Bevezetés

Az Európa 2020 stratégia 2010-ben indult, mint az EU munkahelyteremtést és növekedést szolgáló hosszú távú, integrált stratégiája. Annak érdekében, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósulhasson Európában, a stratégia a tagállamok által nemzeti célkitűzésekké átültetett öt kiemelt célra összpontosít: a foglalkoztatásra, a kutatás-fejlesztésre, az éghajlat-változásra és energiaügyre, az oktatásra, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre. A stratégia végrehajtása és nyomon követése az európai szemeszter részeként történik. A stratégia emellett átfogó keretként szolgált egy sor uniós és nemzeti szintű szakpolitikához. A stratégia mindenekelőtt iránymutatást nyújt a 2014–2020 időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok tervezéséhez és programozásához.

A stratégia végrehajtásának első éveit követően félidőben a 2020-as horizont felé, a Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett, hogy számba vegye a stratégia célkitűzéseinek eddigi eredményeit. Az a tény, hogy az Európa 2020 stratégia első évei egy súlyos pénzügyi és gazdasági válsággal estek egybe, jelentős hatással volt a stratégia céljai felé tett előrelépésre. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a rövidtávú politikai megfontolások gyakran óhatatlanul fölénybe kerültek a hosszú távú szemléletmóddal szemben. Az Európa 2020 stratégiáról készült legutóbbi Eurobarométer felmérés[1] megállapításai szerint az EU válságra adott válaszának általános iránya az uniós polgárok támogatását élvezi – a válaszadók közül majdnem kétszer annyian vélik úgy, hogy az EU jó irányba halad, hogy kikerüljön a válságból és szembenézzen a kihívásokkal, mint ahányan nem.

Ez a közlemény az érdekelt feleknek az Európa 2020 stratégia tervezésével és eredményeivel kapcsolatos véleménye felmérését célzó, 2014. május és október között szervezett nyilvános konzultáció főbb megállapításait taglalja. A közleményhez az Európa 2020 célkitűzéseire vonatkozó aktualizált jelentés társul[2].

Összefoglalás

Az Európa 2020 stratégiáról szóló nyilvános konzultációra 2014. május 5. és 2014. október 31 között került sor. A cél az volt, hogy begyűjtsék és a felülvizsgálathoz felhasználják az érdekelt felek tapasztalatait a stratégia végrehajtásának első éveivel kapcsolatosan.

Összesen 755 véleménynyilvánítás érkezett 29 országból. A legnagyobb arányban képviselt válaszadói kategória a szociális partnereké és az érdekcsoportoké, valamint a nem kormányzati szervezeteké, őket a tagállamok kormányai és hatóságai, a magánszemélyek, az agytrösztök, a tudományos szféra és az alapítványok, valamint a vállalkozások követik.

A nyilvános konzultáció fő eredményei a következők:

– az Európa 2020-t releváns, átfogó keretnek tekintik a foglalkoztatás és növekedés uniós és nemzeti szintű elősegítésére. Célkitűzései és prioritásai jelentősek a jelenlegi és jövőbeli kihívások fényében.

– Az öt kiemelt cél a munkahelyteremtés és növekedés kulcsfontosságú katalizátora, továbbá segíti, hogy a stratégia célirányos maradjon.

– A kiemelt kezdeményezések nagy része betöltötte szerepét, jóllehet azok ismertsége alacsony maradt.

– Van mozgástér és igény a stratégia eredményességének javítására a fokozottabb felelősségvállalás és a helyszínen való szerepvállalás révén.

1. Az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos nyilvános konzultáció háttere

2014 márciusában az Európai Bizottság közleményt tett közzé „Mérleg az Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájáról”[3] címmel, amelynek célja annak felmérése volt, hogy az EU és tagállamai hol állnak a stratégia végrehajtásában négy évvel annak beindítása után, továbbá hogy előkészítse a terepet a stratégia felülvizsgálatához.

Félidőben a 2020-as határidő felé a munkahelyteremtés és a növekedési célkitűzés megvalósítása vegyes képet mutat, főleg a válság hatása miatt. A válság öröksége még mindig jelentősen érezteti hatását, mindenekelőtt a munkaerőpiacon, ahol a munkanélküliségi ráta uniós szinten továbbra is nagyon magas, és a helyzet jelentősen eltér az egyes tagállamok között. A legnagyobb aggodalomra okot adó problémák között találjuk az ifjúsági munkanélküliségi ráta számos tagállamban továbbra is magas szintjét, valamint a tartós munkanélküliség növekedését. Társadalmi téren a válság megnövelte a szegénységgel és a társadalmi kirekesztettséggel szembeni kiszolgáltatottságot, és növekvő egyenlőtlenségekhez vezetett. Bizonyos tagállamokban rendkívül nehéz helyzet alakult ki a súlyos anyagi nélkülözés terjedése és az aktív kereső nélküli háztartások arányának emelkedése nyomán. A válság mélypontján az állami kiadások kordában tartásának szükségessége számos tagállamban a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások korlátozását vonta maga után. Most, hogy a válság vészhelyzeteiről a figyelem fokozatosan átterelődik a munkahelyteremtés szilárd alapjainak megteremtésére, fontos, hogy a tagállamok elsőbbséget adjanak az olyan növekedésserkentő kiadásoknak, mint például a kutatás-fejlesztési beruházások. Számos hosszú távú trend továbbra is hatással van a növekedésre, például a demográfia alakulása, a globalizáció és a nemzetközi partnerek által teremtett verseny, a termelékenység és a digitalizáció támasztotta kihívások, valamint az erőforrásokra nehezedő nyomás és a környezetvédelmi aggályok.

A válság az Európa 2020 kiemelt céljai felé történő előrelépésre is hatással volt. A válság egyértelműen kedvezőtlen hatással volt a foglalkoztatásra és a szegénységi szintekre, és visszavetette az előrelépést néhány más célkitűzés vonatkozásában, ez alól kivétel volt az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére gyakorolt kedvező hatás. A válság ellenére azonban több kedvező strukturális tendencia is megfigyelhető volt, például a képzettségi szintek, a fenntarthatóbb energiaszerkezet kialakítása és a gazdaság szén-dioxid-intenzitásának mérséklése tekintetében. Következésképpen általánosságban az EU jó irányba halad, hogy teljesítse vagy szorosan megközelítse az oktatási, éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzéseit. Ez azonban nem mondható el a foglalkoztatás, a kutatás és fejlesztés vagy a szegénységcsökkentés terén meghatározott célokról, ahol a válság a legerősebben éreztette a hatását. Minden téren fenn kell tartani az erőfeszítéseket a haladás konszolidálása és a további előrelépések érdekében.

Az Európa 2020 célkitűzései politikai kötelezettségvállalások[4]. A célok politikai természete a stratégia elválaszthatatlan részét képezi, és azt tükrözi, hogy a nemzeti kormányoknak kellene elsődleges szerepet betölteniük a stratégiában, a szubszidiaritás elvének megfelelően. A legtöbb területen azonban a nemzeti célkitűzések nem elég nagy horderejűek ahhoz, hogy együttesen felérjenek az uniós szintű ambícióval. Például ha valamennyi tagállam elérné az egyéni nemzeti célkitűzését, a kutatás-fejlesztésbe történő összesített befektetés az EU szintjén 2020-ra a GDP 2,6%-át érné el, ami alacsonyabb, mint az EU által meghatározott 3%-os célkitűzés. A kötelezettségvállalás ilyen eltérő szintjei tükröződnek a politikai válaszok és ambíciók Unió-szerte változó mértékében.

Az Európa 2020 céljai elérése felé történő haladás vegyes képet mutat, ez részben annak is tulajdonítható, hogy időbeli eltolódás van a strukturális reformok és aközött, hogy azok maradéktalanul kifejtsék a gazdaságra gyakorolt hatásukat. Jóllehet a szerkezeti reformok üteme és minősége eltérő volt az egyes tagállamok között, a tagállamok legtöbbje jelentős szerkezeti reformokat kezdeményezett a munkaerőpiacokon a jövőbeli jobb stressztűrés érdekében, a termék- és szolgáltatási piacokon a működésük optimizálása és a hatékony forráselosztás érdekében, valamint a közigazgatásban a hatékonyság javítása érdekében. Ahhoz azonban idő kell, hogy e reformok meghozzák gyümölcseiket és láthatóvá váljanak, ami gyors és alapos végrehajtásukat kulcsfontosságúvá teszi.

A tagállamok közötti és gyakran azokon belüli növekvő különbségek akadályozták az Európa 2020 célkitűzései felé tett előrelépéseket. A válság növekvő szakadékhoz vezetett a legjobban és a legkevésbé jól teljesítő tagállamok között gazdaságaink kívánatos közelítése helyett. Szintén szélesedett a szakadék a régiók között a tagállamokon belül és azok között. 2013-ban például a 20–64 év közötti népesség foglalkoztatási rátája tekintetében a legmagasabb és legalacsonyabb teljesítmény közötti különbség 26,9 százalékpont volt: Görögországban 52,9%-os, Svédországban 79,8%-os foglalkoztatási rátát mértek. Ezt a 2000. évi helyzethez hasonló, amikor a legalacsonyabb és a legmagasabb teljesítmény között 22,7 százalékpont volt a különbség: Bulgáriában 55,3%-os, Dániában pedig 78,0%-os foglalkoztatási rátát mértek.

UNIÓS SZINTŰ EURÓPA 2020 CÉLKITŰZÉSEK || LEGUTÓBBI ADATOK

A 20–64 év közötti lakosság foglalkoztatási rátájának legalább 75%-ra növelése || 68,4% (2013)

A K+F beruházásoknak a GDP 3%-ára történő növelése || 2,02% (2013)

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások legalább 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest || 17,9%-os csökkenés (2012)

A végsőenergia-fogyasztáson belül a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése || 14,1% (2012)

Elmozdulás az energiahatékonyság 20%-os javulása felé (primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás alapján) || Primerenergia-fogyasztás: az energiahatékonyság 11,9%-os javulása (2013) Végsőenergia-fogyasztás: az energiahatékonyság 12,8%-os javulása (2013)

Az iskolát és képzést korán elhagyók arányának 10% alá szorítása || 12,0% (2013)

A felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának legalább 40 %-ra növelése a 30–34 éves korosztály körében || 36,9% (2013)

Legalább 20 millió ember kiemelése a szegénységből vagy társadalmi kirekesztettségből (96,6 millió célszámnak felel meg) || 121,6 millió személyt fenyeget a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázata (2013)[5]

Forrás: Európai Bizottság

Mindezekre figyelemmel az Európa 2020 stratégiára irányuló nyilvános konzultáció egyik célja az volt, hogy alaposabb ismeretekre tegyünk szert a stratégia helyi szintű eredményeiről. A stratégia – mint az EU és tagállamai közötti partnerség – sikere alapvetően a tagállami kormányok, a parlamentek, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, az egyéb érdekelt felek és a civil társadalom kötelezettségvállalásától és részvételétől függ. Ezért fontos volt, hogy begyűjtsük mindazok véleményét, akik a stratégia végrehajtásában részt vesznek, és tanuljunk tapasztalataikból és bevált módszereikből.

2. Az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos nyilvános konzultáció főbb adatai

Az Európa 2020 stratégiáról szóló nyilvános konzultáció 2014. május 5. és 2014. október 31 között zajlott. A Bizottság számos eszközre támaszkodott a konzultáció ismertségének optimalizálása és a részvétel növelése érdekében. „Az Ön hangja Európában” portálon megjelent nyilvános konzultációról szóló közleményen kívül egy külön erre a célra létrehozott weboldalon[6] biztosított lehetőséget a vonatkozó kérdőív kitöltésére vagy állásfoglalás benyújtására, továbbá az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos főbb dokumentumokra mutató linkeket adott meg. A Bizottság ezt a kérdőívet a stratégia első éveivel kapcsolatos vélemények és ötletek begyűjtésére készítette a stratégia továbbfejlesztése céljából. Ez a weboldal a beérkezett hozzászólások közzétételére szánt részt is tartalmaz[7].

755 válaszadó vett részt a nyilvános konzultációban. Az országok megoszlása szerint a legtöbb válasz Belgiumból érkezett, ahol az európai szintű érdekcsoportok székhelye található. Nagyon alacsony volt a részvételi arány a közép- és kelet-európai országokban. Harmadik országbeli résztvevők voltak Norvégiából, Svájcból, Kanadából és az Egyesült Államokból. A résztvevők összetétele az Európa 2020 stratégiában érdekelt felek széles skáláját tükrözi. A leginkább képviselt kategória a szociális partnerek, érdekcsoportok és nem kormányzati szervezetek voltak (41%), őket követték a tagállami kormányok és hatóságok, – ideértve a helyi és regionális hatóságokat – (20%), magánszemélyek (19%) valamint az agytrösztök, a tudományos szféra és az alapítványok (14%). A vállalkozások tették ki a válaszadók 6%-át, ez igen alacsonynak számít, amit ellensúlyozott az őket képviselő érdekcsoportok részvétele.

A válaszadók megoszlása az érdekelt felek kategóriája szerint

Forrás: Európai Bizottság

Az érintett területek közötti megoszlás az Európa 2020 stratégia inkluzív jellegét tükrözte. A résztvevők többsége válaszaiban kitért a stratégia valamennyi területére: többek között a gazdasági és pénzügyekre, a versenyképességre, az iparra, az egységes piacra, a foglalkoztatásra, a kutatásra, fejlesztésre és innovációra, a digitális gazdaságra, az éghajlatra, az energia- és erőforrás-hatékonyságra, az oktatásra és képzésre, a szegénységre és a társadalmi kirekesztettségre. Az egy konkrét területre összpontosító hozzászólások megoszlása általában véve kiegyensúlyozott.

A nyilvános konzultációra adott hivatalos válaszok mellett az EU és a nemzeti intézmények szintén hozzászóltak a stratégia felülvizsgálatáról folytatott vitához. A Tanács olasz elnökségének kezdeményezésére a stratégia felülvizsgálatát a legtöbb ágazati tanácsi formációban megvitatták. E viták eredményeire támaszkodva az elnökség összefoglalót nyújtott be a 2014. decemberi Általános Ügyek Tanácsának[8]. Az Európai Parlament a stratégia beindítása óta fontos szerepet töltött be, egyebek mellett a szerepük betöltésére mozgósította a nemzeti parlamenteket. Az elmúlt hónapokban számos véleménycserére került sor a nemzeti parlamentekkel az Európa 2020 stratégiáról és annak továbbfejlesztéséről.

Az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatával kapcsolatos elemzések nagy érdeklődést váltottak ki, és mozgósították a stratégia végrehajtásában részt vevő érdekelt feleket. A Régiók Bizottsága – a nyomonkövetési platformjának munkája révén – és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság különösen aktív volt: véleménycseréket és vitákat szerveztek az Európa 2020 stratégia témáival kapcsolatosan. Ehhez hasonlóan számos eseményt szerveztek a tagállamokban az Európai Bizottság európai szemeszterért felelős tisztviselőinek támogatásával a stratégia egészéről vagy annak néhány vonatkozásáról. Ezek az események gazdagították a párbeszédet valamennyi érdekelt szereplővel, hidat építettek az érdekelt felek különböző hálózatai között, valamint fórumot biztosítottak a helyszíni tapasztalatok és bevált módszerek begyűjtésére, hogy azokat felhasználják a stratégia felülvizsgálata során.

3. Az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos nyilvános konzultáció főbb eredményei

3.1. Az Európa 2020 stratégia alkalmazási köre és célkitűzései még mindig relevánsak

Messzemenő támogatást élvez a munkahelyteremtést és növekedést célzó uniós stratégia. A válaszadók túlnyomó többsége (86%) úgy véli, hogy Európának szüksége van a munkahelyteremtést és növekedést célzó, átfogó középtávú stratégiára az elkövetkező években, miközben a válaszadók csak kis hányadának (14%) van vegyes vagy kedvezőtlen véleménye. Ez utóbbiak, főleg a magánszemélyek úgy vélik, hogy az EU-nak a meglévő eszközök végrehajtására kellene összpontosítania; vagy a társadalmi, gazdasági vagy környezetvédelmi fejlődés fontosabb mint a növekedés önmagában; vagy a döntéshozóknak el kellene vetniük a végtelen növekedés gondolatát. A résztvevők túlnyomó többsége a stratégiát a saját tevékenységi köréhez kapcsolja, és kedvezően értékeli a stratégia átfogó jellegét. Relevánsnak ítélik és kedvezően fogadják az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés hármasát.

Az Európa 2020 stratégia a ma és a holnap kihívásaival foglalkozik. A nyilvános konzultációhoz való hozzászólások szoros összefüggést mutatnak a résztvevők által prioritásként megjelölt területek és az Európa 2020 stratégiában felsorolt területek között.

3.2. A jelenlegi öt kiemelt cél releváns és kölcsönösen erősíti egymást

A válaszadók döntő része üdvözli a célkitűzéseket mint a stratégia megvalósításának hasznos eszközeit. A többség (87%) a célkitűzéseket az Európa 2020 stratégia végrehajtását és nyomon követését szolgáló hasznos eszköznek tekinti, mivel olyan teljesítménymérő referenciaértékként működnek, amelyek segítenek ráirányítani a figyelmet számos kulcsfontosságú területre. Néhány hozzászóló (10%) továbbfejlődési módokat jelöl meg, ugyanakkor elismeri, hogy a célkitűzések értékes eszközök. Számos hozzászóló hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy ne legyen túl sok célkitűzés, és hogy fennmaradjon a célirányos megközelítés. A célkitűzések hasznosságát mindössze néhány válaszadó (3%) vonta kétségbe. Emellett néhány válaszadó kiemelte annak fontosságát, hogy a célkitűzések felé tett előrelépések mennyiségi szempontból történő értékelését minőségi elemzéssel is kiegészítsék. A minőségi elemzés és értékelés fontosságát a Bizottság is osztja, és erre az európai szemeszter keretében sor is kerül.

Sokan foglalnak állást amellett, hogy a jelenlegi öt kiemelt célt változatlanul kell hagyni. A válaszadók túlnyomó többsége (78%) úgy véli, hogy a jelenlegi célok elégségesek. Néhány válaszadó új célokat javasol, miközben mások megkérdőjelezik a felsőoktatással kapcsolatos célt, és a szakértelem munkaerő-piaci szükségletekhez való igazításának jelentőségét hangsúlyozzák. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a célok nem az EU politikájának és ambíciójának egészét tükrözik – azok az Európa 2020 stratégia által szorgalmazott változások reprezentatív mércéi. A hozzászólók által javasolt néhány cél, mint például az erőforrás-hatékonyságra és az ipar GDP-hez való hozzájárulására vonatkozó indikatív célok már beépültek más uniós politikákba. Végül, a nyilvános konzultációból nem rajzolódik ki a célok egyértelmű rangsora. Körülbelül a válaszadók fele volt azon az állásponton, hogy a célok egyformán fontosak és egymással kölcsönösen összefüggőek, kölcsönösen erősítik egymást, és együttesen hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez.

3.3. A kiemelt kezdeményezések betöltötték rendeltetésüket

A kiemelt kezdeményezések általánosságban betöltötték rendeltetésüket, és az egyes területekre vonatkozó intézkedéseket más formában kell továbbfolytatni. Összességében a résztvevők a kiemelt kezdeményezések céljának az EU teljesítményének javítását tekintik az Európa 2020 céljainak elérése érdekében. Jelentős számú résztvevő (32%) azonban – köztük kormányok és képviseleti szervek – vegyes értékelést adott: a kiemelt kezdeményezéseket úgy tekintették, mint amelyek betöltötték céljukat azzal, hogy ösztönzést adtak egy sor prioritást élvező intézkedésnek. A hozzáadott értéküket azonban csökkentette a tudatosság hiánya, és azok az egymást átfedő politikai intézkedések miatt feleslegessé váltak. Néhány válaszadó azt nyilatkozta, hogy a kiemelt kezdeményezések elvesztették a kapcsolatot a hozzátartozó szélesebb szakpolitikai területtel, mások pedig úgy érzékelik, hogy a prioritási sorrend felállításának hiánya és az átfedések miatt elmosódott a határ. A válaszadók ezért úgy vélekednek, hogy ezeket a kiemelt kezdeményezéseket mostanra koherensebben szervezett és átfogó szakpolitikai programoknak kellene felváltaniuk.

3.4. Fontos és kívánatos lenne a stratégia eredményességének és végrehajtásának javítása

Van mozgástér az Európa 2020 stratégia eredményességének javítására. Arra a kérdésre, hogy hozott-e eredményeket az Európa 2020, a válaszadók 60%-a adott igenlő választ, sokan (40%) azonban kedvezőtlenül nyilatkoztak és a végrehajtással kapcsolatos hiányosságokat, valamint azok orvoslásának módját emelték ki.

A stratégia sikeres végrehajtását hátrányosan érintették az ismeret, a részvétel, és az alkalmazás tekintetében tapasztalt gyengeségek. A nyilvános konzultációhoz való hozzászólások először is a stratégia ismeretének hiányosságaira mutatnak rá, vagy explicit módon, amikor a válaszadók jelzik, hogy egyes kérdésekre nem tudnak válaszolni vagy implicit módon, amikor a válaszokban félreértelmezik a stratégia tartalmát vagy célját. Másodszor a válaszadók kevesebb mint fele (46%) állítja, hogy részt vesz a stratégiában, és a válaszadók háromnegyede (77%) fejezi ki hajlandóságát a stratégiában való nagyobb részvételre. Néhány hasznos bevált módszer is kirajzolódik a hozzászólásokból, például a dán kormány által létrehozott érdekeltek bizottsága, amely – a vállalkozói szövetségektől és szakszervezetektől kezdve a önkormányzatokig és nem kormányzati szervezetekig – körülbelül 30 szervezetet fog össze. A válaszadók támogatnak egy megerősített végrehajtási keretet annak biztosítására, hogy a stratégia – a megfelelő ambíciószint és végrehajtási eszköztárak révén – eredményeket hozzon. A válaszadók több mint fele (58%) véli fontosnak és célszerűnek, hogy legyenek nemzeti célkitűzések, közel harmaduk (28%) hangsúlyozza, hogy azoknak elég ambiciózusnak kell lenniük, és az EU-nak növelnie kellene a tagállamok elkötelezettségét a nyomonkövetési eljárás megerősítésével.

A válaszadók kiemelik az Európa 2020 stratégia eredményességének javítására szolgáló lehetőségeket. A résztvevők a következő a főbb lehetőségeket részesítik előnyben: célirányosabb kommunikáció és tájékoztatás, a tapasztalatok és bevált gyakorlatok intenzívebb cseréje, minden releváns szintű érdekelt fél bevonása, az előrehaladás szoros figyelemmel kísérése, valamint ösztönzők bevezetése a stratégia céljai iránti elkötelezettség fokozása érdekében.

3.5. A főbb tanulságok összefoglalása

A beérkező hozzászólások alapján a Bizottság az Európa 2020 stratégiával kapcsolatban az alábbi erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket állapítja meg.

ERŐSSÉGEK • Az uniós szintű munkahely-teremtési és növekedési stratégia messzemenő támogatása • Az Európa 2020 stratégia által lefedett területek összhangban állnak a megválaszolandó kihívásokkal • Releváns és egymást kölcsönösen erősítő célkitűzések • Már néhány kézzelfogható eredmény: az EU jó irányba halad, hogy teljesítse vagy szorosan megközelítse az oktatásra, éghajlat-változásra és energiaügyre vonatkozó célkitűzéseit || GYENGESÉGEK • A kiemelt kezdeményezések ismertségének hiánya • A stratégia eredményességének és végrehajtásának javítására van szükség • Az érdekelt felek nem kielégítő részvétele • Távol van a foglalkoztatással, kutatással és fejlesztéssel, valamint a szegénységcsökkentéssel kapcsolatos célkitűzések elérése

LEHETŐSÉGEK • A szereplők hajlandók aktív szerepet betölteni a stratégiában • A stratégia szoros nyomon követése az európai szemeszteren keresztül • Az Európa 2020 hozzáigazítása a Bizottság prioritásaihoz (munkahelyteremtés, növekedés és beruházás) || VESZÉLYEK •  A válság elmélyítette a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli különbségeket •  A célok politikai természete és a tagállamok ambícióhiánya

Következtetés

A Bizottság figyelembe fogja venni a nyilvános konzultáció eredményeit az arra vonatkozó jövőbeli elemzésekben, hogy miként kellene az Európa 2020 stratégiát továbbfejleszteni. A nyilvános konzultáció eredményein kívül a Bizottság mérlegelni fogja az Európai Parlamenttől, a Tanácstól, a nemzeti parlamentektől, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól, valamint a Régiók Bizottságától érkező véleményeket. A Bizottság azt is biztosítani fogja, hogy a javaslatok teljes mértékben összhangban legyenek a gazdasági és monetáris unió elmélyítését célzó munkával.

A 2015. évre vonatkozó munkaprogramjával összhangban a Bizottság az év vége előtt javaslatokat fog benyújtani az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatára.

[1] 2014. tavaszi Standard Eurobarométer felmérés (Standard Eurobarometer 81) – Európa 2020 jelentés

[2] „Smarter, greener, more inclusive? Indicators to support the Europe 2020 strategy”, 2015 edition, Eurostat (Intelligensebb, zöldebb és inkluzívebb? Mutatók az Európa 2020 stratégia szolgálatában, az Eurostat 2015. évi kiadása).

 

[3] COM(2014) 130 final

[4] Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások, illetve a megújuló energia használatára vonatkozó célkitűzések kivételével, amelyek jogilag kötelező erejű, uniós szintű keretbe vannak ágyazva, és megjelölik a nemzeti szinten elérendő értékeket.

[5] A célkitűzés az EU27-re lett megállapítva, mivel Horvátország tekintetében nem állnak rendelkezésre 2008-ra, vagyis a célkitűzés bázisévére vonatkozó adatok.

[6] http://ec.europa.eu/europe2020/public-consultation/index_hu.htm, amely az Európa 2020 stratégia általános weboldalán található

[7] http://ec.europa.eu/europe2020/public-consultation/contributions/index_en.htm

[8] http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-16559-2014-INIT/hu/pdf