A BIZTOS ELŐSZAVA

Kedves Olvasó!

Büszkén ajánlom figyelmébe az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) 2013-ban és 2014-ben elért eredményeiről szóló jelentést. A 2007-es kezdetek óta az Alap jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma már az ágazatok és gazdasági tevékenységek széles körét lefedi, és egyre több tagállam részesül támogatásában.

Azokban az időkben, amikor a közforrások korlátozottak, és az állami foglalkoztatási szolgálatok kapacitása Európa-szerte elérte határait, az EGAA szívesen látott támogatást nyújtott azoknak a munkavállalóknak, akik a globalizáció vagy a válság okozta tömeges elbocsátások áldozataivá váltak. A személyre szabott és célzott segítségnyújtás hozzájárult a fölöslegessé vált munkaerő új, ígéretes növekedési ágazatokba történő átirányításához.

Az e jelentésben ismertetett eredmények az EGAA hozzáadott értékétét bizonyítják, és szemléltetik, hogy az EGAA által kínált intenzív segítségnyújtás, amely gyakran az új munkahely megtalálásában a legtöbb nehézséggel küzdő, fölöslegessé vált munkavállalókra összpontosít, eredményesnek bizonyult. Ezt igazolja a segítségben részesült munkavállalók meggyőző, közel 50 %-os újrafoglalkoztatási aránya.

Az Európa Parlament és a Tanács által 2013 decemberében elfogadott új EGAA-rendelet kiterjeszti a támogatást a gazdaságilag aktív népesség további, gyakran kiszolgáltatott rétegeire, például az ideiglenes alkalmazottakra, az önfoglalkoztatókra, valamint a rendelet 2. cikkétől eltérve – az ifjúsági garancia végrehajtásának támogatása céljából – 2017 végéig a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra (NEET-fiatalokra) is. A jogi keret egyszerűbbé vált, hogy a pénzügyi keretösszeg helyi szinten gyorsabban elérhető legyen. A tervek szerint további hatékonyságnövekedést eredményez a 2015. április 1-jétől bevezetett online kommunikációs platform, amelyen keresztül a tagállamok benyújthatják elektronikus EGAA-kérelmeiket. Ezek a változások jó előjelek az EGAA jövőbeli szerepére nézve, ugyanis az esetleges rövid távú káros hatások mérséklésével Európa egyúttal élvezheti a globalizáció hosszú távú gazdasági és foglalkoztatási előnyeit, és végleg kiléphet a gazdasági válság árnyékából.

Marianne THYSSEN,

a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos

TARTALOMJEGYZÉK

1.Bevezetés

2.Az EGAA 2013. és 2014. évi tevékenységeinek áttekintése

3.Az EGAA tevékenységéről szóló 2012-es éves jelentés nyomon követése

4.Az EGAA 2013. és 2014. évi tevékenységeinek elemzése

4.1.A beérkezett kérelmek

4.1.1.A beérkezett kérelmek ágazatok szerint

4.1.2.A beérkezett kérelmek az igényelt összeg szerint

4.1.3.A beérkezett kérelmek a támogatásban részesítendő munkavállalók száma szerint

4.1.4.A beérkezett kérelmek az egy munkavállalóra jutó összeg szerint

4.1.5.A beérkezett kérelmek beavatkozási kritérium szerint

4.2.A megítélt hozzájárulások

4.2.1.Az EGAA által támogatott intézkedések

4.2.2.A strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott fellépéseket kiegészítő jelleg

4.3.Az EGAA pénzügyi hozzájárulásához szükséges feltételeket nem teljesítő kérelmek

4.4.Az EGAA eredményei

4.4.1.A 2013. és 2014.évi eredmények és helyes gyakorlatok összefoglalása

4.4.2.Minőségértékelés

4.5.A 2014–2020 közötti programozási időszak –– az új EGAA-rendelet

4.6.Pénzügyi jelentés

4.6.1.Az EGAA-ból nyújtott pénzeszközök

4.6.2.Technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások

4.6.3.Szabálytalanságok (jelentett vagy lezárt esetek)

4.6.4.Az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása

4.6.5.Egyéb visszatérítések

4.7.A Bizottság által végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek

4.7.1.Tájékoztatás és nyilvánosság

4.7.2.A tagállami hatóságokkal és az EGAA végrehajtásában érdekelt felekkel folytatott találkozók

4.7.3.Tudásbázis létrehozása — EGAA adatbázis és EGAA-kérelmekre vonatkozó szabványosított eljárások

4.7.4.Az EGAA 2007–2013-as programozási időszakáról szóló utólagos értékelés

5.Tendenciák

6.Következtetés

1.Bevezetés

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) rendeltetése a jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következtében elbocsátott munkavállalók támogatása. Az 1927/2006/EK rendelettel 1 létrehozott EGAA célja, hogy a szabad kereskedelemnek a növekedésen és foglalkoztatáson keresztül hosszú távon jelentkező előnyeit egyensúlyba hozza a globalizáció rövid távon megmutatkozó esetleges negatív hatásaival, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb és a legkevésbé képzett munkavállalók foglalkoztatására. Az EGAA társfinanszírozást nyújt a tagállamok által hozott aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez, amelyek célja, hogy segítsenek az elbocsátott munkavállalóknak újrapozícionálni magukat a munkaerőpiacon és új munkát találni. Az EGAA kiegészíti a nemzeti munkaerő-piaci intézkedéseket azokban az esetekben, ahol a hirtelen bekövetkezett csoportos létszámcsökkentések rendkívüli nyomás alá helyezik az állami foglalkoztatási szolgálatokat. Személyre szabottabb és célzottabb megközelítést képes biztosítani a legkiszolgáltatottabb elbocsátott munkavállalóknak.

A pénzügyi és gazdasági világválságra való hatékonyabb válaszadás érdekében az EGAA-ra vonatkozó szabályokat először az 546/2009/EK rendelet 2 , majd 2014 januárjától az 1309/2013/EU rendelet 3 módosította.

Az 1309/2013/EK rendelet 19. cikke alapján a Bizottság kétévente mennyiségi és minőségi jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az EGAA előző két évben végzett tevékenységeiről. A jelentés mindenekelőtt az EGAA által elért eredményeket mutatja be, ezen belül is elsősorban a következőkre vonatkozó információkat:

benyújtott kérelmek;

elfogadott határozatok;

finanszírozott tevékenységek, beleértve ezeknek az egyéb uniós eszközökből – különösen az Európai Szociális Alapból (ESZA) – támogatott tevékenységeket kiegészítő jellegét;

a pénzügyi támogatás lezárása.

A jelentések továbbá dokumentálják azokat a kérelmeket, amelyeket elegendő forrás vagy támogathatóság hiánya miatt elutasítottak. A 19. cikk szövegéből következik, hogy a jelentések a referencia-időszakban megvalósult tevékenységeket vizsgálják, és nem követik végig az eseteket lezárásukig (a jelentés minden egyes szakasza különböző eseteket vizsgál).

2.Az EGAA 2013. és 2014. évi tevékenységeinek áttekintése

A Bizottsághoz 2013 és 2014 folyamán 30 EGAA-hozzájárulás iránti kérelem érkezett, összesen 109 millió EUR értékben. A kérelmek részleteit a 4.1. szakasz, valamint az 1. táblázat tartalmazza.

A költségvetési hatóság 2013-ban és 2014-ben 28 határozatot hozott az EGAA igénybevételéről, ami összesen 114,4 millió EUR összeget jelentett az EGAA 2013-2014. évi költségvetéséből. Az odaítélt támogatások részleteit a 4.2. szakasz, valamint a 2. és 3. táblázat tartalmazza.

A Bizottsághoz 2013-ban és 2014-ben 34 zárójelentés érkezett az EGAA-hozzájárulások felhasználásáról. Az eredményeket a 4.4. szakasz és a 4. táblázat ismerteti. Az előző években odaítélt EGAA-hozzájárulások közül 34 zárult le a referencia-időszakban (ezek részletei a 4.6.4. szakaszban és a melléklet 3. táblázatában szerepelnek).

A Bizottság kezdeményezésére megvalósult technikai segítségnyújtást (az 1927/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése és az 1309/2013/EU rendelet 11. cikke) a 4.6.2 szakasz és az 5. táblázat ismerteti.

A 2007–2013-as utólagos értékelést két fázisban végezte egy külső szolgáltató (további részletek a 4.7.4. szakaszban), amely az erről készült jelentéseket megküldte a Bizottságnak.

A Bizottság 2011-ben terjesztette az Európai Parlament és a Tanács elé a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, új EGAA-rendeletre tett javaslatát 4 . A javaslatot mindkét intézmény megvitatta és 2013 decemberében elfogadta; ennek következtében a tagállamok 2014 januárjától nyújthatják be az új szabályok szerinti EGAA-társfinanszírozási kérelmeiket (további részletek a 4.5. szakaszban).

3.Az EGAA tevékenységéről szóló 2012-es éves jelentés nyomon követése

A 2009. május 1-jétől elérhető átmeneti „válság miatti eltérés” lehetővé tette, hogy a tagállamok a pénzügyi és gazdasági válságra hivatkozva nyújtsanak be kérelmet az EGAA-hoz. Az eltérés 2011. december 31. után hatályát vesztette, mivel a Tanácson belül nem sikerült megállapodni a meghosszabításáról. Ezért az eredeti EGAA-rendelet hátralevő érvényességi ideje alatt, azaz 2013.december 31-ig az EGAA-támogatás iránti kérelmeket már nem a pénzügyi és gazdasági válsággal, hanem csak a világkereskedelemben bekövetkezett strukturális változásokkal lehetett indokolni. Ugyanakkor a társfinanszírozás mértékét is az összes támogatható költség eredetileg meghatározott 50 %-ára állították vissza.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó, új rendelet szerint ismét lehet a pénzügyi és gazdasági válságra hivatkozni az EGAA-kérelmek esetében. További fontos változás az új rendeletben a kedvezményezettek kategóriáinak kiterjesztése, például a kölcsönzött munkavállalókra, az önfoglalkoztatókra, valamint – 2017. végéig – a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra (NEET-fiatal).

4.Az EGAA 2013. és 2014. évi tevékenységeinek elemzése

4.1.A beérkezett kérelmek

2013-ban és 2014-ben a Bizottsághoz 30 EGAA-kérelem érkezett 5 (lásd 1. táblázat). Ezeket tíz tagállam nyújtotta be (Belgium, Németország, Írország, Finnország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország). Az EGAA-tól összesen 108 733 976 EUR támogatást igénylő kérelmek 28 390, a globalizációnak vagy a gazdasági és pénzügyi válságnak tulajdonítható világkereskedelmi szerkezetváltozások következményeként állás nélkül maradt munkavállaló támogatására irányultak. Mind a tíz tagállam nyújtott már be korábban EGAA-finanszírozás iránti kérelmet.

A 2013-as kérelmek az 546/2009/EK rendelet hatálya alá tartoznak, amely 50 %-os társfinanszírozási arányt tett lehetővé, a „válság” kritérium alkalmazását azonban nem. Ugyanakkor a 2014-es kérelmekre az 1309/2013/EU rendeletet kell alkalmazni, amely 60 %-os társfinanszírozási arányt, valamint a pénzügyi és gazdasági világválság beavatkozási kritériumként történő lehetséges alkalmazását teszi lehetővé.

1. táblázat — A 2013-ban és 2014-ben beérkezett kérelmek

4.1.1.A beérkezett kérelmek ágazatok szerint

A vizsgált időszak alatt beérkezett 30 kérelem az ágazatok széles köréhez (24 ágazat) kapcsolódott 6 . Tíz ágazatban első alkalommal nyújtottak be EGAA-kérelmeket. Az érintett ágazatok a következők voltak: –– élelmiszergyártás, állatvágás, vegyipar, üveggyártás, számítógépgyártás, elektronikai és optikai termékek gyártása, ékszergyártás, szállítás/raktározás, légi szállítás, vendéglátás, műsorösszeállítás és műsorszolgáltatás, ipari gép, berendezés és eszköz javítása, valamint információ és kommunikáció.

4.1.2.A beérkezett kérelmek az igényelt összeg szerint

Minden EGAA-támogatást igénylő tagállamnak ki kell dolgoznia egy, a támogatandó munkavállalók profiljaihoz optimálisan illeszkedő koordinált intézkedéscsomagot, és meg kell határoznia az EGAA-ból igényelt támogatás összegét. Az EGAA-rendelet meghatározza az EGAA-kérelmekhez nyújtható bizottsági társfinanszírozás maximális mértékét 7 . A kérelmeknek a Bizottság által történő értékelése során felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek a tagállamot a személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó intézkedéscsomagra vonatkozó javaslat felülvizsgálatára késztethetik, ami egyben a kérelmezett összeg mértékére is kihathat.

A 2013-ban és 2014-ben igényelt EGAA-támogatások összege 115 205 és 25 937 813 EUR között változott (az átlagos összeg 3 624 466 EUR volt).

4.1.3.A beérkezett kérelmek a támogatásban részesítendő munkavállalók száma szerint

Az EGAA-társfinanszírozásra javasolt intézkedések által érintett munkavállalók száma összesen 28 390 volt, ami körülbelül a 10 tagállam 30 kérelmében bejelentett, összesen mintegy 37 000 elbocsátott munkavállaló 76 %-ának felel meg.

A támogatandó munkavállalók száma kérelmenként 50 főtől 3 886 főig terjedt, négy kérelemnél meghaladta az 1 000 főt, tizenegy esetében pedig 500 fő alatt volt. Az elbocsátott és az EGAA-támogatásban részesítendő munkavállalók száma különbözhet, mivel a pályázó tagállam hozhat olyan döntést, hogy az EGAA segítségnyújtását csak a munkavállalók meghatározott csoportjaira, pl. azokra összpontosítja, akik számára különös nehézséget jelent a munkaerőpiacon maradni, és/vagy leginkább rá vannak szorulva a támogatásra. Az elbocsátott munkavállalók egy része az EGAA-n kívüli forrásokból kaphat segítséget, míg mások önállóan új munkahelyet találhatnak vagy előrehozott öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe, ami azt jelenti, hogy az EGAA-intézkedések rájuk nem vonatkoznak.

4.1.4.A beérkezett kérelmek az egy munkavállalóra jutó összeg szerint

A tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy milyen egyénre szabott szolgáltatáscsomagot javasolnak az elbocsátott munkavállalók számára, amennyiben az megfelel a rendelet feltételeinek. A munkavállalónként igényelt összeg ennek megfelelően az elbocsátás nagyságrendje, az adott munkaerő-piaci helyzet, az érintett munkavállalók egyéni körülményei, a tagállam által már meghozott intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtás érintett tagállamban vagy régióban jelentkező költsége szerint változhat. Ez a magyarázata annak, hogy a munkavállalónként igényelt EGAA-támogatás összege 2013-ban és 2014-ben 1 152 EUR körüli összegtől valamivel több mint 6 675 EUR-ig terjedhetett (az átlagos összeg 3 352 EUR volt).

4.1.5.A beérkezett kérelmek beavatkozási kritérium szerint

A vizsgált időszakban beérkezett 19 kérelem a globalizációnak tulajdonítható jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következményeként elbocsátott munkavállalók támogatására, 11 kérelem pedig a gazdasági és pénzügyi válság következményeként elbocsátott munkavállalók támogatására irányult. A kereskedelemmel kapcsolatos kérelmek közül négyet rendkívüli körülményekre hivatkozva indokoltak.

4.2.A megítélt hozzájárulások

A költségvetési hatóság 2013-ban és 2014-ben a tagállami kérelmekre válaszul 28 határozatot hozott az aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez nyújtott EGAA-támogatások rendelkezésre bocsátásáról. Az odaítélt támogatások és az érintett munkavállalók profiljának áttekintéséhez lásd a 2. és 3. táblázatot. Az érintett kérelmek közül kilencet 2013-ban, tizenegyet pedig 2014-ben nyújtottak be. További nyolc odaítélt támogatás 2011-ben (4) és 2012-ben (4) beérkezett kérelmekhez kapcsolódott. A 2011-ben benyújtott négy kérelem esetében – a válság következményeként – a magasabb, 65 %-os társfinanszírozási arány volt alkalmazandó. A 2012-ben és 2013-ban benyújtott 13 kérelem esetében az 50 %-os társfinanszírozási mérték, a fennmaradó, 2014-ben benyújtott 11 kérelem esetében pedig a 60 %-os társfinanszírozási mérték volt alkalmazandó.

A megítélt 28 hozzájárulás 13 tagállam 27 610 elbocsátott munkavállalóját érintette, és összesen 114 427 463 EUR EGAA-támogatással járt.

2. táblázat — A 2013-ban és 2014-ben megítélt hozzájárulások részletei

3. táblázat — A 2013-ban és 2014-ben megítélt EGAA-hozzájárulások: A munkavállalók profilja (kivéve a NEET-fiatalokat) 8

4.2.1.Az EGAA által támogatott intézkedések

Az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke és az 1309/2013/EU rendelet 7. cikke előírja, hogy az EGAA olyan aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez nyújthat társfinanszírozást, amelyek az elbocsátott munkavállalók munkába történő visszailleszkedésének elősegítésére irányulnak. A rendeletek továbbá úgy rendelkeznek, hogy az EGAA finanszírozhatja egy tagállam végrehajtási tevékenységeit, vagyis a támogatás felhasználására vonatkozó előkészítő, irányítási, tájékoztatási, népszerűsítési, valamint ellenőrzési tevékenységeit.

A 2013-ban és 2014-ben odaítélt 28 EGAA-támogatásra jóváhagyott intézkedések 27 610 elbocsátott munkavállaló munkaerőpiacra történő visszailleszkedését célozták meg. Az intézkedések lényegében az alábbiakat tartalmazták:

intenzív, személyre szabott elhelyezkedési segítségnyújtás és ügykezelés;

különféle szakképzési, továbbképzési és átképzési intézkedések;

a munkába történő tényleges visszailleszkedésig az aktív támogató intézkedések idejére vonatkozó többféle ideiglenes pénzügyi ösztönző/juttatás;

mentorálás az új munkahelyen való munkakezdés kezdeti időszakában;

egyéb tevékenységek, például vállalkozói készség ösztönzése/cégalapítás, valamint a foglalkoztatáshoz/munkafelvételhez nyújtott egyszeri ösztönzők.

A tagállamok a támogatási csomagok kialakításakor figyelembe vették az egyes munkavállalók hátterét, tapasztalatát és végzettségét, mobilitási készségét, valamint az érintett régiókban jelenleg meglévő vagy várható munkalehetőségeket.

4.2.2.A strukturális alapokból, nevezetesen az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott fellépéseket kiegészítő jelleg

Az EGAA a foglalkoztathatóság javítását és az elbocsátott munkavállalók gyors elhelyezkedését hivatott szolgálni aktív munkaerő-piaci intézkedések útján, ezzel kiegészítve az ESZA-t, a foglalkoztatást elősegítő legjelentősebb uniós támogatási eszközt. A két alap azért lehet egymást kiegészítő eszköz e kérdésekben, mert időtávuk eltérő: míg az EGAA tömeges elbocsátások esetén nyújt személyre szabott segítséget az elbocsátott munkavállalóknak, addig az ESZA hosszú távú, stratégiai célokat (pl. humántőke-fejlesztést, változásmenedzsmentet) támogat többéves programokon keresztül, amelyek forrásai rendszerint nem csoportosíthatók át a tömeges elbocsátások következtében kialakult válsághelyzet kezelésére. Egyes esetekben az EGAA- és ESZA-intézkedéseket a rövid és hosszabb távú megoldások biztosítása érdekében együttesen alkalmazzák. A döntő kritérium az, hogy a meglévő eszközök alkalmasak legyenek a munkavállalók segítésére, a kívánt célkitűzések eléréséhez legmegfelelőbb eszközök és intézkedések kiválasztása – és programozása – pedig a tagállamok feladata.

Az EGAA-társfinanszírozásból fedezett „személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó koordinált intézkedéscsomag” tartalmát egyéb intézkedésekkel kell kiegyensúlyozni és kiegészíteni. Az EGAA által társfinanszírozott intézkedések jóval túlmutathatnak az általános képzéseken és fellépéseken. A tapasztalatok alapján úgy tűnik, az EGAA lehetővé teszi, hogy a tagállamok sokkal inkább személyre szabott és érdemi segítséget nyújthassanak az elbocsátott munkavállalóknak – ideértve olyan intézkedéseket is, amelyekhez egyébként nem lenne hozzáférésük (például közép- és felsőfokú oktatás) –, mint amire nélküle lehetőség nyílna. Az EGAA révén a tagállamok kiemelt figyelmet fordíthatnak a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, például az alacsonyabban képzett vagy migráns családból származó munkavállalókra, valamint jóval kedvezőbb tanácsadó/munkavállaló arány mellett és/vagy hosszabb időre tudnak támogatást nyújtani, mint az az EGAA-források nélkül lehetséges volna. Ez növeli a munkavállalók esélyeit helyzetük javítására. Az új EGAA-rendelet a 2. cikktől eltérve 2017 végéig kiterjeszti a támogatást a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra (NEET-fiatal) azokban a régiókban, ahol magas az ifjúsági munkanélküliség. Ennek célja a Tanács által 2013 áprilisában jóváhagyott ifjúsági garancia 9 végrehajtásának támogatása.

Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkének (5) bekezdésében és az 1309/2013/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően valamennyi tagállamnak létre kell hoznia azokat a szükséges mechanizmusokat, amelyekkel elkerülhető az uniós pénzügyi eszközökből történő kettős finanszírozás kockázata.

4.3.Az EGAA pénzügyi hozzájárulásához szükséges feltételeket nem teljesítő kérelmek

A Bizottság és a költségvetési hatóság sem utasított el egyetlen, EGAA-finanszírozás iránti tagállami kérelmet sem.

4.4.Az EGAA eredményei

Az EGAA eredményeivel kapcsolatos információk első számú forrásai a tagállamok által az 1927/2006/EK rendelet 15. cikkében és az 1309/2013/EU rendelet 19. cikkében foglaltak szerint benyújtott zárójelentések. Ezeket egészítik ki a tagállamok által a Bizottsággal közvetlenül, illetve az üléseken és értekezleteken megosztott információk.

2014 végéig a Bizottság 34, az EGAA által társfinanszírozott intézkedés zárójelentését kapta meg, amelyeket tizenhárom tagállam 2014 közepéig valósított meg 10 .

A tagállamok által 2013-ban és 2014-ben jelentett főbb eredmények és adatok összefoglalását ez a szakasz és az alábbi 4. táblázat tartalmazza. A 34 kérelemből 13 esetében az EGAA utólagos értékelést is végzett. Az utólagos értékelés célja az EGAA hozzáadott értékének, valamint az elbocsátott munkavállalókra és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásának mérése (lásd a 4.7.4. szakaszt).

A Bizottság 2014. december 31-ig 91 EGAA-támogatás zárójelentését kapta meg, ami az addig beérkezett összes (134) kérelem 68 %-át jelenti.

A tagállamok zárójelentéseiben szereplő információk alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az EGAA növeli a tagállamok által kialakított intézkedések értékét, amelyek célja, hogy segítsenek az elbocsátott munkavállalóknak újrapozícionálni magukat a munkaerőpiacon és új munkát találni. Az EGAA révén a tagállamok nagyobb számú elbocsátott munkavállalót hosszabb időn keresztül és jobb minőségű intézkedések révén tudnak támogatni, mint amire az EGAA-támogatások nélkül lehetőségük lenne.

4.4.1.A 2013. és 2014.évi eredmények és helyes gyakorlatok összefoglalása

A 13 tagállam által benyújtott zárójelentések alapján megállapítható, hogy az EGAA végrehajtási időszakának végére 7 656 munkavállaló, az EGAA-támogatásban részesült 18 848 munkavállaló 44,9 %-a talált új munkahelyet vagy lett önfoglalkoztató. Ez egy jó eredmény, különösen annak fényében, hogy az EGAA-társfinanszírozott intézkedések révén támogatott munkavállalók általában azok közül kerülnek ki, akik a legnagyobb nehézségekkel szembesülnek a munkaerőpiacon. Hozzávetőleg 6 %-uk az adatgyűjtés idején még oktatásban vagy képzésben vett részt, és 39,1 %-uk munkanélküli, illetve személyes okokból inaktív volt. A további részleteket a 4. táblázat tartalmazza.

2012-höz hasonlóan a munkába történő sikeres visszailleszkedést befolyásolta, hogy a gazdasági és pénzügyi világválság következtében csökkent a helyi és regionális munkaerőpiacok felvevőképessége. Az adott végrehajtási időszak végén regisztrált visszailleszkedési arány azonban csupán a munkavállalóknak az adatgyűjtés pillanatában fennálló foglalkoztatási helyzetét tükrözi. Nem szolgál adatokkal a foglalkoztatás jellegével és a talált munka minőségével kapcsolatban, amelyek bármely esetben rövid idő alatt nagymértékben megváltozhatnak. A több tagállamtól kapott információk szerint a visszailleszkedési arány általában néhány hónappal a zárójelentések benyújtását követően növekedni kezd, és középtávon tovább emelkedik, különösen azokban az esetekben, amikor a munkavállalók az EGAA támogatási időszakát követően továbbra is részesülnek személyre szabott segítségnyújtásban a tagállam saját költségén vagy az ESZA közreműködésével. Ez azt jelzi, hogy az EGAA által társfinanszírozott támogatás hosszú távon is kedvező hatást gyakorolhat.

4.4.2.Minőségértékelés

Azok a támogatási csomagok, amelyeket a 13 tagállam az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott, az elhelyezkedési segítségnyújtást, az újbóli elhelyezkedés esélyének javítását és a(z) (át)képzést célzó személyre szabott intézkedések széles skáláját tartalmazták. A legnagyobb összegeket két intézkedéskategóriára költötték: képzés és átképzés (kb. 56,5 millió EUR, vagyis a 34 támogatás összes személyre szabott szolgáltatásának 32 %-a) és az aktív munkaerő-piaci intézkedések által érintett munkavállalóknak kifizetett pénzügyi juttatások (kb. 68,5 millió EUR, vagyis a 34 támogatás összes személyre szabott szolgáltatásának 38,8 %-a). A 2013-as EGAA-rendelet hatálybalépése óta a juttatások nem haladhatják meg az összköltség 35 %-át. A személyre szabott tanácsadás és a vállalkozói készség ösztönzése további gyakran alkalmazott intézkedések voltak.

A képzési programokat a munkavállalók igényeihez és elképzeléseihez igazították, miközben a helyi és regionális munkaerőpiacok igényeit és az ígéretes szektorok jövőbeli potenciálját is figyelembe vették.

A 2014 májusában közzétett utólagos értékelés 11 azt mutatja, hogy az EGAA pozitívan hozzájárult a tömeges elbocsátások következtében kialakult jelentős szociális és munkaerő-piaci problémák kezeléséhez. Az EGAA lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a kedvezményezettek száma, valamint a támogatás alkalmazási területe, időtartama és minősége tekintetében az elbocsátások által érintett területeken hatékonyabb intézkedéseket hozzanak annál, mint amire az EGAA-támogatások nélkül lehetőségük lett volna. Az értékelés arra is rámutat, hogy az EGAA által nyújtott intenzív és személyre szabott segítségnyújtás jobb újrafoglalkoztatási eredményekhez vezet, mint a nemzeti aktív munkaerő-piaci intézkedések által biztosított szabványosított csomagok. Az elbocsátott munkavállalóknak szánt intenzívebb támogatási csomagokhoz való hozzáférés elősegítése mellett az EGAA egyes országokban azt is lehetővé tette a nemzeti hatóságok számára, hogy máskülönben elérhetetlen munkavállalókhoz jussanak el és intézkedéseket támogassanak, hozzájárulva a szerkezetátalakítási szakpolitikák, az aktív munkaerőpiac és a szakképzés fejlesztéséhez.

4. táblázat — A 2013-ban és 2014-ben beérkezett zárójelentések — az eredmények áttekintése

4.5.A 2014–2020 közötti programozási időszak –– az új EGAA-rendelet

Az 1927/2006/EK EGAA-rendelet 20. cikkének megfelelően a rendeletet 2013-ban a 2014–2020-ra szóló többéves pénzügyi keret előkészítése érdekében felülvizsgálták. A Bizottság javaslata alapján a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyta az EGAA folytatását, hogy specifikus, egyszeri támogatást nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akiknek elbocsátását a globalizáció vagy a pénzügyi és gazdasági világválság miatt bekövetkező jelentős strukturális változások idézték elő. Az új EGAA-rendeletet (1309/2013/EU rendelet) 2014. december 17-én fogadta el az Európai Parlament és a Tanács.

Az új rendelet ismét bevezeti a válság kritériumát, hogy az EGAA-kérelem a jelenlegi vagy jövőbeli gazdasági és pénzügyi válságokkal indokolható lehessen. Emellett az EGAA alkalmazási körét is kibővíti azáltal, hogy az ideiglenes szerződéssel dolgozó munkavállalókat és az önfoglalkoztatókat is támogatásra jogosulttá tette. Az ifjúsági garancia végrehajtásának támogatása érdekében az új rendelet egy 2017 végéig tartó eltérést tartalmaz, amely lehetővé teszi az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) 12 alapján támogatható régiókban élő NEET-fiatalok bevonását. Az új rendelet a 7. cikk b) pontja szerinti intézkedéseket (például juttatások és ösztönzők) a teljes költség 35 %-ára korlátozza, míg a vállalkozói támogatások felső határát vállalkozóként 15 000 EUR-ban állapítja meg. Az új rendelet határidőket is bevezet azzal a céllal, hogy lerövidítse az időt a kérelem benyújtása, valamint az Európai Parlament és a Tanács által jóváhagyott igénybevételi határozat között.

4.6.Pénzügyi jelentés

4.6.1.Az EGAA-ból nyújtott pénzeszközök

A költségvetési hatóság 2013-ban és 2014-ben 28 EGAA-hozzájárulást hagyott jóvá, összesen 114 427 463 EUR értékben (lásd a 2. táblázatot). Ezek a hozzájárulások a 2013-as és 2014-es költségvetésből származtak; a legutóbbi négy hozzájárulást a költségvetési hatóság 2014 decemberében hagyta jóvá, és 2015 elején fizette ki.

Az EGAA költségvetési keretét 2013 végéig meghatározó 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 13 28. pontja értelmében az EGAA (a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében) nem lépheti túl az 500 millió EUR maximális éves összeget. Ez az összeg az előző évi teljes kiadás felső határán belül bármely fennmaradó mozgástérből és/vagy az előző két év során törölt kötelezettségvállalási előirányzatokból finanszírozható, kivéve a pénzügyi keret 1B. fejezetéhez kapcsolódókat. Az 500 millió EUR összeget az EGAA 2013-as tartaléksorából bocsátották rendelkezésre. A 2014–2020 közötti időszakra a Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendeletének 14 12. cikke meghatározza minden egyes évre az éves pénzügyi felső határt, és az EGAA felhasználását legfeljebb évi 150 millió EUR összegben teszi lehetővé (2011-es árakon számítva). 2014-ben ez azt jelentette, hogy 159 181 000 EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat vált elérhetővé az EGAA tartaléksorában. Az odaítélt hozzájárulások kötelezettségvállalási előirányzatait mindkét évben az EGAA tartaléksorából a költségvetési sorba csoportosították át, miután az egyes kérelmeket jóváhagyta a költségvetési hatóság.

A kifizetési előirányzatok tekintetében az EGAA költségvetési sorában 2013 és 2014 elején egyaránt 50 000 000 EUR kifizetési előirányzat került jóváírásra. 2013-ban ez elegendő volt az odaítélt hozzájárulásokra, amelyek értéke 35 748 557 EUR volt. 2014-ben azonban további kifizetési előirányzatokra volt szükség a jóváhagyott EGAA-kérelmekhez, amelyek összege 78 678 907 EUR volt. Ezeket a tagállamok által a lezárási szakaszban jelentett alulkihasználtság következtében visszafizettetett összegekből fedezték.

4.6.2.Technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások

Az 1927/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint az adott évben rendelkezésre álló pénzügyi források legfeljebb 0,35 %-a (2013-ban 1,75 millió EUR) használható fel technikai segítségnyújtás formájában a Bizottság kezdeményezésére az EGAA-rendelet végrehajtásához szükséges előkészítési, nyomonkövetési, tájékoztatási, tudásbázis létrehozására irányuló, adminisztratív és technikai segítségnyújtási, pénzügyi ellenőrzési, ellenőrzési és értékelési tevékenységek finanszírozására. Az 1309/2013/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése a Bizottság által kezdeményezett technikai segítségnyújtás felső határát a csökkentett teljes összeg 0,5 %-ában határozza meg (2014-ben körülbelül 0,75 millió EUR). A költségvetési hatóság jóváhagyta a Bizottság 2013-ra és 2014-re szóló technikai segítségnyújtásra vonatkozó javaslatát, amely 750 000 EUR 15 , illetve 330 000 EUR 16 összegre irányult.

5. táblázat — Technikai segítségnyújtásra fordított kiadások 2013-ban és 2014-ben

Leírás	Költségvetésbe felvett összeg, 2013 (EUR-ban)	Tényleges összeg, 2013 (EUR-ban)	Költségvetésbe felvett összeg, 2014 (EUR-ban)	Tényleges összeg, 2014 (EUR-ban)	Megjegyzés
Tájékoztatás (pl. az EGAA weboldalak frissítése valamennyi hivatalos uniós nyelven, kiadványok, audiovizuális tevékenységek)	80 000	28 000	20 000	6 364	A támogatások késői érkezése megnehezítette a DG EMPL tevékenységeiben való részvételt
Igazgatási és technikai támogatás: - Az EGAA-kapcsolattartók szakértői csoportjának két ülése - Az EGAA végrehajtásáról szóló két szeminárium	70 000 120 000	40 752 81 522	70 000 120 000	140 149	A kapcsolattartók ülésének összevonása a szemináriumokkal csökkentette a kiadásokat 2014-ben csak egy szemináriumra került sor
Az adatgyűjtés nyomon követése és az EGAA statisztikai portréja	0	0	20 000	0	A Bizottság által elvégzett munka
Tudásbázis létrehozása: az EGAA-kérelmekre vonatkozó szabványosított eljárások és azok feldolgozása; az EGAA-pályázatok tényeit és adatait tartalmazó adatbázis létrehozása és racionalizálása	80 000	79 739	100 000	100 000	Az EGAA közös alapkezelő rendszerbe (SFC) történő integrálása
Értékelés	400 000	326 611	0	0	2013-ban a szolgáltató ajánlata alacsonyabb volt a költségvetésben tervezettnél A következő értékelés 2015-ben esedékes
Összesen	750 000	556 624	330 000	246 513

4.6.3.Szabálytalanságok (jelentett vagy lezárt esetek)

2013-ban és 2014-ben nem jelentettek a Bizottságnak az EGAA-rendelet tárgykörében szabálytalanságokat, és nem volt az EGAA tárgykörében 2013-ban és 2014-ben lezárt szabálytalansági ügy.

4.6.4.Az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása

Az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárására vonatkozó eljárásokat 2013-ra vonatkozóan az 1927/2006/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése, 2014-re vonatkozóan pedig az 1309/2013/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdése határozza meg. A 2009. és 2013. között végrehajtott 34 intézkedés 2013-ban és 2014-ben lezárult. A kérelmek listája a melléklet 3. táblázatában látható.

Egy EGAA-kérelem akkor zárul le, amikor a zárójelentést jóváhagyta a Bizottság, minden fennálló visszatérítés kifizetésre került, valamint a tagállamnak és a Bizottságnak nem marad egyéb tennivalója, mint az a kötelezettsége, amely szerint minden igazoló dokumentumot további három évig meg kell őrizniük arra az esetre, ha ezeket a Bizottság vagy a Számvevőszék bekérné (1309/2013/EU rendelet 21. cikkének (5) bekezdése)

A lezárt esetek költségvetésének végrehajtási aránya átlagosan 49,8 % volt, jelentős eltérésekkel a nulla felhasználástól a költségvetés teljes felhasználásáig. Az érintett 34 kérelemre vonatkozóan a Bizottságnak visszatérített felhasználatlan pénzeszközök teljes összege 67,1 millió EUR-t tett ki (az intézkedésekhez biztosított EGAA-hozzájárulás 50,2 %-a).

A tagállamok több okból nem használták fel teljesen a megítélt összegeket. Ugyan a tagállamokkal szemben ismételt elvárás, hogy reális költségvetési irányszámokat nyújtsanak be a személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó összehangolt intézkedéscsomagra vonatkozóan, előfordulhat, hogy a tervezés nem pontos vagy megalapozott. Ha az elején túl nagy biztonsági ráhagyással számolnak, az a végére feleslegesnek bizonyulhat. Előfordulhat, hogy a tervezési szakaszban túlbecsülik azon munkavállalók számát, akik részt kívánnak venni a javasolt intézkedésekben. Egyes munkavállalók olcsóbb vagy rövidebb időtartamú intézkedéseket választanak a drágábbak vagy hosszabbak helyett, vagy az eredetileg becsültnél hamarabb találnak új állást. A kiadások alacsony szintjének további oka az lehet, hogy az intézkedések végrehajtását késve kezdték meg, és nem használták ki annak a lehetőségét, hogy a személyre szabott szolgáltatási csomag megvalósítása során rugalmasan átcsoportosítsák a forrásösszegeket a különböző költségvetési tételek között.

A Bizottság minden igyekezetével arra törekedett, hogy a források optimális kezelése érdekében rendszeres tájékoztatással és iránymutatással, valamint célzott szemináriumokkal segítse a tagállamokat. Ugyanakkor a végrehajtás végén a visszanyerési arányok makacsul magasak maradtak. Az első kérelmeket jellemző kezdeti, 60 % feletti visszafizetési arány 50,2 %-ra csökkent , azonban ezt még jelentősen csökkenteni kell.

A tapasztalat növekedésével az intézkedések pénzügyi tervezésének optimalizálása és a 24 hónapra meghosszabbított időszak során történő munkavállalói részvétel előrejelzésének pontosabb megítélése várható. Azt látjuk, hogy az EGAA-finanszírozás az érintett területre történő megérkezésének időzítése, a különféle koordinációs és végrehajtó szervezetek kapacitása, valamint az országos és a regionális/helyi szint közötti kommunikáció minősége is javulóban van. A tagállamok most már azt a lehetőséget is jobban kihasználják, hogy felülvizsgálják költségvetésüket, és átcsoportosítsák a forrásokat a különféle intézkedések és/vagy végrehajtási kiadások között. Végül az uniós intézmények is jelentős erőfeszítéseket tesznek a döntéshozatali eljárások, valamint az EGAA-támogatások kifizetési eljárásainak felgyorsítására a rendelkezésre álló idő és források optimális felhasználása érdekében. Az új EGAA-rendelet nagyon szigorú határidőket szab meg az EGAA-kérelmek értékelése és jóváhagyása tekintetében annak érdekében, hogy a források hamarabb elérhetővé váljanak. A Bizottság hozzájárulásával a tagállamok a végrehajtás ideje alatt új költségvetést és új támogatható intézkedéseket vezethetnek be.

4.6.5.Egyéb visszatérítések

2013-ban és 2014-ben nem került kifizetésre egyéb visszatérítés.

4.7.A Bizottság által végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek

4.7.1.Tájékoztatás és nyilvánosság

Internetes oldal

Az 1927/2006/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése és az 1309/2013/EU rendelet 12. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a Közösség valamennyi nyelvén rendelkezésre álló internetes oldalt hoz létre, amely információkat tartalmaz az Alapról, útmutatást ad a kérelmek benyújtásához, valamint frissített információkkal szolgál az elfogadott és elutasított kérelmekről, kiemelve a költségvetési hatóság szerepét.

A követelményeknek megfelelően a Bizottság által felállított EGAA internetes oldalt 17 2013-ban és 2014-ben releváns információkkal frissítették. A weboldalt 2013-ban 72 418, 2014-ben pedig 38 753 alkalommal látogatták meg, illetve 2013-ban 52 968, 2014-ben pedig 28 994 egyedi látogatója volt 18 .

4.7.2.A tagállami hatóságokkal és az EGAA végrehajtásában érdekelt felekkel folytatott találkozók

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot a tagállamokban képviselő kapcsolattartók szakértői csoportjának 11., 12., 13. és 14.ülésére 2013, illetve 2014 márciusában és októberében, Brüsszelben került sor. Mindkét ülés részben a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretre vonatkozó EGAA-rendeletre irányuló bizottsági javaslatnak, valamint a javaslat Európai Parlamenten és Tanácson belüli tárgyalásának és jövőbeli végrehajtásának a megvitatásával telt. Sok más napirendi pont mellett a résztvevők az EGAA 2007–2013-as időszakának utólagos értékeléséről is tájékoztatást kaptak.

A 2013-ban és 2014-ben megrendezett két hálózatépítési szeminárium az új EGAA-rendeletre és ennek a kérelmezőkre kiható vonatkozásaira összpontosított. Mindkettőn számos, az EGAA-kérelmek végrehajtásával foglalkozó tagállami képviselő vett részt.

4.7.3.Tudásbázis létrehozása — EGAA adatbázis és EGAA-kérelmekre vonatkozó szabványosított eljárások

Az EGAA-támogatások mennyiségi adatainak statisztikai célból történő rögzítése érdekében a Bizottság 2013-ban és 2014-ben tökéletesítette az EGAA adatbázisát, és több formanyomtatványt is módosított a támogatásokra vonatkozó adatok EGAA-adatbázisba való bevitelének megkönnyítése érdekében. Ez a tagállamok számára a kérelem elkészítését és benyújtását, a Bizottság számára pedig az EGAA-kérelmekben foglalt tények és adatok összesítésére, elemzésére és összehasonlítására irányuló munkáját könnyítette meg. Az elektronikus pályázati nyomtatvány fejlesztésének előkészítő munkája az ütemtervnek megfelelően 2013 novemberében elkezdődött. Ennek során figyelembe vették a korábbi, 2011-ben külső szakértők által végzett előkészítő munkát, amelyet a 2011-es technikai segítségnyújtás költségvetéséből finanszíroztak.

2014-ben a Bizottság tovább egyszerűsítette a folyamatot azáltal, hogy az EGAA-t beemelte a Bizottság és a tagállamok kommunikációs informatikai rendszerébe, az ún. közös alapkezelő rendszerbe (SFC). A jövőben a tagállamok ezt a rendszert fogják használni, hogy online kérelmeiket egy irányított jelentkezési eljáráson keresztül benyújtsák. Ez több helyes és hiánytalan kérelem benyújtását eredményezi, valamint megkönnyíti a Bizottság javaslatainak elkészítését és az EGAA eredményeiről való jelentéstételt. Az új eljárás arra szolgál, hogy tovább csökkentse az egyes tagállamok kérelmének benyújtásától a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott javaslat elfogadásáig terjedő időt.

4.7.4.Az EGAA 2007–2013-as programozási időszakáról szóló utólagos értékelés

Az utólagos értékelés első szakaszában 33 kérelmet értékeltek (az 1927/2006/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdése b) pontjának alapján). A támogatások annak okán kerültek kiválasztásra, hogy a végrehajtásról szóló zárójelentéseik 2012. szeptember 20-ig beérkeztek a Bizottsághoz. Az utólagos értékelés végső szakaszában további 25 EGAA kérelmet elemeztek. Ezekről a kérelmekről 2013. december végéig beérkeztek a zárójelentések. Az utólagos értékelés első szakaszának eredményeit 2014 májusában ismertették, a második szakasz eredményeit pedig 2015 májusában juttatták el a Bizottsághoz. Az utólagos értékelés két szakaszában megvizsgált esetek listája megtalálható a melléklet 4. táblázatában.

5.Tendenciák

Az EGAA-támogatások számának növekedésével egyre több adat áll rendelkezésre a kérelmekre vonatkozó tendenciák megállapításához, és annak áttekintésére, hogy mire irányulnak az Alap tevékenységei. Az alábbi ábrán és a mellékletben található adatok a 2007 és 2014 között a tagállamoktól beérkezett 134 kérelemre vonatkoznak 19 . Eddig 561,1 millió EUR összeget kérelmeztek 122 121 munkavállaló támogatására (az érintett támogatásra jogosult munkavállalók száma a tagállamok becslése alapján).

1. ábra:
A 2007–2014 között beérkezett kérelmek száma

Az EGAA-rendelet 2009-es módosítása – a válság kritériumának bevezetésével – jelentős hatást gyakorolt a Bizottsághoz beérkezett kérelmek számára: 2009 májusától (amikor a vonatkozó módosítás hatályba lépett) 2011 végéig a kérelmek száma jelentősen emelkedett. 2007 és 2014 között 76, a válságra hivatkozó kérelmet és 58 kereskedelemmel kapcsolatos kérelmet nyújtottak be. A 2009 májusa és 2011 vége között beérkezett kérelmek 82 %-a a pénzügyi és gazdasági világválsággal volt kapcsolatos.

Mint a melléklet 2. táblázatából is kiderül, a tagállamok közül Spanyolország nyújtotta be a legtöbb EGAA-támogatás iránti kérelmet (20 kérelem), amelyet Hollandia (16 kérelem), Olaszország (12 kérelem) és Dánia (10 kérelem) követ. A 2014. december 31-i állapot szerint nyolc tagállam nem igényelt még EGAA-támogatást: Észtország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Szlovákia, az Egyesült Királyság és Horvátország (utóbbi 2013. július 1-jén csatlakozott az EU-hoz).

2. ábra:
A 2007–2014. közötti időszakban az EGAA-ból igényelt összegek tagállamonként

millió EUR

2007 és 2014 között 20 tagállam összesen 561,1 millió EUR-t igényelt az EGAA-ból (lásd az áttekintő táblázatot is a mellékletben). Az EGAA-ból a legtöbb társfinanszírozást Franciaország igényelte (84,6 millió EUR hét kérelemre), ezt követte Írország (67,3 millió EUR kilenc kérelemre), Dánia (63,7 millió EUR 10 kérelemre), illetve Olaszország (62,5 millió EUR 12 kérelemre).

3. ábra:
A 2007-2014 között beérkezett kérelmek által érintett támogatásra jogosult munkavállalók száma tagállamonként

A tagállamok közül Franciaország kérelmezett a legtöbb elbocsátott munkavállaló számára EGAA-támogatást (15 454 munkavállaló 7 kérelemben), ezt követte Spanyolország (14 863 munkavállaló 20 kérelemben), Olaszország (13 367 munkavállaló 12 kérelemben) és Németország (11 957 munkavállaló 9 kérelemben). További 13 országban a számok 1 800-tól (Lengyelország) közel 11 000-ig (Írország) terjedtek. A kérelmet benyújtó fennmaradó három tagállam mindegyikében ezernél kevesebb munkavállalót érintettek a kérelmek.

4. ábra:
A 2007–2014 között beérkezett kérelmek száma ágazatonként (a NACE Rev. 2. rendszer szerint)

2007 és 2014 között az EGAA-hoz összesen 45 ágazatból elbocsátott munkavállalókra vonatkozóan érkezett kérelem (lásd az áttekintő táblázatot a mellékletben). Ezek többsége feldolgozóipari ágazat volt, de előfordult kérelem az építőiparból és a szolgáltatóiparból is. A legtöbb kérelem négy feldolgozóipari ágazatból érkezett: a járműgyártásból (20 kérelem avagy az összes munkavállaló 15 %-a), amelyet a gép, gépi berendezés gyártása (13 kérelem avagy az összes munkavállaló 10 %-a), a textilipar (11 kérelem avagy az összes munkavállaló 8 %-a) és a nyomdaipar (9 kérelem avagy az összes munkavállaló 7 %-a) követett.

Körülbelül 6 % (8 kérelem) a tágabb értelemben vett építőiparhoz kapcsolódott, beleértve az épületek építését, a speciális szaképítést és az építészmérnöki tevékenységet. A kérelmek száma eléri a 13-at avagy körülbelül 10 %-ot is, ha az olyan kapcsolódó ágazatokat is ideszámítjuk, mint az építőanyag gyártása, az épületasztalos-ipar és a kerámiaipar. Az érintett ágazatok több mint felének (a 45 ágazat közül 28) esetében egy-egy kérelem érkezett az EGAA-hoz.

5. ábra:
A 2007–2014 között beérkezett kérelmek által érintett támogatásra jogosult munkavállalók száma ágazatonként (a NACE Rev. 2. rendszer szerint)

A 20 tagállam által benyújtott 134 kérelem 122 121 elbocsátott munkavállaló támogatására irányult. Az érintett ágazatok között első helyen a járműgyártás áll több mint 29 000 támogatásban részesített munkavállalóval (a benyújtott kérelmek által érintett összes munkavállaló 23,0 %-a), ezt követi a mobiltelefon-gyártás (közel 12 000 támogatásra jogosult munkavállaló, avagy az összes munkavállaló 9,4 %-a), a textilipar (valamivel több mint 11 500 támogatásra jogosult munkavállaló avagy az összes munkavállaló 9,2 %-a) és a gép, gépi berendezés ágazat (közel 10 000 támogatásra jogosult munkavállaló avagy az összes munkavállaló 8,0 %-a).

6. ábra:
A 2007-2014 közötti időszakban az EGAA-ból igényelt összegek egy munkavállalóra jutó átlaga tagállamonként

EUR

A 6. ábra tagállamonként szemlélteti az egy támogatásra jogosult munkavállalóra jutó átlagos EGAA-támogatási összeget. A 20 tagállam által támogatott 122 121 munkavállaló esetében az átlag 4 060 EUR volt. Az egy támogatásra jogosult munkavállalóra jutó EGAA-támogatás Ausztriában (14 000 EUR), illetve Dániában (10 000 EUR) volt a legmagasabb. Ezzel szemben Litvániában, Szlovéniában és a Cseh Köztársaságban az egy munkavállalóra jutó igényelt támogatás nem érte el az 1000 EUR-t.

6.Következtetés

A tendenciák eddig azt mutatják, hogy nőtt a száma azoknak az ágazatoknak, amelyekben EGAA-kérelemet nyújtottak be; ebben a beszámolási időszakban az érintett ágazatok köre 10 új ágazattal bővült. A tagállamok új tapasztalatokra tettek szert a legmegfelelőbb intézkedések kiválasztásában, az elbocsátott munkavállalókra vonatkozó segítségnyújtás hatékony irányításában és az EGAA új megközelítések bevezetéséhez történő felhasználásában. Azt a lehetőséget is egyre inkább kihasználják, hogy a jóváhagyott hozzájárulás legteljesebb kiaknázása érdekében a projekt végrehajtása során átcsoportosítják a forrásokat az intézkedések között.

Mivel a Tanácsban nem sikerült minősített többséget elérni a kérdésben, az EGAA-ra vonatkozó, válság miatti átmeneti eltérést nem lehetett meghosszabbítani a 2011 vége utáni időszakra. Ez 2012-ben és 2013-ban korlátozta a munkavállalóknak nyújtható uniós támogatás lehetőségeit, pedig sokukat még mindig nagymértékben sújtotta a válság.

Következésképpen 2012-től 2013 végéig a tagállamok továbbra is a jelentős világkereskedelmi szerkezetváltozások következtében elbocsátott munkavállalókat támogatták. Ugyanakkor az új EGAA-rendelet (1309/2013/EU rendelet) ismét bevezette a gazdasági és pénzügyi válságra vonatkozó kritériumot. Az új rendelet a támogatásra jogosult munkavállalók kategóriáját is kiterjesztette az önfoglalkoztatókra, az ideiglenes szerződéssel dolgozó munkavállalókra és – a 2. cikktől eltérve 2017 végéig – a NEET-fiatalokra. Ezek a változások kibővítik az EGAA alkalmazási körét. A leegyszerűsített elfogadási menetrend következtében a munkavállalókat segítő intézkedéseket gyorsabban végre lehet hajtani.

Az EGAA-támogatásra jogosult munkavállalók személyre szabott segítségben részesülhetnek, amennyiben az EGAA lehetőségeit a többi elérhető eszközt kiegészítő módon és a főbb érdekelt felekkel konzultálva teljes mértékben kiaknázzák. Ez közép- és hosszú távon javítani fogja majd munkaerő-piaci lehetőségeiket, amint a piacok kilábalnak a válságból.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1927/2006/EK rendelete az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról, HL L 406., 2006.12.30., 1.o., minden nyelvet érintő helyesbítés: HL L 48., 2008.2.22., 82. o., csak az angolt érintő helyesbítés: HL L 202., 2008.7.31., 74. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 546/2009/EK rendelete az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról, HL L 167., 2009.6.29.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1309/2013/EU rendelete az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(4) COM(2011) 608 végleges, 2011.10.6.

(5) A visszavont EGF/2012/009 BE/Carsid kérelmet 2013. április 2-án módosított formában ismét benyújtották.

(6) Járműgyártás (3), Fémalapanyag gyártása (3), Gép, gépi berendezés gyártása (2), Kiskereskedelem (2), Mobiltelefon-gyártás (1), Építőanyag gyártása (1), Textília gyártása (1), Épületasztalos-ipari termék gyártása (1), Légi szállítás (1), Élelmiszergyártás (1), Épületek építése (1), Vendéglátás (1), Fémmegmunkálás (1), Állatvágás (1), Ékszergyártás (1), Hajógyártás (1), Háztartási készülék gyártása (1), Információ, kommunikáció (1), Ipari gép, berendezés, eszköz javítása (1), Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (1), Vegyipar (1), Üveggyártás (1), Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (1) és Szállítás/raktározás (1).

(7) A 2013-ban benyújtott kérelmek maximális társfinanszírozási aránya 50 %, míg a 2014-ben benyújtottaké 60 %.

(8) A referencia-időszakban egy további javaslatot (EGF/2012/004 ES/Grupo Santana) fogadtak el, de mivel Spanyolország a kérelmet később visszavonta, a kérelem nem szerepel a jelentésben.

(9) A Tanács 2013. április 22-i ajánlása az ifjúsági garancia létrehozásáról. Az EGAA által támogatott NEET-fiatalok száma nem haladhatja meg az eredetileg megcélzott kedvezményezettek számát.

(10) A zárójelentéseket a végrehajtás befejezésétől számított hat hónapon belül kell benyújtani.

(11) Európai Bizottság: az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap utólagos értékelése (első szakasz).

(12) COM(2013) 144: A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, 2013.03.12.

(13) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(14) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 884., 2013.12.20., 884. o.).

(15) HL L 209., 2013.8.3., 16. o.

(16) HL L 292., 2014.10.8., 14. o.

(17) http://ec.europa.eu/egf – a Közösség mind a 23 nyelvén (köztük ír nyelven is) hozzáférhető honlap.

(18) 2014-ben a cookie-kra vonatkozó jogszabály miatt a mérésre szolgáló eszközök valamivel kevesebb forgalmat rögzítettek. Azok a látogatók, akik kikerülik a cookie-k használatára vonatkozó kérdést, vagy nem fogadják el használatukat, nem számítanak látogatóknak.

(19) Ha a pályázó tagállamok által visszavont 15 kérelmet is figyelembe vesszük, ez a szám 149-re emelkedik. A tagállamok által visszavont kérelmek nem szerepelnek a statisztikában.