24.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 71/65

Előadó:

Raymond HENCKS

Társelőadó:

Thomas McDONOGH

1.1.

Az EGSZB támogatja az európai digitális egységes piacra irányuló stratégiát. Aggasztja azonban, hogy a tagállamok egy részében nincsen elég politikai szándék arra, hogy végbemenjen az áttörés egy kreatív és innovatív, és nem csupán fogyasztásközpontú digitális Unió megvalósulása felé.

1.2.

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság által javasolt, az európai digitális piac kialakítását célzó stratégia a korábbi, a digitális világra vonatkozó stratégiák és programok meghosszabbítása, és várhatóan új lendületet ad a késlekedő uniós digitális politikának. Ugyanakkor újdonságot jelent annyiban, hogy előtérbe helyezi a kereskedelmet és a fogyasztókat, valamint a kereskedelem és a fogyasztók számának bővítéséhez, a jobb feltételek és a fogyasztóvédelem kialakításához szükséges intézkedéseket.

1.3.

Ezzel összefüggésben a legfontosabb feladat a készséghiány problémájának megoldása. Ez pedig éppen annyira eredhet a számolási és olvasási készségek problémájából, mint a digitális jártasságéból, illetve az utóbbi felelősségteljes alkalmazásához kapcsolódó problémákból. Azután a piac előmozdításához az is szükséges, hogy a platformok használata egyszerű legyen, így nem szabad korlátozni a platformműveleteket. Harmadszor, megfelelő alkalmazásokra van szükség, ezért üdvözlendő a szabványosítás előtérbe helyezése. Az e-kormányzat bővítése segíteni fog annak elérésében, hogy több polgár végezzen digitális tevékenységeket. A fogyasztók szempontjából az EGSZB üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy javítsák a fogyasztók és a vállalkozások digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférését szerte Európában.

1.4.

A 4.2. fejezetben (A digitális hálózatok és szolgáltatások fellendülését elősegítő feltételek megteremtése) részletezett kezdeményezések némelyike (de nem mindegyike) a hálózati infrastruktúrához kapcsolódik és a digitális menetrend részét képezi. E javaslatok jelentőségét az adja, hogy kapcsolódnak az egységes piachoz és hogy rövid időn belül megkezdik végrehajtásukat. Az ebben a fejezetben említett többi kezdeményezés közül néhány a fogyasztói jogok szempontjából fontos.

1.5.

Az EGSZB mindenképpen támogatja, hogy az Európai Bizottság meg kívánja szüntetni a 28 nemzeti digitális stratégia és piac által jelentett széttagoltságot, és azokat egyetlen európai megközelítésben fogná össze, biztosítva így az EU helyét a világszintű digitális gazdaság élvonalában, ahol a vezetői pozíciókat immár harmadik országok töltik be.

1.6.

Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a bizonyos digitális területeken kiváló szakértelemmel és rengeteg tapasztalattal rendelkező Európai Unió még képes behozni lemaradását. Az EGSZB mindezekre tekintettel szorgalmazza, hogy az Európai Kutatási Térség keretében fejlesszenek ki multidiszciplináris kutatási központokat és európai szinergiákat olyan területeken, mint a felhőalapú számítástechnika, a nanoelektronika, a nagyméretű adathalmazok (big data) tárolása és kezelése, a távolból lekérdezhető és irányítható eszközök (összekapcsolt objektumok), valamint az intelligens szolgáltatások.

1.7.

Az EU akkor hozhatja be ezt a hátrányt, ha rövid távon sikeresen vonja össze erőforrásait a 28 tagállamban kifejtett állami és magánszintű erőfeszítések mozgósítása és összehangolása érdekében, eközben pedig minden érintett felet bevon a digitális egységes piaci stratégiáról szóló vitákba. Az EGSZB támogatja, hogy az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a digitális egységes piachoz kapcsolódó minden egyes jövőbeli fellépése kapcsán nyilvános konzultációt tart.

1.8.

Az EGSZB sajnálattal állapítja meg, hogy a digitális stratégia (a digitális készségekkel kapcsolatos kérdésektől eltekintve) nélkülözi a szociális dimenziót, holott a szolgáltatások és vállalkozási modellek fejlődése gyökeres változásokat hoz a munka világába. Az EGSZB úgy véli, hogy a potenciális előnyök mellett a mindenekelőtt a biztonság, a munkaszervezés és a szociális biztonság terén jelentkező számos kockázatot és kihívást is figyelembe kell venni, amint a szerződés által a szociális párbeszédre vonatkozóan előírt eljárásokat és a horizontális szociális záradékot is. Ezeknek úgyszintén helyet kell kapniuk az európai egységes piaci stratégiában (1). Az EGSZB szerint a szociális dimenziónak – a foglalkoztatás terén jelentkező összes következményével együtt – az európai digitális egységes piaci stratégia negyedik pillérét kellene képeznie.

2.1.

Az EGSZB „digitális egységes piac” alatt a tranzakcióknak és tevékenységeknek az EU már létező belső piacáról az internetre történő áthelyezését érti. Ez részben már megtörtént, az Európai Bizottság által körvonalazott kezdeményezéseket azonban úgy alakították ki, hogy a digitális világban rejlő összes előnyt kihasználják. A piaci tevékenységek és tranzakciók közé tartozik termékek előállítása és szolgáltatások nyújtása, valamint a közvetítés, a terjesztés és a fogyasztás. A fogyasztók (F), vállalatok (V) és hatóságok (H) között lezajló tranzakciók mind a közösségi hálózatok hatását, mind pedig a megosztáson alapuló társadalom felé történő átmenetet tükrözik. A hatóságok a digitális egységes piacon a szolgáltatásnyújtó szerepét töltik be.

2.2.

A vállalati folyamatok áthelyezésének előnyei nyilvánvalóak: az értékláncba való integrálódás nagyobb foka, a folyamatok felgyorsulása a tervezéstől a megvalósításig, a felhasználói felület fejlődése (különösen a közösségi hálózatok keretében), illetve általában jobb versenyképesség. Az átállás folytatódásával megnyílik az út a „tárgyak internete” és a negyedik ipari forradalom felé.

2.3.

A belső piac egyedülálló jellemzője az, hogy kialakításából adódóan határokon átnyúló jellegű, így elviekben jól illeszkedik az internet lehetőségeinek kihasználásához. Vannak azonban problémák magával a belső piaccal, a szabályok, törvények és rendelkezések digitális környezethez való illesztésével; hiányosságok tapasztalhatók a „V”, „H” és „F” csoportok digitális felkészültsége terén, a digitális egységes piac technológiai infrastruktúrája elégtelen, és esetlegesen kérdéseket vet fel a nagyméretű platformok erőfölénye is.

2.4.

A digitális egységes piac megvalósításának projektjével párhuzamosan az Európai Bizottság a digitális menetrendet is kezeli. Ez utóbbi azon jogos aggályok megoldását célozza, amelyek szerint az EU nincs megfelelő mértékben jelen a világszintű hardver- és szoftveriparban – ezek a kérdések azonban nem túl lényegesek a digitális egységes piac szempontjából. Az Európai Bizottság szerint a digitális egységes piac kiteljesítéséből a GDP és a foglalkoztatás sokat profitálhat; az ehhez megteendő lépések mindegyikéhez elégséges az EU és a tagállamok jelenlegi kapacitása.

2.5.

Az egységes szolgáltatási piac megteremtésének sikertelensége komoly következményekkel jár a digitális egységes piac fejlődésére. A tagállami gazdaságokban a szolgáltatási szektor a domináns ágazat. A szolgáltatásnyújtást egyre inkább internetes tranzakciók határozzák meg; a digitális egységes piaci stratégia terén elért eredmények önmagukban is megkönnyíthetik az egységes szolgáltatási piac kiteljesedését.

2.6.

A papíralapú tranzakciókra szabott, az e-kereskedelem első évtizedeiben kialakított szabályok, rendelkezések és törvények immár akadályozzák a digitális egységes piac megvalósulását. Az EGSZB üdvözli a javasolt jogalkotási programot és a kitűzött ambiciózus ütemtervet:

2.7.

A fenti, 2.5. pontban körvonalazott jogalkotási program egyértelmű; az internettel kapcsolatos ismereteknek, készségeknek és jártasságnak a „V”, „H” és „F” csoportokban való bővítésére irányuló fellépések azonban sokkal kevésbé világosak.

Ezek a kezdeményezések együttesen hatással lesznek majd a polgárokra, a kkv-kra, a kormányzati és magánszektorbeli szolgáltatásokra, valamint a digitális egységes piac megvalósításához középponti jelentőségű ágazati alkalmazásokra. E javaslatok pontossága és végrehajtásuk gyorsasága kívánnivalót hagy maga után. Az EGSZB szorosan nyomon fogja követni ezeknek az EU és a tagállamok ellenőrzése alatt álló kezdeményezéseknek az alakulását.

2.8.

Számos alapvető jelentőségű infrastruktúrára irányuló kezdeményezést is javasol az Európai Bizottság:

A távközlés és a kiberbiztonság jelentősége egyértelmű, ám sürgős a vezetékes, műholdas és széles sávú audiovizuális közvetítés szabályainak tisztázása is.

2.9.

A digitális egységes piac hajtómotorját a platformok képezik. Ezeket az „F”, „V” és „H” csoport legtöbb tagja napi szinten használja. A platformok hozzáférhetőek, könnyen használhatóak és sok esetben ingyenesek. Továbbfejlesztésükre mindenképpen szükség van, ám ehhez kapcsolódnak aggályok is:

Az EGSZB ezért üdvözli az „Átfogó elemzés a piaci platformok szerepéről és a jogellenes internetes tartalomról” című felmérést. A digitális egységes piac sikeres megvalósulásához szükség van arra, hogy a platformok zökkenőmentesen működjenek, ezért a jogérvényesítés semmiképpen nem korlátozhatja a platformok mozgásterét.

2.10.

A fenti elemzés fényében az EGSZB úgy véli, hogy valószínűleg a 2.7. pontban körvonalazott uniós program jelenti a stratégia Achilles-sarkát, és a platformok kapcsán „fenntartásainak” ad hangot.

3.1.

Tagadhatatlan, hogy az Európai Unió a mai napig nem használta ki teljes mértékben a digitális technológiákban rejlő hatalmas lehetőségeket. Ennek elsődleges oka az, hogy az európai piac továbbra is 28 nemzeti piacra tagolódik.

3.2.

Egyes tagállamok azonban láthatóan szívesebben tartanak fenn és fejlesztenek tovább tisztán nemzeti digitális stratégiát ahelyett, hogy utat törnének a kreatív és innovatív európai digitális Unió megvalósulása felé. Ezzel párhuzamosan a német és a francia gazdasági miniszter egy közös keret kialakítását kérte, amelynek fő pilléreit e két ország alkotná.

3.3.

Az EGSZB megjegyzi, hogy néhány tagállami miniszterelnök írásban küldte meg a Tanács elnökének a stratégia végrehajtásával kapcsolatos kifogásait. Levelükben kiemelték: „Csak olyan területeken szabadna szabályokat alkotnunk, ahol az intelligens szabályozás elvei és alapos hatásvizsgálat által is alátámasztott egyértelmű bizonyíték van annak szükségességére. Nagyon is egyértelmű, hogy a digitális egységes piac csak akkor lehet sikeres, ha nem fojtja el az innovációt, a beruházást és a vállalkozói szellemet.” Az EGSZB osztja ezt az álláspontot, ám azzal a kitétellel, hogy a fogyasztók és a munkavállalók érdekeit is hasonlóképpen figyelembe kell venni.

3.4.

Az Európai Bizottság ezt a digitális egységes piac megvalósítására irányuló új stratégiát a 2010-es európai digitális menetrend meghosszabbításának tekinti, amely 101 fellépést vett tervbe. Ezek közül az Európai Bizottság szerint 72 megvalósult és 23-nak meghatározott határidőn belül meg kell valósulnia, ám ez nem jelenti azt, hogy a digitális egységes piac kiteljesedik – ezért aztán a kezdeményezések egy része megtalálható az új, itt vizsgált stratégiában is.

3.5.

Az új Európai Bizottság politikai irányvonalainak ismertetésekor az elnök, Jean-Claude JUNCKER úgy becsülte, hogy egy összekapcsolt digitalizált egységes piac létrehozásával akár 250 milliárd eurónyi növekedési többletet is elérhetünk, és több százezer új munkahelyet teremthetünk. A tárgyalt közlemény szerint az európai GDP 415 milliárd euróval növekedhet, a digitális gazdaságért és egységes piacért felelős két európai biztos pedig arról beszél, hogy egy digitális egységes piac 3,8 millió új munkahelyet eredményezhet.

3.6.

Az EGSZB szerint a céllal ellenkező hatást ér el az, ha az embereket az Európai Bizottságon belüli forrásuk függvényében jelentősen eltérő, ám mégis megkérdőjelezhetetlennek beállított, noha kevéssé hiteles számadatokkal sokkoljuk. Az ilyen kijelentések végeredményben a politikai döntéshozókkal szemben bizalmatlanságot, a valós problémák iránt pedig közömbösséget szülnek.

3.7.

Az Európai Bizottság a mai napig nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy az ehhez hasonló előrejelzései valóra váltak volna. Az EGSZB azt kéri, hogy mandátumidőszaka végén a jelenlegi Európai Bizottság ismertesse fellépései mérlegét, és vesse azt össze jóslataival.

3.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy nem reális azt várni, hogy a jelenlegi Európai Bizottság mandátuma idején megvalósul a digitális egységes piac – annál is inkább, mivel nem kerültek közzétételre az ezt alátámasztó hatástanulmányok vagy tudományos kutatások. Az EGSZB szerint az Európai Bizottság becsléseit szembesíteni kellene azokkal a tanulmányokkal, amelyek szerint a digitális átalakulás jelentős munkahelyveszteséget okoz (2).

3.9.

Az Európai Bizottság szerint az összekapcsolt digitális piac létrehozásával Európa megőrizhetné előkelő helyét a világban a digitális gazdaság területén, lehetővé téve egyúttal, hogy az európai vállalkozások az Unión kívül is fejlődjenek.

3.10.

Az EGSZB sajnálattal állapítja meg, hogy lényegesen meggyengült a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia keretében megfogalmazott törekvés, hogy az Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes tartós gazdasági növekedést produkálni a foglalkoztatás mennyiségi és minőségi növelése, illetve a társadalmi kohézió fokozása mellett.

3.11.

Az Európai Unió lemaradófélben van.

3.12.

Az EGSZB azonban továbbra is reméli, hogy az EU még behozhatja a lemaradását, és hogy az európai digitális egységes piaci stratégia képes új életet lehelni az ágazatba. Ennek azonban feltétele, hogy ne csak használjon, hanem létre is hozzon digitális tartalmakat, hogy minőségi ugrást segítsen elő a társadalomban a fiatalok digitális készségeinek és e készségek felelősségteljes alkalmazásának a kifejlesztését célzó korai oktatás felé, megszüntesse a digitális szakadékot, garantálja a hozzáférést minden polgár (köztük a fogyatékossággal élők) számára, és biztosítsa azt, hogy az állami és a magánszektor megfelelő mértékben ruházzon be az oktatásba, a szakképzésbe és a kutatásba.

3.13.

Az Uniónak tehát össze kell vonnia forrásait az állami és a magánszektor erőfeszítéseinek mozgósítása és a 28 tagállamon belüli összehangolásuk érdekében. Erre mindenképpen szükség van, ha az EU nem akar elmenni a digitális gazdaságban rendszeresen egymást követő olyan mérföldkövek mellett, mint amilyen a mobilalkalmazások számának néhány év alatti robbanásszerű növekedése, a felhőalapú számítástechnika, a big data technológia fejlődése, vagy az internet-hozzáférés terén megkerülhetetlen tényezővé vált, óriási digitális szolgáltató platformok jelentette stratégiai kihívások megjelenése. A digitális egységes piaci stratégiával kapcsolatos vitába minden érdekelt felet be kell vonni, és az inkluzív társadalom megvalósításának céljával figyelembe kell venni a polgárok, a fogyasztók, a munkavállalók és a fogyatékossággal élő személyek alapvető jogainak védelmét.

3.14.

Az EGSZB kénytelen megállapítani, hogy a digitális egységes piaci stratégia teljes mértékben nélkülözi a szociális dimenziót, a digitalizáció foglalkoztatásra kifejtett hatásait és azok kockázatait pedig nagymértékben figyelmen kívül hagyja. Eközben a szolgáltatások és a vállalkozási modellek fejlődése alapvető változásokat okoz a munka világában, ami lényegi következményekkel jár a munka jellegére és a vállalkozások struktúrájára, illetve a kollektív szerződések felbomlásának kockázatát hordozza. Fentiekre tekintettel a szerződés által a szociális párbeszédre vonatkozóan előírt eljárásoknak, valamint a horizontális szociális záradéknak helyet kell kapniuk a digitális egységes piaci stratégiában. „A digitalizáció hatásai a szolgáltatási iparágakra és a foglalkoztatásra az ipari szerkezetváltás keretében” című (CCMI/136) véleményében az EGSZB egy sor ajánlást fogalmazott meg annak megelőzése érdekében, hogy a digitális világ fejlődése rontsa a létező szakképzési, munkahelyvédelmi, társadalombiztosítási és adórendszerek hatékonyságát. Az EGSZB szerint a szociális dimenziónak – a foglalkoztatás terén jelentkező összes következményével együtt – az európai digitális egységes piaci stratégia negyedik pillérét kellene képeznie.

3.15.

Egy másik terület, amelyen az EU-nak alkalma nyílik érvényesíteni álláspontját, a big data technológia területe, ahol az adatgyűjtést és -kezelést szervező technikai szabványok még kidolgozásra várnak. Ennek eléréséhez a különböző nemzeti szabályozásokat olyan összefüggő európai keretben kell egyesíteni, amelyet az intelligens adatkezelési politikának köszönhetően a különböző területeken – mint a gyógyászat, a közegészségügy, a személyi szolgáltatások, az agrár-élelmiszeripar stb. – a gazdasági érdekeknek és a magánélet védelmének kiegyensúlyozott megjelenítése jellemez.

3.16.

Az Európai Unió, amelyben megszokottak a technikai előírásokról szóló viták a tagállamok között, az e területen szerzett tapasztalataira támaszkodhat annak érdekében, hogy minőségi jogi keret alapján európai adatpolitikát hozzon létre, és felügyelete alatt tartsa a személyes adatokra vonatkozó szabályokat (lásd: SWIFT), hogy azokat ne más szereplők írják elő.

3.17.

Az EGSZB egyébiránt felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális ágazatban a két nem képviseletét rendkívüli egyenlőtlenség jellemzi, és hogy az ikt-szakemberek túlnyomó többsége férfi. Tekintettel az ikt-ágazatban meglévő, nagyszámú betöltetlen álláshelyre, az Európai Uniónak és a tagállamoknak minél több női munkakeresőt kellene arra ösztönözniük, hogy a digitális gazdaságban vállaljon munkát.

3.18.

A Világbank „Golden growth – restoring the lustre of the European economic model” [„Arany növekedés – az európai gazdasági modell tündöklésének visszaállítása”] című jelentésében az Európai Uniót hat tömbre osztja, hogy a digitalizációra vonatkozó mérőszámok alapján rámutasson a tagállamok között a technológiák elterjedése, a digitális készségek és alkalmazások, valamint az elektronikus kereskedelem terén jelentkező nagy különbségekre. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye tekintetbe ezeket a különbségeket akkor, amikor meghatározza munkatervének kiemelt fellépéseit.

3.19.

Végezetül az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság kijelentését, amely szerint – a mintegy 21,4 milliárd eurós uniós finanszírozás mellett – az Európai Stratégiai Beruházási Alap rendeletetése az, hogy digitális projektek széles körét támogassa, valamint megjegyzi, hogy az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap fontos kiegészítő finanszírozási lehetőségeket biztosít. Az EGSZB örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság együttműködik majd az EBB-vel, a projektgazdákkal és a tagállamokkal annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló kereteket teljes mértékben felhasználják. Felveti azonban a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy a tagállamok számára kiutalt uniós alapok felhasználásának mértéke nagyon alacsony. Az EGSZB kéri e téma elemzését annak érdekében, hogy a jövőben garantálva legyen a hatékony és eredményes felhasználás.

—

biztosítania kellene, hogy a fogyasztók országhatárokon keresztül is méltányos és észszerű feltételek mellett férhessenek hozzá legálisan elérhető tartalmakhoz,

—

át kellene tekintenie, hogy milyen mértékű megkülönböztetéssel szembesülnek a fogyasztók az interneten a lakóhelyük szerinti ország függvényében, és hogy ez milyen gazdasági és fogyasztóvédelmi következményekkel jár. Ennek alapján pedig javaslatokat kellene tennie a megkülönböztetés minden formájának kezeléséhez szükséges lépésekre,

—

ellenőriznie kellene a fogyasztóvédelmi jogok alkalmazását és érvényre juttatását, meg kellene határoznia, hogy a fogyasztói jogok miként alkalmazandóak a digitális termékekre, és biztosítania kellene, hogy a fogyasztók és vállalkozások tisztában legyenek jogaikkal és bízzanak azok érvényesítésében.

4.3.

A

OKTATÁS

A1

Általános iskola – alapszintű készségek

A2

Középiskolák – 2 ág lenne

A3

Felsőfokú oktatás – a tervek szerint 2 elemet tartalmaz

B

FOGLALKOZTATÁS

B1

A munkáltató által biztosított, a munkahelyhez kapcsolódó képzés, amelynek során a készségek naprakészen tartása érdekében folyamatosan középpontban van az átképzés és a szakmai továbbképzés.

B2

Készségfejlesztés a munkanélküliek számára a hatóságok szervezésében, a megfelelő ügynökségeken keresztül.

C

NYUGDÍJ

C1

Az információs társadalomhoz kapcsolódó készségek megszerzésének lehetősége egységesen mindenki számára, akinek az élete vagy pályafutása nem kapcsolódott az információs társadalomhoz.

C2

Különleges programok azok támogatására, akik már nem képesek megbirkózni az információs társadalom kihívásaival.

D

FOGYATÉKOSSÁG

Támogatás minden szakaszban a fogyatékossággal élőknek az információs társadalomba történő bevonása és ott megtartása érdekében, még akkor is, amikor a fogyatékosság súlyosabbá válik.