18.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 177/21

1.1.

Az Európai Bizottság az európai betétbiztosítási rendszerre (a továbbiakban: EDIS) vonatkozó javaslatával együtt és egy időben tette közzé „A bankunió megvalósítása felé” című közleményét (1). A publikáció alapján nyilvánvaló, hogy a két szöveget párhuzamosan kell szemlélni, és a fokozott kockázatmegosztás bevezetésének (EDIS-javaslat) együtt kell járnia a bankunión belüli további kockázatcsökkentéssel (közlemény). A két szöveg tehát egy egység két alkotóeleme, ezért az EGSZB a közleményről is kíván szólni. Az EGSZB a javaslatot és a közleményt egyaránt üdvözli.

1.2.

Összességében és alapvetően az EGSZB úgy látja, hogy mivel immár tény, hogy az EDIS és a bejelentett kockázatcsökkentési intézkedések több, a bankunió megerősítésével és kiteljesítésével kapcsolatos alapvető és fontos célkitűzésben osztoznak, a két különféle intézkedést egyazon módon, és ténylegesen egyenértékű eszközökkel és módszerekkel kell végrehajtani. Ezek a módszerek – melyeknek a kitűzött célok elérése érdekében egyforma garanciákról kell gondoskodniuk – annál is fontosabbak, mivel a két különféle intézkedés egymást kiegészítve szükséges ahhoz, hogy egy mindenki számára elfogadható és kiegyensúlyozott, ugyanakkor végérvényes megoldást kínáljunk. Ezért – és hogy valóban előre lehessen lépni – az EGSZB alapvetően fontosnak tartja, hogy az EDIS-t és a releváns kockázatcsökkentési intézkedéseket valóban párhuzamosan kezeljék, és haladéktalanul valósítsák meg egy világosan és konkrétan meghatározott ütemterv szerint. A haladást lehetővé tévő, megfelelő feltételek megteremtése annak a GMU-nak a kiteljesítése érdekében is nagyon fontos, amelynek meghatározó elemét képezi a bankunió.

1.3.

A maga részéről az EDIS igen fontos szerepet játszik a bankunióban, amelynek harmadik pillérét képezi. Az EGSZB már korábban jelezte, hogy határozottan támogatja a bankunió és a betétbiztosítási rendszer kiteljesítését, és – tekintettel az EU gazdasági és pénzügyi stabilitásának megerősítésére – szorgalmazta a mielőbbi megvalósítást.

1.4.

Mindenkinek, de főként a megtakarítóknak és a betéteseknek érdeke, hogy a betétek stabilak, biztonságosak és jól védettek legyenek. Az EGSZB továbbra is fontosnak tartja, hogy megőrizzük ezeknek a szereplőknek a bizalmát, és minél jobban megvédjük őket. Most az a cél, hogy a megtakarítók és a betétesek erősebben bízzanak a bankokban, és élvezhessék a pénzügyi integráció és a bankok közötti egyenlő versenyfeltételek előnyeit. Stabil betétekre emellett a gazdaság, a családok és a vállalkozások – különösen a kkv-k – finanszírozásához is szükség van.

1.5.

Az EGSZB szerint az a legfontosabb, hogy az EDIS-szel tovább erősítsük a bankuniót, növeljük ellenálló képességét esetleges pénzügyi válságok esetén, és erősítsük a pénzügyi stabilitást. Az európai betétbiztosítási rendszer – most, hogy hatékonyabban tud segíteni a nagy helyi sokkhatások elnyelésében – képes kedvezően befolyásolni az adott tagállamok helyzetét. Ez kedvét szegheti azoknak, akik spekulációt terveznek bizonyos országok vagy bankok ellen, így csökken a bankostromok esélye. Egyúttal tovább gyengül az intézmények és a szuverén állam közötti kapcsolat.

1.6.

A bankok szempontjából szintén nélkülözhetetlenek a tervezett kockázatcsökkentési intézkedések a bankunióban. Elősegítik a bankunió megerősödését, mivel a bankok között egyenlőbb versenyfeltételekről, a bankok és a szuverén állam között pedig a kapcsolat gyengítéséről gondoskodnak. Ez erősíti a rendszer ellenálló képességét és stabilitását. A kockázatmegosztási mechanizmusok elfogadtatásához elengedhetetlen, hogy a szabályok és a felügyelet tekintetében ténylegesen megvalósuljanak az egyenlő versenyfeltételek, ami pedig hozzájárul a szükséges bizalom kiépítéséhez a bankunióban érintett felek között.

1.7.

Ezek az intézkedések megkövetelik, hogy minden tagállam maradéktalanul átültesse és végrehajtsa a bankunióra vonatkozó jogszabályokat (BRRD és DGSD, azaz a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv és a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv). Üdvözlendő, hogy az EDIS-javaslatok és a közlemény közzététele óta csökkent azoknak a tagállamoknak a száma, amelyeknek még erőfeszítéseket kell tenniük. A többi országgal szemben pedig az Európai Bizottság intézkedik.

1.8.

Figyelmet kell fordítani a bankszektorbeli kockázatok további visszaszorítására és arra, hogy a bankunióban maximális legyen a harmonizáció azokon a területeken, amelyeken már történtek intézkedések. Ezzel összefüggésben alighanem szükség van arra, hogy előzetesen létrehozzanak tőkeerős, stabil és hatékony nemzeti betét-viszontbiztosítási rendszereket. A bankunió szóban forgó pillérének továbbfejlesztése során mindent meg kell tenni az erkölcsi kockázat („moral hazard”) lehetséges veszélyének elkerülése érdekében, legyen bár szó bankokról, kormányzatokról vagy megtakarítókról. Az erkölcsi kockázatok ugyanis alapjában veszélyeztetik a bankunió hatékony és biztonságos működését. Helyénvaló az a megkötés, hogy csak az a tagállam alkalmazhatja az EDIS-t, amelyik minden feltételt teljesít.

1.9.

Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak átfogó, részletes hatástanulmányt kellene készítenie – esetlegesen a betétbiztosítási rendszerre (DGS) vonatkozó irányelvek keretében korábban készített, hasonló tanulmányokra alapozva –, mivel ez a kérdés igen fontos a bankunióra és a GMU kiteljesítésére nézve, de a megtakarítók és betétesek bizalmának szempontjából is. A tanulmány eredményeit pedig közzé kell tenni, többek között a javaslat legitimitásának további erősítése érdekében.

1.10.

Megemlítendő továbbá, hogy az országok között még mindig nagyok a különbségek, és különféle területeken továbbra is sok a kihívás, ahogy az egyébként több közelmúltbeli nemzetközi jelentésből is kitűnik. Fontos, hogy foglalkozzunk ezekkel a különbségekkel és kihívásokkal. A teljesség igénye nélkül olyan kérdésekről van szó, mint a nagy mennyiségű nemteljesítő hitel a bankszektorban és az ilyen hitelek egyenlőtlen eloszlása az euróövezet bankjai és tagállamai között.

1.11.

Az EGSZB szerint a kockázat további csökkentésekor kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy ez milyen hatást gyakorol a hitelezésre. Különösen fontos, hogy az EU és a tagállamok most is és a jövőben is kiemelt helyen kezeljék a kkv-knak, a kki-knak, a startupoknak és más fiatal vállalkozásoknak való hitelnyújtást.

1.12.

Hasonlóan fontosnak tartja az EGSZB, hogy haladjon a GMU kiteljesítése. A GMU alapját többek között egy monetáris és pénzügyi pillér képezi, ami magában foglalja egy teljes értékű, az EU által irányított bankunió megvalósítását. Ahogy az EGSZB már korábban is jelezte, a GMU még mindig sérülékeny, és óriási kihívások előtt áll, ezért most az a legfontosabb, hogy összes pillérének továbbfejlesztése révén megerősítsük.

1.13.

Az EGSZB úgy véli, hogy e tekintetben csak akkor számíthatunk előrelépésre, ha sikerül megteremtenünk a megfelelő körülményeket. Az EGSZB szerint minden a „bizalmon” és a bizalom tagállamok közötti megerősítésén múlik. A tagállamok közötti bizalomhoz azonban egyenlő versenyfeltételek és konvergenciát célzó, összehangolt megközelítések szükségesek.

1.14.

A konvergencia megszenvedte a válságot, és most mielőbb újabb előrelépéseket kell tenni a tagállamokon belül és a tagállamok között egyaránt. Ezzel egyidejűleg arra is szükség van, hogy támogassuk a helyreállítást, megkönnyítsük a makrogazdasági egyenlőtlenségek kiigazítását és javítsuk az alkalmazkodóképességet.

1.15.

Az EGSZB támogatja, hogy az új betétbiztosítási rendszer költségsemleges legyen a bankszektor számára, de úgy véli, hogy az előirányzott kockázatalapú hozzájárulási szabályozást észszerűbb lenne közvetlenül beépíteni az EDIS-javaslatba ahelyett, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban rendelkeznek róla. Hiszen itt a javasolt szabályozás egyik alapeleméről van szó, amelyet elvi okokból a legmagasabb szinten kellene meghatározni.

2.1.

A bankunió létrehozásakor úgy határoztak, hogy annak pilléreit fokozatosan vezetik be.

2.2.

Az első két lépést az jelentette, hogy elindult az egységes felügyeleti mechanizmus – melynek keretében (2) az euróövezetben az EKB gyakorolja a bankfelügyeletet (3) – és (2016. január 1-jén) az egységes szanálási mechanizmus.

2.3.

A bankunió harmadik pilléreként most egy európai betétbiztosítási rendszer  (4) létrehozását javasolják. Ez a rendszer a hatályos betétbiztosítási irányelvet (5) fejleszti tovább, amely nemzeti betétbiztosítási rendszereket hozott létre, és rendelkezett az intézményvédelmi rendszerek mint betétbiztosítási rendszerek elismeréséről. Az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása” című jelentése (6) hosszabb távra szintén javasolta az EDIS bevezetését.

2.4.

Az új javaslatot (7) a tervek szerint fokozatosan dolgozzák ki (8):

2.4.1.

Az első szakaszban, amely három évig, azaz 2020-ig tart, a viszontbiztosításé a főszerep. Ebben a szakaszban egy nemzeti betétbiztosítási rendszer csak akkor fér hozzá az európai betétbiztosítási rendszer eszközeihez, ha már kimerítette saját forrásait, feltéve, hogy az érintett tagállam maradéktalanul alkalmazta a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó irányelv vonatkozó szabályait. A cél tehát az, hogy csökkenjen a kapcsolat a bankok és a szuverén állam között.

2.4.2.

Ezután a tervek szerint a rendszer fokozatosan egy közös felhasználáson alapuló („együttbiztosítási”) rendszerré válik. Ebben a szakaszban egy nemzeti rendszernek nem kellene kimerítenie saját forrásait ahhoz, hogy hozzáférhessen az európai betétbiztosítási rendszer eszközeihez abban az esetben, ha beavatkozásra van szükség. A részesedés eleinte alacsony (20 %) lenne, majd egy négyéves időszak alatt 80 %-ra növekedne. Itt tehát a kockázatok már nagyobb mértékben megoszlanak a nemzeti rendszerek között.

2.4.3.

A harmadik szakaszban az európai betétbiztosítási rendszer által viselt kockázatot fokozatosan 100 %-ra emelik. Így az új rendszer 2024-től teljes mértékben a nemzeti betétbiztosítási rendszerek helyébe lép, és egyedül felel a betéteseknek járó kompenzációk kifizetéséért.

2.5.

Ennek keretében azonnali hatállyal létrehoznak majd egy Európai Betétbiztosítási Alapot is. Az alapot a bankok kockázattal súlyozott hozzájárulásaival töltik fel. A rendszert a bankszektor számára költségsemlegesnek tervezik oly módon, hogy az európai hozzájárulásokat levonják a bankok nemzeti betétbiztosítási rendszerekhez nyújtott hozzájárulásaiból.

2.6.

A rendszerhez szigorú garanciák tartoznak: például csak azokat a nemzeti betétbiztosítási rendszereket biztosítják, amelyek megfelelnek az uniós szabályoknak, és ezekkel összhangban lettek felépítve.

2.7.

A fentiekkel párhuzamosan az Európai Bizottság „A bankunió megvalósítása felé” című közleményében bejelentett még néhány olyan intézkedést (9), melyek célja a kockázatcsökkentés a bankunióban (10).

3.1.

Az Európai Bizottság az EDIS-javaslatokkal együtt egy közleményt is közzétett a bankunión belüli további kockázatcsökkentés tárgyában (11). Az Európai Bizottság szerint a két dokumentumot egymással „párhuzamban” kell szemlélni, és a fokozott kockázatmegosztás bevezetésének (EDIS-javaslat) „együtt kell járnia” a további kockázatcsökkentéssel. Ezért az EGSZB a két szöveget egy egység két alkotóelemének tekinti. A szóban forgó új dokumentumokra vonatkozó alábbi megjegyzéseket és észrevételeket ennek megfelelően kell értelmezni.

3.2.

Az EGSZB a kezdetektől fogva üdvözölte a bankuniót és az első két pillérrel kapcsolatban tett lépéseket (12). Az EGSZB úgy látta, hogy ezek a kérdések nem tűrnek halasztást (13).

3.3.

Az EGSZB hasonlóképpen támogatta a bankunió kiteljesítését is (14), illetve mielőbbi kiegészítését egy harmadik – a betétek védelmére irányuló – pillérrel. Ezzel kapcsolatban már korábban is sürgette a közös betétvédelmi rendszer megerősítését és tökéletesítését (15).

3.4.

Az EGSZB üdvözli az EDIS-javaslatokat, és támogatja a bennük foglalt célkitűzéseket, melyek a következők: a bankunió megerősítése, a betétesek védelmének javítása és azonos szintre emelése, a pénzügyi stabilitás növelése, valamint a bankok és a szuverén állam közötti kapcsolat gyengítése.

3.5.

A kockázatmegosztás elvének köszönhetően egy ilyen rendszer kedvezően hathat bizonyos tagállamok és bankok helyzetére, mivel adott esetben immár a jelenlegi nemzeti rendszereknél hatékonyabban tud segíteni a nagy helyi sokkhatások elnyelésében. Ez kedvét szegheti azoknak, akik spekulációt terveznek bizonyos országok vagy bankok ellen, így az egész bankunióban csökkenthető az általános kockázat.

3.6.

Elengedhetetlen, hogy a megtakarítók betétjei magas szintű védelemben és maximális garanciákban részesüljenek. A válság óta fontos lépéseket tettünk előre, és az új javaslatok célkitűzései elősegíthetik a bizalom megerősödését, mivel hozzá tudnak járulni a szorosabb integrációhoz az egyes országok között, illetve az egyenlő versenyfeltételekhez a bankok között.

3.7.

A stabil betétek egészséges és nélkülözhetetlen forrásai a gazdaság, a háztartások, különösen pedig a kis- és a fiatal vállalkozások (pl. kkv-k, kki-k (16) és startupok) finanszírozásának, és így elősegítik a szükséges gazdasági növekedést. A (tágabb értelemben vett) kkv-k létfontosságú hozzájárulást nyújtanak az európai gazdasághoz, mivel ők gondoskodnak a magánszférabeli foglalkoztatás több mint kétharmadáról, és a munkahelyek számának nettó növekedése is 85 %-ban nekik köszönhető. Az EGSZB számára egyértelmű, hogy az életképes kkv-knak való hitelnyújtás biztosítása a gazdasági növekedés és az új munkahelyek szempontjából alapvetően fontos, ezért kiemelt figyelmet érdemel európai és tagállami szinten egyaránt.

3.8.

Ha a további kockázatcsökkentés a feladat, akkor az EDIS-hez használt megközelítés a legalkalmasabb, és az EGSZB ezért is üdvözli az európai bizottsági dokumentumot. Annál is inkább, mivel a két szöveg több alapvető célkitűzésben osztozik – ilyen például a bankunió megerősítése vagy a bankok és a szuverén államok közötti kapcsolat gyengítése –, ráadásul egyértelmű, hogy a célok eléréséhez különféle intézkedések ötvözésére van szükség.

3.9.

A kockázatcsökkentés perspektívájából szemlélve nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelenlegi helyzetet. Kiemelt figyelmet kell fordítani a bankszektorbeli kockázatok további visszaszorítására és arra, hogy a bankunióban hatékonyabb legyen a harmonizáció azokon a területeken, amelyeken már történtek intézkedések.

3.10.

Először is minden tagállamnak teljes körűen át kell ültetnie és végre kell hajtania a bankunióra vonatkozó hatályos jogi keretet. Az EDIS-javaslat közzétételekor még meglehetősen sok tagállam nem vagy csak részben ültette át a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet és/vagy a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvet, de azóta javult a helyzet. A többi országgal szemben pedig az Európai Bizottság intézkedik (17).

3.11.

A betétbiztosítási rendszer és az ahhoz kapcsolódó előzetes finanszírozási rendszer további átültetése és megvalósítása különféle kihívásokkal jár. Nagyobb mértékű harmonizációra és tőkeerős, stabil és hatékony nemzeti betét-viszontbiztosítási rendszerek előzetes létrehozására alighanem azért is szükség van, hogy korlátozzuk az erkölcsi kockázat („moral hazard”) veszélyét. Az EDIS megvalósításának minden szakaszában figyelmet kell fordítani ennek a kockázatnak a visszaszorítására. Ezzel összefüggésben ügyelnünk kell azokra a veszélyekre, amelyek a kockázatok túlságosan gyors és szigorú kölcsönössé tételéből adódhatnak. Helyénvaló az a megkötés, hogy csak az a tagállam alkalmazhatja az EDIS-t, amelyik már minden feltételt teljesít, és végrehajtotta a hatályos jogszabályokat.

3.12.

Megemlítendő egyébként, hogy az országok között még mindig nagyok a különbségek, és különféle területeken továbbra is sok a kihívás, ahogy az egyébként több közelmúltbeli nemzetközi jelentésből is kitűnik (18)  (19). Ezekkel a problémákkal foglalkozni kell. Olyan kérdésekről van szó, mint a nagy mennyiségű nemteljesítő hitel a bankszektorban és az ilyen hitelek egyenlőtlen eloszlása az euróövezet bankjai és tagállamai között (20). Ahhoz, hogy a betétvédelem szintjén lépéseket tehessünk a kockázatmegosztás felé, feltételnek tekinthetjük ennek az állapotnak a hatékony, minden releváns szemponttal számoló orvoslását. Ez szükségessé tesz többek között egy európai irányítású, homogén felügyeleti mechanizmust.

3.13.

Nem állnak rendelkezésre az EDIS részletes előzetes hatásvizsgálatának eredményei. Ez ellentmond az átláthatósági követelményeknek. Egy átfogó, részletes hatástanulmányra mindenképpen szükség van – esetlegesen a betétbiztosítási rendszerre (DGS) vonatkozó irányelvek (21) kapcsán korábban készített, hasonló tanulmányokra alapozva –, mivel ez a kérdés igen fontos a bankunióra és a GMU kiteljesítésére nézve, de a megtakarítók és betétesek bizalmának szempontjából is. A tanulmány eredményeit pedig közzé kell tenni, többek között a javaslat legitimitásának további erősítése érdekében.

3.14.

A kockázatcsökkentés terén beharangozott újabb, jövőbeli intézkedésekhez az EDIS-szel azonos megközelítést kell alkalmazni, mivel mindkét elem a bankunió megerősítését szolgálja. Alapvetően fontos, hogy amint teljesülnek a szükséges feltételek, megtegyük a konkrét kialakításukhoz és megvalósításukhoz szükséges lépéseket.

3.15.

Mindezt figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a két intézkedéstípus végrehajtását azonos módon kell megközelíteni. Ez a két intézkedés kiegészíti egymást, és nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, ugyanakkor végérvényes megoldást találjunk. Ezért alapvetően fontos, hogy az EDIS-t és a kockázatcsökkentési intézkedéseket valóban párhuzamosan kezeljék, és haladéktalanul valósítsák meg (22). Ez segíti elő leginkább a bankunió megvalósítását és a GMU kiteljesítését (lásd alább), ráadásul ez nyújtja a legjobb garanciát a tényleges előrelépésre is.

3.16.

Az EGSZB számára ez a kérdés a GMU kiteljesítése kapcsán is nagyon fontos. A GMU alapját többek között egy monetáris és egy pénzügyi pillér, ezen belül egy teljes értékű bankunió képezi. Ahogy az EGSZB már korábban is jelezte, a GMU még mindig sérülékeny, és óriási kihívások előtt áll (23), ezért most az a legfontosabb, hogy összes pillérének továbbfejlesztése révén tovább erősítsük az Uniót.

3.17.

Korábban is említettük már, hogy az államok és a bankok még mindig szoros kapcsolatokat tartanak fenn egymással, s emiatt a tagállamok vonakodnak attól, hogy megteremtsék a szükséges politikai és gazdasági feltételeket, így a legmegfelelőbb és leghatékonyabb döntéseket folyamatosan halogatják (24).

3.18.

Ezért fontos, hogy lehetővé tegyük a továbblépést, és itt minden a „bizalmon” és a bizalom tagállamok közötti megerősítésén múlik. A tagállamok közötti bizalomhoz azonban egyenlő versenyfeltételek és konvergenciát célzó, összehangolt megközelítések szükségesek.

3.19.

A konvergencia megszenvedte a válságot, és most mielőbb újabb előrelépéseket kell tenni a tagállamokon belül és a tagállamok között egyaránt. Ezzel egyidejűleg arra is szükség van, hogy támogassuk a helyreállítást, megkönnyítsük a makrogazdasági egyenlőtlenségek kiigazítását és javítsuk az alkalmazkodóképességet.

4.1.

Az EDIS-javaslat tekintetében az EGSZB egyetért azzal az elvvel, hogy a rendszer költségsemleges kell hogy legyen a bankszektor számára. A bankszektor hozzájárulását korábban, egy részletes hatásvizsgálat után, a fedezett betétek 0,8 %-ában határozták meg (25)  (26). Ezért fontos, hogy – a költségsemlegesség tiszteletben tartása végett – ne emeljék meg a nemzeti és európai rendszereknek nyújtandó hozzájárulások összértékét.

4.2.

Ezzel összefüggésben az is fontos, hogy maximálisan harmonizálják a nemzeti hozzájárulásokat, mivel így teljesen egyenlő versenyfeltételeket lehet létrehozni a nemzeti betétbiztosítási rendszerek között, kiküszöbölve a rendszerek közötti eltéréseket.

4.3.

Ezt az egyenlő versenyfeltételekre támaszkodó megközelítést kellene előnyben részesíteni a bankunióhoz tartozó országok között, csakúgy mint a bankunióhoz nem tartozó országok tekintetében. Ehhez elengedhetetlen többek között, hogy folytassák a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv jelenlegi rendelkezéseinek harmonizációját, és így nagyobb konvergenciát lehessen elérni a tagállami rendszerek között.

4.4.

Az intézményvédelmi rendszerek pénzügyi támogatást biztosítanak szorult helyzetben lévő tagjaiknak, és így segítenek a bankcsődök megelőzésében. Fontos, hogy az új EDIS-szabályokban maradéktalanul elismerjék e rendszerek megelőző hatású működését – különben az egész koncepció meginoghat.

—

A prudenciális szabályok alkalmazása terén a tagállamok számára biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök csökkentése, hogy minél hatékonyabban működhessen az egységes felügyeleti mechanizmus.

—

A nemzeti betétbiztosítási rendszerek harmonizációja.

—

Jogszabályok kibocsátása annak érdekében, hogy megvalósuljanak a nemzetközi szinten elfogadott szabályozási keretrendszer fennmaradó, bankokra vonatkozó elemei, így különösen a bankok tőkeáttételének korlátozása, a stabil bankfinanszírozás biztosítása és a kockázattal súlyozott eszközök összehasonlíthatóságának javítása, illetve hogy 2019-re végre lehessen hajtani a Pénzügyi Stabilitási Tanács követelményeit a teljes veszteségviselési képességre (TLAC) vonatkozóan, aminek köszönhetően megfelelő eszközök állnak majd a bajban lévő bankok rendelkezésére anélkül, hogy terhelni kellene az adófizetőket.

—

A hatályos szabályok érvényesítése, hogy a fizetőképes és ellenállóképes bankszektor fenntartásához csak minimális mértékben kerülhessen sor közpénzek igénybevételére.

—

Erőteljesebben közelíteni kell a fizetésképtelenségi jogszabályokat, amint azt a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv megállapítja.

—

Kezdeményezések a szuverén kockázatoknak való banki kitettségekre vonatkozó prudenciális szabályokkal kapcsolatban, például a bankok egy-egy állammal szembeni kitettségének korlátozása, hogy a kockázat diverzifikált legyen.