EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.11.30.

COM(2015) 591 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Jelentés a Pakisztán számára vészhelyzeti autonóm kereskedelmi preferenciák bevezetéséről szóló 1029/2012/EU rendelet alkalmazásáról és hatásairól

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Jelentés a Pakisztán számára vészhelyzeti autonóm kereskedelmi preferenciák bevezetéséről szóló 1029/2012/EU rendelet alkalmazásáról és hatásairól

1. Bevezetés

A Pakisztán jelentős részét érintő, 2010 júliusa és szeptembere között pusztító áradásokra tett uniós válaszlépések részeként az Európai Tanács a Pakisztánról szóló, 2010. szeptember 16-i tanácsi következtetésekhez csatolt nyilatkozatában megbízta a minisztereket, hogy sürgősen állapodjanak meg egy rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket tartalmazó átfogó csomagról, amely hozzá fog járulni Pakisztán helyreállításának és jövőbeli fejlődésének alátámasztásához; a csomagnak többek között a gazdaságélénkítés és növekedés szempontjából létfontosságú, ambiciózus kereskedelmi intézkedéseket kellett tartalmaznia.

A Pakisztán számára vészhelyzeti autonóm kereskedelmi preferenciák bevezetéséről szóló, 2012. október 25-i 1029/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 75 termékre vonatkozóan kereskedelmi preferenciákat biztosított Pakisztánnak. A kereskedelmi preferenciák biztosítása oly módon történt, hogy 49 terméket vámmentesen vagy mennyiségi korlátozás nélkül lehetett importálni az Unióba (a rendelet I. mellékletében felsorolt termékek), 26 terméket pedig nulla százalékos vámtétel mellett mennyiségi korlátozások, vagyis meghatározott vámkontingensek keretein belül lehetett behozni (a rendelet II. mellékletében felsorolt termékek).

2. Módszertan

A kereskedelemre gyakorolt hatásra vonatkozó elemzés elsősorban az autonóm kereskedelmi preferenciák hatálya alá tartozó termékek Pakisztánból az Unióba történő behozatala alakulásának vizsgálatán alapul. Noha a preferenciákat 2012. november 15-től 2013. december 31-ig biztosították, az elemzés a 2013-as naptári évre összpontosít, amelynek adatait a három megelőző évre (2010, 2011 és 2012) vonatkozó átlagos behozatallal veti össze. A rendelkezésre álló adatok alapján és az adatok összevetésének megkönnyítése érdekében a 2007-es bővítés utáni 27 EU-tagállam adatait vették alapul, mivel Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Unióhoz. Az adatok rendelkezésre állása, megbízhatósága és összehasonlíthatósága miatt nem a mennyiségi, hanem az értékadatokat vetették össze. A Pakisztánból az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó adatok fő forrása az Eurostat (COMEXT). Az uniós gazdaságra és foglalkoztatásra gyakorolt hatások elemzése többek között az Eurostat Prodcom (NACE Rev. 2.0) szerinti, elsősorban a termelésre és a foglalkoztatásra vonatkozó adatok vizsgálatán alapult. Az elemzés ezenkívül főleg a textil- és ruházati ágazatra irányult, mivel az autonóm kereskedelmi preferenciák hatálya alá tartozó termékek többségét ezek a termékek jelentették.

Az alábbi szövegben az autonóm kereskedelmi preferenciák „ATP”-ként, a rendelet hatálya alá tartozó termékek „ATP-tételek”-ként vagy „ATP-termékek”-ként, illetve adott esetben „az I. mellékletben szereplő termékek”-ként és „a II. mellékletben szereplő termékek”-ként szerepelnek. A táblázatokban és az alábbi szövegben főleg a termékek Kombinált Nómenklatúrában szereplő kódjaira (KN-kódokra) történik hivatkozás. A KN-kódokhoz kapcsolódó termékleírások a rendelet megfelelő mellékleteiben találhatók.

3. A rendelet alkalmazása – A vámkontingensek kezelése

A II. mellékletben szereplő termékekre vámkontingensek vonatkoztak, amelyeket a rendelet 3. cikke alapján a 2454/93/EGK rendelet 308a. 308b. és 308c. cikkének megfelelően a Bizottság kezelt. A mellékletben szereplő 10. táblázat a vámkontingensek kihasználását mutatja. 2013-ban a következő hét vámtarifaszám esetében használták ki teljesen vagy csaknem teljesen a megállapított kontingenst: 22071000, 41079210, 61033200, 61099020, 61159500, 62046231 és 64039993. Az említett hét vámtarifaszám esetében – a 22071000 kivételével – a behozatal teljes mennyisége meghaladta a vámkontingenst, ugyanakkor a kontingenst meghaladó behozatal (vagyis a kvótán kívüli behozatal) a legnagyobb kedvezményes elbánás (MFN) vagy az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) szerinti vámokkal terhelve lépett be az Unióba. A 64039993 vámtarifaszám alatt szereplő vámmentes behozatal úgy tűnik, hogy csekély mértékben, 1,5 tonnával vagy 0,06 %-kal lépte túl a megállapított vámkontingenst 1 . A vámkontingens kihasználásának súlyozott átlagos mértéke 2012-ben (november 15-től december 31-ig) 11,3 %, 2013-ban pedig 76,8 % volt.

4. A rendelet hatása

4.1. A kereskedelem érintettsége

Általában véve Pakisztán a kereskedelem egészét tekintve az Unió kereskedelmi partnerei között a 47. helyen, a behozatal tekintetében a 44. helyen és az exportpartnerek között az 51. helyen áll. Az 1. ábra azt szemlélteti, hogy a kétoldalú kereskedelem hogyan alakult az elmúlt évtizedben, és az ábrából az derül ki, hogy a kétoldalú kereskedelem összességében véve kedvezően alakult. Az említett időszak során 2005 és 2009 között az Unió csekély kereskedelmi többlettel rendelkezett, ami 2010-től deficitbe fordult át.

Az 1. táblázat a 2007-es bővítés utáni 27 EU-tagállam által Pakisztánból behozott összes importot, az ATP-termékekkel kapcsolatos behozatalt és az összes egyéb terméket mutatja (vagyis a teljes behozatal mínusz az ATP-behozatal). A Pakisztánból származó ATP-termékek uniós behozatala 2013-ban elérte az 1,5 milliárd EUR összeget, amely a 2010–2012 közötti időszak átlagához képest 348 milliárd EUR összegű, illetve 31,5 %-os növekedést jelentett 2013-ban. Mivel az ATP-termékek uniós behozatala a Pakisztánból származó teljes behozatal mintegy 33 %-át jelenti, megállapítható, hogy az ATP-behozatal jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Pakisztánból származó teljes behozatal 2013-ban 9,4 %-kal emelkedjen (az autonóm kereskedelmi preferenciák hatálya alá nem tartozó összes egyéb termék behozatala mindössze 1,1 %-kal nőtt).

A Pakisztánból származó ATP-termékek teljes uniós behozatala csaknem egyenlően oszlott meg az I. és a II. mellékletben szereplő termékek között. A II. mellékletben szereplő termékek behozatala átlagosan kicsit nagyobb mértékben emelkedett (34 %), mint az I. mellékletben szereplő termékek importja (29 %), ami főként annak tudható be, hogy a II. mellékletben szereplő egyik termék (22071000 nem denaturált etil-alkohol) behozatala jelentős mértékben nőtt. Amennyiben ezt a terméket nem vesszük figyelembe, a II. mellékletben szereplő termékek behozatala átlagosan 25 %-kal emelkedett.

1. táblázat: Az EU-27 behozatala Pakisztánból (ezer EUR)
	Átlag 2010–2012	2013	Változás EUR-ban	Változás %-ban	ATP-tételek a teljes behozatal %-ában 2010–2012	ATP-tételek a teljes behozatal %-ában 2013
Az összes termék teljes behozatala	4 052 937	4 433 584	380 647	9,4 %
ATP-termékek behozatala	1 107 696	1 456 242	348 546	31,5 %	27,3 %	32,8 %
I. melléklet	561 415	723 787	162 373	28,9 %	13,9 %	16,3 %
II. melléklet	546 282	732 455	186 173	34,1 %	13,5 %	16,5 %
Minden egyéb termék	2 945 241	2 977 342	32 101	1,1 %
Forrás: az Eurostat Comext adatain alapuló számítások

A 2. táblázat az autonóm kereskedelmi preferenciák kihasználását foglalja össze, vagyis azokat a behozatalokat tartalmazza, amelyek ténylegesen részesültek az autonóm kereskedelmi preferenciák és az egyéb alkalmazott vámtarifarendszerek nyújtotta kedvezményekből. A táblázatból az derül ki, hogy az ATP-tételek behozatalának átlagosan mintegy 65 %-a részesült az ATP nyújtotta kedvezményekből. Az ATP felhasználásával lebonyolított, 942 millió EUR összegű behozatal a Pakisztánból 2013-ban az Unióba érkező teljes behozatal 21 %-át képviselte.

2. táblázat: Az EU-27 által Pakisztánból különböző vámtarifarendszerek keretében behozott ATP-termékek (ezer EUR)
	Átlag 2010–2012	2013	Részarány az ATP-behozatalból 2013	Részarány a teljes behozatalból 2013
Az ATP-tételek teljes behozatala	1 107 696	1 456 242
ATP-preferenciák alapján	21 0321	942 374	64,7 %	21,3 %
GSP alapján	1 024 628	353 499	24,3 %	8,0 %
MFN alapján	76 058	160 369	11,0 %	3,6 %
1 Kizárólag a 2012. november 15. és 2012. december 31. közötti időszakra nyújtott autonóm kereskedelmi preferenciákra vonatkozik Forrás: az Eurostat Comext adatain alapuló számítások

A világ többi részéről (a 2007-es bővítés utáni 27 EU-tagállamon kívülről) és a hasonló kereskedelmi preferenciákkal rendelkező (az EU általános vámkedvezmény-rendszere (GSP) alapján nulla százalékos vámtételben részesülő) országokból származó uniós behozatalt a 3. táblázat mutatja. A táblázatból az derül ki, hogy a Pakisztánból származó ATP-tételek behozatala a világ többi részéből az Unióba érkező importnál átlagosan kedvezőbben, viszont a hasonló kereskedelmi preferenciákat élvező országokból származó behozatalnál kedvezőtlenebbül alakult. Az egyik lehetséges magyarázat arra, hogy miért nőtt meg ugrásszerűen (66,2 %) a GSP nulla százalékos vámtételének kedvezményezettjeitől származó behozatal, az EU (2011. január 1-jétől alkalmazandó) GSP származási szabályainak reformja, amely jelentős könnyebbséget biztosít a legkevésbé fejlett országok számára, többek között a textil- és ruházati termékek behozatala tekintetében. A növekedés fő forrása Banglades, amely a GSP keretében nulla százalékos vámtétel kedvezményben részesülő behozatal 65 %-át képviseli.

3. táblázat: Az EU-27 behozatala a világpiacról és a GSP nulla %-os vámtételének kedvezményezettjeitől (ezer EUR)
	Átlag 2010–2012	2013	Változás	Pakisztán részesedése 2010–2012	Pakisztán részesedése 2013
Világ
Teljes behozatal	1 530 617 750	1 520 363 786	-0,7 %	0,3 %	0,3 %
Az összes ATP-tétel behozatala	17 431 666	18 238 834	4,6 %	6,4 %	8,0 %
I. melléklet	11 164 767	11 718 469	5,0 %	5,0 %	6,2 %
II. melléklet	6 266 899	6 520 365	4,0 %	8,7 %	11,2 %
A GSP nulla %-os vámtételének kedvezményezettjei
Az összes ATP-tétel behozatala	994 127	1 652 269	66,2 %
I. melléklet	188 428	333 394	76,9 %
II. melléklet	805 699	1 318 875	63,7 %
Forrás: az Eurostat Comext adatain alapuló számítások

A mellékletben szereplő 11–13. táblázat még részletesebb bontásban (áruosztályonként és vámtarifaszámonként) tünteti fel az ATP keretében érkező behozatalt. Ennek a három táblázatnak és a fent említett többi táblázatnak az együttes vizsgálata azt jelzi, hogy:

A világból érkező teljes uniós behozatalból Pakisztán részesedése 0,3 %-os eltéréssel csaknem változatlan maradt. Az Unió által behozott ATP-termékekből Pakisztán részesedése együttesen véve 6,4 %-ról 8 %-ra emelkedett (lásd a 3. táblázatot). A Pakisztánból származó behozatal részesedése bizonyos termékek tekintetében már az autonóm kereskedelmi preferenciák bevezetését megelőzően is jelentős volt: hat, az ATP hatálya alá tartozó termék behozatalának részaránya haladta meg az 50 %-ot 2 (lásd a 6. táblázatot). 2013-ban tíz, az ATP hatálya alá tartozó termék behozatalának részaránya haladta meg az 50 %-ot 3 .

A nem denaturált etil-alkohol (22071000) az a termék, amelynek behozatala messze a legnagyobb mértékben emelkedett (441 %), ami főleg azzal magyarázható, hogy a termék általában nem tartozik a GSP hatálya alá, hanem azt a legnagyobb kedvezmény elve (MFN) alapján hektoliterenként 19 EUR összegű vám terheli (lásd a mellékletben szereplő 11. és 12. táblázatot). Az autonóm kereskedelmi preferenciák keretében a nem denaturált etil-alkohol Pakisztánból származó behozatalát vámkontingens korlátozta. A végtelen műszál áruosztályába tartozó termékek (54. árucsoport) behozatala szintén jelentősen, 85 %-kal emelkedett, ugyanakkor az ide tartozó termékek az ATP keretében érkező behozatal értékének mindössze 1,7 %-át képviselték (lásd a mellékletben szereplő 13. táblázatot).

A 13. táblázat tartalmazza az ATP keretében érkező, a teljes behozatal értékét tekintve a legjelentősebb áruosztályt, a pamutot (52. árucsoport), amely esetében a behozatal 28,8 %-kal nőtt. Meg kell jegyezni, hogy a pamut és pamutból készült termékek tekintetében Pakisztán Törökország után az Unió második legnagyobb beszállítója. A ruházati cikkek áruosztálya esetében – 61. és 62. árucsoport –, amely együttesen az ATP keretében Pakisztánból érkező behozatal mintegy 34 %-át képviseli, a behozatal 37,4 %-kal, illetve 49,8 %-kal emelkedett. A 63. árucsoportba tartozó ATP-termékek – más készáru textilanyagból – behozatala 6,8 %-kal nőtt.

Az ATP keretében az egyes vámtarifaszámok alatt érkező behozatalok vizsgálata alapján megállapítható (lásd különösen a mellékletben szereplő 12. táblázatot), hogy azok általában a világpiacról érkező uniós import tendenciáját követték, és legtöbb esetben a Pakisztánból származó behozatal kedvezőbben vagy kedvezőtlenebbül alakult, attól függően, hogy az import nőtt vagy csökkent. Huszonhét vámtarifaszám esetében a behozatal több mint 40 %-kal emelkedett, ebből tíz vámtarifaszám esetében több mint 80 %-kal, ugyanakkor 18 vámtarifaszám esetében a behozatal csökkent, amelyből 12 vámtarifaszám esetében több mint 20 %-kal.

A 12. táblázat szerint a behozatal leginkább az 52. árucsoportba tartozó termékek (pamut) 4 és a 61. árucsoportba tartozó termékek (kötött ruházati cikkek) 5 esetében emelkedett. Ugyanakkor a behozatal szintén bizonyos pamut termékek esetében csökkent legnagyobb mértékben 6 . A 63. árucsoportba tartozó legtöbb termék (más készáru textilanyagból) behozatala szintén visszaesett 7 .

Az autonóm kereskedelmi preferenciák miatt elmaradt teljes uniós vámbevétel becsült összege 84,6 millió EUR 8 . Az autonóm kereskedelmi preferenciák keretében behozott 10 legfontosabb termék importérték tekintetében a vámbevétel-kiesés 62 %-át tette ki.

4.2. Az uniós termelésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatások

Ez a fejezet az autonóm kereskedelmi preferenciák uniós gazdaságra gyakorolt, elsősorban az uniós termelés viszonylatában mért lehetséges hatását vizsgálja. Az elemzés az Eurostat Prodcom uniós feldolgozóipari termelésre vonatkozó adatain alapul, ami valószínűsíthetően megfelel az ATP-termékeknek. Ugyanakkor a Prodcom adatainak hiányosságai miatt (pl. néhány tagállam esetében a részletes adatok bizalmasak) és mivel a Kombinált Nómenklatúra 8 számjegyű kódjai nem minden esetben felelnek meg az egyes NACE kódoknak, az alábbi adatok csak tájékoztató jellegű adatoknak tekinthetők, amelyeket összesítve kellett megadni.

A 4. táblázat a 2007-es bővítés utáni 27 EU-tagállam termelési (értékesített termelés) és foglalkoztatási adatait (összes létszám) mutatja a feldolgozóiparban a 2013-as évre vonatkozóan összesen (NACE C.10–C.32 ágazatok), a textíliagyártásban (NACE C.13 és C.20.60 ágazatok), a ruházatitermék-gyártásban (NACE C.14 ágazat), valamint a bőr-, bőrtermék- és lábbeligyártásban (NACE C.15 ágazat). A három alágazatban folyó termelés részaránya a teljes feldolgozóipari termeléshez viszonyítva nem tűnik jelentősnek, míg a foglalkoztatás részaránya jóval fontosabb.

4. táblázat: Az EU-27 termelése és foglalkoztatása a feldolgozóiparban 2013 (ezer)
	Termelés a feldolgozóiparban		Foglalkoztatás a feldolgozóiparban
	Érték (EUR)	Részarány a teljes termelésből	Létszám	Részarány a teljes foglalkoztatásból
Összesen	4 807 491 596		31 537
Textilipar	67 574 110	1,4 %	688	2,2 %
Ruházati ipar	33 111 472	0,7 %	1 176	3,7 %
Bőripar	33 338 444	0,7 %	451	1,4 %
Forrás: az Eurostat Prodcom és a foglalkoztatás adatain alapuló számítások

Az 5. táblázat az EU-27 feldolgozóipari termelésének és foglalkoztatásának változását mutatja be az előző évhez viszonyítva 2010-től 2013-ig. Míg az EU-27 termelése a három alágazatban 2013-ban nőtt, a foglalkoztatás – a bőripar kivételével – visszaesett. Az uniós termelés részletesebb bontását, ami valószínűsíthetően megfelel az ATP-termékek termelésének, a melléklet 14. táblázata tartalmazza. A foglalkoztatási adatokat hasonló bontásban nem lehet megadni, mivel azok csak két számjegyű NACE nemzetgazdasági ágak szintjén állnak rendelkezésre.

5. táblázat: Az EU 27 feldolgozóipari termelésének és foglalkoztatásának változása 2010–2013
	Termelés			Foglalkoztatás
	2011–2010	2012–2011	2013–2012	2011–2010	2012–2011	2013–2012
Összesen	8,6 %	1,2 %	1,2 %	-0,1 %	-1,4 %	-1,4 %
Textilipar	6,8 %	-1,3 %	1,5 %	-0,9 %	-2,2 %	-2,6 %
Ruházati ipar	-2,1 %	1,2 %	6,0 %	-4,4 %	-2,9 %	-4,5 %
Bőripar	17,2 %	-3,3 %	8,6 %	2,2 %	1,2 %	0,2 %
Forrás: az Eurostat Prodcom és a foglalkoztatás adatai

A 6. táblázat az EU piacát mutatja be (az EU-27 termelése az EU-27-en kívülről származó teljes behozatallal együtt, az EU-27-en kívülre szállított teljes export levonásával), amely feltételezhetően megfelel a rendelet hatálya alá tartozó, különböző KN-áruosztályokba tartozó ATP-termékeknek és a Pakisztánból származó ATP-behozatal részarányának.

6. táblázat: Az EU-27 piacán értékesített ATP-termékek és a Pakisztánból származó behozatal részaránya KN-áruosztályonként
KN-áruosztály	Az EU27 piacán értékesített ATP-termékek (milliárd EUR)				A Pakisztánból származó ATP-behozatal részaránya az EU piacán
	2010	2011	2012	2013	2010	2011	2012	2013
07 Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék	157	148	159	169	2,7 %	3,2 %	6,9 %	3,6 %
22 Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet	2 255	2 639	3 124	3 178	0,1 %	0,7 %	0,3 %	1,7 %
41 Nyersbőr és kikészített bőr	1 214	1 547	1 186	1 400	1,3 %	1,4 %	1,7 %	1,6 %
42 Bőráruk	486	523	466	473	15,4 %	16,8 %	19,3 %	20,2 %
52 Pamut	2 796	3 260	2 801	3 142	10,5 %	11,5 %	9,7 %	12,8 %
54 Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálak	1 456	1 851	1 906	1 599	1,0 %	0,7 %	0,6 %	1,6 %
55 Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak	578	706	613	616	8,1 %	7,7 %	7,4 %	11,2 %
61 Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok	14 471	14 917	14 407	14 566	1,1 %	1,3 %	1,3 %	1,7 %
62 Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével	4 327	4 434	3 790	3 906	3,4 %	3,9 %	4,6 %	6,3 %
63 Más készáru textilanyagból	6 826	7 120	5 108	5 134	3,3 %	3,5 %	4,6 %	4,9 %
64 Lábbeli	9 317	9 871	9 630	9 889	0,3 %	0,3 %	0,3 %	0,3 %
Forrás: Az Eurostat Comext és a Prodcom adatain alapuló számítások

Az ATP keretében Pakisztánból érkező behozatal lehetséges hatásait nehéz elkülöníteni számos egyéb olyan tényezőtől, amely befolyásolhatja az uniós termelést, foglalkoztatást és piacot, mint például a több uniós tagállamban tapasztalható gyenge gazdasági fejlődés, az átváltási árfolyamok, a gazdasági ciklusok, a fogyasztói bizalom, a kamatlábak stb. Így nehéz egyértelmű következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy az ATP keretében Pakisztánból érkező uniós behozatal befolyásolta-e az uniós termelést és foglalkoztatást, különösen egyes ágazatokban vagy termékek esetében. Mindazonáltal mérlegelni lehet, hogy az ATP keretében Pakisztánból érkező behozatal hátrányosan érinthette az uniós termelést, amennyiben a következő feltételek teljesültek:

a Pakisztánból érkező ATP-termékek Unióba irányuló behozatala jelentős mértékben nőtt;

a Pakisztánból érkező ATP-behozatal uniós piaci részesedése ugrásszerűen megnőtt és ezen behozatalok uniós piaci részesedése igen jelentős;

az uniós termelés esetében negatív növekedés történt; és

a közvetlenül az ATP-behozatalokhoz kapcsolódó uniós termelés részesedése magas volt.

A 7. táblázat ezeket a tényezőket együttesen mutatja be két számjegyű KN-áruosztályok szintjén (az „uniós ATP-termelés” kifejezés az ATP-termékekhez kapcsolódó uniós termelésre utal). A 7. táblázatban szereplő adatok vizsgálata alapján nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, mivel minden feltétel egyik áruosztály esetében sem teljesül.

Az olyan áruosztályok esetében, mint például a végtelen műszál (54. árucsoport), vágott műszálak (55. árucsoport) és szövetből készült ruházat (62. árucsoport), azt láthatjuk, hogy teljesült az a feltétel, hogy a Pakisztánból származó ATP-termékek behozatala jelentős mértékben emelkedett, és az uniós termelés visszaesett. Ugyanakkor az 54. árucsoportba tartozó ATP-behozatal piaci részesedése csekély. Az 55. és 62. árucsoport esetében az érintett uniós termelés részesedése alacsony, és noha az ATP-behozatal uniós piaci részesedése 2012-höz képest 2013-ban bizonyos mértékig emelkedett, ez a növekedés mégis csekélynek tekinthető.

A 42. árucsoportba tartozó bőráruk uniós termelése csökkent, míg az ATP-behozatal uniós piaci részesedése viszonylag magas volt. Ugyanakkor a 42. árucsoportba tartozó ATP-termékek behozatalának növekedését nem tekinthetjük jelentősnek (az ATP hatálya alá tartozó behozatalt vámkontingens korlátozta).

Azt az általános következtetést lehet levonni, hogy a Pakisztánból származó ATP-behozatal az uniós termelésre nem gyakorolt számottevő hatást. Az ATP-behozatal valószínűleg hozzájárult az uniós piacon folyó importverseny fokozódásához, különösen az olyan áruosztályokban, ahol Pakisztán eddig is az Unió egyik legnagyobb beszállítója volt. Ugyanakkor az importversenyhez való említett hozzájárulást annak tükrében kell vizsgálni, hogy a GSP nulla százalékos vámtételének kedvezményezettjeitől származó behozatal sokkal nagyobb mértékben nőtt.

7. táblázat: Az ATP-termékekhez kapcsolódó behozatal, piac és termelés változása és részaránya
KN-áruosztály	A Pakisztánból származó ATP-behozatal változása – 2013–2012	A Pakisztánból származó ATP-behozatal uniós piaci részesedése – 2012	A Pakisztánból származó ATP-behozatal uniós piaci részesedése – 2013	Az uniós termelés változása – 2013–2012	Az uniós ATP-termelés a NACE ágazatokban – 2013
07 Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék	-10,0 %	6,9 %	3,6 %	8,3 %
22 Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet	441,3 %	0,3 %	1,7 %	-2,6 %
41 Nyersbőr és kikészített bőr	12,7 %	1,7 %	1,6 %	10,9 %	9,2 %
42 Bőráruk	13,2 %	19,3 %	20,2 %	-8,3 %	0,8 %
52 Pamut	28,8 %	9,7 %	12,8 %	2,7 %	3,3 %
54 Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálak	85,0 %	0,6 %	1,6 %	-20,8 %	1,8 %
55 Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak	40,9 %	7,4 %	11,2 %	-3,2 %	0,7 %
61 Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok	37,4 %	1,3 %	1,7 %	7,2 %	12,5 %
62 Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével	49,8 %	4,6 %	6,3 %	-22,9 %	3,8 %
63 Más készáru textilanyagból	6,8 %	4,6 %	4,9 %	-0,2 %	11,0 %
64 Lábbeli	14,0 %	0,3 %	0,3 %	7,0 %	60,7 %
Forrás: Az Eurostat Comext és a Prodcom adatain alapuló számítások

4.3 A pakisztáni foglalkoztatásra, szegénységre és fenntartható fejlődésre gyakorolt hatás

A monszun okozta áradások, amelyek 2010 júliusától szeptemberéig sújtották Pakisztánt, az ország történetében előfordult legsúlyosabb természeti katasztrófának tekinthetők. ENSZ-források szerint az áradás mintegy 20 millió embert, illetve Pakisztán területének 20 %-át, legalább 160 000 km2 területet (Bulgária és Szlovákia területe együttvéve) sújtott, a sürgős humanitárius segélyre szorulók száma pedig elérte a 12 milliót.

A Világbank, az Ázsiai Fejlesztési Bank és a pakisztáni kormány által készített előzetes kár- és szükségletfelmérés becslései szerint az áradások 10 milliárd USD összegű közvetlen és közvetett kárt okoztak, és a kárenyhítéshez, valamint az újjáépítéshez összesen 8,7–10,8 milliárd USD szükséges (ami a GDP 5,8 %-ának, illetve 4,5–5,3 %-ának felel meg) 9 . Az újjáépítési költségek – amennyiben azokat kizárólag a pakisztáni kormány viseli, három évre elosztva – a 2010–2011. évi állami költségvetés viszonylatában az összes kiadás 8–11 %-át jelentenék.

Az áradások legsúlyosabban a mezőgazdaságot érintették: a becsült kár 50 %-a ebben az ágazatban keletkezett. Károk elsősorban a rizs- és a gyapottermesztés területén keletkeztek (a pakisztáni gyapottermesztés csaknem teljes egészében a legsúlyosabban érintett Szind és Pandzsáb tartományokban folyt). A kár- és szükségletfelmérés szerint a kár az ipari ágazatokat kevésbé érintette közvetlenül. Mindazonáltal a gyapottermesztésben, cukornádtermesztésben és más mezőgazdasági terményekben keletkezett veszteségek várhatóan az ipari ágazatokat is jelentősen érintik majd. A feldolgozóipari hozzáadott érték egyharmadát adó textilágazatnak a kétmillió bála gyapotban keletkezett kár miatt valószínűleg akut nyersanyaghiánnyal kell majd szembenéznie.

A kár- és szükségletfelmérés a pakisztáni gazdaság egészére nézve azt állapította meg, hogy a 2010-es áradások a reál GDP növekedésének ütemét, az inflációt, a költségvetési hiány nagyságát és a fizetési mérleget várhatóan igen kedvezőtlenül érintik majd 10 . A pakisztáni gazdaság állapotára már az áradásokat megelőzően is egyre növekvő aggályokkal tekintettek, mivel az ország a 2007/2008-ban bekövetkezett külső és belső megrázkódtatások óta azzal küzdött, hogy visszanyerje stabilitását (lásd a 8. táblázatot).

8. táblázat: A pakisztáni gazdaság növekedési üteme (%-ban, július-június)
	A GDP arányában	2009–2010	2010–2011	2011–2012	2012–2013	2013–2014
GDP		2,6	3,6	3,8	3,7	4,0
Mezőgazdaság	21,2	0,2	2,0	3,6	2,7	2,7
Gyapottisztítás	0,6	7,3	-8,5	13,8	-2,9	-1,3
Ipar	20,4	3,4	4,5	2,6	4,5	3,6
Feldolgozóipar	13,4	1,4	2,5	2,1	4,6	4,5
Szolgáltatás	58,4	3,2	3,9	4,4	5,1	4,4
Forrás: Pakisztáni Statisztikai Hivatal, Gazdasági felmérés – Pakisztán, 2014–2015

Az áradásokra az Unió elsődlegesen a humanitárius segítségnyújtás eszközével reagált. Ezen a téren a válság idején 423 millió EUR összeget meghaladó kötelezettségvállalásával (150 millió EUR az Unió költségvetéséből és 273 millió EUR az Unió tagállamaitól) az Unió volt a legnagyobb humanitárius donor. Az Unió ezenkívül a 2010. szeptember 16-i európai tanácsi következtetésekkel összhangban javaslatot tett egy, az igen jelentős humanitárius segítségnyújtást követő és a gazdaság mielőbbi helyreállítását célzó csomagra. A pakisztáni kormány azonban arról a döntéséről tájékoztatta a nemzetközi közösséget, többek között az Uniót is, mely szerint az áradásokat követő helyreállításról és újjáépítésről teljes egészében maga gondoskodik. Az Európai Bizottság az uniós humanitárius segítségnyújtáson túlmenően – a 2011–2013 közötti időszakra szóló, Pakisztánra vonatkozó többéves indikatív program részeként – 225 millió EUR összeget különített el fejlesztési együttműködésre. Ennek középpontjában a vidékfejlesztés és az oktatás állt. A programok keretében a pakisztáni kormánnyal egyetértésben – ahol csak lehetséges és indokolt volt – figyelembe vették az áradások következményeit. Ezzel összefüggésben az autonóm kereskedelmi preferenciák nyújtásának célja a pakisztáni gazdaság közép- és hosszú távú helyreállításának és fellendítésének elősegítése volt azáltal, hogy növeljék a Pakisztánból az Unióba irányuló kivitelt. A 84,6 millió EUR összegű vámbevétel-kiesés az egyik jele lehet annak, hogy az említett növekvő kivitel milyen mértékben érintette az Unió költségvetését.

A 9. táblázat néhány, Pakisztánt Dél-Ázsiával és a közepes jövedelmű országokkal összehasonlító gazdasági és humán fejlettségi mutatót tartalmaz. A táblázatból kitűnik, hogy noha a legtöbb mutató esetében Pakisztán kedvező helyzetben van, az ország mégis elmarad dél-ázsiai szomszédaitól és a többi közepes jövedelmű országtól. Ugyanez a helyzet Pakisztán humán fejlettségi mutatójával, amelynek értéke 2013-ban 0,537 volt, ami azt jelenti, hogy Pakisztán az alacsony humán fejlettségű országok csoportjába tartozik és nem éri el a dél-ázsiai országok 0,588 pontos átlagát. Összességében véve a humán fejlettségi mutató alapján Pakisztán a 183 ország közül a 146. helyen áll.

9. táblázat: A Pakisztánra, Dél-Ázsiára és a közepes jövedelmű országokra vonatkozó fejlettségi mutatók
	Pakisztán		Dél-Ázsia		Közepes jövedelmű országok
	2010	2013	2010	2013	2010	2013
GDP-növekedés (éves %)	1,6	4,4	9,1	6,6	7,6	5,8
Egy főre jutó GDP (a 2005-ös bázisév árain, USD)	748	790	940	1,077	1,139	1,273
Egy főre jutó GDP-növekedés (éves %)	-0,2	2,7	7,7	5,2	6,0	4,3
Egy főre jutó GNI, vásárlóerő-paritás  (a 2011-es bázisév árain, nemzetközi USD)	4 380,2	4 679,9	4 259,1	4 866,0	5 239,6	5 859,0
Kereskedelem (a GDP %-ában)	32,9	33,1	46,3	50,7	56,9	58,4
Közvetlen külföldi befektetések, nettó beáramlás (a GDP %-ában)	1,1	0,6	1,5	1,4	2,2	2,1
Népességnövekedés (éves %)	1,8	1,7	1,3	1,3	1,5	1,5
Születéskor várható élettartam, teljes (években)	66,1	66,6	66,1	66,9	65,7	66,4
Írástudók aránya, felnőtt lakosság egésze (a 15 éves és 15 évnél idősebb népesség %-ában)	55,4		61,4		70,6
Szegénységi arány, 1,25 USD/nap (vásárlóerő-paritás) (a népesség %-ában)	12,7		29,0		25,2
Szegénységi arány, 2 USD/nap (vásárlóerő-paritás) (a népesség %-ában)	50,7		64,7		54,5
Alapfokú iskolai végzettség megszerzése, teljes (az érintett korcsoport %-ában)	66,9	73,1	90,5		91,2
Beiskolázási arány, általános iskola (bruttó, %-ban)	94,8	92,1	110,4		105,7
Forrás: Világbank, World Development Indicators

A foglalkoztatást illetően a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által nemrégiben készített, tisztességes munkáról szóló, Pakisztánra vonatkozó országprofil – a rendelkezésre álló adatokhoz mérten – átfogó képet ad a fennálló helyzetről és a tisztességes munka 10 vizsgált mutatószáma terén elért pakisztáni eredményekről 11 . Pakisztán a legtöbb értékelhető mutatószám tekintetében mind a férfiak, mind a nők helyzetét illetően elért némi előrelépést a 2001–2013 közötti időszakban. Ugyanakkor a nemek közötti, sok esetben jelentős különbségek, melyek a nőket érintik hátrányosan, továbbra is fennállnak. A mellékletben szereplő 15. táblázat a foglalkoztatottak számának, valamint a foglalkoztatás és a népesség arányának (a foglalkoztatásban álló munkaképes korú népesség aránya) alakulását mutatja be Pakisztánban és a tartományaiban, rámutatva a foglalkoztatási arányok bizonyos mértékű csökkenésére. A mellékletben szereplő 16. táblázat a Pakisztánban és tartományaiban jellemző átlagos havi reáljövedelmeket mutatja.

Noha ezek az információk némi áttekintést adnak a munkahelyekkel és a társadalmi feltételekkel kapcsolatos pakisztáni fejleményekről, azonban részletes adatok, például a textilipart illetően a foglalkoztatásra és a bérekre vonatkozó konkrétabb információk, sem nemzeti, sem tartományi szinten nem álltak rendelkezésre. A textilipar ugyanakkor igen fontos szerepet tölt be a pakisztáni gazdaságban. A pakisztáni pénzügyminisztérium szerint a textilipar a GDP mintegy 8 %-át adja, 50–60 %-ban járul hozzá az ország exportjövedelméhez, a teljes feldolgozóipar 46 %-át képviseli, és a feldolgozóiparban dolgozó munkaerő 38 %-át foglalkoztatja.

A pakisztáni gazdaság ellenállóképesnek bizonyult, és az utóbbi időben a fellendülés jeleit mutatta (lásd a fenti 8. táblázatot), még akkor is, ha – többek között – az állandó kiterjedt energiahiány és az ingatag biztonsági helyzet miatt továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie 12 . Ugyanakkor nehéz egyértelmű következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy az autonóm kereskedelmi preferenciák milyen hatást gyakorolhattak a növekedésre, a munkahelyekre és a szegénységre Pakisztánban. Részletesebb elemzés elkészítéséhez a legújabb és releváns adatok nem állnak rendelkezésre. Mindenekelőtt azonban nehéz lenne elkülöníteni az autonóm kereskedelmi preferenciák lehetséges hatását a pakisztáni növekedést, foglalkoztatást és fenntartható fejlődést befolyásoló egyéb külső és belső tényezőktől. Mindazonáltal figyelembe véve az Unió részesedését a Pakisztánból a világ országaiba irányuló exportból, különösen a textil- és ruházati termékek tekintetében, valamint a textilipar viszonylagos fontosságát a pakisztáni gazdaságban, többek között a foglalkoztatásban, az autonóm kereskedelmi preferenciák hozzájárulhattak a gazdaság helyreállításához. Úgy tűnik, hogy ezt az állítást bizonyos mértékig az a tény is alátámasztja, hogy a Pakisztánból az Unióba érkező behozatal – összességében véve és a legfontosabb exportágazatokban – a 2007/2008-as pénzügyi válságból való kilábalást követően 2012-ben visszaesett vagy stagnált, 2013-ban viszont ismét fellendült (lásd a 4. ábrát).

5. Következtetések

A Pakisztán számára nyújtott autonóm kereskedelmi preferenciák részét képezték annak az uniós intézkedéscsomagnak, amely arra irányult, hogy támogatást biztosítson Pakisztán számára az ország történetében legsúlyosabbnak tekinthető áradások pusztító hatásaiból való rövid, közép- és hosszú távú kilábalásban. Az autonóm kereskedelmi preferenciák célja az volt, hogy ebben a példa nélküli helyzetben fellendítse a pakisztáni exportot annak érdekében, hogy ezzel hozzájáruljon az ország jövőbeli gazdasági fejlődéséhez oly módon, hogy a Pakisztánból származó legfontosabb importtermékekre korlátozott időre szóló vámkedvezményeket biztosított, ugyanakkor ezek a kedvezmények csak csekély mértékben érinthették hátrányosan az Unió belföldi piacát.

Néhány jel arra utal, hogy az autonóm kereskedelmi preferenciák elérték azt a célt, hogy elősegítsék a pakisztáni gazdaság helyreállítását. A rendelkezésre álló adatok azt is mutatják, hogy a preferenciák feltehetően csak csekély hatást gyakoroltak az uniós termelésre. A Pakisztánból származó ATP-termékek behozatala mindazonáltal hozzájárulhatott az uniós piacon folyó verseny fokozódásához, különösen az olyan ágazatokban, ahol Pakisztán eddig is az Unió egyik legnagyobb beszállítója volt. Ugyanakkor a GSP nulla százalékos vámtételének kedvezményezettjeitől származó behozatal még jelentősebb növekedése valószínűleg ennél is nagyobb mértékben járult hozzá az importverseny fokozódásához. Mindemellett nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy az autonóm kereskedelmi preferenciák milyen hatással lehettek az uniós gazdaságra, a munkahelyekre, valamint a pakisztáni munkahelyteremtésre, a szegénység felszámolására és az ország fenntartható fejlődésére. Ennek elsősorban az az oka, hogy az autonóm kereskedelmi preferenciák lehetséges hatásait nehéz elkülöníteni más olyan fontos tényezőktől, mint például az általános gazdasági helyzet az Unióban és Pakisztánban, a gazdasági ciklusok, az átváltási árfolyamok, az ipari és foglalkoztatási politikák és programok stb. A konkrét és releváns adatok – különösen a pakisztáni foglalkoztatásra és bérekre vonatkozó adatok – hiánya szintén korlátozó tényező volt.

* * *

(1)

Becslés szerint ez 16 000 EUR értéknek felel meg, amely után 1 300 EUR lett volna a beszedendő vám összege.

(2)

 52082219, 52091200, 52091900, 52111200, 54078100 és 55134100.

(3)

52081219, 52081300, 52082219, 52082296, 52091200, 52091900, 52111200, 54078100, 55132100 és 55134100.

(4)

 Például: 52081219, 52082296, 52092200, 52092900 és 52093200.

(5)

Például: 61012090, 61034200, 61099020 és 61112090.

(6)

Például: 52052300, 52052400, 52081190, 52081216, 52082190, 52085100 és 52093900.

(7)

Például: 63039100, 63039990 és 63049200.

(8)

A vámbevétel-kiesést óvatosan kell kezelni, mivel az az ATP-termékek behozatalán alapul, amelyre az autonóm kereskedelmi preferenciák hiányában lehet, hogy nem került volna sor.

(9)

  http://www.adb.org/sites/default/files/linked-documents/44372-01-pak-oth-02.pdf  

(10)

Pakisztán a gazdasága élénkítése, a fizetésimérleg-válság megelőzése és a tartalékok helyreállítása, a költségvetési hiány mérséklése, valamint a beruházások és a növekedés ösztönzését célzó átfogó szerkezeti reformok végrehajtása érdekében 2013 szeptemberében 6,64 milliárd USD összegű kibővített megállapodást kötött az IMF-fel.

(11)

  http://www.ilo.org/islamabad/whatwedo/publications/WCMS_316668/lang--en/index.htm  

(12)

A 2014–2015. évi pakisztáni gazdasági felmérés szerint a terroristatámadások a 2010–2011. és 2013–2014. pénzügyi évek között becslések szerint átlagosan évi 13 milliárd USD összegű veszteséget okoztak a gazdaságnak.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.11.30.

COM(2015) 591 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Jelentés a Pakisztán számára vészhelyzeti autonóm kereskedelmi preferenciák bevezetéséről szóló 1029/2012/EU rendelet alkalmazásáról és hatásairól

MELLÉKLET

10. táblázat: Az EU-27 által Pakisztánból vámkontingensek keretében behozott ATP-termékek (tonna)
Termék	2012				2013
	Teljes behozatal	ATP-behozatal	Vámkontingens	Vámkontingens kihasználása	Teljes behozatal	ATP-behozatal	Vámkontingens	Vámkontingens kihasználása
22071000	3 032,02	2 952,01	18 750,00	16 %	74 716,98	74 695,66	75 000,00	100 %
41079210	479,17	9,96	89,00	11 %	729,88	353,10	356,00	99 %
41079910	400,13	0,00	90,25	0 %	220,34	144,34	361,00	40 %
42032100	993,95	7,99	361,75	2 %	1 068,89	259,53	1 447,00	18 %
42032910	4 269,71	48,60	1 566,50	3 %	4 682,10	3 216,85	6 266,00	51 %
42032990	654,53	9,89	198,25	5 %	623,19	323,43	793,00	41 %
52052300	1 101,29	0,34	1 790,00	0 %	1 509,93	1 401,53	7 160,00	20 %
52052400	674,68	14,40	1 276,25	1 %	401,97	298,87	5 105,00	6 %
52083900	998,59	7,33	421,25	2 %	1 366,25	1 086,63	1 685,00	64 %
52093900	1 820,27	0,00	689,25	0 %	328,90	250,38	2 757,00	9 %
55095300	5 733,63	203,92	3 061,00	7 %	6 234,29	5 989,51	12 244,00	49 %
61033200	1 142,18	104,19	249,75	42 %	1 333,16	940,00	999,00	94 %
61034200	1 798,83	96,12	568,75	17 %	3 119,10	1 783,72	2 275,00	78 %
61072100	375,57	20,57	167,50	12 %	643,35	410,07	670,00	61 %
61083100	724,38	29,52	374,50	8 %	989,07	679,88	1 498,00	45 %
61099020	700,30	11,70	297,50	4 %	1 554,96	1 172,83	1 190,00	99 %
61112090	746,15	49,07	153,50	32 %	840,70	576,99	614,00	94 %
61159500	8 902,61	340,16	2 263,00	15 %	12 574,46	8 846,62	9 052,00	98 %
62046231	9 913,46	464,74	1 892,75	25 %	13 189,98	7 474,00	7 571,00	99 %
62114290	312,07	0,47	96,50	0 %	287,89	77,86	386,00	20 %
63026000	29 814,76	713,74	9 602,00	7 %	35 074,24	27 826,68	38 408,00	72 %
63029100	6 447,74	159,68	2 499,25	6 %	6 371,77	5 063,23	9 997,00	51 %
64039993	245,61	12,51	60,50	21 %	434,36	243,48	242,00	101 %
64039996	962,47	29,85	363,25	8 %	1 124,29	839,02	1 453,00	58 %
64039998	765,21	27,00	172,75	16 %	724,87	593,98	691,00	86 %
Forrás: Eurostat Comext.

11. táblázat: Az EU-27 behozatala Pakisztánból az ATP keretében (ezer EUR)
Melléklet	Termék	Vám			Import
		MFN	GSP	ATP1	2010–2012 összesített átlag	ATP 20122	Összesen 2013	ATP 2013	Vámbevétel-kiesés
I. melléklet	07123900	12,8 %	9,3 %	0 %	6 684	0	6 014	29	4
	52051200	4,0 %	3,2 %	0 %	13 657	216	20 676	16 417	529
	52052200	4,0 %	3,2 %	0 %	18 864	395	17 346	14 972	490
	52053200	4,0 %	3,2 %	0 %	15 294	218	17 110	13 615	443
	52054200	4,0 %	3,2 %	0 %	3 679	50	3 892	3 423	112
	52081190	8,0 %	6,4 %	0 %	9 104	96	6 193	4 900	320
	52081216	8,0 %	6,4 %	0 %	5 593	11	3 603	2 416	155
	52081219	8,0 %	6,4 %	0 %	30 548	753	64 630	52 321	3 402
	52081300	8,0 %	6,4 %	0 %	16 392	283	21 074	15 648	1 035
	52081900	8,0 %	6,4 %	0 %	26 659	591	40 510	34 632	2 264
	52082190	8,0 %	6,4 %	0 %	5 683	35	2 958	2 127	138
	52082219	8,0 %	6,4 %	0 %	7 255	143	11 485	9 746	634
	52082296	8,0 %	6,4 %	0 %	3 936	9	8 284	5 166	333
	52082900	8,0 %	6,4 %	0 %	8 795	74	12 553	10 665	688
	52085100	8,0 %	6,4 %	0 %	3 400	49	2 355	930	63
	52085200	8,0 %	6,4 %	0 %	15 533	330	22 823	17 654	1 166
	52085990	8,0 %	6,4 %	0 %	4 823	48	5 165	3 217	212
	52091100	8,0 %	6,4 %	0 %	15 294	105	17 711	9 081	608
	52091200	8,0 %	6,4 %	0 %	31 693	309	35 515	28 963	1 873
	52091900	8,0 %	6,4 %	0 %	22 379	629	26 028	21 527	1 430
	52092200	8,0 %	6,4 %	0 %	6 000	255	12 791	8 235	551
	52092900	8,0 %	6,4 %	0 %	5 063	210	12 587	9 364	633
	52093200	8,0 %	6,4 %	0 %	5 773	233	15 656	12 673	829
	52111200	8,0 %	6,4 %	0 %	6 070	3	6 662	5 856	375
	54078100	8,0 %	6,4 %	0 %	9 941	171	20 356	17 804	1 152
	54078200	8,0 %	6,4 %	0 %	3 526	0	4 560	2 010	130
	55131120	8,0 %	6,4 %	0 %	8 379	103	13 977	9 534	623
	55132100	8,0 %	6,4 %	0 %	12 838	52	18 322	11 992	779
	55134100	8,0 %	6,4 %	0 %	11 893	255	20 085	14 816	969
	61012090	12,0 %	9,6 %	0 %	7 171	110	16 424	7 253	671
	61121200	12,0 %	9,6 %	0 %	3 825	66	5 428	2 406	240
	61161020	8,0 %	6,4 %	0 %	16 727	209	19 297	12 385	811
	61161080	8,9 %	7,1 %	0 %	21 629	154	21 682	14 032	1 016
	61169200	8,9 %	7,1 %	0 %	23 049	368	23 077	17 103	1 248
	61169300	8,9 %	7,1 %	0 %	8 478	100	10 772	5 138	376
	62019300	12,0 %	9,6 %	0 %	6 052	132	13 437	5 912	591
	62034319	12,0 %	9,6 %	0 %	5 778	27	9 066	3 369	332
	62042280	12,0 %	9,6 %	0 %	6 517	35	6 444	2 972	291
	62046290	12,0 %	9,6 %	0 %	9 165	52	12 810	7 474	727
	62079100	12,0 %	9,6 %	0 %	11 317	137	13 662	8 748	858
I. melléklet	62089100	12,0 %	9,6 %	0 %	6 764	45	10 333	5 873	572
	62114310	12,0 %	9,6 %	0 %	3 985	93	5 077	2 687	270
	62160000	7,6 %	6,0 %	0 %	10 010	239	10 915	4 921	326
	63039100	12,0 %	9,6 %	0 %	23 112	2	17 015	3 561	343
	63039290	12,0 %	9,6 %	0 %	18 081	0	21 943	2 670	258
	63039990	12,0 %	9,6 %	0 %	4 489	0	3 090	542	52
	63049200	12,0 %	9,6 %	0 %	6 712	9	5 548	1 990	192
	63071090	7,7 %	6,1 %	0 %	11 813	38	15 822	6 472	400
	63079099	6,3 %	5,0 %	0 %	21 995	21	19 688	5 298	269
I. melléklet összesen				0 %	561 415	7 462	732 455	480 538	31 780
II. melléklet	22071000	19,2 EUR/hl	19,2 EUR/hl	0 %	9 890	1 808	53 537	52 582	17 912
	41079210	5,5 %	2,0 %	0 %	11 169	68	17 073	8 619	191
	41079910	6,5 %	3,0 %	0 %	8 391	0	4 976	3 415	103
	42032100	9,0 %	5,5 %	0 %	15 373	109	15 388	4 378	260
	42032910	9,0 %	5,5 %	0 %	51 811	644	63 429	38 295	2 186
	42032990	7,0 %	3,5 %	0 %	17 014	0	16 532	7 340	274
	52052300	4,0 %	3,2 %	0 %	10 341	2	5 650	5 059	164
	52052400	4,0 %	3,2 %	0 %	6 749	71	1 717	1 250	43
	52083900	8,0 %	4,5 %	0 %	5 019	12	5 933	3 728	171
	52093900	8,0 %	4,5 %	0 %	9 363	0	2 190	1 340	61
	55095300	4,0 %	3,2 %	0 %	15 665	265	16 320	15 306	501
	61033200	12,0 %	9,6 %	0 %	8 466	309	11 038	3 859	401
	61034200	12,0 %	9,6 %	0 %	18 474	449	30 253	14 668	1 467
	61072100	12,0 %	9,6 %	0 %	3 565	37	4 879	2 934	301
	61083100	12,0 %	9,6 %	0 %	7 669	83	8 772	4 909	484
	61099020	12,0 %	9,6 %	0 %	6 634	45	12 238	6 631	650
	61112090	12,0 %	9,6 %	0 %	6 518	467	10 721	7 098	780
	61159500	12,0 %	9,6 %	0 %	51 619	2 236	78 070	57 213	5 744
	62046231	12,0 %	9,6 %	0 %	101 010	4 249	161 377	86 081	8 731
	62114290	12,0 %	9,6 %	0 %	3 544	3	2 823	469	46
	63026000	12,0 %	9,6 %	0 %	124 402	1 504	145 489	98 899	9 722
	63029100	12,0 %	9,6 %	0 %	27 171	322	25 268	17 174	1 733
	64039993	8,0 %	4,5 %	0 %	2 827	114	4,630	2,599	124
	64039996	8,0 %	4,5 %	0 %	11 339	317	12 102	7,540	361
	64039998	7,0 %	3,5 %	0 %	12 259	455	13 384	10,452	387
II. melléklet összesen					546,282	13 569	723 787	461 836	52 796
Mindösszesen					1 107 696	21 032	1 456 242	942 374	84 576
1. A II. mellékletben szereplő termékekre kizárólag a rendeletben előírt vámkontingensen belüli vámmentesség keretében alkalmazandó 2. A 2012. november 15. és 2012. december 31. közötti időszakra vonatkozik Forrás: Eurostat Comext

12. táblázat: A Pakisztánból származó ATP-behozatalokkal kapcsolatos relatív mutatók
Melléklet	Termék	A teljes ATP-behozatal megoszlása	Az ATP kihasználása – 2013	A GSP kihasználása – 2013	A Pakisztánból származó behozatal változása – 2013/2010–2012	A világpiacról származó behozatal változása – 2013/2010–2012	Pakisztán részesedése a világpiacról származó uniós behozatalból – 2010–2012	Pakisztán részesedése a világpiacról származó uniós behozatalból – 2013
I. melléklet	07123900	0,0 %	0,5 %	0,9 %	-10,0 %	14,2 %	10,4 %	8,2 %
	52051200	1,7 %	79,4 %	15,5 %	51,4 %	4,8 %	10,7 %	15,4 %
	52052200	1,6 %	86,3 %	11,5 %	-8,0 %	8,0 %	15,8 %	13,5 %
	52053200	1,4 %	79,6 %	14,7 %	11,9 %	14,5 %	28,4 %	27,8 %
	52054200	0,4 %	88,0 %	11,4 %	5,8 %	-6,2 %	21,1 %	23,8 %
	52081190	0,5 %	79,1 %	14,2 %	-32,0 %	-28,3 %	16,5 %	15,6 %
	52081216	0,3 %	67,0 %	18,4 %	-35,6 %	-14,0 %	15,1 %	11,3 %
	52081219	5,6 %	81,0 %	10,3 %	111,6 %	64,7 %	39,6 %	50,9 %
	52081300	1,7 %	74,3 %	21,6 %	28,6 %	5,2 %	49,4 %	60,3 %
	52081900	3,7 %	85,5 %	11,1 %	52,0 %	26,6 %	37,2 %	44,7 %
	52082190	0,2 %	71,9 %	23,1 %	-47,9 %	-38,7 %	27,4 %	23,3 %
	52082219	1,0 %	84,9 %	13,7 %	58,3 %	52,0 %	79,2 %	82,5 %
	52082296	0,5 %	62,4 %	19,7 %	110,5 %	12,0 %	36,1 %	67,7 %
	52082900	1,1 %	85,0 %	11,3 %	42,7 %	6,9 %	26,6 %	35,6 %
	52085100	0,1 %	39,5 %	58,2 %	-30,7 %	-6,7 %	27,1 %	20,1 %
	52085200	1,9 %	77,4 %	21,1 %	46,9 %	40,1 %	27,2 %	28,6 %
	52085990	0,3 %	62,3 %	33,7 %	7,1 %	-6,5 %	15,7 %	18,0 %
	52091100	1,0 %	51,3 %	15,4 %	15,8 %	-0,1 %	42,0 %	48,7 %
	52091200	3,1 %	81,6 %	13,7 %	12,1 %	8,8 %	70,1 %	72,2 %
	52091900	2,3 %	82,7 %	16,3 %	16,3 %	17,7 %	51,0 %	50,4 %
	52092200	0,9 %	64,4 %	31,7 %	113,2 %	55,7 %	27,9 %	38,2 %
	52092900	1,0 %	74,4 %	22,2 %	148,6 %	33,4 %	22,8 %	42,5 %
	52093200	1,3 %	80,9 %	16,1 %	171,2 %	36,1 %	19,5 %	38,9 %
	52111200	0,6 %	87,9 %	8,4 %	9,8 %	9,3 %	89,7 %	90,1 %
	54078100	1,9 %	87,5 %	7,4 %	104,8 %	59,2 %	67,2 %	86,5 %
	54078200	0,2 %	44,1 %	24,3 %	29,3 %	9,8 %	13,3 %	15,6 %
	55131120	1,0 %	68,2 %	23,9 %	66,8 %	11,3 %	25,4 %	38,1 %
	55132100	1,3 %	65,5 %	20,7 %	42,7 %	8,9 %	42,0 %	55,0 %
	55134100	1,6 %	73,8 %	23,8 %	68,9 %	55,2 %	80,6 %	87,7 %
	61012090	0,8 %	44,2 %	24,9 %	129,1 %	2,9 %	6,7 %	14,9 %
	61121200	0,3 %	44,3 %	24,8 %	41,9 %	-13,6 %	2,4 %	3,9 %
	61161020	1,3 %	64,2 %	25,7 %	15,4 %	12,1 %	7,8 %	8,0 %
	61161080	1,5 %	64,7 %	24,0 %	0,2 %	0,1 %	10,4 %	10,5 %
	61169200	1,8 %	74,1 %	18,3 %	0,1 %	-5,8 %	42,2 %	44,8 %
	61169300	0,5 %	47,7 %	39,7 %	27,0 %	1,9 %	4,6 %	5,7 %
	62019300	0,6 %	44,0 %	34,8 %	122,0 %	7,1 %	0,5 %	1,1 %
	62034319	0,4 %	37,2 %	39,4 %	56,9 %	6,1 %	1,3 %	1,9 %
	62042280	0,3 %	46,1 %	41,3 %	-1,1 %	-9,3 %	28,6 %	31,2 %
	62046290	0,8 %	58,3 %	34,1 %	39,8 %	4,0 %	2,9 %	3,9 %
	62079100	0,9 %	64,0 %	29,0 %	20,7 %	-13,1 %	23,6 %	32,8 %
I. melléklet	62089100	0,6 %	56,8 %	28,5 %	52,8 %	-1,2 %	7,6 %	11,7 %
	62114310	0,3 %	52,9 %	40,4 %	27,4 %	-8,5 %	4,7 %	6,6 %
	62160000	0,5 %	45,1 %	37,5 %	9,0 %	-1,1 %	5,5 %	6,0 %
	63039100	0,4 %	20,9 %	44,0 %	-26,4 %	-21,0 %	17,5 %	16,3 %
	63039290	0,3 %	12,2 %	43,6 %	21,4 %	1,4 %	4,1 %	4,9 %
	63039990	0,1 %	17,5 %	19,7 %	-31,2 %	-25,6 %	6,4 %	6,0 %
	63049200	0,2 %	35,9 %	59,5 %	-17,3 %	-2,5 %	6,8 %	5,8 %
	63071090	0,7 %	40,9 %	28,0 %	33,9 %	2,6 %	10,7 %	14,0 %
	63079099	0,6 %	26,9 %	53,1 %	-10,5 %	1,4 %	2,1 %	1,9 %
I. melléklet összesen		51,0 %	65,6 %	22,3 %	30,5 %	4,0 %	9,0 %	11,2 %
II. melléklet	22071000	5,6 %	98,2 %	0,0 %	441,3 %	70,5 %	3,8 %	11,9 %
	41079210	0,9 %	50,5 %	46,1 %	52,9 %	15,3 %	6,5 %	8,6 %
	41079910	0,4 %	68,6 %	29,9 %	-40,7 %	-38,9 %	10,8 %	10,5 %
	42032100	0,5 %	28,4 %	62,5 %	0,1 %	-1,5 %	36,9 %	37,5 %
	42032910	4,1 %	60,4 %	31,6 %	22,4 %	12,2 %	18,9 %	20,6 %
	42032990	0,8 %	44,4 %	43,7 %	-2,8 %	-12,7 %	13,1 %	14,6 %
	52052300	0,5 %	89,5 %	9,6 %	-45,4 %	12,1 %	7,8 %	3,8 %
	52052400	0,1 %	72,8 %	21,7 %	-74,6 %	-5,3 %	8,2 %	2,2 %
	52083900	0,4 %	62,8 %	26,9 %	18,2 %	-21,1 %	6,6 %	9,9 %
	52093900	0,1 %	61,2 %	22,9 %	-76,6 %	-13,2 %	12,2 %	3,3 %
	55095300	1,6 %	93,8 %	4,4 %	4,2 %	1,9 %	18,3 %	18,7 %
	61033200	0,4 %	35,0 %	32,7 %	30,4 %	16,6 %	18,6 %	20,8 %
	61034200	1,6 %	48,5 %	39,6 %	63,8 %	18,6 %	7,3 %	10,1 %
	61072100	0,3 %	60,1 %	23,9 %	36,9 %	-5,4 %	1,6 %	2,3 %
	61083100	0,5 %	56,0 %	26,2 %	14,4 %	-11,4 %	1,7 %	2,2 %
	61099020	0,7 %	54,2 %	30,8 %	84,5 %	28,5 %	0,4 %	0,6 %
	61112090	0,8 %	66,2 %	23,3 %	64,5 %	-1,8 %	0,5 %	0,8 %
	61159500	6,1 %	73,3 %	21,5 %	51,2 %	6,2 %	5,6 %	8,0 %
	62046231	9,1 %	53,3 %	38,9 %	59,8 %	2,8 %	6,9 %	10,8 %
	62114290	0,0 %	16,6 %	67,0 %	-20,4 %	-21,6 %	2,4 %	2,5 %
	63026000	10,5 %	68,0 %	14,9 %	17,0 %	1,2 %	16,2 %	18,7 %
	63029100	1,8 %	68,0 %	20,1 %	-7,0 %	-4,6 %	16,2 %	15,8 %
	64039993	0,3 %	56,1 %	37,6 %	63,8 %	-15,9 %	0,6 %	1,1 %
	64039996	0,8 %	62,3 %	23,9 %	6,7 %	-1,0 %	1,1 %	1,2 %
	64039998	1,1 %	78,1 %	15,4 %	9,2 %	-1,2 %	1,2 %	1,4 %
II. melléklet összesen		49,0 %	63,8 %	26,3 %	32,5 %	5,0 %	4,9 %	6,2 %
Mindösszesen		100,0 %	64,7 %	24,3 %	31,5 %	4,6 %	6,4 %	8,0 %
Forrás: az Eurostat Comext adatain alapuló számítások

13. táblázat: A Pakisztánból származó ATP-termékek behozatala két számjegyű KN-áruosztályonként (ezer EUR)
	A Pakisztánból származó teljes behozatal áruosztályonként		A Pakisztánból származó behozatal ATP tételek szerint, áruosztályonként		Az áruosztályonkénti ATP-tételek részaránya a teljes behozatalból		A teljes ATP-behozatal részaránya	A Pakisztánból származó teljes behozatal részaránya	Pakisztán részesedése a világpiacról származó uniós behozatalból (ATP-tételek szerint, áruosztályonként)	Változás 2013/2010-2012
Áruosztály	Átlag 2010–2012	2013	Átlag 2010–2012	2013	Átlag 2010–2012	2013	2013	2013	2013	Teljes1	ATP
07 Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék	9 738	10 456	6 684	6 014	68,6 %	57,5 %	0,4 %	0,1 %	8,2 %	45,4 %	-10,0 %
22 Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet	16 649	61 237	9 890	53 537	59,4 %	87,4 %	3,7 %	1,2 %	11,9 %	13,9 %	441,3 %
41 Nyersbőr és kikészített bőr	80 664	97 989	19 560	22 048	24,2 %	22,5 %	1,5 %	0,5 %	8,9 %	24,3 %	12,7 %
42 Bőráruk	283 531	313 620	84 197	95 348	29,7 %	30,4 %	6,5 %	2,2 %	20,6 %	9,5 %	13,2 %
52 Pamut	520 764	528 745	312 958	403 099	60,1 %	76,2 %	27,7 %	9,1 %	27,6 %	-39,5 %	28,8 %
54 Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálak	18 779	27 502	13 467	24 916	71,7 %	90,6 %	1,7 %	0,6 %	47,3 %	-51,3 %	85,0 %
55 Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak	146 262	141 701	48 774	68 704	33,3 %	48,5 %	4,7 %	1,5 %	38,2 %	-25,1 %	40,9 %
61 Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok	480 773	584 756	183 825	252 652	38,2 %	43,2 %	17,3 %	5,7 %	4,1 %	11,8 %	37,4 %
62 Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével	684 861	797 656	164 142	245 945	24,0 %	30,8 %	16,9 %	5,5 %	6,1 %	6,0 %	49,8 %
63 Más készáru textilanyagból	956 563	972 561	237 773	253 863	24,9 %	26,1 %	17,4 %	5,7 %	9,1 %	0,0 %	6,8 %
64 Lábbeli	50 910	55 952	26 425	30 116	51,9 %	53,8 %	2,1 %	0,7 %	1,2 %	5,5 %	14,0 %
Összesen	3 249 493	3 592 175	1 107 696	1 456 242	34,1 %	40,5 %	100,0 %	32,8 %	8,0 %	-0,3 %	31,5 %
1. Áruosztály összesen, kivéve ATP-behozatal Forrás: az Eurostat Comext adatain alapuló számítások

14. táblázat: Az EU27 ATP-termékekhez kapcsolódó termelése KN-áruosztályonként (ezer EUR)
KN-áruosztály	Az EU27 ATP-termékekhez kapcsolódó termelése				Az EU27 termelésének változása
	2010	2011	2012	2013	2011–2010	2012–2011	2013–2012
07 Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék	97 500	85 312	92 394	100 025	-12,5 %	8,3 %	8,3 %
22 Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet	2 076 767	2 378 775	2 858 900	2 783 886	14,5 %	20,2 %	-2,6 %
41 Nyersbőr és kikészített bőr	1 406 613	1 707 546	1 433 865	1 590 286	21,4 %	-16,0 %	10,9 %
42 Bőráruk	110 873	87 433	80 375	73 723	-21,1 %	-8,1 %	-8,3 %
52 Pamut	2 013 171	2 218 134	2 173 155	2 231 336	10,2 %	-2,0 %	2,7 %
54 Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálak	1 235 002	1 500 000	1 500 000	1 187 280	21,5 %	0,0 %	-20,8 %
55 Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak	410 266	482 881	467 576	452 638	17,7 %	-3,2 %	-3,2 %
61 Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok	3 572 623	3 361 686	3 556 891	3 811 751	-5,9 %	5,8 %	7,2 %
62 Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével	1 686 308	1 583 057	1 503 175	1 159 567	-6,1 %	-5,0 %	-22,9 %
63 Más készáru textilanyagból	4 086 897	4 225 649	3 367 569	3 360 456	3,4 %	-20,3 %	-0,2 %
64 Lábbeli	7 821 121	9 029 324	9 136 496	9 774 446	15,4 %	1,2 %	7,0 %
Forrás: az Eurostat Comext adatain alapuló számítások

15. táblázat: Foglalkoztatás Pakisztánban
	Foglalkoztatottak száma (millió)						A foglalkoztatás és a népesség aránya (%)
	2010–2011			2012–2013			2010–2011			2012–2013
	Összesen	Férfi	Nő	Összesen	Férfi	Nő	Összesen	Férfi	Nő	Összesen	Férfi	Nő
Pakisztán	53,84	41,73	12,11	56,01	43,49	12,52	51,89	80,64	23,01	51,34	79,54	22,8
Pandzsáb	32,26	23,59	8,67	33,43	24,48	8,95	54,38	81,06	28,53	53,65	80,03	28,07
Szindh	13,36	11,22	2,14	13,96	11,75	2,21	52,2	81,65	16,78	51,41	81,2	17,15
Északnyugati határtartomány (Khyber Pakhtunkhwa)	6,05	4,97	1,08	6,14	5,04	1,10	43,23	75,14	14,68	41,78	72,31	14,24
Beludzsisztán	2,17	1,95	0,22	2,48	2,22	0,26	50,12	84,89	9,11	50,48	83,9	10,66
Forrás: Pakisztáni munkaerő-felmérés, 2012–2013, és az ILO tisztességes munkáról szóló, Pakisztánra vonatkozó országprofilja, 2014