AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2015. április 29.)

az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz – Európai Parlament,

—	tekintettel az európai ombudsman 2015. február 26-i határozatára, amelyben lezárta a visszaélések bejelentéséről szóló, OI/1/2014/PMC számú, saját kezdeményezésű vizsgálatát,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0082/2015),

mivel a Parlament számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy megalapozott bizonyosságra tett szert arra nézve, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad a Parlament pénzügyi helyzetéről, és hogy nincs tudomása olyan ügyekről, amelyek miatt fenntartását kellett volna kifejeznie;

B.	mivel az ellenőrzés során a Számvevőszék nem talált jelentős hiányosságokat a Parlament vonatkozásában vizsgált területeken, továbbá a 2013. évi igazgatási kiadások tekintetében a felügyeleti és kontrollrendszereket hatékonynak találta;

mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság kérdőívet küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a válaszok többségét a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a költségvetésért felelős alelnökök, a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta; mivel most első alkalommal a képviselők számos kérdését nem válaszolták meg sem szóban, sem pedig írásban, ami megfosztja a Parlamentet a mentesítésekhez kapcsolódó egyes lényeges kérdésekben való megalapozott döntéshozatalhoz szükséges információktól;

D.	mivel a vizsgálat szükséges annak biztosításához, hogy a Parlament igazgatása és politikai vezetősége elszámoljon az uniós polgárok felé; mivel a közpénzek kezelése terén mindig lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében;

E.	mivel a Számvevőszék 2014. július 11-én elfogadott jelentése kimondja, hogy az uniós költségvetésben körülbelül évi 114 millió eurós megtakarítást lehetne elérni, ha az Európai Parlament központosítaná tevékenységeit;

F.	mivel az összes intézmény közül egyedül a Parlament az, amely nem a főtitkárnak vagy egy alelnöknek ad mentesítést, hanem elnökének;

Az Európai Parlament beszámolója

megállapítja, hogy a Parlament 2013-ban összesen 1 750 463 939 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami az uniós intézmények 2013. évi igazgatási kiadásaira elkülönített többéves pénzügyi keret V. fejezetének 19,07 %-át tette ki, ami összességében 1,9 %-os növekedést jelentett a 2012. évi költségvetéshez képest (1 717 868 121 EUR);

tudomásul veszi, hogy a könyvelésben 2013. december 31-én bevételként szereplő összeg 158 117 371 EUR (2012: 175 541 860 EUR), ebből 25 991 783 EUR címzett bevétel (2012: 22 274 843 EUR);

tudomásul veszi, hogy a kötelezettségvállalások 70 %-át négy fejezet tette ki: a 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), a 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. fejezet (Ingatlanok és járulékos költségek), valamint a 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos költségek);

tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2013-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

a) Rendelkezésre álló előirányzatok (EUR)

2013-as előirányzatok:

1 750 463 939

a 2012-es pénzügyi évből nem automatikusan áthozott összegek:

a 2012-es pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:

305 457 875

címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2013-ban:

25 991 783

címzett bevételeknek megfelelő áthozatal 2012-ből:

106 900 532

Összesen:

2 188 814 129

b) Az előirányzatok felhasználása a 2013-as pénzügyi évben (EUR)

kötelezettségvállalások:

2 162 476 429

végrehajtott kifizetések:

1 769 756 705

automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat:

384 709 057

nem automatikusan átvitt előirányzatok:

734 000

törölt előirányzatok:

33 114 755

c) Költségvetési bevételek (EUR)

2013-ban beérkezett:

158 117 371

d)	2013. december 31-i teljes mérleg (EUR)

1 573 957 198

tudomásul veszi, hogy 2013-ban a Parlament költségvetésébe bejegyzett előirányzatok 99,02 %-át kötötték le 0,8 %-os törlési arány mellett, és a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is igen magas költségvetés-végrehajtási arányt sikerült elérni;

rámutat azonban arra, hogy a költségvetés végrehajtásában szereplő ilyen magas százalékarányból nem tűnik ki, hogy az magában foglalja azt, hogy az év végén a különböző költségvetési sorok maradványösszegeit átcsoportosítják az ingatlanok javára, elsősorban azért, hogy a későbbi kamatfizetések csökkentése érekében előtörlesszék a tőkefizetéseket; ennélfogva már a maradványösszeg-átcsoportosításokkal kapcsolatos eljárás kezdete előtt meg kívánja kapni a költségvetés végrehajtására vonatkozó számadatot;

ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy előzetes előirányzati fejezetekből és egyéb forrásokból 54 000 000 eurót csoportosítottak át a fő luxembourgi építkezési projekt, a Konrad Adenauer épület (KAD) kibővítésének és modernizálásának finanszírozására;

megérti, hogy ennek eredményeképpen a becslések szerint mintegy 18 100 000 euróval csökkennek a költségek az építési és a kölcsöntörlesztési időszak során; emlékezteti azonban illetékes szerveit, hogy az épületekkel kapcsolatos előtörlesztésnek és visszafizetésnek a költségvetési stratégia részét kell képeznie; felszólítja tehát illetékes szerveit, hogy a Parlament ingatlanpolitikáját a későbbi vásárlások tekintetében kellően egyértelmű költségvetéssel lássa el;

emlékezteti igazgatását, hogy a Parlament több alkalommal felszólított ingatlanpolitikájának a költségvetésbe való integrálására; elvárja, hogy erre a 2016. költségvetési évben sor kerüljön;

10.

kifogásolja a 2013-ra átvitt 305 457 875 EUR összeg növekvő szintjét (2012: 222 900 384 EUR);

A Számvevőszék által a 2013. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények

11.

elismerően nyugtázza, hogy az ellenőrzés nem talált jelentős hiányosságokat a Parlament vonatkozásában vizsgált területeken;

12.

emlékeztet, hogy a Számvevőszék valamennyi uniós intézménynél külön, egyetlen szakpolitikai csoportként értékeli az igazgatási és egyéb kiadásokat;

13.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék megállapításai szerint a tranzakciótesztek alapján a szakpolitika-csoporton belül a legvalószínűbb hibaarány 1 %, így lényegi hiba nincs, és a felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;

14.

megállapítja, hogy a szóban forgó ellenőrzés során 153 kifizetési tranzakcióból álló mintát vizsgáltak, ebből 95 személyzeti kiadáshoz kapcsolódót, 17 ingatlannal kapcsolatos kiadáshoz kapcsolódót és 41 egyéb kiadáshoz kapcsolódót; hangsúlyozza, hogy az igazgatási és egyéb kiadások alacsony kockázatú területnek számítanak és felhívja a Számvevőszék figyelmét, hogy elemzését a több hibára lehetőséget nyújtó területekre összpontosítsa, például a közbeszerzési eljárások be nem tartására, az ingatlanokkal kapcsolatos kiadásokra és a szerződések teljesítésére;

15.

emlékeztet arra, hogy jelentős megtakarításokat lehetne elérni, ha a Parlament egyetlen székhelyen működne;

A belső ellenőr éves jelentése

16.

megállapítja, hogy az illetékes bizottság 2015. január 26-i ülésén a belső ellenőr ismertette a 2014. július 23-án aláírt éves jelentését és elmondta, hogy 2013-ban a Parlament igazgatása tekintetében az alábbi ellenőrzési tevékenységet végezte el:

—	konzultációt folytatott a parlamenti bizottságok és parlamentközi küldöttségek reprezentációs és vendéglátási kiadásairól;

—	a belső ellenőrzési jelentésekben javasolt, folyamatban lévő fellépések keresztirányú nyomon követése – 2013., I. és II. szakasz;

—	a STOA (Tudományos és Technológiai Alternatívák Értékelése) számára igénybe vett külső szakértelem ellenőrzése;

—	a Konrad Adenauer (KAD) épület építési projektjének rendszeres ellenőrzése – 1. szakasz: Projektirányítási és -menedzsment rendszerek;

—	az új pénzügyi irányítási rendszerrel kapcsolatos projekt felülvizsgálata – 1. szakasz: A projekt tárgya, irányítás, források és kockázatkezelés;

—	az Uniós Külső Politikák Főigazgatósága külső szakértőinek ellenőrzése;

—	a tájékoztatási irodák és az előlegkiadások elszámolási folyamatának ellenőrzése;

17.

a Konrad Adenauer (KAD) épület építési projektje ellenőrzésének felülvizsgálata kapcsán kiemeli, hogy:

—	a projekt teljes időszaka alatt biztosítani kell a luxemburgi hatóságokkal való partnerség hatékonyságát és eredményességét;

—	a projekt teljes időszaka alatt megfelelő számú személyzetet kell biztosítani a KAD-projekthez;

—	alaposabban meg kell határozni és tisztázni kell az „SI KAD PE” ingatlancéggel megkötött bérleti szerződés végrehajtására vonatkozó pénzgazdálkodási és kontrolleljárásokat;

18.

kéri, hogy 2015. május 20-ig készüljön rövid összefoglaló (három oldal) a Belső Ellenőrzési Szolgálat éves jelentésében foglalt legfontosabb bírálatokról;

A Parlament belső ellenőrzési keretrendszerének ellenőrzése

19.

nyugtázza, hogy a későbbi nyomonkövetési ellenőrzéseket követően 2013 végén az eredetileg meghatározott 452 intézkedés közül még 13 intézkedés nem volt végrehajtva; tudomásul veszi az említett 13 intézkedés közül 4 esetében elért haladást, ami lehetővé tette, hogy a fennmaradó kockázat minősítését „jelentősről”„mérsékeltre” módosítsák;

20.

felhívja az osztályok és a központi szolgálatok vezetését, hogy haladéktalanul hajtsák végre a fennmaradó végre nem hajtott intézkedéseket; felhívja ezeket, hogy tartsanak be szorosabb ütemtervet a végrehajtandó intézkedések vonatkozásában; felkéri a belső ellenőrt, hogy folyamatosan tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot az ezen intézkedésekkel kapcsolatban elért haladásról; felhívja ezeket arra is, hogy számszerűsítsék az ezen állásfoglalásban javasolt új intézkedések költségeit és az általuk elérhető megtakarításokat, és foglalják bele ezeket a 2013-as mentesítés nyomon követésébe;

A 2012. évi mentesítési állásfoglalás nyomon követése

21.

tudomásul veszi a 2012. évi mentesítési állásfoglalásra a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által 2014. október 28-án adott írásbeli válaszokat, valamint a Parlament 2012. évi mentesítési állásfoglalásában feltett kérdésekre és kérésekre a főtitkár által adott válaszokat, valamint a képviselők azt követő eszmecseréjét; sajnálja, hogy az Európai Parlament egyes ajánlásaihoz nem társult megfelelő nyomonkövetés;

22.

megjegyzi, hogy a képviselői asszisztensekre vonatkozó új szabályzat ötödik éve tartó végrehajtása nyomán 2014 végéig be kellett volna nyújtani az értékelést, amire a főtitkár a 2012-es mentesítéshez kapcsolódó európai parlamenti ajánlások nyomonkövetésével kapcsolatban adott szóbeli és írásbeli válaszaiban vállalt kötelezettséget; kéri, hogy az értékelést az előző jogalkotási ciklusban dolgozó, és továbbra is az Európai Parlamentben működő akkreditált parlamenti asszisztensek (APA) képviselőivel együttműködésben készítsék el, és 2015. június 30-ig nyújtsák be, továbbá, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot tájékoztassák az értékelés eredményeiről; kiemeli, hogy 2013. december 31-én1 763 akkreditált parlamenti asszisztens állt alkalmazásban a Parlamentnél;

23.

megállapítja, hogy az étkeztetésért felelős szolgálat hiánya 2013 végén 3 500 000 EUR volt; meglepetésének ad hangot amiatt, hogy a vendégek számának 2002 és 2011 közötti nagyjából 150 %-os emelkedése nem adott lehetőséget egy egyensúlyban lévő pénzügyi helyzet megteremtésére; az Elnökség által 2013. június 10-én jóváhagyott második árkiigazítás fényében megismétli kérését, hogy a Parlament árpolitikája ne térjen el más intézmények gyakorlatától; rámutat például a Bizottság éttermeiben és kávézóiban tapasztalható eltérő árstruktúrákra; rámutat továbbá arra, hogy az ételek árának jelentős emelkedése nem járt együtt a kínálat minőségének vagy változatosságának javulásával, éppen ellenkezőleg, e téren jelentős visszaesés tapasztalható;

24.

felmerül a kérdés, hogy miért túlárazott a parlamenti bizottsági ülések helyszínéül szolgáló egyes termek bejáratánál kínált kávé, amely 20 %-kal drágább az azonos típusú kávéautomatákból vagy a parlamenti kávézókban beszerezhető társainál; rámutat arra, hogy a szolgáltatást ugyanaz az étkeztetésért felelős cég nyújtja, amely a Parlamentben elhelyezett Nespresso automatákat is üzemelteti; úgy véli, magyarázatot igényel a Parlament és az említett cég közötti szerződés meghosszabbításával összefüggésben felmerülő többletköltség;

25.

úgy véli, kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k) valamennyi uniós koncessziós piachoz való hozzáférési lehetőségei javításának; úgy véli, hogy a brüsszeli székhelyen az étkeztetésért felelős vállalatnak adott európai parlamenti koncesszió akadályozza a szabad versenyt, mivel a többi kis- és középvállalkozást megfosztja a kevéssel ezelőttig általuk élvezett kereskedelmi jogoktól és üzleti lehetőségektől; a koncessziós szerződésekben bizonyos fokú rugalmasság bevezetésének megfontolására szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy más piaci szereplők ténylegesen és megkülönböztetéstől mentesen férjenek hozzá az adott szolgáltatások nyújtásához; úgy véli, hogy ez elő fogja segíteni a források optimális felhasználását és jobb minőségű szolgáltatásokat biztosít kedvezőbb áron;

A Parlament 2013-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítése

26.

tudomásul veszi a költségvetésért felelős alelnökök, a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a Számvevőszék illetékes tagja és a belső ellenőr jelenlétében 2015. január 26-án folytatott eszmecserét;

27.

megismétli, hogy a Parlament irányító szervei és vezetése felelősek a Parlament rendelkezésére bocsátott forrásokért a mentesítés során, és hogy ezért az egész döntéshozatali eljárásnak teljes mértékben átlátható, pontos és helytálló módon kell számot adnia az uniós polgároknak arról, hogy a Parlament miként hozza meg döntéseit és mire használja a rendelkezésére álló forrásokat;

28.

kifogásolja, hogy a főtitkár nem válaszolt a képviselők számos kérdésére; megismétli, hogy az európai parlamenti költségvetés múlt- és jövőbeli végrehajtásának hatékony ellenőrzéséhez elengedhetetlen a parlamenti adminisztráció és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság közötti szoros együttműködés; következésképpen felszólítja a főtitkárt, hogy töltse ki a kérdőívet és adjon választ írásban az alábbi kérdésekre:

Az Európai Parlamentre vonatkozó stratégiai végrehajtási keret

Az Európai Parlament számára készített stratégiai végrehajtási keret (Strategic Execution Framework, SEF) 2014. június 3-i bemutatásakor a főtitkár jelezte, hogy a SEF a Palo Alto-i (Kalifornia) Stanford School of Engineering berkeiben kidolgozott tudományos elméleten alapul. Kifejtené-e a főtitkár, hogy milyen út vagy eljárás vezetett ahhoz, hogy az EP-nek készített SEF-et erre az elméletre alapozzák? Más egyetemek vagy szakintézmények, például európai szakintézmények, vagy más nemzetközi intézmények által kidolgozott más elméleteket is számításba vettek, vizsgáltak vagy összehasonlítottak-e, mielőtt a Standford elméletét választott ák? Ha igen, miért a Standford School of Engineering elméletét választott ák? Hogyan és ki(k) hozta (hozták) meg a döntést?

A Stanford elméletének használata ingyenes, vagy azért valamiféle díjat kell esetleg fizetni? Ha igen, mennyibe kerül?

A SEF kidolgozása keretében kellett-e az Európai Parlament személyzetének speciális képzéseket tartani a Stanfordon vagy más felsőoktatási intézményben? Ha igen, a személyzet mely tagjai (besorolási fokozat és beosztás) vettek részt a képzésen és fejenként mennyibe kerültek a képzések? A jövőben lesz-e szükség további képzésekre is? Ha igen, mennyibe fog kerülni?

A SEF-fel kapcsolatban tervezik-e, hogy vitát indítanak a szolgálatok között, valamint a személyzeti bizottsággal és a szakszervezetekkel? Hogyan alkalmazzák majd a SEF-et, mi lesz a végrehajtási határideje és mekkora lesz a várható költsége?

Stratégiai dokumentumok

Az elmúlt hónapok folyamán a főtitkár egy sor stratégiai dokumentumot nyújtott be az Elnökségének a Parlament működéséről, ami döntő hatással lesz nem csak az adminisztratív életre, hanem a Parlamentnek az uniós jogalkotással és szakpolitikákkal kapcsolatos megközelítésére is. Tekintettel e dokumentumok jelentőségére munkánk megszervezése és jövőbeli alakítása szempontjából, miért nem gondoskodtak arról, hogy az EP Elnökségén kívül minden más érintett felet is bevonjanak a megbeszélésekbe és a döntéshozatalba?

Az erőforrás-hatékonysági intézkedésekkel kapcsolatos stratégia

Az ülések új időbeosztásának előterjesztése és alkalmazása előtt készítettek-e vizsgálatot arról, hogy ezek az időbeosztásbeli változások milyen hatást gyakorolnak a képviselők munkaszervezésére (az ülések idősávjának korlátozása, munkatalálkozók, szervezetekkel és polgárokkal stb. való találkozók a hivatalos üléseken kívül)? Miért nem konzultáltak a képviselőkkel egy olyan döntésről, amely ilyen közvetlen módon érinti a munkájukat?

európai parlamenti képviselők

Hogyan értékelhetők a képviselőknek nyújtott parlamenti szolgáltatások egyablakos rendszere első hónapjainak eredményei?

Kommunikációs Főigazgatóság

Kommunikációs stratégia és a 2014-es választásokkal kapcsolatos tájékoztató kampány előkészítése

Az e kampány részét képező és 2014. májusban megtartott európai ifjúsági találkozóra 5 000 fiatalt hívtak meg Strasbourgba. Ezen esemény előkészítésekor figyelembe vették-e az európai gazdasági helyzetet, és azt, hogy egy ekkora esemény kiadásai milyen képet közvetíthetnek az európai fiatalok felé?

Sikeresnek tartják-e általánosságban a „VEDD ÉSZRE! TÉGY ÉRTE! LÉGY RÉSZE!” koncepcióját? Milyen teljesítménymutatókkal lehet mérni ezt a sikert? A választások után miként alkalmazzák ezt a koncepciót, és készült-e felmérő/értékelő jelentés az EP jogalkotásra és értékekre vonatkozó kampányai után? Kérjük, biztosítsák a Költségvetési Ellenőrző Bizottság számára az értékelés másolatát.

Milyen módon mérték fel/értékelték az Európai Parlament szerepével kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló, 2012–2014-es, több évre szóló támogatási programot, továbbá ezeket az értékeléseket a Költségvetési Ellenőrző Bizottság rendelkezésére lehet-e bocsátani?

Akkreditált parlamenti asszisztensek (APA)

Értékelték-e már az új parlamenti ciklus alkalmával elindított „APA-PEOPLE”, az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételére szolgáló eszköz hatékonyságát?

Mi az oka annak, hogy néhány akkreditált képviselői asszisztenst csak jó néhány hónapos késedelemmel vettek fel az EP megfelelő levelezési listáiba (a 8. jogalkotási ciklusban dolgozó asszisztensek, Brüsszel), ami megakadályozta őket abban, hogy megkapják a munkájukkal kapcsolatos információkat? Sor került-e intézkedésekre?

Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság

Étkeztetési szolgáltatások

Szeretnénk tudni annak okát, hogy az SQM épületben miért magasabbak 25 %-kal az árak, mint az ASP étkezdéjében, valamint azt, hogy ez nem gátolja-e azt a szándékot, hogy csökkentsék a vendégek számát az ASP túlzsúfolt étkezdéjében?

Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság

A közelmúltbeli behatolásokat, nevezetesen a kurd tüntetők 2014. október 7-i behatolását követően milyen intézkedéseket határoztak meg a biztonság fokozására? Frissíteni fogják-e az új átfogó biztonsági koncepciót?

Beszerzett-e már a Parlament az autók rendszámát felismerő elektronikus rendszert? Mi volt ennek a költsége? Beszerelték és alkalmazták-e ezt a rendszert a parkoló bejáratainál annak ellenőrzésére, hogy a rendszámtábla megfelel-e a belépőkártyán szereplő információknak?

29.

javasolja, hogy az Európai Parlament politikai és igazgatási tevékenységének jobb átláthatósága és nagyobb hatékonysága érdekében valamennyi ülés napirendjéről és jegyzőkönyvéről, valamint az EP döntéshozó szervei által hozott határozatokról haladéktalanul és rendszeres jelleggel tájékoztassák valamennyi képviselőt, a parlamenti dolgozókat és általában véve a közvéleményt; emlékeztet arra, hogy az eljárási szabályzatért felelős egykori bizottság mennyire hasznosnak bizonyult az Európai Parlament szabályozási folyamatának és belső ügyeinek átlátható és nyilvános megvitatását és javítását szolgáló fórumként; ebben az értelemben javasolja egy, az eljárási szabályzatért és a belső ügyekért felelős, semleges létrehozását, amely lehetővé tenné e kérdések megvitatását, majd szentesítését az Európai Parlament plénuma által;

30.

komolyan aggasztja, hogy az Európai Parlament a 2013–2014-es időszakban 17 800 000 eurót fordított az intézményi választási kampányban körvonalazott promóciós tevékenységekre, miközben a 2014. évi európai parlamenti választásokon a részvételi arány 42,54 %-ra csökkent (2009: 43 %); az európai parlamenti választások vonzerejének a tagállamokban való fokozására irányuló új stratégia elfogadását ösztönzi;

31.

kiemeli, hogy 2015 júniusára várható a 2014. évi választások kommunikációs stratégiájának utólagos külső értékelő jelentése; kéri, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot tájékoztassák a közzététel időpontjáról; elvárja, hogy a jelentésben szerepeljen a források részletes elemzése;

32.

megállapítja, hogy az Európai Parlament Eurobarométer-felmérése (EB/EP 82,5) szerint a 2014-es választási kampány során a válaszadók 23 %-a igen kedvezőtlen, míg 43 %-uk semleges véleménnyel volt az Európai Parlamentről; rámutat, hogy a médiaelemzésekből az a következtetés vonható le, hogy a kedvezőtlen vélemény gyakran a képviselőkre vonatkozó pénzügyi szabályozáshoz – például a juttatásokhoz, tiszteletdíjakhoz –, és általánosságban az Európai Parlament költségvetéséhez kapcsolódik; ennélfogva meggyőződése, hogy például az általános költségtérítés teljes körű átláthatósága és elszámolása mellett strukturális javulásra van szükség az Európai Parlamentbe vetett bizalomnak és az Európai Parlament támogatásának a javítására;

33.

tudomásul veszi az új Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatóságának létrehozását, amely független tudományos tanácsadással fog szolgálni, elsősorban az egyes képviselők számára, ekként egészítve ki a parlamenti szervek szükségleteit kielégítő szakpolitikai tematikus főosztályok munkáját;

34.

üdvözli az uniós jogalkotás hatásvizsgálatával foglalkozó egység létrehozását; kéri, hogy ez a szolgálat összpontosítson az Európai Parlament által megtárgyalt kompromisszumokra és a bizottsági javaslatok parlamenti módosításaira; kéri, hogy 2015. október 30-ig dolgozzanak ki megközelítést a jogszabályok gyors értékelése és hatásvizsgálata tekintetében, tegyék ismertté a szolgálatot a képviselők körében, és adják meg az összes költség részletes kimutatását; kéri, hogy ez a szolgálat folytasson rendszeres eszmecserét a Bizottság, a Tanács és a nemzeti parlamentek megfelelő szerveivel;

35.

tudomásul veszi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és az Európai Parlament közötti együttműködési megállapodást, amelyet végül 2014. február 5-én írtak alá, és azzal kezdődött, hogy fontos személyzetet csoportosítottak át a két bizottságból az Európai Parlament Kutatószolgálatához; véleménye szerint javítani kell a hatékony intézményközi együttműködést és véleménye szerint azokon a területeken, ahol az intézményeknek hasonló támogatásra van szükségük, a szakértelem és a vásárlóerő összevonása jobb eredménnyel és az összköltségek csökkenésével kecsegtet; reméli, hogy a három intézmény közötti megállapodás el fogja érni ezeket a célkitűzéseket, kiegyensúlyozott lesz, és mindhárom intézmény számára egyenlő előnyökkel jár majd; felhívja mindegyik intézményt, hogy az együttműködés végrehajtásának első éve után egyénileg értékeljék a megállapodás hatását a humán erőforrások, a kiadások, a szinergiák, a hozzáadott érték és az érdemi munka szempontjából;

36.

tudomásul veszi a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság létrehozását; emlékeztet, hogy a Parlament biztonsági szolgálatainak belső átvétele 195 000 EUR megtakarítást eredményezett 2013-ban és a tervek szerint a 2013 és 2016 közötti időszakban további 11 millió eurót meghaladó megtakarítást fog eredményezni; célszerűnek tartja, hogy tárgyalásokat folytassanak a belga állammal annak érdekében, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a Parlament biztonságának biztosításához, tekintettel arra, hogy Belgiumnak gazdasági előnye származik abból, hogy európai uniós intézmények működnek a területén; felszólít arra, hogy a biztonsági szolgálat Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság létrehozása előtti és utáni minőségének értékelését 2015. szeptember 30-ig nyújtsák be a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak; ragaszkodik ahhoz, hogy összehasonlító tanulmányt készítsenek a többi intézmény biztonsági rendszereiről;

37.

megismétli, hogy a Parlament épületei és azok közvetlen szomszédsága biztonságának fenntartását kiemelt prioritásként kell kezelni; kéri, hogy e munka keretében javítsák a parkolókban a biztonságot;

38.

aggodalmát fejezi ki a nemek vezetői szinten való egyenlőtlen eloszlása miatt, ugyanis az osztályvezetőknek csak 29 %-a, az igazgatóknak csak 34 %-a, míg a főigazgatóknak csak 33 %-a volt nő 2013. december 31-én; kéri egy esélyegyenlőségi terv végrehajtását, különösen a vezető beosztásokban, hogy a lehető leghamarabb orvosolják ezt az egyensúlyhiánytt;

39.

kéri, hogy a Parlament igazgatásán belül a felsővezetői tisztségeket a származási országok szerint kiegyensúlyozott módon töltsék be; elvárja, hogy 2015 végéig jelentés készüljön arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben sikerült ezt a célt megvalósítani;

40.

kéri, hogy 2015 végéig kapjon éves kimutatást a személyi állomány létszámának alakulásáról és a személyzeti kiadásokról, besorolási fokozatok és vezetői szintek szerinti bontásban; kéri a Parlament igazgatását, hogy adjon támpontot arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi parlamenti közgyűlések igazgatásaira vonatkozó hasonló tanulmányokból fontos következtetéseket lehetne-e levonni a Parlament munkájához; megjegyzi, hogy a külső szakértőknek kiadott munkákat is bele kell venni az átláthatóság szellemiségének előmozdítását célzó jelentésbe, a választók érdekeinek legmegfelelőbb szolgálata mellett; aggodalommal jegyzi meg, hogy erősen megkérdőjelezető az Európai Parlament elnöki hivatalának nagy számú személyzete, amely 35 főt tesz ki, akik közé tartozik két sofőr és egy személyes teremőr is, és hogy ez rossz példát mutat a költségcsökkentés és a Parlamenten belüli fiskális felelősségvállalás tekintetében;

41.

tudomásul veszi, hogy a képviselők magatartási kódexének végrehajtási intézkedéseit az Elnökség 2013. április 15-én elfogadta; aggasztja azonban, hogy a nem kormányzati szervezetek koalíciójának jelentése (1) szerint azt nem hajtják végre és különbözőképpen értelmezik, és felszólít a tanácsadó bizottság helyzetének annak révén történő megszilárdítására, hogy biztosítják számára a kezdeményezés jogát a képviselők által benyújtott érdekeltségi nyilatkozatok véletlenszerű ellenőrzéseinek elvégzésére;

42.

üdvözli, hogy a képviselőknek közhivatali idejük alatt nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk melléktevékenységeikkel kapcsolatban; emlékeztet azonban, hogy a nemzeti parlamenti képviselőkhöz hasonlóan az európai parlamenti képviselőknek sincs kizárólagos mandátumuk, így más szakmai tevékenységet is folytathatnak; véleménye szerint fokozná az átláthatóságot és segítene elkerülni a potenciális összeférhetetlenségeket, ha a képviselők számára részletesebb nyilatkozati nyomtatványt állítanának össze; kéri a főtitkárt, hogy hozza létre az egyes képviselők valamennyi melléktevékenységének egy, a Parlament honlapján keresztül hozzáférhető nyilvános adatbázisát;

43.

hangsúlyozza, hogy átláthatóbbá kell tenni a képviselők általános kiadásaira vonatkozó költségtérítést; felhívja az Elnökséget, hogy az e költségtérítés keretében engedélyezett kiadások elszámolhatósága tekintetében határozzon meg pontosabb szabályokat anélkül, hogy a Parlament számára ez külön költségekkel járna;

44.

aggodalommal tölti el a szolgálati autók képviselők általi használata utólagos ellenőrzésének hiánya, és megkérdőjelezi annak szükségességét, hogy két szolgálati autó áll a Parlament elnökének rendelkezésére;

45.

helyesli, hogy a képviselők utazási költségeinek és a személyzet kiküldetési költségeinek 5 %-os csökkentése 2013-ban 4 millió eurós megtakarítást eredményezett; úgy véli, hogy az útiköltségek csökkentése tekintetében szigorú politikát kell folytatni, és ennek érdekében tárgyalni kell a légitársaságokkal; felkéri a főtitkárt, hogy ennek megfelelően nyújtson be javaslatokat;

A látogatócsoportok részére nyújtott támogatások kezelése

46.

mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós költségvetés pénzügyi irányításának átfogó felülvizsgálatára vonatkozó jelentésben a Számvevőszék arról számolt be, hogy „magas kockázatú” az a gyakorlat, hogy a látogatócsoportok költségeit készpénzben térítik meg; hangsúlyozza, hogy 2013-ban a támogatások 73 %-át készpénzben fizették ki, és csak 27 % volt a banki átutalás; aggodalmának ad hangot a látogatócsoportoknak történő készpénzes kifizetésekben rejlő jelentős, jó hírnevet érintő és biztonsági kockázatok miatt;

47.

hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentbe látogató csoportokat tájékoztatni kell a fenntartható szállítási eszközökről és arról, hogy ennek értéke van; ajánlja a választott szállítási eszközöknek és kibocsátási intenzitásuknak megfelelő, különféle visszatérítési arányok bevezetését;

48.

hangsúlyozza, hogy – amint arra a Parlament számos korábbi állásfoglalásában rávilágított – a Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós költségvetésben megvalósítandó hosszú távú megtakarítások érdekében foglalkoznia kell az egyetlen székhely megvalósítására irányuló ütemterv szükségességével;

Belső Politikák Főigazgatósága és Külső Politikák Főigazgatósága

49.

rámutat a 2013 folyamán az Unión kívülre utazó küldöttségek, közös parlamenti közgyűlések, eseti küldöttségek és választási megfigyelő missziók költségeire, amelyek mintegy 5 794 360 eurót tettek ki; kéri, hogy 2015 végéig készüljön megfelelő kimutatás e területek 2005 és 2015 közötti költségeire vonatkozóan;

50.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az egyik parlamenti közgyűlési delegáció költsége 493 193 eurót tett ki; kéri, hogy az Elnökség dolgozzon ki egyszerű, de hatékony elveket a küldöttségi látogatások költségszerkezetének gazdaságosabbá tétele érdekében, különösen figyelembe véve azok politikai súlyát, időtartamát és hozadékát;

Parlamentközi küldöttségek

51.

fontos és sürgős ügynek tekinti, hogy fejlesszék és javítsák a parlamentközi küldöttségek honlapjának tartalmát; azt is elengedhetetlennek tartja, hogy a költségvetéstől függően a parlamenti bizottságok üléseihez hasonlóan az interneten keresztül élőben közvetítsék a küldöttségek nyilvános üléseit;

Kommunikációs Főigazgatóság

52.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament szerepét tudatosítani hivatott, a 2012–2014-es időszakra vonatkozó többéves támogatási program költsége mintegy 14 500 000 EUR volt; kétségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy e támogatási program a Parlament jogalkotói, költségvetési és mentesítési előjogaiból következő legfontosabb hatásköreit és feladatait képviseli-e; felszólítja igazgatását arra, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság számára a 2014. évi mentesítési eljáráshoz időben biztosítsa ennek a támogatási programnak a külső értékelését;

53.

kéri a Parlament költségvetéséből finanszírozott, kommunikációs projektekhez nyújtott összes támogatás teljes körű kimutatásának megküldését a megfelelő költségvetésekkel és a hozzájuk tartozó kedvezményezettekkel együtt;

54.

kéri a „MEP Ranking” és a „Vote Watch Europe” szervezetek parlamenti költségvetésből származó esetleges kiadásaira vonatkozó kimutatás megküldését; sajnálja, hogy ezek a szervezetek számszerű kritériumok alapján ítélik meg az európai parlamenti képviselők munkáját, ami hibás ösztönzőket teremthet, és felesleges munkához vezethet; ebben a mandátum bürokratizálódását és a mandátum szabadságának korlátozását látja;

Europarl Tv:

55.

emlékeztet arra, hogy az EuroparlTV költségvetése 2013-ban 8 000 000 euro, 2014-ben pedig 5 000 000 EUR volt, és megelégedésének ad hangot amiatt, hogy a szolgáltatás színvonalát számos új tevékenység és projekt emelte; megjegyzi, hogy 2012 és 2014 között a havonta átlagosan megtekintett videók száma 53 000-ről 400 000-re nőtt;

56.

emlékeztet arra, hogy a 2012. december 12-i elnökségi határozatot követően 2014-ben külső tanulmány készült arról, hogy hogyan lehetne fejleszteni a Parlament internetes videoszolgáltatását (az EuroparlTV-t); megjegyzi, hogy ennek a tanulmánynak az ajánlásait 2015 első felében fogják megvalósítani;

LUX díj

57.

megjegyzi, hogy a LUX díj költségei 2013-ban 448 000 eurót tettek ki, ami összhangban van a 2012. évi költségekkel (434 421 EUR), és a következőket foglalták magukban:

—	a hivatalos kiválasztással és a versennyel kapcsolatos eljárás;

—	tájékoztatási tevékenység Brüsszelben és Strasbourgban;

—	a képviselők és az érintett médiapartnerek, valamint a nyilvánosság tájékoztatása;

—	feliratozás az EU 24 hivatalos nyelvén;

—	a nyertes film hallás- vagy látássérültek számára történő adaptációja;

—	a Parlament részvétele a főbb európai filmes rendezvényeken a LUX díj népszerűsítése érdekében;

58.

felszólít arra, hogy az idevonatkozó költségvetést tegyék hatékonnyá;

59.

kéri, hogy 2015 végéig készüljön reprezentatív felmérés a képviselők körében arról, hogy ismert-e a LUX díj, és hogy azt saját tagállamukban adott esetben hogyan értékelik;

Tájékoztatási irodák

60.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2013-ban a tájékoztatási irodák kiküldetési költségei 1 839 696 eurót tettek ki, amelyből a strasbourgi kiküldetések költsége 1 090 290 EUR volt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tájékoztatási irodák strasbourgi kiküldetési költségei 2012 óta körülbelül 7 %-kal emelkedtek, amelyhez további 2 %-os növekedés járult hozzá az új horvátországi tájékoztatási iroda létrehozása miatt; kéri, hogy Strasbourg és Brüsszel szerinti lebontásban adják meg a tájékoztatási irodák kiküldetéseinek legfontosabb indokait; kéri az egyes irodák 2005-ös, 2010-es és 2015-ös kiküldetéseinek összehasonlítás céljából történő kimutatását; kitart amellett, hogy elsőbbséget kell biztosítani a videokonferenciák alkalmazásának, hogy ezáltal strukturális költségmegtakarításokat lehessen elérni a Parlament költségvetésében és egyidejűleg a környezetvédelem terén is előre lehessen lépni, a parlamenti munka korlátozása nélkül;

61.

rámutat, hogy a tagállamok számos tájékoztatási irodájának honlapját nem frissítették a választások óta; felhívja a figyelmet arra, hogy ez kihathat a nyilvánosság körében a Parlament hitelességére; ragaszkodik ahhoz, hogy folytassanak vizsgálatot a tájékoztatási irodáknak kiosztott pénzeszközök felhasználására vonatkozóan, és találjanak magyarázatot az internetkapcsolattal összefüggő költségek tagállamok közötti jelentős eltéréseit illetően;

A Parlament logója

62.

tudomásul veszi az Európai Parlament logójának módosítását; hangsúlyozza egyet nem értését azzal kapcsolatban, hogy ismételten nem tájékoztatták időben a döntésről; felhívja a felelős szolgálatokat, hogy magyarázzák meg, miért vezették be ezt a változtatást, mi volt a döntéshozatali folyamat, és milyen költségei voltak e változtatásnak;

63.

felszólít az Európai Történelem Házával összefüggésben az Európai Parlamentnél felmerült valamennyi külső és belső költség részletes felülvizsgálatára, a tervezési költségek (beleértve az előzetes tervezést), a befektetési és működtetési költségek (köztük az építési és karbantartási tartalék, személyi kiadások, kiállítási költségek) szerinti bontásban; megjegyzi, hogy a Bizottság az Európai Történelem Háza finanszírozását évi 800 000 euróval támogatja; kiemeli, hogy az Európai Történelem Háza nemcsak az európai intézményekre, hanem – új, bevételteremtő turistalátványosság formájában – a belga állam számára is kedvező hatásokkal fog járni; ajánlja ennélfogva, hogy kérjék fel a belga államot az Európai Történelem Háza létrehozatalának támogatására;

Személyzeti Főigazgatóság

64.

tudomásul veszi, hogy a Parlament tisztviselői (állandó köztisztviselők) elvben csak a nyilvános versenyvizsgák sikeres pályázói közül kerülhetnek ki, ahol is a pályázók 10 %-a tesz sikeres vizsgát, és átlagéletkoruk 34 év; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy annak ellenére, hogy a fiatalok foglalkoztatása az Unió egyik kiemelt prioritása, az uniós intézményeknek, köztük a Parlamentnek, egyáltalán nincs politikája a 30 év alatti fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére;

65.

rámutat arra, hogy különösen egyes tagállamokból nehéz tisztviselőket vagy alkalmazottakat toborozni; megjegyzi, hogy az intézmények által kínált kezdő fizetés és munkafeltételek kevésbé vonzóak a potenciális új alkalmazottak számára; hangsúlyozza, hogy a fizetések nem versenyképesek, és nem kínálnak vonzó karrierlehetőségeket különösen számos EU-15 tagállambeli polgár számára; rámutat arra, hogy az európai közigazgatás elkerülhetetlen zsugorodása a közeljövőben hátrányosan fogja érinteni a nyújtott szolgáltatások minőségét, és a jövőben a földrajzi egyensúly megbomlásának fokozott kockázatához vezet;

66.

kéri a Személyzeti Bizottság által szervezett és finanszírozott tevékenységek megvizsgálását, részletezve a tevékenységek típusait, a felmerült költségeket és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak való megfelelést;

67.

kéri a Személyzeti Főigazgatóságot és a felelős szolgálatokat, hogy aktívan támogassák a magas szintű parlamenti pozíciók esetében a nőket, illetve „értékeljék” az egyenlőség hiányának „okait”, valamint hogy ezt követően javasoljanak a nőknek az EP igazgatásában meglévő, magas szintű pozíciókba való integrációját elősegítő intézkedéseket;

68.

megjegyzi, hogy 2013-ban magas személyzeti költségekkel jártak a külső és hasonló események (140 730 EUR nyolc esemény kapcsán); úgy véli, hogy a válság és a költségvetési megszorítások általános időszakában a külső események személyzeti költségeinek arányosnak kell lenniük az uniós intézményekben, és ezeket lehetőség szerint az intézmények saját épületeire kell korlátozni, mivel az ezekből az eseményekből adódó hozzáadott érték nem indokolja ezeket a magas költségeket;

Parlamenti asszisztensek

69.

egyetért azzal, hogy a hetedik parlamenti ciklus végére és a nyolcadik parlamenti ciklus kezdetére való felkészülés részeként intézkedéseket hoztak hozzávetőleg 1 700 akkreditált parlamenti asszisztens munkaszerződésének felmondására és különösen hogy végrehajtották az APA-People kezdeményezést; úgy véli azonban, hogy bizonyos területeken több adminisztratív személyzetet kell átcsoportosítani az akkreditált parlamenti asszisztensek toborzására a gyorsabb és hatékonyabb munka biztosítása érdekében; rámutat arra, hogy a személyzeti és technikai erőforrások nem voltak elégségesek ahhoz, hogy elkerüljék az asszisztensek szerződésének késedelmes aláírását, a szerződések megszakítását és a költségtérítések, a juttatások és a fizetések késedelmes kifizetését; elismeri azonban, hogy a folyamat jelentősen javult 2009-hez képest, viszont megjegyzi, hogy az Európai Parlamentnek fenn kell tartania erőfeszítéseit a toborzási eljárás sebességének és hatékonyságának javítása érdekében; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem találtak megoldást az akkreditált parlamenti asszisztensek számára, akiknek jogai sérültek amiatt, hogy az idő előtti európai parlamenti választások miatt legalább egy hónappal lerövidült a szerződésük; hangsúlyozza, hogy a nyugdíjjogosultságot megalapozó időszakokról szóló jogszabályokat összhangba kell hozni a tényleges parlamenti ciklust érintő változásokkal;

70.

sajnálja, hogy az Európai Parlament 2013-as szociális jelentése – a korábbi jelentésekhez hasonlóan – alig tartalmaz információkat az akkreditált parlamenti asszisztensekről, jóllehet ők az Európai Parlament személyzetének 29,4 %-át teszik ki; felhívja az Európai Parlamentet, hogy javítson a helyzeten, figyelembe véve a dokumentum fontosságát a személyzeti irányítás javításában;

71.

sajnálja a Közszolgálati Törvényszék által az F-129/12. sz. ügyben 2013. december 12-én hozott ítéletet, és mélyen sajnálja, hogy a Parlamentet elmarasztalták amiatt, hogy nem volt képes segíteni az akkreditált parlamenti asszisztenseknek a zaklatási és a szabálytalan leépítésekkel kapcsolatos ügyekben; tudomásul veszi az Elnökség 2014. április 14-i határozatát, amely létrehozta a munkahelyi zaklatással foglalkozó tanácsadó bizottságot annak elkerülése végett, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek zaklatásnak legyenek kitéve; aggasztja azonban e bizottság összetételének egyensúlyhiánya, mivel az három quaestorból, az igazgatás egy képviselőjéből és az akkreditált parlamenti asszisztensek egy képviselőjéből áll; megjegyzi, hogy 2014. novemberig a bizottság előtti legalább három ügyben a quaestorok úgy döntöttek, hogy nem indokolja semmi a további intézkedést; felhívja ezért az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a bizottság összetételével kapcsolatos döntését, hogy legalább két akkreditált parlamenti asszisztens tagságával biztosítsák a kiegyensúlyozottabb összetételt;

72.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek körében magas a nyelvi tanfolyamokról lemorzsolódók aránya, ami 32 %-ot tesz ki az egyéb személyzet 8 %-os arányához képest; kéri, hogy a nyelvi tanfolyamok tananyagát igazítsák hozzá célzottabban az akkreditált parlamenti asszisztensek sajátos munkakörülményeihez;

73.

kéri, hogy vizsgálják ki az akkreditált parlamenti asszisztensek és a többi személyzet között a kivett betegszabadság tekintetében meglévő jelentős egyenlőtlenségek lehetséges okait;

74.

rámutat arra, hogy a Strasbourgba utazó akkreditált parlamenti asszisztensek által kapott napidíjak 30-45 %-kal alacsonyabbak, mint más személyzet napidíjai; rámutat arra is, hogy maguknak az akkreditált parlamenti asszisztenseknek a költségeit is egy háromlépcsős rendszer alapján térítik meg, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a Strasbourgba utazásra valójában nem fizetnek kiküldetési költségeket; felhívja az Elnökséget, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ezen egyenlőtlenség orvoslására, és e tekintetben hozza összhangba az akkreditált parlamenti asszisztensek jogosultságait a személyzet többi részével;

75.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a képviselők által alkalmazott helyi asszisztensek száma 2013-ban képviselőnként jelentősen, 0 és 43 között ingadozott; kéri, hogy folytassanak vizsgálatot annak értékelésére, hogy a felvételi eljárásokat tiszteletben tartották-e azokban az esetekben, amikor sok helyi asszisztenst vettek fel, valamint hogy értékeljék e magas létszám okait; kéri, hogy végezzék el a helyi asszisztensek felvételére vonatkozó eljárások értékelését, és a képviselőnkénti helyi asszisztensek túlzott létszámának elkerülése érdekében tegyenek javaslatokat ezen eljárások egyszerűsítésére; fokozott átláthatóságra szólít fel a helyi asszisztensek és szolgáltatók alkalmazása tekintetében; kéri a képviselők által foglalkoztatott összes szolgáltató nevének interneten történő közzétételét;

76.

felhívja a figyelmet arra, hogy a képviselők statútuma 2008 júliusában elfogadott végrehajtási szabályai 43. cikkének d) pontja kizárja annak a lehetőségét, hogy a képviselők házastársukat, állandó élettársukat, szüleiket, gyermekeiket, illetve testvéreiket asszisztensként foglalkoztathassák;

77.

aggódik a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok késedelmes elfogadása miatt; e szabályok haladéktalan végrehajtására szólít fel;

Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság

A Parlament ingatlanpolitikája

78.

tudomásul veszi, hogy a Parlament három munkahelyén 1,1 millió m2-t foglal el, és e terület 81 %-a saját tulajdonában van; úgy véli, hogy rendkívül fontos megfelelő intézkedéseket kidolgozni annak biztosítására, hogy a Parlament épületei a fokozott karbantartási költségek ellenére is fenntarthatóak maradjanak;

79.

felszólít a Parlament és a Bizottság közötti együttműködésre az Európa Házak működtetése tekintetében azzal a céllal, hogy egyrészt meg lehessen tervezni az ingatlanok megvásárlása vagy bérlése céljából folytatott felmérések többéves tervezési keretét, másrészt egyszerűsíteni lehessen a napi működtetés adminisztratív és pénzügyi eljárásait;

80.

tudomásul veszi, hogy 2013 júliusa óta a szófiai Európa Ház teljes mértékben működőképes; megállapítja, hogy az épület szerkezetében feltárt hibákat és hiányosságokat még az ingatlanvételi szerződés aláírása előtt az eladóra terhelték;

Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság, Fordítási Főigazgatóság

81.

elégedetten állapítja meg, hogy az erőforrás-hatékony többnyelvűségről szóló elnökségi határozat végrehajtása 2013-ban 15 millió euro, illetve 10 millió EUR összegű megtakarítást eredményezett a tolmácsolási, illetve a fordítási szolgáltatások területén, anélkül, hogy sérült volna a többnyelvűség elve vagy a parlamenti munka minősége; megismétli, hogy az intézményközi együttműködés elengedhetetlen a hatékonyságot előnyben részesítő és megtakarításokat lehetővé tevő bevált gyakorlatok cseréjéhez;

Pénzügyi Főigazgatóság

Önkéntes nyugdíjalap

82.

megállapítja, hogy az önkéntes nyugdíjalap 2013 végén 197,5 millió euróra növelte az alap eszközei alapján számított becsült biztosításmatematikai hiányt; hangsúlyozza, hogy ezek a tervezett jövőbeni kötelezettségek több évtizedre oszlanak meg;

83.

megállapítja, hogy végső soron nem ítélhető meg, hogy az alapot hatékonyan és szabályszerűen működtetik-e, és sürgeti, hogy készíttessenek külső értékelést;

84.

ugyanakkor megjegyzi, hogy ez aggályokat vet fel az alap esetleges kimerülése tekintetében, és hogy a Parlament szavatolja a nyugdíjjogosultságok kifizetését, ha és amennyiben az alap nem tudja teljesíteni kötelezettségvállalásait;

85.

tudomásul veszi, hogy az Európai Unió Bírósága 2013-ban érvényesnek ítélte azt a határozatot, amely szerint az alap tagjainak nyugdíjkorhatára a tőke korai felélésének megelőzése és a korhatár új képviselői statútumhoz való hozzáigazítása érdekében 60-ról 63 évre emelkedik;

A képviselők számára nyújtott szolgáltatások

86.

kéri, hogy az európai parlamenti képviselők honlapján az akkreditált parlamenti asszisztensekre és a helyi asszisztensekre vonatkozó adatok mellett tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a szolgáltatók nevét és a képviselő számára nyújtott szolgáltatásokat;

Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság

87.

tudomásul veszi az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság személyzetének internalizálását, a kiadások ígért csökkenését és az informatikus munkatársak szakmai színvonalának növekedését; emlékeztet rá, hogy az állandó újításokkal kapcsolatos szakmai színvonal növelése volt az egyik oka e terület évekkel ezelőtt végrehajtott internalizálásának; felhívja a főtitkárt, hogy működjön együtt az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal annak érdekében, hogy fel lehessen gyorsítani a személyzeti felvételi eljárást, és hogy az IT-technológiák és -biztonság terén a legjobb szakértőket lehessen felvenni;

88.

emlékeztet arra, hogy egyes képviselők, parlamenti asszisztensek és tisztviselők személyes és bizalmas postaládáját feltörték, amikor a Parlament számítástechnikai rendszere ellen támadást intéztek, és a hacker a személyes tulajdonban lévő okostelefonok és a Parlament nyilvános wi-fi hálózata közötti kommunikációt lehallgatta;

89.

tudomásul veszi, hogy egy független harmadik fél végezte el valamennyi parlamenti ikt- és távközlési rendszer biztonsági átvilágítását egy megbízhatóbb ikt-val kapcsolatos biztonsági politika 2015-ben történő megvalósítására vonatkozó világos menetrend elkészítése érdekében; rámutat, hogy az ikt biztonsági ellenőrzése 2014 decemberében volt esedékes; megismétli, hogy a közelmúltbeli emelt szintű biztonsági fenyegetettség miatt erre külön figyelmet kell fordítani, és kéri, hogy a jelentés elkészültét követően azonnal tájékoztassák a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a megállapításokról;

90.

tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2013. december 9-én azonnali és középtávú intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy a mobil berendezések használatára vonatkozó parlamenti biztonsági szabályokat szigorítsa;

91.

ragaszkodik hozzá, hogy a Parlament fokozottabban működjön együtt a Bizottság Informatikai Főigazgatóságával a régebbi ikt-eszközök és infrastruktúrák olyan megfelelő eszközökkel és infrastruktúrákkal való helyettesítése érdekében, amelyek az Európai Parlament számára a költséghatékony, magas szintű informatikai környezet megteremtése céljából a nyílt, átjárható és nem forgalmazófüggő megoldások irányába mutatnak;

92.

üdvözli, hogy néhány évvel ezelőtt egy nagyon hasznos és sikeres at4am alkalmazást vezettek be a módosítások benyújtására; szükségesnek tartja ennek fejlesztését és aktualizálását, különös tekintettel az olyan hasznos funkciókra, mint az automatikus javítás és a biztonsági mentés;

93.

a dokumentumok elérhetőségével kapcsolatos átláthatóság és egyenlőség érdekében kéri, hogy az összes európai parlamenti képviselő – nem csak a bizottság rendes és póttagjai – az ePetition oldalon keresztül kapjon hozzáférést a polgárok által az Európai Parlament Petíciós Bizottságának benyújtott összes petícióhoz;

Környezetbarát Parlament

94.

tudatában van a „New World of Work” elnevezésű új parlamenti koncepciónak, az EMAS akkreditációjának és folyamatának, valamint az e-Committee és e-Meeting alkalmazásokat is magában foglaló papírmentes programnak; felszólít e programnak az okostelefonok és táblagépek esetében rendelkezésre álló alkalmazások révén történő megerősítésére;

95.

felhívja a figyelmet arra, hogy a telekonferenciák és a távmunka hozzájárulhatnak a hatékonyabb időkihasználáshoz és a környezetbarátabb Parlament megvalósításához, valamint az igazgatási és utazási költségek csökkentéséhez;

96.

tudomásul veszi, hogy a Parlament személyzetének a Brüsszel, Luxembourg és Strasbourg közötti utazásai nyomán keletkező, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2006-hoz képest 2012-re 34 %-kal csökkent; felhívja az Elnökséget, hogy biztosítsák a teljes körű átláthatóságot, és tartsák számon a képviselők származási országaiból Brüsszelbe és Strasbourgba történő utazása nyomán keletkező kibocsátásokat is; üdvözli a nem csökkenthető és elkerülhetetlen kibocsátások ellensúlyozására szolgáló intézkedéseket; ajánlja az ENSZ által elismert Clean Development Mechanism (CDM) aranystandardnak megfelelő projektekkel történő további ellensúlyozó politikák végrehajtását;

97.

felhívja a főtitkárt, hogy dolgozzon ki tervezetet a parlamenti utazásokra rendelkezésre álló utazóládák számának csökkentése érdekében; azt javasolja, hogy kisebb méretű, illetve megosztva használatos utazóládákat vezessenek be, ezáltal is csökkentve a kapcsolódó költségeket és a szénlábnyomot;

98.

felszólítja az illetékes szolgálatokat, hogy az ENSZ által elismert CDM aranystandardnak megfelelő projektek mellett az intézmény elkerülhetetlen CO2-kibocsátásainak ellensúlyozása céljából alakítsanak ki fenntartható és következetes koncepciót a 239. költségvetési tétel maximális összegének a CO2 ellensúlyozására történő teljes körű felhasználására;

99.

kéri, hogy a légkondicionáló rendszert az energiahatékonyság jegyében működtessék, a lehető legkisebb ökológiai hatás biztosítása érdekében;

Az odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés

100.

megállapítja, hogy 2013-ban összesen 264 szerződést ítéltek oda, amelyek közül 120 – 465 millió EUR összértékben – nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 144 – 152 millió EUR összértékben – tárgyalásos eljárásokon alapult; megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a tárgyalásos eljárás útján odaítélt szerződések aránya 2013-ban 37 %-kal alacsonyabb volt (144, szemben a 2012. évi 241-gyel), a tárgyalásos eljárások értéke tekintetében nem volt jelentős a változás;

101.

ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy valamennyi szerződés és ajánlati felhívás tekintetében végre kell hajtani a zöld közbeszerzés koncepcióját; a környezetbarát szerződések tekintetében egyre ambiciózusabb és kötelező célokra hív fel, különösen a következő területeken: élelmiszerek és étkeztetés, járművek és közlekedés, higiéniai felszerelések és vizesblokkok, papír, hulladékgazdálkodás, informatikai és képalkotó berendezések, világítás, takarítás és bútorok;

102.

megállapítja, hogy a 2013-ban odaítélt közbeszerzési szerződések túlnyomó része (61 %-a) 374 millió EUR összértékű szolgáltatási szerződés volt, és hogy három főigazgatóság 14 szerződést ítélt oda 10 millió eurót meghaladó értékben; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a nagy értékű szerződéseket mindenképpen megfelelő, a megrendelések teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérő ellenőrzési mechanizmusokkal kövessék figyelemmel;

103.

tudomásul veszi a 2013-ban és 2012-ben odaítélt szerződéseknek a szerződés típusa szerinti alábbi lebontását:

A szerződés típusa	2013		2012
A szerződés típusa	Szám	Százalék	Szám	Százalék
Szolgáltatások	189	72 %	242	70 %
Anyagköltség	48	18 %	62	18 %
Munkálatok	19	7 %	36	12 %
Épület	8	3 %	4	1 %
Összesen	264	100 %	344	100 %

A szerződés típusa	2013		2012
A szerződés típusa	Érték (EUR)	Százalék	Érték (EUR)	Százalék
Szolgáltatások	374 147 951	61 %	493 930 204	57 %
Anyagköltség	91 377 603	15 %	145 592 868	17 %
Munkálatok	15 512 763	2 %	48 386 872	5 %
Épület	136 289 339	22 %	180 358 035	21 %
Összesen	617 327 656	100 %	868 267 979	100 %
(A Parlament által 2013-ban odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 7. o.)

104.

megállapítja, hogy a 2013-ban és 2012-ben odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti lebontása a következő:

Az eljárás típusa	2013		2012
Az eljárás típusa	Szám	Százalék	Szám	Százalék
Nyílt	106	40 %	98	28 %
Meghívásos	14	5 %	5	2 %
Tárgyalásos	144	55 %	241	70 %
Versenytárgyalásos	—	—	—	0 %
Kivétel	—	—	—	0 %
Összesen	264	100 %	344	100 %

Az eljárás típusa	2013		2012
Az eljárás típusa	Érték (EUR)	Százalék	Érték (EUR)	Százalék
Nyílt	382 045 667	62 %	381 116 879	44 %
Meghívásos	83 288 252	13 %	245 156 318	28 %
Tárgyalásos	151 993 737	25 %	241 994 782	28 %
Versenytárgyalásos	—	—	—	0 %
Kivétel	—	—	—	0 %
Összesen	724 297 066	100 %	603 218 807	100 %
(A Parlament által 2013-ban odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 9. o.)

Kivételes tárgyalásos eljárások

105.

megállapítja, hogy a kivételes tárgyalásos eljárások a 2013-ban indított tárgyalásos eljárások 39 %-át tették ki; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament 2013-ban 56 szerződés odaítélése során alkalmazta a kivételes tárgyalásos eljárást, és kéri, hogy ne csupán a szerződések számát, hanem azok összértékét is tüntessék fel;

106.

azon a véleményen van, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek átfogó és átlátható indokolást kellene nyújtaniuk a kivételes tárgyalásos eljárás alkalmazásáról; kéri, hogy a Központi Pénzügyi Osztály által a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentés tartalmazzon adatokat az odaítélt szerződésekről;

Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)

107.

tudomásul veszi, hogy a 4 0 0. költségvetési tételben a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat 2013-ban a következőképpen használták fel:

Képviselőcsoport	2013					2012
Képviselőcsoport	Éves előirányzatok (*1)	Saját források és átvitt előirányzatok	Kiadások	Az éves előirányzatok felhasználási szintje	A következő időszakra átvitt összegek	Éves előirányzatok	Saját források és átvitt előirányzatok	Kiadások	Az éves előirányzatok felhasználási szintje	A következő időszakra átvitt összegek (2011)
EPP	21 680	4 399	18 437	85,04 %	7 642	21 128	2 024	18 974	89,81 %	4 178
S&D	15 388	6 849	17 649	114,69 %	4 588	14 908	6 313	14 520	97,40 %	6 702
ALDE	6 719	2 172	7 142	106,30 %	1 749	6 673	2 281	6 855	102,72 %	2 100
Greens/EFA	4 366	1 787	4 778	109,44 %	1 375	4 319	1 460	4 002	92,65 %	1 778
GUE/NGL	2 658	1 076	3 317	124,79 %	416	2 563	1 094	2 602	101,52 %	1 055
ECR	4 046	1 602	4 598	113,64 %	1 050	3 765	1 219	3 407	90,51 %	1 577
EFD	2 614	939	2 422	92,65 %	1 132	2 538	881	2 494	98,29 %	925
Független képviselők	1 316	367	931	70,74 %	441	1 362	413	963	70,73 %	367
Összesen	58 786	19 193	59 274	100,83 %	18 394	57 255	15 687	53 817	94,00 %	18 680

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

108.

tudomásul veszi, hogy 2013-ban a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel (2):

Párt	Rövidítés	Saját források (*2)	EP támogatás	Összes bevétel	EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85 %)	Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba) vagy veszteség
Európai Néppárt	PPE	1 439	6 464	9 729	85 %	192
Európai Szocialisták Pártja	PSE	1 283	4 985	6 841	85 %	118
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért	ALDE	518	2 232	3 009	85 %	33
Európai Zöldek Pártja	EGP	461	1 563	2 151	78 %	– 36
Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége	AECR	307	1 403	1 970	85 %	45
Európai Baloldal Pártja	EL	233	948	1 180	68 %	– 258
Európai Demokrata Párt	EDP/PDE	91	437	528	85 %	0
EU Demokraták	EUD	48	197	245	85 %	12
Európai Szabad Szövetség	EFA	93	439	592	85 %	12
Európai Keresztény politikai Mozgalom	ECPM	61	305	366	85 %	8
Európai Szövetség a Szabadságért	EAF	68	384	452	85 %	1
Nemzeti Mozgalmak Európai Szövetsége	AEMN	53	350	403	85 %	– 38
Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért	MELD	107	594	833	85 %	0
Összesen		4 762	20 301	28 299	83 %	89

109.

tudomásul veszi, hogy 2013-ban a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel (3):

Alapítvány	Rövidítés	Kapcsolódó párt	Saját források (*3)	EP támogatás	Összes bevétel	EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85 %)
Európai Tanulmányok Központja	CES	EPP	772	3 985	4 757	85 %
Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa	FEPS	PES	491	2 762	3 253	85 %
Európai Liberális Fórum	ELF	ALDE	214	1 108	1 322	85 %
Zöld Európai Alapítvány	GEF	EGP	158	881	1 039	85 %
Európa Átalakítása	TE	EL	130	538	668	85 %
Európai Demokraták Intézete	IED	PDE	50	219	269	85 %
Maurits Coppieters Központ	CMC	EFA	50	227	277	85 %
Új Irány Alapítvány az Európai Reformokért	ND	AECR	183	645	828	85 %
Európai Alapítvány a Szabadságért	EFF	EAF	39	210	249	85 %
Az Európai Államközi Együttműködés Szervezete	OEIC	EUD	20	123	143	85 %
Európai Keresztény Politikai Alapítvány	ECPF	ECPM	31	170	201	85 %
Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért	FELD	MELD	60	280	340	85 %
Európai Identitás és Hagyományok	ITE	AEMN	31	177	208	85 %
Összesen		—	2 229	11 325	13 554	85 %

(1) ALTER-EU: Mind the Gap (http://www.alter-eu.org/sites/default/files/documents/Mind%20the%20Gap%20briefing.pdf)

(*1) valamennyi összeg ezer euróban

(2) Forrás: PV BUR. 2014. október 20. (PE 538.295/BUR) és PV BUR. 2014. október 20. (PE 538.297/BUR), 12. pont

(*2) valamennyi összeg ezer euróban

(3) Forrás: PV BUR. 2014. október 20. (PE 538.295/BUR) és PV BUR. 2014. október 20. (PE 538.297/BUR), 12. pont

(*3) valamennyi összeg ezer euróban