A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A kulturális javak kiviteléről szóló 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról 2011. január 1. – 2013. december 31. /* COM/2015/0144 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ
EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A kulturális javak kiviteléről szóló
2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról 2011. január 1. – 2013. december 31. Tartalomjegyzék 1............ Összefoglalás. 4 2............ Bevezetés. 5 3............ A rendelet háttere. 5 3.1......... Az európai kontextus. 5 3.2......... Nemzetközi összefüggések. 8 4............ A rendelettel kapcsolatos gyakorlati
fejlesztések. 8 5............ Statisztikai adatok a rendelet
tagállami végrehajtásáról 9 5.1......... A végrehajtási rendelet 2. cikkének (1)
pontjában meghatározottak szerinti normál engedély használata 9 5.2......... A végrehajtási rendelet 2. cikkének (2)
bekezdésében meghatározottak szerinti egyedi nyílt engedély használata. 9 5.3......... A végrehajtási rendelet 2. cikkének (3)
bekezdésében meghatározottak szerinti általános nyílt engedély használata. 10 5.4......... A normál engedélyek kiállításának
elutasítása. 10 5.5......... Azok a szállítmányok, amelyek nem
feleltek meg a szabályoknak. 10 6............ Jövőbeni kihívások. 10 6.1......... Az elektronikus rendszerek alkalmazása. 11 6.2......... A kulturális javak kategóriáinak
értelmezése. 11 6.3......... A hatóságok együttműködése. 12 6.4......... A pénzben kifejezett értékhatárok
megfelelőssége. 12 6.5......... Kulturális javak behozatala az Unióba. 13 7............ Következtetések. 13 1. összefoglalás Ez a kulturális javak kiviteléről szóló
116/2009/EK rendelet (továbbiakban: alaprendelet) végrehajtásáról szóló
jelentés tájékoztatást nyújt a kulturális javakra vonatkozó kiviteli
engedélyeknek az alaprendelet és az 1081/2012/EU bizottsági végrehajtási
rendelet által létrehozott keretben történő használatáról. A jelentés a
tagállamok által a kiviteli engedélyek használatáról szóló kérdőívre adott
válaszokon alapul, és a 2011–2013 közötti időszakra, valamint néhány, a
2014. év elejét érintő fejleményre vonatkozik. A közölt adatok a kiviteli engedélyek három típusára
vonatkoznak: normál engedélyek, egyedi nyílt engedélyek és általános nyílt
engedélyek. A 2011–2013 közötti időszakban összesen
24 564 normál engedélyt adtak ki. Ezt a típusú engedélyt főleg
Nagy-Britannia és Olaszország bocsátotta ki. Az egyedi nyílt engedélyeket meghatározott
kulturális javak bizonyos személy vagy szervezet általi ismételt ideiglenes
kivitele esetében adják ki. A vizsgált időszak során 946 egyedi nyílt
engedélyt adtak ki összesen 588 személy vagy szervezet számára. Ezen engedélyek
több mint 90 %-át az Egyesült Királyság, Hollandia és Lengyelország
bocsátotta ki. Az általános nyílt engedélyek hatálya alá a
valamely múzeum vagy más intézmény állandó gyűjteményének részét
képező kulturális javak bármilyen ideiglenes kivitele tartozik. A vizsgált
időszakban öt tagállam összesen 472 alkalommal adott ki ilyen engedélyt,
és Spanyolország bocsátotta ki az összes ilyen engedély 84 %-át. A normál engedély kiadását 318 esetben utasították
el, leggyakrabban azzal az indokkal, hogy a szóban forgó kulturális javak
nemzeti kincsnek minősülnek. Az érintett időszakban 147 nem
szabályszerű szállítmányt fedeztek fel, többségében Franciaország és
Hollandia által (az összes eset 93 %-a). A jelentés továbbá tájékoztatást nyújt a jelenlegi
kezdeményezésekről és a jövőbeni kihívásokról (pl. a kiállított
kiviteli engedélyeket tartalmazó, a nemzeti vámkezelési rendszerekkel
összekapcsolható online adatbázis lehetséges bevezetése, az alaprendelet I.
mellékletében szereplő kulturális javak problémás kategóriáinak
értelmezése, a hatóságok közötti együttműködés, a pénzben kifejezett
értékhatárok megfelelősége és a kulturális javak behozatala során hiányzó
ellenőrzés). 2. Bevezetés A kulturális javak
kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet[1] (kodifikált változat, a
továbbiakban: alaprendelet) a kulturális javaknak az Európai Unió vámterületén
kívülre vitelét kiviteli engedély bemutatásához köti, valamint biztosítja, hogy
az említett kulturális javak kivitele egységes ellenőrzés alá kerüljön az
Unió külső határainál. Az I. melléklet tartalmazza az alaprendelet hatálya
alá tartozó kulturális tárgyak kategóriáira vonatkozó információkat, valamint a
korukra és/vagy értékükre vonatkozó követelményeket. A kiviteli
engedélyeket azon tagállam illetékes hatósága állítja ki, amelynek területén a
kulturális tárgy jogszerűen megtalálható. A vámellenőrzések
biztosítják, hogy a kulturális javak csak érvényes kiviteli engedély
kíséretében hagyják el az EU vámterületét, és ennek a rendszernek garantálnia
kell a kulturális javak magas szintű védelmét a belső piacon. Az alaprendelet
előírja, hogy a Bizottság rendszeresen bemutatja a szóban forgó rendelet
végrehajtásáról szóló jelentését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az
Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A 3911/92/EGK tanácsi rendelet
szerinti első jelentést 2000-ben nyújtották be[2], míg az alaprendelet
10. cikke szerinti második jelentést 2011-ben adták ki[3]. A kulturális javak
kiviteléről szóló rendeletek végrehajtása kapcsán szerzett mintegy 20 éves
tapasztalatot követően e jelentés a 2011. január 1. és 2013. december 31.
közötti hároméves időszakra vonatkozik, de kitér egyes 2014 elejei
fejleményekre is. A jelentés a tagállamok által a kiviteli
engedélyekre vonatkozó kérdőívre adott válaszokon alapul, ideértve az
engedélyek használatára vonatkozó statisztikai adatokat is[4], és tükrözi a szóban
forgó időszak során a tagállamokkal együttműködésben végzett
jelentős munkát. 3. A rendelet háttere 3.1. Az európai kontextus A 116/2009/EK tanácsi rendelettel bevezetett, a
kulturális javak kivitelére vonatkozó uniós szintű rendszer a kulturális
javak védelmére szolgáló egyéb eszközök és kezdeményezések kiegészítése. A
következőkben kiemeltünk néhány uniós szinten megvalósult kapcsolódó
fellépést. A kulturális javak visszaszolgáltatása 2009-ben a Bizottság felállított a kulturális
javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottságon (a
továbbiakban: a bizottság) belül egy ad hoc munkacsoportot azzal a
céllal, hogy azonosítsa a 93/7/EGK tanácsi irányelv[5] alkalmazása során
felmerülő problémákat és tegyen javaslatot ezek megoldására. 2011-ben a
munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy az irányelvet felül kell
vizsgálni annak érdekében, hogy az említett rendszer még hatékonyabban működhessen
a nemzeti kincsek visszaszolgáltatása tekintetében. Azt is megállapította, hogy
mechanizmusokat kell életbe léptetni az a központi hatóságok közötti igazgatási
együttműködés és konzultáció javítása érdekében. E következtetéseket megerősítette
az Európai Bizottságnak a 93/7/EGK irányelv[6]
alkalmazásáról szóló negyedik jelentése. A nyilvános konzultációt és hatásvizsgálatot
követően a Bizottság 2013. május 30-án a 93/7/EGK irányelv átdolgozására
irányuló javaslatot terjesztett elő[7].
Ez a 2014/60/EU irányelv 2014. május 15-i elfogadásához vezetett.[8] Az új rendelkezések
2015. december 19-étől alkalmazandók. Az új irányelv a tagállamok kulturális örökségének
hatékonyabb védelmének biztosítása érdekében lehetővé teszi bármely, egy
tagállam által művészi, történelmi vagy régészeti értékkel bíró nemzeti
kincsként azonosított kulturális tárgy visszaszolgáltatását[9]. E célból az irányelv
tekintetében illetékes tagállami központi hatóságok feladata, hogy a belső
piaci információs rendszer (IMI)[10]
használatán keresztül együttműködjenek és információt cseréljenek a
tagállam területéről jogellenesen kivitt kulturális tárgyakról. A gyűjtemények mobilitása A gyűjtemények mobilitásával foglalkozó
munkacsoportot 2011 márciusában az európai kulturális menetrend[11] végrehajtásának
keretében a Tanács hozta létre a 2011–2014-es időszakra vonatkozó
kulturális munkaterve alapján[12].
A munkacsoport 2012 szeptemberében jelentést készített, valamint összeállított
egy eszköztárat a kulturális javak tagállamok közötti kölcsönzésével járó
költségek csökkentésének gyakorlati módjairól. Kulturális javak kereskedelme A Bizottság finanszírozást nyújtott A
kulturális javak tiltott kereskedelmének megelőzéséről és
felszámolásáról[13]
szóló tanulmány elkészítéséhez; a tanulmányhoz kapcsolódó végső jelentést
2011 októberében nyújtották be[14].
A jelentés azonosította azokat a fennálló jogi és gyakorlati akadályokat,
amelyek megnehezítik a kulturális javak tiltott kereskedelmének
megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet, így például a tagállamok közötti
információcserét érintő nehézségeket, illetve a vámtisztviselők
különleges, a gyanús áruk azonosítására irányuló képzésének szükségességét. A
jelentés azt javasolta, hogy az Európai Bizottság létrehozhatna egy
koordinációs osztályt, amelynek feladata az érintett hatóságok közötti
kapcsolatok előmozdítása és a tisztviselők részére kínált képzések
szervezése lenne. A Tanács a kulturális javakkal kapcsolatos
bűncselekmények megelőzése és az ilyen bűncselekmények elleni
küzdelem vonatkozásában 2011 decemberében kiadott következtetéseiben[15] többek között
azt ajánlotta, hogy a tagállamok fokozzák a bűnüldöző szervek, a
kulturális hatóságok, valamint a magánszervezetek közötti együttműködést. Ezen túlmenően 2012 októberében egy tanácsi
állásfoglalás létrehozta a bűnüldözési hatóságok és a kulturális javak
szakértőinek informális hálózatát (EU CULTNET)[16]. A hálózat fő
célja az, hogy javítsa a kulturális javak tiltott kereskedelmének
megelőzéséhez kapcsolódó információk cseréjét, így például a kulturális
javak tiltott kereskedelmében való részvétellel gyanúsított
bűnszövetkezetekre vonatkozó nem operatív információk, valamint a
határokon átnyúló együttműködés előtt álló akadályokra vonatkozó
információk meghatározását és megosztását. A vámhatóságokat felkérték, hogy
vegyenek részt a hálózat munkájában, mivel szakértelemmel rendelkeznek a
kulturális javak az Unió külső határainál való mozgásának nyomon
követésében és ellenőrzésében. 2011 novemberében közös vámügyi műveletre
(JCO) került sor COLOSSEUM[17]
elnevezéssel, amelyet Olaszország, Málta, Görögország és Ciprus irányított,
együttműködve a Vámigazgatások Világszervezetének Regionális
Hírszerző Összekötő Irodájával (RILO WE). A műveletben 17 másik
ország vett részt[18].
A 10 napos művelet során négy tagállamban foglaltak le olyan kulturális
javakat, amelyekkel tiltott módon kereskedtek (az Olaszországban, Máltán,
Görögországban és Hollandiában végrehajtott egy-egy művelet keretében
összesen 134 műtárgyat foglaltak le). A 2014 első felében végrehajtott ODYSSEUS
közös vámügyi művelet a Földközi-tenger térségében eltulajdonított
kulturális örökség védelmére irányult. 19 tagállam[19] kapott felkérést a
műveletben való részvételre. A két operatív szakasz a kulturális javak
illegális szállítmányainak felderítéséhez és lefoglalásához kapcsolódó adatok
gyűjtésére, illetve a megerősített ellenőrzésekre összpontosult.
A végleges jelentést 2015 márciusában teszik közzé. 2013 decemberében a Tanács rendeletet fogadott el,
amely korlátozza a Szíriából elszállított kulturális javak mozgását[20]. A korlátozások alá
eső tételek jegyzéke megegyezik az alaprendeletben szereplővel. A Bizottság egy, a Múzeumok Nemzetközi
Tanácsa (ICOM) által előterjesztett, a kulturális javak tiltott
kereskedelmére irányuló nemzetközi megfigyelőközpont létrehozására
irányuló projekthez is finanszírozást nyújtott[21].
A megfigyelőközpontot arra reagálva hozták létre, hogy nem állnak
rendelkezésre a kulturális javak tiltott kereskedelmére vonatkozó központi
statisztikák és érvényes, hozzáférhető információk. A megfigyelőközpont
célja, hogy különböző forrásokból információkat gyűjtsön és azokat
végül összefoglalja az első globális jelentésben, amely elősegíti a
tagállamok közötti információcserét és bővíti a tisztviselők
ismereteit. Az e célra létrehozott weboldal 2014 áprilisában kezdett
működni[22]. 3.2. Nemzetközi összefüggések A kulturális javak kivitele tekintetében a két
legfontosabb nemzetközi szintű eszköz az 1970-ben létrejött UNESCO
egyezmény[23]
és az 1995-ben kötött UNIDROIT egyezmény[24].
Az 1970. évi UNESCO egyezményt eddig 23 uniós tagállam ratifikálta, és az
egyezmény tagsága jelenleg 127 részes államból áll. Az 1995-ben kötött UNIDROIT
egyezményt csak 14 uniós tagállam erősítette meg. 2014 márciusában közös UNESCO–EU művelet
kezdődött a kulturális örökség folyamatban lévő elvesztésének
megállítására Szíriában. A szíriai kulturális örökség vészhelyzeti védelme
projekt[25]
célja a fokozott segítségnyújtás és a kapacitásépítés biztosítása a nemzeti
érdekelt felek és kedvezményezettek számára, ideértve a rendőrségi és vámtisztviselők
képzését Szíriában és a szomszédos országokban. 4. A rendelettel kapcsolatos
gyakorlati fejlesztések Az eredeti 752/93/EGK végrehajtási
rendeletet az 1081/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: a
végrehajtási rendelet) hatályon kívül helyezte. E rendelet háromféle kiviteli
engedélyről rendelkezik (normál engedély, egyedi nyílt engedély és
általános nyílt engedély), valamint meghatározza az alkalmazásukra vonatkozó
szabályokat. Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdésével és 5. cikkének (2)
bekezdésével összhangban, a kiviteli engedélyek kiállítására felhatalmazott
hatóságokat tartalmazó legfrissebb jegyzékeket[26]
2014 márciusában, míg a kivitellel kapcsolatos vámalakiságok kezelésére
felhatalmazott vámhivatalok jegyzékét[27]
egy hónappal korábban tették közzé a Hivatalos Lapban. Ezen túlmenően az
alaprendelet 8. cikk alapján létrehozott, a kulturális javak kivitelével és
visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság a vizsgált időszak során három
alkalommal, azt követően pedig egyszer, 2014 elején ült össze. 5. Statisztikai
adatok a rendelet tagállami végrehajtásáról 5.1. A
végrehajtási rendelet 2. cikkének (1) pontjában meghatározottak szerinti normál
engedély használata A normál engedélyt általában minden egyes, az
alaprendelet hatálya alá tartozó kivitel tekintetében alkalmazzák. A tagállamok által kiadott normál engedélyek
számának áttekintése az I. mellékletben található[28]. Az összesített szám a
2011. évi 21 498-ról 2013-ban 24 564-re emelkedett
(+ 14 %). Ezek az éves adatok magasabbak az előző
időszakra (2000–2010) vonatkozóan közölt átlagnál is. Az I. mellékletből kiderül továbbá
az összes kiadott engedélyből a különböző tagállamok által kiállított
engedélyek részaránya28. Az adatok
arról árulkodnak, hogy a kulturális javak Unióból történő kivitele
elsősorban két tagállamot érint: a 2011–2013 közötti időszakban az
összes normál engedély 37–40 %-át Olaszországban, 33–36 %-át pedig az
Egyesült Királyságban állították ki. Az említett két országot Franciaország
(12–13 %), Németország (4–5 %), Ausztria (2–3 %) Spanyolország
(1–3 %), Portugália, Hollandia és Belgium (egyaránt 1–1 %) követi. 5.2. A
végrehajtási rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti
egyedi nyílt engedély használata Az egyedi nyílt engedély hatálya alá a
meghatározott kulturális javak bizonyos személy vagy szervezet általi ismételt
ideiglenes kivitele tartozik. A 2. melléklet áttekintést nyújt a
tagállamokban28 érvényben lévő
egyedi nyílt engedélyek számáról. Az összesített szám a 2011. évi 261-ről
2013-ban 365-re emelkedett (+ 40 %). Egyértelmű tendencia
azonban nem állapítható meg, mivel az előző időszak (2000–2010)
számadatai azt mutatják, hogy a számok évről évre jelentősen
ingadoznak. A számok azonban mindenképpen viszonylag alacsonyak. Az adatok azt mutatják, hogy csak hét tagállam
(Franciaország, Ciprus, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Szlovénia és az
Egyesült Királyság) alkalmazta ezt a fajta engedélyt. Az említettek közül a
legtöbb engedélyt – a 2011–2013 közötti időszakban kiállított engedélyek
arányában – az Egyesült Királyságban (33 %), Hollandiában (30 %) és
Lengyelországban (28 %) állították ki. A 3. melléklet tartalmazza az egyedi
nyílt engedéllyel rendelkező személyek és szervezetek számát. 5.3. A
végrehajtási rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti
általános nyílt engedély használata Az általános nyílt engedély hatálya alá valamely
múzeum vagy más intézmény állandó gyűjteményének részét képező
kulturális javak ideiglenes kivitele tartozik. A 4. melléklet áttekintést nyújt a tagállamokban28 érvényben lévő általános nyílt
engedélyek számáról. A volumen viszonylag alacsony (2011-ben 141, 2012-ben 172,
2013-ban pedig 159 engedélyt állítottak ki). Az adatok azt mutatják, hogy csak öt
tagállam (Bulgária, Spanyolország, Ciprus, Lengyelország és Szlovénia)
alkalmazta ezt a fajta engedélyt. A legtöbb engedélyt Spanyolországban
állították ki (az összes kiállított engedély 84 %-a). 5.4. A
normál engedélyek kiállításának elutasítása Az 5. melléklet áttekintést nyújt a normál
engedély iránti, az illetékes hatóságok28
által elutasított kérelmek számáról. Mindössze hét tagállam számolt be
elutasításról; az összesen bejelentett 318 eset 72 %-ára Olaszországban,
míg 25 %-ára Spanyolországban került sor. Az engedély iránti kérelem elutasításának fő
oka az volt, hogy a kivitelre szánt tárgy nemzeti kincsnek számított az
érintett tagállamban. A jelentett adatok nem tartalmazzák az olyan
esetekre vonatkozó számokat, amelyek esetében hiányos kérelmet nyújtottak be,
mivel ez általában nem vezet elutasításhoz, és a kiállító hatóság
lehetőséget ad a kérelmezőnek a hiánypótlásra. Az összes kiállított engedély számával
összehasonlítva az elutasított engedélyek száma az Unióban nagyon alacsony
(0,4 %). Hasonló arányt állapítottak meg az előző időszak
(2000–2010) tekintetében. 5.5. Azok
a szállítmányok, amelyek nem feleltek meg a szabályoknak A 6. melléklet mutatja azon szállítmányok
számát, amelyek nem feleltek meg az alkalmazandó szabályoknak[29]. A tagállamok a három
év alatt összesen 147 esetről számoltak be, amely szám az összes kiadott
engedély számával összehasonlítva nagyon alacsony (az összes engedély
0,2 %-a). A legtöbb eset (136 az összesen 147 esetből) két
tagállamhoz (Franciaország és Hollandia) köthető. A tagállamok jelezték, hogy a nem
szabályszerű szállítmányokat általában vámhatóságaik vagy a rendőrség
fedezte fel. Az egyes esetek körülményeitől és az alkalmazandó nemzeti
jogszabályoktól függően az illetékes hatóságok, a rendőrség és az
igazságügyi hatóság foglalkoznak a továbbiakban az ügyekkel. 6. Jövőbeni
kihívások A vizsgált időszak során mélyreható
vitákat folytattak számos olyan alapvető kérdésről, amelyek hatással
vannak a meglévő rendszer jövőjére. A kulturális javak kivitelével és
visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság ülései megfelelő fórumot
kínáltak az eszmecserére és az intézkedések ösztönzésére. 6.1. Az elektronikus rendszerek
alkalmazása A tagállamok túlnyomó többségében még mindig nem
lehetséges a kiviteli engedély iránti kérelem elektronikus formanyomtatvány
használatával történő benyújtása. Spanyolország kivételével a tényleges
kérelmet még azokban a tagállamokban is nyomtatott formában kell benyújtani, ahol
elérhetők az elektronikus formanyomtatványok. A tagállamokban ezért –
Spanyolország kivételével – az elektronikus engedélyek sem állnak
rendelkezésre. Ugyanakkor az elektronikus úton megkapott engedélyt a vámhatóság
számára történő bemutatás céljára Spanyolországban is ki kell nyomtatni
vagy le kell tölteni. A vizsgált időszakban széles körű vita
folyt a kiviteli engedélyek kiállításához szükséges uniós szintű
elektronikus rendszer kialakításának lehetőségéről. Franciaország
2011-ben javasolta, hogy vizsgálják meg a nemzeti vámkezelési rendszerekkel
összekapcsolható online szolgáltatás bevezetésének lehetőségét. Az e
kérdésről tartott találkozóra 2012-ben került sor 8 tagállam
részvételével. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a közös
adatbázis lehetséges jövőbeli kialakítása jelentős, a beazonosított
potenciális problémákat egyértelműen meghaladó haszonnal járhat.
Ugyanakkor hangsúlyozták a finanszírozás hiányát. Figyelembe véve a meglévő
korlátozásokat, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a projekt még
nem érett meg a megvalósításra, de felkérte Franciaországot, Olaszországot és
az Egyesült Királyságot (a legjelentősebb engedély-kibocsátókat), hogy
dolgozzanak ki konkrétabb elképzeléseket. Az említett tagállamok közösen
dolgoznak a témán, és a közeljövőben ismertetni fogják eredményeiket. 6.2. A kulturális javak
kategóriáinak értelmezése Az egyedi tárgyak besorolása a kulturális javakra
vonatkozó, az alaprendelet I. mellékletében szereplő kategóriák
valamelyikébe nem mindig magától értetődő. Az e tekintetben hozott
tagállami döntések is eltérhetnek. Az egyes kategóriákat ismertető szöveg
nem mindig egyértelmű, és így eltérő értelmezésre ad
lehetőséget. A kulturális javak kivitelével és
visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság ülésein folytatott megbeszéléseket
követően megállapodás született egy, a kategóriák értelmezésével
foglalkozó munkacsoport létrehozásáról (a továbbiakban: munkacsoport), amely
bizonyos tagállamok és a Bizottság képviselőiből áll. A munkacsoport
feladata, hogy iránymutatást dolgozzon ki néhány problematikus kategória
értelmezésére, ami kiterjedne bizonyos különösen nehezen besorolható
tárgytípusra is (érmék, ikonok, ősmaradványok). A munkacsoport 2013-ban
kétszer ült össze; emellett alcsoportokban és levélváltások útján is dolgozott.
A munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy
az egységes értelmezés nem oldaná meg az összes problémát. Ehelyett egyes
kategóriák megfogalmazásának módosítására lehet szükség, az egyik kategóriát
feltehetően meg kell szüntetni, illetve sor kerülhet egy újabb kategória
hozzáadására. Elismerve azt a tényt, hogy az I. melléklet módosítása az egész
rendelet felülvizsgálatával járna, a munkacsoport egyetértett abban, hogy
kizárólag az értelmezéssel foglalkozik, és egyszerűen kiemelt néhány felülvizsgálatot
igénylő szempontot: ikonok besorolása; egyedülálló érmék és
őslénytani maradványok besorolása; a „gyűjtemény” fogalmának
meghatározása; és a 15. kategória alkalmazási körének vizsgálata. 6.3. A hatóságok együttműködése Az alaprendelet megfelelő végrehajtásához
szükség van a különböző hatóságok, méghozzá nem csak a kulturális
hatóságok és a vámhatóságok, hanem a rendőrség együttműködésére is.
Elengedhetetlen, hogy a hatóságok nyitottan és tettre készen viszonyuljanak a
közös munkához, és megértsék egymás álláspontját, korlátait és igényeit. E kérdés előtérbe került a kulturális javak
kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottságon belül folytatott
megbeszélések során. A kezdeményezés az Ausztria által a vonatkozó
vámjogszabályokról tartott előadással indult. Később Hollandia,
Magyarország és Olaszország mutatta be a különböző szintű hatóságok
közötti jó együttműködés példáit. Valamennyi tagállam felkérést kapott,
hogy ismertesse tapasztalatait, hozzájárulva ezzel az alaposabb megértéshez. Az előadások azt mutatták, hogy Hollandiában,
Magyarországon és Olaszországban a hatóságok együttműködésének alapját az
illetékes minisztériumok közötti keretelvek vagy többoldalú megállapodások
képezik. Az együttműködés a vámtisztviselők számára tartott speciális
képzések, a kockázati mutatókra és profilokra vonatkozó információcsere, a
tiltott áruk kiszűrésére irányuló közös műveletekben való részvétel,
valamint a kulturális javak azonosításában nyújtott segítség formájában
nyilvánul meg. A kezdeményezés a jövőben is
folytatódni fog, és adott esetben egy, a bevált módszereket tartalmazó
összeállítás kidolgozásához vezet majd. Egyetértés alakult ki továbbá annak
kapcsán, hogy dolgozzanak ki olyan eszközöket is, amelyek lehetővé teszik
a különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti hatékony
együttműködést. 6.4. A pénzben kifejezett
értékhatárok megfelelőssége Az alaprendelet I. melléklete meghatározza az ott
felsorolt kulturális javak kategóriáinak[30]
többségére alkalmazandó, pénzben kifejezett értékhatárokat. Az e kategóriák alá
tartozó tárgyak tekintetében csak akkor van szükség kiviteli engedélyre, ha az
áruk értéke eléri a vonatkozó értékhatárt. A tagállamok többsége esetében a pénzben
kifejezett értékhatárok túl magasak és csökkenteni kell őket. Azt
állítják, hogy a rendelet a magas értékhatárok miatt nem tudja betölteni
szerepét a nemzeti örökség védelme terén. Ez részben magyarázatot ad arra, hogy
számos tagállam[31]
csak nagyon korlátozott mértékben alkalmazza a rendeletet. Az alaprendelet 10. cikkével összhangban, az
I. mellékletben feltüntetett összegeket rendszeres időközönként felül kell
vizsgálni, és adott esetben aktualizálni kell a gazdasági és pénzügyi mutatók
alapján. Ez a rendelkezés már nem idomul az uniós helyzethez. A rendelet felülvizsgálatának
esetén a tagállamok többsége támogatná a meglévő értékhatárok mérséklését.
6.5. Kulturális javak behozatala az
Unióba A különböző fórumokon aggodalmakat
fogalmaztak meg a kulturális javak Unióba történő behozatalának (az Unió
kizárólagos hatáskörébe tartozó) ellenőrzésére szolgáló eszköz hiánya
miatt. Ennek fényében az EU korlátozásokat vezetett be az
Irakból[32]
és Szíriából[33]
származó kulturális javak behozatalára. Az 1210/2003/EK rendelet tiltja az
iraki kulturális javak behozatalát, kivitelét és az azokkal való kereskedést,
amennyiben azokat jogellenes módon, jogos tulajdonosuk beleegyezése nélkül
vitték ki Irakból, vagy a kivitel az iraki jogszabályok megsértésével történt.
Hasonlóképpen, az 1332/2013/EU rendelet tiltja a szíriai kulturális javak
behozatalát, kivitelét és átruházását, amennyiben alapos gyanú merül fel arra
vonatkozóan, hogy a javakat a jogos tulajdonosuk beleegyezése nélkül vitték ki
Szíriából, vagy a kivitel a szíriai jog vagy a nemzetközi jog megsértésével
történt. A kulturális javak azon kategóriái, amelyekre az említett rendeletek
alkalmazandók, felsorolásra kerültek a rendeletek mellékleteiben, amelyek
megfelelnek az alaprendelet I. mellékletének. 2012. október 12-én francia
vámtisztviselők 13 Irakból származó régészeti tárgyat foglaltak le. 7. Következtetések A kulturális javak kivitelének az Unió külső
határain történő ellenőrzésére szolgáló, 1993-ban bevezetett, és
eredetileg 12 tagállamra kidolgozott rendszert a tagállamok különböző
mértékben alkalmazzák. Az egyes országok nemzeti kulturális örökségének mérete
és súlya, valamint a műtárgypiac alakulása jelentős mértékben
meghatározza, hogy az adott tagállam mennyiben tartja magát az
előírásokhoz. Jóllehet a tagállamok jelentős többsége
hasznosnak tartja a hatályos jogszabályokat, úgy vélik, gyakorlati javításokra
van szükség. Számos folyamatban lévő és jövőbeli kezdeményezésre van
szükség a rendszer jobb működéséhez. Ehhez elengedhetetlen az érintett
szereplők közötti, valamennyi szinten megvalósuló jó együttműködés. * * * A
Bizottság az Európai Parlament, a Tanács, valamint az Európai Gazdasági és
Szociális Bizottság figyelmébe ajánlja ezt a jelentést. [1] A Tanács 2008. december 18-i 116/2009/EK rendelete a
kulturális javak kiviteléről (kodifikált változat) (HL L 39, 2009.2.10., 1.
o.). E rendelet az 1993. március 30-a óta hatályban lévő, a kulturális
javak kiviteléről szóló, 1992. december 9-i 3911/92/EGK tanácsi rendelet
(HL L 395., 1992.12.31., 1. o.) helyébe lépett. [2] A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek
és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak a kulturális javak kiviteléről
szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról és a tagállam
területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak
visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelvről (COM(2000) 325,
2000.5.25.). [3] A Bizottság 2011. június 27-i jelentése a Tanácsnak, az
Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a
kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK
tanácsi rendelet végrehajtásáról 2000. január 1. és 2010. december 31. között
(COM(2011) 382, 2011.6.27.). [4] A kérdőívre 26 tagállam válaszolt (BE, BG, CZ, DK,
DE, IE, ES, FR, HR, IT, CY, LV, LT, LU, HU, MT, NL, AT, PL, PT, RO, SI, SK, FI,
SE, UK). [5] A Tanács 1993. március 15-i 93/7/EGK irányelve a
tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak
visszaszolgáltatásáról (HL L 74., 1993.3.27., 74. o.), amelyet az Európai
Parlament és a Tanács 1997. február 17-i 96/100/EK irányelve (HL L 60.,
1997.3.1., 59. o.) és az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 5-i
2001/38/EK irányelve (HL L 187., 2001.7.10., 43. o.) módosított. Ezt az
irányelvet időközben felváltotta a 2014/60/EU irányelv (HL L 159.,
2014.5.28., 1. o.). Lásd még a lenti 8. lábjegyzetet. [6] További részletekért lásd a 93/7/EGK tanácsi irányelv
alkalmazásáról szóló negyedik jelentést (COM(2013) 310, 2013.5.30.). [7] COM(2013) 311, 2013.5.30. [8] Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i
2014/60/EU irányelve a tagállamok területéről jogellenesen kivitt
kulturális javak visszaszolgáltatásáról és az 1024/2012/EU rendelet
módosításáról (átdolgozás). Lásd még a fenti 5. lábjegyzetet. [9] A 93/7/EGK irányelv magában foglalt egy, a kulturális
tárgyak kategóriáit tartalmazó mellékletet, amely megegyezik az alaprendelet I.
mellékletével; e melléklet már nem szerepel az új irányelvben. [10] Az IMI-t hivatalosan a belső piaci információs
rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a
2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012.
október 25-i 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: az IMI rendelet) hozta létre. [11] HL C 325., 2010.12.2., 1. o. [12] Az európai kulturális menetrendről szóló 2007.
november 16-i tanácsi következtetések (HL C 287., 2007.11.29., 1. o.). [13] A
jelentés a Bizottság Belügyi Főigazgatósága számára a
HOME/2009/ISEC/PR/019-A2. számú szerződés alapján készült. [14] http://ec.europa.eu/home-affairs/doc_centre/crime/crime_prevention_en.htm. [15] 17541/11 ENFOPOL 415 CULT 111 ENFOCUSTOM 143. [16] 14232/12 ENFOPOL 292 CULT 116 ENFOCUSTOMS 93. [17] 10515/1/12 REV 1 ENFOCUSTOMS 45 ENFOPOL 159. [18] BE, BG, CZ, DE, ES, IT, LU, HU, NL, AT, RO, SK, valamint
Oroszország, Svájc, Törökország, Ukrajna és az Amerikai Egyesült Államok. [19] BE, BG, CZ, DE, EL, ES, FR, HR, IT, CY, MT, HU, NL, AT,
PL, PT, RO, SI, UK. [20] A Tanács 2013. december 13-i 1332/2013/EU rendelete a
szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló
36/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 335., 2013.12.14, 3 o.). [21] HOME/2011/ISEC/AG/2607. [22] http://obs-traffic.museum/ [23] UNESCO egyezmény a kulturális javak jogtalan
behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását
és megelőzését szolgáló eszközökről, Párizs, 1970. november 14.,
amelyet az alábbi tagállamok ratifikáltak: BE, BG, CZ, DK, DE, EE, EL, ES, FR,
HR, IT, CY, LT, HU, NL, PL, PT, RO, SI, SK, FI, SE, UK. [24] UNIDROIT egyezmény a lopott vagy jogellenesen külföldre
vitt kulturális javakról, Róma, 1995. június 24., amelyet az alábbi tagállamok
ratifikáltak: DK, EL, ES, HR, IT, CY, LT, HU, PT, RO, SI, SK, FI, SE. [25] http://www.unesco.org/new/en/safeguarding-syrian-cultural-heritage/international-initiatives/emergency-safeguarding-of-syria-heritage/ [26] HL C 72., 2014.3.11., 16. o. (a helyesbített
horvát nyelvi változat közzététele: HL C 205., 2014.7.2., 27. o.). [27] HL C 40., 2014.2.11., 6. o. [28] Az adatok 26 tagállam benyújtott adatait tartalmazzák;
lásd a 4. lábjegyzetet. A 2000–2010 közötti összehasonlítható adatok azonban
nem utalnak arra, hogy a hiányzó adatok megváltoztatnák a vizsgált időszak
tekintetében levont következtetéseket. [29] A számok 25 tagállam adatait tartalmazzák (BG, CZ, DK, DE,
IE, ES, FR, HR, IT, CY, LV, LT, LU, HU, MT, NL, AT, PL, PT, RO, SI, SK, FI, SE,
UK). . [30] Kivéve az 1. kategóriát (régészeti tárgyak), a 2.
kategóriát (megcsonkított emlékművek), a 9. kategóriát
(ősnyomtatványok és kéziratok) és a 12. kategóriát (iratok). [31] Gyakorlatilag az Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok
mindegyike úgy véli, hogy az értékhatárok túl magasak. [32] A Tanács 2003. július 7-i 1210/2003/EK rendelete az
Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a
2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 169., 2003.7.8., 6.
o.). [33] Lásd a fenti 20. lábjegyzetet. MELLÉKLETEK 1. melléklet: A tagállamok által kiállított normál engedélyek * || || Év || || ÖSSZESEN || Részarány || 2011 || 2012 || 2013 || 2011–2013 || (%-ban) BE || 261 || 229 || 313 || 803 || 1 % BG || 0 || 1 || 0 || 1 || 0 % CZ || 56 || 171 || 141 || 368 || 1 % DK || 38 || 36 || 42 || 116 || 0 % DE || 1138 || 1081 || 1181 || 3400 || 5 % EE || - || - || - || - || - IE || 14 || 12 || 10 || 36 || 0 % EL || - || - || - || - || - ES || 281 || 620 || 548 || 1449 || 2 % FR || 2863 || 3003 || 2907 || 8773 || 13 % HR |||||| 3 || 3 || 0 % IT || 7904 || 9455 || 9682 || 27041 || 39 % CY || 2 || 4 || 1 || 7 || 0 % LV || 3 || 2 || 4 || 9 || 0 % LT || 0 || 0 || 10 || 10 || 0 % LU || 0 || 5 || 0 || 5 || 0 % HU || 32 || 33 || 13 || 78 || 0 % MT || 13 || 13 || 10 || 36 || 0 % NL || 282 || 260 || 276 || 818 || 1 % AT || 516 || 553 || 475 || 1544 || 2 % PL || 69 || 61 || 76 || 206 || 0 % PT || 247 || 347 || 279 || 873 || 1 % RO || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % SI || 30 || 24 || 35 || 89 || 0 % SK || 1 || 4 || 4 || 9 || 0 % FI || 0 || 1 || 2 || 3 || 0 % SE || 111 || 62 || 330 || 503 || 1 % UK || 7637 || 7856 || 8222 || 23715 || 34 % Összesen || 21498 || 23833 || 24564 || 69895 || 100 * Egy
engedély különböző kulturális tárgyakra is kiterjedhet; az adatok az
állandó és az ideiglenes engedélyekre egyaránt vonatkoznak 2. melléklet: Érvényben lévő egyedi nyílt engedélyek || || Tárgyév || || ÖSSZESEN || Részarány || 2011 || 2012 || 2013 || 2011–2013 || (%-ban) BE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % BG || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % CZ || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % DK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % DE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % EE || - || - || - || - || - IE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % EL || - || - || - || - || - ES || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % FR || 0 || 0 || 24 || 24 || 3 % HR |||||| 0 || 0 || 0 % IT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % CY || 1 || 0 || 1 || 2 || 0 % LV || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LU || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % HU || 24 || 0 || 4 || 28 || 3 % MT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % NL || 65 || 125 || 97 || 287 || 30 % AT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % PL || 111 || 92 || 66 || 269 || 28 % PT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % RO || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % SI || 1 || 12 || 12 || 25 || 3 % SK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % FI || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % SE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % UK || 59 || 91 || 161 || 311 || 33 % Összesen || 261 || 320 || 365 || 946 || 100 % 3. melléklet: Egyedi nyílt engedéllyel rendelkező
személyek/szervezetek || || Tárgyév || || ÖSSZESEN || Részarány || 2011 || 2012 || 2013 || 2011–2013 || (%-ban) BE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % BG || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % CZ || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % DK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % DE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % EE || - || - || - || - || - IE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % EL || - || - || - || - || - ES || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % FR || 0 || 0 || 17 || 17 || 3 % HR |||||| 0 || 0 || 0 % IT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % CY || 1 || 0 || 1 || 2 || 0 % LV || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LU || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % HU || 49 || 49 || 53 || 151 || 26 % MT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % NL || 25 || 50 || 49 || 124 || 21 % AT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % PL || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % PT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % RO || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % SI || 3 || 5 || 3 || 11 || 2 % SK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % FI || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % SE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % UK || 53 || 84 || 146 || 283 || 48 % Összesen || 131 || 188 || 269 || 588 || 100 4. melléklet: Érvényben lévő általános nyílt engedélyek || || Tárgyév || || ÖSSZESEN || Részarány || 2011 || 2012 || 2013 || 2011–2013 || (%-ban) BE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % BG || 3 || 2 || 6 || 11 || 2 % CZ || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % DK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % DE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % EE || - || - || - || - || - IE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % EL || - || - || - || - || - ES || 114 || 145 || 138 || 397 || 84 % FR || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % HR |||||| 0 || 0 || 0 % IT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % CY || 2 || 4 || 1 || 7 || 1 % LV || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LU || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % HU || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % MT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % NL || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % AT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % PL || 19 || 16 || 11 || 46 || 10 % PT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % RO || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % SI || 3 || 5 || 3 || 11 || 2 % SK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % FI || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % SE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % UK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % Összesen || 141 || 172 || 159 || 472 || 100 % 5. melléklet: Elutasított, normál engedély iránti kérelmek || || Tárgyév || || ÖSSZESEN || Részarány || 2011 || 2012 || 2013 || 2011–2013 || (%-ban) BE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % BG || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % CZ || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % DK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % DE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % EE || - || - || - || - || - IE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % EL || - || - || - || - || - ES || 17 || 26 || 35 || 78 || 25 % FR || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % HR || || || 0 || 0 || 0 % IT || 60 || 81 || 88 || 229 || 72 % CY || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LV || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LU || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % HU || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % MT || 2 || 0 || 2 || 4 || 1 % NL || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % AT || 1 || 2 || 0 || 3 || 1 % PL || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % PT || 1 || 0 || 0 || 1 || 0 % RO || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % SI || 0 || 1 || 0 || 1 || 0 % SK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % FI || 0 || 0 || 2 || 2 || 1 % SE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % UK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % Összesen || 81 || 110 || 127 || 318 || 100 6. melléklet: Felderített, a szabályoknak nem megfelelő szállítmányok || || Tárgyév || || ÖSSZESEN || Részarány || 2011 || 2012 || 2013 || 2011–2013 || (%-ban) BE || n.a. || n.a. || n.a. || n.a. || n.a. BG || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % CZ || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % DK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % DE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % EE || - || - || - || - || - IE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % EL || - || - || - || - || - ES || 2 || 3 || 2 || 7 || 5 % FR || 12 || 29 || 31 || 72 || 49 % HR |||||| 0 || 0 || 0 % IT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % CY || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LV || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % LU || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % HU || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % MT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % NL || 24 || 20 || 20 || 64 || 44 % AT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % PL || 0 || 1 || 0 || 1 || 1 % PT || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % RO || 0 || 2 || 1 || 3 || 2 % SI || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % SK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % FI || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % SE || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % UK || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 % Összesen || 38 || 55 || 54 || 147 || 100 % ***