1. Bevezetés

A 177/2008/EK rendelet[1] (a továbbiakban: a vállalkozás-nyilvántartási rendelet) létrehozza a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának közös keretét. 2008. március 25-én lépett hatályba, és hatályon kívül helyezte a 2186/93/EGK rendeletet[2] (a továbbiakban: a hatályon kívül helyezett vállalkozás-nyilvántartási rendelet).

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet célja:

· a vállalkozások kiváló minőségű és összehangolt statisztikai célú nyilvántartása a tagállamokban;

· a globalizációval kapcsolatos statisztika javítása.

E célok érdekében a vállalkozás-nyilvántartási rendelet előírja a tagállamok számára, hogy:

· minden szükséges intézkedést tegyenek meg a vállalkozások nyilvántartásai minőségének biztosítása érdekében;

· a gazdasági egységek multinacionális csoportjaira és azok alkotóegységeire vonatkozó adatokat továbbítsák az Eurostatnak.

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak javítása hosszú távon várhatóan csökkenti a vállalkozásokra vonatkozó statisztikai adatok előállítási költségeit, valamint az adatszolgáltatók adminisztratív terheit. A vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtása a kívánt előnyök létrejöttéhez szükséges minőségi és harmonizációs szint elérése érdekében rövid és középtávon azonban bizonyos kezdeti költségeket okoz a nemzeti statisztikai hivatalok számára, valamint az adminisztratív terhek visszafogott emelkedésével jár.

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet 6. cikke előírja a Bizottság számára, hogy jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, „különös tekintettel a statisztikai rendszer költségeire, a vállalkozásokat terhelő költségekre és a megvalósuló előnyökre”.

Ez a jelentés megvizsgálja a vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásának legfontosabb szempontjait, tekintettel a Bizottság (Eurostat) által hozott intézkedésekre és a vállalkozás-nyilvántartási rendeletnek a következőkre gyakorolt hatására:

· a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat költségei (a statisztikai rendszer);

· az adatszolgáltatók adminisztratív terhei;

· a statisztikai célú vállalkozás-nyilvántartások minősége és a globalizációs jelenség jobb statisztikai mérése tekintetében mutatkozó előnyök.

A jelentés ütemezése a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó átfogó és egyszerűsített keretrendelet folyamatban lévő előkészítéséhez, és több rendelet, többek között a vállalkozás-nyilvántartási rendelet ebből következően tervezett hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódik.

2. A vállalkozás-nyilvántartási rendelet rövid áttekintése

Az Európai Unió (EU) minden tagállama vezet statisztikai célú vállalkozás-nyilvántartásokat. A vállalkozás-nyilvántartási rendelet létrehozza e nyilvántartások közös keretét többek között a következő szempontok egységes megközelítésének előírása révén: az egységek fogalommeghatározása, a hatókör, a naprakésszé tétel, a jellemzők és a vállalkozás-nyilvántartások minősége.

E téma elemzése során a következő szempontokat kell szem előtt tartani:

· a vállalkozás-nyilvántartások létfontosságúak a statisztikai felmérések megfelelő tervezése, lefolytatása és koordinálása szempontjából, mivel a hatékony mintavételhez naprakész vállalkozás-felmérési keretre van szükség;

· a vállalkozás-nyilvántartások fejlesztése és standardizálása, és ezáltal minőségük biztosítása jelentősen hozzájárulhat a statisztikák minőségének javításához;

· a statisztikai célú nemzeti vállalkozás-nyilvántartások harmonizálásának közös keretére szükség van ahhoz, hogy olyan hivatalos vállalkozási és gazdasági statisztikák készüljenek, amelyek mind az országok, mind a statisztikai területek tekintetében egységesek és összehasonlíthatók;

· a vállalkozás-nyilvántartások és azok használatának standardizálása az adatintegráció elengedhetetlen feltétele.

A hatályon kívül helyezett vállalkozás-nyilvántartási rendelethez képest a vállalkozás-nyilvántartási rendelet tovább mélyíti a nemzeti nyilvántartások harmonizálását szolgáló közös keret konszolidálását. További változókra terjeszti ki a követelményeket, főként a gazdasági egységek csoportjai szintjén, hogy tükrözze az egységes piac létrehozását és a gazdaság folyamatban lévő globalizációját, valamint a különböző ágazatokban a tevékenységek erősödő integrációját.

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet lehetővé tette a EuroGroups-regiszter (EGR) létrehozását, amely a gazdasági egységek multinacionális csoportjain belüli összes ellenőrzési viszonyról  információkat szolgáltató hasznos statisztikai eszköz.

Az EGR-folyamat különböző adatkészleteknek az Eurostat és a tagállamok közötti összetett áramlását jelenti, és magában foglalja a nemzeti statisztikai hivatalokat, a nemzeti központi bankokat és az Európai Központi Bankot is.

Emellett a vállalkozás-nyilvántartási rendelet rendelkezéseket vezet be a gazdasági egységek multinacionális csoportjaira és azok alkotóegységeire vonatkozó bizalmas adatok Bizottság (Eurostat) és a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai, valamint a Bizottság (Eurostat) és a központi bankok közötti cseréjére vonatkozóan.

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet kiterjeszti a statisztikai célú vállalkozás-nyilvántartás hatókörét, hogy az a lehető legnagyobb mértékben kiterjedjen a nemzetgazdaságban tevékenykedő minden gazdasági egységre. Ez az oka annak, hogy a vállalkozás-nyilvántartási rendelet bevezeti a következő NACE Rev.2 nemzetgazdasági ágak kötelező bevonását a vállalkozás-nyilvántartásba:

· A. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat

· O. Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

A vállalkozás-nyilvántartási rendeletben a statisztikai egységek fogalommeghatározása a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről szóló, 1993. március 15-i 696/93/EGK tanácsi rendeletet[3] követi (a továbbiakban: a statisztikai egységekről szóló rendelet). A vállalkozás-nyilvántartási rendelet felsorolja a vállalkozás-nyilvántartásokban rögzítendő statisztikai egységeket: jogi egység, telep, gazdasági egység, gazdasági egységek csoportja. A statisztikai egységekről szóló rendelet fogalommeghatározásait nem minden tagállam ültette át helyesen. Az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok folyamatosan együttműködnek a statisztikai egységek harmonizált alkalmazásának elérése érdekében.

3. A végrehajtást elősegítő intézkedések

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében több intézkedés kerül kidolgozásra, amelyek segítik a tagállamokat a folyamat során.

A végrehajtást segítő rendeletek

Sor került két bizottsági rendelet elfogadására, amelyek hozzájárulnak a vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásához:

(1) A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról szóló 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizalmas adatok Bizottság (Eurostat) és a tagállamok közötti cseréje tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. március 11-i 192/2009/EK bizottsági rendelet[4]: megállapítja az egyéni egységekre vonatkozó adatoknak a Bizottsághoz (Eurostathoz), valamint a gazdasági egységek multinacionális csoportjaira vonatkozó adatoknak a megfelelő nemzeti hatóságokhoz történő eljuttatásának formátumát, biztonsági és titoktartási intézkedéseit és eljárásrendjét. Az adatok továbbítása elektronikus úton történik és azokat a Bizottság (Eurostat) egypontos adatbeviteli rendszerén keresztül tölti fel. A Bizottság (Eurostat) és a megfelelő nemzeti hatóságok a nemzeti hatóságok által bizalmasnak minősített adatokat biztonságos, korlátozott hozzáférésű helyen tárolják.

(2) A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról szóló 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizalmas adatok Bizottság (Eurostat) és központi bankok közötti cseréje tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. november 26-i 1097/2010/EK bizottsági rendelet[5]: megállapítja Bizottság (Eurostat) és a nemzeti központi bankok, illetve a Bizottság és az Európai Központi Bank között az adatok kizárólag statisztikai célú továbbításának formátumát, biztonsági és titoktartási intézkedéseit, és eljárását. Az adatcserét a megfelelő nemzeti hatóság kifejezett engedélyével lehet elvégezni.

Eltérések

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet 14. cikkének rendelkezései szerint, amennyiben a vállalkozásokra vonatkozó nyilvántartások jelentősebb átdolgozást igényelnek, a Bizottság tagállami kérésre 2010. március 25-ét nem meghaladó átmeneti időszakra vonatkozóan eltérést engedélyezhet. A mezőgazdaság, a halászat, a közigazgatás és a védelem, a kötelező társadalombiztosítás, valamint a gazdasági egységek csoportjaihoz kapcsolódó további jellemzők esetében a Bizottság tagállami kérésre 2013. március 25-ét meg nem haladó átmeneti időszakra eltérést engedélyezhet. Összesen 15 tagállam részére engedélyeztek eltérést, amelyek kérése indokolt volt és jogos igényen alapult. Ez a többletidő lehetővé tette a tagállamok számára, hogy tovább módosítsák nemzeti statisztikai rendszereiket és összhangba hozzák azokat a vállalkozás-nyilvántartási rendelettel.

A vállalkozások nyilvántartásaira vonatkozó ajánlások kézikönyve

A Bizottság a vállalkozás-nyilvántartási rendelet 7. cikkével összhangban közzétette a vállalkozások nyilvántartásaira vonatkozó ajánlások kézikönyvét, amely elmagyarázza a vállalkozás-nyilvántartási rendelet előírásai mögött meghúzódó indokokat, hogy az értelmezés minden tagállamban helyes és következetes legyen. E célból az Eurostat és a tagállamok szoros együttműködésével aktualizálták a vállalkozások nyilvántartásaira vonatkozó ajánlások korábbi kézikönyvét, és az új verziót 2010. március 1-jén közzétették. A kézikönyv az alábbiakat tartalmazza:

(i) az alapok: célkitűzések, egységek, tartalmak és hozzáférés (1–10. fejezet);

(ii) az egységek demográfiája: változások és folytonosság (11–16., 21–22. fejezet);

(iii) tartalom: frissítések és fejlesztés (17–20. fejezet);

(iv) specifikus területekre vonatkozó iránymutatások (23–24. fejezet);

(v) az Eurostat és a tagállamok közti adatcserére vonatkozó előírások;

(vi) glosszárium a vállalkozások nyilvántartásaihoz.

A vállalkozások nyilvántartásaira vonatkozó ajánlások kézikönyvének új verziója olyan eszköz, amely a helyes gyakorlatok azonosítása és ajánlása révén a rendelet helyes és következetes értelmezését célzó jobb megoldásokhoz vezet.

A tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében az Eurostat a nemzeti rendszereik fejlesztéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatással segítette a tagállamokat.

A tagállamok számára biztosított képzések

A tagállamok végrehajtási folyamat során történő támogatásának egy másik módját az Eurostat által szervezett, a statisztikai célú vállalkozás-nyilvántartásokról szóló képzési programok jelentették.

4. A vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásának értékelése

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásával kapcsolatos információk fő forrása az Eurostat által 30 országban (tagállamok és 2 EFTA-ország – Svájc és Norvégia) végzett éves vizsgálat. Az éves vizsgálat általánosságban főként a végrehajtás kvalitatív szempontjaira terjed ki, különösen a következő területekre:

· a vállalkozás-nyilvántartások frissítéséhez használt források;

· a nyilvántartott egységek típusai (mindenekelőtt a jogi egység, a gazdasági egység, a telep és a gazdasági egységek csoportja);

· a nyilvántartásba vett egységek száma;

· a lefedettség a NACE Rev.2 értelmében;

· a „jellemzők” nyilvántartása (a vállalkozás-nyilvántartásokban használt változók, amelyeket a vállalkozás-nyilvántartási rendelet melléklete felsorol).

A tervek szerint a vállalkozás-nyilvántartási rendelet fő célja, azaz a minőség jelentős javítása megnövelné a nemzeti statisztikai hivatalok költségeit és az adatszolgáltatók adminisztratív terheit. A várakozások alapján az egyes nemzeti vállalkozás-nyilvántartások eltérő fejlettségi szintje miatt ez a hatás országonként igen eltérő lehet.

2013-ban a statisztikai rendszer költségeire és a vállalkozásoknak a vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásához kapcsolódó terheire vonatkozó kiegészítő ad hoc kérdések is szerepeltek a kérdőívben.

Más jelzés hiányában a következő szakaszok tartalma az éves vizsgálatokból (a 2 EFTA-ország válaszaival együtt), valamint az Eurostat által a tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó adminisztratív kimutatásokból ered.

4.1. A statisztikai rendszer költségei

4.1.1. Az adatszolgáltató országok nemzeti statisztikai hivatalainál felmerült költségek

Az európai statisztikai rendszernek a vállalkozás-nyilvántartások egy éven át tartó működtetéséhez kapcsolódó költségeit és a vállalkozás-nyilvántartási rendelet módosításából eredő költségeket csak nagyjából lehet megbecsülni, és a legtöbb ország vagy csak részleges információkkal szolgált, vagy egyáltalán nem tudott számadatokat megadni.

Ezt többek között az magyarázza, hogy a statisztikai célú vállalkozás-nyilvántartások harmonizálása hosszú és fokozatos folyamat, amelyet a hatályon kívül helyezett vállalkozás-nyilvántartási rendelet kezdett meg és még mindig zajlik.

Számos (18) ország esetében lehetetlen volt a vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásához kapcsolódó költségeket pontosan elhatárolni az általános költségek nagyobb halmazán belül (például az IT-rendszer átfogó megújítása, több terület között megosztott személyzet stb.). Néhány ország egyénileg fejlesztette a nemzeti vállalkozás-nyilvántartását, így a vállalkozás-nyilvántartási rendelet hatálybalépésekor már megfeleltek annak.

A nemzeti statisztikai hivatalok szerint a legnagyobb kiadások a vállalkozás-nyilvántartási rendeletnek való megfelelés érdekében szükséges IT-fejlesztésekhez kapcsolódnak, valamint a személyzeti többletköltségekhez.

Ennél többet árult el a szöveges értékelés. Mind a 30 ország válaszolt és az átfogó eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásának költségeit az esetek 75%-ában nullának, elhanyagolhatónak vagy mérsékeltnek ítélték, és csak az esetek egynegyedében tartották jelentősnek a hatást. Néhány tagállam jelezte, hogy a vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtása nem járt plusz költségekkel, mivel már a végrehajtás előtt megfeleltek a követelményeknek.

1. táblázat: A nemzeti statisztikai hivatalok költségbecslései

Költségbecslés || Országok száma || A lefedett jogi egységek százalékos aránya (2013. évi felmérés)

Nincs vagy elhanyagolható || 16 || 54,0 %

Mérsékelt || 7 || 18,8 %

Jelentős || 7 || 27,2 %

A legtöbb ország úgy vélte, hogy a vállalkozás-nyilvántartási rendelet nem csökkentette a felmérések elvégzésének költségeit (30-ból 28 ország), sem a felmérésekhez szükséges időt (29 ország).

4.1.2. Az Eurostat által nyújtott pénzügyi támogatás

A Bizottság forrásokkal támogatta a tagállamokat, miután mérlegelte a tagállamok statisztikai célú vállalkozás-nyilvántartásainak eltérő fejlettségi szintjét és a vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásának költségeit. A statisztikai rendszer átfogó költségeinek értékelésekor ezt figyelembe kell venni.

A legtöbb projekt célja a vállalkozás-nyilvántartás felállítása vagy átalakítása , és/vagy a hatókörének javítása volt.

A 2008–2013 között nyújtott támogatások középpontjában a nemzeti vállalkozás-nyilvántartások fejlesztése állt, hogy javuljon az EGR-rel való kommunikációjuk. A támogatások általános célkitűzései a következők voltak:

· az EGR-adatok és a nemzeti vállalkozás-nyilvántartások illeszkedésének fejlesztése és tesztelése;

· a nemzeti preferencia- és a prioritási szabályok meghatározása az EGR számára;

· a központi EGR-nyilvántartás és a nemzeti statisztikai célú vállalkozás-nyilvántartási környezetek közötti együttműködés;

· az EGR-hez kapcsolódó módszerek és eszközök kidolgozása és végrehajtása nemzeti szinten.

A tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások teljes összege[6]:

Év || Kifizetett összeg (EUR) || A támogatás fő területe

2008 || 352 850 || Minőség, rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

2009 || 370 793 || Minőség, rendszerfejlesztés (folyamatok)

2010 || 440 579 || Rendszerfejlesztés (folyamatok)

2011 || 354 765 || Hatókör, rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

2012 || 66 937 || Rendszerfejlesztés (folyamatok)

2013 || 606 366 || Rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

Teljes kifizetett összeg || 2 192 290

A fent említett összegek hozzájárultak a nemzeti vállalkozás-nyilvántartások azon kapacitásának javításához, hogy a gazdasági egységek multinacionális csoportjairól információt biztosítsanak az EGR-nek.

A tagállamok ahhoz is támogatást kaptak, hogy a gazdaságban már meglévő adatok felhasználása az adatgyűjtés egyszerűsítése révén hatékonyabb módon történjen annak érdekében, hogy ne kettőződjön meg a vállalkozásokra nehezedő teher és javuljon a statisztikai információk minősége. Ezt a következőképpen valósították meg: online adatgyűjtés, az adatok automatikus integrálása különböző nyilvántartásokból, a statisztikai adatok automatikus exportja a vállalkozások könyveléséből elektronikus kérdőívekbe stb.

4.2. A vállalkozásokra nehezedő teher

A vállalkozásokra nehezedő teher várt kezdeti növekedése országról országra igen eltérőnek és nehezen mérhetőnek bizonyult. A legfontosabb és legbiztatóbb megállapítás az volt, hogy a teher egy esetben sem ért el olyan szintet, amely jelentős problémákat okozott volna az adatszolgáltatóknak.

A válaszadó nemzeti statisztikai hivatalok nagy többsége csak szöveges értékelést tudott adni.

A nemzeti statisztikai hivatalok a vizsgálatban érintett jogi egységek nagyjából 70%-a esetében arról számoltak be, hogy nem növekedtek a vállalkozások terhei. Sőt, 2 ország esetében a vállalkozás-nyilvántartási rendelet a teher csökkenését vonta maga után.

A nemzeti statisztikai hivatalok a jogi egységek nagyjából 30%-a esetében úgy vélték, hogy a vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtása mérsékelten növelte a vállalkozások terheit.

Voltak olyan országok, ahol a teher a rendelet végrehajtásának első öt évében növekedett, mivel kibővítették az ágazati lefedettséget, valamint mivel újabb változókat kellett bevonni a gazdasági egységek csoportjainak szintjén.

2. táblázat: A teher változásának a nemzeti statisztikai hivatalok általi értékelése:

A vállalkozásokra nehezedő teher változásának a nemzeti statisztikai hivatalok általi átfogó értékelése: || A vállalkozások terhének változása || Országok száma || A lefedett jogi egységek százalékos aránya

– (csökkent a teher) || 2 || 5,7 %

0 (nem változott) || 18 || 63,5 %

+ (mérsékelten nőtt a teher) || 10 || 30,7 %

++ (jelentősen nőtt a teher) || 0 || -

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet szinte minden országban (29) hatás nélkül volt a vállalkozásokra irányuló felmérések száma és a meglévők egyszerűsítése tekintetében. 23 ország válaszolta azt, hogy a meglévő felméréseket nem kellett újabb kérdésekkel kiegészíteni.

4.3. A vállalkozás-nyilvántartási rendelet előnyei (nemzeti szinten és az európai statisztikai rendszer szintjén)

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtása előnyösnek bizonyult a statisztikai célú vállalkozás-nyilvántartások minősége tekintetében, és jelentős előrelépést tett lehetővé a globalizáció statisztikai mérése felé.

A nemzeti statisztikai hivatalok szerint nemzeti szinten jelentkező fő előnyök a következőképp foglalhatók össze:

· egyes statisztikai területeken nagyobb adatpontosság (9 ország)

· a különböző statisztikai területek koordinálása (13 ország)

· teljesebb kép az állami vállalkozásokról (7 ország)

· input a gazdasági egységek csoportjainak nemzeti nyilvántartása számára (19 ország)

· harmonizáció a gazdasági egységek csoportjai területén (15 ország)

· jobb eszközök analitikai célokra (7 ország)

· jobb eszközök adatterjesztési célokra (2 ország)

Mindemellett a vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtása az adminisztratív források hatékonyabb felhasználásával járt 15 ország esetében, a kereskedelmi források kiterjedtebb használatához vezetett 7 ország esetében, és további adminisztratív források felhasználását jelentette 13 ország esetében.

Néhány ország kiemelte, hogy a gazdasági egységek csoportjaira vonatkozó információkkal össze tudta állítani a külföldi leányvállalatok belföldi kereskedelmi statisztikáit a már meglévő adatok alapján, így nem volt szükség felmérésre/kiegészítő kérdésekre.

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet leglényegesebb előnye a teljes európai statisztikai rendszer szintjén jelentkezett. Az EGR fejlesztése létfontosságú lépés a pontos és összehasonlítható európai vállalkozásstatisztika kialakítása, valamint a globalizációra vonatkozó statisztika előállítása szempontjából.

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet és a jogi egységek ellenőrzésére vonatkozó információknak a vállalkozás-nyilvántartásokba való felvétele lehetővé tette annak elérését, hogy gazdasági egységek EU-ban működő multinacionális csoportjainak és azok nemzeti részeinek szerkezete mostanra megjelenjen vagy a nemzeti vállalkozás-nyilvántartásokban, vagy az EuroGroups-regiszterben, a tagállamok pedig eljárásokat hoztak létre az adatminőség javítását célzó együttműködésre.

További előny származott a koherencia és a harmonizáció fokozásából az európai statisztikai rendszer szintjén. A vállalkozás-nyilvántartási rendelet alapján a fontos fejlesztési lépésekhez tartozik a mikroadat-összekapcsolással és az adatraktározással kapcsolatos projektmunka, valamint a gazdasági egységek nagy és komplex csoportjait érintő európai profilalkotás elindítása.

További kérdések

A gazdasági egység (a legtöbb vállalkozás-statisztika által használt statisztikai egység) fogalmának meghatározásakor a legtöbb tagállam csak a jogi egységre koncentrál. Ez a gyakorlat hátrányosan hat az európai statisztikák relevanciájára, pontosságára és összehasonlíthatóságára, mivel egyre nagyobb szakadékot teremt a gazdasági tények és azok statisztikai leírása között (például a gazdasági egységek számának túlbecslése).

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet egy olyan együttműködési eljárást indított el, amely túllép a szokásos „Bizottság (Eurostat) – tagállamok” közötti együttműködésen; szoros koordinációt és együttműködést tett szükségessé a tagállamok között is a kommunikáció, valamint a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje területén. Emellett megnyitotta az utat az adminisztratív források hatékonyabb és kiterjedtebb felhasználása és további adminisztratív és kereskedelmi források kihasználása előtt.

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásának egy másik eredménye a vállalkozás-nyilvántartási ajánlások kézikönyvének megjelentetése volt, amely a tagállami vállalkozás-nyilvántartások elveinek és tartalmának a minőség, következetesség és összehasonlíthatóság terén való javítását ösztönző eszköz. A kézikönyvet a tagállamokkal szoros együttműködésben tették naprakésszé.

További fejlemények

Folyik a munka az európai statisztikai rendszer keretében a statisztikai egységekről szóló rendelet minden tagállamban egységes végrehajtásának elősegítése érdekében. Ide tartozik a gazdasági egységek multinacionális csoportjainak a kezelését érintő egységes megközelítés kidolgozása.

A vállalkozás-nyilvántartási rendelet lefektette a statisztikai célú vállalkozás-nyilvántartások pontosabb és összehasonlíthatóbb rendszerének alapjait, hozzájárulva ezáltal a rendelkezésre bocsátott információk következetességének és minőségének fokozásához. Ennek a munkának még nincs vége, a következő lépés a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó tervezett keretrendeletben a vállalkozás-nyilvántartások gerincét alkotó funkciók megerősítése. A cél a vállalkozásokra vonatkozó statisztikai adatok horizontális és vertikális integrációjához szükséges előfeltételek biztosítása, valamint a vállalkozások terheinek és a nemzeti statisztikai hivatalok költségeinek csökkentéséhez szükséges feltételek megteremtése.

5. Következtetések

Az egyrészről a lényeges előnyök, másrészről a rendszer mérsékelt költségei és a vállalkozások terhei közötti egyensúly általánosságban a vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtásának pozitív értékeléséhez vezet, annak ellenére is, hogy a gazdasági egység fogalmának a statisztikai egységekről szóló rendelet szerinti meghatározásának alkalmazása terén felmerült nehézségek befolyásolják a vállalkozás-nyilvántartási rendelet végrehajtását.

[1]               Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 177/2008/EK rendelete a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a 2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. HL L 61., 2008.3.5., 6. o.

[2]               A Tanács 1993. július 22-i 2186/93/EGK rendelete a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása fejlesztésének közösségi összehangolásáról. HL L 196., 1993.8.5., 1. o.

[3]               HL L 76., 1993.3.30., 1. o.

[4]               HL L 67., 2009.3.12., 14. o.

[5]               HL L 312., 2010.11.27., 1. o.

[6]               Az Eurostattól pénzügyi támogatásban részesült tagállamokról, és a kifizetett pontos összegekről részletesebb információ a jelentés mellékletében található.

MELLÉKLET

A tagállamoknak 2008–2013 között nyújtott pénzügyi támogatás áttekintése

Ország || Év || Összeg (EUR) || A támogatás fő területe

Belgium || 2009 || 30 950 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2010 || 118 803 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2011 || 52 849 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 202 602 ||

Bulgária || 2008 || 6 379 || minőség

|| 2009 || 7 142 || minőség és rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2011 || 42 244 || hatókör és rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 55 765 ||

Ciprus || 2008 || 6 166 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

Cseh Köztársaság || 2008 || 12 948 || minőség és rendszerfejlesztés (folyamatok)

Dánia || 2008 || 14 962 || minőség és rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

|| 2009 || 25 460 || minőség és rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2010 || 28 847 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2011 || 57 740 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 127 009 ||

Észtország || 2008 || 3 840 || minőség és rendszerfejlesztés (folyamatok)

Finnország || 2008 || 25 542 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2009 || 38 118 || minőség és rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2010 || 36 470 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2011 || 43 164 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 143 295 ||

Franciaország || 2008 || 18 762 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2009 || 5 883 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2010 || 18 247 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2013 || 209 271 || rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

|| Összesen || 252 163 ||

Németország || 2008 || 101 182 || minőség és rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

|| 2009 || 47 317 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2010 || 46 467 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2012 || 66 937 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2013 || 90 309 || rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

|| Összesen || 352 212 ||

Magyarország || 2009 || 18 794 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2011 || 49 298 || rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

|| Összesen || 68 092 ||

Írország || 2009 || 12 996 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

Lettország || 2008 || 5 941 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2009 || 6 962 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 12 903 ||

Litvánia || 2008 || 2 686 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2009 || 8 843 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 11 529 ||

Málta || 2008 || 3 134 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

Hollandia || 2008 || 20 411 || minőség és rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

|| 2009 || 43 283 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 63 695 ||

Lengyelország || 2008 || 14 366 || minőség és rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2010 || 24 126 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2013 || 25 070 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 63 561 ||

Portugália || 2008 || 32 501 || minőség és rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

|| 2009 || 36 724 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2010 || 102 814 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2013 || 69 861 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 241 900 ||

Románia || 2008 || 8 723 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2009 || 6 062 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2011 || 33 491 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 48 276 ||

Szlovákia || 2008 || 7 687 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2009 || 20 712 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2013 || 151 242 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 179 641 ||

Szlovénia || 2011 || 59 511 || rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

|| 2013 || 22 017 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 81 528 ||

Spanyolország || 2008 || 5 851 || minőség és rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2013 || 38 597 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 44 448 ||

Svédország || 2008 || 25 179 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2009 || 45 311 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2010 || 64 805 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 135 295 ||

Egyesült Királyság || 2008 || 36 590 || minőség és rendszerfejlesztés (forrás és folyamatok)

|| 2009 || 16 235 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| 2011 || 16 468 || rendszerfejlesztés (folyamatok)

|| Összesen || 69 293 ||

EU összesen || 2008 || 352 850 ||

|| 2009 || 370 793 ||

|| 2010 || 440 579 ||

|| 2011 || 354 765 ||

|| 2012 || 66 937 ||

|| 2013 || 606 366 ||

|| Összesen || 2 192 290 ||