24.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 71/3

Előadó:

Seamus BOLAND

1.1.

Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Bizottság prioritásként fogalmazta meg, hogy alaposan egyszerűsítse a közös agrárpolitika (KAP) végrehajtását, és hogy már javasolta is, illetve a jövőben is javasolni fogja bizonyos európai bizottsági jogi aktusok egyszerűsítését, melynek köszönhetően érthetőbbé válnak uniós jogszabályok, illetve egyszerűbbé válik helyi szintű végrehajtásuk.

1.2.

Az EGSZB szerint az egyszerűsítés során mindenképpen törekedni kell a nagyobb átláthatóságra és jogbiztonságra, illetve arra, hogy csökkenjenek a gazdálkodók, egyéb kedvezményezettek, termelői szervezetek és az állami közigazgatások felesleges bürokratikus terhei és azokkal kapcsolatos költségei.

1.3.

Minél előbb sort kell keríteni a rendszerrel kapcsolatos egyszerűsítésekre. Ennek keretében elsősorban könnyítéseket kell végrehajtani a gazdálkodók számára, és ezekhez információs és képzési segítséget is mindenképpen nyújtani kell.

1.4.

Az EGSZB elismeri azokat a lépéseket, amelyeket az Európai Bizottság az új KAP végrehajtásának egyszerűsítésére tett, méghozzá úgy, hogy ehhez figyelembe vette a tagállamok észrevételeit és határozatait. A jelenlegi megközelítéssel nehezen lehet a gazdálkodók számára komolyan egyszerűsíteni a KAP-ot úgy, hogy közben ne csorbuljon a követelmények betartásával kapcsolatos szigor. Ezek a követelmények azonban nem mindig következetesek és indokoltak, ugyanis nem mindig eredményeznek valódi közjavakat és környezeti előnyöket.

1.5.

Az ellenőrzéseknek és az esetleges büntetéseknek arányban kell állniuk a kedvezményezettek számára kifizetett támogatások összegével, a szabályok be nem tartásának okaival és azzal, hogy az érintettek mennyire készek korrekciós intézkedéseket hozni. Azokat az eseteket, amikor egyértelmű, hogy szándékos csalásról van szó, normál eljárások keretében kell kezelni. Az EGSZB azt ajánlja, hogy csökkentsék azt az aránytalanságot, amely szerint a támogatás mértékét még kis jelentőségű szabályszegések esetén is jelentősen csökkentik.

1.6.

A „kizöldítési” intézkedések alkalmazásakor előre nem látható tényezőket is figyelembe kell venni. Ilyenek például az időjárási feltételek, az aszály vagy egyéb olyan körülmények, amelyek lehetetlenné teszik az intézkedések végrehajtását.

1.7.

Az olyan esetekben, mint amikor például állandó gyepterületről szól az Európai Unió Bíróságának határozata, fontos, hogy az ítélet betartatására hozott szabályokat úgy alakítsák ki, hogy azok a minimálisra csökkentsék a szabályozásokat, ne pedig tovább növeljék azokat.

1.8.

A jelenleg érvényben levő jogalkotási folyamat (tanácsi rendelet + felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusok) rendkívül bonyolult és nehezen érthető az emberek számára. Ezért tanulmányt kellene készíteni arról, hogy miként lehetne egyszerűsíteni a rendszert.

1.9.

Miután átalányalapú rendszert vezettek be a közvetlen kifizetések terén, felül kellene vizsgálni a támogatási jogosultságok teljes rendszerét.

1.10.

Az időszakos legelőterület esetében attól függetlenül meg kellene tartani a szántó státust, hogy mennyi ideig használják a területet legelőként.

1.11.

Nem szabad, hogy az „aktív mezőgazdasági termelő” jelenlegi meghatározása hátrányosan érintse a termelőket, és a meghatározáshoz azt a kritériumot kellene alapul venni, hogy a termelő mezőgazdasági célokra használja-e azt a földet, amely után támogatás adható.

1.12.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a KAP egyszerűsítése nagyszabású terv, annál is inkább, mivel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák természetüknél fogva összetettek. Az egyszerűsítésnek összeegyeztethetőnek kell lennie az olyan átfogó politikai célkitűzésekkel, mint például:

1.13.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hibaarányokkal kapcsolatos intézkedéseket olyan módszertan alapján dolgozzák ki, amely garantálja ezek tisztességes alkalmazását.

1.14.

Fel kell tárni, hogy milyen intézkedésekkel lehetne megkönnyíteni az érintett célcsoport hozzáférését a fiatal mezőgazdasági termelők támogatási rendszeréhez, és mielőbb be kell vezetni ezeket. Segíteni kell a fiatalokat abban, hogy mezőgazdasági tevékenységbe kezdhessenek.

1.15.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy léptessenek életbe egy szabályt arról, hogy korlátozni kell a megnövekedett bürokráciát. El lehetne fogadni például egy szabályt arról, hogy amennyiben egy új szabályozást javasolnak, meg kell szüntetni egy meglévőt.

2.1.

A KAP költségvetése – amely a 2014 és 2020 közötti időszakban 408 milliárd euro – az Unió teljes költségvetésének 38 %-át teszi ki. Az első pillér – amelynek 313 milliárd euro áll rendelkezésére – a KAP teljes kiadásainak 77 %-át teszi ki. A közvetlen kifizetések – amelyek összege 294 milliárd euro – az első pillér költségvetésének 94 %-át jelentik.

2.2.

Ez a vélemény más EGSZB-s véleményekből is merít (1).

2.3.

A KAP utolsó jelentősebb reformjáról, amely 2013-ban zárult le, együttdöntési eljárás keretében állapodtak meg. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozatali folyamatban az Európai Parlament egyenrangú társjogalkotóként vett részt a mezőgazdasági miniszterek mellett, akiknek száma az azt megelőző komolyabb 2003-as reform óta 15-ről 28-ra emelkedett.

2.4.

Meg kell említeni, hogy a KAP egyik korábbi reformja során az Európai Bizottság benyújtott egy javaslatot a közvetlen kifizetésekről szóló rendeletre, melynek értékelése során kiderült, hogy a javaslat a bürokratikus terheket 15–20 %-kal növeli. Ezzel párhuzamosan a költségvetés csökkent.

2.5.

Az elmúlt években már számtalan módosítást bevezettek, amelyekkel nem mindig sikerült egyértelműen különbséget tenni a KAP-intézkedések egyszerűsítése és csökkentése között. Példaként említhetők a következők:

2.6.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság szerint az eszközök a következőképpen oszlanak meg az egyes vidékfejlesztési prioritások között:

3.1.

Ez a feltáró vélemény annak nyomán készül, hogy egyrészt Phil Hogan biztos részt vett az EGSZB 2015. júliusi plenáris ülésén, ahol kijelentette, hogy fő prioritása a KAP komolyabb egyszerűsítése, másrészt pedig hogy ezt követően Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke levelében felkérte az EGSZB-t, hogy készítsen feltáró véleményt a KAP egyszerűsítéséről.

3.2.

A biztos úgy véli, hogy az egyszerűsítéssel egyrészt csökken magának a KAP-nak a bonyolultsága, másrészt csökkennek azok a KAP-pal kapcsolatos megnövekedett adminisztratív terhek is, amelyek jelenleg a gazdálkodókra, az egyéb kedvezményezettekre és az irányító hatóságokra nehezednek – mindez úgy, hogy közben nem tévesztik szem elől a KAP elsődleges céljait sem.

3.3.

Az Európai Bizottság lassan a végére ér annak az értékelésnek, melynek során három vezérelv alapján vizsgál minden KAP-pal kapcsolatos észrevételt és javaslatot. Eszerint az intézkedéseknek:

3.4.

Egyértelmű, hogy csak úgy szabad bármilyen egyszerűsítési folyamatot végrehajtani, hogy az ne sodorja veszélybe a foglalkoztatást az iparágon belül.

3.5.

Vidékfejlesztési pillére révén a KAP fontos szerepet játszik a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása szempontjából, és így a teljes vidéki lakosság számára hasznos. Az EGSZB kimondottan üdvözli a 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (6) bekezdésének a)–c) pontjaiban szereplő prioritásokat: a munkahelyteremtést, a helyi fejlesztés előmozdítását, illetve az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tételét, használatuk előmozdítását és minőségük javítását. A KAP egyszerűsítése során tehát lépéseket kell tenni annak garantálására, hogy könnyen és bürokratikus terhek nélkül hozzáférhetővé váljanak megfelelő finanszírozási források.

3.6.

Az Európai Bizottság elindított egy folyamatot, melynek részeként átfogó módon átvilágítanak minden hatályos jogszabályt, hogy felmérjék, mely területeken lehet kiigazításokat és javításokat végrehajtani. Az Európai Bizottság már kapott észrevételeket tagállamoktól, európai parlamenti képviselőktől és gazdálkodói szervezetektől az EU minden részéről. Meg kell jegyezni, hogy az eddig beérkezett javaslatok már most is több mint 1 500 oldalt tesznek ki. A dokumentáció vizsgálata alapján a javaslatokat két nagy kategóriába lehet sorolni:

3.7.

Az EGSZB tudomásul veszi azt a listát, amelyet a Mezőgazdasági Tanács és a tanácsi elnökség készített az egyszerűsítési intézkedésekkel kapcsolatos prioritásokról. Ez a lista kiindulópontként szolgálhat az Európai Bizottság javaslataihoz.

3.8.

Az Európai Bizottság egyértelművé teszi, hogy egyrészt minden tagállamnak jelentős mozgástere van abban, hogy megválassza, hogy a KAP adminisztrálására és nyomon követésére milyen módszert akar alkalmazni, másrészt pedig hogy az egyszerűsítés ésszerű értelmezés révén érhető el. A tagállamok pedig úgy tehetik még hatékonyabbá az egyszerűsítési folyamatot, hogy megosztják egymás között a bevált gyakorlatokat.

4.1.

Általánosan elfogadott, hogy egyszerűsítésre van szükség, hogy a KAP végrehajtása soha ne legyen bonyolultabb a szükségesnél.

4.2.

Az Európai Bizottság javaslatokat kíván előterjeszteni az egy adott mezőgazdasági üzemen belül levő ökológiai jelentőségű területekre (EFA), a szomszédos EFA-kra, a hibás bejelentés esetén járó EFA kompenzációra, valamint a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerre (MePaR) vonatkozóan.

4.3.

Az Európai Bizottság felül kívánja vizsgálni, hogy milyen egyszerűsítési lehetőségek vannak a közvetlen kifizetések (különösen a kizöldítésre adottak), a vidékfejlesztés, a gyümölcs- és zöldségprogram és a minőségpolitika terén.

4.4.

Az Európai Bizottság egy olyan javaslatcsomagot is előterjeszt, amely a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatban olyan elemekre is kiterjed, mint például a fiatal mezőgazdasági termelők, a termeléstől függő támogatás és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER). Ezeknek a változásoknak, amennyiben lehetséges, már a 2016-os igénylési évtől kezdődően vagy legkésőbb a 2017-es igénylési évtől életbe kell lépniük.

4.5.

Az állandó gyepterület kategóriára vonatkozó szabályok gondot okoznak az időszakos legelőterület szántóként, illetve állandó gyepterületként való besorolása szempontjából. Lehetővé kellene tenni, hogy akkor is meg lehessen tartani az időszakos legelőterület státust az egyébként szántó besorolású területek esetében, ha a mezőgazdasági termelő úgy dönt, hogy ezt a földterületet öt évig vagy még tovább folyamatosan legelőnek használja. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a termelők csak azért szántsák fel a földjüket, hogy az ne legyen állandó gyepterület. Így az érintett területeket tovább használnák legelőként, ami környezeti szempontból előnyös.

4.6.

A piaci intézkedések tekintetében az Európai Bizottság az új felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusok kidolgozásának terén továbbra is ambiciózus egyszerűsítési menetrendet irányoz elő, hogy összhangba hozza egymással az európai bizottsági szabályokat és a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló új tanácsi rendeletet (a közös piacszervezésről szóló rendelet). Ezzel nemcsak az a cél, hogy jelentősen csökkentsék az ilyen szabályok számát és bonyolultságát, hanem hogy tényleges egyszerűsítést vezessenek be a gazdálkodók és a piaci szereplők számára.

4.7.

Az Európai Bizottság a közelmúltban az alábbi két rendelettel két időszerű módosítást is elfogadott a hatályos szabályokra vonatkozóan:

4.8.

Az Európai Bizottság be kíván terjeszteni egy sor javaslatot olyan módosításokra, amelyeket a hatályos iránymutatások keretében végre lehet hajtani. Példaként említhetők a következők:

5.1.

A KAP-reformok egyik központi eleme most a közvetlen kifizetések kizöldítése. A gazdálkodók folyamatosan próbálnak alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz, de tartanak attól, hogy bizonyos intézkedések nem elég rugalmasak ahhoz, hogy kezelni tudják az időjárás vagy a piaciár-ingadozások okozta váratlan fejleményeket.

5.2.

Érthető, hogy a jövőben is lesznek be nem jelentett ellenőrzések. Ezek azonban a legjobb esetben is komoly kellemetlenséget, de rosszabb esetben akár jelentős lelki terhet is okozhatnak a gazdálkodóknak. Úgy igazságos, hogy megfelelő idővel előre jelezzék a gazdálkodóknak a lefolytatni kívánt ellenőrzéseket.

5.3.

Tekintettel arra, hogy a szabályok be nem tartása miatt kivetett bírságok szokatlanul magasak lesznek, a termelők attól tartanak, hogy nem kapnak majd segítséget, különösen megfelelő információ formájában. Ebben az esetben a tagállamoknak kell megfelelő információval ellátniuk azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább érintenek a változtatások. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a gazdálkodókra, akik hátrányos szociális és gazdasági helyzetben vannak.

5.4.

Az „aktív mezőgazdasági termelő” meghatározásának szempontjából nem kielégítő a jelenlegi szabályozási keret, és szükség lesz hozzá további széles körű adminisztratív kapacitásokra. Ennek következtében fennáll az a veszély, hogy mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodókat kizárnak a meghatározásból, míg esetleg mezőgazdasági termelést nem végzők pedig bekerülnek a meghatározás hatálya alá.

5.5.

A gazdálkodók még mindig próbálnak dűlőre jutni a – jelenleg az első évében levő – kizöldítéssel és az abban foglalt háromféle mezőgazdasági termelési módszerrel. A növénytermesztés diverzifikálása, az állandó gyepterületek fenntartása, valamint annak biztosítása, hogy a földterület 5 %-a ökológiai jelentőségű terület legyen, jelenti a reformnak azt a három elemét, amelyeket a mezőgazdasági termelőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy jogosultak legyenek a támogatásra.

5.6.

Elfogadhatatlan, hogy gyakran a mezőgazdasági termelőket teszik felelőssé a hivatalos szervek által elkövetett hibákért. Ezzel különösen olyan gazdálkodók megélhetését sodorják veszélybe, akiknek alacsony a jövedelmük és nagyban támaszkodnak erre a jövedelemforrásra.

5.7.

A „szankciók arányossága” a legtöbb európai szakmai szövetség egyik visszatérő témája.

5.8.

A 15 hektárnál kisebb területen gazdálkodó vagy 10 000 eurónál kisebb támogatásban részesülő termelők úgy vélik, hogy a szabályok betartását enyhe ellenőrzéssel kellene biztosítani, és csak akkor kellene szigorúbb ellenőrzéseket végezni, ha korábbról már vannak bizonyítékok súlyos szabályszegésre.

5.9.

Meg kell majd oldani az állandó gyepterülettel kapcsolatos kérdéseket, amelyeket 2014. évi határozatában az Európai Bíróság is felvetett. Az ügy számos problémás esetre rávilágított pufferzónákkal (szántó), megművelhető gyepterületekkel, termelésből ideiglenesen kivont megművelhető területekkel és mezőgazdasági-környezetvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó megművelhető területekkel kapcsolatban. Ezeknél a termelők úgy látták, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az ötéves időszakkal kapcsolatos meghatározás miatt az ilyen földeket hivatalosan is állandó gyepterületnek nyilvánítják.

5.10.

Ahol mezőgazdasági szervezetek egyszerűsítést, rugalmasságot és arányosságot tartanak szükségesnek, ott környezetvédő csoportok valós kockázatokat látnak. Az EGSZB szerint ez azt jelenti, hogy nem sikerült összeegyeztetni egymással a környezetvédelem javításának célját a családi gazdaságokban történő élelmiszer-termelés céljával.

5.11.

Ami a horizontális rendelkezéseket illeti, arányosabb és kockázatalapú megközelítést lehetne alkalmazni az ellenőrzések intenzitására, figyelembe véve az adott kockázatot és a szóban forgó összeget, a költséghatékonyságot és a különböző elérendő célokat és eredményeket.

5.12.

El kellene kerülni, hogy többszörös ellenőrzésekre kerüljön sor. A szabálytalanságok és különösen a kisebb szabálysértések esetén csak arányos mértékben szabadna csökkenteni a kifizetéseket, és az adminisztratív bírságoknak is arányosaknak kellene lenniük. Ezen felül:

5.13.

A sürgősen meghozandó intézkedésekre kellene helyezni a hangsúlyt. Ilyen például az iránymutatások javítása, a technikai segítségnyújtás, az együttműködés elősegítése, illetve a bevált gyakorlatok hatóságok közötti megosztása.

5.14.

A fiatal gazdák csak nehezen férnek hozzá a fiatal mezőgazdasági termelők támogatási rendszeréhez. Az ilyen hozzáférést szükségtelenül gátló akadályok minden bizonnyal elriasztják a fiatalokat a gazdálkodástól, és ezért fel kell számolni őket. Segíteni kell a fiatalokat abban, hogy mezőgazdasági tevékenységbe kezdhessenek.

5.15.

A hatályos jogi keretben csak elegendő időt hagyva szabad bármilyen módosítást eszközölni, hogy a gazdálkodók megfelelően felkészülhessenek a vetési időszakra. A 2017-es évre vonatkozó kérelmeket érintő változtatásokat pedig már 2016 nyarán közzé kell tenni.