EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.9.23.

COM(2015) 490 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: azonnali operatív, költségvetési és jogi intézkedések az európai migrációs stratégia keretében

Bevezetés

Nap mint nap emberek ezrei kényszerülnek az erőszak elől menekülve elhagyni otthonukat, hogy hazájukban vagy külföldön keressenek menedéket. Az otthonukat elhagyni kényszerülők tömege hatalmas méreteket ölt, mivel a konfliktusok nem csillapodnak, és az érintettek száma egyre emelkedik. Világszerte mintegy 60 millióan hagyták el az otthonunkat – a világ a második világháború óta nem volt tanúja annak, hogy ilyen sok ember menekül a konfliktusok elől.

A jelenleg határainkra érkező nagyszámú menekült, migráns és lakóhelyét elhagyni kényszerült személy próbára teszi az Európai Uniót. A Bizottság által májusban előterjesztett európai migrációs stratégia kimondja, hogy a migrációkezeléshez átfogó megközelítésre van szükség. Azóta több intézkedést is bevezettek – többek között elfogadtak két szükséghelyzeti programot azzal a céllal, hogy a leginkább érintett tagállamokból más uniós tagállamokba helyezzenek át 160 000 nemzetközi védelemre szoruló személyt. A mostani menekültügyi válság azonban további azonnali intézkedéseket tesz szükségessé.

E közlemény célja a következő hat hónapban meghozandó, kiemelt intézkedések megállapítása. A jelenlegi helyzet stabilizálására irányuló rövid távú intézkedéseket olyan hosszabb távú intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek egy időt álló, szilárd rendszert kívánnak kialakítani.

Ehhez nem kell mindent az alapoktól elkezdenünk: már rendelkezünk olyan jogszabályokkal, pénzügyi forrásokkal és szabályozásokkal, amelyek arra szolgálnak, hogy megbirkózzunk a jelenlegi helyzettel. A probléma az, hogy sok esetben ezeket nem hajtották végre, nem ismerik vagy nem használják ki kellőképpen.

A kiemelt intézkedések felsorolása (lásd az I. mellékletet) meghatározza az alábbiak tekintetében haladéktalanul szükséges, kulcsfontosságú intézkedéseket: i. operatív intézkedések; ii. költségvetési támogatás iii. az uniós jog végrehajtása, valamint iv. a soron következő jogalkotási lépések. A Bizottság saját felelősségi körén belül már megkezdte a szóban forgó intézkedések végrehajtását. Most arra van szükség, hogy ezt a tagállamok koordinált fellépése is kiegészítse.

Együtt kell megmutatnunk a világ számára, hogy az Unió képes kezelni ezt a válságot. Ehhez arra van szükség, hogy az összes tagállam kivegye a részét a szolidaritás és a felelősség egyensúlyának fenntartásából.

II. Milyen lépésekre került sor eddig?

Az európai migrációs stratégia májusban kimondta, hogy a migrációkezeléshez átfogó megközelítésre van szükség: a közvetlenül fenyegető válság leküzdése mellett, az Unión belül és annak határain túl tett olyan intézkedésekre, amelyeknek az a célja, hogy átalakítsuk a védelemre szorulókkal szembeni kötelezettségeink teljesítésének és a leginkább érintett tagállamok segítésének módját, tiszteletben tartsuk az Unió nemzetközi menekültügyi kötelezettségeit, visszaküldjük hazájukba azokat, akik nem szorulnak védelemre, igazgassuk külső határainkat, továbbá kezeljük először is azokat a kiváltó okokat, amelyek következtében az emberek veszélyes útra indulnak Európa felé, valamint megvizsgáljuk Európa legális migrációval kapcsolatos hosszú távú igényeit.

A stratégia a felelősség és a szolidaritás kiegyensúlyozásának kettős logikája mentén épül fel. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az összes tagállamnak támogatást kell kínálnia, másrészt pedig azt, hogy a legnagyobb nyomással szembesülő tagállamokban kiemelt prioritássá kell tenni a rendezett folyamat helyreállítását. Mindkét területen javítanunk kell, ha vissza kívánjuk állítani a helyzet stabilitását.

A stratégia végrehajtása megkezdődött.

A tagállamok szolidaritásról tettek tanúbizonyságot, és megállapodtak abban, hogy 160 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt áthelyeznek a leginkább érintett tagállamokból más uniós tagállamokba.

Uniós finanszírozást mozgósítottunk a leginkább érintett tagállamok támogatására; több mint 75 millió EUR szükséghelyzeti finanszírozást különítettünk el a 2014 és 2020 közötti időszakra ütemezett 7 milliárd EUR összegű többéves finanszírozáson felül a migráció, a menekültügy és a határigazgatás terén tett erőfeszítések támogatására.

Megháromszoroztuk tengeri jelenlétünket, háromszorosára növelve a Frontex Poszeidón és Triton közös műveletei rendelkezésére álló forrásokat és eszközöket. 29 tagállam és a schengeni társult országok vesz részt a Frontex, Olaszország, Görögország és Magyarország által koordinált közös műveletekben. A támogatások növelése óta több mint 122 000 emberéletet óvtunk meg. Egyetlen emberélet elvesztése is túl sok, de ennél sokkal több olyan élet menekült meg, amely különben odaveszett volna – ezen a téren 250%-os növekedés következetett be.

Újra megkettőztük erőfeszítéseinket az embercsempészek leküzdése és az emberkereskedő hálózatok felszámolása érdekében, nevezetesen az EUNAVFOR MED tengeri művelet 1 megkezdése révén, ami leszűkítette a hajók utánpótlását, és ennek következtében kevesebben veszélyeztetik az életüket rozoga, tengeri utazásra alkalmatlan hajókon. Ennek eredményeként stabilizálódott a Földközi-tenger középső részén át vezető útvonal, augusztusban – a tavalyihoz hasonlóan – mintegy 115 000-en érkeztek.

Az Unió segítséget nyújt Szíria lakosságának – különösen a belső menekülteknek – és pénzügyi támogatást biztosít a menekülteket legnagyobb számban befogadó szomszédos országoknak. Az Európai Bizottság és a tagállamok együttesen közel 3,9 milliárd EUR-t mozgósítottak a Szíriában lévő szíriaiak, valamint a menekültek és az őket befogadó szomszédos libanoni, jordániai, iraki, törökországi és egyiptomi közösségeknek biztosított humanitárius, fejlesztési, gazdasági és stabilizációs segítségnyújtás keretében. Az Európai Bizottság úgy döntött továbbá, hogy 1,8 milliárd EUR-t különít el az uniós pénzügyi eszközökből, hogy a stabilitással és az irreguláris migráció és a lakóhelyelhagyás afrikai okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alapot hozzon létre.

Közösen kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a következő évben több mint 22 000 embert telepítünk át Európán kívülről, hogy kifejezzük szolidaritásunkat szomszédainkkal. Egyes tagállamok 2 kétoldalú áttelepítési vállalásokat is bejelentettek.

Az elmúlt hónapok európai reakciója döntő fontosságú volt. A mostani menekültügyi válság azonban további sürgős intézkedéseket tesz szükségessé. A válság tartós megoldásához alapvetően meg kell változtatni az Unió migrációs politikáit – szilárd határokat, tisztességes eljárásokat, és olyan rendszert kell biztosítanunk, amely képes felkészülni a problémákra.

Az eddig tett legfontosabb intézkedések

Az európai migrációs stratégia keretében már megtörténtek az alábbi intézkedések: A források és eszközök megháromszorozása, hogy tengeri jelenlétet biztosítsunk a Frontex Poszeidón és Triton közös műveletei keretében. A leginkább érintett tagállamok számára elkülönített szükséghelyzeti finanszírozás megkettőzése. A csempészek elleni fellépés szűkítette a hajók utánpótlását: a Földközi-tenger középső részén át vezető útvonalán átkelő migránsok száma 2015 augusztusában a 2014-es szintre esett vissza. Hamarosan megkezdődhet a már az Unión belül tartózkodó, nemzetközi védelemre szoruló személyek áthelyezése, miután megállapodás született 160 000 személy áthelyezéséről még az idén. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával együttműködésben is folytatódik annak előkészítése, hogy 22 000, még az Unión kívül tartózkodó menekültet telepítsenek át a tagállamokba.

III. Az elkövetkező hat hónap kiemelt intézkedései

A legsürgetőbben azon tagállamokat kell támogatni, amelyek kivételesen nagyszámú menekültet kezelnek a területükön.

Ez az Unión belül és annak határain túl is fellépést igényel. Az Unión belül azáltal, hogy támogatjuk a legnagyobb nyomással szembesülő tagállamokat az eljárások alkalmazásával, pénzügyi és technikai segítségnyújtással, a nyomás méltányos áthelyezési mechanizmus révén történő enyhítésének elősegítésével, valamint közös határaink megerősítésével. Az Unión kívül azáltal, hogy megerősítjük partnerségünket az ideiglenes védelmet biztosító szomszédos országokkal és a legfontosabb tranzitországokkal, finanszírozást biztosítunk az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala, az Élelmezési Világprogram és más, érintett ügynökségek számára, olyan körülményeket teremtve, hogy a menekültek otthonuk közelében tartózkodhassanak, valamint fokozzuk az emberkereskedők és az embercsempészek elleni küzdelmet, és határozottabb diplomáciai fellépést tanúsítunk olyan fontos válságokban, mint amilyen Szíriában alakult ki.

III.1 Operatív intézkedések

A Tanács által az elmúlt napokban elfogadott áthelyezési politika középpontjában a rászoruló tagállamok támogatása áll, és 160 000 nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezését tűzi célul. Ezzel jelentősen – hacsak részben is – enyhülhet a leginkább érintett tagállamokra nehezedő nyomás. Most minden tagállamnak áttelepítési kapcsolattartó pontokat kell kijelölnie, lehetővé téve az adott tagállamba való áthelyezést kérelmezők gyors azonosítását és áthelyezését. A tagállamoknak ugyancsak foglalkozniuk kell a másodlagos migrációs mozgást megakadályozó szabályokkal, amelyek célja, hogy a menekültek áthelyezésük után áthelyezésük helyén maradjanak.

A legsürgetőbb gyakorlati támogatás a migrációs csomópontok területén működő migrációkezelési támogató csoportoktól érkezik majd (lásd a II. mellékletet). A támogató csoportok azonnal kihatnak a láncolat legkritikusabb pontjaira – ahol a leginkább érintett tagállamokhoz olyan nagy számban érkeznek, hogy azt nem tudják hatékonyan kezelni. Az uniós ügynökségek és más uniós tagállamok által küldött személyzet segíti majd a migránsok azonosítását, szűrését és regisztrálását az Unió területére való belépéskor. Ez az első lépés a rászorulók jövőjének biztosítása terén, és még korán lehetőséget nyújt azon személyek azonosítására, akiket vissza kell küldeni a hazájukba. A részt vevő uniós ügynökségek hálózata szintén ösztönözni fogja a migránscsempészéssel szembeni együttműködést, a gyanúsítottak azonosítását és segíti az új nyomozásokat. A támogató csoportok kizárólag a nemzeti hatóságokkal partnerségben tevékenykedhetnek. Csak a nemzeti hatóságok hozhatják létre (az EU-finanszírozás támogatásával) és kezelhetik a jól működő befogadási infrastruktúrát, biztosíthatják az irányítást és a legfontosabb szereplőkkel (pl. a helyi hatóságokkal, a szociális szolgálatokkal, a bűnüldözéssel és a befogadólétesítmények vezetőivel) való kapcsolattartást. A Frontex 3 , az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) 4 , az Europol 5 és az Eurojust 6 szakpolitikai szakértelmet nyújthatnak, megkönnyíthetik a tagállamok közötti közvetlen kommunikációt, és különleges szerepet tölthetnek be a visszatérési intézkedések koordinálásban. Olaszországnak és Görögországnak most elsősorban véglegesíteniük kell az áthelyezésre és a migrációs csomópontok területén működő támogató csoportokra vonatkozó ütemterveiket, és meg kell kezdeniük azok végrehajtását, valamint gondoskodniuk kell a megfelelő befogadási infrastruktúráról.

Az alapvető operatív támogatás másik megnyilvánulását továbbra is a Frontex Tritón és Poszeidón közös műveletei jelentik, egyben a hatékony szolidaritást példázzák, amelyet még jobban ki kell terjeszteni és meg kell ismételni. Ehhez a tagállamoknak gyorsan és aktívan meg kell válaszolniuk a Frontex további eszközök és szakértők rendelkezésre bocsátása iránti megkereséseit. A tagállamoknak e célból több mechanizmus is rendelkezésükre áll, de azokat nem aknázzák ki teljes mértékben.

Ha a válság túl nagy nyomást jelent a tagállamoknak, aktiválhatják az uniós polgári védelmi mechanizmust 7 . A mechanizmus különféle természetbeni támogatást mozgósíthat, többek között modulokat (csoportok és berendezés), szálláshelyeket, orvosi felszereléseket, és egyéb nem élelmiszer segélyt, valamint szakismeretet. A támogatást a részt vevő államok nyújtják, a Bizottság pedig társfinanszírozhatja a segélyszállítmányoknak és a szakértőknek a kérdéses országokba való eljuttatását. Az uniós polgári védelmi mechanizmust 2015-ben két alkalommal aktiválták, hogy egyszer Magyarországnak 8 , egyszer pedig, hogy Szerbiának 9 nyújtsanak segítséget a menekültek és a migránsok minden korábbit meghaladó beáramlása nyomán jelentkező sürgős szükségletek kielégítéséhez.

A tagállamok kérhetik a gyorsreagálású határvédelmi csapatok (Rabit) felvonultatást, hogy azok azonnali határőrizeti támogatást nyújtsanak sürgős vagy kivételes migrációs nyomás esetén (lásd a III. mellékletet). A mechanizmus rövid időtartamra nyújt operatív támogatást. A Frontex tagállamoktól származó, nemzeti technikai és humán erőforrásokat finanszíroz és vonultat fel. A mechanizmust csupán Görögország aktiválta egy alkalommal 2010-ben 10 , amikor jelentősen megemelkedett a Görögország és Törökország szárazföldi határára érkezők száma. A művelet során hetente 26 tagállam közel 200 jól képzett kiküldött tisztviselője segítette görög kollégái munkáját a határterületek ellenőrzésében, valamint az őrizetbe vett illegális bevándorlók azonosításában. A görög-török határon végrehajtott sikeres művelet stabilizálta a helyzetet, és a 2010-es csúcshoz képest csökkentette az érkezők számát.

Az elmúlt hetekben egyes tagállamok a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján ideiglenesen visszaállították a határellenőrzést . Ezt kivételes válsághelyzetek indokolttá tehetik, azonban sohasem jelenthet többet a helyzet stabilizálódását megelőző, rövidtávú intézkedésnél. Jelzésnek kell tekinteni arra, hogy minden államnak sürgősen intézkednie kell a migrációkezelés szokásos folyamatának mihamarabbi visszaállítása érdekében. Ha ezeket az intézkedéseket meghosszabbítják, vagy további intézkedéseket igényelnek, a Bizottság a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján vélemény elfogadásával hivatalos értékelést fogad el a helyzetről. Az áthelyezési program és az uniós fogadóállomások területén dolgozó támogató csoportok maradéktalan megvalósítása révén az elkövetkező hónap során lehetővé kell tenni a határellenőrzések megszüntetését.

Az Uniónak haladéktalanul fokoznia kell az EU külső tevékenységének az európai menekültválság kezelésében játszott szerepéről szóló, közelmúltbeli közös közleményben 11 felvázolt diplomáciai offenzíva végrehajtását. A dokumentum lényegét egy olyan kiegyensúlyozott megközelítés alkotja, amely hangsúlyozza, hogy a migráció kérdésének kezelésében elvárjuk a partnerek támogatását, ugyanakkor pedig megerősíti a támogatást és az együttműködést, amit az Unió fel tud ajánlani ezen erőfeszítések támogatásához.

A 2015. november 11–12-én kerül megrendezésre kerülő, migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozó fontos esemény lesz, amikor ismertetjük az új migrációs prioritásokat az Unió afrikai partnerekhez fűződő kapcsolataiban 12 . Az Unió már fokozta erőfeszítéseit a csúcstalálkozó előkészítésére, együttműködésben minden partnerrel és az érintett nemzetközi szervezetekkel. A stabilitással és az irreguláris migráció és a lakóhelyelhagyás afrikai okainak kezelésével foglalkozó, 1,8 milliárd EUR kezdeti tőke-hozzájárulással rendelkező, szükséghelyzeti vagyonkezelői alap létrehozása már kézzelfoghatóvá tette az Unió hozzájárulását. Ez részét képezheti annak a kétirányú partnerségnek, amely az Afrikából érkező migránsok áramlását kívánja fékezni, valamint a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek visszatérését kívánja ösztönözni.

A nyugat balkáni útvonalról szóló magas szintű konferencián – amelyet az 2015. október 8-i IB Tanáccsal egyidejűleg kerül megrendezésre – megvitatják majd a nyugat balkáni útvonalon jelenleg jelentkező migrációs nyomás megfékezése és a migrációkezelés stabilitásának helyreállítása terén végzendő közös feladatokat. Az Unió által a Nyugat-Balkánnak nyújtott finanszírozás azt kívánja alátámasztani, hogy az Unió eltökélten támogatja a jelentős és rohamosan változó kihívással küzdő szomszédos partnereket. Ez jóval túlmutat a menekülteknek nyújtott humanitárius támogatáson – elősegíti a migrációkezelési kapacitás gyors növelését, és az embercsempészet leküzdésében is központi szerepet játszik.

Az uniós stratégia részeként új operatív együttműködést kell kidolgozni annak érdekében, hogy az Unión belül kifejlesztett és összevont szakértelmet és ismereteket egyre nagyobb mértékben megosszuk az EU-n kívüli partnerekkel. Fokozottabban kell alkalmazni olyan eszközöket, mint a közös szakértői csoportok, az igazgatási megállapodások és az információcsere, hogy összekapcsoljuk az Unión belüli bűnüldözési és migrációkezelési szolgálatokat a szomszédsági partnerek hasonló szolgálataival, a visszatéréssel és a visszafogadással foglalkozó szervezeteket is beleértve. A Frontex, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az Europol és az Eurojust ebben egyaránt szerepet kap.

A menekültválság világméretű jelenség, ezért az Uniónak a globális erőfeszítéseket is támogatnia és ösztönöznie kell. Ez azt jelenti, hogy szorosan együtt kell működünk a nemzetközi szervezetekkel, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával (a továbbiakban: UNCHR), az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjával, a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM), valamint a Vöröskereszttel. Az Unió már jelenleg is fokozza együttműködését az UNCHR-al. A menekültügynek a stratégiai partnerekkel és a regionális partnerekkel folytatott párbeszédekben is kiemelt prioritássá kell válnia.

A hat hónapon belül megvalósítandó kiemelt intézkedések

Az áthelyezési program és a migrációs csomópontok területén működő migrációkezelési támogató csoportok teljes körű megvalósítása. A tagállamoknak ki kell használniuk a meglévő intézkedéseket azáltal, hogy aktiválják a polgári védelmi mechanizmust, és gyorsreagálású határvédelmi csapatokat küldenek. A schengeni térség normalizálása és az ideiglenes belső határellenőrzések megszüntetése. A diplomáciai offenzíva fokozása, és a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozása.

III.2    Költségvetési támogatás

A pénzügyi támogatás haladéktalanul megerősítésre kerül. Az uniós költségvetésnek a menekültügyi, migrációs és határellenőrzési politika alá tartozó területein rendelkezésre álló szükséghelyzeti finanszírozás ebben az évben már megkétszereződött, elérve a 73 millió EUR-t. Ez közvetlen és azonnali támogatást biztosított a válsághelyzetben (lásd a IV. mellékletet). A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapból (ISF) ebben az évben Olaszország például 19 millió EUR, Görögország közel 5 millió EUR szükséghelyzeti finanszírozásban részesült, új kérelmek pedig jelenleg elbírálás alatt vannak. A múlt héten 4 millió EUR került folyósításra Magyarország számára, ezzel együtt Magyarország ebben az évben ezidáig 5 millió EUR azonnali támogatást kapott. Tekintettel a számos elbírálás alatt álló igényre, ez a költségvetési keret már kimerült. A Bizottság jövő héten javaslatot fog tenni ezeknek a tételeknek 100 millió EUR-val történő kiegészítésére.

Ezt egészíti ki az a jelentős összeg (több, mint 300 millió EUR), amely 2015-ben előfinanszírozásként hozzáférhetővé válik a több éves migrációs és határellenőrzési alapok keretében. Az első részletet Görögország a múlt héten kapta meg 33 millió EUR összegben, Olaszország pedig augusztusban, 39,2 millió EUR összegben.

Ez azt jelenti, hogy léteznek elérhető illetve felszabaduló források, ezek gyors rendelkezésére bocsátásához azonban számos államigazgatási szerv elkötelezett együttműködése szükséges, valamint egy jól átgondolt megközelítési mód, amely garantálja a lehető legrövidebb idő alatt a legerőteljesebb hatások elérését. Ilyen megoldás lehetne például a hagyományos befogadási kapacitások kialakítása helyett a már meglévő középületek vagy magáncélú épületek haladéktalan igénybe vétele.

Az uniós ügynökségeknek döntő szerepük van az együttműködés biztosítása és a szakértelem leghatékonyabb kihasználása terén. Ezeknek most a helyszínen a korábban tervezettnél jóval aktívabbaknak kell lenniük. A migrációval kapcsolatos területeken működő uniós ügynökségek rendelkezésére álló forrásokat jelentős mértékben növelni kell. A Bizottság a jövő héten javaslatot fog tenni a három kulcsfontosságú uniós ügynökség teherbírásának javítására 120 új álláshely révén: 60 álláshely létrehozására a Frontexnél, 30 az EASO-nál és 30 az Europolnál. 2015-ben ennek többletköltsége 1,3 millió EUR, amit még 2015 folyamán rendelkezésre kell bocsátani. A három ügynökség hatáskörének további bővítéséhez azonnali kiegészítő forrásokra lenne szükség.

A Bizottságnak szándékában áll javaslatot tenni a migrációs és határellenőrzési alapok 600 millió EUR-val történő növelésére 2016-ban. Ez kiegészítené a szükséghelyzeti áthelyezési program javára előirányzott 780 millió EUR-t. Ez a pótlólagos finanszírozás a migrációs csomópontok támogatását fogja kiegészíteni, segítséget nyújt a leginkább érintett tagállamoknak, az áthelyezéshez nyújtott pénzügyi támogatás megelőlegezését jelenti, valamint erősíti az ügynökségek műveleti képességét erősíti. Valódi előrelépést fog jelenteni a migrációkezelés, befogadás, visszatérés és a határellenőrzések terén felmerülő sürgős szükségletek fedezésében.

Elsőbbséget kell biztosítani a szíriai válság kezelésére szolgáló finanszírozási hiány kiküszöbölésének: Résszint ez a közvetlen kiváltó oka a megnövekedett menekültáradatnak a Földközi-tenger keleti részén. Ez azonban részben a donorok bizonyos fokú fásultságára is visszavezethető. Ha komolyan vesszük azt a célkitűzésünket, mely szerint a menekülteket abban kell segíteni, hogy a lehető legközelebb maradjanak az otthonukhoz, növelnünk kell az e célra fordítható forrásainkat. Az ENSZ becslése szerint a szíriai válság miatt kialakult, ki nem elégített humanitárius szükségletek 2015-ben 4 milliárd EUR-t tesznek ki 13 . A finanszírozási szükségletek mindössze 38%-a került kielégítésre. Ez a hiány drámai hatásokkal jár. Az UNICEF jelentése szerint az elmúlt hónapokban akár 5 millió ember – körülbelül felük gyerek – szenvedett a vízellátás komoly zavaraitól, és ennek következtében esetükben jelentős volt a megbetegedés kockázata. Az EU-nak és a tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk legalább e hiány felének fedezésére.

Az Élelmezési Világprogram, a Vöröskereszt és az Egészségügyi Világszervezet és egyéb partnerek azzal küzdöttek, hogy jelentős hiányok és megszakadások alakultak ki az élelmiszerellátás és az egészségügyi ellátás biztosítása terén. A legtöbb tagállam csökkentette az Élelmezési Világprogramnak nyújtott támogatását, egyesek akár 100 %-kal is (lásd a III. mellékletet). Az UNHCR jelentése szerint már 1,6 millió menekült élelmiszersegélyezését kellett csökkenteni; az EU és más donorok komoly erőfeszítései ellenére 750 000 gyermek nem jár iskolába; és a finanszírozási hiány következtében fennáll a veszély, hogy 70 000 várandós nő nem tud majd biztonságos körülmények között szülni. Ezért nem meglepő, hogy sok menekült arra a következtetésre jut, hogy az Európába való eljutás veszélyei már nem nagyobbak, mint a helyben maradásé. A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy a szíriai menekültek élelmiszerellátásának stabilizálása érdekében állítsák vissza az élelmiszersegélyezés Élelmezési Világprogram keretében történő finanszírozását a 2014-es szintre. A Bizottság 2015-re 200 millió EUR-val fogja növelni a szükséghelyzeti humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem forrásait annak érdekében, hogy azonnal forrásokat biztosítson az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más érintett szervezetek igényeinek kielégítésére a menekültek haladéktalan megsegítése érdekében.

A gyorsan változó helyzetben a rugalmasság döntő fontosságú. A humanitárius segítségnyújtás az Unió rendelkezésére álló egyik legrugalmasabban és leggyorsabban alkalmazható eszköz. 2016-ban ez a költségvetés további 300 millió EUR-val fog kiegészülni a költségvetési tervezetben szereplő javaslathoz képest. Az évszakváltásra tekintettel kritikus fontosságú, hogy az EU a továbbiakban is eleget tudjon tenni a nem kormányzati szervezetektől (NGO-któl) vagy az ENSZ különböző ügynökségeitől érkező azonnali, irányított segítségnyújtás iránti kérelmeknek.

A szíriai menekültek segítésének egyik leghatékonyabb eszköze a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap („Madad alap” 14 – lásd a VI. mellékletet). Induló hozzájárulásként az EU 38 millió EUR-t biztosított az alap létrejöttekor, amelynek további nagymértékű kiegészítéseit tervezi még 2015 folyamán és azt követően. Olaszország szintén hozzájárult az alaphoz 3 millió EUR-val. Németország 5 millió EUR összegű hozzájárulásra vállalt kötelezettséget. Az EU további 100 millió EUR összegű hozzájárulás 2015 végéig történő biztosítását készíti elő. Ez csak az első évben 150 millió EUR mobilizálását fogja jelenteni a vagyonkezelői alap javára. Tekintettel azonban a helyszínen felmerülő szükségletekre, és a már most 440 millió EUR összegre rúgó tekintélyes projektportfólióra, ennél jóval többre lenne szükség. A vagyonkezelői alap melletti egyértelmű és hosszú távú elköteleződés erőteljesen jelezné a menekültek és a nemzetközi közösség felé, hogy az EU támogatására lehet számítani. A Bizottság a jövő héten javasolni fogja, hogy 2015-ben az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt (ENI) erősítsék meg 300 millió EUR-val annak érdekében, hogy meg lehessen növelni a Madad alapot, és hogy segítséget lehessen nyújtani a szíriai menekülteket befogadó harmadik országoknak. Ennek köszönhetően – az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz forrásainak további átirányításával együtt – az ebben a fázisban a vagyonkezelői alapnak nyújtott uniós szintű támogatás összesen több, mint 500 millió EUR-t tehet ki.

A tagállamok hozzájárulásainak arányosnak kell lenniük az uniós finanszírozással: az alapnak el kell érnie legalább az 1 milliárd EUR-t. Ez erőteljes kimutatása lenne globális szinten az Unió arra vonatkozó elkötelezettségének, hogy segítsen a szír menekülteken.

Évek óta nő a Törökországra, Libanonra és Jordániára nehezedő nyomás, mert milliók menekülnek el Szíriából. Vitathatatlan, hogy a valódi kiváltó okok már régóta fennállnak. A politikai zűrzavar kezelése összetett feladat, ám meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket. Az EU a szomszédaival is szorosan együttműködik, hogy segítsen a migráció által támasztott kihívások kezelésében.

 Törökország eddig már 176 millió EUR összegű támogatást kapott a migrációval kapcsolatos intézkedések finanszírozására céljából, a menekülteknek nyújtott közvetlen segítséget is ide értve. Az EU jelenleg megbeszéléseket folytat Törökországgal az uniós források elosztásának oly módon történő átszervezéséről, hogy a 2015-16-os időszakban összesen 1 milliárd EUR álljon rendelkezésre a menekültkérdéssel összefüggő intézkedések finanszírozására, az infrastrukturális támogatásoktól kezdve az egészségügyi szolgáltatásokon át a menekült gyerekek anyanyelvi oktatásáig. A gyors segítségnyújtás érdekében e finanszírozás jelentős részét a „Madad” alapon keresztül fogják nyújtani. Ezzel a jelentős pénzügyi támogatással párhuzamosan a Bizottság átfogó, a bevándorlás minden aspektusára kiterjedő párbeszédet kezdeményezett Törökországgal, amely kiterjed többek között a regisztrációval, visszafogadással és visszatéréssel kapcsolatos kérdésekre, mivel ezeken a területeken Törökországnak hatékonyabban kell eljárnia. Az EU-Törökország közös cselekvési tervet haladéktalanul véglegesíteni kell.

Szerbiában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban a menekültek tízezreinek a régión kívüli országokból való váratlan érkezése jelentősen megterhelte az infrastruktúrát. Bár a legfontosabb cél annak megakadályozása, hogy ez a helyzet elhúzódjon, egyértelmű, hogy ezek az országok kettős segítségre szorulnak: a migrációkezelés és a menekültek segítése rendszerének kiépítéséhez nyújtott segítségre és tanácsadásra, valamint azonnali segítségre ahhoz, hogy képesek legyenek a jelenleg a területükön zajló menekültáramlás kezelésére. Az EU 78 millió EUR-t már rendelkezésre bocsátott a befogadó állomások és a határellenőrzés javítása céljából. Ezen túlmenően július óta 1,7 millió EUR-t bocsátott rendelkezésre humanitárius segítségnyújtás formájában. A Bizottság jelenleg egy további 17 millió EUR értékű csomagot készít elő, mivel aligha valószínű, hogy a közeljövőben megszűnik a nyugat-balkáni régión keresztül érkező menekültáramlás.

Az afrikai stabilitással, valamint az irreguláris migráció és a lakóhelyelhagyás okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap célzott támogatást fog nyújtani a migrációkezelés strukturális hiányosságainak kiküszöbölése céljából. Az alap segítséget fog nyújtani a Száhil és a csád-tavi régióban, Afrika szarva és Észak-Afrika területén zajló válságok kezeléséhez. Célja a stabilitás erősítése e régiókban, és a migrációkezeléshez történő hatékonyabb hozzájárulás. Eddig mindössze két tagállam 15 erősítette meg az uniós szinten nyújtandó 1.8 milliárd EUR összeg biztosításához és növeléséhez való hozzájárulását. A tagállamok hozzájárulásainak arányosnak kell lenniük az uniós finanszírozással.

A migrációs probléma hangsúlyossága egyértelművé teszi az uniós finanszírozás növelésének szükségességét ezeken a területeken. A nehéz helyzetben lévő tagállamok azonban már most többféle, mind anyagi, mind operatív segítséget tudnak igénybe venni. Azokban esetekben, amikor ehhez a már meglévő tervek átalakítása szükséges, e lehetőségnek éppen az a célja, hogy a tagállamok reagálni tudjanak olyan körülményekre, mint például a migrációs válság. Sürgető szükség van a többéves pénzügyi keret rugalmasságának fokozására annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szűkös anyagi források átirányítása ezekre kiemelt területekre. A strukturális alapok, bár hosszú távú perspektíva alapján működnek, mobilizálhatók a migrációval kapcsolatos nehézségek kezeléséhez való segítségnyújtás céljából olyan integrációs intézkedések tekintetében, mint a nyelvoktatás, vagy az alapvető infrastruktúra (például lakhatás biztosítása, szociális infrastruktúra, illetve szükséghelyzetben befogadási központok létesítése) társfinanszírozása Ezen kívül rövid távú finanszírozásra is lehetőség van: a leginkább rászoruló személyeket támogató alapot – amely a 2014-2020-as időszakban összesen 3,8 milliárd euróval rendelkezik – Belgiumban, Spanyolországban és Svédországban már igénybe veszik a migránsok és menekültek támogatása céljából. Az alapból finanszírozható az érkezésük napjától kezdve az élelmezés és a ruházat, vagy a menedékkérők korai beilleszkedési támogatása. Ehhez a meglévő tervek átprogramozására irányuló tagállami kötelezettségvállalás szükséges annak érdekében, hogy az új prioritások megvalósíthatók legyenek.

A hat hónapon belül megvalósítandó kiemelt intézkedések

A leginkább érintett tagállamok 2015-re szóló szükséghelyzeti támogatásának növelése 100 millió EUR-val. A három kulcsfontosságú uniós ügynökség teherbírásának növelése 2015-től 120 új álláshely révén. A leginkább érintett tagállamoknak nyújtott szükséghelyzeti finanszírozás, valamint a Frontex, az EASO és az Europol támogatásának 600 millió EUR-val történő növelése 2016-ra. A tagállamoknak vissza kellene állítaniuk az Élelmezési Világprogramon keresztül történő élelmiszersegélyezést a 2014-es szintre. Ezen kívül 2015-ben 200 millió EUR értékű uniós támogatás kerül mozgósításra humanitárius segélyként a menekültek közvetlen támogatása céljából. A humanitárius segítségnyújtás 300 millió EUR összeggel való növelése 2016-ban annak érdekében, hogy készen álljunk a menekültek olyan alapvető igényeinek kielégítésére, mint az élelem és a szállás. A Szíria javára létrehozott vagyonkezelői alap támogatása az uniós költségvetésből 500 millió EUR-t meghaladó összeghatárig, a tagállamok hozzájárulásaival kiegészítve. A Törökország számára folyósított uniós támogatások elosztásának oly módon történő átrendezése, hogy összesen 1 milliárd EUR álljon rendelkezésre menekültügyi tárgyú intézkedések támogatására. 17 millió EUR mozgósítása Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság részére.

III.3    Az uniós jog alkalmazása

Az európai migrációs stratégia egyszerű elvet követ: segíteni a nemzetközi védelemre szoruló migránsokon és visszaküldeni az EU-n belüli tartózkodásra jogosulatlan migránsokat. Ezen európai migrációs politika végrehajtásához elengedhetetlen, hogy valamennyi tagállam hiánytalanul alkalmazza az irreguláris migrációra és menekültügyre vonatkozóan a közelmúltban Uniós szinten elfogadott közös szabályokat.

A Bizottság a 2000-es évek eleje óta terjeszt elő javaslatokat a közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából (lásd a VII. mellékletet). A Parlament és a Tanács pedig sorra elfogadja ezeket a jogszabályokat.

Európa-szerte közösek a menedékkérők – emberi méltóságukat tiszteletben tartó – befogadására és a menedékjog iránti kérelmek feldolgozására vonatkozó normák, és a független igazságszolgáltatási rendszerek közös kritériumok alapján határozzák meg, jogosult-e a kérelmező nemzetközi védelemre.

A közös európai menekültügyi rendszer lényegét öt különböző jogszabály alkotja (a Dublini Rendelet, a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv, a kvalifikációs irányelv, a befogadási feltételekről szóló irányelv és az EURODAC ujjnyomat-vétellel kapcsolatos szabályai). Ezek mind igencsak új keletűek, a legutóbbiak pedig csak 2015. júliusában léptek hatályba.

Ezen a téren csak kevéssé valósult meg az uniós jog végrehajtása. A Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy valamennyi jogkörével éljen a menekültügyi és migrációs uniós jogszabályok átültetésének és végrehajtásának biztosítása érdekében, és ennek keretében ma újabb kötelezettségszegési eljárásokat indít – 40 új döntés született kötelezettségszegési ügyekben (lásd a VII. mellékletet). A valóság az, hogy például a befogadási feltételekkel, az ujjnyomat-vétellel és a visszatéréssel kapcsolatos meglévő jogszabályok átültetésének elmulasztása súlyosbította az idei válságot.

Különleges figyelmet kell fordítani Görögországra annak érdekében, hogy normalizálódjon a helyzet, és a következő hat hónapon belül megtörténjen a dublini rendszerhez való visszatérés. Geopolitikai helyzeténél fogva az elmúlt hat hónapban Görögországra nehezedett a legnagyobb nyomás. Ezen felül állandó problémák merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy Görögország eleget tesz-e az uniós jogból eredő kötelezettségeinek. 2011 óta, az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint az Európai Bíróság ítéleteit követően a tagállamok felfüggesztik a dublini eljárás keretében történő, Görögországba irányuló átadásokat, mivel a görög menekültügyi eljárás rendszeres zavarainak következtében az átadások az érintett személyek alapvető jogainak megsértését eredményeznék. Görögországnak most biztosítania kell, hogy a felajánlott támogatást valós helyszíni intézkedések finanszírozására fordítja. Ennek érdekében Görögországnak gondoskodnia kell annak biztosításáról, hogy:

alkalmas személyzetet nevez ki a menekültügyi szolgálathoz és az érkezési befogadási szolgálathoz a hatékony határigazgatás (szűrés, azonosítás, ujjnyomat-vétel) és hatékony menekültügyi eljárás biztosítása érdekében;

megfelelő beruházásokra kerül sor az összetett migrációs áramlásokból származó fogadási szükségletek kielégítése érdekében; Görögországnak különösen maximalizálni kell erőfeszítéseit a megfelelő befogadási kapacitás kialakítása céljából, amely kielégíti a jelenlegi migrációs áramlás által támasztott szükségleteket, és megfelelő létesítményeket kell biztosítania az áthelyezési folyamatban érintett személyek elhelyezésére;

az uniós alapok felvételére irányuló jobb eljárásokat és szabályozást alakít ki;

hatékony visszatérési rendszert alakít ki (az önkéntes visszatéréshez nyújtott támogatás illetve kötelező visszatérés).

A hat hónapon belül megvalósítandó kiemelt intézkedések

A tagállamoknak rövid időn belül és teljes körűen végre kell hajtaniuk a menekültüggyel és a migrációval kapcsolatos uniós jogszabályokat.  Helyre kell állítani a nyugalmi állapotot és Görögországban minden szükséges intézkedést meg kell hozni annak érdekében, hogy a dublini eljárás keretében történő, Görögországba irányuló átadásokat hat hónapon belül újra alkalmazni lehessen.

IV.    További jogalkotási lépések: Időt álló, szilárd rendszer

Az azonnali válságkezelést szolgáló rövid távú intézkedések nem jelentenek hosszú távú megoldást. A Lisszaboni Szerződés pontosan ezért rendelkezett közös menekültügyi rendszer kereteinek létrehozásáról. Most nemcsak a korábban előírt intézkedések teljes körű alkalmazására és azok végrehajtásának kikényszerítésére van szükség, hanem fel kell gyorsítani egy valóban európai rendszer összetevőinek létrehozása érdekében még hátralévő munka elvégzését. A migráció sikeres kezeléséhez szükséges szakpolitikák szorosan összefüggenek egymással. A külső határok gyengeségének eredményeként nő a menekültügyi rendszerre nehezedő nyomás. A menekültek belépéskori azonosításának és regisztrálásának hiányosságai aláássák a rendszer egészébe vetett bizalmat. A menedékjogra nem jogosult migránsok visszatérésének alacsony eredményessége kétségeket ébreszt a menekültügyi határozatok értékével kapcsolatban. És amint azt az elmúlt hetek és hónapok eseményei megmutatták, a migráció kiváltó okainak kezelésére és a külső nyomás csökkentésére való képtelenség hatalmas terhet ró az Unióra. Ezért intézkedéseket kell hozni a következő területeken:

i. A közös európai menekültügyi rendszer garantálja, hogy Európa teljesíti az akár ideiglenesen, akár véglegesen nemzetközi védelemre szorulók megsegítésére, valamint a migránsok alapvető jogainak tiszteletben tartására irányuló kötelezettségét. Ez kell, hogy maradjon az alapvető törekvésünk a jelenlegi célok megvalósítása közepette. Az idén a rendszerre nehezedő nyomás azonban egyértelművé teszi, hogy meg kell reformálni a Dublini Rendeletet 16 , valamint biztosítani kell annak maradéktalan végrehajtását. Egy rendezett és méltányos rendszerben helye van annak is, hogy a menedékkérők munkát vállalhassanak: azok a tagállamok, amelyek teljes mértékben alkalmazzák a jelenlegi szabályozás alapján megengedett legfeljebb 9 hónapot, azonnal kötelezettséget vállalhatnának arra, hogy az áthelyezési programok keretében érkező menedékkérők számára engedélyezik a munkavállalást. Ezen túlmenően, a hosszú, elnyújtott eljárások megrendítik a rendszer hitelességét, és mindenki számára bizonytalanságot eredményeznek: a menekültügyi eljárások terén a biztonságos származási országok elismerésére vonatkozó uniós szabályozás - amelynek megalkotására a Bizottság a nyugat-balkáni országok és Törökország esetében javaslatot tett - bevezetése jelentősen meg fogja könnyíteni a legrászorultabbak körének meghatározását.

E munka keretében arra az esetre is fel kell készülni, ha az Unióra ismételten az ideihez hasonló példátlan nyomás nehezedne: ezért a Bizottság a szükséghelyzeti áthelyezésre vonatkozó két javaslatához kapcsolódóan olyan mechanizmus kialakítására irányuló módosító javaslatot nyújtott be, amely a dublini rendszer alkalmazását veszélyeztető válsághelyzetekben megengedné az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek áthelyezését. Ezt a javaslatot 17 sürgősséggel kellene elfogadni.

ii. A rendszer hitelessége részben annak tudatosításán múlik, hogy azoknak a személyeknek, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre, vissza kell térniük hazájukba. A Bizottság legújabb, a visszatérésekre vonatkozó cselekvési tervében szereplő intézkedések teljes körű végrehajtása helyreállítaná az uniós visszatérési rendszer hitelességét 18 . Ehhez kétszintű cselekvés szükséges, egyrészt uniós szinten – jobb információ-megosztás, több erőforrás mind uniós, mind nemzeti szinten, a Frontex szerepének fokozása, valamint a harmadik országokkal fennálló viszonyainkban a visszafogadás ismételt hangsúlyozása –, másrészt, nemzeti szinten a meghozott jogszabályok hatékony alkalmazása és a visszatérést elrendelő határozatok végrehajtása.

iii. Az Unió nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy milyen kihívásokkal kell ma szembenézniük a külső határokat kezelő tagállamoknak. Továbbra is a külső határok jelentik a legfontosabb sarkpontját annak, hogy a teljes menekültügyi és migrációs politikában stabilitást teremtsünk. A schengeni övezeten belüli határok csak akkor tehetők szabaddá, és az emberek szabad mozgása csak akkor garantálható, ha a külső határok erősek. Tehát még szorosabban együtt kell működnünk a külső határok igazgatásában. Ez azt jelenti, hogy meg kell erősíteni a Frontexet, ki kell szélesíteni a megbízatását, és létre kell hozni egy teljes mértékben működőképes európai határ-és parti őrséget, hogy megfelelőbben védjük az Unió külső határait, és megerősítsük az Unió képességét arra, hogy válság esetén gyorsan erőforrásokat tudjon felvonultatni.

iv. Egy rendezettebb és méltányosabb migrációkezelési rendszer azt is jelenti, hogy a migránsokkal még azt megelőzően kell hangsúlyozottabban foglalkozni, hogy az Európába történő veszélyes utazásra vállalkoznának – függetlenül attól, hogy nemzetközi védelemre valószínűsíthetően jogosult személyekről van-e szó vagy a legális bevándorlási rendszerek előnyeit kihasználni szándékozó migránsokról, esetleg olyanokról, akik vállalják az Európába való eljutással járó veszélyeket, ám végül kénytelenek visszatérni hazájukba. A hatékony megoldás a humanitárius segítségnyújtás európai hagyományaira kell hogy épüljön, egy szilárd, az egész Unióra kiterjedő áttelepítési rendszer alkalmazásával. A jelenlegi rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok, valamint az európai migrációs stratégiában foglaltak alapján a Bizottság olyan strukturált rendszerre irányuló javaslatot fog kidolgozni, amely súlyos menekültügyi válság esetén az áttelepítéssel kapcsolatosan összehangolt eljárást biztosít. Egy következetesebb megközelítés és az uniós erőfeszítések összefogása megmutatná, hogy az Unió képes a szükségleteknek megfelelni. Ez azt is jelezné a menekültek számára, hogy legbiztosabb a már kialakított UNHCR csatornák igénybe vétele. Ennek érdekében elkötelezett erőfeszítéseket kellene tenni azon intézkedések támogatására, amelyek biztosítják, hogy az ilyen eljárások elé néző migránsokat megfelelő körülmények között és jogaik maradéktalan tiszteletben tartásával a származási országukhoz a lehető legközelebb fogadják.

v. Végezetül, egy hosszú távú megközelítésnek a migráció legális csatornáinak létrehozására is ki kell terjednie. Ez részét képezi egy erőteljes migrációkezelési rendszer kialakításának, és döntő jelentősége van, ha a migrációt nem annyira megoldandó problémának, mint inkább egy súlyos demográfiai hanyatlással szembenéző kontinens rendelkezésére álló, megfelelően kezelt eszköznek kívánjuk tekinteni.

A Bizottság által 2016 márciusáig meghozandó kulcsfontosságú intézkedések

Jelentős lépéseket kell tenni az európai határőrség- és parti őrség létrehozása, és a Frontex megbízatásának kibővítése érdekében (2015. december) A legális migrációról szóló csomag, ideértve a kék kártya reformját (2016. március) A dublini rendelet további reformja (2016. március) Strukturált áttelepítési rendszer létrehozására vonatkozó javaslat (2016. március) Az emberkereskedelemre vonatkozó stratégia naprakésszé tétele (2016. március)

V.    Következtetés

Az év eleje óta közel 500 000 ember tette meg az Európába vezető utat – és ez a tendencia tovább folytatódik.

Az Európai Bizottság folyamatosan és következetesen dolgozik azon, hogy a menekültügyi és migrációs kérdésekben összehangolt európai válaszintézkedések szülessenek. Rövid idő alatt jelentős eredményeket értünk el.

Az Európai Tanács keretében tartott mai ülésükön a tagállamok állam- és kormányfőinek most a mellékletekben szereplő kiemelt intézkedések elfogadásával és azonnali hatállyal történő végrehajtásával be kell betetőzniük ezeket az erőfeszítéseket.

A mellékletek felsorolása

I. Az Európai migrációs stratégia keretében hat hónapon belül meghozandó kiemelt intézkedések

II. A migrációs csomópontok területén dolgozó migrációkezelési támogató csoportok felállítása

III. A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás kialakítása

IV. A tagállamok részére a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap keretében nyújtandó pénzügyi támogatás

V. Az Élelmezési Világprogramhoz nyújtott tagállami és bizottsági hozzájárulás

VI. A szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap („Madad alap”)

VII. A közös európai menekültügyi rendszer végrehajtása

(1)

     2015. június 22-én válságkezelési művelet (EUNAVFOR MED) indult a Földközi-tenger déli-középső részén folyó csempészet leküzdésére. A tagállamok 2015. szeptember 14-én megállapodtak arról, hogy az első, információgyűjtő szakasz után áttérnek az operatív fázisra. Ez a fontos átmenet lehetővé teszi, hogy az uniós tengeri művelet során – a nemzetközi jog keretei között – a nyílt tengeren fedélzeti kutatást végezzenek, lefoglalják és átirányítsák azokat a hajókat, amelyek esetében embercsempészet vagy emberkereskedelem gyanúja merül fel.

(2)

     Ilyen Írország (amely 2900, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy támogatását – áthelyezését és áttelepítését – vállalta az uniós programon felül), valamint az Egyesült Királyság (legfeljebb 20 000 szíriai menekültet fognak áttelepíteni a jelenlegi brit parlament 2020-ban lejáró megbízatásának végéig).

(3)

     Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) elősegíti, koordinálja és fejleszti az európai határigazgatást. Az ügynökséget 2004. október 26-án, a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel hozták létre.

(4)

     Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt – amely gyakorlati és technikai támogatást nyújt a tagállamoknak – 2010. május 19-én, a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel hozták létre.

(5)

     Az Europol az Európai Unió bűnüldözési ügynöksége, amely támogatást nyújt a tagállamoknak a súlyos nemzetközi bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben. Az Europol 1999. július 1-jén hozták létre.

(6)

     Az Eurojust az EU igazságügyi együttműködési ügynöksége, amely támogatja a nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti koordinációt és együttműködést. Az Eurojustot 2002. február 28-án, a 2002/187/IB tanácsi határozattal hozták létre.

(7)

     Az uniós polgári védelmi mechanizmus révén 33 európai állam (28 uniós tagállam, Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) együttműködve igyekszik reagálni szükséghelyzetekre. Törökország a közelmúltban megállapodást írt alá arról, hogy hivatalosan csatlakozik a mechanizmushoz. Az említett részt vevő felek összevonják azokat az erőforrásokat, amelyeket rendelkezésre tudnak bocsátani egymás, és a világ összes többi országa számára. Az Európai Bizottság az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ révén irányítja a mechanizmust. A világ bármely országa segítséget kérhet az uniós polgári védelmi mechanizmustól. Az ENSZ és egyes nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Migrációs Szervezet, szintén aktiválhatják a mechanizmust, hogy segítséget kérjenek harmadik országok számára.

(8)

     Több uniós tagállam – így Dánia, Bulgária, Szlovénia, Finnország és Lengyelország – már felajánlott tárgyi hozzájárulást, például takarókat, ágyneműket és sátrakat, amit a magyar hatóságok elfogadtak.

(9)

     A szeptember 21-én kért segítség járműveket, tüzelőanyagot, higiéniás termékeket, ágyakat, matracokat és élelmiszert tartalmaz. Magyarország mostanáig 50 000 védőálarcot ajánlott fel.

(10)

     A görög-török határon végrehajtott művelet 2010. november 2-án kezdődött ,és 2011. március 2-án ért végett (amikor a Frontex folytatta a Poszeidón szárazföldi közös műveletet).

(11)

     JOIN(2015)40., 2015. szeptember 9.

(12)

     A csúcstalálkozón részt vesznek majd az uniós tagállamok, az Afrikai Unió tagállamai, a rabati és a kartúmi folyamatban részes afrikai országok, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala, a Nemzetközi Migrációs Szervezet. A vallettai csúcstalálkozó az az Európai Bizottság és az Afrikai Unió Bizottsága 2015. április 21-i, brüsszeli együttes testületi ülését követi.

(13)

     Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) pénzügyi követő szolgálata.

(14)

     A vagyonkezelői alap neve arabul Madad, ami nagyjából egyesült erővel nyújtott segítséget jelent.

(15)

     Franciaország és Spanyolország (az összegek később kerülnek meghatározásra).

(16)

     A Tanács 2013. június 26-i 604/2013/EU rendelete egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás).

(17)

     COM(2015) 450., 2015. szeptember 9.

(18)

     COM(2015) 453., 2015. szeptember 9.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.9.23.

COM(2015) 490 final

MELLÉKLET

a követketkezőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: azonnali operatív, költségvetési és jogi intézkedések az európai migrációs stratégia keretében

I. MELLÉKLET

Az európai migrációs stratégia keretében hat hónapon belül meghozandó kiemelt intézkedések

Operatív intézkedések

A Bizottság és az uniós ügynökségek:

Segítséget nyújtanak a tagállamoknak ahhoz, hogy utóbbiak minden szükséges lépést megtegyenek az áthelyezésről szóló döntések végrehajtása, a helyszíni koordináció megszervezése és a nemzeti kapcsolattartó pontok felállítása érdekében. Nyomon követik az áthelyezés kérdéseiről a tagállamokkal e héten tartott találkozón elfogadott lépések végrehajtását.

Elősegítik azon célkitűzést, hogy a migrációs csomópontokat támogató csoportok még a héten megkezdhessék működésüket. Az ügynökségeknek az lesz a szerepe, hogy közvetlen szakértelmet biztosítsanak olyan területeken, mint például a migránsok helyes azonosítása; a Bizottság pedig koordinációt biztosít a különféle szereplők között.

A következő két héten belül találkozót szerveznek a tagállamok és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) között az áttelepítési rendszer végrehajtása gyakorlati teendőinek meghatározása céljából.

A nyomás alatt álló tagállamok:

E hét folyamán véglegesítik az áthelyezésre és a migrációs csomópontokat támogató csoportokra vonatkozó ütemterveiket, és megkezdik azok végrehajtását; e hét végéig valamennyi releváns helyi és országos államigazgatási szervnél összekötő tisztviselői hálózatot jelölnek ki.

Aktiválják a polgári védelmi mechanizmust vagy gyorsreagálású határvédelmi csapatokat kérnek annak érdekében, hogy azonnali gyakorlati támogatást kapjanak az Uniótól vagy más tagállamoktól.

A tagállamok mindegyike:

E hét folyamán meghatározza az áthelyezésért felelős nemzeti kapcsolattartó pontokat a kiválasztott személyek gyors azonosításának és áthelyezésének lehetővé tétele érdekében; összekötő tisztviselőket küld Olaszországba és Görögországba a helyszíni szűrés segítéséhez; felméri az áthelyezett személyek befogadására használható kapacitást.

A migrációs csomópontokat támogató csoportok felállítására vonatkozó nemzeti ütemterv véglegesítésétől számított egy héten belül értesíti a Frontexet és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt arról, hogy milyen nemzeti szakértőket tud biztosítani.

Szeptember végéig felméri, hogy a határokon milyen sürgősségi eszközállományt tudna az idén bevetett gyorsreagálású határvédelmi csapatok általi felhasználásra mozgósítani, és erről értesíti a Frontexet.

Szeptember végéig közli a Bizottsággal, hogy a polgári védelmi mechanizmus keretében milyen polgári védelmi eszközállományt kész mozgósítani, ha erre idén felkérést kap.

Készenléti tervezési rendszert hoz létre arra az esetre, ha ebben az évben nőne a menedékjog iránti kérelmek száma.

Megerősíti a Frontex Triton elnevezésű közös műveletéhez nyújtott folyamatos támogatást, és sürgősen megválaszolja a Poszeidón művelethez biztosítandó eszközökre vonatkozó felhívást.

Megkeresi a Frontexet a visszatérést bonyolító közös repülőjáratok és a visszatérést megelőző segítségnyújtás koordinálása és anyagi támogatása céljából.

A költségvetési támogatás fokozása

A jövő hét folyamán a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a szükséges javaslatokat. Felkéri az intézményeket a 2015-re vonatkozó alábbi javaslatok gyorsított eljárásban történő elfogadására:

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap támogatására létrehozott szükséghelyzeti alap 80 millió EUR-val és a határokkal kapcsolatos Belső Biztonsági Alap 20 millió EUR-val való növelése. Ezeket az összegeket a befogadási kapacitások növelésére, a menedékjog iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos adminisztratív kapacitások bővítésére, valamint a külső határokra nehezedő nyomás kezelését célzó sürgős szükségletek fedezésére kell fordítani.

A három kulcsfontosságú uniós ügynökség teherbírásának javítása 2015-től 120 új álláshely révén: 2015-ben 60 álláshely létrehozása a Frontexnél, 30 az EASO-nál és 30 az Europolnál.

A humanitárius segítségnyújtási költségvetés keretében rendelkezésre álló összegek növelése 200 millió euróval annak érdekében, hogy azonnali források álljanak rendelkezésre az UNHCR és az Élelmezési Világprogram, valamint a menekültek részére azonnali segítségnyújtást végző más releváns szervezetek szükségleteinek fedezésére.

2015-ben az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) 300 millió euróval való növelése a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (Madad alap) növelése, valamint a szíriai menekülteket befogadó harmadik országok segítése céljából. Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) alapjainak átirányításával együtt ez lehetővé teszi az uniós vagyonkezelői alap 500 millió eurót meghaladó teljes uniós finanszírozását ebben a szakaszban.

A következő hetekben a Bizottság a 2016-ra javasolt költségvetés alábbi módosításaira tesz javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

Egy új, 600 millió eurós csomag létrehozása a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap – Határok szükséghelyzeti finanszírozására vonatkozó költségvetés növelésére, valamint a Frontex, az EASO és az Europol támogatásának növelésére annak érdekében, hogy azok készen álljanak ellátni a migrációkezeléssel, befogadással, visszatéréssel és határellenőrzésekkel kapcsolatos azonnali teendőket.

A humanitárius segítségnyújtásra fordított összegek 300 millió euróval való növelése a menekültek alapvető szükségletei - például szállás és élelmezés - ellátásának támogatása céljából.

Az Uniónak át kell rendeznie a Törökország számára folyósított uniós támogatások elosztását, hogy a 2015–2016-os időszakban összesen 1 milliárd EUR álljon rendelkezésre menekültekkel kapcsolatos intézkedésekre.

A tagállamok haladéktalanul kötelezettséget vállalnak az alábbiak tekintetében:

A 2014-es szintekre állítják vissza az Élelmezési Világprogramon keresztül élelmiszersegélyre nyújtott finanszírozást a szíriai menekültek élelmiszerellátásának stabilizálása céljából.

Kiegészítik a (bármely nem uniós országban tartózkodó) szíriai menekültek támogatására létrehozott, a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (Madad alap) részére az uniós költségvetésből nyújtott támogatást, hogy az összesen legalább 1 milliárd EUR-t érjen el.

Kiegészítik az afrikai stabilitással, valamint az irreguláris migráció és a lakóhelyelhagyás okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap részére előirányzott 1,8 milliárd EUR összegű uniós támogatást.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz és a Belső Biztonsági Alaphoz tartozó nemzeti programok végrehajtása céljából azonnal felhasználják a tagállamok számára jelenleg átutalt (több mint 300 millió euró összegű) előfinanszírozási forrásokat.

Megvizsgálják, hogy a strukturális alapokból finanszírozott jelenlegi programjaikat mennyire használják a migrációval kapcsolatos intézkedések támogatására, hogy annak alapján változtatásokat javasolnak a Bizottságnak.

Az uniós menekültügyi jog végrehajtása

A tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy sürgős lépéseket hoznak az európai menekültügyi rendszerre vonatkozó uniós jogszabályok – ideértve a befogadási feltételekről, a menekültügyi eljárásokról és a menedékjogra jogosultak köréről szólókat is – átültetésére, végrehajtására és teljes körű alkalmazására.

A következő jogalkotási lépések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak gyorsított eljárásban kell tárgyalnia az alábbi bizottsági javaslatokat:

Biztonságos származási országok, ideértve Törökországot is

A Dublini Rendelet módosítása áthelyezési válságmechanizmus bevezetése céljából

A Bizottság az alábbi új javaslatokat terjeszti elő:

Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása és a Frontex megbízatásának kiterjesztése (2015. december)

Csomag a jogszerű migrációról, ideértve a kékkártyarendszer felülvizsgálatát is (2016. március)

A Dublin Rendelet további reformja (2016. március)

Strukturált áttelepítési rendszer létrehozására vonatkozó javaslat (2016. március)