18.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 177/41


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Ajánlás tanácsi ajánlásra az euroövezet gazdaságpolitikájáról

[COM(2015) 692 final]

(2016/C 177/07)

Előadó:

Michael IKRATH

Társelőadó:

Anne DEMELENNE

2015. december 22-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Ajánlás tanácsi ajánlásra az euroövezet gazdaságpolitikájáról

[COM(2015) 692 final].

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció 2016. március 3-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2016. március 16–17-én tartott, 515. plenáris ülésén (a 2016. március 17-i ülésnapon) 201 szavazattal 3 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB elviekben üdvözli az euroövezet országainak növekedését ösztönző gazdasági prioritású programok létrehozását az európai szemeszter kezdetén. Sajnálatát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy nem kérték ki a civil társadalom – és különösen a szociális partnerek – véleményét az európai szemeszter megtervezésével és a szemeszterhez kötődő nemzeti folyamatokkal kapcsolatban.

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy ezeknek az ajánlásoknak a révén az euroövezet országai és a többi tagállam között fennálló szakadéknak semmilyen körülmények között nem szabad nőnie, csak csökkennie. A cél konkrétan az, hogy az euro fejlesztésekor hosszú távra gondolkodjunk, hogy az az összes tagállam pénznemévé váljon.

1.3.

Az EGSZB elismeri az európai bizottsági dokumentum jelentőségét a gazdasági és monetáris unió (EMU) elmélyítése szempontjából. Amint arra korábbi véleményeiben (1) már rámutatott, elkötelezetten támogatja az EMU további megerősítését és kiteljesítését. A tagállamoknak – egyénileg és közösen egyaránt – minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk a konvergencia és az integráció növelése érdekében, elsősorban gazdasági téren. Ezzel párhuzamosan tovább kell haladni az euroövezetet átfogó (külön költségvetési keretet is magában foglaló) költségvetési unió létrehozása, a szociális unió, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményeken belüli egységes külső képviselet megvalósítása felé.

1.4.

Az EGSZB elismeri, hogy politikai igény van arra, hogy az euroövezetnek szilárd politikai és intézményi alapot kell nyújtani, ami a monetáris unió létrehozása óta egész mostanáig hiányzott (2). Az olyan egyedi kezdeményezések, mint a bankunió vagy a tőkepiaci unió létrehozása, üdvözlendőek, de nem helyettesítik a szükséges szilárd architektúrát.

1.5.

Továbbá az is észrevehető, hogy a munkaerő-toborzást célzó közelmúltbeli befektetési programok nem érték el kielégítően céljaikat. A növekedés és foglalkoztatás helyreállításának eléréséhez pénzügyi, adózási, költségvetési, gazdasági és szociális szakpolitikák együttesére van szükség. Az Európai Bizottság ajánlásával ellentétben a költségvetési politika fő irányvonalát úgy kell meghatározni, hogy az inkább gazdaságélénkítő jellegű legyen, mintsem semleges.

1.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy a semleges költségvetési irányvonal, bár vonzóbb a további költségvetési megszorításoknál, a jelen körülmények között nem megfelelő. Tekintettel arra, hogy a recesszió alacsonyabb növekedési potenciálhoz vezet, az euroövezetben a költségvetési politikáknak a szokványosnál többet kell tenniük, hogy ösztönözzék az euroövezet gazdaságának egészét. Ezen a ponton a túlfűtött gazdaságokból eredő kockázatok sokkal alacsonyabbak, mint a továbbra is alacsony inflációból vagy a deflációból eredők. Az EGSZB ezért állami beruházásokra összpontosító költségvetési ösztönzést ajánl: ez rövid távon erősebb keresletet idézne elő, de egyben hosszú távon bővítené a növekedési potenciált is.

1.7.

Az EGSZB ezenkívül kiáll a munkaerő adókedvezménye mellett, amennyiben az nem fenyegeti a már amúgy is széttöredezett társadalombiztosítási rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát. Emlékeztet rá, hogy a modern társadalombiztosítási rendszereknek a szolidaritás és az esélyegyenlőség elvéből kell kiindulniuk, nem pedig kizárólag a foglalkoztathatóság előmozdításából. Ezenkívül – költségvetési szinten – figyelembe kell majd venni a robotika és a digitális technológiák következményeit is, amelyek zavart okoznak majd a munkaerőpiacon, és valószínűleg a költségvetési bevételekre is kihatással lesznek.

1.8.

Az EGSZB örömmel fogadja, hogy újra megvizsgálták a rugalmasság fogalmát, azonban az ideiglenes szerződéseknek ideális esetben határozatlan idejű szerződésekhez kell vezetniük, nem pedig bizonytalan munkahelyekhez. Ahhoz, hogy felvehessük a küzdelmet az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségek ellen, munkahelyeket kell létrehozni, és a munka minőségére kell helyezni a hangsúlyt. Ugyanakkor ki kell használni – és nem szabad gyengíteni – a megosztáson alapuló gazdaságban (sharing economy) rejlő lehetőségeket, valamint új foglalkoztatási, illetve munkaformákat kell alkalmazni a társadalom javára, ám ügyelni kell arra, hogy ezáltal a munkavállalói jogok és a társadalombiztosítási rendszerek ne sérüljenek.

1.9.

Az elmúlt nyolc év során az euroövezetben a növekedést a gyenge kereslet, és nem a gyenge kínálat sújtotta. A munkaerőpiaci korrekciók kiegyensúlyozatlanok és aszimmetrikusak voltak, és többnyire alacsonyabb nominál- és reálbérek, illetve fajlagos munkaköltségek formájában jelentkeztek a válság által leginkább sújtott tagállamokban. Ezért az EGSZB megállapítja, hogy a gazdaságok kínálati oldalának javítását célzó, és ezáltal befektetést és növekedést ösztönző strukturális reformok önmagukban nem tudnak választ adni a gyenge fellendülés problémájára. Legalább azoknak a strukturális reformoknak kellene elsőbbséget biztosítani, amelyeknek pozitív hatásaik lehetnek rövid távon a keresletre, még a háztartásokat és cégeket érintő hitelmegszorítások mellett is.

1.10.

Az EGSZB összehangolt erőfeszítést tart emellett szükségesnek ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások (az uniós társaságok 99 %-a és a dolgozók körülbelül 60 %-a, vagyis körülbelül 65 millió ember) számára üzletbarátabb környezet jöhessen létre jobb szabályozás és a bürokrácia következetes csökkentése révén, kielégítő és megfelelő finanszírozás biztosításával („finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés”) (3), valamint az Európai Unión kívüli piacokra történő kivitel szisztematikus megkönnyítése útján. Ez üzleti lehetőséget teremt a növekedésbe és az álláshelyekbe történő befektetéshez.

1.11.

Az EGSZB üdvözli a tőkepiaci unión belül a kkv-k finanszírozására irányuló kezdeményezéseket. A mikrovállalkozások és a startupok számára azonban új finanszírozási lehetőségek megnyitására van szükség: ilyen pl. a magvető tőke, a kockázati tőke, a közösségi befektetés és finanszírozás, illetve az olyan innovációs formák, mint a magántőke. Ebben az összefüggésben az EGSZB hangsúlyozza egy EU-s kockázatitőke-alap tervszerű létrehozásának szükségességét. Sürgősen szükség van egy értékelésre annak kiderítése érdekében, hogy az új banki modellek (4) milyen lehetőséget hordozhatnak a társasági finanszírozásra nézve az EU-ban.

2.   Háttér

2.1.

Az öt elnöknek az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló jelentését követően az európai szemeszter keretében új megközelítés alakult ki az euroövezet és a nemzeti szintek közötti integráció erősítése érdekében. Most első alkalommal az Európai Bizottság – a 2016. évi éves növekedési jelentéssel együtt –, az euroövezet re vonatkozó ajánlást tett közzé novemberben abból a célból, hogy erősödjék az integráció az euroövezet és az uniós gazdasági kormányzás nemzeti vetülete között.

2.2.

A cél az, hogy az euroövezetre vonatkozó megbeszélésekre és az ezzel kapcsolatos ajánlások megfogalmazására még az országspecifikus megbeszélések előtt lehetőség nyíljon, annak érdekében, hogy az országspecifikus intézkedések teljes mértékben figyelembe vegyék a közös kihívásokat. Ez fontos változás az előző szemeszterekhez képest, amikor az euroövezetre vonatkozó ajánlásokat az országspecifikus ajánlásokkal egy időben, a szemeszter vége felé fogalmazták meg.

2.3.

Az Európai Bizottság négy ajánlást fogalmazott meg az euroövezet gazdaságpolitikájáról:

olyan szakpolitikák megvalósítása, amelyek támogatják a fellendülést, elősegítik a konvergenciát, a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítását, valamint javítják az alkalmazkodóképességet.

olyan reformok végrehajtása, amelyek ötvözik a rugalmas és megbízható munkaszerződéseket, az átfogó, egész életen át tartó tanulási stratégiákat; a munkanélküliek munkaerőpiacra való újbóli belépését célzó hatékony szakpolitikákat; a korszerű szociális védelmi rendszereket, valamint a nyitott és versenyképes termék- és szolgáltatási piacokat; a munkát terhelő adóék költségvetési szempontból semlegesen történő csökkentése – különösen az alacsony keresetűek esetében – a munkahelyteremtés elősegítése érdekében;

a tervezett, nagy vonalakban semleges költségvetési irányvonal fenntartása 2016-ban. 2017 tekintetében az államadósság csökkentése a költségvetési tartalékok helyreállítása érdekében a prociklikusság elkerülésével, a Stabilitási és Növekedési Paktum teljes mértékű tiszteletben tartása mellett;

a bankok nemteljesítő hitelei fokozatos leépítésének elősegítése, valamint a vállalkozásokra és háztartásokra vonatkozó fizetésképtelenségi eljárások javítása.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Első alkalommal kerül kiadásra euroövezeti javaslattervezet az európai szemeszterciklus indulásakor az éves növekedési jelentéssel (AGS), a riasztási mechanizmus keretében készült jelentéssel (AMR) és a közös foglalkoztatási jelentés tervezetével együtt. Az EGSZB egyetért azzal, hogy ez az új folyamat segíthet abban, hogy jobban számításba vegyék a teljes euroövezetet érintő megfontolásokat a stabilitási programokban és a nemzeti reformprogramokban ismertetett nemzeti politikák megtervezésekor.

3.2.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem kérték ki a szociális partnerek és a tágabb értelemben vett civil társadalom véleményét az euroövezet gazdaságára vonatkozó ajánlások tervezetének kidolgozásával kapcsolatban, és hogy a nemzeti folyamatokat még nem igazították hozzá ehhez az új szemeszterfolyamathoz. Az európai szemeszter keretén belül a szociális párbeszéd a sikeres, fenntartható és inkluzív gazdasági, foglalkoztatási és szociális reform hajtóereje lehet. A szociális partnereknek minden szinten egyetértésre kellene jutniuk az illetékes közigazgatási szervekkel abban, hogyan vehetnének részt ténylegesen, időszerű és értelmes módon az európai szemeszterben. Ezenkívül az EGSZB szorgalmazza, hogy a jövőben az EGSZB ECO szekciója és az EP ECON bizottsága folytasson állandó és szoros együttműködést.

3.3.

Az EGSZB támogatja az euroövezet valamennyi tagállama általi, a monetáris, a költségvetési és a strukturális/kínálatoldali politikákat átfogó összehangolt megközelítés középpontba helyezését. Az EGSZB javasolja továbbá, hogy a strukturális reformok szakpolitikai intézkedésekre összpontosítsanak, hogy rövid távon támogathassák a gazdasági helyreállítást. Ami a munkaerőpiacok rugalmasságát illeti, ez nem eredményezheti az előző évekhez hasonlóan a munkaerő vásárlóerejének elvesztését, hogy a hazai kereslet, mint kulcsfontosságú növekedésösztönző, ne kerüljön veszélybe. Ez azt jelenti, hogy a versenyt nem az alacsony áraknak és béreknek, hanem az innováción keresztül történő minőség- és termelékenységnövekedésnek kell ösztönöznie.

3.4.

Bár az EGSZB elismeri az euro további erősítése és fejlesztése – amelyekre az euro és az euroövezet tartós védelme érdekében jelenleg és a közeljövőben szükség van – útjában álló óriási kihívásokat, úgy véli, hogy a következő célkitűzések kívánatosak:

az euroövezet nemzetközi fórumokon (Nemzetközi Valutaalap, OECD stb.) való egységes külső képviseletének megteremtése (5),

euroövezeti költségvetési unió létrehozása,

szociális unió létrehozása, ami azt jelenti, hogy a szociális partnereket az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek még jobban be kell vonnia minden jogalkotási kezdeményezésbe.

3.5.

Tekintettel az EU 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretének félidős felülvizsgálatára, valamint a 2020 utáni időszakra vonatkozó kerettel kapcsolatos megfontolások előkészítésére, az EGSZB azt javasolja, hogy az euroövezet rendelkezzen elkülönített költségvetési kerettel, amely: i. ideiglenes, de jelentős erőforrás-átcsoportosítást kínál a térséget ért sokkhatások esetén; ii. a térség egészében ellensúlyozza a súlyos gazdasági hanyatlások következményeit; iii. pénzügyi stabilitást nyújt. Ugyanilyen meggondolásból az euroövezetnek – a gazdasági kormányzás felé vezető első lépésként – saját pénzügyminiszterrel és külön sajátforrás-rendszerrel is kell rendelkeznie, ez utóbbit pedig az egyszerűség, az átláthatóság, a méltányosság és a demokratikus elszámoltathatóság elvének kell vezérelnie.

4.   Konkrét megjegyzések

4.1.    Makrogazdasági egyensúlyhiány

4.1.1.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a tagállamokban folytatni kell a szerkezetátalakításokat az országok sajátos körülményeinek megfelelően, a konvergencia elősegítése és a makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazításának megkönnyítése végett. Meg kell azonban találni az egyensúlyt a szerkezeti reformok és a munkahelyek létrejöttét eredményező termelő tevékenységekbe való befektetések között.

4.1.2.

Az EGSZB üdvözli azt az európai bizottsági ajánlást, miszerint a nagy folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamoknak prioritási intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek segítenek a többletmegtakarításokat átcsatornázni a belföldi gazdaságba, fellendítve ezzel a belföldi beruházásokat. Azonban az ilyen intézkedések nem korlátozódhatnak a kínálati oldalra (például a termékpiaci reformokra), hanem tartalmazniuk kell meghatározóbb kormányzati kezdeményezéseket is a közberuházások frontján, mint amilyen a jelenlegi Juncker-terv (6).

4.1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az állami támogatásokat főként az innovatív kkv-khoz kellene igazítani. Ahhoz, hogy ez a vállalkozási kategória könnyebben hozzáférhessen a finanszírozáshoz, az állam feladata, hogy egyfelől olyan finanszírozást nyújtson, ami ösztönzést biztosít, másfelől pedig, hogy biztosítsa állami garanciák és szavatosságok rendszerét. Az állam, a kkv-k, valamint az egyetemek és a kutatóintézetek közötti releváns kölcsönhatás a befektetési rendszer fontos eleme.

4.1.4.

Az EGSZB kiemeli, hogy a kivitel kulcsfontosságú növekedésösztönző szerepet képvisel az euroövezet kkv-i számára. Az EKB monetáris politikájának eredményeként kialakult kedvező euro-dollár árfolyam mellett a szabadkereskedelmi megállapodások is létfontosságúak a kivitel növelésében. Bár az EGSZB támogatja a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről folytatott tárgyalásokra irányuló jelenlegi kiemelt figyelmet, egy olyan megállapodás megkötését is javasolja emellett, amely megkönnyíti az európai társaságok piachoz való hozzáférését a gyorsan növekvő feltörekvő piacokkal folytatott kereskedelemben. Garantálni kell az emberi jogok, az ILO-normák, a fogyasztói jogok és a hatályos környezetvédelmi szabályok tiszteletben tartását az EU-n belül.

4.2.    Munkaerőpiac; termékek és szolgáltatások piaca

4.2.1.

Az EGSZB megjegyzi, hogy bár az Európai Bizottság arról számol be, hogy a munkaerőpiacok továbbra is fokozatosan erősödnek, nem tesz említést arról, hogy a 2015. évi 68,9 %-os foglalkoztatási arány az euroövezetben még mindig jóval elmarad az Európa 2020 kiemelt céljától, a 75 %-tól. Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság szolgálatai által szolgáltatott adatok (LABREF adatbázis) szerint nem fedezhető fel semmilyen pozitív kapcsolat a bármely szakaszban (a válság előtt vagy után) végrehajtott munkaerőpiaci reformok száma és a tagállamok munkaerőpiaci teljesítménye között (7).

4.2.2.

A munkaerőpiaci strukturális reformoknak a szociális beruházásokat kell előnyben részesíteniük, azaz az olyan intézkedéseket, amelyek támogatják az alkalmazásban álló és a munkanélküli dolgozók folyamatos képzését, és biztosítják – főként a munkanélküliek esetében – pénzügyi biztonságuk előmozdítását. Az EGSZB támogatja emellett a munkaerő adókedvezményét, feltéve, hogy azt más állami bevételi forrásokkal kompenzálják. Középtávon a magasabb munkaerőpiaci részvétel is hozzájárulhat ehhez a folyamathoz.

4.2.3.

Az európai versenyképesség és fenntarthatóság problémájának megoldására az EGSZB egy Digitális Holding létrehozását ajánlja a kiemelkedően sikeres Airbus Group mintájára. Ez utóbbi multinacionális együttműködés számos különböző uniós tagállambeli leányvállalatot foglal magában, és az európai gazdaság és ipar kulcsfontosságú szereplője.

4.2.4.

Az Egyesült Államok digitális dominanciája már most a globális dominancia új formáját képviseli. Különösen drámai hatások figyelhetők meg a pénzügyi szektorban, ahol a nagy amerikai beruházási bankok már létrehozták a legerősebb tőkeérdekeltségi kapcsolatokat a pénzügyi technológiákkal, ezzel viszont fenyegetik a klasszikus lakossági bankok („unalmas bankok”) európai modelljét, és sikeresen tudnak versenyezni velük alapvető funkcióik tekintetében.

4.2.5.

Egy Európai Digitális Holding ezzel összevethető modellje részleteinek megtervezésére és kidolgozására az EGSZB egy interdiszciplináris projektcsoport rövid távú létrehozását javasolja. A csoportba be kellene vonni az Európai Bizottságnak (Oettinger biztos) és az Európai Unió Parlamentjének (ITRE bizottság) képviselőit, és működésében az EGSZB-nek is részt kellene vennie. Ami a finanszírozás kérdését illeti, fontos, hogy kezdettől fogva ügyelni kell a Juncker beruházási tervvel való összeférhetőségre. A növekedés és a munkahelyteremtés nagyarányú ösztönzésére nyílik lehetőség a Digitális Holding kompetenciaegységei és maguk a kkv-k közti szoros együttműködés révén.

4.3.    Költségvetési politikák

4.3.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság hangsúlyt fektet arra, hogy az euroövezet egészére vonatkozó költségvetési irányvonalat veszi figyelembe a nemzeti költségvetési politikák irányelveinek meghatározásakor. Az EGSZB azonban megjegyzi – az EKB függetlenségének sérelme nélkül –, hogy a semleges költségvetési politikai irányvonal megfelelőségének értékeléséből feltűnően hiányzik az euroövezet monetáris politikai fejleményeinek elemzése. Ez legalábbis különös, tekintettel arra, hogy az EKB Kormányzótanácsának tagjai többször és nyilvánosan hivatkoztak az euroövezet költségvetési politikáira (8).

4.3.2.

Ez aggasztó mulasztás, mivel az euroövezet jelenleg olyan helyzetben van, hogy a monetáris politika keresletösztönző képessége erősen korlátozott. A kereslet olyan régóta gyengélkedik, hogy az infláció (még ha az olajárakat nem is vesszük figyelembe) jóval az EKB által célul kitűzött 2 % alatt marad, míg az EKB fő irányvonalát adó kamatlábak majdnem nullán vannak, ami nem tesz lehetővé további lényeges csökkentést. Az euroövezet gazdaságát az úgynevezett „likviditási csapda” kialakulásának veszélye fenyegeti, és fennáll a kockázata, hogy beleesik a „deflációs csapdába”, amennyiben az infláció hamarosan nem indul növekedésnek. Ha ez bekövetkezne, akkor az euroövezet gazdasága sok éven át továbbra is stagnálna, és ez a helyzet végső soron az euro politikai életképességét fogja fenyegetni.

4.3.3.

A mennyiségi lazítás hagyományostól eltérő politikája, amelyet az EKB érdemben 2015 elejétől fogva követ, láthatóan nem hozott jelentős változást (9) a kereslet ösztönzésében. Ilyen körülmények között, és tekintettel a „hiszterézis” fent említett jelenségére (amelyben a recesszió alacsonyabb növekedési potenciálhoz vezet), az euroövezetben a költségvetési politikáknak a szokványosnál többet kell tenniük, hogy ösztönözzék az euroövezet gazdaságának egészét (10). Tekintettel az euroövezet déli részén található tagállamok költségvetési politikájának korlátaira, azoknak a tagállamoknak, ahol az infláció a kitűzött cél alatt marad, az állami hitelfelvételi költségek alacsonyak, viszonylag alacsony az államadósság és a GDP aránya, és a folyó fizetési mérleg többletet mutat, ösztönözniük kellene a gazdaságot, hogy az inflációt az EKB által célul kitűzött 2 % fölé emeljék, hogy az euroövezetben az átlagos infláció ismét felgyorsulhasson, és megközelítse a kitűzött célt. Ezen a ponton a túlfűtött gazdaságokból eredő kockázatok sokkal alacsonyabbak, mint a továbbra is alacsony inflációból vagy a deflációból eredők.

4.3.4.

Tekintettel azonban az államadósság fenntarthatóságát illető aggályokra a demográfiai fejlemények fényében, a gazdaságösztönző költségvetési politikák – főleg a nagy folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamokban – az állami beruházási ráfordítások növelésével ösztönözhetik a gazdaságot, és így is kellene, hogy ösztönözzék. Az állami beruházásokra összpontosító költségvetési ösztönzés rövid távon erősebb keresletet idézne elő, de egyben hosszú távon bővítené a növekedési potenciált is. Az ilyen állami beruházások nemcsak az infrastruktúrára összpontosíthatnak, hanem az oktatási és a szakképzési politikákra is („szociális beruházás”).

4.4.    A pénzügyi ágazat

4.4.1.

Az EGSZB szükségesnek tartja egy európai fizetésképtelenségi törvény megalkotását, egyfelől azért, hogy lehetőség nyíljon a háztartások adósságkönnyítésére, másfelől pedig hogy könnyebbé váljon a startupok számára az üzleti bukás kezelése. Ily módon a háztartások vásárlóereje megnő, a startupok pedig bátorítást kapnak.

4.4.2.

Máig megoldatlan, ellenben súlyos problémát jelent az, hogy körülbelül 900 milliárd euro értékű nemteljesítő hitel található az euroövezet bankjainál. Csak ezek csökkentésével lesznek képesek a bankok arra, hogy bővítsék hitelnyújtásukat az üzleti vállalkozások és háztartások felé, és ezáltal javítsák az EKB laza monetáris politikájának hatékonyságát, hogy így fokozzák a növekedési kilátásokat és erősítsék a piaci bizalmat. Szükség lenne arra, hogy az euroövezet érintett politikai és szabályozó intézményei erről a témáról benyújtsák vonatkozó koncepcióikat.

4.4.3.

A pénzügyi válságok következtében kialakult központi célkitűzések egyikeként konszenzus jött létre arról, hogy jelentősen csökkentik a szuverén kockázatokat az európai bankok mérlegében. A bankok többségének jelenlegi helyzete azt mutatja, hogy a szuverén kockázatok drámaian nőttek. Az EGSZB – az európai betétbiztosítási rendszerre vonatkozó közelmúltbeli javaslat (11) fényében is – hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt ezeket a szuverén kockázatokat kell csökkenteni a mérlegben, hogy garantálni lehessen a bankok és a pénzügyi szektor jövőbeli stabilitását.

4.4.4.

Az EGSZB megjegyzi, ahhoz, hogy a keresletnél bármilyen pozitív hatás következzen be, nem lenne szabad a háztartásokat és vállalkozásokat likviditásuk alapján korlátozni. A pozitív hiteláramlások helyreállítása segítheti ösztönözni a keresletet, de egyben segítheti az EKB monetáris politikája hatékonyabb lehessen a növekedési kilátások fokozásában és a piaci bizalom erősítésében. Szükség lenne arra, hogy az euroövezet érintett politikai és szabályozó intézményei erről a témáról benyújtsák vonatkozó koncepcióikat.

4.4.5.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy a reformprogramnak és a szabályozó testületeknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a nagyobb átláthatóságra és a nem banki pénzügyi intézmények, illetve az árnyékbankok felügyeletére, hogy fenntarthatóan biztosítsák a pénzügyi rendszerek stabilitását, és helyreállítsák reálgazdasági működésüket, különösen az értékpapírosítás területén (12). Biztosítani kellene, hogy az értékpapírokat fedezeti alapok és a pénzügyi intézmények ne használhassák spekulatív befektetési eszközökként hozammaximalizáló célkitűzéseik elérésére (keselyűalapok).

4.4.6.

Mivel a pénzügyi válságot nagy részben a beruházási bankok spekulatív tevékenységei okozták, a spekulatív banki tevékenység továbbra is látens fenyegetést jelent a pénzügyi piac stabilitására. Még mindig nem került teljes körűen kivizsgálására, hogy az olyan erősen spekulatív kereskedési tevékenység, mint a nagy frekvenciájú kereskedés, miként mehet végbe, ha a cél stabilabb piacok kialakítása a világban, és szigorúan szét kell választani az alacsony kockázatú befektetési gyakorlatokat és a hitelezést a magas kockázatú beruházási banki tevékenységektől. Ebből a célból máris számos modell áll rendelkezésre, mint a Vickers-modell és a Volcker-szabályozás. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Unióban is vezessenek be egy Glass–Steagall-törvényhez hasonló jogi aktust, minthogy más pénzügyi piacok (így az Egyesült Államok és a BRIC-országok) is tárgyalnak arról, hogy azt újra bevezetnék a bankszektor stabilitásának növelése érdekében. Ez mind a betéttel rendelkezők, mind az adófizetők számára segítene elkerülni a kockázatokat.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 17-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Georges DASSIS


(1)  Lásd az alábbi EGSZB-véleményeket: A GMU megvalósítása – a következő európai jogalkotási ciklus (HL C 451., 2014.12.16., 10. o.) és „A GMU megvalósítása: a politikai pillér” (HL C 332., 2015.10.8., 8. o.)

(2)  Ugyanott.

(3)  Lásd az EGSZB „Cselekvési terv a tőkepiaci unióról” című véleményét (HL C 133., 2016.4.14., 17. o.).

(4)  Lásd például az iszlám finanszírozásra vonatkozó megjegyzéseket az alábbi EGSZB-véleményekben: Finanszírozási struktúrák kkv-k számára a jelenlegi pénzügyi helyzet kontextusában (HL C 48., 2011.2.15., 33. o.), valamint Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására (HL C 351., 2012.11.15., 45. o.).

(5)  Lásd az EGSZB „Az euróövezet külső képviselete” c. véleményét (lásd e Hivatalos Lap 16. oldalát).

(6)  OFCE, ECLM, IMK, AK-Wien, INE-GSEE (2015) – The Independent Annual Growth Survey [A független éves gazdasági növekedési jelentés] – 2016, Párizs.

(7)  ETUI/ETUC (2015) – Benchmarking Working Europe [Az európai munkafolyamatok 2015. évi teljesítményértékelése] – Brüsszel, ETUI, 26. o.

(8)  A legkiemelkedőbb példa Draghi elnök Jackson Hole-ban, 2014 augusztusában tartott beszéde „Munkanélküliség az euróövezetben” címmel (https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2014/html/sp140822.en.html)

(9)  http://epthinktank.eu/2015/12/10/the-ecbs-quantitative-easing-early-results-and-possible-risks/

(10)  Theodoropoulou S. (2015): Hogyan hárítsuk el a defláció kockázatát Európában: a szakpolitikai csomag és az európai gazdasági kormányzás újragondolása – Brüsszel, ETUI.

(11)  Lásd az EGSZB-véleményét: Európai betétbiztosítási rendszer (lásd e Hivatalos Lap 21. oldalát).

(12)  Lásd az EGSZB-véleményét: Az értékpapírosításra vonatkozó jogi keret (HL C 82., 2016.3.3., 1. o.).