5.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 436/2

1.

a sportnak az uniós gazdasághoz, valamint az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez és a társadalmi befogadáshoz való hozzájárulásáról szóló, 2013. november 26-i tanácsi következtetésekben megállapítást nyert, hogy a sport képes munkahelyeket teremteni és támogatni a helyi gazdasági fejlődést, továbbá átgyűrűző hatást gyakorolhat más ágazatokra is (1);

2.

a Tanács 2014. május 21-én elfogadta a sportra vonatkozó második uniós munkatervet (2014–2017), amelyben hangsúlyozta, hogy a sport fontos szerepet tölt be az Európa 2020 stratégia átfogó céljainak elérésében, hiszen ez az ágazat jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy hozzájáruljon az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez és új munkahelyek létrejöttéhez, és e célból a sport és az innováció gazdasági hasznosságát a munkaterv egyik fő témájának tette meg (2);

3.

az Európai Unió számára a sportágazat kiemelten fontos gazdasági ágazat, amely az európai bruttó hozzáadott érték 1,76 %-át teszi ki (3) és amelynek a tagállami gazdaságokban való részesedése közel azonos nagyságú a mezőgazdaság, az erdészeti ágazat és a halászat együttes részesedésével. E közvetlen hatások mellett az európai bruttó hozzáadott érték 1,22 %-a a multiplikátor hatások révén közvetetten keletkezik. A munkaerő-piaci részvétel tekintetében a sporthoz kapcsolódó foglalkoztatás az EU-ban a teljes foglalkoztatás 2,12 %-át teszi ki. Emellett a sportágazathoz kapcsolódó gazdaság rendkívül ellenállónak bizonyult a gazdasági válság idején (4).

4.

a sport, amely Európában a legjelentősebb nem kormányzati mozgalom, az innováció egyik fontos motorja. A sportot erős versenyszellem jellemzi, és természetéből eredően művelőit teljesítményük és kiválóságuk folyamatos javítására készteti;

5.

számos sportág a szponzorálás, valamint a médiajogok értékesítése révén jelentős pénzügyi forrásokat vonz, és ezáltal komoly összegeket képes befektetni olyan innovatív felszerelések és anyagok kifejlesztésébe, amelyek versenyelőnyhöz juttatják művelőit vagy csapatait;

6.

az erős versenyszellem és a rendelkezésre álló pénzügyi források együttesen olyan sportiparhoz vezettek, amelyet folyamatos és gyors innovációs hullámok jellemeznek. Az innovációknak köszönhetően a sporttechnológia vezető szerephez jutott az alkalmazott tudományok bizonyos területein: így a textiltechnológia, az emberi mozgásmechanika, az új anyagok, az érzékelők, a működtetők, az emberközpontú tervezés stb. területén;

7.

úgy tűnik továbbá, hogy a sporthoz kötődő innováció jelentős átgyűrűző hatást gyakorolhat a gazdaság egyéb ágazataira is. Már vannak jó példák arra, hogy a sportágazatból átadható innovációk más ágazatokban is megjelennek és ezáltal a fogyasztók szélesebb köre számára is elérhetővé válnak. Példa erre a feldolgozóipar, az elektronikai ágazat, az informatikai, illetve a szoftverágazat, az egészségügyi ágazat, az élelmiszer- és italágazat, a turisztikai, valamint az oktatási ágazat, a szórakoztató és a gépjárműágazat;

8.

a sport egy igen intenzív kutatási és innovációs ágazat, melyet a teljesítmény fokozása, a sérülések megelőzése, a személyre szabott tervezés és az egyedi igények szerinti tömeges gyártás iránti egyre növekvő igény, továbbá a fenntarthatóságnak a teljes ellátási láncban való érvényesítésének szükségessége is ösztönöz. Emellett a tervezés és az elemzés révén számos tudományágat alkalmaz és integrál, többek között az anyagtudományt és a mérnöki tudományokat, az aerodinamikát, a hidrodinamikát, a termodinamikát, a biomechanikát, az elektronikát, a számítástechnikát stb.;

9.

a nagyobb sportesemények jelentősen hozzájárulhatnak a helyi, a regionális és a nemzeti gazdasághoz. Ezáltal platformként szolgálhatnak új termékek és szolgáltatások – többek között szociális innovációk – bevezetéséhez és kifejlesztéséhez (5).

10.

a sport előmozdíthatja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy maga mögött hagyja a jelenlegi gazdasági nehézségeket, mivel a sport fejlődő iparág és nagymértékben ellen tud állni a gazdasági ciklusoknak;

11.

az uniós kutatási és innovációs rendszerek gyengeségei visszafoghatják a növekedési potenciált, a sport ugyanakkor fontos motorja lehet az EU-ban tapasztalható innovációs szakadék csökkentésének;

12.

a „Horizont 2020” elnevezésű, az Innovatív Unió megvalósítására szolgáló, új uniós kutatási és innovációs program (az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése, amely Európa globális versenyképességét hivatott biztosítani) elismeri a technológiákba és a fejlett anyagokba való stratégiai beruházások alapvető fontosságát (6). Éppen ezért hasznos eszközt jelent a sport területén. Emellett a COSME – a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program – is hozzájárulhat vállalkozások alapításához és a növekedéshez, a sport területén támogatva többek között a klaszterek létrehozását és a nemzetközivé válást (7);

13.

a sportklaszterek nemcsak a sport és a testmozgás népszerűsítéséhez nyújthatnak kedvező környezetet, hanem a termékinnovációhoz és a vállalkozásalapításhoz is (8);

14.

a sport területét érintő szellemi tulajdonjogok fontos bevételi forrást jelentenek a sport számára. A szellemi tulajdonjogok megsértése akadályozhatja az innovációba irányuló beruházásokat (9);

15.

a sporthoz kötődő tevékenységek által az európai gazdaságra közvetlenül és közvetve kifejtett hatások jobb megismerése a sportban rejlő növekedési és foglalkoztatási lehetőségek és a sport mint innovációs motor jobb kiaknázását eredményezheti, továbbá egyrészt a sporttal kapcsolatos kiadások és beruházások átgyűrűző hatásainak maximalizálásával, másrészt innovatív és költséghatékony megközelítéseket alkalmazva a már kiépült sportinfrastruktúra maximális kihasználásával járhat;

16.

a nemzetközi piacokra való bejutást megkönnyítő intézkedések szintén az uniós sportágazat javát szolgálják.

17.

mozdítsák elő adott esetben olyan, a helyi közigazgatási szerveket, egyetemeket, kutatóközpontokat, szakmai és sportszervezeteket tömörítő, a sporttal összefüggő kutatásra és fejlesztésre, technológiatranszferre és innovatív megoldásokra szakosodott, ágazatközi és határokon átnyúló klaszterek létrehozását és fejlesztését, amelyek tevékenyen hozzájárulnak a gazdaság egészéhez, megkönnyítve az átgyűrűző hatások jelentkezését. Az ilyen együttműködést elsősorban az uniós strukturális alapokból finanszírozott, határokon átnyúló programok révén lehetne finanszírozni;

18.

ösztönözzék azokat a kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnának egyrészt a növekedés fellendítéséhez és a tágabb értelemben vett gazdaság számára a sportban rejlő innovációs lehetőségek jobb kiaknázásához, másrészt pedig az átgyűrűző hatások növeléséhez, többek között a sportágazat technológiai innovációi más gazdasági ágazatok számára való átadásának és piaci bevezetésének ösztönzésével és megkönnyítésével. Ez a sportágazat számára a pénzügyi önfenntartásra törekedve megkönnyítheti a finanszírozási források szélesebb körének – mint például az innovatív finanszírozási formáknak és a kockázati tőkének – az igénybevételét;

19.

erősítsék és segítsék elő az innovációt, a fenntartható finanszírozáshoz való hozzájutást és az üzleti környezetet a sportágazatban és a sporthoz kötődő iparágakban;

20.

egymás között uniós szinten osszák meg az információkat, a jó tapasztalatokat és a bevált gyakorlatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet létrehozni és támogatni a különböző területek fő érdekelt felei között olyan stratégiai partnerségeket, melyek célja a sportnak mint az innováció és a gazdasági növekedés mozgatórugójának a megerősítése.

21.

erősítsék meg azokat a feltételeket, amelyek kedvező környezetet teremtenek a sport területén a technológiai innovációs fejlesztésekhez, továbbá a releváns ágazatokban mozdítsák elő a sportnak a növekedésben és a foglalkoztatásban betöltött szerepét;

22.

törekedjenek olyan stratégiák és ágazatközi szakpolitikák kialakítására, amelyeknek célja a kutatás és az innováció ösztönzése a sport területén, valamint tárják fel annak lehetőségeit, hogy a bevált gyakorlatok uniós szintű cseréjét támogatva miként mozdíthatók elő a sportinfrastruktúra-projektek terén a köz- és a magánszféra közötti partnerségek.

23.

nemzeti és uniós szintű tájékoztatás és koordináció révén hívják fel a figyelmet arra, hogy a sport az európai növekedés és foglalkoztatás új forrása lehet;

24.

ösztönözzék adott esetben az uniós finanszírozási eszközök – köztük a „Horizont 2020” keretprogram, az Erasmus+, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program (COSME) – igénybevételét (10) a sportágazat gazdasági dimenzióját érintő innovatív megoldások kialakítására a hosszú távú társadalmi-gazdasági hatás érdekében, valamint vizsgálják meg, hogy javítható-e még tovább a sporttal kapcsolatos kutatás és innováció integrálása a meglévő uniós finanszírozási rendszerekbe.

25.

támogassa – például a COSME keretében – a több tagállamra kiterjedő klaszter-együttműködést a sportágazatban (11);

26.

a gazdasági dimenzióval foglalkozó szakértői csoport (12) keretében tárja fel annak lehetőségét, hogy feltérképezzék a már meglévő kutatási anyagokat és egybegyűjtsék a bevált gyakorlatok példáit a sportágazat innovációs területein, valamint vizsgálja meg a sport és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot azzal a céllal, hogy egybegyűjtsék és megosszák a sport innovatív és gazdasági vonatkozásaival kapcsolatban szerzett sikeres tapasztalatokat;

27.

továbbra is gyűjtsön statisztikai adatokat és készítsen elemzéseket a sport gazdasági jelentőségéről;

28.

szervezzen magas szintű, több ágazatra kiterjedő rendezvényt a sportnak az innovációhoz és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásáról, a tágabb gazdaság irányába átgyűrűző hatások figyelembevételével, olyan meghatározott transznacionális intézkedésekre támaszkodva, amelyek támogatásra érdemesek, és amelyekből kiindulva elvégezhetők a releváns értékelések;

29.

az európai sporthét keretében ösztönözze a sporthoz kapcsolódó vállalkozásokban és kutatásban tevékenykedő szereplők kezdeményezéseit annak érdekében, hogy megosszák az e területen elért eredményeiket;

30.

a sporthoz kötődő iparágakkal és a sport területét érintő innovációkkal kapcsolatos kérdéseket adott esetben tegye a kétoldalú kapcsolatai és az adott harmadik országokkal fennálló kapcsolatai részévé annak érdekében, hogy az uniós iparnak segítsen jobban kihasználni a jövőben adódó lehetőségeket;

31.

a sport átgyűrűző hatásainak megnövelését tartva szem előtt, támogassa azokat a transznacionális kezdeményezéseket (pl. a bevált gyakorlatok cseréjét, a tanulmányokat, a hálózatokat, a projekteket), amelyeknek középpontjában az olyan nemzeti és nemzetközi stratégiai intézkedések megvalósítása áll, amelyek a sportban rejlő és a tágabb gazdaság szempontjából jelentős innovációs lehetőségeknek az uniós finanszírozási programok keretében történő, mélyebbre ható vizsgálatát célozzák a sport átgyűrűző hatásainak.