14.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 133/17

Előadó:

Daniel MAREELS

1.1.

Most, amikor az európai gazdaság talpra állásának folyamata továbbra is lassú és törékeny, és a beruházások szintje alacsony, fontos, hogy minden eszközt bevessünk egy egységesebb környezetben zajló, egészséges és stabil gazdasági felélénkülés megvalósítása érdekében. Az EGSZB úgy véli, hogy egy tőkepiaci unió hozzájárulhat ehhez a folyamathoz, és üdvözli a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési tervet .

1.2.

Az EGSZB támogatja a cselekvési terv célkitűzéseit. A legfontosabb cél az európai tőke mobilizálása és az összes típusú vállalatba, infrastruktúrába és fenntartható hosszú távú projektekbe történő átcsoportosítása, ami a foglalkoztatásra nézve is pozitív hatással jár. A befektetőknek és beruházóknak hatékonyabb védelmet és több lehetőséget kell biztosítani.

1.3.

A finanszírozási források nagyobb mértékű diverzifikációja kulcsfontosságú a beruházások és a növekedés élénkítése, valamint a munkahelyteremtés szempontjából is. Ennek egy egységes tőkepiacon kell megtörténnie. Az EGSZB nézete szerint a jogszabályok maximális harmonizációját és egységesítését kell előtérbe helyezni, ezért szükséges, hogy valamennyi tagállam egységes módon vezesse be, alkalmazza és felügyelje a különböző intézkedéseket.

1.4.

Az EGSZB szerint a tőkepiaci unió sikere azon múlik majd, hogy a jelenlegi helyzet előnyeit miként tudjuk összekapcsolni a lehető legtöbb új lehetőséggel. Ennek során előtérbe kell helyezni a finanszírozáshoz való könnyű, megfelelő és diverzifikált hozzáférést, a tőke egyenletesebb elosztását és az alacsonyabb tőkekövetelményeket. Szükség van a nemzetközi versenyképességre és vonzerőre vonatkozó garanciákra is.

1.5.

A banki finanszírozás továbbra is fontos szerepet játszik majd a gazdaság finanszírozásában. A bankok nemcsak hitelezőként töltenek be fontos szerepet, hanem tőkepiaci közvetítőkként is. Az EGSZB szerint bizonyos új piacok további vizsgálatára van szükség, ideértve a nemteljesítő hitelek piacát is, mivel ez elősegítheti az elsősorban a kkv-nak nyújtott hitelek növekedését.

1.6.

Az európai gazdaság motorját jelentő és a foglalkoztatás szempontjából kulcsfontosságú kkv-k és mindenekelőtt a mikro- és kisvállalkozások finanszírozását az EGSZB szívügyének tekinti. Az EGSZB-ben ugyancsak komoly kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a tőkepiaci unió mennyire fontos és hatékony mechanizmust jelent a kkv-k számára.

1.6.1.

A tőkepiacokhoz való hozzáférés általában túl nehézkes a mikro- és kisvállalkozások számára. Lehetővé kell tenni számukra, hogy megválaszthassák a számukra legmegfelelőbb finanszírozási csatornákat. Ennek során gondoskodni kell a finanszírozási struktúrák és lehetőségek lehető legszélesebb körű skálájáról és a pénzügyi ökoszisztéma lehető legátfogóbb diverzifikációjáról.

1.6.2.

Figyelemreméltó az is, hogy a hagyományos banki finanszírozást, amelyet – különösen a garanciák tekintetében – továbbra is támogatni kell, nemzeti sajátosságok jellemzik. A tőkepiaci uniónak nem szabadna megkérdőjeleznie a már bevált struktúrákat. A pénzügyi szabályozásnak a jövőben jobban figyelembe kellene vennie a bevált nemzeti sajátosságokat, hogy a kkv-nak nyújtott regionális szintű hitelezés ne kerüljön veszélybe.

1.6.3.

Emellett meg kell vizsgálni az összes észszerű alternatívát, és lehetőség szerint más irányvonalakat is ki kell dolgozni, mint amilyen például a Juncker-terv. Az EBB szerepkörét is tovább lehet bővíteni a gazdaság finanszírozására szolgáló eszközök (például garanciarendszerek) tekintetében (1). Az STS-értékpapírosításra vonatkozó javaslatok (2) is a helyes irányba tett lépésnek tekinthetők.

1.6.4.

A többi kkv számára – az összes vállalathoz hasonlóan – lehetővé kell tenni a tőkepiachoz való hatékony hozzáférést. Fontos, hogy a finanszírozás olcsóbb legyen, és kevesebb költséggel járjon. A jelenlegi átható információdeficitet kezelni kell, és a keretnek jobban figyelembe kell vennie a kkv-k szempontjait. Ennek során tanácsos lehet a meglévő „legjobb gyakorlatokra” támaszkodni.

1.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy a tőkepiaci uniónak elsősorban az EU gazdasági és pénzügyi stabilitását kell előtérbe helyeznie. A finanszírozási források szélesebb körű diverzifikációja az egységes piacon előmozdítja majd az egészséges kockázatmegosztás folyamatát, az európai gazdaságoknak pedig szilárdabbakká és ellenállóbbakká kell válniuk.

1.8.

Az EGSZB szerint egy megfelelő szabályozási és felügyeleti keretnek minden esélyt meg kell teremtenie a tőkepiacok erősségeinek kibontakoztatására, ugyanakkor határt kell szabnia a piacok gyengeségeinek, így a felesleges, túlzott kockázatok vállalásának. Az új rendszernek ellenállónak kell lennie egy esetleges új válság negatív következményeivel szemben. Ehhez megint csak több konvergenciára és együttműködésre van szükség a mikro- és makroprudenciális felügyelet terén, európai és nemzeti szinten egyaránt.

1.9.

Szükség van a bankrendszeren kívüli hitelezés ebben a keretben történő kritikus vizsgálatára is, a szabályozási arbitrázs kockázatát pedig korlátozni kell. Fontos az is, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsünk a piacokon hasonló pénzügyi tevékenységeket végző szolgáltatók számára, és az „ugyanolyan kockázatok, ugyanolyan szabályok” elvét általános érvénnyel alkalmazni kell.

1.10.

A tőkepiacok új lehetőségeket is kínálnak a befektetők és beruházók számára. Az EGSZB ezt pozitívan értékeli, amennyiben sor kerül egy megfelelő, hatékonyabb védelmi keret kidolgozására. Ezért kívánatos a pénzügyi eszközök és az információk nagyobb mértékű egyszerűsítése, átláthatósága és egybevethetősége, ami egyébként a finanszírozást kereső vállalatoknak is kedvezhet. A pénzügyi felvilágosításra irányuló erőfeszítéseket is fokozni kell.

1.11.

A cselekvési terv megvalósítását illetően az EGSZB támogatja az alulról felfelé építkező („bottom up”) és a lépésről lépésre történő („step by step”) megközelítést, ugyanakkor úgy véli, hogy a lendületre és a zöld könyv után tapasztalható támogatásra építve haladéktalanul tovább kell folytatni a munkát. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unió létrehozása mélyreható folyamat, amelynek sikere teljes mértékben a részleteken és a garanciákon múlik majd. Ezenfelül a hitelezéshez való hozzáférés megkönnyítése bizonyosan nem minden tagállamban jelent problémát, és a kínálati oldalon történt enyhítés soha nem orvosolhat egy keresleti oldalon jelentkező problémát. Ezért óvakodnunk kell attól, hogy a tőkepiaci unióban gyógyírt lássunk az EU összes problémájának megoldására.

1.12.

Most valóban az a fontos, hogy ne veszítsük szem elől a célkitűzéseket, és rendszeresen fejlődést érjünk el. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy időbe kerül majd a végső cél megvalósítása, és nem is csak a terv számos „alapköve” miatt, hanem azért is, mert a komoly nemzeti különbségek nem fognak máról holnapra megszűnni. Az EGSZB a rendszeres félidős értékelések híve, és ezekben szívesen együtt is működik majd.

2.1.

Legfontosabb prioritásainak, azaz a növekedés, a foglalkoztatás és a beruházások megvalósítása érdekében a Juncker-féle Európai Bizottság megalakulásától fogva egy európai beruházási terv kidolgozásán munkálkodott. A terv 3 pilléren nyugszik, köztük „egy beruházásbarát környezet létrehozásán” (3). Egy egységes digitális piac és egy energiaunió létrehozása mellett a tőkepiaci unió progresszív megvalósítása jelenti a 3. pillér egyik legfontosabb célkitűzését.

2.1.1.

Egy zöld könyv keretében történő, széles körben, többek között az EGSZB részvételével (4) tartott konzultációt követően az Európai Bizottság 2015 szeptemberében közzétette a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési tervét  (5). Ez a cselekvési terv egy jól működő és integrált, minden tagállamra kiterjedő tőkepiaci unió 2019-ig történő bevezetéséhez szükséges alapköveket fekteti le.

2.1.2.

Ezek az alapkövek, amelyekből 33 van, és majd a jövőben külön-külön kerülnek ismertetésre, lényegében a következő területekre és tárgykörökre vonatkoznak (6):

2.1.3.

A cselekvési terv szerint a szóban forgó alapkövek egyenként is hozzájárulnak a kitűzött célok megvalósításához, azonban együttes hatásuk is fontos szerepet játszik majd.

2.2.

A felvázolt tőkepiaci unió keretében több célt is kitűznek, és ennek során erősebb kapcsolatot kívánnak létrehozni a megtakarítások és a növekedés között.

2.2.1.

A tőkepiaci unió az európai finanszírozási forrásokat a pénzügyi piacoknak szánt nagyobb szerep révén a banki finanszírozástól eltérő forrásokra kívánja kiterjeszteni. Tehát itt a gazdaság finanszírozási forrásainak a bankon kívüli finanszírozás eszközeit is igénybe vevő diverzifikációjáról van szó. A tőkepiaci uniónak elő kell mozdítania az európai tőke mobilizálását és az összes típusú vállalatba, infrastruktúrába és fenntartható hosszú távú projektekbe történő átcsoportosítását.

2.2.2.

Célja, hogy elmélyítse a pénzügyi szolgáltatások egységes piacát. A tőkepiaci unió kiépítése erősebb pénzügyi integrációhoz és erősebb versenyhez fog vezetni. A tőkepiacok profitálnak majd az egységes piac méretéből, és ezzel egyidejűleg likviditásuk és versenyképességük is nő.

2.2.2.1.

A tőkepiaci unió minden bizonnyal hozzájárul a növekedéshez és a pénzügyi stabilitáshoz. A finanszírozáshoz való hozzáférés vállalatok számára történő megkönnyítése révén ez az unió támogatja majd a növekedést és a munkahelyteremtést. A kockázat diverzifikációja az egész rendszert stabilabbá fogja tenni.

2.2.3.

Ebből a polgároknak és a fogyasztóknak is jelentős előnyük származik majd, például a létrejövő további befektetési és beruházási lehetőségek révén.

3.1.

A cselekvési terv elindítása üdvözlendő. Nemcsak az a pozitív, hogy ez a cselekvési terv mindössze fél évvel a zöld könyv után egyáltalán létrejött, hanem az is, hogy legfontosabb prioritásként minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a finanszírozás kiterjesztése és javítása révén felélénkítsék a gazdaságot, és így új lendületet adjanak a növekedés és a tisztességes munka támogatásának.

3.2.

Az EGSZB egyetért a cselekvési terv célkitűzéseivel és a prioritásként meghatározott területekkel, amelyek az alábbiak:

Nemcsak az a fontos, hogy egyazon tervbe foglaljuk a tőkepiaci unió megteremtéséhez szükséges számos erőfeszítést, hanem az is, hogy meglegyen a vitára való egyértelmű hajlandóság és az a készség is, hogy felszámoljuk azokat az akadályokat, amelyek az európai pénzügyi rendszer további fejlődésének útjában állnak.

3.3.

A finanszírozási források célként kitűzött diverzifikációja nem történhet a bankrendszer rovására, a banki és a piaci finanszírozás összetartozó fogalmak, és egymást kiegészítendő elemeknek tekintendők. A bankoknak egyébiránt tőkepiaci közvetítő szerepük is van.

3.3.1.

A cselekvési terv egyik kiemelt prioritási területe a bankok gazdasági hitelnyújtó képességének erősítése. A „nemteljesítő hitelek” (7) továbbra is aggodalomra adnak okot az EU-ban, és olyan tőkét kötnek le, amelyet egyébként a hitelnyújtás ösztönzésére lehetne használni. Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak fel kell lépnie annak érdekében, hogy a bankok mérlegének kapacitását a nemteljesítő hitelek értékpapírosításának ösztönzése és az „értékvesztett eszközök” számára történő piacteremtés révén felszabadítsa. A bankok által történő hitelnyújtást tovább lehetne hasznosítani, amennyiben a „nehézségekkel küzdő vállalatok banki adósságai” számára szerteágazó és átlátható piacokat hoznának létre, illetve felélénkítenék az esetlegesen már meglévő ilyen piacokat.

3.4.

A szerteágazó, likvid és hatékony tőkepiacok előnyökkel járhatnak az ilyen piacokon részt vevő valamennyi hitelnyújtó és szereplő számára.

3.4.1.

A finanszírozást kereső vállalatok számára a tőkepiacok ebben az értelemben javíthatják az alapokhoz való hozzáférést, és jobb feltételekhez, így – a beruházók közötti fokozott verseny révén – alacsonyabb tőkekövetelményekhez vezethetnek. Most, hogy a tőkepiacok rendszerint jobban tudják kezelni a bizonytalan környezetet és a kockázatosabb projekteket, a finanszírozás rendelkezésre állása is hatékonyabban biztosítható a nehéz időkben.

3.4.2.

Az államkötvények piacai kulcsfontosságú szerepet játszanak a különféle kockázatok felbecslésének szempontjából. Ezért a tőkepiac megköveteli az ilyen piacok integrációját. Ez a konvergenciát is támogatja a magánkibocsátók tőkekövetelményeit illetően. Az e téren hozott megfelelő intézkedések ezért üdvözlendők.

3.4.3.

A tőkepiaci unió létrehozása csak akkor lehet sikeres, ha alapkövei eléggé szilárdak és hitelesek. Fontos, hogy figyelembe vegyük a meglévő finanszírozási struktúrák sajátosságait, de ugyanakkor elegendő új esélyt és lehetőséget is teremtsünk a finanszírozás terén. Az eredménynek ezenfelül garanciákat kell kínálnia a versenyképesség és a vonzerő tekintetében.

3.4.4.

Elsősorban a kkv-kat illetően vannak még jelentős kihívások. Felmerül a kérdés, hogy ezek a vállalatok hogyan juthatnak pénzhez. A kkv-k számára komoly feladat lesz annak biztosítása, hogy hozzáférjenek a tőkepiacokhoz, illetve a finanszírozási lehetőségekhez és eszközökhöz, és ezeket hasznosítani is tudják. A kkv-knak gyakran még az „információdeficittel” is meg kell küzdeniük, ami nem könnyíti meg dolgukat (8). Ezért nagyon fontos az új keretnek abból a szempontból történő vizsgálata, hogy mennyire veszi figyelembe a kkv-k szempontjait.

3.4.5.

Fontos, hogy kkv-k, különösen pedig mikro- és kisvállalkozások, amelyek számára a tőkepiacok nem elérhetők, olyan helyzetbe kerüljenek, hogy működésük bármely szakaszában megválaszthassák a számukra legmegfelelőbb finanszírozási csatornákat. A mikro- és kisvállalkozások számára ezért a pénzügyi ökoszisztéma lehető legszélesebb körű diverzifikációja a fontos, hogy a finanszírozási struktúrák és lehetőségek lehető legszélesebb palettája álljon rendelkezésükre, ideértve a lízinget is. Minden lehetséges alternatívát meg kell vizsgálni. A megoldásokat nemcsak a banki és piaci finanszírozás keretein belül kell keresni, hanem azon kívül is. A Juncker-féle terv ehhez jó kiindulási pontot adott. Emellett törekedni lehetne arra is, hogy az EBB aktívabb (közvetlen vagy pl. garanciaszabályozások révén közvetett) szerepet játsszon e téren.

3.4.6.

A befektetők és beruházók számára így további befektetési lehetőségek keletkeznek majd. A pénzügyi termékek bővebb kínálata lehetővé fogja tenni számukra, hogy jobban szem előtt tartsák befektetési céljaikat, ügyeljenek a kockázat megosztására és hatékonyabb kezelésére, valamint javítsanak kockázat–hozam profiljukon is.

3.4.7.

A befektetőknek és beruházóknak joguk van a megfelelő védelemre. Ehhez szükség van a védelmi keret módosítására, valamint egy sor egyéb erőfeszítésre is, például a pénzügyi felvilágosítást és a több és jobb tájékoztatást illetően. Ebből kiindulva meg lehet valósítani egy nagyobb mértékű egyszerűsítést és átláthatóságot, valamint a piaci pénzügyi eszközök jobb egybevethetőségét, ami egyébként a pénzügyi eszközöket keresők számára is előnyöket hozhat.

3.5.

Egy valóban egységes tőkepiac létrehozása érdekében nem elég csak a meglévő határokon átnyúló akadályokat és a tapasztalható széttagoltságot felszámolni, hanem arra is szükség van, hogy megelőzzük új, gátló jellegű tényezők kialakulását. Az EGSZB szerint előtérbe kell helyezni a jogszabályok maximális harmonizációját és egységesítését, és ennek során külön figyelmet kell fordítani az alkalmazott eszközök kiválasztására. Ezért szükséges, hogy valamennyi tagállam egységes módon vezesse be, alkalmazza és felügyelje a különböző intézkedéseket.

3.6.

A tőkepiaci uniónak az európai gazdaságokat szilárdabbá és ellenállóbbá kell tennie. Az EU gazdasági és pénzügyi stabilitása forog kockán. Ezért megfelelő jogalkotási keretre van szükség, amelynek lehetővé kell tennie, hogy a tőkepiaci unió erősségei, például az egészséges kockázatmegosztás érvényre jussanak, ugyanakkor határozott korlátokat kell szabnia a piacok gyengeségeinek. A pénzügyi rendszer egészét ellenállóbbá kell tenni az esetleges új válságokkal szemben. Amennyiben bekövetkeznek, az ilyen válságok következményeit gyorsabban és pontosabban kell kezelni.

3.7.

Az esetlegesen fellépő kockázatok miatt, továbbá szem előtt tartva a gazdasági és pénzügyi stabilitást, ugyancsak létre kell hozni egy nemzeti és az egész EU-ra kiterjedő, megfelelő mikro- és makroprudenciális felügyeletet a tőkepiacok érintett szegmenseinek tekintetében. Az új pénzügyi csatornákra alkalmazni kell az „ugyanolyan kockázatok, ugyanolyan szabályok” elvét.

3.8.

A bankrendszeren kívüli hitelezés problémájával is foglalkozni kell. Az EGSZB már korábban is síkra szállt amellett, hogy ez a rendszer a jogalkotás részévé váljon (9), és megállapította, hogy a szabályozási arbitrázs kockázatát (10) meg kell előzni. Az EGSZB szerint „árnyéktevékenységeknek” valójában nem is szabadna létezniük: a bankrendszeren kívüli hitelezési rendszerre is ugyanazoknak a szabályozási és prudenciális követelményeknek kell vonatkozniuk, mint a többi pénzügyi intézményre (11). Ugyanakkor az EGSZB véleménye szerint azt is el kell ismerni, hogy a bankrendszeren kívüli hitelezés egy kiegészítő, alternatív finanszírozási csatornát is jelent, amely hasznos lehet a reálgazdaság számára (12).

3.9.

A cselekvési terv megvalósítását illetően üdvözlendők az alulról felfelé építkező („bottom up”) és a lépésről lépésre történő („step by step”) megközelítések, mivel ezek lehetővé teszik a piaci résztvevők tapasztalatainak hasznosítását, prioritások meghatározását, valamint a rövid és hosszú távú kezdeményezések és intézkedések összekapcsolását.

3.10.

Az is fontos, hogy a lendületre és arra a széles körű támogatásra építve, amely a tőkepiaci unió iránt nyilvánult meg a zöld könyv keretében folytatott nyilvános konzultációt követően, tovább folytassuk a munkát, és gyorsan konkrét eredményeket érjünk el.

3.11.

A következő időszakban valóban az lesz a fontos, hogy ne veszítsük szem elől a célkitűzéseket, és rendszeres előrelépéseket érjünk el. Lényeges, hogy konkrét és pozitív eredményeket érjünk el a cselekvési terv által lefedett minden területen. Ebben az összefüggésben az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó szándékát, hogy rendszeresen beszámol a cselekvési terv keretében elért eredményekről és 2017-ben egy globális értékelésre tér át, annál is inkább, mivel az ütemezést illetően valószínűleg kiegészítő intézkedésekre és kiigazításokra lesz majd szükség.

3.12.

Megkérdőjelezhető, hogy realisztikus és kivitelezhető-e a tőkepiaci unió 2019 körüli létrehozásának felgyorsított ütemterve. Még sok a tennivaló, és félő, hogy a tagállamok között fennálló komoly különbségek nem számolhatók fel olyan könnyen, és nem tűnnek el máról holnapra. A cselekvési terv különböző elemei csak jó kiindulási alapként szolgálhatnak, mert a tőkepiaci unió sikerét vagy kudarcát maga a piac határozza majd meg.