8.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 213/1

1.

az EUMSZ 168. cikke, amely kimondja, hogy valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét, továbbá hogy az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberi testi és szellemi egészséget fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul;

2.

az alábbiakról szóló tanácsi következtetésekre:

3.

A Tanács 2013. november 26-i ajánlása az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról (9);

4.

A Bizottság közleménye – „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” (10);

5.

A Bizottság 2012. február 29-i közleménye az aktív és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervének előreviteléről (11);

6.

A nem fertőző betegségek megelőzésével és ellenőrzésével foglalkozó magas szintű találkozón tett politikai nyilatkozat, amelyet az ENSZ Közgyűlése 2011. szeptember 19-i 66/2. sz. határozatával (12)jóváhagyott, és amelynek 65. pontja értelmében 2014 szeptemberében az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakán ismertetik az elért eredményekről szóló jelentést;

7.

A WHO-nak az étrendről, a testmozgásról és az egészségről szóló globális stratégiája, melyet az Egészségügyi Világszervezet 57. közgyűlése 2004 májusában jóváhagyott (13);

8.

A WHO-nak az elhízás elleni fellépésről szóló európai miniszteri konferenciáján (Isztambul, 2006. november 15–17.) elfogadott, Elhízás Elleni Európai Charta (14);

9.

Az Egészségügyi Világszervezet 63. közgyűlése által 2010 májusában jóváhagyott, az élelmiszerek és alkoholmentes italok gyermekeket célzó marketingjére vonatkozó ajánlások (15);

10.

A WHO Európai Regionális Bizottságának 2012. szeptember 12-i, 62. ülésén elfogadott, „Egészség 2020 – az egészségügyre és a jólétre vonatkozó, európai szakpolitikai keret”-ről szóló EUR/RC62/R4 állásfoglalás (16);

11.

A WHO-nak a 2013. május 27-én elfogadott és az uniós tagállamok által támogatott, a nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó 2013–2020-as átfogó cselekvési terve és az abban foglalt kilenc önkéntes globális célkitűzés (17);

12.

„A táplálkozás és a nem fertőző betegségek az Egészség 2020 stratégia összefüggésében” címmel 2013. július 5-én Bécsben elfogadott nyilatkozat, melyben minden európai WHO tagállam megállapodott abban, hogy fellép az elhízás ellen, és prioritásként kezeli az egészséges táplálkozás előmozdítását a gyermekek körében (18),

13.

A rendelkezésre álló adatok szerint az elhízás és annak kóros következményei már járványszerű méreteket öltöttek (19), mivel a WHO BMI (testtömeg-index) besorolása szerint az EU felnőtt lakosságának több mint fele túlsúlyos vagy elhízott (20), és hogy a gyermekeknél, illetve a serdülőknél tapasztalható nagymértékű túlsúly és elhízás különös aggodalomra ad okot;

A túlsúlynak és az elhízásnak emberi szenvedésben is lemérhető, számottevő hatása van; a társadalmi egyenlőtlenségek különösen jelentősek; minden évben számos ember veszti életét az egészségtelen táplálkozás, valamint a testmozgás hiánya következtében fellépő betegségek miatt; évente az uniós egészségügyi költségvetések mintegy 7 %-át (21) közvetlenül az elhízással kapcsolatos betegségek kezelésére fordítják, és ehhez járulnak még az egészségügyi problémák és a korai halálozás következtében fellépő termeléskiesés eredményezte közvetett költségek, ami mind gazdasági terhet jelent;

14.

Alacsony a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, magas a telítettzsír- és transzzsírsav-fogyasztás, illetve a só- és cukorbevitel, az egyre jellemzőbbé váló mozgásszegény életmód következtében pedig a gyermekek, a serdülők és a felnőttek életében egyre kevesebb helyet kap a testmozgás.

15.

Az egészségfejlesztő és a betegségmegelőző intézkedések egyaránt jó hatással vannak a polgárok életére és az egészségügyi rendszerekre, továbbá az egészséges táplálkozás és a testmozgás jelentősen csökkenti a krónikus betegségek és a nem fertőző betegségek kockázatát (22), és jelentős mértékben hozzájárul a gyermekek egészséges növekedéséhez, az egészségben töltött életévek számához, valamint a gyermekek, serdülők és felnőttek magas életminőségéhez.

16.

Az egészségügybe történő befektetés (23), a jó egészségnek, illetve annak az elősegítése, hogy az emberek hosszabb ideig maradjanak aktívak, segítheti a termelékenység és a versenyképesség fokozását, és hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek az eléréséhez.

17.

A terhesség és a szoptatás időszaka alatt alapvető fontosságú a megfelelő táplálkozás; a szoptatás a legjobb választás mind az anya, mind a gyermek egészsége szempontjából; már gyermekkorban kialakulnak az étkezési és a testmozgási szokások, és a fiatalon elsajátított egészséges szokások jelentősen növelik annak a valószínűségét, hogy ezek a szokások felnőttkorban is megmaradnak.

18.

A gyermekekre és a serdülőkre irányuló fellépések, így a családi alapú szolgáltatások, a gyermekgondozási létesítményekben és az iskolában biztosított egészséges táplálkozási lehetőségek, valamint a mozgásszegény életmód megváltoztatására és több testmozgásra serkentő tevékenységek az egész család számára előnyösek lehetnek.

19.

Az időseket különösen azért veszélyezteti a hiányos táplálkozás, mert a korral változnak táplálkozási igényeik, egyre kevesebb testmozgást végeznek, hiszen csökken az energiaigényük, így több figyelmet kell fordítani az idősek táplálkozási igényeire.

20.

Az egészségtelen táplálkozás, valamint a testmozgás hiánya következtében fellépő elhízás, illetve nem fertőző betegségek több tényezőre vezethetők vissza; az átfogó megelőzési stratégiák és a különböző érdekelt feleket bevonó megközelítések hozzák a legjobb eredményeket; a táplálkozási problémák és a mozgásszegény életmód kérdését integrált módon kell kezelni, és fel kell venni az érintett tanácsi formációk napirendjére.

21.

Minden szakpolitikai ágazatot és érdekelt felet be kell vonni az egészséges táplálkozás és a testmozgás jelentőségével kapcsolatos tájékoztatási tevékenységekbe, különösen a gyermekek és a serdülők vonatkozásában, de a nemi dimenzió összefüggésében is, valamint meg kell akadályozni a reklámozás és a marketing félrevezető, túlzott mértékű és nem megfelelő formáit.

22.

Az étkezési szokások okozta betegségek etiológiája szempontjából az általános étkezési szokások relevánsabbak lehetnek, mint az egyes élelmiszerek; az egészséges étkezési szokások jellemzői a magas gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a halfogyasztás és az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, a színhús és a baromfihús előnyben részesítése, valamint amennyiben lehetséges növényi olajok használata a szilárd zsiradékok helyett, mint a mediterrán diétában vagy bármely más diétában, az étrendre vonatkozó nemzeti iránymutatások/táplálkozási ajánlások szerint.

23.

Az életmóddal összefüggő kockázati tényezők – úgy mint az egészségtelen táplálkozás és a testmozgás hiánya – elterjedtebbek a népesség alacsonyabb képzettségű vagy alacsonyabb jövedelmű csoportjai körében; az egészségügyi oktatásnak, illetve az egészségfejlesztési szakpolitikáknak és fellépéseknek a veszélyeztetett lakossági csoportokra irányuló tevékenységekre is ki kellene terjednie.

24.

Sürgősen kezelni kell a táplálkozással és a testmozgással kapcsolatos, tagállamok közötti, illetve tagállamokon belüli egyenlőtlenségeket, továbbá a táplálkozással és a testmozgással kapcsolatos szempontokat valamennyi vonatkozó uniós politikában figyelembe kell venni.

25.

A gondozóknak, az iskoláknak, a közösségeknek és a hatóságoknak fontos szerepük van a társadalom legveszélyeztetettebb tagjainak a védelmében és támogatásában.

26.

Jelentős közös munka folyt e területen már korábban is, melynek eredménye a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó – és a kiegyensúlyozott étrend és az aktív életmód támogatását célzó – 2007. évi európai stratégia, mely ösztönözte a tagállamok (a táplálkozással és a testmozgással foglalkozó magas szintű munkacsoport) és a civil társadalom (Táplálkozás, Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platform) részvételével kialakított cselekvésorientált partnerségeket.

27.

A tagállamok által 2014. február 24-én aláírt, a gyermekkori elhízással kapcsolatos uniós cselekvési tervről (2014–2020) (24) szóló megállapodás, amely várhatóan hozzájárul az egészséges táplálkozás és a testmozgás előmozdításához, valamint a jelenlegi elhízási trend megállításához.

28.

Az Athénban 2014. február 25–26-án, „Táplálkozás és testmozgás a gyermekkortól az időskorig: kihívások és lehetőségek” címmel megrendezett magas szintű konferencia eredményei, mely konferencia kiemelte, hogy az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás olyan megelőző intézkedések, melyeket az egész élet során alkalmazni kell, továbbá hangsúlyozta, hogy az egészséges választások lehetőségét mindenki számára elérhetővé és hozzáférhetővé kell tenni, bizonyította, hogy az elhízás járványszerű elterjedése elleni küzdelem közvetlen kapcsolatban áll az egészséges táplálkozás és az elegendő testmozgás elveivel, továbbá hogy ágazatközi megközelítésekkel lehet hatékonyan kezelni az EU közös egészségügyi kihívásait.

29.

A következő években is kezeljék kiemelt prioritásként az egészséges táplálkozást és a rendszeres testmozgást a krónikus betegségek és állapotok jelentette terhek csökkentése érdekében, hozzájárulva ezáltal az uniós polgárok egészségének és életminőségének javításához és az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságához;

30.

Mozdítsák elő az egészséges táplálkozás és az elegendő testmozgás egész élet során – az élet legkorábbi szakaszától kezdődően, a terhesség előtt és alatt is – való megvalósítására irányuló szakpolitikákat és kezdeményezéseket azáltal, hogy ösztönzik és támogatják a szoptatást és a kiegészítő táplálás megfelelő időben történő bevezetését, majd az egészséges étkezést és a testmozgást a családon belül és az iskolai környezetben, gyermekkorban és serdülőkorban, illetve felnőtt- és időskorban egyaránt.

31.

Használják adott esetben a gyermekkori elhízással kapcsolatos, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós cselekvési tervet iránymutatásként a gyermekkori elhízás visszaszorítását és a bevált gyakorlatok előmozdítását célzó hatékony fellépés érdekében.

32.

Segítsék a polgárokat és a családokat abban, hogy tájékozott döntéseket hozzanak a táplálkozással és a testmozgással kapcsolatban, azáltal, hogy tájékoztatást nyújtanak minden korosztály és társadalmi-gazdasági csoport, különösen a legveszélyeztetettebbek, így a gyermekek, a serdülők és az idősek számára az életmódnak az egészségre és a lehetőségekre gyakorolt hatásairól, illetve arról, hogy hogyan javítsák az étrendjükkel kapcsolatos választásaikat és a fizikai aktivitásuk szintjét.

33.

Mozdítsák elő az egészséges táplálkozási lehetőségeket és működjenek együtt az érintettekkel annak érdekében, hogy azok minden polgár számára elérhetőek, könnyen hozzáférhetőek, könnyen választhatóak és megfizethetőek legyenek, továbbá biztosítsanak lehetőségeket és helyet a napi testmozgásra otthon, az iskolákban és a munkahelyeken.

34.

Mozdítsák elő azokat a politikákat, amelyek támogatják az időseket abban, hogy aktívak maradjanak és így elkerüljék a funkcionális hanyatlást, azáltal, hogy az igényeikhez igazított sportolási programokban való aktív részvételüket ösztönző környezetet teremtenek.

35.

Mozdítsák elő adott esetben az egészségvédő testmozgásra vonatkozó uniós iránymutatások végrehajtását, a nemzeti és a nemzeti szint alatti közlekedési politikák tervezését, valamint a várostervezést a gyalogos és kerékpáros közlekedés hozzáférhetőségének, elfogadhatóságának, biztonságának, illetve az ilyen közlekedést támogató infrastruktúrának a javítása érdekében.

36.

Mozdítsák elő az egészséges környezetet, különösen az iskolákban, az iskola előtti nevelést biztosító intézményekben és a sportlétesítményekben azáltal, hogy az élelmiszerek tápértékére vonatkozó előírásokon alapuló egészséges táplálkozási lehetőségek biztosítására ösztönöznek, foglalkoznak a só, a telített zsírok, a transzzsírsavak és a cukor túlzott beviteléből, illetve ennek lehetőségéből eredő problémákkal és a cukrozott és/vagy koffeintartalmú üdítőitalok gyakori vagy nagy mennyiségű fogyasztásából eredő problémákkal, továbbá rendszeres testmozgásra ösztönzik a gyermekeket és a serdülőket.

37.

Támogassák a munkahelyi egészségvédelmet előmozdító kezdeményezéseket, amelyek célja az egészséges étkezési szokások kialakítása és a fizikai aktivitás beépítése a munkahelyi mindennapokba.

38.

Támogassák az egészségügyi szakembereket abban, illetve tegyék lehetővé számukra, hogy megelőző tanácsadást és ellátást nyújtsanak a polgárokat az egészséges étkezési szokások, a táplálkozás és a testmozgás tekintetében, dolgozzanak ki bizonyítékokon alapuló olyan bevált gyakorlatokat, amelyek célja az elhízás és az alultápláltság megelőzése, diagnosztizálása és kezelése, és támogassák ezek végrehajtását, különösen a gyermekek, a serdülők és az idősek körében.

39.

Valamennyi szakpolitika keretében hozzanak ágazatközi és szakpolitikákon átívelő intézkedéseket az egészséges étrend és a testmozgás előmozdítása érdekében, amelyek célja, hogy megfékezzék az olyan nem fertőző betegségek előfordulásának növekvő arányát, amelyek az egészségtelen étrenddel, a testmozgás hiányával, a túlsúllyal és az elhízással, valamint a csekély mértékű testmozgással függenek össze minden korcsoportban és minden társadalmi-gazdasági rétegben.

40.

Folytassák a valamennyi érdekelttel – ezen belül az élelmiszer-ipari ágazattal, az élelmiszer-ipari vállalkozókkal, az egészségügyi és fogyasztóvédelmi nem kormányzati szervezetekkel és a tudományos körökkel – létrehozott partnerségekben végzett munkát a hatékony, széles körű és ellenőrizhető intézkedések vagy megállapodások előmozdítása céljából, a Táplálkozás, Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platformjának a példáját követve, különösen az élelmiszerek összetételének megváltoztatása tekintetében, a transzzsírsavak minimálisra szorítása, a telített zsírok, a hozzáadott cukor és a só mennyiségének az összes élelmiszerre kiterjedő csökkentése, valamint az élelmiszeradagoknak az étrendi követelményekhez való igazítása révén.

41.

Támogassák az élelmezéssel és a táplálkozással foglalkozó nemzeti cselekvési tervek, valamint egyéb olyan intézkedések és szakpolitikák kidolgozását és/vagy végrehajtását, amelyek célja a valamennyi korcsoportba tartozó uniós polgárok egészségtelen étkezési szokásaival, elhízásával, alultápláltságával, valamint a testmozgás hiányával összefüggő általános egészségügyi problémák kezelése, különös figyelmet fordítva a gyermekekre és az idősekre, és adott esetben a költséghatékony megoldások kidolgozására.

42.

Mérlegeljenek olyan megfelelő intézkedéseket, amelyekkel hozzájárulnak a gyermekkori elhízással kapcsolatos uniós cselekvési terv (2014–2020) végrehajtásához, többek között az EU 2014–2020-as egészségügyi programja keretében végrehajtott együttes fellépés révén.

43.

Mozdítsanak elő olyan intézkedéseket, amelyekkel csökkenthető a gyermekek kitettsége a telített zsírokban, transzzsírsavakban, hozzáadott cukorban és sóban gazdag élelmiszerek hirdetéseinek, marketingjének és reklámjának.

44.

Mozdítsák elő az egészséges étkezést, kiemelve az egészségfejlesztő diétákat, mint pl. a mediterrán diéta vagy bármely más diéta, a táplálkozásra vonatkozó nemzeti iránymutatások/táplálkozási ajánlások szerint.

45.

A kutatás és a szakpolitikai intézkedések támogatása érdekében vegyék igénybe a rendelkezésükre álló meglévő eszközöket, különösen az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési programot (2014–2020) és a „Horizont 2020” kutatási és innovációs programot.

46.

Javítsák a jelenlegi adatgyűjtést az élelmiszer-fogyasztásra, az egyéni és családi szinten rendelkezésre álló élelmiszerekre, a testmozgásra és a mozgásszegény életmódra vonatkozó időbeli tendenciák értékelésére szolgáló összehasonlítható módszerekre alapozva.

47.

Működjenek együtt az összes érdekelttel annak érdekében, hogy megkeressék a kutatási hiányosságok feltárásának legjobb módszereit; felgyorsítsák a bevált gyakorlatok cseréjét és átvételét; valamint előtérbe helyezzék a különböző népességcsoportok táplálkozási és testmozgási helyzetével és viselkedési mintáival kapcsolatos kutatást, kitérve különösen a gyermekekre és az idősekre mint a leginkább kiszolgáltatott népességcsoportra.

48.

Adott esetben támogassák kiemelten a különböző társadalmi-gazdasági és társadalmi-demográfiai népességcsoportok egészséges étrendjét és testmozgását előmozdító tevékenységek és szakpolitikák költséghatékonyságának értékelését.

49.

A táplálkozással és a testmozgással foglalkozó magas szintű munkacsoport, valamint a Táplálkozás, Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platformja keretében továbbra is támogassa és koordinálja a jelenlegi táplálkozási és testmozgási szakpolitikai keretet, valamint könnyítse meg a ténylegesen bevált gyakorlatokkal kapcsolatos információk és iránymutatások cseréjét.

50.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően határozzon meg tápanyagprofilokat.

51.

Mozdítsa elő és támogassa a sikeres kezdeményezések más régiókba és ágazatokba történő átvitelét és továbbfejlesztését annak érdekében, hogy ezáltal a bevált gyakorlat olyan rendszeres tevékenységekké váljon, amelyekkel javítható az európai lakosság tápanyag-, illetve élelmiszerfogyasztása, étkezési szokásai és testmozgása.

52.

Mozdítsa elő az aktív és egészséges időskorral kapcsolatos intézkedéseket és stratégiákat, különös tekintettel a legyengült állapothoz és az időskorhoz köthető alultápláltság megelőzésére, szűrésére és értékelésére az aktív és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség (25) keretében megállapított bevált gyakorlatokból kiindulva.

53.

Támogassa a tagállamokat a WHO-val közösen kidolgozott, a nem fertőző betegségek jelenlegi mutatóinak és monitoring rendszereinek jobb felhasználásában, hogy adott esetben javuljanak a nem fertőző betegségek globális monitoring keretén belül készült jelentések.

54.

2017-ben, majd 2020-ban nyújtson be jelentést a Tanácsnak a gyermekkori elhízással kapcsolatos uniós cselekvési terv (2014–2020) végrehajtása terén elért eredményekről, valamint a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos kérdésekre vonatkozó európai stratégia keretében végrehajtott egyéb kezdeményezésekről.