, illetve az IMF által nyújtott 1 milliárd EUR) nagyságú pénzügyi csomag feltételeként.

A továbbra is kihívást jelentő gazdasági környezet összefüggésében az Európa 2020 stratégia néhány nemzeti célkitűzését illetően nem figyelhető meg előrelépés. Például a jelenlegi foglalkoztatási és szegénységi ráta jelentősen eltér a nemzeti célkitűzésektől. Az Európa 2020 stratégia két oktatási mutatója 2014-ben javult, és mindkettő megfelel a nemzeti célkitűzéseknek, de az Európai Unióban Cipruson a legalacsonyabb a friss diplomások foglalkoztathatósági aránya (2013-ban ez 64,9%, míg az uniós átlag 80,7% volt). A K+F-kiadások GDP-hez viszonyított aránya némileg továbbra is elmarad a nemzeti célkitűzéstől. Ciprus továbbra is jó úton halad az Európa 2020 stratégia éghajlati mutatóinak teljesítése felé: a 2013. évi energiahatékonysági mutató meghaladja az időközi éves célkitűzést, a megújuló energiaforrások mutatója pedig megfelelő. Ciprus környezetvédelmi teljesítménye azonban továbbra is nagyon alacsony, különösen a szilárd hulladékok kezelését illetően, ahol alacsony az újrahasznosítás mértéke.

Fő prioritások és eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott programok 2014–2020 között három fő prioritásra összpontosítanak: 1) versenyképesség; 2) foglalkoztatás és társadalmi befogadás; valamint 3) a természeti erőforrások fenntartható használata és védelme.

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást az intelligens szakosodási stratégiában azonosított területeken való üzleti innováció megerősítésével, valamint a vállalkozások és a kutatási létesítmények közötti együttműködés ösztönzésével a gazdaság szerkezetének diverzifikálására és versenyképességének fokozására fogják fordítani. Támogatni fogják a kkv-k vállalkozói készségét és versenyképességét, különösen az idegenforgalom, az élelmiszeripar és az akvakultúra terén (46%-kal kívánják növelni a termelékenységet). Az európai strukturális és beruházási alapok támogatásával várhatóan több mint 600 kkv fog támogatásban részesülni, 1200 új munkahelyet fognak teremteni, illetve a K+F-kiadások GDP-hez viszonyított 0,47%-os aránya (2012) 2020-ban eléri a 0,5%-ot, előmozdítva a tőkeáttétellel történő magánberuházásokat is. Az európai strukturális és beruházási alapok az olyan halászati beruházásokat is támogatni fogják, amelyek csökkentik a halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt negatív hatását, valamint támogatják az akvakultúra-ágazatban és a feldolgozó ágazatban működő kkv-ket. Ciprus az ikt-beruházások révén várhatóan fejleszti az e-kormányzást és a digitális vállalkozói készséget, illetve fokozza a kkv-k által alkalmazott ikt-k használatát. A nagy sebességű széles sávú lefedettség várhatóan a háztartások 50%-ára fog kiterjedni, az infokommunikációs technológiákat használó állampolgárok és kkv-k száma pedig várhatóan 10%-kal, illetve 6%-kal nő.

Az európai strukturális és beruházási alapok hozzá fognak járulni a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió terén tett beruházásokhoz, ami elősegíti a foglalkoztatási lehetőségek bővülését, és olyan veszélyeztetett csoportokat céloznak meg, mint a munkanélküliek, a tartósan munkanélküli személyek, illetve különösen a fiatalok. Ez utóbbi csoport támogatásához az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (IFK) is igénybe fogják venni. Várhatóan több mint 14 000 munkanélküli részesül az európai strukturális és beruházási alapok támogatásából, akik többsége (9 000 fő) fiatal. Közülük 5800 részesül majd az IFK, a fennmaradó rész pedig az ESZA támogatásából. Az európai strukturális és beruházási alapok támogatásának köszönhetően a munkaerő-piaci részvétel és a foglalkoztatási ráta várhatóan nőni fog, és 2020-ban eléri a 75–77%-os célkitűzést (2014-ben ez az arány 67,3% volt). Az európai strukturális és beruházási alapok támogatása emellett várhatóan hozzá fog járulni a közigazgatás fejlesztéséhez. Továbbá javítani fogja a társadalmi befogadást a veszélyeztetett emberek munkaerő-piaci részvételének és 180 szociális vállalkozás létrehozásának támogatásával. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy Ciprus teljesítse a célkitűzését, és 2020-ra 19,3%-ra csökkentse a szegénység arányát (2013-ban ez az érték 27,8% volt). Az európai strukturális és beruházási alapok emellett várhatóan segítenek az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés fejlesztésében, különösen a készségek és a munkaerő-piaci igények összeegyeztetésével.

Az alapok támogatni fogják a karbonszegény és erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérést az energiahatékonyság (amely a 2011. évi 12,3%-hoz képest a 2020. évi célkitűzéseknek megfelelően 14,3%-ra nő) és a megújulóenergia-fogyasztás (amelynek mértéke 2020-ban a 2011. évi 7,7%-hoz képest 13%) előmozdítása révén. Továbbá mintegy 3500 háztartásnak fognak segítséget nyújtani az energiafogyasztásuk csökkentéséhez, amivel javul az energiafogyasztási besorolásuk.

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást részben arra fogják fordítani, hogy eleget tegyenek annak a sürgető szükségnek, hogy Ciprus teljesítse a szilárd és folyékony hulladékok kezelésére vonatkozó uniós követelményeket. Ciprus várhatóan 50%-ra növeli az újrahasznosítás mértékét, és (lakosegyenérték alapján) 2300 háztartás esetében lesz hatékonyabb a szennyvízkezelés. Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból fogják befejezni a TEN-T kikötőben és a kapcsolódó helyeken végrehajtott beruházásokat is. Ennek eredményeképpen várhatóan 300 000 TEU-ról 1 millió TEU-ra nő az áruszállítás. A városi közlekedési mobilitás fejlesztésével, különösen Nicosiában, megkétszereződik a tömegközlekedési eszközöket használó emberek száma.

Az EMVA a természeti erőforrások fenntartható kezelését és használatát, a biodiverzitás megőrzését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a vidéki új munkahelyek megteremtését elősegítő beruházásokra fog összpontosítani. Az ETHA által nyújtott támogatás a tengeri biológiai erőforrások védelmére és rehabilitációjára fog irányulni.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Ciprus jelezte, hogy 15 millió EUR nagyságú összeget kíván elkülöníteni a kkv-k támogatására szolgáló pénzügyi eszközökre. Előzetes értékeléseket végeztek, hogy felmérjék a saját tőke, a hitelek és a garanciaprogramok lehetőségét a kkv-k támogatásában, az ikt-ban, az energiaágazatban, valamint a környezetvédelmi és közlekedési beruházások terén.

Ciprus jelentős összeget különített el (az ERFA által nyújtott támogatás 20%-át, azaz megközelítőleg 60,2 millió EUR-t) a fenntartható városfejlesztésre. Az integrált fellépések előmozdítására törekszenek a négy jelentősebb várost érintő gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kihívások kezelése érdekében. Ez jóval meghaladja az uniós jogszabályokban előírt minimális 5%-ot. Integrált területi beruházásokat nem fognak végrehajtani. Másrészről közösségvezérelt helyi fejlesztést fognak végezni az EMVA és az ETHA által finanszírozott programok keretében.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Az ETHA vonatkozású, a halászati kapacitás jelentésével kapcsolatos előfeltétel csak részben teljesült, ezért cselekvési programot dolgoztak ki. A 11 tematikus előfeltételből 5 nem teljesült. Ezek közül a legfontosabbak a széles sávú hálózattal, a vízárazással és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel kapcsolatosak, beleértve a hulladék újrafeldolgozását és újrafelhasználását. Cselekvési programokat dolgoztak ki, és meghatározták a teljesítés határidejét. A statisztikával és a mutatókkal kapcsolatos általános előfeltétel nem teljesült, de elkészült az előfeltétel 2015 decemberéig történő teljesítésére irányuló cselekvési program.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Cipruson a programok száma a 2007–2013 közötti programozási időszakhoz képest változatlan. Az ország egyetlen irányító hatóságot (az Európai Programok, Koordináció és Fejlesztés Főigazgatósága) és egy közös monitoringbizottságot állított fel az ERFA/Kohéziós Alap és az ESZA által finanszírozott programok koordinálása céljából, és valamennyi program tekintetében egyetlen információs rendszert használnak.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

A ciprusi hatóságok szélesebb körben kívánják használni az egyszerűsített költségelszámolási módokat, és fejleszteni akarják az információs rendszert. Emellett fejleszteni kívánják az elektronikus űrlapok használatát és az interoperabilitást a nemzeti igazgatási szolgálatok között a dokumentumok automatikus kiadása érdekében, illetve csökkenteni kívánják a szükséges dokumentumok és tanúsítványok számát.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok a Cseh Köztársaságban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A jelenlegi makrogazdasági tendenciák pozitívak: a cseh gazdaság két év recesszió után 2014-ben ismét növekedési pályára lépett. Ugyanakkor a negatív demográfiai tendenciák hosszú távon várhatóan a nyugdíj- és egészségügyi kiadások növekedéséhez vezetnek. A Cseh Köztársaság a gazdasága alapján jelenleg a mérsékelt innovátorok közé tartozik, és várhatóan feljebb fog lépni az értékláncban. A munkanélküliség aránya csökken, de a munkaerőpiacot bizonyos csoportok alacsony részvétele, valamint strukturális munkaerőhiány jellemzi.

Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elemzése arról tanúskodik, hogy jelentős hiányosságok figyelhetők meg nemzeti és regionális szinten a kutatásra és innovációra fordított kiadások növekedése (különös tekintettel a magánberuházásokra), az energiahatékonyság fokozása, a felsőoktatás reformja, a korrupció elleni harc és a közbeszerzési szabályok megfelelő alkalmazása területén. Az európai szemeszter keretében tett uniós szakpolitikai ajánlások javasolják a közbeszerzési szerződések központi nyilvántartásának felállítását, a korrupcióellenes terv megfelelő végrehajtását, a felsőoktatási reform elfogadását, és a hátrányos helyzetű (különösen a roma) gyerekek oktatásban való részvételének fokozását.

Fő prioritások és eredmények

A 2014–2020 közötti időszakban az európai strukturális és beruházási alapok 2,5 milliárd EUR összeget fordítanak a kutatásra, a technológiai fejlesztésre és az innovációra, amivel fokozni fogják a cseh gazdaság versenyképességét és innovációs képességét. Az európai strukturális és beruházási alapokból származó megnövekedett összegű juttatásokat követően az ország kezdi behozni a K+F-beruházások terén tapasztalható lemaradását, és a K+F-kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2020-ban várhatóan 2,97%-ra nő. A beruházás fejleszteni fogja a kutatási és innovációs struktúrákat és kapacitást, valamint javítani fogja a kutatási ágazat, a vállalkozások és a felsőoktatás közötti együttműködést.

Egy több mint 2 milliárd EUR nagyságú összeg (a GDP 1,4%-a) fogja jelenteni a karbonszegény gazdaságra való áttérésre irányuló támogatás fő forrását. A cseh ipar energia- és erőforrás-intenzitása (főleg szén) az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Ezen a területen a legfontosabb eredmény várhatóan az lesz, hogy (83 MW-tal) nő a megújuló forrásokból származó energiatermelés és (évi 920 000 tonna szén-dioxiddal) csökken az üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

Az európai strukturális és beruházási alapok 2,8 milliárd EUR nagyságú összeggel fognak hozzájárulni a környezetvédelemhez és az erőforrások hatékony felhasználásához. A beruházás a vízminőség javítására (például további 150 000 ember jusson jobb minőségű vízhez), a hulladékgazdálkodásra (például évi 700 000 tonnával növekedjen a hulladék-újrafeldolgozási kapacitás), a levegő minőségére, a biodiverzitás fokozására, 400 000 hektár további területre kiterjedő biogazdálkodásra, valamint annak elősegítésére fog irányulni, hogy a gazdálkodók 870 000 hektár nagyságú terület vonatkozásában eleget tegyenek az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos vállalásaiknak. Az ETHA hatékonyabb és környezetbarátabb termelési módszerek alkalmazásával fenntarthatóbbá fogja tenni a cseh halászatot és az akvakultúrás ágazatot.

A közlekedési ágazatban a 6,2 milliárd EUR összegű juttatás támogatni fogja a fenntartható közlekedést és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúra akadályainak megszüntetését. Emellett hozzá fog járulni a TEN-T hálózatok hiányosságainak kiküszöböléséhez és a vasúti hálózat interoperabilitásának javításához. 140 km hosszú vasútvonalat újítanak fel vagy korszerűsítenek, hozzájárulva a fenntartható mobilitásra történő áttéréshez. Az infrastruktúra fejlesztésével a régiók könnyebben megközelíthetőek lesznek, és a városokban többen fogják igénybe venni a tömegközlekedést. Az európai strukturális és beruházási alapokból 200 millió EUR nagyságú összeget irányoztak elő a nagyfeszültségű átviteli hálózatok korszerűsítésére és a biztonságuk növelésére.

Közel 1,4 milliárd EUR nagyságú összeget fognak fordítani a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, illetve a munkaerő mobilitásának támogatására, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, például az alacsony képzettségű, az idősebb vagy fiatal személyekre (585 000 fő részesül támogatásban, és közülük várhatóan 230 000-en szereznek új képesítést). Az európai strukturális és beruházási alapok emellett támogatni fogják a társadalmi befogadást és az oktatást, amelyre 2–2 milliárd EUR nagyságú összeget utalnak ki, hogy segítsenek a nehézségekkel küzdő, illetve a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó személyeknek, javítsák a társadalmi és egészségügyi szolgáltatások minőségét, és oktatási beruházásokat hajtsanak végre. A közszolgáltatás terén 30 új mobil egészségügyi csapatot és 83 egészségügyi intézményt fognak létrehozni, minden szinten támogatják az oktatást, és egyenlő hozzáférést biztosítanak a magas minőséget képviselő óvodákhoz, általános iskolákhoz és középiskolákhoz. Emellett az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból fogják fejleszteni az egyetemeket az emberierőforrás-menedzsment javításával és a felsőfokú oktatáshoz való hozzáférés elősegítésével (869 hallgató új BA képzési programokban).

Körülbelül 180 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hatékonyságának és átláthatóságának növelésére, az adminisztratív terhek csökkentésére, a közigazgatási alkalmazottak készségeinek fejlesztésére és az emberierőforrás-menedzsment hatékonyabbá tételére.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

A kohéziós politikai programok keretében körülbelül 763 millió EUR nagyságú összeget terveznek továbbítani pénzügyi eszközökön keresztül. Ez több mint kétszerese az előző programozási időszakban biztosított összegnek. A beavatkozás főként a kkv-k támogatására, a közlekedési infrastruktúrára és az energiahatékonysági, illetve korlátozott mértékben az erőforrás-hatékonysági beruházásokra irányul.

A prágai növekedési pólus programhoz tartozó beruházások és a legnagyobb városi területeken végrehajtott 7 integrált területi beruházás révén teljesül az a szabályozási követelmény, hogy az ERFA által nyújtott támogatás 5%-t a fenntartható városfejlesztésre kell fordítani. Az integrált területi beruházásokra elkülönített teljes összeg 1 milliárd EUR az ERFA-ból és 223 millió EUR a Kohéziós Alapból.

A közösségvezérelt helyi fejlesztés különösen fontos lesz a vidéki területek fejlesztése szempontjából a több alapra támaszkodó megközelítés révén. Ez magában fogja foglalni az ERFA-tól (418 millió EUR), az EMVA-tól (115 millió EUR) és az ESZA-tól (64 millió EUR) kapott támogatást, amely felhasználható a körülbelül 160 helyi akciócsoportba szerveződött, a lakosság 55%-át lefedő helyi közösségek által végrehajtott integrált, több ágazatra kiterjedő helyi fejlesztési stratégiák során.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

A beruházások bizonyos területeire (például K+F, ikt) vonatkozó stratégiai kereteket még nem dolgozták ki. Cselekvési programokat fogadtak el 11 tematikus és 3 általános előfeltétel vonatkozásában.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

A Cseh Köztársaság hatékonyabbá tette, valamint a programok (a 2007–2013 közötti időszakban létező 17-ről 8-ra csökkentette a kohéziós politikai programok számát) és a közvetítő szervezetek számának csökkentésével központosította az európai strukturális és beruházási alapok kezelését. A Vidékfejlesztési Minisztérium jár el nemzeti koordinációs hatóságként. A monitoringbizottságok, az összehangolt ajánlattételi felhívások és a munkacsoportok biztosítják az alapok közötti további koordinációt. A 2014. évi közszolgálati törvény hozzájárul az igazgatási kapacitás fokozásához.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

A Cseh Köztársaság arra törekszik, hogy csökkentse a kedvezményezettek és a közigazgatás adminisztratív terhét a programok és a közvetítő szervezetek számának csökkentésével, az egész végrehajtási struktúrára vonatkozó új monitoringrendszer létrehozásával, valamint a minden programra kiterjedő egységes módszertani környezet megteremtésével. Szélesebb körben fogják használni a pénzügyi eszközöket és az olyan alternatívákat, mint az előleg és az egyszerűsített költségek.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Dániában

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A pénzügyi válság viszonylag súlyosan érintette a dán gazdaságot, aminek hatására jelentősen nőtt a munkanélküliség, különösen a fiatalok és a nem dán háttérrel rendelkezők körében. Dánia vállalkozásbarát környezetet biztosít, mégis kevés kkv növekszik; ennek okai közé tartozik az innováció korlátozott sikerű értékesítése, a vállalkozói készségek csalódást keltő fejlesztése, és a primer szektornak a fenntarthatóbb termelés felé mutató megnövekedett innováció iránti igénye. Azonban néhány, a munkaerő készségeivel kapcsolatos kihívás továbbra is fennáll. Többek között csökken a szakképzésben részt vevő személyek aránya, csökken azoknak a migráns háttérrel rendelkező személyeknek (elsősorban férfiaknak) az aránya, akik oktatásban vesznek részt, és folyamatosan nagy az oktatási rendszert elhagyók száma. 2014-ben az európai szemeszter keretében Dániának tett egyik uniós szakpolitikai ajánlás ezeknek a problémáknak a megoldására vonatkozott.

Dániának általában véve jó a környezeti teljesítménye, de úgy tűnik, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseit nem tudja megvalósítani. Továbbra is nagy a nyomás az élőhelyeken és a vizeken, főként az intenzív földhasználat és a halászat, a tápanyagok talajból való kioldódása stb. miatt.

Dánia gazdag ország, ahol más tagállamokhoz képest viszonylag kicsik a belső társadalmi-gazdasági különbségek, és a legtöbb kihívásnak nemzeti rendszereken keresztül próbálnak megfelelni. Mivel az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulása Dániában szerény, a programok a fenti kihívások kezelésére irányulnak.

Fő prioritások és eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott 300 millió EUR hozzá fog járulni ahhoz, hogy az ipar, a szolgáltatások, a mezőgazdaság, az akvakultúra, illetve a halászat terén működő kkv-k innovatívabbak legyenek, és jobban tudják értékesíteni az innovációt. A támogatást továbbá az üzleti versenyképesség fokozására fordítják, a klaszterek és az együttműködési hálózatokra összpontosítva. A környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos beruházások nagy része emellett a vállalkozások versenyképességének és növekedésének fokozására irányul. Dánia továbbá arra fogja fordítani az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást, hogy fejlessze az egyéni vállalkozások esetében és a regionális intelligens szakosodási stratégiák vonatkozásában azonosított potenciális növekedési területeket. Várhatóan mintegy 3200 vállalkozás csatlakozik együttműködési hálózatokhoz, többek között tudományos intézményeket magukban foglaló hálózatokhoz, és várhatóan több mint 4000 vállalkozás vezet be innovatív megoldásokat vagy termékeket.

Dánia továbbá 270 millió EUR nagyságú összeget fog fordítani az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból a társadalmi befogadásra, hogy segítsenek a munkaerőpiac marginális pozícióiban lévő személyeknek, és a növeljék a foglalkoztathatóságot azáltal, hogy több embert segítenek hozzá a szakképzés és a felsőfokú tanulmányok elvégzéséhez (nemzeti alapok állnak majd rendelkezésre a munkaerőpiactól távolabb lévő személyek támogatására). Az európai strukturális és beruházási alapok így hozzá fognak járulni az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások megvalósításához. Összesen mintegy 5500 munkahelyet fognak teremteni, és a képzési beruházások várhatóan 52 000 személy foglalkoztatási lehetőségeit növelik.

Dánia az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból több mint 635 millió EUR nagyságú összeget fog fordítani a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos intézkedésekre. A környezetvédelmi beruházások a természeti értékek védelmére és megőrzésére, a vízminőség javítására, a biodiverzitás növelésére, valamint a termőföld és a halászati állomány (többek között az akvakultúra) környezetbarát és fenntartható, az új közös halászati politikának megfelelő használatára fognak irányulni. Az európai strukturális és beruházási alapok a halászat terén például hozzá fognak járulni ahhoz, hogy 2023-ra 5000 tonnával csökkentsék a nem szándékos fogások mennyiségét, és 3000 tonnával növeljék az akvakultúrás biotermelést. A mezőgazdaság terén az európai strukturális és beruházási alapok többek között támogatni fogják a táj és a biodiverzitás megőrzését legalább 3400 km² nagyságú területen (azaz a mezőgazdasági területek több mint 10%-án). Dánia környezettel és éghajlattal kapcsolatos beruházásaiból 91 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a karbonszegény gazdaságra való áttérésre, aminek eredményeképpen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 51 000 tonnával, az energiafogyasztás pedig 905 000 GJ-lal csökken. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy Dánia 20%-kal csökkentse az ÜHG-kibocsátást és ezzel teljesítse az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzését. A jobb erőforrás-hatékonyság része az üzleti versenyképesség fokozására irányuló dán stratégiának, és a versenyképességre fordított támogatás is hozzá fog járulni a karbonszegény gazdaságra való áttéréshez. Dánia összesen körülbelül 577 millió EUR nagyságú összeget (az európai strukturális és beruházási alapokból Dániának juttatott teljes összeg 46%-át) tervez az éghajlatváltozás hatásainak leküzdésére fordítani.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

A 2007–2013 közötti időszakban Dánia 28 millió EUR nagyságú összeget fordított pénzügyi eszközökre. A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában lehetővé tette a régiók számára, hogy az üzleti fejlesztésre, valamint a vállalkozások energia- és erőforrás-hatékonyságának fokozására irányuló beruházásokat pénzügyi eszközök révén hajtsák végre.

Dánia az ERFA által nyújtott támogatás 5%-át a fenntartható városfejlesztésre fogja fordítani, miközben az innováció és az energia-/erőforrás-hatékonyság révén az üzleti fejlesztésre összpontosít. Ezek a városi fejlesztési intézkedések a bizonyos városi területeket érintő társadalmi, gazdasági, demográfiai és környezetvédelmi és/vagy éghajlati kihívások leküzdésére irányuló nagyobb stratégiák részét fogják képezni.

A vidéki és part menti területeken összesen 26 helyi akciócsoportot támogatnak a LEADER módszerrel. Arra fognak törekedni, hogy fokozzák az idegenforgalommal kapcsolatos meglévő tevékenységeket, fejlesszék a kisvállalkozásokat, szolgáltatásokat hozzanak létre, és támogassák a fenntartható halászatot. Ezzel munkahelyeket és jobb életkörülményeket fognak teremteni a helyi lakosság számára.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Dánia az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatással kapcsolatos valamennyi előfeltételt teljesíti.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Az ERFA és az ESZA által finanszírozott programokat hat regionális növekedési fórum révén hajtják végre, és az irányító hatóság szerepét a Dán Üzleti Hatóság tölti be. A programokat ugyanazok az irányító hatóságok irányítják regionális szinten. Az EMVA-t és az ETHA-t a Dán Mezőgazdasági és Halászati Hatóság irányítja, a Leader fellépések végrehajtása pedig a Dán Üzleti Hatóság feladata, ezzel biztosítva az alapok közötti szoros koordinációt. Emellett a két nemzeti irányító hatóság tagja egymás monitoringbizottságának (egy az ERFA/ESZA és egy az EMVA/ETHA vonatkozásában). A két irányító hatóság továbbá egyeztető üléseket tervez a két–két alap között a végrehajtási hatékonyság növelése érdekében. Noha az ESZA és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap is rendelkezik társadalmi befogadással kapcsolatos célkitűzésekkel, az ESZA inkább a munkaerőpiacot célozza meg. A célkitűzések egyértelmű elhatárolásával és azáltal, hogy a két irányító hatóság egymás monitoringbizottságának tagja, elkerülik a két alap közötti átfedéseket.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

A potenciális kedvezményezettek elektronikus hozzáféréssel fognak rendelkezni az alap kezeléséhez (az e-kohézióról szóló kezdeményezésnek megfelelően). Akik nem rendelkeznek azonnali hozzáféréssel az e-kohézióhoz, alternatív módokon továbbra is hozzáférhetnek az alaphoz. Dánia emellett az egyszerűsített költségelszámolási módok fokozott használatát tervezi.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Észtországban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Észtország figyelemre méltó rugalmasságot mutatott a gazdasági válság leküzdése során. A bruttó GDP 2016-ban várhatóan eléri a válság előtti szintet. A gazdaság egésze fejlődött, de az országnak továbbra is komoly strukturális kihívásokkal kell szembenéznie. Ezeket le kell győzni, hogy az észt gazdaság nagyobb mértékben legyen tudásalapú, innovatív, inkluzív és fenntartható.

A kutatás és innováció állami támogatása nélkülözi a koordinációt, és korlátozott számú intelligens szakosodási területre kellene irányulnia. A felsőoktatási rendszert továbbra is meg kell feleltetni a vállalkozások és a kutatóintézetek igényeinek. Az innovációs kapacitás alacsony, és kevés vállalkozás működik együtt a kutatóintézetekkel.

A zsugorodó munkaerő-állomány az alacsony munkatermelékenységgel kombinálva közép-, illetve hosszú távon problémát fog jelenteni. A munkaképességre vonatkozó nagyszabású reform végrehajtása csak nemrégiben kezdődött. A gyermekgondozási létesítmények hiánya még jobban megnehezíti a szülők számára, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. A közszolgáltatások elérhetősége és minősége helyi szinten nem egységes. Észtországnak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a szakképzés és a tanulószerződéses gyakorlati képzés vonzerejének fokozására. Országszerte elő kell mozdítani a vállalkozói készséget és a munkahelyteremtést, hogy megakadályozzák a gazdasági fejlődés terén megfigyelhető szakadék további mélyülését.

Észtország erőforrás-intenzitása továbbra is nagyon magas. Észtország valószínűleg nem fogja teljesíteni a 2020-ra vonatkozó energiahatékonysági célkitűzését. Fokozni kell a lakossági és ipari energiahatékonyságra irányuló erőfeszítéseket. Észtországnak továbbá el kell mozdulnia a fenntarthatóbb közlekedési formák irányába.

Ezek a kihívások tükröződnek az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlásokban.

Fő prioritások és eredmények

Észtország az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatás segítségével 2023-ra 2%-ra kívánja növelni a magánszektorbeli K+F-kiadások GDP-hez viszonyított arányát (2012-ben ez az arány 1,26% volt). A K+F-támogatási programokat Észtország intelligens szakosodási keretének megfelelően fogják kialakítani. Észtország az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatást részben arra fogja fordítani, hogy fokozzák a kkv-k versenyképességét, és 15 700-ra kívánják növelni az exportáló vállalkozások számát (2012-ben ez a szám 11 281 volt). A vidékfejlesztési támogatást hatékonyabban fogják elosztani, hogy pozitív változásokat érjenek el a vidéki gazdaságban. Speciális rendszereket terveznek a kisebb gazdaságok fejlesztése, valamint annak érdekében, hogy támogassák a fiatal gazdálkodókat a mezőgazdasági vállalkozások indításában. Észtország ösztönözni fogja a rövid ellátási láncok kialakítását, és a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását érintő beruházásokat fog tenni, továbbá részben arra fordítja az európai strukturális és beruházási alapokból származó támogatást, hogy fejlessze a digitális gazdaságot: arra törekszik, hogy az internetkapcsolatok 60%-ának sebessége elérje vagy meghaladja a 100 Mb/s széles sávú sebességet (2012-ben ez az arány 3,6% volt).

A foglalkoztatási beruházások célja a foglalkoztatási ráta 76%-ra való növelése (szemben a 2013. évi 73,3%-kal). Észtország ezt például a munkaképesség értékelésének megreformálásával tervezi megvalósítani. További cél a Tallinnon és Tartun kívül termelt GDP 30%-os arányának fenntartása. Az oktatás területén arra törekszenek, hogy 75%-ra növeljék a tanulószerződéses gyakorlati képzést sikeresen elvégzők számát (2013-ban ez az arány 50% volt). Ez körülbelül 8000 személyt érint. Emellett több mint 350 000 karrier-tanácsadási alkalmat fognak biztosítani a fiataloknak és a munkaképes korú népességnek. A társadalmi befogadásra irányuló támogatást arra fogják fordítani, hogy a becslések szerint 4430-ról (2012) 300-ra csökkentsék a gyermekgondozási és óvodai várólistákon szereplő gyermekek számát. Az ifjúsági munkával foglalkozó szolgálatok körülbelül 200 000 résztvevőnek fognak segíteni. Optimalizálni fogják a meglévő egészségügyi infrastruktúrát, illetve meg fogják erősíteni az alapellátást és a betegségmegelőzést. Az igazgatási kapacitás fokozására szánt támogatást arra fogják fordítani, hogy körülbelül 85%-ra növeljék a közszolgáltatások minőségével elégedett emberek arányát (2012-ben ez 67% volt).

A közlekedésre irányuló támogatást arra fogják fordítani, hogy fejlesszék a TENT-T hálózatot, valamint a környezetbarát és karbonszegény közlekedési rendszereket. Észtország például azt tervezi, hogy a vasutat igénybe vevő utasok számát évi 4,2 millióról (2013) 8,4 millióra növeli. A karbonszegény gazdaságra fordított beruházás várhatóan 45%-ra növeli az energiamegtakarítást 40 000 otthonban. A környezetre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló támogatással Észtország igyekszik teljesíteni a vízügyi ágazat vívmányaival kapcsolatos alapvető követelményeket, és biztosítani a katasztrófákkal szembeni ellenálló-képességet. A támogatásokat emellett arra fogják fordítani, hogy a természetközeli élőhelyek (a művelt területek 2,6%-a) és a biogazdálkodás (a művelt területek 14%-a) fenntartásának támogatásával hozzájáruljanak a biodiverzitás megőrzéséhez. A hasznosított mezőgazdasági terület több mint 70%-a vonatkozásában a biodiverzitást és a talajkezelést javító rendszereket fognak alkalmazni. Figyelmet fognak fordítani a mezőgazdasági vízvédelemre és az elhagyott tőzegtermelő területekre. Fenntarthatóbbá fogják tenni az észt halászatot és akvakultúrát, javítani fogják a tengeri ökoszisztémák állapotát, fokozni fogják a vízi biodiverzitást, és várhatóan 21 tonnával fogják csökkenteni a nem szándékos fogások mennyiségét.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Észtország az előző időszakhoz képest körülbelül 50%-kal fogja növelni a pénzügyi eszközökre szánt juttatásokat, amelyek így elérik a 215,5 millió EUR nagyságú összeget. Hiteleket, garanciát és tőkeinstrumentumokat terveznek használni a kkv-k, valamint a kutatás és innováció támogatására. Az előzetes értékelés szerint nincs lehetőség az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott pénzügyi eszközök használatára az energiahatékonyság és a környezeti infrastruktúra területén.

Az ERFA által nyújtott támogatás 5%-át a fenntartható városfejlesztés érdekében végrehajtott integrált fellépésekre különítik el. A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat a vidéki területeken 34 helyi akciócsoport fogja végrehajtani, közülük 8 a halászati ágazatban tevékenykedik.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

A 29 vonatkozó előfeltételből a partnerségi megállapodás elfogadása idején 15 nem teljesült. Észtország azóta 11 feltétel teljesítése tekintetében jelentette a cselekvési programok végrehajtását. A fennmaradó – a kockázatmegelőzéssel és -kezeléssel, az egyéb közlekedési módokkal, az aktív befogadással, valamint a statisztikai rendszerekkel és eredménymutatókkal kapcsolatos – négy előfeltétel teljesítésére várhatóan 2016-ban kerül sor.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Észtországban 2014–2020 vonatkozásában csak egyetlen több alapból támogatott kohéziós politikai program létezik, szemben az előző időszak három ilyen programjával. A Pénzügyminisztérium jár el irányító hatóságként, igazoló hatóságként (a feladatai összeolvadtak az irányító hatóságéval) és ellenőrző hatóságként. Öt további minisztérium látja el az első szintű közvetítő szervezetek feladatait, és 13 központi ügynökség vagy egyéb szervezet jár el második szintű közvetítő szervezetként (az új időszak vonatkozásában kettővel bővült a számuk)

Az EMVA és az ETHA megvalósítási rendszerében nem történt jelentős változás. Kormányzati szinten minden támogatási forrást az állami költségvetési stratégia keretében koordinálnak.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Számos törvényt és iránymutatást módosítottak, hogy csökkentsék a kedvezményezettek adminisztratív terhét. A pályázókkal és kedvezményezettekkel folytatott adatcserét teljes egészében elektronikus alapokra fogják helyezni, a költségeket, ahol lehetséges, egyszerűsített költségelszámolási módok alapján fogják visszatéríteni, és lehetőség lesz a támogatások és a pénzügyi eszközök kombinálására.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Finnországban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A növekedés és a versenyképesség helyreállítása, valamint a munkahelyteremtés jelenti a legnagyobb kihívást a finn gazdaság számára. A vállalkozások K+F-intenzitása csökkenő tendenciát mutat, ami megnehezíti a K+F-kiadásokra vonatkozó nemzeti célkitűzés megvalósítását (a GDP 4%-a). Az ipari szerkezetátalakítás összefüggésében kezelni kell a gyenge exportteljesítménnyel kapcsolatos kockázatokat. Finnország számára továbbra is kihívást jelent, hogy a K+F-beruházásokat sikeres exportcikkekre és -szolgáltatásokra váltsák. Fokozni kell az induló vállalkozások anyagi támogatását, és több segítséget kell nyújtani nekik a nemzetközivé válás tekintetében. A népesség elöregedésének és a munkaképes korú népesség csökkenésének fényében továbbá fontos, hogy a munkaerőpiac a munkaerő teljes potenciálját kihasználja. A munkanélküliségi ráta 2014-ben 8,7% volt, és egyre emelkedik, különösen a fiatalok és az idősebb munkavállalók körében. További kihívás Finnország számára, hogy gyengül az államháztartás egyensúlya és a demográfiai tendenciák következtében veszélybe került az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága.

Az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások ezeknek a problémáknak a megoldására irányulnak.

Fő prioritások és eredmények

Finnország fokozni kívánja a kkv-k versenyképességét: 644 millió EUR nagyságú összeget fordítanak az üzleti struktúrák diverzifikálására, illetve a növekvő, innovatív és nemzetközileg terjeszkedő vállalkozások számának növelésére. Az intézkedések ezért az induló vállalkozásokra és az új üzleti műveletek fejlesztésére fognak irányulni. Az EMVA a gazdaságok területén megvalósuló beruházásokat, az élelmiszer-feldolgozás terén tett beruházásokat és a gazdálkodó tevékenységek diverzifikálását fogja megcélozni. Több mint 1 milliárd EUR nagyságú beruházási támogatás biztosítását tervezik. Közel 15 000 gazdaságot fognak támogatni.

A 398 millió EUR értékű kutatási és innovációs célú beruházások arra fognak irányulni, hogy fokozzák az innovációs tevékenységet, különösen a növekedésben lévő vállalkozások és induló vállalkozások esetében a kiválasztott intelligens szakosodási területeken. Finnország arra törekszik, hogy javítsa azt a képességét, hogy a kutatást és az innovációt kereskedelmi termékekre és szolgáltatásokra váltsa. Továbbá ezeknek a beruházásoknak és az EMVA által az együttműködés és az innováció céljára nyújtott támogatásnak a segítségével Finnország 2020-ra 3,31%-ról (2013) 4%-ra kívánja növelni a kutatási és innovációs kiadások GDP-hez viszonyított arányát.

Finnország 219 millió EUR nagyságú összeget fog elkülöníteni a karbonszegény gazdaságra történő áttérésre. Ez jelentősen hozzá fog járulni annak a célkitűzésnek a megvalósításához, hogy 2020-ra 33%-ról (2011) 38%-ra növeljék a megújuló energia arányát. Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást főként a karbonszegény ágazatban végzett kutatási és innovációs tevékenységekre, az új technológiák bevezetésére, valamint a karbonszegény termékek, szolgáltatások és termelési módok fejlesztésére és értékesítésére fogják fordítani.

A környezet védelme és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása érdekében az ETHA hozzá fog járulni a halászat és az akvakultúra fenntarthatóbbá tételéhez, valamint javítani fogja a tengeri ökoszisztémák állapotát és fokozni fogja a vízi biodiverzitást. Az EMVA 1,6 milliárd EUR nagyságú összeget különített el az agrár-környezetvédelemmel és éghajlattal kapcsolatos intézkedésekre. A cél a mezőgazdasági tevékenységeknek a talajra, a felszíni és felszín alatti vízre, valamint a levegőre gyakorolt káros környezeti hatásának csökkentése a környezetbarát gyakorlatok használatának előmozdításával és a termesztési feltételek figyelembevételével. A mezőgazdasági területek várhatóan több mint 81%-a esetében fognak a vízgazdálkodást fejlesztő gazdálkodási szerződést kötni. 1,8 milliárd EUR nagyságú összeget különítettek el a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező mezőgazdasági területekre a mezőgazdasági biodiverzitás elősegítése céljából.

347 millió EUR nagyságú összeget kívánnak fordítani a foglalkoztatásra és a munkanélküliség csökkentésére. Az ESZA által nyújtott támogatás különösen a fiatalokra és a kevésbé kedvező munkaerő-piaci helyzetben lévő személyekre fog irányulni, és hozzávetőleg 40 000 munkanélkülinek kívánnak segíteni. Támogatni fogják a munkával töltött évek meghosszabbítását, a kiegyensúlyozott munkaerő-kínálatot és -keresletet, valamint a munkaerő fokozott mobilitását. A diverzifikációt, valamint a vidéki kisvállalkozások létrehozását és fejlesztését lehetővé tevő támogatás potenciálisan közel 6000 munkahelyet fog teremteni.

Az oktatás és képzés 199 millió EUR összegű támogatásban fog részesülni. Az intézkedések a képzett munkaerő számának növelésére, a fiatalok és a szakképzetlen személyek szakmai készségeinek megerősítésére, valamint az oktatás befejezése és a foglalkoztatás megkezdése közötti átmeneti időszakban nyújtott szolgáltatások, illetve az oktatási egyenlőség fejlesztésére fognak irányulni. A vidéki területeken a tudástranszfert több mint 20 000 résztvevő (főként gazdálkodó) képzésével fogják megvalósítani.

Az ESZA által nyújtott, a társadalmi befogadásra irányuló támogatás (248 millió EUR) hozzá fog járulni a szegénység, a társadalmi kirekesztettség és a marginalizálódás leküzdéséhez. Több mint 15 000, főként olyan személy fog támogatásban részesülni, aki nincs jelen a munkaerőpiacon.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Finnország körülbelül 1,5 millió EUR nagyságú összeget tervez elkülöníteni pénzügyi eszközökre az Åland-szigetek operatív program keretében történő sajáttőke-beruházások céljára. Ez jelentős csökkentés a 2007–2013 közötti időszakhoz képest. Finnország megvizsgálja annak lehetőségét, hogy kibővítsék a pénzügyi eszközök használatát.

Az ERFA által nyújtott támogatás mintegy 5%-át egy integrált területi beruházási eszköz révén hat nagyváros (Helsinki, Espoo, Vantaa, Oulu, Tampere és Turku) fenntartható városfejlesztésére kívánják fordítani. Az integrált területi beruházásra vonatkozó stratégia elsődleges célja Finnország versenyképességének megerősítése azáltal, hogy a legnagyobb városok lesznek az innováció fejlesztési és kísérleti helyszínei.

A nyolc finn helyi halászati akciócsoport folytatni fogja a sikeres közösségvezérelt helyi fejlesztés végrehajtását. A csoportokat az előző programozási időszakban hozták létre, de a helyi igények alapján új helyi fejlesztési stratégiákat fognak végrehajtani.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Az Åland-szigeteken az operatív program elfogadása idején három – a regionális intelligens szakosodási stratégiára, az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiára és a szakképzési stratégiára vonatkozó – előfeltétel nem teljesült. Ezeket az előfeltételeket az elfogadott cselekvési programokkal összhangban 2015. június 30-ig teljesítették.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Finnország a 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában a 2007–2013 közötti időszakban létező 7-ről 2-re csökkentette a kohéziós politikai programok számát. A régiók igazgatási reformja folyamatban van (csökkentve a közreműködő szervezetek számát). A koordinációt a különböző alapoknak a programok monitoringbizottságában való részvétele és a regionális együttműködési struktúrák biztosítják. Az ERFA és az ESZA intézkedéseinek végrehajtására jelenleg ugyanannak a több forrásból támogatott programnak a keretében kerül sor. Az Åland-szigeteken az ERFA, az ESZA és az EMVA által finanszírozott programok esetében közös monitoringbizottság működik.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai olyan mechanizmusokat dolgoznak ki, amelyek csökkentik a kedvezményezettek adminisztratív terhét. Ide tartozik a funkciók konszolidálása (például a közreműködő szervezetek számának csökkentése) és az egyszerűsített költségelszámolási módok fokozott használata.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Franciaországban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Franciaország, bár számos tagadhatatlan pozitívumot tud felmutatni (dinamikus demográfia, gazdag természeti és kulturális örökség, a megújuló energiaforrások ágazatának nagy potenciálja, a legmodernebb közlekedési hálózatok stb.), két nagy kihívással néz szembe.

Először, a francia gazdaság versenyképessége fokozatosan csökken. Ez részben annak tudható be, hogy a gazdaság nem mozdult el a tudásintenzívebb ágazatok felé, és a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységeket nem váltották piaci értékkel rendelkező termékekre és szolgáltatásokra. Másodszor, az utóbbi harminc évben magas a munkanélküliségi ráta. 2013-ben meghaladta a 10%-ot, illetve a 25 év alatti fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség a szárazföldi Franciaországban elérte a 23,5%-ot, a tengerentúli megyékben pedig meghaladta az 50%-ot. Továbbá az Európa 2020 stratégiát illetően még nem valósították meg az energiaügyi és a K+F-kiadásokkal kapcsolatos célkitűzéseket, és további erőfeszítésekre van szükség a szegénység elleni küzdelem és a korai iskolaelhagyás vonatkozásában.

Fő prioritások és eredmények

A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az európai strukturális és beruházási alapok segítségével kívánják megvalósítani az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit. A rendelkezésre álló támogatásnak a francia gazdaság méretéhez viszonyított korlátozott nagysága miatt az összegeket korlátozott számú kulcsfontosságú tematikus célkitűzés megvalósítására továbbítják az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlásoknak megfelelően. Ide tartozik többek között a kutatás és innováció, a kkv-k versenyképességének megerősítése, valamint a hátrányos helyzetű csoportok szakképzéshez és munkaerőpiachoz való hozzáférésének biztosítása.

3 milliárd EUR értékű beruházásokra (ami az európai strukturális és beruházási alapok Franciaországot érintő teljes költségvetésének 11%-a) fog sor kerülni a kutatás és innováció terén. Az alapok hozzá fognak járulni a felsőoktatás és a vállalkozások közötti K+F-tudástranszfer fokozásához, a vállalkozások által folytatott kutatás és innováció megerősítéséhez, valamint az innovációbarát üzleti környezet megteremtéséhez. Több mint 660 vállalkozás fog támogatásban részesülni annak érdekében, hogy új termékeket fejlesszenek és vezessenek be. 10

Az európai strukturális és beruházási alapok továbbá hozzá fognak járulni a térségek közötti K+F-eltérések csökkenéséhez: 2014-ben a K+F-tevékenységek 75%-a mindössze négy térségre koncentrálódott, és a nagyon nagy sebességű széles sávhoz való hozzáférés a legkorlátozottabbak közé tartozik Európában.

Körülbelül 5 milliárd EUR nagyságú összeget (ami az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás 19%-a) fognak (többek között a mezőgazdasági, a halászati és a tengeri akvakultúra-ágazatban) a kkv-k támogatására fordítani, és ezzel jobb hozzáférést biztosítanak a vállalkozások számára a finanszírozási eszközökhöz, a szolgáltatásokhoz és piacokhoz, valamint lehetővé teszik, hogy nagy értékű árukat és szolgáltatásokat állítsanak elő/nyújtsanak. Az európai strukturális és beruházási alapok emellett támogatni fogják az új kkv-k létrehozását és a meglévő vállalkozások növekedését. Több mint 160 000 vállalkozás fog részesülni az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból.

Körülbelül 6 milliárd EUR nagyságú összeget (az európai strukturális és beruházási alapok költségvetésének 23%-át) fogják a foglalkoztathatóság javítására és olyan emberek munkakeresési támogatására fordítani, akik a leginkább kiszorultak a munkaerőpiacról, a fiatalok integrációjára, a fejlődő ágazatokban a képzés fejlesztésére és a meglévő szakképzéshez való jobb hozzáférésre összpontosítva. Franciaország arra törekszik, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén 2023-ra 234 000 munkanélküli fiatalnak segítsenek. Emellett azt tervezik, hogy 310 000 személy számára biztosítanak képzést a foglalkoztatás elősegítése céljából, illetve 90 000 személyt (köztük 36 000 nőt) ösztönöznek arra, hogy vállalkozást indítson. A kirekesztettség veszélyének kitett személyek támogatása emellett várhatóan 180 000 személy integrációját teszi lehetővé. Az európai strukturális és beruházási alapok ezáltal várhatóan hozzá fognak járulni ahhoz, hogy Franciaország 2020-ra elérje a 75%-os foglalkoztatási rátát (2014-ben ez az arány 69,8% volt).

5,5 milliárd EUR nagyságú támogatással (ami a teljes költségvetés 21%-ának felel meg) az európai strukturális és beruházási alapok biztosítani fogják a karbonszegény gazdaságra való áttérés támogatásához szükséges beruházásokat, többek között az energiahatékonyságba (ipar, közlekedés és épületek), a megújuló energia fejlesztésébe és a tiszta városi közlekedésbe történő beruházásokat. Ebből a költségvetésből fedezik (beleértve a vidéki és part menti területeket) a kockázatmegelőzés és -kezelés fejlesztésére irányuló beruházásokat is. Az ERFA, az ESZA és az ETHA összesen körülbelül 3 milliárd EUR nagyságú támogatása hozzá fog járulni ahhoz, hogy Franciaország megelőzze és mérsékelje az éghajlatváltozás hatásait. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás a becslések szerint évente körülbelül 19 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel 11 fog csökkenni. Végezetül, az európai strukturális és beruházási alapok költségvetéséből több mint 4 milliárd EUR nagyságú összeget (15%) fognak a Natura 2000 hálózat teljesítményének javítására, a biodiverzitás megőrzésére és az ökológiai folytonosság helyreállítására költeni. Támogatni fogják, hogy több mint 465 000 hektár nagyságú élőhely kapjon magasabb természetvédelmi státuszt. A környezet védelme és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása érdekében, az új közös halászati politikával összhangban, az ETHA hozzá fog járulni a halászat és az akvakultúra fenntarthatóbbá tételéhez, valamint a tengeri ökoszisztémák állapotának javításához és a vízi biodiverzitás fokozásához. 2023-ig 12 000 tonnával fogják csökkenteni a nem szándékos fogások mennyiségét, illetve 282 tonnával fogják növelni az akvakultúrás biotermelést.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

A beruházás egy részére (698 millió EUR), különösen a kkv-k és az energiahatékonyság vonatkozásában, pénzügyi eszközökön keresztül fog sor kerülni. A hitelek, a kockázati vagy a saját tőke tervezett mennyisége a 2007–2013 közötti időszakhoz képest várhatóan több mint háromszorosára nő. Meg kell vizsgálni a pénzügyi eszközök használatának lehetőségét az ikt-k és az erőforrás-hatékonyság támogatását illetően.

A városfejlesztés elősegítése érdekében az ERFA által nyújtott támogatás körülbelül 10%-át a fenntartható városfejlesztésre irányuló integrált fellépésre fogják fordítani. A teljes városi költségvetés 70%-át a városi intézkedések integrált területi beruházások révén történő végrehajtására fogják fordítani. A közösségvezérelt helyi fejlesztési megközelítést követve az EMVA folytatni fogja az alulról építkező fejlesztési stratégiák támogatását a vidéki területeken (a LEADER programban meghatározott 5%-os arányt minden vidékfejlesztési program esetében el fogják érni).

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

A francia partnerségi megállapodás elfogadásakor nemzeti szinten egy kivételével (hulladékgazdálkodás) valamennyi előfeltétel teljesült. Programszinten számos cselekvési program létezik, többek között az intelligens szakosodási stratégiák véglegesítését, illetve az érintett mutatók meghatározását és számszerűsítését illetően.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Új irányítási modellt vezettek be az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtása céljából, mert nagyrészt a regionális tanácsok feladata lesz a programok végrehajtása (az ERFA esetében teljes mértékben, az EMVA és az ESZA esetében részben). Ennek eredményeképpen összetett programstruktúra alakult ki, összesen 71 programmal (az ETE nélkül), valamint a feladatok állami és regionális szintű felosztásával.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai jelenleg olyan mechanizmusok kidolgozásával foglalkoznak, amelyek csökkentik a kedvezményezettek és a saját szolgálataik adminisztratív terhét. Ide tartozik az egyösszegű kifizetések fokozott használata, az egyszerűsített költségelszámolási módok alkalmazása a kiadások megtérítésekor, a folyamatok (például az alapok elektronikus kezelése /e-kohézió/) hatékonyabbá tétele, az intézkedések következetességének biztosítása a programok között és azokon belül, és az uniós hozzáadott érték láthatóságának növelése (például közös prezentáció valamennyi alap esetében egyetlen regionális monitoringbizottság révén).

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Németországban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A pozitív makrogazdasági tendenciák ellenére Németország jelentős közép és hosszú távú kihívásokkal néz szembe. A demográfiai tendenciák negatívak, a munkaképes korú népesség aránya 2030-ra az előrejelzések szerint 11,4%-kal csökken, ami éves átlagban 0,8%-nak felel meg. Bár emelkedő tendenciát mutat, még mindig viszonylag alacsony a nők munkaerő-piaci aránya (2014-ben teljes munkaidős egyenértékben kifejezve 55,6% volt). Az induló vállalkozások számára nehézséget jelent a kockázati tőkéhez való hozzáférés, illetve különböző ágazatokban és régiókban hiány van szakképzett munkaerőből. A munkanélküliség néhány térségben továbbra is viszonylag magas. A tartós munkanélküliség 2008 és 2014 között csökkent, de még mindig megközelítőleg 1 millió főt érint.

Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elemzése arról tanúskodik, hogy regionális szinten jelentős hiányosságok figyelhetők meg a kutatási és innovációs kiadások növekedése (különösen a magánberuházásokat illetően) és az energiahatékonysági célkitűzések elérése terén. Továbbá korlátozott előrelépést értek el a társadalmilag hátrányos helyzetű emberek oktatási eredményeinek javítása tekintetében. Németország még mindig azok közé az országok közé tartozik, ahol az iskolai végzettséget nagymértékben a társadalmi-gazdasági háttér határozza meg.

Fő prioritások és eredmények

A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az európai strukturális és beruházási alapok közvetlenül az Európa 2020 stratégia megvalósításához járulnak hozzá. Ugyanakkor a fő tematikus célkitűzésekre összpontosítanak az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlásoknak megfelelően. A célkitűzések a kutatás, az innováció és a versenyképesség megerősítéséhez, az energiahatékonysághoz, a szakképzett munkaerő biztosításához és a hátrányos helyzetű csoportok érdekében hozott intézkedésekhez kapcsolódnak.

Az alapok hozzá fognak járulni a gazdaság innovatív képességének és versenyképességének fokozásához, valamint a kutatás, az innováció és az ipari szakpolitika közötti kapcsolat megerősödéséhez. A K+F-kiadások aktív előmozdításával az alapok 883 millió EUR összegű magánberuházásra ösztönöznek, hogy kiegészítsék az innovációra fordított állami támogatást. Türingiában például a K+F-magánkiadások GDP-hez viszonyított aránya az előrejelzések szerint 1,03%-ról (2011) 2%-ra (2023) fog nőni. Továbbá várhatóan körülbelül 4 millió vidéki lakos fogja élvezni a jobb vagy új széles sávú infrastruktúra előnyeit.

A 4 milliárd EUR nagyságú, a kkv-kre, a mezőgazdaságra, a halászatokra és az akvakultúrára irányuló támogatás hozzá fog járulni a magasabb magánszektorbeli beruházási arányhoz, körülbelül 45 000 munkahely megteremtéséhez és a termelékenység növekedéséhez. 2023-ra az akvakultúrás termelés várhatóan 4700 tonnával, a visszaforgatásos rendszerű termelés pedig 4300 tonnával nő. Várhatóan több mint 13 000 mezőgazdasági üzem fog szerkezetátalakítási és modernizációs támogatást kapni. Emellett 1031 szövetkezet fog támogatásban részesülni.

Az alapok segítségével növelni fogják a foglalkoztathatóságot. Az ESZA által nyújtott támogatás használatával elő fogják segíteni az átképzéseket és a munkaerőpiacra való belépést. A becslések szerint 108 000 tartósan munkanélküli személy fog majd képzésben részt venni, és 314 000, elsősorban hátrányos helyzetű személynek lesz lehetősége az egész életen át tartó tanulásra, hogy csökkentsék az iskolai végzettségek közötti szakadékot. Az EMVA emellett támogatni fogja az egész életen át tartó tanulást és a szakképzést a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban dolgozó személyek, illetve egyéb földhasználók és gazdasági szereplők számára, és a képzésben részt vevők összlétszáma a becslések szerint eléri a 80 000 főt.

Az energiaügyi és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseket illetően az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból 3 milliárd EUR nagyságú összeget különítettek el az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (várhatóan évi 2,2 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel való) és a középületek elsődleges energiafogyasztásának (évi 233 000 MWh-tal történő) csökkentésére.

Az éghajlatváltozás következtében fokozottan jelentkező extrém időjárási körülmények tükrében a kockázatmegelőzés számos német térségben elsőbbséget élvez, például várhatóan körülbelül 157 000 személy élvezi majd az árvízvédelmi intézkedések előnyeit.

A környezet védelme és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása érdekében, az új közös halászati politikával összhangban, az ETHA hozzá fog járulni a halászat és az akvakultúra fenntarthatóbbá tételéhez, valamint a tengeri ökoszisztémák állapotának javításához és a vízi biodiverzitás fokozásához. Az előrejelzések szerint 2023-ra 80 tonnával fogják csökkenteni a nem szándékos fogások mennyiségét, illetve 220 tonnával fogják növelni az akvakultúrás biotermelést. Az EMVA támogatni fogja a biodiverzitás, valamint a magas természetvédelmi értékkel rendelkező mezőgazdasági és erdészeti rendszerek helyreállítását, megőrzését és erősítését: a mezőgazdasági területek 16%-a esetében terveznek a biodiverzitást/tájat fejlesztő gazdálkodási szerződést kötni. A mezőgazdasági területek 7%-át fogja érinteni a fenntartható vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló, az EMVA által nyújtott támogatás. Az ERFA segítségével kezelni fogják a városi területeken jelentkező környezetvédelmi problémákat, és ide tartoznak a kulturális örökségre irányuló beruházások is.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

A támogatás egy részét (1,2 milliárd EUR), amely különösen az innovációra és versenyképességre, a kkv-kre, az energiahatékonyságra, az önfoglalkoztatásra, a vállalkozói készségre és a vállalkozásteremtésre irányul, pénzügyi eszközökön keresztül fogják biztosítani. A hitelek, a kockázati vagy a saját tőke mennyisége a 2007–2013 közötti időszakhoz képest várhatóan 18%-kal fog nőni. Meg kell vizsgálni a pénzügyi eszközök használatának lehetőségét a kkv-k támogatása terén.

Az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozott programok biztosítják a területi eszközök hatékony felhasználását. Az integrált városi megközelítés elősegítése érdekében az ERFA által nyújtott támogatás körülbelül 10%-át a fenntartható városfejlesztésre irányuló integrált intézkedésekre fogják fordítani. Integrált területi beruházásokra kerül sor Baden-Württembergben és Schleswig-Holsteinben. A helyi partnerségeket közösségvezérelt helyi fejlesztéssel fogják erősíteni (több alap támogatásával). A LEADER várhatóan több mint 1500 munkahelyet fog teremteni.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Nemzeti szinten valamennyi általános előfeltétel teljesül. Programszinten Németország szövetségi felépítése miatt részletes értékelésre került sor. Az egyes szövetségi államok szintjén néhány feltétel még nem teljesült. A többségük a regionális intelligens szakosodási stratégiák kidolgozásához kapcsolódik, és az elfogadott cselekvési programoknak megfelelően teljesíteni fogják őket.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Számos kiegészítő uniós (Horizon 2020) és nemzeti politikai eszközt fognak használni az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás előnyeinek maximalizálása érdekében. Közös monitoringbizottságokat (ERFA/ESZA vagy ERFA/ESZA/EMVA) fognak létrehozni hat szövetségi államban.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai olyan mechanizmusokat dolgoznak ki, amelyek csökkentik a kedvezményezettek és a hatóságok adminisztratív terhét. Ide tartozik bizonyos funkciók konszolidálása (például a közreműködő szervezetek számának csökkentése), az egyösszegű kifizetések fokozott használata, a folyamatok (például az alapok elektronikus kezelése /e-kohézió/) hatékonyabbá tétele, az intézkedések következetességének biztosítása a programok között és azokon belül, és az uniós hozzáadott érték láthatóságának fokozása (például közös képviselet valamennyi alap esetében).

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Görögországban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A gazdasági válságot követően a görög gazdaságra hat éven keresztül recesszió volt jellemző, és a GDP 2013-ra körülbelül 25%-kal csökkent. 2015 második negyedévében a munkanélküliség elérte a 25,2%-ot, az ifjúsági munkanélküliségi ráta pedig az egyik legmagasabb az uniós országokban (több mint 50%). A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek száma a teljes népesség 27,6%-áról (2009) 36%-ra (2014) nőtt. A GDP 2014. évi kismértékű növekedése (0,8%) elmaradt az uniós átlagtól, ami jelzi a jelentős versenyképességi problémákat és a strukturális változások hiányát. A vállalkozások nem versenyképesek, ami az alacsony termelékenységből, valamint a magas hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységekre és innovációra való szakosodás hiányából fakad. Az intézményi korlátok, az üzleti fejlesztés ellen ható tényezők, valamint a vidéki és halászattól függő területekre jellemző gyenge vállalkozói készség további kihívásokat jelent.

Fő prioritások és eredmények

Új növekedési modellre van szükség. Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás körülbelül 25%-át szánják arra a kulcsfontosságú stratégiai prioritásra, hogy fokozzák a versenyképességet és a dinamikus, exportorientált vállalkozói készséget olyan ágazatokban, mint az idegenforgalom, a mezőgazdaság és az akvakultúra (26,3%-os termelésnövekedés), a gyártás, a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások és a logisztika. Az egyes térségek versenyelőnyére összpontosító intelligens szakosodási stratégiák jelentik a siker kulcsát. Az egyik legfontosabb kihívás, hogy a magánszektor növelje a kutatási és technológiafejlesztési beruházásokat; a K+F-kiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,67%-ról (2011) várhatóan 1,2%-ra, az üzleti kiadások GDP-hez viszonyított aránya pedig 0,18%-ról (2011) 0,4%-ra nő a programozási időszak végére.

A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem előmozdítása a válságot követően támogatási prioritás. A munkaerőpiac strukturális problémáinak megoldására, a görög oktatási és képzési rendszer, valamint a munkaerőpiacra való belépés hatékonyságának növelésére, illetve az aktív befogadás előmozdítására összpontosítanak. A foglalkoztatási és képzési beruházások (91 500, illetve 58 000 kedvezményezettel) főként a 30–44 év közötti munkanélkülieket és tartósan munkanélküli személyeket, valamint a fiatalokat célozzák meg. Körülbelül 134 000, 15–29 év közötti fiatal fog támogatásban részesülni, elsősorban az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében. A gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés hozzá fog járulni az aktív befogadáshoz, és évente körülbelül 70 000 nő foglalkoztatási lehetőségeit fogja javítani. A jobb egészségügyi és e-egészségügyi szolgáltatások 3,2 millió állampolgár egészségügyi ellátását fogják javítani.

A környezetvédelem és a környezetbarát gazdaságra való áttérés a növekedés egyik fő mozgatórugója. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság előmozdítása alapvető prioritás, és várhatóan környezetbarát vállalkozásokra fog ösztönözni. A megújuló energiaforrásoknak a bruttó végső fogyasztáshoz viszonyított aránya 2020-ra várhatóan 13,83%-ról (2013) 20%-ra nő. Az elsődleges energiafogyasztás 2005-höz képest 2020-ra a becslések szerint 2,85 millió toe-val csökken, míg a nem uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer ágazataiban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2005-höz képest várhatóan 4%-kal csökken. Az éghajlati és környezetvédelmi beruházások várhatóan elérik a hozzávetőleg 1,5 milliárd EUR nagyságú összeget, és 16 000 munkahelyet teremtenek.

A környezet minőségének javítása érdekében a hatékony hulladékgazdálkodásra, az újrahasznosítás előmozdítására, a hulladék erőforrásként történő felhasználására, a vizek védelmére és ésszerű kezelésére, valamint a tengerek biológiai erőforrásainak védelmére és rehabilitációjára fogják helyezni a hangsúlyt. Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével várhatóan 18%-ról (2011) 68%-ra (2020) nő az újrahasznosított általános települési hulladék aránya, 30%-ról (2011) 54%-ra (2020) nő az újrahasznosítható hulladék újrahasznosítása, és várhatóan 82%-ról (2011) 32%-ra (2020) csökken a lerakott települési hulladék aránya.

A közlekedési ágazatban a nemzeti szállítási rendszer további fejlesztése és a kombinált szállítás (az áruk több mint egy közlekedési eszközzel történő szállítása) előmozdítása a fő cél, hogy Görögország legyen Európa fő kapuja, valamint a Balkán és a mediterrán térség szállítási központja. A vasúti hálózat szempontjából alapvető prioritás, hogy előrelépjenek az észak–dél irányú TEN-T vasúti hálózat integrálása terén az interoperabilitás biztosítsa céljából, valamint hogy alkalmazkodjanak az európai vasúti közlekedésirányítási rendszerhez. Ugyanilyen fontosak az alapvető TEN-T kikötőkhöz és teherszállítási központokhoz biztosított vasúti összeköttetések, hogy elősegítsék a kombinált szállítást és a teherszállítási rendszer modernizálását. A közúti szállítást illetően az alapvető TEN-T közúti hálózat befejezésére és az átfogó TEN-T hálózat kialakítására összpontosítanak.

Az intézményi kapacitás, valamint az állami hatóságok és a helyi önkormányzatok hatékonyságának növelése a fenntartható fejlődés előfeltétele. Ez többek között hozzá fog járulni a 2014–2020 közötti partnerségi megállapodás hatékony és eredményes végrehajtásához. Ez a célkitűzés a központi kormányzat, valamint a regionális és helyi hatóságok szervezeti, intézményi és működési kapacitásának fokozására, továbbá a közszféra humán erőforrásainak, illetve az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének fejlesztésére összpontosít.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Körülbelül 300 millió EUR biztosítható pénzügyi eszközökön keresztül. A támogatás nagy része a kkv-kra, és kisebb mértékben az energiaügyi és környezetvédelmi ágazatra irányulna. Görögország igénybe kívánja venni a rendelkezésre álló területi eszközöket. A városi hatóságok az integrált területi beruházások révén törekedni fognak a fenntartható városfejlesztésre. A helyi partnerségeket a vidéki és a halászattól függő területeken közösségvezérelt helyi fejlesztéssel fogják megerősíteni.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Számos – köztük három ETHA-vonatkozású – előfeltétel nem teljesült a 2014–2020 közötti operatív programok elfogadása idején. Cselekvési programokat dolgoztak ki, és számos beruházási területen (például az ikt-k kutatási és innovációs stratégiái az intelligens szakosodásra és a szilárd hulladékokra vonatkozóan) önfelfüggesztési záradékot vezettek be. Ez azt jelenti, hogy a támogatás addig nem aktiválható, amíg nem hajtják végre a vonatkozó cselekvéseket.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Új irányítási rendszert vezettek be egy olyan jogszabály révén, amely csökkenti a közreműködő szervezetek és a delegálások számát, illetve intézkedéseket vezet be a rendszer egyszerűsítése és a gyorsabb végrehajtás érdekében. A végrehajtó szervek igazgatási kapacitását is meg kívánja erősíteni. Megerősítették a programok kialakítását, az alapok programozását és az európai strukturális és beruházási alapok koordinációját, és csalás elleni intézkedéseket, valamint a zökkenőmentes átmenetre vonatkozó rendelkezéseket vezettek be. A közös rendelkezésekről szóló rendelet nemrég közösen elfogadott módosításai további likviditást bocsátanak Görögország rendelkezésére, hogy lezárják a 2007–2013 közötti projektek végrehajtását, és a görög programokhoz nyújtott uniós társfinanszírozás fokozásával zökkenőmentesen kezdjék meg a 2014–2020 közötti időszakot.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

A kedvezményezettek támogatási kérelmeit és kiadásigazolási nyilatkozatait elektronikus úton kell benyújtani. A tenderdokumentáció és a szolgáltatások beszerzésének előzetes ellenőrzésére vonatkozóan kötelező online eljárásokat vezettek be. Az ESZA-műveletek egyes kategóriái esetében bevezették az egyszerűsített költségek használatát. Kevesebb miniszteri aláírásra van szükség a projektek jóváhagyásához. Felgyorsították a társfinanszírozott projektek környezetvédelmi feltételeinek jóváhagyási folyamatát. Hatékonyabb jogszabályi és régészeti engedélyeztetést vezettek be a kisajátítások vonatkozásában. Végezetül, egy 2014 decemberében elfogadott nemzeti jogszabály rendelkezik az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott különböző projektek végrehajtásához szükséges valamennyi eljárás ellenőrzéséről és egyszerűsítéséről.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Magyarországon

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Magyarországot súlyosan érintette a gazdasági és pénzügyi válság, de a gazdaság 2014-ben fejlődésnek indult. Ugyanakkor továbbra is jelentős hiányosságok figyelhetők meg az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzéseinek vonatkozásában. A kkv-k innovációs tevékenysége és versenyképessége gyenge. Növelni kell a kutatási és innovációs kiadásokat, a megújuló energiaforrások használatát, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyságot. Magyarországon alacsony a foglalkoztatás aránya, és a szegénység aránytalanul érint néhány hátrányos helyzetű területet és csoportot. Továbbra is jelentős egyenlőtlenségek figyelhetők meg regionális és szubregionális szinten, és a vidéki területek is elmaradottak. Ezek a problémák tükröződnek az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlásokban.

Fő prioritások és eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott teljes támogatás 60%-át a gazdaság fejlesztésére és munkahelyteremtésre fogják fordítani. Az alapok fokozni fogják a vállalkozások innovációs tevékenységét és versenyképességét, hogy növeljék a hozzáadott értéküket és hatékonyabbá tegyék a nemzetközi értékláncba való integrációjukat, többek között a finanszírozási eszközökhöz való jobb hozzáférés révén. Egy 2,2 milliárd EUR összegű támogatással a vállalkozások K+F-kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya 0,56%-ról várhatóan 0,71%-ra fog nőni. A tudásalap bővítése érdekében Magyarország azt tervezi, hogy 2010-hez képest 20%-kal növeli a kutatóintézetekkel együttműködő innovatív vállalkozások számát. 2,9 milliárd EUR nagyságú összeggel fognak hozzájárulni a kkv-k nettó bevételének 25%-os, illetve a nettó exportbevétel 30%-os növekedéséhez. Ez magában foglalja az üzleti infrastruktúra minőségének és elérhetőségének javítását, valamint a közvetlen kapacitásbővítést. Jelentős összeggel fogják támogatni a mezőgazdasági, halászati és élelmiszeripari ágazat modernizálását, a gazdálkodók közötti együttműködés előmozdítását, a fiatal gazdálkodókat és a rövid ellátási láncok kialakítását. Az akvakultúrás termelés mennyisége várhatóan 42%-kal nő.

3,3 milliárd EUR nagyságú összeggel fognak hozzájárulni a munkaerőpiac megerősítéséhez. Az aktív munkaerő-piaci intézkedések várhatóan legalább 150 000 hátrányos helyzetű álláskeresőnek fognak segíteni abban, hogy visszatérjen a nyílt munkaerőpiacra. További 150 000 nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal fogja igénybe venni a munkaügyi hivatalok személyre szabott szolgáltatásait. Legalább 18 000 új óvodai férőhely létrehozásával javítani fogják a gyermekgondozás minőségét és hozzáférhetőségét. A beruházások támogatni fogják az endogén idegenforgalmi potenciál hasznosítását, és javítani fogják a foglalkoztatási lehetőségeket az olyan munkaigényes ágazatokban, mint például a mezőgazdaság.

689 millió EUR-t fognak fordítani az infokommunikációs technológiák fejlesztésével kapcsolatos intézkedésekre, hogy a széles sávú hálózat további kiépítésével és további egymillió háztartásnak a széles sávú hálózatokhoz való csatlakoztatásával csökkentsék a városok és a vidék közötti különbséget, valamint hogy fokozzák a vállalkozások hatékonyságát.

3 milliárd EUR nagyságú összeggel fogják támogatni a karbonszegény gazdaságra való áttérést. A vállalkozások, valamint a lakó- és középületek energiahatékonysága várhatóan javulni fog, és a megújuló energiaforrásokból származó energia aránya 2020-ra eléri a 14,65%-os nemzeti célkitűzést. Az intézkedések továbbá hozzá fognak járulni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez. Több mint 1 milliárd EUR nagyságú összeget különítettek el az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés előmozdítására. Több mint egymillió további lakos élvezi majd a megfelelő árvízvédelmi intézkedések előnyeit, a jobb vízgazdálkodás pedig enyhíteni fogja az éghajlatváltozás káros hatásait. A beruházások hozzá fognak járulni a katasztrófákkal szembeni jobb ellenálló-képességhez és a hatékonyabb katasztrófakezelési rendszerekhez. Az alapok közel 3,4 milliárd EUR nagyságú összeggel fogják támogatni a környezetvédelmet és az erőforrás-hatékonyságot. Emellett támogatni fogják a szennyvíztisztítást, hogy a lakosság nagyobb részének legyen hozzáférése a hatékonyabb szennyvízkezeléshez. Továbbá támogatni fogják, hogy az ivóvíz 100%-ban megfelelő minőségű legyen. A hulladék újrahasznosítása és újrafeldolgozása is jelentősen javulni fog. A beavatkozások révén meg fogják erősíteni a természetvédelmet és helyre fogják állítani a leromlott ökoszisztémákat, fejleszteni fogják a gazdálkodási és erdőgazdálkodási gyakorlatot, és nagyobb hangsúlyt fog kapni az ökológiai megközelítés a felszíni és felszín alatti vizek vonatkozásában. A természeti és kulturális örökség részét képező helyek megőrzése és fejlesztése évente várhatóan több mint 1,6 millió látogatót fog vonzani. Emellett a tervek szerint támogatni fognak 100, környezetvédelmi szolgáltatásokat is nyújtó akvakultúrás gazdaságot.

A 3,3 milliárd EUR nagyságú közlekedési támogatás hozzá fog járulni több mint 230 km új TENT-T közút építéséhez, több mint 275 km hosszú vasútvonal felújításához vagy korszerűsítéséhez, 50 km belföldi vízi út létrehozásához vagy fejlesztéséhez, több mint 130 km villamosvonal, metróvonal és elővárosi vonal létrehozásához vagy korszerűsítéséhez, valamint a TEN-T-hez csatlakozó 48 km hosszú új közút építéséhez és 96 km hosszú közút felújításához és korszerűsítéséhez.

A társadalmi befogadás terén a közel 2,4 milliárd EUR nagyságú összeg hozzá fog járulni a szegénység csökkentéséhez és megelőzéséhez, különösen a gyermekek esetében, a jó minőségű állami szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés és a jobb életkörülmények biztosítása révén, főként a hátrányos helyzetű régiókban. Továbbá támogatni fogják az intézményi alapú gondozásról a közösségi alapú gondozásra való áttérést az egészségügyi és a szociális szolgáltatások ágazatában. Körülbelül 70 000 személyt érintenek majd az aktív befogadási intézkedések, és több mint 300 000 személy fogja élvezni a jobb egészségügyi szolgáltatások előnyeit. Az 1,7 milliárd EUR nagyságú oktatási beruházások arra fognak irányulni, hogy 10%-ra csökkentsék a korai iskolaelhagyók arányát, illetve mérsékeljék az iskolarendszer egyenlőtlenségeit azáltal, hogy mindenki, köztük a roma tanulók számára is biztosítják a többségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, valamint javítják a formális és informális oktatás minőségét, amely több mint 150 000 tanulót fog érinteni. A további intézkedésekkel növelni kívánják a felsőfokú oktatásban részt vevő hátrányos helyzetű személyek számát, és fejleszteni kívánják a kettős szakképzési rendszert. Több mint 600 millió EUR nagyságú összeggel fognak hozzájárulni a közigazgatás, a közszolgáltatások, többek között a korrupciómegelőzési intézkedések, valamint az e-kormányzati megoldások széles körű használata hatékonyságának növeléséhez.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

2,3 milliárd EUR elkülönítésével a 2007–2013 közötti időszakhoz képest Magyarország csaknem megháromszorozza a pénzügyi eszközökre fordított összegeket. A pénzügyi eszközök használata ki fog terjedni a kutatás-fejlesztésre és az innovációra, az energiaügyre, az ikt-ra és a szociális gazdaságra. Az integrált területi fejlesztési eszközök széles körét fogják alkalmazni. Több mint 1 milliárd EUR nagyságú összeget különítettek el az integrált fenntartható városfejlesztési intézkedésekre. A helyi kezdeményezéseket a vidéki és a városi területeken közösségvezérelt helyi fejlesztéssel fogják erősíteni.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

A beruházások bizonyos területeire vonatkozó stratégiai kereteket még nem dolgozták ki, amit az elfogadott és szigorúan felügyelt cselekvési programoknak megfelelően pótolni kell. Az egyik nem teljesült fontos előfeltétel a közbeszerzéssel kapcsolatos.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában erős az európai strukturális és beruházási alapok használatának központi koordinációja. Öt kohéziós politikai programot több alapból támogatnak, kombinálva az ERFA, a KA és az ESZA használatát. A programok közötti koordináció megkönnyítése és a következetesség biztosítása érdekében partnerségi megállapodás szintű monitoringbizottságot állítanak fel az egyes programok monitorbizottságai mellett.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Magyarország számos intézkedést tervez a kedvezményezettek adminisztratív terhének csökkentése érdekében, ilyen például az uniós támogatást kezelő számítógépes rendszer hitelesített állami adatbázisokhoz történő csatlakoztatása, a pályázati felhívások éves tervezése, az egyszerűsített költségelszámolási módok használata, bizonyos funkciók megszilárdítása (egyablakos rendszer kialakítása céljából) és az iránymutatások egyszerűsítése.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Írországban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Írország teljes mértékben részt vesz az európai szemeszter folyamatában, és közben továbbra is a programokat követő ellenőrzések alatt áll. Noha a gazdasági kilátások jelentősen javultak, néhány probléma nagy figyelmet igényel: ide tartozik a nagyfokú eladósodottság, a pénzügyi ágazat továbbra is fennálló kihívásai (többek között a bankok nyereségességével kapcsolatban) és a tartós munkanélküliség. A jobb makrogazdasági környezet a kkv-k előnyére vált, és lehetővé teszi, hogy a problémákkal terhes hosszú időszakot követően stabilizálódjanak. Egyre nő a hitelek iránti igény. Azok a kkv-k, amelyek hitelt kívánnak felvenni, valószínűleg kevesebb banki elutasításban részesülnek, de a kamat magasabb az euróövezetben megfigyelhető átlagnál. Az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatban továbbra is jelentős kihívások tapasztalhatók. Hiányosságok mutatkoznak a digitális készségek terén: a munkaerő 42%-a kevés vagy semmilyen digitális készséggel nem rendelkezik. Az átképzés és a képzettségi szint javítása kihívást jelent az oktatási és képzési rendszer számára, és a hátrányos helyzetű csoportok számára nehéz bekerülni a felsőfokú oktatásba.

Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elemzése némi hiányosságról tanúskodik a teljesítmény tekintetében. 2015 második negyedévben a 20–64 év közötti korcsoport esetében 68,6%-ra nőtt a foglalkoztatási ráta (az Európa 2020 stratégia célkitűzése 75%), a K+F-beruházások GDP-hez viszonyított aránya pedig elérte a 2%-ot (az Európa 2020 stratégia célkitűzése 3%). Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban Írország várhatóan nem teljesíti a célkitűzést, a kibocsátás 2020-ban várhatóan 2%-kal lesz alacsonyabb, mint 2005-ben. A jelenlegi politika, piac és költségvetési keret nem tűnik megfelelőnek ahhoz, hogy Írország fokozatosan teljesítse a megújuló energiára vonatkozó 2020. évi célkitűzését. A korai iskolaelhagyást és a felsőfokú oktatást illetően az utóbbi években konzisztens pozitív tendencia figyelhető meg, és Írország jobban teljesít az uniós átlagnál.

Fő prioritások és eredmények

A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az európai strukturális és beruházási alapok közvetlenül az Európa 2020 stratégia megvalósításához járulnak hozzá. Az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlásoknak megfelelően a fő tematikus célkitűzésekre összpontosítanak.

186,9 millió EUR nagyságú összeggel fogják támogatni az üzleti beruházásokat a kutatás és innováció terén, valamint kapcsolatokat és szinergiákat fognak létrehozni a vállalkozások, a K+F-központok és a felsőoktatási szektor között. Mintegy 690 új kutatói állást fognak létrehozni a Southern és Eastern régióban működő kutatóközpontokban, amelyek 143 vállalkozással állnak partnerségi kapcsolatban. A támogatott stratégiai kutatóközpontokkal kapcsolatban álló vállalkozások száma az alkalmazott kutatás fokozott fejlesztése révén várhatóan 529-ről 713-ra nő. A Border, Midland és Western régióban 103-ról 159-re nő a stratégiai kutatóközpontokkal kapcsolatban álló vállalkozások száma.

75 millió EUR nagyságú összeggel fogják támogatni az új generációs széles sávú rendszer kibővítését valamennyi, még nem érintett város és falu bevonásával Írország egész területén.

283,8 millió EUR nagyságú összeggel fogják támogatni a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő kkv-k kapacitásának fejlesztését, hogy terjeszkedjenek a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és innovációs folyamatokban vegyenek részt. Beruházásokat fognak tenni továbbá az innovatívabb mezőgazdasági gyakorlat, valamint a kutatás, a technológiai fejlesztés és a bevált gyakorlat közötti kapcsolat megerősítése terén. A Southern és Eastern régióban 14 megcélzott intelligens szakosodási szektorban a becslések szerint 17 000 új munkahelyet fognak teremteni a kkv-kban. A Border, Midland és Western régióban 4500 munkahelyet fognak teremteni az Enterprise Ireland kkv-ügyfelei között.

433,5 millió EUR nagyságú összeggel fogják támogatni valamennyi ágazatban a karbonszegény gazdaságra való áttérést. A beruházásokat arra fogják használni, hogy támogassák a szén-dioxid-hatékony gazdálkodási gyakorlatot és növeljék az ír háztartások átlagos energiateljesítményét.

704,8 millió EUR nagyságú összeget fognak arra fordítani, hogy elősegítsék az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a kockázatmegelőzést és a kockázatkezelést. A hatékonyabb halászati és mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazására, az alacsony kibocsátással járó technológiák és gyakorlatok fokozott használatára, a talajerózió ellensúlyozására, a parti területek fokozott védelmére, az energiahatékonyságra, valamint a megújuló energiák fokozott használatára és termelésére fognak összpontosítani.

838,3 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a környezet megőrzésére és védelmére, valamint az erőforrás-hatékonyság előmozdítására. A beruházások a fejlettebb mezőgazdasági tápanyag-gazdálkodási gyakorlatokra, a biodiverzitás és a tengeri ökoszisztémák megőrzésére és fenntartására, a vízminőség javítására, a fenntartható halászat és akvakultúra támogatására (2023-ig 10 000 tonnával kívánják csökkenteni a nem szándékos fogások mennyiségét, és 3000 tonnával kívánják növelni az akvakultúrás biotermelést), valamint a Border Midland és Western, illetve a Southern és Eastern régió kiválasztott városi területein a gazdasági és fizikai feltételek javítására fognak összpontosítani.

307,3 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítására és a munkaerő mobilitásának támogatására. Ez várhatóan hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy közel 140 000 munkanélküli személy, köztük tartósan munkanélküli személy és fiatal munkanélküli találjon állást, illetve oktatásban vagy képzésben vegyen részt. A beruházások további célja a part menti közösségek foglalkoztatási lehetőségeinek javítása.

350,8 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a társadalmi befogadás előmozdítására, valamint a szegénység és a megkülönböztetés leküzdésére. Ez hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy a foglalkoztatásban nem álló személyek második esélyt kapjanak az oktatásra és képzésre, és több felnőtt vehesse igénybe az írás-olvasást, számtant és nyelveket oktató programokat. 2023-ra várhatóan több mint 70 000 hátrányos hátterű személy fog részt venni foglalkoztathatósági programokban. A gazdálkodási ágazatban tudástranszfer csoportokat fognak létrehozni, különösen a környezeti és közjavak biztosítását illetően.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Írország megfontolja, hogy pénzügyi eszközöket alkalmazzon a mezőgazdasági ágazatban megfigyelhető áringadozások kezelésére. A szociális lakások energiahatékonyságát illetően is meg kell vizsgálni a pénzügyi eszközök használatának lehetőségeit.

Írország igénybe kívánja venni a rendelkezésre álló területi eszközöket. Közösségvezérelt helyi fejlesztést alkalmaznak a LEADER program megvalósítására az EMVA keretében és a helyi halászati akciócsoportok támogatására az ETHA keretében. Az EMVA mintegy 7%-át a LEADER programra fogják fordítani (153 millió EUR). Írország nem tervez integrált területi beruházásokat. 40 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a fenntartható városfejlesztésre. A végrehajtás során figyelembe fogják venni a tengeri medencére vonatkozó atlanti stratégiát.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Nemzeti és regionális szinten valamennyi általános előfeltétel teljesül.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Számos kiegészítő uniós (Horizon 2020) és nemzeti politikai eszközt fognak használni az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás előnyeinek maximalizálása érdekében. Írország olyan mechanizmusokat vezetett be, amely biztosítják az európai strukturális és beruházási alapok, valamint egyéb uniós és nemzeti eszközök közötti koordinációt.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai olyan mechanizmusokat dolgoznak ki, amelyek biztosítják a kedvezményezettek és a hatóságok adminisztratív terhének hatékony csökkentését. Ide tartozik az egyösszegű kifizetések és az egyszerűsített költségelszámolási módok fokozott használata.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Olaszországban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Egy mély és elhúzódó recessziót követően, amely tovább mélyítette az Olaszország és a többi uniós ország közötti gazdasági teljesítménybeli különbségeket, jelenleg kezdődő, de gyenge gazdasági fellendülés figyelhető meg. A munkanélküliség kritikusan magas a fiatalok, a nők, valamint a dél-olaszországi lakosság körében. A gazdasági válság növelte egyrészt az ország északi és középső részei, másrészt Dél-Olaszország között régóta fennálló társadalmi-gazdasági különbségeket, és hagyományosan ez utóbbi az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás fő kedvezményezettje. Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével számos, az európai szemeszter keretében tett uniós szakpolitikai ajánlást fognak megvalósítani, elsősorban az oktatás és a munkaerőpiac, a kikötők és a logisztika, a közigazgatás, az igazságszolgáltatási rendszer és az alapok kezelés terén.

Fő prioritások és eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást 74 nemzeti, multiregionális és regionális programon keresztül fogják továbbítani. Ezek nagyon különböző társadalmi, gazdasági és igazgatási helyzeteket és kihívásokat érintenek, és nagymértékben diverzifikált stratégiát igényelnek a források használata során. Az alapok fő prioritásai a következők: innovációbarát üzleti környezet teremtése, a természeti erőforrások hatékony infrastruktúrájának és kezelésének kialakítása, a munkaerő-piaci részvétel fokozása, a társadalmi befogadás elősegítése, az oktatás fejlesztése, az igazgatási kapacitás fokozása, valamint az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott programok irányításának fejlesztése, különösen a kevésbé fejlett régiókban.

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból közel 3,8 milliárd EUR nagyságú összeget fognak a kutatásra és innovációra fordítani, ami hozzájárul ahhoz, hogy Olaszország megvalósítsa az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzését, azaz a GDP 1,53%-ra növelje a kutatásra és innovációra fordított kiadásokat (a jelenlegi arány 1,26%). A kutatásra és innovációra fordított kiadások, valamint a többek között a mezőgazdaságban, a halászatban és az akvakultúrában tevékenykedő kkv-k támogatására szánt több mint 7,8 milliárd EUR nagyságú összeg erős és koordinált lökést fog adni ahhoz, hogy helyreállítsák Olaszország általános versenyképességét. Az ultraszéles sávú infrastruktúrákra és az IT szolgáltatásokra szánt 2 milliárd EUR nagyságú összeg szintén hozzá fog járulni a versenyképesség fokozásához, és lehetővé teszi, hogy Olaszország megvalósítsa a digitális menetrend stratégiai célkitűzéseit. Több mint 2,7 milliárd EUR nagyságú összeget fognak fordítani a vasúti és tengeri infrastruktúrák korszerűsítésére az ország kevésbé fejlett részein, hogy biztosítsák a fenntartható mobilitásra történő valódi áttérést. Emellett közel 4 milliárd EUR nagyságú összeget fognak fordítani a karbonszegény gazdaságra történő áttérést elősegítő beruházásokra. Ennek segítségével meg fogják valósítani az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzését, azaz 20%-kal csökkentik az elsődleges energiafogyasztást.

A legfontosabb prioritások közé fog tartozni a humántőkébe történő beruházás és a munkaerőpiacra történő belépés elősegítése, különös tekintettel az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére. Olaszország az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatásból több mint 4,7 milliárd EUR nagyságú összeget fog fordítani arra, hogy az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzésének megfelelően 67–69%-ra növeljék a foglalkoztatási rátát. Ennek részeként 2014-ben és 2015-ben személyre szabott szolgáltatásokat nyújtanak 560 000 nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalnak. 4 milliárd EUR nagyságú összeget fognak fordítani a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésére irányuló kezdeményezésekre, amelyek a becslések szerint 2,2 millió személyt fognak érinteni. További 4 milliárd EUR nagyságú összeget fognak fordítani arra, hogy a munkaerő-piaci igényekhez igazítsák az oktatást, és 2020-ra 16%-ra csökkentsék a korai iskolaelhagyás arányát. Több mint 2,8 millió tanuló fogja élvezni ennek előnyeit.

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás a vidéki térségek előnyére fog válni a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat versenyképességének, a természeti erőforrások fenntartható használatának, a biodiverzitás és a klímavédelmi fellépések elősegítésével. Jelentős mértékben hozzá fognak járulni a digitális menetrend célkitűzéseinek megvalósításához is.

Az európai strukturális és beruházási alapok emellett támogatni fogja a „kék gazdaságon” belüli új növekedési lehetőségeket, különösen az adriai és a jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia keretében. Az ETHA által nyújtott támogatás hozzá fog járulni az új közös halászati politika végrehajtásához, hangsúlyt fektetve a halászati és akvakultúrás gazdasági tevékenységek jobb környezeti fenntarthatóságára történő áttérésre. Az ETHA hozzá fog járulni a halászatok nettó profitjának 30%-os növekedéséhez és az akvakultúrás biotermelés megkétszereződéséhez.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Körülbelül 2,187 millió EUR nagyságú összeget fognak továbbítani pénzügyi eszközökön keresztül, elsősorban a kkv-kra és az innovációra, illetve kisebb mértékben az energiahatékonyságra, valamint a foglalkoztatásra és a munkaerőpiacra összpontosítva. Ez az összeg az előző programozási időszakból megmaradt forrásokkal kiegészítve megfelel a különböző programok beruházási stratégiáinak és a 2007–2013 közötti felvevőképességnek. A folyamatban lévő előzetes értékelések lezárásának részeként meg fogják vizsgálni a pénzügyi eszközökre kiutalt források hatálya kiszélesítésének és/vagy az ilyen források növelésének további lehetőségeit.

Olaszország városfejlesztési stratégiájának részét fogja képezni egy központilag irányított komponens, amely egy országszerte 14 „nagyvárosi” területet érintő nemzeti programból áll. Ez ki fogja egészíteni a főként a kijelölt tengelyek mentén, illetve néhány esetben integrált területi beruházásokon keresztül végrehajtott regionális programokban szereplő városfejlesztési stratégiákat. Az úgynevezett „belső területek” vonatkozásában saját területi stratégiát dolgoztak ki, amelyet regionális programok révén terveznek végrehajtani. Ezek elsősorban olyan feltételek alapján meghatározott vidéki területek, mint a demográfia, az elnéptelenedés és a szolgáltatások színvonala. A LEADER megközelítés, amelyet az európai strukturális és beruházási alapok finanszíroznak, fontos szerepet fog játszani a vidéki közösségek és gazdaságok területi fejlesztésében.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Olaszországra nemzeti és regionális előfeltételek is vonatkoznak. Ennek oka az ország alkotmányos berendezkedése, valamint az ebből következő, a nemzeti és regionális hatóságok közötti (jelenleg reformok tárgyát képező) hatalommegosztás. Olaszország nem teljesített 3 általános, 2 ETHA-vonatkozású és 10 tematikus előfeltételt. Az általános feltételek (közbeszerzés, környezetvédelem és állami támogatás) különösen fontosak, mert ezeken a területeken a jogszabályok és a gyakorlat terén továbbra is nagy szabálytalanságok figyelhetők meg, ami megnehezíti az alapok hatékony felhasználását. A tematikus feltételeket illetően cselekvési programokra van szükség olyan területeken, mint például az intelligens szakosodási stratégiák, az IT, a közlekedés, az energiahatékonyság és az aktív befogadás.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Az alapok kezelésére vonatkozó igazgatási kapacitás jelentős gyengeségei következetesen megakadályozták az alapok hatékonyság felhasználását. Különösen ez a helyzet a kevésbé fejlett dél-olaszországi régiókban, ahogy azt az európai szemeszter keretében 2011 óta egymás után tett öt szakpolitikai ajánlás megállapította. Ennek figyelembevételével az Európai Unió által társfinanszírozott programokhoz az igazgatás megerősítésére szolgáló terveknek kell társulniuk. Ezek célja annak biztosítása, hogy az alapok kezelésével megbízott hatóságok rendelkeznek a rájuk bízott források kezeléséhez szükséges alapvető struktúrával és készségekkel. Az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott programok kezelni fogják a közbeszerzés, az állami támogatások, a csalások és a korrupció elleni küzdelem terén megfigyelhető gyengeségeket; ezek a területek alapvető fontosságúak az alapok megfelelő kezelésének biztosításához. Az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott programok továbbá tartalmazni fognak egy kizárólag a közigazgatás általános fejlesztésére irányuló nemzeti programot.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai olyan mechanizmusokat dolgoznak ki, amelyek csökkentik a kedvezményezettek és a közigazgatás adminisztratív terhét. Ide tartozik az egyszerűsített költségelszámolás fokozott használata és a megfelelő információs rendszer fejlesztése.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Lettországban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A lett gazdaság 2011-ben ismét növekedni kezdett. A munkaerő-piaci helyzet javult, és a foglalkoztatási ráta (70,7%) meghaladja az uniós átlagot (2014). A tartós munkanélküliség, az ifjúsági munkanélküliség, valamint a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya az uniós átlag alá csökkent. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés elérhető Lettországban.

A kutatás és innováció elégtelen állami támogatása, valamint a töredezett kutatási és innovációs rendszer nem kedvez a tudományos kutatásnak, és gátolja a versenyképességet. Lettországban magas a szegénység és a társadalmi kirekesztés aránya, és nagyfokú társadalmi egyenlőtlenség figyelhető meg. Több erőfeszítésre van szükség, hogy vonzóbbá tegyék a szakképzést a fiatalok számára. Javítani kell az egészségügyi rendszer minőségén és hozzáférhetőségén, valamint a közlekedés, az épületek és a fűtési rendszerek energiahatékonyságán. Az európai strukturális és beruházási alapok támogatni fogják az ezekre a területekre vonatkozóan az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások végrehajtását.

Fő prioritások és eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok támogatják a kutatást, a technológiafejlesztést és az innovációt, ami segít, hogy az ország teljesítse azt a nemzeti célkitűzését, hogy a GDP 1,5%-át fordítsák kutatásra és technológiafejlesztésre (2012-ben ez az arány 0,66% volt), továbbá 29,9%-ról (2010) 40%-ra növeli az innovatív kvk-k arányát, megszünteti az innovációs rendszer gyengeségeit, és lehetővé teszi a vállalkozások, a tudomány és az oktatás közötti együttműködést, ami javítani fogja az innovációs potenciált.

Biztosítani fogják, hogy a háztartások legalább 80%-a rendelkezzen nagy sebességű széles sávú kapcsolattal, és fejleszteni fogják az online szolgáltatásokat, amivel elő fogják mozdítani az információs társadalom növekedését. A vidéki területeken legalább 30 Mb/s sebességű széles sávú hálózatot építenek ki, hogy csökkentsék a digitális szakadékot.

A – többek között a mezőgazdasági és halászati ágazatban tevékenykedő – kkv-kat érintő, 762 millió EUR nagyságú beruházás célja a kkv-k versenyképességének és innovációjának növelése az új vállalkozások támogatásával, a magánberuházások ösztönzésével és legalább 1800 munkahely megteremtésével. A támogatás fő területei a kkv-k exportkapacitása, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés, a strukturális munkaerőhiány leküzdése, a versenyképesség növelése és az új vállalkozások támogatása. A gazdálkodók közel 4,5%-a fog támogatásban részesülni a gazdasága modernizálása és szerkezetátalakítása érdekében, és a megnövekedett összegű támogatás segítségével több fiatal gazdálkodót vonzanak az ágazatba. Az akvakultúra-ágazat versenyképességét és termelékenységét is támogatni fogják. Ez várhatóan megháromszorozza a termelést, és hozzá fog járulni az élelmiszer-ellátáshoz és a foglalkoztatáshoz. Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás segítségével fokozni fogják a közigazgatás intézményi kapacitását és az igazságszolgáltatás hatékonyságát.

Az európai strukturális és beruházási alapok valamennyi ágazatban támogatni fogják a karbonszegény gazdaságra való áttérést, hozzásegítve Lettországot ahhoz, hogy megvalósítsa az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzését, azaz 40%-ra növelje a megújuló forrásokból származó energia arányát (2012-ben ez 35,8% volt), A támogatások a lakóházak és üzlethelyiségek energiahatékonyságára, a megújuló energiaforrásoknak a távfűtésben történő használatára és a karbonszegény szállításra fognak irányulni.

Az európai strukturális és beruházási alapokból támogatni fogják a természeti erőforrások fenntartható használatát és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A beruházások csökkenti fogják az éghajlatváltozás által okozott kockázatokat, elsősorban a tengerparti erózió csökkentésével és az árvizek megelőzésével. Intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy évi 423 120 tonnával növeljék az újrahasznosított hulladék mennyiségét, és felújítsák a minőségi követelményeknek nem megfelelő szennyvízhálózatokat. Összesen 1,3 millió lakos fog csatlakozni a központosított szennyvízkezelő hálózathoz. A mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz, valamint a környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó akvakultúrákhoz kapcsolódó ökoszisztémák megőrzése és fejlesztése társfinanszírozásban fog részesülni. Támogatni fogják a közös halászati politikának a tengeri biológiai erőforrások védelmére irányuló célkitűzésének megvalósítását.

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás segítségével fejleszteni fogják a fenntartható és hatékony közlekedési infrastruktúrát. Elsőbbséget fog élvezni a TEN-T vasúti és közúti infrastruktúra, a városi területek és a TEN-T hálózatok közötti összeköttetés megvalósítása, valamint a regionális utak felújítása. Ennek részeként 998 km hosszú vasútvonalat és 574 km hosszú közutat (amelyből 345 km a TEN-T része) fognak felújítani vagy korszerűsíteni.

A foglalkoztatás és a munkaerő mobilitásának növelésére irányuló intézkedéseknek köszönhetően 22 950 munkanélküli személy fog munkát találni. Több mint 11 000, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal fog ajánlatot kapni foglalkoztatásra, továbbtanulásra, tanulószerződéses gyakorlati képzésre vagy gyakornokságra.

Támogatni fogják az oktatást, a készségeket és az egész életen át tartó tanulást. A felsőoktatás reformja során létrehoznak egy nemzeti akkreditáló hivatalt, 80 új tanulmányi programot akkreditálnak, eredményalapú irányítást vezetnek be 20 felsőoktatási intézményben, és modernizálják a tanulmányi környezetet. A munkaalapú tanulás elterjesztésével fejleszteni fogják a szakképzést. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a támogatásban részesülő hallgatók 70–80%-a szerezzen szakmai vagy egyéb képesítést. 4500 szakképzési oktató fog jobb képesítést szerezni, és a szakképzési intézmények 70–80%-át fogják korszerűsíteni. A gazdálkodók, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási vállalkozások tulajdonosai képzésen fognak részt venni a hatékony termeléssel és az éghajlatbarát erőforrás-kezeléssel kapcsolatos ismereteik bővítése érdekében. Elő fogják segíteni a kutatókkal folytatott együttműködést.

A társadalmi befogadás fokozására és a szegénység leküzdésére irányuló intézkedések segítségével közel 4000 hátrányos helyzetű munkanélküli fog munkát találni. Támogatni fogják a pszichointellektuális fogyatékosság élő gyermekek és felnőttek közösségi gondozására történő áttérését, valamint a egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférést Lettország teljes lakossága számára.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

185 millió EUR értékű pénzügyi eszközt tesznek elérhetővé a vállalkozások támogatására és az energiahatékonysági intézkedések finanszírozására. A hiteleket, garanciákat és tőkeinstrumentumokat főként a kkv-k, valamint az épületek energiahatékonyságának támogatására fogják fordítani.

Integrált területi beruházások révén elő fogják segíteni a fenntartható városfejlesztést. A helyi partnerségek a közösségvezérelt helyi fejlesztésnek köszönhetően aktívabbá fognak válni, aminek részeként 34 helyi akciócsoport által irányított projekteket fognak támogatni országszerte.

A halászattal foglalkozó régiók fenntartható fejlődésére irányuló intézkedéseket fognak végrehajtani a halászat szempontjából fontos területeken több alap felhasználásával.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Az intelligens szakosodást segítő kutatási és innovációs stratégia stratégiai kereteinek kidolgozása, a korai iskolaelhagyás problémájának megoldása és a környezetvédelmi politika fejlesztése a legfontosabb olyan előfeltétel, amely a partnerségi megállapodás és a program elfogadása idején nem teljesült, és cselekvési programokat fogadtak el, hogy 2016 végére teljesítsék őket. Javasoljuk azt a kiegészítést, hogy az egészségügyi szükségletek feltérképezése alapján hozzák meg az infrastrukturális beruházásokról szóló határozatokat (ahogy más országokban, például Romániában vagy Lengyelországban).

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Egyablakos hivatalt hoztak létre a szerződéskötések céljából, és tematikus albizottságok támogatják a közös ESZA, ERFA és KA monitoringbizottság munkáját. Az EMVA és az ETHA monitoringbizottsága a Mezőgazdasági Minisztérium irányításával működik.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

A kedvezményezettek élhetnek az egyszerűsített intézményi berendezkedésből, az egységesített szabványokból, az e-kormányzat fokozott használatából, az elektronikus beszerzési rendszerből és az egyszerűsített költségelszámolási módok szélesebb körű használatából származó előnyökkel.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Litvániában

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A litván gazdaság a válságot követően figyelemre méltó módon nyerte vissza a versenyképességét. Az utóbbi években ez hozzájárult a megbízható növekedéshez. A hosszabb távú fenntartható és inkluzív növekedés biztosítása érdekében azonban számos probléma vár megoldásra.

Az első az értékláncban való feljebb lépés képességével kapcsolatos. A litván munkaerőpiacot visszafogják a humántőke- és a készségkínálattal kapcsolatos korlátok. A munkaképes korú népesség gyorsan csökken, és a munkaerő-piaci részvétel továbbra is viszonylag alacsony. Magas a kockázata, hogy a szakképzett munkaerő hiánya idővel nőni fog. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett népesség aránya továbbra is magas, és fokozódik az egyenlőtlenség. A magánszektorbeli beruházások, különösen a kutatás és az innováció terén alacsonyak, ami gátolhatja a hosszú távú növekedést. Litvániának további erőfeszítéseket kell tennie, hogy növelje az energiaellátás biztonságát és fokozza a versenyt az energiapiacán. Litvánia energiaintenzitása magas, így ez az egyik legkevésbé energiahatékony uniós ország. Az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzéseinek elemzése arról tanúskodik, hogy jelentős hiányosságok figyelhetők meg a kutatási és innovációs kiadások növelése, a foglalkoztathatóság javítása és az energiaügyi célkitűzések megvalósítása terén. Az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások kitérnek ezekre a hiányosságokra.

Fő prioritások és eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok hozzá fognak járulni a gazdaság innovatív képességének és versenyképességének növeléséhez, valamint a kutatás, az innováció és az ipari szakpolitikák közötti kapcsolatok megerősítéséhez. Az egy főre jutó K+F-kiadás az üzleti szektorban 2023-ra várhatóan eléri a 60,7 EUR nagyságú összeget (2011-ben ez 24,1 EUR volt). Ez a vállalkozások kutatási és innovációs rendszereinek megerősítése, illetve a tudományos világ és a vállalkozások közötti K+F-tudástranszfer előmozdítása révén fog megvalósulni.

A kkv-knak, valamint a mezőgazdasági, akvakultúrás és halászati üzemeknek juttatott 1,2 milliárd EUR összegű támogatást annak elősegítésére fogják fordítani, hogy az 1000 főre jutó vállalkozások számát 39-ről (2013) 48-ra (2023) növeljék, a termelékenység és a hozzáadott érték pedig munkavállalóként évente 17 726 EUR nagyságú összegre nőjön (2013-ban ez az összeg 12 432 EUR volt). Továbbá hozzá fog járulni közel 8000 kis és közepes méretű gazdaság modernizálásához és a gazdasági teljesítményük javításához, illetve több mint 1100 fiatal gazdálkodó induló költségeinek finanszírozásához. Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást emellett arra fogják fordítani, hogy a vállalkozások létrehozásának megkönnyítése, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének javítása és a személyre szabott üzleti szolgáltatások biztosítása révén fejlesszék az üzleti környezetet.

Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével kezelni fogják a munkanélküliség problémáját, javítani fogják az oktatás és képzés minőségét, és biztosítani fogják a munkaerő-piaci keresletnek való jobb megfelelést az aktív munkaerő képzettségének és készségeinek javítása, illetve a korai iskolaelhagyás megakadályozása révén. Összesen 55 000 munkanélküli fog részt venni olyan programokban, amelyek a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésük elősegítésére irányulnak. Az ESZA hozzá fog járulni 1800 új munkahely megteremtéséhez az új vállalkozásokban, és támogatni fogja 5000 fogyatékossággal élő személy részvételét a szakmai rehabilitációs programokban. Ennek eredményeképpen a (20–64 év közötti) munkaképes lakosság foglalkoztatási rátája 2023-ban várhatóan eléri a 72,8%-ot (2013-ban ez az arány 69,9% volt). A felsőfokú végzettség aránya jó, és csökkent a korai iskolaelhagyás gyakorisága, így az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást az oktatás minőségének fejlesztésére és munkaerő-piaci relevanciájának javítására, valamint arra fogják fordítani, hogy jobban a kereslethez igazítsák a készségkínálatot. Az alapok hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az egész életen át tartó tanulásban részt vevő felnőttek aránya 2017-ben 5,7%-ról (2013) 8%-ra nőjön. Több mint 60 000, a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban dolgozó személy fog képzésben részesülni, hogy fokozzák ezeknek az ágazatoknak a versenyképességét.

Az európai strukturális és beruházási alapok emellett támogatni fogják a szegénység csökkentését és a társadalmi befogadás javítását. A beruházások segítségével a munkaerőpiactól legtávolabb álló személyek újra munkát vállalnak, fokozzák az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét, valamint javítják a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve ezeknek a szolgáltatásoknak a minőségét. Ezek az intézkedések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy 2020-ra 100 000-rel csökkenjen a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek száma.

Az energiaügyi és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések megvalósítására 1,4 milliárd EUR nagyságú összeget fognak elkülöníteni. A finanszírozott intézkedések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy évente 600 000 tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökkenjen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A szolgáltatási és háztartási ágazat végső energiafogyasztása 2023-ra várhatóan 7,56 GWh-val csökken, az ipar energiaintenzitása 2023-ra pedig várhatóan 1,778 MWh/EUR összegre csökken (2012-ben ez 2,592 MWh/EUR volt). Az energetikai infrastruktúrába történő beruházás hozzá fog járulni az uniós belső energiapiaci integráció megerősítéséhez.

A közlekedésre elkülönített, 1 milliárd EUR összegű beruházás bővíteni fogja a TEN-T hálózatokat és javítani fogja a megközelíthetőséget. Ez lehetővé fogja tenni 300 km hosszú közút és 70 km hosszú vasútvonal építését vagy felújítását, a balesetek számának csökkentését, valamint a különböző közlekedési módok közötti kapcsolat javítását.

0,9 milliárd EUR nagyságú összeget fognak elkülöníteni környezetvédelmi intézkedésekre és az erőforrás-hatékonyság fejlesztésére. A lerakott települési hulladék aránya jelentősen csökkenni fog, 78%-ról (2011) 35%-ra (2023). Az alapok segítségével támogatni fogják a környezet- és éghajlatbarát földgazdálkodási gyakorlatokat, beleértve a biogazdálkodást, a művelés alatt álló területek 11%-án, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás bővítését, ezáltal elősegítve a biodiverzitás megőrzését. A halászat és az akvakultúra területén ki fogják terjeszteni a fenntartható módszerek használatát, és ezáltal javítják a tengeri ökoszisztémák állapotát és fokozzák a vízi biodiverzitást, összhangban az új közös halászati politikával. A nem szándékos fogások mennyiségét 43 tonnával fogják csökkenteni, és az akvakultúrás biotermelés mennyisége 2023-ban eléri a 2000 tonnát.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Várhatóan több mint 700 millió EUR nagyságú összeget bocsátanak rendelkezésre pénzügyi eszközökön keresztül, különösen az energiahatékonyság, a kkv-k és az önfoglalkoztatás céljából. Ez több mint 50%-os növekedést jelent a 2007–2013 közötti programozási időszakhoz képest.

A programok biztosítani fogják a rendelkezésre álló területi eszközök lehető legnagyobb mértékű használatát. A városi hatóságok 210 millió EUR nagyságú beruházást fognak végrehajtani, főként a fenntartható városfejlesztés, illetve a gazdasági és szociális revitalizáció területén. A körülbelül 100 millió EUR értékű helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása valamennyi vidéki és tengerparti, valamint néhány városi területen meg fogja erősíteni a helyi partnerségeket.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Az elfogadott cselekvési programoknak megfelelően Litvánia elfogadta a szükséges stratégiákat és egyéb politikákat, és valamennyi előfeltételt teljesítette.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap kezelése egyetlen, a Pénzügyminisztérium által irányított program keretében történik. Az EMVA és az ETHA külön programmal rendelkezik, de mindkettőt a Mezőgazdasági Minisztérium irányítja. Az irányító hatóságok tagjai egymás monitoringbizottságának, ami biztosítja az európai strukturális és beruházási alapok közötti szoros koordinációt. Számos kiegészítő uniós (például Horizon 2020) és nemzeti politikai eszközt fognak használni az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás előnyeinek maximalizálása érdekében.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Litvánia azt tervezi, hogy valamennyi európai strukturális és beruházási alap vonatkozásában egyszerűsíti az eljárásokat, szélesebb körben használják az egyszerűsített költségelszámolási módokat, és fejlesztik a kedvezményezettek számára elérhető IT rendszereket (például egységes hozzáférési pont létrehozásával, jobb tájékoztatással és elektronikus űrlapok használatával).

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Luxemburgban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Noha a luxemburgi gazdaság általában véve jól teljesít, a növekedés továbbra sem éri el a válság előtti szintet. A megoldásra váró problémákkal jellemzett főbb területek közé tartozik az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága, a munkatermelékenység és a költség-versenyképesség (amelyek az utóbbi időben stagnálnak), a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió. Emellett jelentős erőfeszítésekre van szükség a karbonszegény és erőforrás-hatékony gazdaság megteremtéséhez, többek között az energiaágazatot érintő politikák révén.

A növekedés hajtómotorja és az ágazat erőssége lehetővé tette az ország számára, hogy nagyvonalú jóléti államot teremtsen és tartson fenn az államháztartás veszélyeztetése nélkül. Ugyanakkor a gazdaság erősen függővé vált ettől az ágazattól. Ezért alapvető fontosságú Luxemburg számára a diverzifikáció, illetve a növekedés alternatív forrásainak felkutatása.

Luxemburg munkaerőpiaca jól teljesít, és magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Azonban viszonylag alacsony a foglalkoztatási ráta az idősebb munkavállalók, a nők és az alacsony képzettségű fiatalok körében (az ifjúsági munkanélküliség aránya 21,2%). A „közös adózási” rendszer és a szociális ellátási rendszer kialakítása a munkavállalás ellen hathat. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett gyermekek, egyszülős háztartások és migránsok aránya nő, jóllehet igen alacsony szintről. Luxemburg korlátozott haladást ért el a szakképzés megerősítése terén, és nem történt előrelépés a középfokú oktatás általános reformját illetően.

Luxemburg a legújabb előrejelzések szerint nem halad jó úton az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzésének megvalósítása irányába az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése tekintetében. A mezőgazdasági tevékenységek következtében fellépő szennyezés jelentős hatást gyakorol a vízminőségre is. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy fejleszteni kell a biotrágyázási technikákat, hogy azok kevésbé legyenek károsak a környezetre, illetve hatékonyabbak legyenek. Továbbá, bár Luxemburg vállalta, hogy 2020-ig megállítja a biodiverzitás csökkenését, további sürgős fellépésre van szükség e célkitűzés teljesítése érdekében.

Fő prioritások és eredmények

Tekintve, hogy az európai strukturális és beruházási alapok viszonylag szerény összeggel támogatja Luxemburgot, a programoknak elkerülhetetlenül a fent megnevezett problémák bizonyos szempontjainak megoldására kell összpontosítaniuk. A nagyobb mértékű gazdasági diverzifikáció érdekében rendkívül fontos a K+F-beruházások növelése. Ezért meg fogják erősíteni a nemzeti kutatóközpont és a Luxemburgi Egyetem közötti együttműködést, és arra törekszenek, hogy 300-zal növeljék a kutatásban részt vevő kkv-k számát. A mezőgazdasági intézkedések a vállalkozói készség előmozdítása, a vállalkozások szerkezetátalakításának lehetővé tétele és az ágazat megújítása révén növelni fogják a versenyképességet. Az EMVA által nyújtott 30 millió EUR nagyságú támogatás révén várhatóan a gazdaságok körülbelül 21%-a fog modernizációs, szerkezetátalakítási és innovatív technikákra vonatkozó beruházási támogatásban részesülni, és a gazdaságok 7%-a fogja élvezni a fiatal gazdálkodók számára készült, az EMVA által támogatott üzleti fejlesztési tervből származó előnyöket.

Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével továbbá kezelni fogják a munkanélküliséggel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos problémákat. Támogatni fogják (a többek között migráns háttérrel rendelkező) fiatalok és álláskeresők képzettségének és készségeinek fejlesztésére, valamint a munkaerő-piaci kereslet és kínálat jobb összehangolására irányuló intézkedéseket. Az alapok segítségével ki fogják terjeszteni és fejleszteni fogják az ifjúsági garanciát, illetve biztosítják az egész életen át tartó tanuláshoz való egyenlő hozzáférést. Ennek részeként az ESZA támogatni fog olyan intézkedéseket, amelyek 15 000 személy számára biztosítanak képzést, a képzettségi szintjük fejlesztésére irányuló lehetőséget, illetve álláskeresési segítséget.

62 millió EUR nagyságú összeget különítettek el a környezetvédelemmel és az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos intézkedésekre. Ezt az összeget a mezőgazdasági tevékenységek által érintett ökoszisztémák helyreállítására, megőrzésére és megerősítésére szolgáló intézkedések finanszírozására fogják fordítani. A hasznosított mezőgazdasági területek 90%-át érintő gazdálkodási szerződések olyan gazdálkodási gyakorlatot írnak elő, amely támogatja a biodiverzitást és a természeti területek védelmét. A hasznosított mezőgazdasági területek 28%-ára vonatkozó szerződések továbbá a vízminőséget javító gazdálkodási gyakorlatokat írnak elő. Az európai strukturális és beruházási alapok emellett támogatni fogják a karbonszegény és erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérést, főként az energiahatékonyságba, a megújuló energiába és a fenntarthatóbb városi közlekedési módok irányába mutató modális váltásba való beruházások révén. A becslések szerint 2020-ra 20%-kal csökken az épületek energiafogyasztása. Továbbá a megújuló energiaforrások használata 2020-ra várhatóan 2,9%-ról (2014) 11%-ra nő, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig várhatóan évente 15 000 t szén-dioxid-egyenértékkel csökken.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Luxemburg a források korlátozott mértéke miatt nem tervezi pénzügyi eszközök használatát.

A helyi akciócsoportok által kidolgozott stratégiák a vidéki lakosság 30%-át fogják érinteni. Az integrált területi beruházási programok (amelyekre elkülönítették az ERFA által nyújtott támogatás 6%-át) a fenntartható városfejlesztésre irányuló intézkedéseket fognak tartalmazni.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Az intelligens szakosodási stratégiára vonatkozó előfeltételek még nem teljesültek maradéktalanul. A kormány még nem fogadta el az intelligens szakosodásra vonatkozó kutatási és innovációs stratégiát.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Konzultációs bizottságot állítottak fel valamennyi európai strukturális és beruházási alap irányító hatóságának részvételével. A bizottság célja a stratégiák és prioritások kidolgozásának koordinálása az egyes alapok vonatkozásában, a programok egymást kiegészítő jellegének biztosítása, valamint partnerségi megállapodások előkészítése és az azokról folytatott tárgyalások lebonyolítása.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Fejlesztik az információcserére használt rendszereket, és fokozott mértékben használják az infokommunikációs technológiákat. A földrajzi információs rendszer adatbázisa és a geoportál honlap, amely közvetlen hozzáférést biztosít a védett területek vagy vizek helyszínével kapcsolatos adatokhoz, a valamennyi földfelszínnel és strukturális elemmel kapcsolatos információk hozzáadásával átfogóbbá válik. Ez a 2015-re tervezett frissítés nagyon hasznos lesz a kedvezményezettek számára.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Máltán

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Málta gazdasága és munkaerőpiaca jól teljesített a válság során. A 2011–2014 közötti időszakban a bruttó GDP átlagnövekedése meghaladta a 2,7%-ot az erős belföldi keresletnek, az idegenforgalomnak, valamint az áruk és szolgáltatások exportjának köszönhetően. A kihívásokkal teli külső környezete ellenére Málta kereskedelmi mérlege pozitív maradt, a foglalkoztatás bővült, és alacsony maradt a munkanélküliség (2014-ben nem haladta meg a 6%-ot). Számos tényező, többek között az üzleti környezet strukturális gyengeségei, a kutatás és innováció alacsony szintje, a külső energiaforrásoktól való erős függés és a külső környezetnek való kitettség azonban korlátozza a termelési ágazat külső versenyképességét. Emellett ezek a problémák nagymértékben veszélyeztetik a hosszú távú fenntarthatóságot és az életminőséget. Málta jó gazdasági eredményei nincsenek összhangban a társadalmi kohézió mértékével. A munkaerő-piaci részvétel továbbra is alacsony, és kiaknázatlan gazdasági lehetőségekre, valamint arra utal, hogy jobban a munkaerő-piaci követelményekhez kell igazítani az oktatási és képzési rendszert. Ezek a problémák megjelennek az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlásokban, és különös hangsúlyt kaptak az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás szétosztása során.

Fő prioritások és eredmények

Az innováció előmozdítása és a vállalkozásbarát környezet megteremtése révén megvalósuló fokozott versenyképesség érdekében Málta arra fog törekedni, hogy (a) az állami infrastruktúrába és a kutatási létesítményekbe történő beruházások révén növelje a kutatási, technológiafejlesztési és innovációs kapacitást, (b) ösztönözze az üzleti beruházásokat, valamint a vállalkozások és a kutatás, illetve az oktatás közötti kapcsolatokat, és (c) megerősítse az ikt-termékeket és -alkalmazásokat, valamint újakat fejlesszen, hogy többek között javuljon a közszolgáltatások hatékonysága. A vállalkozói készség előmozdítása, a vállalkozások versenyképességének fokozása és az üzleti növekedés támogatása különösen fontos célkitűzés ezen a szakpolitikai területen. Többek között támogatják a mezőgazdaságban és a halászati ágazatban tevékenykedő vállalkozásokat. Az ETHA különösen arra törekszik, hogy fejlessze az erőforrás-hatékonyságot és a gazdasági fenntarthatóságot a halászat és az akvakultúra területén. Ez az elsőbbséget élvező terület 190 millió EUR nagyságú támogatásban fog részesülni, amely az európai strukturális és beruházási alapok által Máltának nyújtott teljes támogatás 23%-a.

Az alapok hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az ország megvalósítsa az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzését, azaz 0,72%-ról 2%-ra nőjön a kutatás és innováció GDP-hez viszonyított aránya. Az ezen a területen várható további eredmények közé tartozik a fokozott kutatás és innováció az intelligens szakosodási stratégiában azonosított területeken, többek közötti a mezőgazdasági ágazatban, az e-kormányzati szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javulása a vállalkozások és az állampolgárok szempontjából, a vállalkozások adminisztratív terhének csökkentése, valamint a kkv-k nagyobb hozzájárulása a versenyképességhez és foglalkoztatáshoz, többek között a mezőgazdaság és a halászat/akvakultúra terén.

A környezetbarát és erőforrás-hatékony gazdaság megteremtése és fenntartása érdekében Málta arra fog törekedni, hogy támogassa a megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő állami és magánberuházásokat, valamint a mezőgazdasági, vízügyi és hulladékgazdálkodási beruházásokat. Emellett intézkedéseket fognak tenni a természeti erőforrások megőrzése, a természeti és kulturális örökség megőrzése és védelme, a biodiverzitás helyreállítása, a városi környezet fejlesztése, valamint a multimodális és karbonszegény szállítási rendszerek és infrastruktúra támogatása érdekében. Ezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy Málta eleget tegyen az uniós vívmányok követelményeinek. Az európai strukturális és beruházási alapok által Málta részére nyújtott támogatás 51%-át erre az elsőbbséget élvező területre fogják fordítani. A finanszírozott intézkedések hozzá fognak járulni az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzéseinek megvalósításához: csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, (a teljes energiafogyasztás 10%-ára) növelik a megújuló energia arányát, és fokozzák az energiahatékonyságot. Az ezen a területen várható további eredmények közé tartozik a talaj- és a vízminőség javulása, többek között a mezőgazdasági ágazatban, a hulladék nagyobb arányú újrahasznosítása és fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási gyakorlatok kialakítása, a biodiverzitás, a természeti és kulturális örökség, valamint a városi környezet hatékonyabb védelme, illetve a közlekedési ágazat fokozott hatékonysága és fenntarthatósága.

Annak érdekében, hogy a humántőkébe történő beruházások, valamint az egészség és jólét fejlesztése révén foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, Málta arra fog törekedni, hogy elősegítse a fenntartható és minőségi foglalkoztatást és szakképzést, biztosítsa a nagyobb fokú társadalmi befogadást, felvegye a küzdelmet a szegénység és a megkülönböztetés ellen, valamint növelje a kormányzati intézmények és az igazságszolgáltatás kapacitását. Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével több mint 5700 személy foglalkoztatását, több mint 24 000 személy oktatását és képzését, valamint több mint 8500 személy aktív befogadását fogják támogatni. Ezek az intézkedések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy Málta teljesítse az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzéseit (a foglalkoztatási ráta 70%-ra és a felsőfokú végzettséget szerzők arányának 33%-ra történő növelése, a korai iskolaelhagyás 33,5%-ról 10%-ra való csökkentése, és körülbelül 6560 személy esetében a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának megszüntetése).

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

A pénzügyi eszközökre fordítandó támogatás a 2007–2013 közötti időszakhoz viszonyítva több mint háromszorosára, 34 millió EUR nagyságú összegre fog nőni. Málta 15 millió EUR nagyságú összeggel járul hozzá a kkv-kezdeményezéshez.

Az ERFA által nyújtott támogatás 5,2%-át fogják fenntartható városfejlesztésre (különösen az állami tulajdonban lévő kulturális és történelmi értékek megőrzésére összpontosítva), valamint arra fordítani, hogy Valletta szociálisan hátrányos helyzetű déli kikötői területein javítsák a foglalkoztatási lehetőségeket, illetve támogassák az egyéb rászoruló városi és vidéki közösségek gazdasági és társadalmi megújulását.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

A 11 tematikus előfeltétel közül 5 még nem teljesült, s ezek közül 3 kulcsfontosságú az ERFA és a KA által finanszírozott programok szempontjából. Ide tartozik (1) az intelligens szakosodási stratégia kidolgozása, (2) a költségmegtérülési politika végrehajtása a vízügyi ágazatban, valamint (3) egy átfogó közlekedési főterv kidolgozása, beleértve a kiforrott projekttervezési folyamatot. Az ESZ-programra vonatkozó tematikus előfeltételek közül 5 nem teljesült, de elfogadtak egy cselekvési programot, és azóta teljesítették ezeket a feltételeket. A statisztikai rendszerrel kapcsolatos előfeltételre vonatkozó cselekvési program végrehajtása jelenleg folyamatban van. Az ETHA-vonatkozású, a halászati kapacitásról szóló jelentéssel kapcsolatos előfeltétel részben teljesült (a cselekvési program elkészült). Azonban az EMVA-vonatkozású, a kockázatmegelőzéssel és kockázatkezeléssel, az energia- és vízügyi hatékonysággal, valamint az infokommunikációs technológiák használatával és minőségével kapcsolatos előfeltételek még nem teljesültek.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

A három, ERFA, KA és ESZA által támogatott programot ugyanaz az irányító hatóság fogja végrehajtani: az Európai Ügyekért és a Választási Program Végrehajtásáért Felelős Minisztérium (MEAIM) tervezési és prioritáskoordinációs osztálya. Az EMVA és az ETHA által finanszírozott programokat ugyanaz a minisztérium irányítja. Ez a központosított irányítási rendszer nagymértékben elősegíti a különböző programok koordinációját.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

A potenciális pályázók és kedvezményezettek tanácsot kérhetnek a MEAIM tervezési és prioritáskoordinációs osztálya, illetve a támogatásokkal és programokkal foglalkozó osztálya által közösen működtetett ügyfélszolgálattól. A már a 2007–2013 közötti programozási időszakban is működő ügyfélszolgálat által kínált szolgáltatásokat valamennyi európai strukturális és beruházási alapra ki fogják terjeszteni. Arra törekszenek, hogy (többek között e-mailben) közvetlen kommunikációs csatornát kínáljanak a potenciális pályázók, kedvezményezettek és a nagyközönség számára az irányító hatóságok felé, amelyeken tájékoztatást kérhetnek általános vagy konkrét kérdésekben.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Hollandiában

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A gazdasági fellendülés ellenére Hollandia továbbra is számos fontos kihívással néz szembe. A kutatási és innovációs célú beruházásokat, a megújuló energia használatát, az energiatakarékossági intézkedések végrehajtását, a munkaerő-piaci részvételi arányt és a társadalmi befogadást illetően további erőfeszítésekre van szükség az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzéseinek megvalósításához. Ezért legalább fenn kell tartani vagy fokozni kell a jelenlegi erőfeszítéseket. Az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások számos problémára kitérnek ezek közül. Mivel az európai strukturális és beruházási alapok viszonylag szerény összeggel támogatja Hollandiát, a programok elsősorban arra fognak irányulni, hogy hozzásegítsék az országot az Európa 2020 stratégia nemzeti célkitűzéseinek megvalósításához.

Fő prioritások és eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás a kutatási és innovációs célú üzleti beruházásokat ösztönző intézkedések finanszírozása révén hozzá fog járulni a holland innovációs potenciál megerősödéséhez. Ezek olyan stratégiákat foglalnak magukba, amelyek fejlesztik a vállalkozások és a K+F-intézmények közötti kapcsolatokat, valamint olyan intézkedéseket, amelyek az intelligens szakosodás révén támogatják a nyílt innovációt. Különösen a regionális intelligens szakosodási stratégiákban azonosított ágazatok közötti kapcsolódási pontokat fogják erősíteni. Körülbelül 355 millió EUR nagyságú összeget különítettek el erre a szakpolitikai területre, és az intézkedések várhatóan növelik a kkv-k kutatási és innovációs intenzitását, és fokozzák az innováció használatát. Az intézkedések révén 2900 vállalkozást terveznek támogatni, és az európai strukturális és beruházási alapok beruházása várhatóan további 305 millió EUR összegű magánberuházást von maga után a kutatás és innováció területén. Az európai strukturális és beruházási alapokból emellett 163 millió EUR nagyságú összeget különítenek el 2800, a mezőgazdaság, a halászat és az akvakultúra terén tevékenykedő kkv versenyképességének növelésére irányuló intézkedésekre.

Az európai strukturális és beruházási alapok 462 millió EUR nagyságú összeget fog az aktív befogadás elősegítésére, valamint a fenntartható és minőségi foglalkoztatás megteremtésére fordítani. Ennek az összegnek a nagy részét a kirekesztett csoportoknak a munkaerőpiacra történő visszatérését elősegítő munkaerő-piaci integrációs utakra, valamint képzésre, átképzésre és egyéni tanácsadásra fogják fordítani. A fennmaradó összeget a munkaerő aktív és egészséges öregedésével, valamint a munkakörnyezet és a munkakörülmények átalakításával kapcsolatos intézkedésekre fogják fordítani, hogy meghosszabbítsák a munkával töltött évek számát. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően várhatóan körülbelül 27 500 személy talál munkahelyet vagy részesül végzettséget adó oktatásban. Az összeg egy része továbbá hozzá fog járulni a mezőgazdasági ágazatban dolgozó személyek képzésének finanszírozásához azzal a céllal, hogy szélesebb körben alkalmazzák az innovációt.

Az európai strukturális és beruházási alapok környezetvédelmi szakpolitikai célokra elkülönített támogatását főként a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazatban végrehajtandó intézkedések finanszírozására fogják fordítani. Körülbelül 358 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a mezőgazdasági tevékenységek által érintett ökoszisztémák helyreállítására, megőrzésére és megerősítésére irányuló intézkedésekre, és arra törekszenek, hogy javítsák a mezőgazdasági ágazat környezeti fenntarthatóságát, illetve támogassák az éghajlatváltozás által szükségessé tett változtatásokat. A hasznosított mezőgazdasági területek 5,9%-át érintő gazdálkodási szerződések olyan gazdálkodási gyakorlatot írnak elő, amely támogatja a biodiverzitást és a természeti területek védelmét. A mezőgazdasági területek további 5,9%-át érintő szerződések olyan gazdálkodási gyakorlatot írnak elő, amely támogatja a fenntartható vízgazdálkodás fejlesztését. Az alapok emellett 15 millió EUR nagyságú összeggel hozzá fognak járulni a kockázatmegelőzéshez a mezőgazdasági ágazatban a minden időjárási körülményre kiterjedő biztosítások előmozdítása révén, ezzel további 1500 gazdálkodót célozva meg. 76 millió EUR nagyságú összeget fognak a halászat és az akvakultúra fenntarthatóbbá tételére, illetve a tengeri ökoszisztémák állapotának javítására és a vízi biodiverzitás növelésére szolgáló innovációkra fordítani. Ez hozzá fog járulni a környezet védelméhez, az erőforrás-hatékonyság előmozdításához, és a nem szándékos fogások mennyiségének 25%-kal való csökkentéséhez.

Hollandia továbbá arra fogja fordítani az európai strukturális és beruházási alapok által biztosított összegeket, hogy támogassa az erőforrás-hatékony, karbonszegény gazdaságra történő áttérést. 121 millió EUR nagyságú összeget fognak a megújuló energiához és az energiahatékonysághoz közvetlenül kapcsolódó fellépésekre fordítani. A finanszírozandó intézkedések közé tartozik az innovatív karbonszegény technológiák prototípusának kifejlesztése, illetve az ilyen technológiák bemutatása és kipróbálása a szélesebb körű elterjesztésük érdekében. Várhatóan 535 millió EUR nagyságú összeget, azaz az európai strukturális és beruházási alapokból Hollandiának juttatott teljes összeg 31%-át fogják az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák megoldására irányuló intézkedések finanszírozására fordítani.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Az európai strukturális és beruházási alapokból a pénzügyi eszközökre, például hitelekre, garanciákra és tőkealapokra fordított összeg várhatóan 63 millió EUR-ra nő, míg a 2007–2013 közötti programozási időszakban ez az összeg 30 millió EUR volt. Ezt a vállalkozások kutatási és innovációs intenzitásának növelésére szolgáló intézkedésekbe, valamint az épületek energiahatékonyságát fokozó intézkedésekbe történő beruházásokra fogják fordítani.

Az alapok 110 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a fenntartható városfejlesztésre a négy legnagyobb városban: Amszterdamban, Rotterdamban, Hágában és Utrechtben. A beruházásokat a jelenlegi strukturális munkaerőhiány leküzdésére irányuló intézkedésekre fogják fordítani, és egyes városi területek társadalmi, gazdasági, demográfiai és környezetvédelmi kihívásainak kezelésére szolgáló szélesebb körű stratégiákba fogják integrálni őket. Emellett a közösségvezérelt helyi fejlesztés segítségével meg fogják erősíteni a helyi partnerségeket. 42 millió EUR nagyságú összeget terveznek fordítani a vidéki területek társadalmi-gazdasági diverzifikációjának fokozására szolgáló helyi fejlesztési stratégiákra. Ezek a stratégiák várhatóan a vidéki lakosság 65%-át fogják érinteni.

Alapvető információk    

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Hollandia az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás vonatkozásában szinte valamennyi előfeltételt teljesítette. Két előfeltétel eddig csak részben teljesült: (1) az épületek építése vagy felújítása során a hatékony energia-végfelhasználást illető költséghatékony fejlesztések és az energiahatékonyságba történő költséghatékony beruházások előmozdítására vonatkozó tematikus előfeltétel, illetve (2) a statisztikai rendszerekre és az eredménymutatókra vonatkozó általános előfeltétel. Cselekvési programokat fogadtak el ezeknek az előfeltételeknek a teljesítése érdekében.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

A programok száma a 2007–2013 közötti programozási időszakhoz képest nem változott. Az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott projektek megvalósításának kezelésére szolgáló rendszer általában véve stabil és megbízható. Hollandia olyan rendszereket dolgozott ki, amelyek koordinálják az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott intézkedések nyomon követését és értékelését. Folyamatban van a Horizon 2020, valamint az európai strukturális és beruházási alapok közötti szoros koordinációt biztosító mechanizmusok kidolgozása.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Hollandia csökkenteni fogja a kedvezményezettek adminisztratív terhét egyszerűsített költségelszámolási módok, például a munkaerőköltségre vonatkozó átalányösszegek használatával. Az európai strukturális és beruházási alapok elektronikus igazgatása, illetve az online információcsere területén történő fejlesztések is egyszerűbbé teszik az eljárásokat a kedvezményezettek számára. A holland hatóságok jelenleg azt vizsgálják, milyen további módokon egyszerűsíthetnék a kedvezményezettek érdekében a jelenlegi rendszereket.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Lengyelországban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A lengyel gazdaság jól átvészelte a gazdasági válságot, mégis számos fontos kihívással kell szembenéznie. Az első az értékláncban való feljebb lépés képességével kapcsolatos. Az alacsony részvételi arány és a strukturális munkaerőhiány akadályozza a lengyel munkaerőpiac működését. A közlekedési, az energiaügyi és az ikt-hálózatokkal kapcsolatos problémák, valamint a bírósági végrehajtás alacsony hatékonysága és eredményessége szintén gátolják a növekedési potenciált. Az Európa 2020 stratégia néhány kulcsfontosságú célkitűzése terén Lengyelország kezd lemaradni, ide tartozik a kutatási és innovációs kiadások növelése, a foglalkoztatás növelése és az energiahatékonysági célkitűzések megvalósítása. Az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások kitérnek ezekre a problémákra. A támogatás jelentős része (az ESZA által Lengyelországnak nyújtott támogatás kétharmada és az ERFA/KA által nyújtott támogatás 45%-a) ezekre a területekre koncentrálódik.

Fő prioritások és eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást a gazdaság innovatív képességének és versenyképességének fokozására, valamint a kutatás, az innováció és az ipari szakpolitikák közötti kapcsolat megerősítésére fogják fordítani. Egy 8,4 milliárd EUR összegű beruházással a K+F-re fordított magán- és közkiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,9%-ról várhatóan 1,7%-ra nő. A növekedés negyedrészben az európai strukturális és beruházási alapok közvetlen beavatkozásának köszönhető. Az intézkedések aktívan támogatni fogják a kutatási és innovációs magánkiadásokat, és arra törekszenek, hogy a GDP-hez viszonyított arányuk 0,3%-ról 0,8%-ra nőjön. A támogatás feltételei biztosítják, hogy az innovációra szánt összegeket azokra a területekre és eszközökre fogják fordítani, amelyek esetében a legkedvezőbb eredményt érik el.

Az európai strukturális és beruházási alapokból a kkv-k, valamint a mezőgazdasági és halászati üzemek támogatására elkülönített 10,8 milliárd EUR nagyságú összeg hozzá fog járulni a magánberuházások arányának (12,3%-ról 13,4%-ra történő) növekedéséhez, illetve a nagyobb termelékenységhez és hozzáadott értékhez. Emellett a vállalkozásoknak nyújtott személyre szabott szolgáltatások finanszírozására és a vállalkozások számára hatékonyabb igazgatásra fogják fordítani, hogy fejlesszék az üzleti környezetet.

Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével olyan intézkedéseket fognak finanszírozni, amelyek célja a foglalkoztathatóság növelése, különösen a nők, a fiatalok és az idősebb munkavállalók körében. Az aktív munkaerő-piaci politikák 5,7 milliárd EUR nagyságú támogatása hozzá fog járulni ahhoz, hogy a nők foglalkoztatási rátája (57,6%-ról) 62,3%-ra, a férfiaké pedig (72,1%-ról) 79,8%-ra nőjön. A humántőke fejlesztésével kapcsolatos, az ESZA által finanszírozott intézkedések előnyeit várhatóan több mint 8 millió személy fogja élvezni Lengyelországban. Azt remélik, hogy ezek a politikák segítenek az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási célkitűzésének megvalósításában. A foglalkoztatási ráta a vidéki területeken várhatóan körülbelül 4 százalékponttal nő. Az alapok segítségével emellett javítani fognak a gyermekgondozáshoz való hozzáférésen. A 3–4 éves gyermekek 76%-ára fognak kiterjedni a gyermekgondozási szolgáltatások, míg 2012-ben ez az arány 59,3% volt (a változás 14%-ban az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott intézkedéseknek köszönhető).

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése és a korai iskolaelhagyás mérséklése terén jó eredményeket tudnak felmutatni, így az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatást olyan intézkedésekre fogják fordítani, amelyek célja, hogy az oktatást jobban a munkaerőpiac igényeihez igazítsák, és a készségkereslethez igazítsák a készségkínálatot. Arra törekszenek, hogy ennek segítségével a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele 4,3%-ról 6,4%-ra nőjön (a várt változás 27%-a az európai strukturális és beruházási alapoknak tulajdonítható). Az európai strukturális és beruházási alapok emellett támogatni fogják a szegénység csökkentésére és a társadalmi befogadás előmozdítására irányuló intézkedéseket, hogy 26,7%-ról 20,9%-ra csökkenjen a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett személyek aránya.

Az európai strukturális és beruházási alapok hozzá fognak járulni energiaügyi és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések megvalósításának finanszírozásához. A 9,5 milliárd EUR nagyságú összeg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tervezett csökkentéshez szükséges beruházások 40%-át fedezi. Az erre a területre elkülönített támogatást részben a megújuló forrásokból származó energiatermelésre és az energiahatékonyságra fogják fordítani az energiaellátási lánc mentén, és ezzel tíz százalékban hozzájárulnak a megújuló energia arányának (11%-ról 15%-ra történő) várt növeléséhez, illetve 2005-höz viszonyítva az elsődleges energiafogyasztás 14 millió toe-val való csökkentéséhez.

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott, a széles sávú internettel kapcsolatos stratégiákra fordított 1 milliárd EUR összegű beruházás fel fogja gyorsítani a széles sávú lefedettség terjedését, és csökkenteni fogja a városok és a vidék közötti szakadékot. A legalább 30 Mb/s sebességű lefedettségnek a várakozások szerint 49%-ról 100%-ra történő növelésében (meghaladva a digitális menetrend célkitűzését) 16%-ra becsülik az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulását.

23,8 milliárd EUR nagyságú összeget különítenek el a közlekedéspolitikára, hogy befejezzék a TEN-T hálózatok kiépítését és fejlesszék az ország megközelíthetőségét (az intermodális megközelíthetőség mutatója várhatóan 0,34-ről 0,37-re nő). Ez az összeg több mint 800 km hosszú új autópálya és gyorsforgalmi út építésének, valamint több mint 500 km hosszú vasútvonal korszerűsítésének finanszírozásához járul hozzá. A 10 milliárd EUR nagyságú vasúti beruházás fokozni fogja Lengyelország versenyképességét a regionális székhelyek közötti utazás átlagos idejének 5,5 óráról 3,7 órára történő csökkentésével. 8,5 milliárd EUR nagyságú összeget fognak elkülöníteni a hulladék- és vízgazdálkodás fejlesztésére. A nem letett hulladék aránya 20%-ról 49%-ra fog nőni, és ennek a növekedésnek a fele közvetlenül az európai strukturális és beruházási alapoknak köszönhető. 2020-ra a lakosság 73%-a fog csatlakozni a szennyvízhálózathoz (2012-ben ez az arány 68% volt), és a változás 93%-a az európai strukturális és beruházási alapok segítségével valósul meg.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Az európai strukturális és beruházási alapok által Lengyelország számára juttatott összeg nagy részét (3,4 milliárd EUR) pénzügyi eszközökre fogják fordítani, amelyek főként az innovációt és versenyképességet, a kkv-kat és az energiahatékonyságot célozzák meg.

A programok igénybe fogják venni a rendelkezésre álló területi eszközöket. A városi tanácsok fogják kezelni a fenntartható városfejlesztésre, illetve a gazdasági és szociális revitalizációra elkülönített, 2,4 milliárd EUR nagyságú összeget. Az intézkedéseket főként integrált területi beruházások révén fogják végrehajtani. A közösségvezérelt helyi fejlesztés segítségével meg fogják erősíteni a helyi partnerségeket.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Néhány, az elfogadott cselekvési programokban említett stratégiai keretet még nem dolgoztak ki. Ezek a keretek támogathatják az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások megvalósítását is. A vállalkozások politikai döntéshozatalban való részvételének fokozásával az intelligens szakosodás lehetővé fogja tenni az erőforrások koncentrálását és a támogatás hatékonyabb elosztását. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos szükségletek feltérképezése és a koordinációs rendszer kidolgozása alapvető fontosságú a beruházások hatékonyságának fejlesztésében. Az átfogó hulladékgazdálkodási és regionális közlekedési tervek segítségével biztosítani fogják az egyes projektek hatékonyabb megvalósítását.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

A célzott intézkedésekkel fejleszteni fogják a vasúti ágazat igazgatási kapacitását, végrehajtják a közbeszerzési és környezetvédelmi jogszabályokat, kezelik az állami támogatásokat, és növelik a csalás elleni fellépések hatékonyságát. Az alapok kezelése a több alapból támogatott regionális programok kidolgozása és a területi eszközök fokozott használata révén tovább decentralizálódott. A partnerségi megállapodást koordináló bizottság fog központi szerepet játszani a beruházási politikák koordinálásában. Stratégiai iránymutatásokat fog meghatározni, és az Európa 2020 stratégia célkitűzései alapján fogják mérni a teljesítményt nemzeti és regionális szinten.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Lengyelország elkötelezte magát a pénzügyi eszközök, az előlegek és az egyszerűsített költségek fokozott használata mellett. A pályázati felhívások éves tervezése nagyobb bizonyosságot teremt, és hozzá fog járulni a projekttervezés megkönnyítéséhez. A valamennyi programra vonatkozó szabványos kifizetési kérelem kidolgozása egyszerűsíteni fogja a pénzgazdálkodást.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Portugáliában

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Portugália 2014 júniusában sikeresen lezárta a hároméves gazdasági kiigazítási programját, és újra a szokásos uniós gazdasági ellenőrzés alá tartozik. 2014 júliusában nyolc országspecifikus ajánlást kapott. Az európai strukturális és beruházási alapok beavatkozása szempontjából a legfontosabb ajánlások a munkaerőpiacra és a társadalmi befogadásra, az oktatásra, képzésre és tudástranszferre, a pénzügyi ágazatra (beleértve a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését), a hálózatos iparágakra (energia és közlekedés), a közigazgatás korszerűsítésére (az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének fejlesztésére), többek között az adminisztratív teher csökkentésére, továbbá az üzleti környezetre és a reformok értékelésére vonatkoznak.

Fő prioritások és eredmények

Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás 2014–2020 között négy kulcsfontosságú tematikus területre (versenyképesség és internacionalizmus, társadalmi befogadás és foglalkoztatás, humántőke, fenntarthatóság és hatékonyság az erőforrások használata során) és két átfogó (a közigazgatás reformjával és a területi szintű integrált beavatkozásokkal kapcsolatos) dimenzióra irányul.

Az alapok fejleszteni fogják a vállalkozói készséget és az üzleti innovációt – részben az e-gazdaság fejlesztésével és a kkv-k finanszírozási eszközökhöz és fejlett üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférésének támogatásával –, valamint növelni fogják a gazdasági versenyképességet a piacképes áruk és szolgáltatások előállításának fokozásával. Ennek megfelelően várhatóan közel 24 000 vállalkozás fog támogatásban részesülni, s ezek közül körülbelül 2000 vállalkozás újonnan alapított.

Az európai strukturális és beruházási alapok támogatásával a K+F-kiadások GDP-hez viszonyított aránya várhatóan eléri a 2,7–3,3%-ot (2013-ban ez 1,5% volt), fokozva a tudományos világ és a vállalkozások közötti K+F-tudástranszfert, megerősítve a vállalkozások kutatási és innovációs rendszereit, és innovációbarát üzleti környezetet teremtve.

Intézkedéseket fognak hozni a munkanélküliség kezelésére (várhatóan több mint 80 000 álláskereső és inaktív személy fog részt venni a munkavállalás megkönnyítésére irányuló intézkedésekben, és 211 400 fiatal fogja élvezni az IFK előnyeit), javítani fogják az oktatás és képzés minőségét, és hatékonyabbá teszik a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelést az aktív munkaerő képzettségének és készségeinek fejlesztésével, és a korai iskolaelhagyás gyakoriságának csökkentésével. A 20–64 éves korú lakosság foglalkoztatási rátája várhatóan eléri a 75%-ot (2013-ban ez 65,4% volt), a felsőfokú vagy azzal egyenértékű oktatást befejező 30–34 évesek aránya 40%-ra nő (2013-ban ez 30% volt), és a korai iskolaelhagyás aránya várhatóan 10%-ra csökken (a 2013. évi 18,9%-ról). Az európai strukturális és beruházási alapok emellett arra fognak törekedni, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával és a szociális gazdaság támogatásával csökkentsék a szegénységet, és ezzel hozzájáruljanak ahhoz, hogy a szegénység vagy kirekesztettség által veszélyeztetett személyek száma 200 000-rel csökkenjen.

Az alapok az energiahatékonyság és a természeti erőforrások kezelésének előmozdításával támogatni fogják a karbonszegény és erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérést. Így a megújuló energiának a bruttó végső energiafogyasztásban való aránya várhatóan 31%-ra nő (2013-ban ez az arány 24,6% volt); a kibocsátáskereskedelmi rendszer által nem érintett ágazatokban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás növekedését 2005-höz képest +1%-ra korlátozzák (2013-ban ez -12% volt 26 ), az elsődleges energiafogyasztásban 2005-höz képest 20%-kal javítják az energiahatékonyságot (2013-ban ez 24,6% volt). A fenntarthatóbb halászati gyakorlatok javítani fogják a tengeri ökoszisztémák állapotát és fokozni fogják a vízi biodiverzitást, 10%-kal csökkentik a nem szándékos fogások mennyiségét, és fokozzák az akvakultúrás termelést (+25 000 t).

A támogatás emellett hozzá fog járulni a közigazgatás modernizálásához a kapacitásnövelés, valamint a humán erőforrások fejlesztésébe és az e-kormányzásba történő beruházások révén.

A mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést illetően az alapok támogatni fogják a tudástranszfert és az innovációt a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban (a teljes támogatás körülbelül 3%-a), az erőforrás-hatékonyságot, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra történő áttérést a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és erdőgazdálkodásban (az EMVA által nyújtott teljes támogatás 22%-a). A mezőgazdasági és halászati kkv-k támogatása hozzá fog járulni a fenntartható növekedéshez, és támogatni fogja a tengergazdaságot és a munkaerőpiacot a part menti közösségekben.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

A kohéziós politikai programok keretében a pénzügyi eszközökön keresztül továbbított támogatás az előző programozási időszakhoz képest várhatóan több mint négyszeresére nő, és meghaladja a 2,6 milliárd EUR nagyságú összeget. Az ilyen beavatkozás hatályát a kkv-k versenyképességének és a városrehabilitációnak a támogatásán túl ki kell terjeszteni az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra, a vízgazdálkodásra, az önfoglalkoztatás és a mikrovállalkozások támogatására, valamint a befektetési piac szociális innováció és vállalkozói készség általi megerősítésére.

A szárazföldi Portugália regionális programjai előírják a „fejlesztési és területi kohéziót szolgáló paktumok” révén kidolgozandó integrált területi beruházásokat és a közösségvezérelt helyi fejlesztést a helyi akciócsoportok és helyi halászati akciócsoportok által tervezett és végrehajtott integrált, több ágazatra kiterjedő helyi fejlesztési stratégiák alkalmazásával. A lisszaboni és portói integrált területi beruházások támogatni fogják a fenntartható városfejlesztésre irányuló integrált fellépéseket, amelyeket kiegészítenek a szárazföldi regionális programok konkrét tengelyei.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

A 11 tematikus előfeltételből 7 nem teljesült, s ezek közül három kulcsfontosságúnak tekinthető. A legsúlyosabb a jelenleg hatályban lévő jogszabályokkal kapcsolatos, amelyek megakadályozzák az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv megfelelő átültetését. A többi nem teljesült előfeltétel közé tartozik a vízárazás módja és a közlekedés, ahol reális és kiforrott projekttervezésre van szükség. Az elfogadott cselekvési programok végrehajtását figyelmesen nyomon fogják követni.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Négy fő területen javítani fogják az európai strukturális és beruházási alapok koordinációját, ezek az információs rendszerek integrálása, a rendszeres nyomonkövetési és jelentési mechanizmusok, az általános értékelési rendszer és a nyomonkövetési és értékelési hálózat, valamint az egységes hozzáférési portál létrehozása.

Nyolc kohéziós politikai programot több alapból támogatnak, kombinálva az ERFA/KA és az ESZA használatát. A Horizon 2020, a COSME és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz vonatkozásában finanszírozni fogják a kiegészítő fellépéseket, a tudatosság növelését, valamint a potenciális kedvezményezettek tájékoztatását és képzését, hogy a programokban való részvételre ösztönözzék a nemzeti egységeket.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Az eljárásoknak a kedvezményezettek részére történő egyszerűsítése a 2014–2020 közötti programozási időszak irányítási modelljének fő célkitűzése, és a portugál hatóságok valamennyi alap esetében egyszerűbb szabályokkal és eljárásokkal járó nemzeti szabályozást kívánnak elfogadni, szélesebb körben tervezik használni az egyszerűsített költségelszámolási módokat, és fejleszteni akarják az információs rendszert (egységes hozzáférési pont, a kedvezményezettek jobb tájékoztatása, elektronikus űrlapok).

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Romániában

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Románia fejlődő piacgazdasága a vásárlóerő-paritás alapján a 13. helyet foglalja el az Európai Unióban. A gyártó vállalatok mindössze 9,8%-a működik a fejlett/közepesen fejlett technológiai ágazatokban. A magas árak és kamatok miatt problémát jelent a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés, különösen a kkv-k számára. A GDP-hez viszonyított K+F kormányzati kiadások a legalacsonyabbak az Európai Unióban, és a házon belüli innovációt folytató kkv-k száma az uniós átlaghoz viszonyítva tovább csökken. Az online közszolgáltatások viszonylag egyszerűek, és alacsony az épületek energiahatékonysága. A hulladék újrafeldolgozási és lerakási rátája messze van az uniós célkitűzésektől, továbbá az ivóvízről és a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv végrehajtása terén is lemaradás figyelhető meg. Az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlásokban említett, és az európai strukturális és beruházási alapok beavatkozása szempontjából releváns további jelentős kihívások közé tartozik a közlekedés és az energiaügy, a munkaerőpiac, a társadalmi befogadás, a szegénység csökkentése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a veszélyeztetett csoportok (különösen a romák), az oktatás és képzés, az igazgatási kapacitás és az igazságszolgáltatási rendszer.

Fő prioritások és eredmények

A partnerségi megállapodásról és a romániai programokról szóló megbeszélések egyértelműbbé tették a beruházási prioritásokat, növelték a kutatásra és innovációra fordított támogatást, kiegyensúlyozott megközelítést biztosítottak a közlekedési beruházások vonatkozásában, és a célkitűzéseket jobban összehangolták a 2020. évi nemzeti célkitűzésekkel és az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlásokkal.

A több mint 1 milliárd EUR nagyságú beruházások a kutatás, az innováció, az intelligens szakosodási területek és a versenyképes ágazatok közötti kapcsolat megerősítésével, illetve a technológiai transzfer fokozásával növelni fogják a versenyképességet. Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás várhatóan növeli az uniós szintű kutatásban való részvételi kapacitást, és 14 százalékponttal növeli a (GDP százalékában kifejezett) kutatási magánkiadásokat. A programok által támogatott beruházásokat úgy tervezték, hogy megkétszerezzék az innovatív kkv-k, a kutatási szervezetek és a technológiatranszferrel foglalkozó központok közötti együttműködést. Az infokommunikációs technológiákba történő 0,53 milliárd EUR nagyságú beruházással az alapok hozzá fognak járulni a informatikai ágazat (GDP-hez viszonyított) hozzáadott értékének megkétszerezéséhez, és ahhoz, hogy az e-kormányzati rendszerek használóinak száma növekedjen, és elérje a lakosság 35%-át. A kkv-k, a gazdaságok és szövetkezetek, a halászati és akvakultúrás üzemek támogatására fordított 3,12 milliárd EUR hozzá fog járulni a modernizációhoz, a termelékenység és a fennmaradási ráta növekedéséhez, valamint a mezőgazdasági szerkezetátalakításhoz. Az akvakultúrás termelés mennyisége a becslések szerint közel 260%-kal fog nőni. Az energiaügyi, éghajlatváltozási és erőforrás-hatékonysági beruházásokra 10,9 milliárd EUR nagyságú összeget fognak fordítani, amelyből 4,9 milliárd EUR-t a környezet megőrzésére és védelmére irányoztak elő. A beruházások várhatóan 50%-kal csökkentik a lakóépületek energiafogyasztását és egyharmadával a közvilágítás energiafogyasztását, és elősegítik az éghajlatbarát városi mobilitást. Emellett hozzá fognak járulni egy tisztább és erőforrás-hatékonyabb országhoz a lerakott hulladék mennyiségének felére csökkentésével, a szennyvízgyűjtés fokozásával, az öntözési célú víz- és energiafogyasztás csökkentésével, valamint a környezet- és éghajlatbarát földgazdálkodási gyakorlatok támogatásával.

A TEN-T hálózatokra és a megközelíthetőségre fordított 6,13 milliárd EUR nagyságú beruházás 400 km korszerűsített vasútvonalat, 325 km új közutat és 9 km új metróvonalat fog jelenteni, továbbá (42, illetve 55%-kal) csökkenni fog a közúti és a vasúti közlekedéssel töltött átlagos idő. Emellett 0,9 milliárd EUR nagyságú összeget fognak fordítani a regionális úthálózatra.

A munkaerő-piaci részvétel növelésére irányuló beruházást (2,2 milliárd EUR) arra fogják fordítani, hogy 70%-ra növeljék a foglalkoztatási rátát, megcélozva a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat és egyéb veszélyeztetett csoportokat. A vidéki területek gazdasági diverzifikációját is támogatni fogják. 3,4 milliárd EUR nagyságú összeget fognak fordítani a társadalmi befogadás előmozdítására, valamint a szegénység és a megkülönböztetés elleni küzdelemre, a hátrányos helyzetű személyek (többek között a romák) munkaerőpiacra történő belépésének elősegítésére, valamint az egészségük és társadalmi státuszuk javítására. Különös figyelmet fognak fordítani az elérhető egészségügyi ellátás és közösségi szociális szolgáltatások biztosítására, valamint a gyermekek és a fogyatékossággal élők intézményesítettségének megszüntetésére.

1,65 milliárd EUR nagyságú összeggel hozzá fognak járulni a korai iskolaelhagyás 11,3%-ra való csökkentéséhez és a felsőfokú oktatásban való részvétel 26,7%-ra való növeléséhez. Az oktatási infrastruktúra modernizációját is támogatni kívánják. A humántőkébe történő beruházás összességében legalább 3,5 millió személyt fog érinteni.

Az alapok által nyújtott 0,8 milliárd EUR nagyságú támogatás hozzá fog járulni az állami hatóságok intézményi kapacitásának növeléséhez; ebből 0,55 milliárd EUR nagyságú összeget a közigazgatás reformjának és az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának támogatására fognak fordítani.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

A beruházások jelentős részét (517 millió EUR értékben, ami közel négyszerese a 2007–2013 közötti összegnek) pénzügyi eszközök révén fogják megvalósítani (az Európai Beruházási Bank által végrehajtott kkv-kezdeményezést is beleértve). Ezek a beruházások arra irányulnak, hogy a korai és a növekedési szakaszban tőkével, hitellel és garanciával támogassák a kkv-ket, a gazdaságokat és az energiahatékonyságot.

A programok 1,18 milliárd EUR nagyságú összeggel támogatják a fenntartható városfejlesztést, a karbonszegény gazdaságra való áttérést, a környezetvédelmet, a rászoruló közösségek megújulását, valamint az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztését. Az alapok 1 milliárd EUR értékű integrált területi beruházásokat fognak végrehajtani a Duna-deltában, ezen a különleges környezeti és társadalmi-gazdasági kihívásokkal jellemzett területen, valamint 880 millió EUR nagyságú összeggel fognak hozzájárulni a közösségvezérelt helyi fejlesztéshez a városi, vidéki és halászattól függő területeken.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Néhány beruházási területen még nem készültek el a stratégiai politikai dokumentumok, vagy nem alkalmazzák őket teljes körűen. A közlekedési főterv, az egészségügyi infrastruktúra szükségleteinek feltérképezése és a hulladékgazdálkodási tervek alapján fog sor kerülni az infrastrukturális beruházásokra, a megbízható vállalkozói felfedezés folyamata pedig közelebb fogja hozni egymáshoz a kutatást és a vállalkozásokat, illetve fokozni fogja az innovációt. A társadalmi befogadással, a szegénység és a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemmel, a közigazgatás konszolidációjával, valamint a közbeszerzési jogszabályok és eljárások fejlesztésével foglalkozó szakpolitikai dokumentumok támogatni fogják az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások nyomon követését. Három ETHA-vonatkozású előfeltételt értékeltek úgy, hogy nem teljesült. A cselekvési programoknak legkésőbb 2016 végéig biztosítaniuk kell a megfelelést.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Az Európai Alapok Minisztériuma működteti az európai strukturális és beruházási alapok koordinációs rendszerét, amely magában foglalja a partnerségi megállapodást irányító bizottságot, illetve a tematikus irányítóbizottságokat és munkacsoportokat a szakminiszterek, az intézmények és az érintettek részvételével. A programokat nemzeti szinten három minisztérium irányítja. Az igazgatási kapacitás fejlesztésére irányuló intézkedések közé tartozik az állami beruházásokra vonatkozó határozatok optimalizálása, továbbá az átláthatóság, az etika és az integritás, valamint az emberierőforrás-menedzsment fejlesztése.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Románia elkötelezte magát a pályázati útmutatók egyszerűsítése, a közbeszerzési jogszabályok fejlesztése és a beszerzési eljárások magánkedvezményezetteket érintő egyszerűsítése, az egyszerűsített költségelszámolási módok használata, az építési engedélyekre vonatkozó eljárások egyszerűsítése, illetve az adminisztratív eljárások egyszerűsítése és racionalizálása mellett. Az egyszerűsítés az egyik munkacsoport állandó feladata a partnerségi megállapodási koordinációs mechanizmus keretében.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Szlovákiában

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Szlovákia jól átvészelte a gazdasági válságot, mégis fontos kihívásokkal néz szembe. Növelnie kell a gazdasági kapacitását. Azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyekben a legmagasabb a tartós és ifjúsági munkanélküliségi ráta. A romák marginalizálódtak, rossz életkörülmények között élnek, és nagyon alacsony a többségi oktatási és munkaerő-piaci integrációjuk. A közlekedési infrastruktúra rossz minősége és a nem hatékony energiapiac korlátozza a növekedési potenciált. A K+F-intenzitás továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Szlovákia emellett viszonylag gyengén szerepel az üzleti környezet minőségének számos mutatója tekintetében. Az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások kitérnek ezekre a kihívásokra.

Fő prioritások és eredmények

Az alapok növelni fogják a vállalkozások innovációs tevékenységét és versenyképességét, javítani fogják a kutatási és innovációs rendszer teljesítményét, és elő fogják segíteni a kutatási szervezetek, a felsőoktatás és az üzleti szféra közötti együttműködést. Egy 1,8 milliárd EUR összegű beruházással a magán- és állami K+F-kiadások GDP-hez viszonyított arányát 0,8%-ról 1,2%-ra kívánják növelni. Az alapok aktívan támogatják a kutatási és innovációs magánkiadásokat, és arra törekszenek, hogy a GDP-hez viszonyított arányuk 0,3%-ról 0,8%-ra nőjön. A beruházáshoz kapcsolódó feltételek biztosítják az innovációs eszközök hatékonyabb elosztását.

A kkv-kre, valamint a mezőgazdasági és halászati üzemekre irányuló, 915 millió EUR nagyságú támogatás növelni fogja az üzleti szféra termelékenységét és hozzáadott értékét. Az üzleti környezet a vállalkozásoknak nyújtott személyre szabott szolgáltatások, valamint az új ötletek gazdasági kiaknázásának elősegítésére és az induló vállalkozások támogatására irányuló intézkedések révén javulni fog. Az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességének növelésére irányuló beruházások 1250 gazdaságot és 400 élelmiszeripari vállalkozást fognak érinteni. Az ETHA fenntarthatóbbá fogja tenni a halászatot és az akvakultúra-ágazatot.

737 millió EUR nagyságú összeget fognak olyan kezdeményezésekre fordítani, amelyek arra irányulnak, hogy minden szinten fejlesszék az oktatási és képzési rendszert, és biztosítsák, hogy a tanulók megfelelő készségeket szereznek meg. A beruházás fő területei közé tartozik a minőségi kisgyermekkori oktatás és gondozás, a jobb tanulmányi eredmények, a befogadó oktatás és szakképzés, és ezek több mint 100 000 tanulót és hallgatót fognak érinteni.

A foglalkoztatás és a társadalmi befogadás segítségével a nehéz helyzetben lévő személyek és a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó személyek ugyanolyan lehetőségekkel fognak rendelkezni az álláskeresést, a munkahelyek megtartását és a társadalmi integrációt illetően. Mintegy 250 000 munkanélküli, különösen alacsony képzettségű és tartósan munkanélküli személy munkaerőpiaci esélyei fognak javulni, és nagy hangsúlyt fognak fektetni az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére. 150, a legrászorultabb roma közösségnek otthont adó település fog támogatásban részesülni.

278 millió EUR nagyságú összeget fognak a közigazgatás hatékonyságára, valamint az igazságszolgáltatási rendszerre és a bűnüldözésre fordítani, hogy csökkentsék a szabályozási és adminisztratív terhet, valamint előmozdítsák a magas szintű átláthatóságot, integritást és elszámoltathatóságot.

A karbonszegény gazdaságra irányuló, több mint 1 milliárd EUR összegű beruházás a köz- és lakóépületek, illetve a vállalkozások energiahatékonyságának fejlesztésére, a hatékonyabb távfűtés előmozdítására és a karbonszegény cselekvési programok kidolgozására fog összpontosítani. A középületek végső energiafogyasztását évi 279 millió kWh-val kell csökkenteni. A beruházások emellett arra fognak irányulni, hogy 10,4%-ról 15,5%-ra növeljék a megújuló energiaforrásoknak a végső energiafogyasztásban való részesedését.

Az infokommunikációs technológiákba történő, 805 millió EUR összegű beruházások fel fogják gyorsítani a széles sávú lefedettség és az új generációs hálózatok bővítését a 30 Mb/s sebességű hálózatokkal való teljes lefedettség érdekében a digitális menetrend célkitűzésének megfelelően, fejleszteni fogják az állampolgárok és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatásokat, és javítani fogják a közigazgatás hatékonyságát.

Az európai strukturális és beruházási alapok 3,7 milliárd EUR összegű beruházásával be fogják fejezni a TEN-T hálózatok kiépítését, és javítani fogják a megközelíthetőséget. Ez 100 km hosszú új autópályát és 125 km hosszú korszerűsített vasútvonalat jelent. Az alapok emellett hozzá fognak járulni a tömegközlekedés korszerűsítéséhez a kiválasztott városokban, valamint a belföldi vízi közlekedés feltételeinek javításához, beleértve a pozsonyi kikötő korszerűsítését. Közel 1,5 milliárd EUR összegű beruházás segítségével ki fogják építeni a környezeti infrastruktúrát, védeni fogják a környezetet, és elő fogják segíteni az erőforrás-hatékonyságot. Több mint 200 000 további személyt érint majd a hatékonyabb szennyvízkezelés, és több mint 12 000 személy fogja élvezni az árvízvédelmi intézkedések előnyeit. A természeti erőforrások fenntartható használatának és Szlovákia gazdag biodiverzitása védelmének biztosítására irányuló erőfeszítések arra fognak irányulni, hogy elkerüljék 1,2 millió hektár termőföld termelésből való kivonását. A mezőgazdasági területek 21%-án támogatni fogják a környezet- és éghajlatbarát földgazdálkodási gyakorlatot.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

A pénzügyi eszközök használata a tervek szerint több mint ötszörösére növeli az előző programozási időszak kezdeti juttatását, és eléri a körülbelül 455 millió EUR nagyságú összeget. A támogatás nagy részét a kkv-kre, az energiahatékonyságra, valamint a környezeti és közlekedési infrastruktúrára fogják fordítani. Meg kell vizsgálni az eszközöknek a kutatásra és innovációra, valamint az ikt-kre, többek között a széles sávú infrastruktúrára való kiterjesztésének lehetőségét.

Konkrét programok fogják biztosítani a területi eszközök valódi használatát. A 890 millió EUR nagyságú, főként a hatékony és minőségi közszolgáltatásokhoz, valamint a biztonságos és környezetbarát regionális közlekedéshez való hozzáférés javítására irányuló beruházásokat regionális integrált területi beruházásokon keresztül fogják megvalósítani. Továbbá mintegy 368 millió EUR nagyságú összeget fognak fordítani a fenntartható városfejlesztésre. A helyi partnerségeket közösségvezérelt helyi fejlesztéssel fogják megerősíteni. A 200 millió EUR összegű közkiadás körülbelül 1500 munkahelyet fog teremteni a vidéki területeken található kkv-k támogatásával a helyi fejlesztési stratégiák keretében.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

A beruházások bizonyos területeire (például a kutatásra) vonatkozó stratégiai kereteket még nem dolgozták ki, amit az elfogadott cselekvési programoknak megfelelően pótolni kell. Cselekvési programokat fogadtak el annak érdekében, hogy támogassák az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások nyomon követését. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagba tartozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló mechanizmus segítségével meg fogják alapozni a vállalkozói készség előmozdítását. A hulladékgazdálkodási tervek és a regionális közlekedési főtervek alapján hatékonyabban fogják végrehajtani a projekteket.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Az európai strukturális és beruházási alapok koordinációját a kormányhivatal központi koordinációs irodája végzi. A végrehajtásban részt vevő szervek számát a hatékonyság érdekében csökkentették. Az igazgatási kapacitások elemzése rámutatott azokra a területekre (különösen a közbeszerzésre, a környezetvédelmi jogszabályokra és a csalás elleni fellépésekre), amelyeket tovább kell fejleszteni, és amelyeken javítani kell a minőséget és hatékonyságot.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Szlovákia elkötelezte magát a műveletek kiválasztásának egyszerűsítése és harmonizálása, a projektkiadások egyszerűsített jelentése, a tanácsadó és információs szolgáltatásokat nyújtó egységek egységes hálózatának biztosítása, valamint az e-kohéziós elveknek megfelelően az információs rendszerek korszerűsítése iránt, hogy csökkentsék a kedvezményezettek adminisztratív terhét.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Szlovéniában

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A bruttó GDP 2008 és 2013 között összesen több mint 9%-kal csökkent, majd a becslések szerint 2014-ben 3,0%-kal nőtt. A beruházási kiadások újbóli növekedésének hátterében főként az Európai Unió által társfinanszírozott infrastruktúraépítés áll, míg a magánszektorbeli beruházások továbbra is alacsonyak. A bruttó GDP 2015–2016 között várhatón átlagosan 2,2%-kal nő. A munkanélküliségi ráta továbbra sem haladja meg az uniós átlagot, és várhatóan tovább csökken. Ugyanakkor a munkaerő-piac továbbra is strukturális kihívásokkal küzd az alacsony képzettségű és az idősebb munkavállalók tartós munkanélküliségét és alacsony arányú foglalkoztatását illetően.

Fő prioritások és eredmények

A kutatási és innovációs infrastruktúra fejlesztésével, valamint a vállalatok és a magasan képzett kutatók együttműködésének (kiválósági kapacitás) fokozásával növelni kívánják a szlovén gazdaság innovatív képességét és versenyképességét. A több mint 485 millió EUR összegű beruházással a K+F-re fordított összes magán- és közkiadás GDP-hez viszonyított aránya körülbelül 2,6%-ról (2012) várhatón 3%-ra (2020) nő. Továbbá a becslések szerint 2023-ig 8,5%-kal fog nőni az innovatív vállalkozások aránya. Az európai strukturális és beruházási alapok által biztosított több mint 72 millió EUR nagyságú támogatás növelni fogja a széles sávú lefedettséget, és hozzá fog járulni a kiegyensúlyozottabb regionális fejlesztéshez, mert lehetővé teszi, hogy több mint 20 000 további háztartás csatlakozzon a legalább 100 Mb/s sebességű új széles sávú hálózatokhoz.

A kkv-k számára (többek között a mezőgazdaságban, a halászatban és az akvakultúra-ágazatban) nyújtott 774 millió EUR nagyságú támogatás hozzá fog járulni a fokozott vállalkozói tevékenységhez, a megnövekedett termelékenységhez és a vállalkozások magasabb hozzáadott értékéhez. Az alapok tovább kívánják fejleszteni az üzleti környezetet a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások megerősítésével és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítésével. Körülbelül 7500 vállalkozás fog támogatásban részesülni, és várhatóan 1000 új munkahelyet teremtenek. A mezőgazdasági üzemek várhatóan 3,4%-a fog részesülni a technológiára, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra, az állatjólétre, valamint a víz- és energiahatékonyságra fordított beruházások előnyeiből. További 3,5%-uk fog támogatást kapni a fiatal gazdálkodókat és strukturális módosításokat megcélzó intézkedések keretében.

Az energiaügyi és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseket illetően az európai strukturális és beruházási alapok 281 millió EUR nagyságú összeget fog fordítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának növelésére. A középületek éves elsődleges energiafogyasztása évente várhatóan 23 GWh-val fog csökkenni, a megújuló energiaforrásoknak a teljes bruttó energiafogyasztásban való aránya pedig legalább 25%-ra nő 2020-ra. Az éghajlatváltozás következtében bekövetkező természeti katasztrófák növekvő számát tekintve 289 millió EUR nagyságú összeget fognak a kockázatmegelőzésre és kockázatkezelésre fordítani, és körülbelül 38 000 ember fogja élvezni a árvízvédelmi intézkedések előnyeit.

Továbbá közel 615 millió EUR nagyságú összeggel fogják támogatni a környezetvédelmet, illetve az erőforrások hatékony és fenntartható használatát. Az alapok segítségével fejleszteni fogják a vízügyi ágazat infrastruktúráját, fenntarthatóbbá fogják tenni a halászatot és az akvakultúrát, meg fogják őrizni a biodiverzitást és a tengeri ökoszisztémákat, és fejleszteni fogják a városi környezetet. Az európai strukturális és beruházási alapok beavatkozásának köszönhetően további 120 000 ember fog jobb vízellátásban részesülni, és 100 000 ember fogja élvezi a hatékonyabb szennyvízkezelés előnyeit. Az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szerződések széles köre fog a mezőgazdasági területek körülbelül 25%-án a vízgazdálkodás fejlesztésére, illetve a mezőgazdasági területek több mint 27%-án a talajerózió megelőzésére és a talajgazdálkodás javítására irányulni.

Egy több mint 262 millió EUR nagyságú beruházással az alapok hozzá fognak járulni a TEN-T hálózattal kapcsolatos problémák megoldásához, valamint a közlekedési infrastruktúra fenntarthatóságának és minőségének javításához. Különösen a vasúti infrastruktúra versenyképességének fokozása (25 km korszerűsített vasútvonal a TEN-T hálózatban) és a regionális mobilitás fejlesztése (jobb megközelíthetőség és rövidebb utazási idő) kap hangsúlyt.

Több mint 370 millió EUR nagyságú összeget irányoztak elő a fenntartható és minőségi foglalkoztatás támogatására olyan kezdeményezésekkel, amelyek közel 49 000 személyt fognak érinteni, különösen a tartósan munkanélküli személyeket, az alacsony képzettségű személyeket, az idősebb munkavállalókat és a fiatalokat, Az alapok továbbá elő fogják mozdítani az aktív és egészséges öregedést. Az oktatásba, a képzésbe és a szakképzésbe a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében történő további 239 millió EUR nagyságú beruházás lehetővé fogja tenni, hogy közel 43 000 személy szerezzen új kompetenciákat és/vagy magasabb végzettséget, és több mint 59 000 személy vegyen részt specializálódási/átképzési programokban. A beruházások továbbá kezelni fogják a strukturális munkaerőhiányt, és biztosítani fogják az ikt fokozott használatát.

A társadalmi befogadás, a társadalmi vállalkozói készség és a megfelelő infrastruktúra előmozdítása, valamint a veszélyeztetett személyek számára az elérhető és minőségi szolgáltatások biztosítása révén fel fogják venni a küzdelmet a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés ellen. 262 millió EUR összegű beruházással a megelőző programok 19 000, a veszélyeztetett célcsoportokba tartozó személyre fognak kiterjedni.

Az európai strukturális és beruházási alapok 62 millió EUR nagyságú összeggel támogatni fogják az állami szektor intézményi kapacitásának fokozására, illetve nemzeti, regionális és helyi szinten a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságára irányuló beruházásokat a reformok végrehajtása, a jobb szabályozás és a jó kormányzás érdekében. Ennek részeként támogatni fogják az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának és minőségének fejlesztését.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Szlovénia az előző programozási időszakhoz képest több mint háromszorosára fogja növelni a pénzügyi eszközökre fordított támogatást, amelynek összege így körülbelül 449 millió EUR lesz. A támogatás nagyrészt a kkv-k pénzügyi igényeire irányul, különösen a kutatás, a fejlesztés és az innováció terén, kisebb mértékben pedig az energiahatékonyságra.

A városi hatóságok integrált területi beruházások révén meg fognak valósítani egy 107 millió EUR értékű, ERFA által finanszírozott beruházást. Az integrált területi beruházások prioritásai nagy vonalakban a városrehabilitáció, a fenntartható városi mobilitás és az energiahatékonyság. A helyi partnerségeket közösségvezérelt helyi fejlesztéssel fogják megerősíteni, ami a vidéki népesség 66%-ára fog kiterjedni. Az ETHA támogatni fogja a helyi halászközösségek fejlesztését és munkalehetőségeit, és javítani fogja a halászat és az akvakultúra környezeti értékeit.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Egyes beruházási területekre, főként az egészségügyre, a közlekedésre és az intelligens szakosodásra vonatkozó előfeltételek/stratégiák – köztük az ETHA-vonatkozású, a halászati kapacitás jelentésére vonatkozó előfeltétel – nem teljesültek, amit az elfogadott cselekvési programoknak megfelelően pótolni kell. A cselekvési programok az olyan horizontális ügyekre is kiterjednek, mint a közbeszerzés és a környezetvédelmi jogszabályok, és támogatják az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások megvalósítását.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

A 2014–2020 közötti időszakban csak egyetlen több alapból finanszírozott program fog működni Szlovéniában a kohéziós politika végrehajtása céljából. Valamennyi alapot a partnerségi megállapodás szintjén fogják koordinálni. A technikai segítségnyújtás igénybevételével fokozni fogják a nemzeti közigazgatás kapacitását.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Az évenkénti végrehajtású cselekvési programok hozzá fognak járulni a projektek hatékonyabbá tételéhez. Adott esetben tervezik az egyszerűsített költségelszámolási módok használatát.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Spanyolországban

Gazdasági és társadalmi kihívások

Megmutatkoztak a hagyományos (az építőiparon, az idegenforgalmon és egyéb alacsony hozzáadott értékű, stagnáló termelékenységgel jellemzett tevékenységeken alapuló) spanyol növekedési modell korlátai. Az európai strukturális és beruházási alapoknak támogatniuk kell az áttérést egy nagyobb mértékben tudásalapú, innovatívabb és kevésbé erőforrásintenzív fejlődési modellre, ugyanakkor csökkenteniük kell az egyenlőtlenséget, amely a válság következtében fokozódott. A fő kihívást a termelékenység és a versenyképesség fokozása, valamint a foglalkoztatás elősegítése jelenti, különösen a fiatalok körében, a költségvetési konszolidáció keretében. A 2012 júniusában kezdődött uniós pénzügyi támogatási időszak 2014 januárjában kielégítő módon lezárult, de a kkv-k hitelhez való hozzáférése továbbra is korlátozott.

Az európai strukturális és beruházási alapok hozzá fognak járulni több, az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlás megvalósításához, például a humántőkébe történő beruházást, (elsősorban a fiatalok esetében) a munkaerőpiacra történő belépés elősegítését, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítését és az új nemzeti kutatási-fejlesztési és innovációs stratégia végrehajtását illetően. Jelentős összegekkel (az ESZA által nyújtott támogatás 75%-ával és az ERFA által biztosított összegek több mint 30%-ával) támogatják ezeket a területeket.

Fő prioritások és eredmények

A munkaerő-piaci részvétel és a munkatermelékenység fokozása, az oktatási, képzési és társadalmi befogadási politikák fejlesztése különös tekintettel a fiatalokra és a veszélyeztetett csoportokra. A legfontosabb prioritások közé fog tartozni a humántőkébe történő beruházás és a munkaerőpiacra történő belépés elősegítése, különös tekintettel a fiatalok munkavállalására. Fejleszteni fogják az oktatási és képzési rendszereket (beleértve a szakképzést), hogy a fiatalok a megfelelő készségeket sajátíthassák el. Nagyobb lehetőségeket fognak kínálni a nehéz helyzetben lévő, illetve a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó személyeknek. A több mint 10,8 milliárd EUR összegű támogatás várhatóan hozzá fog járulni a foglalkoztatási ráta növekedéséhez (a becslések szerint a 2012. évi 59,3%-ról 2020-ban 74%-ra nő), a korai iskolaelhagyás arányának csökkentéséhez (a becslések szerint a 2012. évi 24,9%-kal összehasonlítva 2020-ban megközelítve a 15%-os célkitűzést), és ahhoz, hogy 1,5 millióval csökkenjen a szegénység vagy a kirekesztettség által veszélyeztetett személyek száma.

A termelési rendszernek a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekhez való igazításának támogatása a kkv-k versenyképességének fokozásával (többek között a mezőgazdaság és a halászat területén). A kkv-k támogatására szolgáló intézkedések közé tartozik a vállalkozói készség és az induló vállalkozások támogatása, a vállalkozások versenyképességének fokozása és annak elősegítése, hogy a vállalkozások jobban be tudjanak kapcsolódni a nagyobb hozzáadott értéket teremtő tevékenységekbe (többek között az ikt révén) annak érdekében, hogy végül nagyobb mértékben legyenek jelen a nemzetközi piacokon. A finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítése elsőbbséget fog élvezni. A kevésbé fejlett régiókban és az átmeneti régiókban racionalizálni fogják a közlekedési rendszert a gazdasági tevékenység támogatása érdekében. Több mint 9,4 milliárd EUR nagyságú összeget fognak fordítani arra, hogy a lakosság 100%-a rendelkezzen a 30 Mb/s sebességű internethez való hozzáféréssel (2013-ban ez az arány 59% volt), valamint arra, hogy jelentősen növeljék az exportáló vállalkozások számát. A becslések szerint 15 000 fiatal fog belépni a primer szektorba, és a gazdaságok 5%-a esetében fog sor kerülni szerkezetátalakításra és modernizálásra.

Az innovációbarát üzleti környezet előmozdítása, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció erősítése. A hangsúly az alkalmazott kutatáson-fejlesztésen és innováción, valamint az ikt-ken van, beleértve a köz- és magánszféra közötti partnerségeket és technológiatranszfert, különösen a kkv-k érdekében. A K+F-infrastruktúrába és -projektekbe történő valamennyi beruházásnak négy halmozott feltétele van: (i) szerepeljen a kapcsolódó intelligens szakosodási kutatási és innovációs stratégiában, (ii) kiváló teljesítményhez vezessen, (iii) igazolt versenyelőnnyel rendelkezzen, és (iv) pozitív társadalmi-gazdasági hatást váltson ki. Kulcsfontosságú a humántőke fejlesztése az oktatás és képzés révén, beleértve a magasabb fokú oktatást, a vállalkozásokkal való együttműködést és a fokozott magánberuházásokat. Közel 5,7 milliárd EUR nagyságú támogatással a magánszektor által társfinanszírozott K+F-kiadások aránya 45,6%-ról (2012) 2020-ban várhatóan 60%-ra nő, és így a több mint 10 főt foglalkoztató spanyol vállalkozások körülbelül 25%-a fog technológiai innovációt alkalmazni (szemben a 2010–2012 közötti 13,22%-kal). A beruházások az e-igazságszolgáltatás fejlesztésének támogatásával hozzá fognak járulni a hatékonyabb igazságszolgáltatáshoz.

A természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása, többek között a kék gazdaság potenciáljának fejlesztése. Nemcsak az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat fogják támogatni, hanem a tiszta városi közlekedést és a célzott környezetvédelmi beruházásokat is. Támogatni fogják a fenntartható halászatot és akvakultúrát, javítani fogják a tengeri ökoszisztémák állapotát és növelni fogják a vízi biodiverzitást. A több mint 10,4 milliárd EUR nagyságú támogatás várhatóan jelentősen csökkenti az épületek és vállalkozások energiafogyasztását. Továbbá a biodiverzitást támogató gazdálkodási szerződések a becslések szerint a mezőgazdasági és erdészeti területek 14%-át fogják érinteni.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Spanyolország azt tervezi, hogy közel 1,5 milliárd EUR nagyságú összeget különít el pénzügyi eszközökre, ami jelentős növekedés az előző időszakhoz képest. Ebből 800 millió EUR nagyságú összeget a kkv-kezdeményezésen keresztül fog továbbítani. Ugyanakkor meg kell vizsgálni a pénzügyi eszközök használatának lehetőségét további beruházások céljára az ikt, a környezeti és közlekedési infrastruktúra, valamint az energiahatékonyság terén, különösen olyan régiókban, amelyek még nem tervezték meg a pénzügyi eszközök felhasználását.

Több mint 970 millió EUR nagyságú összeget fognak integrált fenntartható városfejlesztési intézkedésekre fordítani, számos tematikus célkitűzés vonatkozásában, a vonatkozó városi stratégiák részeként. Integrált területi beruházásokat fognak alkalmazni legalább öt esetben. 31 Több mint 900 millió EUR nagyságú összeget fognak továbbítani közösségvezérelt helyi fejlesztésen keresztül. 32

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Néhány tematikus előfeltétel, főként a víz, a hulladék, a közlekedés és a foglalkoztatás terén, még nem teljesült. Ugyanakkor megfelelő cselekvési programokat dolgoztak ki.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Az európai strukturális és beruházási alapokat konkrét struktúrák (koordináló, értékelő és monitoringbizottságok), valamint tematikus hálózatok (kommunikáció, kutatás és innováció, városok, környezet, esélyegyenlőség, társadalmi befogadás, vidékfejlesztés és halászat) révén koordinálják.

A megvalósítási rendszert egyszerűsítették, kevesebb a közreműködő szervezet, szétválasztották egymástól a nemzeti és regionális közreműködő szervezeteket és kiadásokat a különböző ERFA által finanszírozott programokban, és fokozottan használják az e-kormányzatot.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Jelentősen fokozni fogják az átalányösszegek és az egyszerűsített költségelszámolási módok használatát, a szabályozásnak megfelelően.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok Svédországban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

A növekvő hazai kereslet hatására nőtt a svéd GDP és foglalkoztatás. A háztartások fogyasztása az alacsony kamatoknak, a növekvő rendelkezésre álló jövedelemnek és az expanzív fiskális politikának köszönhetően nőtt. Az állami fogyasztás a migránsok integrációjára, az oktatásra és az idősek gondozására fordított magasabb összegű kiadások következtében nő. Az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlások megvalósítása terén Svédország korlátozott előrehaladást ért el. A viszonylag szerény gazdasági aktivitás ellenére az utóbbi években különösen nagy mértékben nőtt a foglalkoztatás. Jól átvészelte a pénzügyi válságot, újra elérte a válság előtti szintet, és a foglalkoztatási ráta az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Ugyanakkor a gyarapodó munkaerő következtében a munkanélküliség több éve továbbra is 8% körül mozog. A svéd munkaerőpiac számára továbbra is kihívást jelent a gazdaságilag és társadalmilag veszélyeztetett személyek nagy számának integrálása. Az elemzések arról tanúskodnak, hogy Svédország nagyon jó helyzetben van, az Európa 2020 stratégia legtöbb célkitűzését már most megvalósítja, és nagyobb szabású célokat is kitűz.

Fő prioritások és eredmények

Svédország úgy döntött, hogy az alábbi, az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó prioritásokra összpontosít: 1) a versenyképesség, a tudás és az innováció támogatása; 2) a fenntartható növekedés érdekében az erőforrások fenntartható és hatékony használatának fokozása; és 3) a foglalkoztatás, a foglalkoztathatóság és a munkaerőpiacra való belépés javítása.

330 millió EUR nagyságú beruházással támogatni fogják a kutatást-fejlesztést és innovációt, ezáltal biztosítva Svédország vezető szerepét az innovációban. A programok segítségével erős kutatási és innovációs környezetet fognak teremteni, hogy megerősítsék a kutatás és az ipar közötti interakciót, erősítsék a vállalkozások értékesítési képességét és tovább fokozzák az innovációt. Svédország az európai strukturális és beruházási alapok segítségével mind a nyolc régióban intelligens szakosodási stratégiákat fog végrehajtani több mint 5600 olyan vállalkozás bevonásával, amelyek együtt fognak működni kutatóintézményekkel azokon a területeken, amelyeken kiemelkedően teljesítenek, és részesülni fognak az európai strukturális és beruházási alapok támogatásából, hogy új termékeket vezessenek be a piacon. 200 millió EUR nagyságú összeggel fogják támogatni a karbonszegény gazdaságra való áttérést valamennyi ágazatban.

Az európai strukturális és beruházási alapok nagyon fontos szerepet játszik a kkv-k versenyképességének fokozásában azzal, hogy 500 millió EUR nagyságú összeget fektetnek be valamennyi ágazatban, beleértve a mezőgazdaságot és a halászatot. Továbbá 250 millió EUR nagyságú összeget fognak az infokommunikációs technológiákhoz való jobb hozzáférésre és a fokozott használatukra fordítani, főleg az ország északi részén.

Az alapok emellett a foglalkoztathatóság növelésére fognak összpontosítani, különösen a munkanélküli fiatalok és bevándorlók esetében, de a foglalkoztatásban állók vonatkozásában is, hogy elkerüljék a (tartós) munkanélkülivé válást. Egy 818 millió EUR nagyságú támogatás, beleértve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) által biztosított 44 millió EUR nagyságú összeget, hozzá fog járulni a foglalkoztathatósághoz, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez. A becslések szerint ez legalább 300 000 állampolgár szakmai és társadalmi életére fog közvetlen hatást gyakorolni. A becslések szerint országszerte legalább 40 000 munkanélküli fiatalnak fognak segíteni, és az IFK 20 000 fiatalnak fog extra szolgáltatásokat nyújtani.

A környezetvédelem területén az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás az ökoszisztémák helyreállítására, megőrzésére és bővítésére fog irányulni, különösen a mezőgazdaság, a halászat és az erdőgazdálkodás vonatkozásában. A mezőgazdasági területek több mint 28%-át fogják érinteni a biodiverzitást támogató és körülbelül 33%-át a jobb vízgazdálkodásról szóló szerződések. A halászat terén az európai strukturális és beruházási alapok elsősorban az átdolgozott közös halászati politika (beleértve a visszadobási tilalom) és egyéb olyan intézkedések végrehajtását fogja támogatni, amelyek a vízi környezet védelmére és helyreállítására irányulnak. A vidéki területek innovációs igényeire válaszul Svédország végre fogja hajtani az európai innovációs partnerséget, így terjesztik a kutatási eredményeket a gazdálkodók és a vidéki vállalkozások között, és azt tervezik, hogy körülbelül 170 000 helyet biztosítanak a tanfolyamokon. Svédország emellett arra számít, hogy az alapok támogatják 3400 vidéki munkahely létrehozását a mezőgazdasági ágazaton kívül, és a vidéki lakosság 43%-ára kiterjedően bővítik a szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférést.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

A 2014–2020 közötti programozási időszakban a pénzügyi eszközök használata fokozódni fog, az ERFA által nyújtott támogatás 133 millió EUR nagyságú összegre nő, ami a 2007–2013 közötti programozási időszakhoz képest körülbelül 80%-os növekedést jelent. Három típusú pénzügyi eszközt terveznek: nyolc regionális kockázati tőkealapot a kkv-k támogatására, egy alapok alapját a magán kockázati tőkealapok támogatására egész Svédországra kiterjedően, és egy nemzeti „zöld alapot” a karbonszegény gazdaságra való áttérés előmozdítására. Svédország az ERFA által nyújtott támogatást csak tőkeinstrumentumok céljára használja a kkv-k általános támogatása, illetve az energiaágazatnak nyújtott támogatás vonatkozásában.

A programok biztosítani fogják a területi eszközök használatát. Három, ERFA által finanszírozott program magában foglalja a fenntartható városfejlesztési stratégiák végrehajtását, és egy program az integrált területi beruházási megközelítést alkalmazza. Az alapok támogatni fogják a helyi fejlesztést, és az országszerte 50 helyi akciócsoport által végrehajtott helyi fejlesztési stratégiák a vidéki lakosság több mint 50%-ának fognak segíteni. A több alapból finanszírozott, az ERFA-t és ESZA-t egyesítő nemzeti program révén erősíteni fogják a helyi partnerségeket a vidéki, városi és köztes területeken, valamint a vidéki és városi területek közötti kapcsolatot, és kizárólag a közösségvezérelt helyi fejlesztésre fognak összpontosítani.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

Svédország az energiahatékonyságra vonatkozó előfeltétel, valamint a statisztikai rendszerekre és az eredménymutatókra a közösségvezérelt helyi fejlesztés operatív programja esetében vonatkozó általános előfeltétel kivételével valamennyi vonatkozó előfeltételt teljesíti.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

A fő operatív koordinációs eszköz valamennyi európai strukturális és beruházási alap vonatkozásában a Fondsamordningsgruppen (Alapokat Koordináló Csoport), amelynek az a feladata, hogy biztosítsa a szükséges együttműködést az európai strukturális és beruházási alapok kezeléséért felelős nemzeti hatóságok, azaz a Regionális és Gazdasági Növekedésért Felelős Hivatal, a svéd ESZA Tanács és a svéd Mezőgazdasági Tanács között.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Az egyszerűsítés fontos lépéseként az irányító hatóságok már most lehetővé teszik a kedvezményezettek számára a projektek elektronikus irányítását. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelésének teljes körű elektronikus alapokra történő helyezése 2016-ban zárul le. Az ESZA esetében a kedvezményezettek vonatkozásában új egyszerűsített költségelszámolási módot fognak alkalmazni egy, a Bizottság által 2015. július 9-én elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapján.

1. Az európai strukturális és beruházási alapok az Egyesült Királyságban

Gazdasági és társadalmi kihívások az európai strukturális és beruházási alapok összefüggésében

Az Egyesült Királyság gazdasága 2014-ben 2,8%-kal nőtt, ami 2006 óta a legjobb teljesítmény. Az előrejelzések szerint 2015-ben 2,5%-kal fog nőni. A foglalkoztatási ráta az eddig feljegyzett adatok alapján most a legmagasabb (73,5%). A munkanélküliség (5,5%) közel hét éve most a legalacsonyabb, és tovább csökken.

Az Egyesült Királyság munkaerőpiaca összességében jól teljesít, de a munkatermelékenység lassan nő. Az alapvető készségek szintje alacsonyabb, mint a hasonló országokban, továbbá a munkaerőpiacra az alulfoglalkoztatottság, bizonyos csoportok esetében a rövid munkaidő, és az alacsony áttérési arány jellemző. A gyermekszegénység és az alacsony jövedelmű háztartások olyan kihívást jelentenek, amelyeket a múltbéli adókedvezmény-változások súlyosbíthatnak, a jelenlegi gazdasági helyzet pedig a munkavállalás ösztönzőire is hatást gyakorolhat.

Az egyik fő probléma, amellyel az Egyesült Királyságnak szembe kell néznie, az alacsony termelékenység. Az európai strukturális és beruházási alapok tőkeintenzitással és K+F-beruházásokkal (intelligens növekedés), valamint az oktatás és készségek (inkluzív növekedés) révén számos, a termelékenységet befolyásoló problémát megoldhatnak. Az Egyesült Királyság jelenleg is jelentős hazai erőforrásokat fordít az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzések teljesítésére, figyelembe véve az európai szemeszter keretében tett szakpolitikai ajánlásokat. Az Egyesült Királyság elkötelezte magát a szélesebb szakpolitikai célkitűzések mellett, az Európa 2020 stratégia célkitűzései, beleértve a foglalkoztatási rátával, a K+F-kiadások mértékével, a korai iskolaelhagyással és a felsőfokú oktatásban való részvételével kapcsolatos célkitűzések mellett viszont nem.

Fő prioritások és eredmények

A 2014–2020 közötti időszakban az európai strukturális és beruházási alapok több mint 16 milliárd EUR nagyságú összeggel fognak közvetlenül hozzájárulni az Európa 2020 stratégiához. Az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott, 1,6 milliárd EUR nagyságú beruházások várhatóan fokozni fogják a kutatásra és innovációra irányuló magánberuházások összegét (127,5 millió EUR).

266 millió EUR nagyságú összeget fognak az ikt-infrastruktúra fejlesztésére fordítani, hogy megszüntessék az egyértelmű piaci hiányosságokat, megvalósítsák a nagyobb ütemű és jobb minőségű helyi növekedés érdekében tervezett kezdeményezéseket, és fokozzák a vállalkozások ikt-használatát.

2,4 milliárd EUR nagyságú összeggel fogják támogatni a kkv-ket a növekedés akadályainak leküzdésével, például a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés, az üzleti tanácsadás, az ellátási lánc fejlesztése és az ágazati támogatás (beleérve a mezőgazdaságot, a halászatot és az akvakultúrát) révén. A finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés javítása elsőrendű prioritás, különösön annak fényében, hogy az Egyesült Királyság sok részén nincs elég beruházási alap.

1,4 milliárd EUR nagyságú támogatás segítségével fejleszteni fogják a karbonszegény környezetvédelmi technológiák, áruk és szolgáltatások piacát (például az innováció támogatásával, az ellátási láncokkal való együttműködéssel, pénzügyi eszközökkel és a közlekedési módokkal kapcsolatos váltás ösztönzésével), elő fogják mozdítani az energiahatékonyságot (többek között a vállalkozásokban és az ipari folyamatokban), és körülbelül 15 500 háztartás energiafogyasztását fogják javítani. Támogatni fogják a megújulóenergia-termelés kapacitásának 45 158 MW-tal való növelését, a személyre szabott karbonszegény megoldásokat (például az intelligens városokat és a fenntartható mobilitást), a karbonszegény és környezetbarát tömegközlekedést, valamint a tengeri energiaforrások potenciáljának felszabadítását.

Körülbelül 4,5 milliárd EUR nagyságú összeggel hozzá fognak járulni az éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikák, valamint a fenntartható földhasználattal és területgazdálkodással kapcsolatos prioritások megvalósításához a célzott agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos fellépésekkel, illetve az árvizek és a part menti eróziós kockázatok kezelésével. Az alapok hozzá fognak járulni a halászat és az akvakultúrás területek fenntartható fejlődéséhez. Emellett javítani fogják a tengeri ökoszisztémák állapotát, és fokozni fogják a vízi biodiverzitást. A becslések szerint az alapok évi 554 048 tonna szén-dioxid-egyenértékkel tudnák csökkenteni az ÜHG-kibocsátást.

Több mint 360 millió EUR nagyságú összeggel fognak hozzájárulni a TEN-T hálózat működésének fejlesztéséhez a kevésbé fejlett térségekben.

Az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott programokban az ESZA aránya 45,9% (5 148 691 817 EUR). Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés elérhető lesz alábbi helyeken: Belső-London, Merseyside, Tees Valley & Durham, West Midlands, Délnyugat-Skócia, valamint Kingston upon Hull, City of Thurrock, Nottingham és Leicester.

Az Egyesült Királyság operatív programjainak fő prioritásai a munkába állás, az állás megtartása vagy a munkahelyi előrelépés akadályainak megszüntetése, többek között a készségek fejlesztésére irányuló képzésekkel és egyéb támogatással, különösen figyelmet fordítva a munkanélküliség és a munkába állás közötti átmenetre. Különösen a hátrányos helyzetű személyekre és a fiatalokra fognak összpontosítani. Az Egyesült Királyság az ESZA által nyújtott 5,1 millió EUR összegű támogatásból 1,1 millió EUR nagyságú összeget különít el a társadalmi befogadásra, valamint a szegénység és a megkülönböztetés leküzdésére.

A várt eredmények közé tartozik az innovatív vállalkozások arányának növekedése (többek között a kkv-k és a tudományos intézmények közötti együttműködések számának növekedése és a Brit Üzleti Bank tervezett bevonása révén), a szupergyors széles sávhoz való jobb hozzáférés és a széles sáv fokozott használata az uniós digitális menetrendnek megfelelően, a karbonszegény gazdaságra való áttérés támogatása, a fenntartható területgazdálkodás fejlesztése a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, a fiatal és a tartósan munkanélküli személyek inaktivitásának csökkentése, valamint a képzés szintjének emelése és a készségek fejlesztése.

Pénzügyi eszközök és területi eszközök használata

Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével javítani fogják a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését a támogatás fokozásával ott, ahol piaci hiányosság tapasztalható, illetve támogatási szolgáltatások biztosításával. A pénzügyi eszközök potenciális használatára vonatkozó javaslatokat még nem véglegesítették, mert az előzetes értékelések még folyamatban vannak, ugyanakkor az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság a 2007–2013 közötti időszakhoz képest körülbelül 50%-kal, azaz több mint 1 milliárd EUR-ra fogja növelni a pénzügyi eszközökre elkülönített összegeket. Ennek nagy részét a kkv-k támogatására, az innovációra és az energiaügyre fogják fordítani. Továbbá, a programok lehetőséget kínálnak annak vizsgálatára, hogy pénzügyi eszközöket használjanak a széles sávú és a környezeti infrastruktúra megvalósításához.

Területi ügyek: Az ERFA által nyújtott támogatás legalább 5,4%-át a fenntartható városfejlesztésre fogják fordítani a városokban és várostérségekben Angliában. Az EMVA által az Egyesült Királyság vidékfejlesztési programjai számára biztosított teljes hozzájárulás legalább 5%-át a LEADER céljaira fogják elkülöníteni. Az ERFA által nyújtott támogatásból 48,5 millió EUR, illetve az ESZA által nyújtott támogatásból 58,3 millió EUR nagyságú összeget a közösségvezérelt helyi fejlesztés támogatására fognak fenntartani. Integrált területi beruházásokat fognak alkalmazni a fenntartható városfejlesztés érdekében, illetve a beruházások integrált megközelítési eszközként a kevésbé fejlett cornwalli és Scilly-szigeteki térségben. A tengeri medencére vonatkozó atlanti stratégia szintén értékes inspirációul szolgál az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásához.

Alapvető információk

2. Az európai strukturális és beruházási alapok hatékony és eredményes használatának előfeltételei

A decentralizált egyesült királyságbeli igazgatás következtében programszinten végezték el az általános és tematikus előfeltételek teljesítésének részletes értékelését. Valamennyi általános és tematikus előfeltétel teljesült.

3. Az európai strukturális és beruházási alapok kezelése

Számos kiegészítő uniós (például Horizon 2020) és nemzeti politikai eszközt fognak alkalmazni az európai strukturális és beruházási alapok által nyújtott támogatás előnyeinek maximalizálása érdekében. Az Egyesült Királyság olyan mechanizmusokat vezetett be, amely biztosítják az európai strukturális és beruházási alapok, valamint egyéb uniós és nemzeti eszközök koordinációját.

4. Egyszerűsítés a kedvezményezettek számára

Az irányító hatóságok olyan mechanizmusokat dolgoznak ki, beleértve az egyösszegű kifizetések és az egyszerűsített költségelszámolási módok fokozott használatát, amelyek biztosítják a kedvezményezettek és a közigazgatás adminisztratív terhének hatékony csökkentését.

(1)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Ausztria részt vesz.

(2)

 A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Belgium részt vesz.

(3)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Bulgária részt vesz.

(4)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Horvátország részt vesz.

(5)

 A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Ciprus részt vesz.

(6)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben a Cseh Köztársaság részt vesz.

(7)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Dánia részt vesz.

(8)

 A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Észtország részt vesz.

(9)

 A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Finnország részt vesz.

(10)

 A programok megfelelő közös teljesítménymutatóinak összege, és ezt az értéket rendelik hozzá ehhez a mutatóhoz.

(11)

A programok megfelelő közös teljesítménymutatóinak összege, és ezt az értéket rendelik hozzá ehhez a mutatóhoz.

(12)

Európai Szociális Alap, ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és technikai segítségnyújtás

(13)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Franciaország részt vesz.

(14)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Németország részt vesz.

(15)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Görögország részt vesz.

(16)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Magyarország részt vesz.

(17)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Írország részt vesz.

(18)

Ideértve az első pillérből (maximalizálás) átcsoportosított 14 670 000.

(19)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Olaszország részt vesz.

(20)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Lettország részt vesz.

(21)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Litvánia részt vesz.

(22)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Luxemburg részt vesz.

(23)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Málta részt vesz.

(24)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Hollandia részt vesz.

(25)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Lengyelország részt vesz.

(26)

2012. évi adat.

(27)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Portugália részt vesz.

(28)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Románia részt vesz.

(29)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Szlovákia részt vesz.

(30)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Szlovénia részt vesz.

(31)

Kék integrált területi beruházás (atlanti stratégia), Mar Menor (Murcia), Cádiz, Extremadura, Teruel.

(32)

Főként vidéki és part menti területeken, de bizonyos feltételek mellett néhány nagy népsűrűségű városi területen is.

(33)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Spanyolország részt vesz.

(34)

A végösszeg azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben Svédország részt vesz.

(35)

A végösszeg az azokhoz az európai területi együttműködési (ETE) programokhoz nyújtott uniós támogatás, amelyekben az Egyesült Királyság részt vesz.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.12.14.

COM(2015) 639 final

MELLÉKLETEK

III. MELLÉKLET: Az addicionalitás átfogó értékelése (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 95. cikke)
IV. MELLÉKLET: A partnerségi megállapodások és programok benyújtásának és elfogadásának menetrendje

a következőhöz:

A Bizottság közleménye

Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások – Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

III. melléklet: Az addicionalitás átfogó értékelése (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 95. cikke)

Az addicionalitás a kohéziós politika egyik alapelve. Azt jelenti, hogy az alapok (ERFA, ESZA, KA) kiegészítik, ám nem helyettesítik a tagállamok közkiadásait vagy egyenértékű strukturális kiadásait.

Az új programozási időszakban (2014–2020) jelentősen egyszerűsödött az addicionalitás vizsgálata azáltal, hogy egyszerűen a legfontosabb közberuházási mutatót (vagyis az államháztartás bruttó állóeszköz-felhalmozását) kell használni.

Az elv így már teljesen igazodik az EU gazdasági kormányzásához, mivel a tagállamok által benyújtott stabilitási és konvergenciaprogramokban található információ lesz a referencia a vizsgálathoz.

Az addicionalitás elvének teljesülését a Bizottság fogja vizsgálni azokban a tagállamokban, ahol a kevésbé fejlett régiókban lakik az össznépesség legalább 15%-a. Vizsgálatnak mindössze 14 tagállam lesz alávetve, közülük 11 nemzeti szinten (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovákia), 3 pedig regionális szinten (Görögország, Olaszország és Szlovénia).

A Bizottság által elfogadott éves növekedési jelentések ismételten a közkiadások növekedésbarátabbá tétele érdekében azok összetételének javítását sürgetik. Az addicionalitás elve fontos eszköz e cél eléréséhez, mert biztosítja, hogy a nemzeti források bizonyos összegét beruházásra is fordítsák.

A tagállamok partnerségi megállapodásaikban határozták meg céljaikat az egész 2014–2020-as időszakra.

Az addicionalitás követelménye 2014–16-ig mintegy 45 milliárd EUR-t fog mozgósítani, amely körülbelül az érintett tagállamok és régiók GDP-jének 2,8%-a.

A nemzeti GDP-hez viszonyítva a legmagasabb célok Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban vannak, míg Görögország, Olaszország és Portugália kötelezettségvállalásai a legalacsonyabbak 1 .

IV. MELLÉKLET A partnerségi megállapodások és programok benyújtásának és elfogadásának ideje

(1)

Görögországban, Olaszországban és Szlovéniában a célok a kevésbé fejlett régiókban az államháztartás bruttó állóeszköz-felhalmozására vonatkoznak, mert az addicionalitást regionális szinten vizsgálják (a kevésbé rejlett régiók bruttó állóeszköz-felhalmozása / nemzeti GDP).