4.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/25

1.

Az Európai Bizottság 2013. február 28-án a következő javaslatokat fogadta el (a továbbiakban: a javaslatok):

2.

A javaslatokat egyeztetés céljából még ugyanezen a napon elküldték az európai adatvédelmi biztosnak. Az európai adatvédelmi biztos lehetőséget kapott arra, hogy informális észrevételeit még a javaslatok elfogadása előtt közölje a Bizottsággal.

3.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli az egyeztetésre való felkérést, amely a határregisztrációs rendszerről szóló javaslat és a regisztráltutas-programról szóló javaslat preambulumában egyaránt szerepel.

4.

Az „Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről” szóló 2008-as bizottsági közlemény a jövőben új eszközök bevezetését javasolta az európai határigazgatásban, köztük egy határregisztrációs rendszert a harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépési időpontjának nyilvántartására, valamint egy regisztráltutas-programot a jóhiszemű utazók határátlépésének megkönnyítésére. Megvizsgálta ezenkívül egy elektronikus utazási engedély rendszer (ESTA) bevezetését is a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok számára.

5.

Ezeket a javaslatokat az Európai Tanács 2009. decemberi ülésén, a stockholmi program keretében hagyta jóvá (4). Az intelligens határellenőrzésről szóló 2011-es közleményében azonban a Bizottság (5) úgy vélte, hogy az ESTA létrehozását egyelőre el kell vetni, mivel „a tagállamok biztonságának fokozásához történő potenciális hozzájárulás nem indokolja sem ilyen nagyságrendű személyes adat gyűjtését, sem a pénzügyi költséget és a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatást (6).” A továbbiakban bejelentette, hogy 2012 első felében javaslatokat szándékozik előterjeszteni a határregisztrációs rendszerről és a regisztráltutas-programról.

6.

Az Európai Tanács 2011. júniusi ülésén ezt követően kérte, hogy az „intelligens határellenőrzés” terén gyorsan haladjanak előre, és ugyancsak kérte a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program bevezetését (7).

7.

A 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport Malmström biztoshoz intézett 2012. június 12-i levelében közölte az intelligens határellenőrzésről szóló, a javaslatokat megelőző bizottsági közleménnyel kapcsolatos észrevételeit (8). A munkacsoport később, 2013. június 6-án egy véleményt is elfogadott, amelyben megkérdőjelezte az intelligens határellenőrzési csomag szükségességét (9).

8.

A jelenlegi vélemény a felsorolt álláspontokra, az európai adatvédelmi biztosnak a migrációról szóló 2011-es bizottsági közleményről (10) szóló előző véleményére (11), valamint az európai adatvédelmi biztosnak a határigazgatásról szóló három közleményről (2008) (12) szóló előzetes észrevételeire (13) épül. A vélemény az európai adatvédelmi biztos által az intelligens határellenőrzési csomagról és annak adatvédelmi következményeiről rendezett kerekasztal-tárgyalásokon elhangzottakra is támaszkodik (14).

9.

A határregisztrációs rendszerről szóló javaslat 4. cikke jelöli meg a javaslat célját. A javaslat célja az uniós külső határok igazgatásának javítása, az illegális bevándorlás elleni küzdelem, az integrált határőrizeti politika végrehajtása, valamint a határőrizeti és bevándorlási hatóságok közötti együttműködés és konzultáció. Egy olyan rendszert ír elő, amely biztosítaná a következőket:

10.

A rendszer gyors és pontos információkat szolgáltatna a határőröknek és az utazóknak, és ezzel elősegítené az engedélyezett tartózkodás figyelemmel kísérését. Felváltaná az útlevelek kézi lebélyegzésének jelenlegi rendszerét, amelyet lassúnak és megbízhatatlannak tartanak, és javítaná a határellenőrzés hatékonyságát (15).

11.

A biometrikus azonosítók tárolása révén az olyan személyek azonosítását is elősegítené, akik nem teljesítik az EU-ba való beutazás vagy tartózkodás feltételeit, különösen a személyazonosító okmányok hiánya esetén. A határregisztrációs rendszer ezenkívül pontos képet adna az utasáramlásról és a tartózkodási időt túllépők számáról, ami lehetővé tenné a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt, például a vízumkötelezettség kérdésében. A 4. cikkben említett statisztikai adatok ez utóbbi célt szolgálják.

12.

A határregisztrációs rendszer lenne az alapja a regisztráltutas-programnak, amelynek célja a harmadik országból származó, előzetesen átvilágított gyakori utazók határátlépésének megkönnyítése. A regisztrált utasok kapnának egy egyedi azonosítóval rendelkező tokent, így érkezéskor és induláskor ezt olvasnák le a határon, egy automatizált kapu segítségével. A token adatait, az ujjlenyomatokat és adott esetben a vízumbélyeg számát összevetnék a központi nyilvántartásban és más adatbázisban tároltakkal. Amennyiben minden ellenőrzés sikeres, az utazó átléphet az automatizált kapun. Probléma esetén egy határőr segíti az utast.

13.

A módosító javaslat célkitűzései közé tartozik az is, hogy a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendeletet hozzáigazítsa a határregisztrációs rendszerről és a regisztráltutas-programról szóló új javaslatokhoz.

14.

Az EU területére történő be- és kiutazások ellenőrzésére szolgáló elektronikus rendszer kialakítására irányuló projekt nem új keletű, és a Bizottság több, a fentiekben említett közleményében már előkészítette a most elemezés tárgyát képező javaslatokat. Az intelligens határellenőrzési csomagot ezért mindezen fejlemények fényében kell megvizsgálni. Különösen a következő elemeket kell figyelembe venni.

15.

A Bizottság a stockholmi programban azt a stratégiai módszert választotta, hogy a jelenlegi eszközök értékelése alapján megvizsgálja egy európai információcsere-modell kialakításának szükségességét. Ez többek között egy szilárd adatvédelmi rendszeren, célzott adatgyűjtésen és a különböző eszközök ésszerűsítésén alapul, amibe a nagyszabású informatikai rendszerekre vonatkozó üzleti terv elfogadása is beletartozik. A stockholmi program emlékeztet arra, hogy biztosítani kell a különböző információs eszközök végrehajtásának és kezelésének összhangját a személyes adatok védelmére vonatkozó stratégiával és a nagyszabású informatikai rendszerek létrehozására vonatkozó üzleti tervvel (16).

16.

Különösen nagy szükség van az átfogó elemzésre, ha figyelembe vesszük a nagyszabású informatikai rendszerek, mint például az Eurodac (17), a VIS (18) és a SIS II (19) meglétét, továbbfejlesztését és bevezetését. Az intelligens határellenőrzési rendszer egy újabb eszköz arra, hogy a határellenőrzés keretében nagy mennyiségű személyes adatot gyűjtsenek össze. Ezt az általános hozzáállást a közelmúltban a Bel- és Igazságügyi Tanács is megerősítette, amikor hangsúlyozta, hogy tanulni kell a SIS tapasztalataiból, utalva különösen a költségek elburjánzására (20). Az európai adatvédelmi biztos ugyancsak megjegyezte, hogy az új technológiák kínálta szinte korlátlan lehetőségekre való tekintettel „az európai információs modell nem épülhet technikai megfontolásokra”. Az információ feldolgozását kizárólag konkrét biztonsági igények szerint kell végezni (21).

17.

A határregisztrációs rendszert és a regisztráltutas-programot a magánélet és az adatok védelme szempontjából az Európai Unió Alapjogi Chartája (22) (a továbbiakban: a Charta), és különösen annak 7. és 8. cikke figyelembevételével kell elemezni. A 7. cikk, amely hasonlít az emberi jogok európai egyezményének (23) (EJEE) 8. cikkéhez, rendelkezik a családi és magánélet tiszteletben tartásához való általános jogról, és védi az egyént a hatóságok illetéktelen beavatkozásával szemben, a Charta 8. cikke pedig biztosítja azt a jogot, hogy a személyes adatokat csak meghatározott feltételek mellett lehessen feldolgozni. A két különböző megközelítés kiegészíti egymást. Az intelligens határellenőrzési csomagot e két szempont figyelembevételével kell értékelni.

18.

Ez a vélemény nagy hangsúlyt helyez a határregisztrációs rendszerről szóló javaslatra – mivel a magánélet és az adatok védelme szempontjából ez a legfontosabb –, és a következőképpen épül fel:

102.

Az intelligens határellenőrzési csomag célja, hogy a meglévő határellenőrzési mechanizmusokat kiegészítő, nagyszabású új informatikai rendszert hozzon létre. E rendszer jogszerűségének értékelésekor figyelembe kell venni a Charta elveit, különösen a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló 7. cikket és a személyes adatok védelméről szóló 8. cikket, hogy ne csak az legyen a vizsgálat tárgya, hogy az új rendszer mennyiben avatkozik be az alapvető jogokba, hanem a javaslatokban előírt adatvédelmi biztosítékok is.

103.

Az európai adatvédelmi biztos ebből a szempontból megerősíti, hogy a javasolt határregisztrációs rendszer beavatkozik a magán- és családi élethez való jogba. Bár az adatvédelmi biztos üdvözli a javaslatokban szereplő biztosítékokat, és elismeri a Bizottság e téren tett erőfeszítéseit, azt állapítja meg, hogy az alapkérdés továbbra is a szükségesség: a rendszer költséghatékonysága forog kockán, nemcsak pénzügyi szempontból nézve, hanem az alapvető jogok vonatkozásában is, a meglévő rendszerek és határellenőrzési politikák általános közegében vizsgálva.

104.

Az európai adatvédelmi biztos a határregisztrációs rendszerre vonatkozóan a következő ajánlásokat teszi:

105.

Bár a regisztráltutas-program az alapjogokba való beavatkozást tekintve nem veti fel ugyanazokat az alapvető kérdéseket, mint a határregisztrációs rendszer, az európai adatvédelmi biztos ennek ellenére felhívja a jogalkotó figyelmét a következő aspektusokra:

106.

Ami a biztonsági szempontokat illeti, az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program számára a kockázatok felmérése és fontossági sorrendjének kialakítása érdekében egy üzletmenet-folytonossági tervet és információbiztonsági kockázatkezelési eljárásokat kell kidolgozni. Az ügynökség és a tagállamok között ezenkívül erős együttműködést kell előirányozni.