14.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 183/39

1.

A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Uniónak a Szerződésekben foglalt alapelve, melynek megteremtése az Európai Unió egyik célja és feladata. A nők és férfiak közötti egyenlőségnek az Unió valamennyi tevékenysége során való általános érvényesítése pedig az Unió konkrétan meghatározott küldetése (1).

2.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke rögzíti a nemek közötti egyenlőség elvét.

3.

A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiában (2010–2015) (2) – amely a következő öt kiemelt cselekvési területet határozta meg: a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlensége; egyenlő és egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazás; egyenlőség a döntéshozatalban; méltóság, sérthetetlenség és a nemi alapú erőszak megszüntetése; nemek közötti egyenlőség a külpolitikában – a Bizottság vállalta, hogy ösztönzi a nemekkel kapcsolatos kérdések általános érvényesítését minden uniós szakpolitikában. A sport európai dimenziójának fejlesztéséről szóló közleményében (3) a Bizottság olyan cselekvésekre tett javaslatot, amelyek középpontjában mindenekelőtt a női bevándorlók és az etnikai kisebbségekhez tartozó nők sportolási lehetőségei, a döntéshozói pozíciókhoz való hozzáférés és a nemi sztereotípiák elleni küzdelem állnak.

4.

A nemek közötti egyenlőség döntő fontosságú a gazdasági és társadalmi kohézió, valamint a magas foglalkoztatottsági szint előmozdítására vonatkozó uniós célkitűzések elérése, továbbá a fenntartható növekedés és versenyképesség megvalósítása, illetve a demográfiai kihívás megoldása szempontjából.

5.

A Tanács (EPSCO) következtetéseket fogadott el a nemek közötti egyenlőség különböző releváns aspektusairól (4), ideértve különösen a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumról (2011–2020) és a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó bizottsági stratégia (2010–2015) végrehajtásának támogatásáról szóló következtetéseket.

6.

A Vilniusban 2013. december 3–4-én„nemek közötti egyenlőség a sportban” címmel megrendezett uniós konferencián a résztvevők megvizsgálták az e téren lehetséges stratégiai lépéseket annak érdekében, hogy 2016 és 2020 között megvalósulhasson a nemek közötti egyenlőség a sportban. A résztvevők felkérték a Bizottságot, a tagállamokat és a sportmozgalmat, hogy dolgozzanak ki stratégiai cselekvési tervet a témában.

7.

A brightoni nyilatkozat, amely a nőkről és a sportról 1994-ben az egyesült királysági Brightonban tartott első világszintű konferencia eredményeként jött létre, valamint az athéni (2004) és a berlini (2013) UNESCO MINEPS nyilatkozat az egyenlő lehetőségek előmozdítását célzó konkrét intézkedések megtételét sürgette a sport területén.

8.

A „Nőkkel szembeni erőszak az EU-ban: Bántalmazás otthon, a munkahelyen, közterületen és online” címmel 2014. március 5-én Brüsszelben tartott konferencián sor került az FRA (az EU Alapjogi Ügynöksége) által a nőkkel szembeni erőszakról készített felmérés eredményeinek (5) ismertetésére. A felmérésből kiderült, hogy a nők 33 %-a esett fizikai és/vagy szexuális erőszak áldozatául, és a szexuális zaklatás elszenvedőinek 32 %-a nyilatkozott úgy, hogy az elkövető munkahelyi felettese, kollégája vagy ügyfele volt. Az áldozatul esett nők többsége nem tett feljelentést a rendőrségen és nem fordult áldozatsegítő szervezetekhez (6).

9.

A hellén elnökség által 2014. március 20-án„Nemi alapú erőszak a sportban: a kiskorúak védelme” címmel Athénban rendezett szeminárium résztvevői felhívták a figyelmet arra, hogy hogy minden szinten és a sport minden területén foglalkozni kell a nemek közötti egyenlőségnek a sportban való érvényesülésével és annak rendszeres nyomon követésével , a sportban elkövetett nemi alapú erőszakot is beleértve, és kiemelték, hogy fel kell mérni, a sportban elkövetett nemi alapú erőszak jellegét és elterjedtségét, különösen az élsportra, az edző-sportoló kapcsolatra, a sportolók és kíséretük közötti kapcsolatra, valamint a sportolók közötti kapcsolatra összpontosítva. Szorgalmazták továbbá,megfelelő eszközök (pl. támogatási és tanácsadási szolgálatok, telefonos segélyvonalak) kifejlesztését is azon sportolók számára, akik a sportban szexuális zaklatásnak vagy erőszaknak estek áldozatul;

10.

A nemek közötti egyenlőség bizonyos tagállamok sportpolitikájában már jelenleg is komoly figyelmet kap. Mind helyi, regionális és európai szinten, mind a nemzetközi sportmozgalom keretében történt némi előrelépés, ám a nemek közötti egyenlőség még nem megfelelő mértékű, konkrét intézkedések végrehajtására pedig még nem került sor sem több tagállamban, sem a nemzetközi sportmozgalom szintjén.

11.

A sport egy olyan terület, amely kiskorúakat is érint, és egy olyan környezet, amely magában hordozhatja a szexuális erőszak és zaklatás veszélyét, többek között a sportban részt vevő személyek között kialakult bizalom következtében.

12.

A nők alulreprezentáltak a sport számos területén. A sportról és testmozgásról készült 2013-as Eurobarométer felmérés szerint a lányok és nők továbbra is kevésbé vesznek részt a sportban, mint a fiúk és férfiak.

13.

A sportirányítási szervezetek vezetői pozícióiban és az edzők között továbbra is alacsony a nők száma.

14.

A nemi alapú erőszak a sportban – különösen a fiatalok szexuális zaklatása és bántalmazása – jelentős probléma, ugyanakkor jobb megértése további kutatást tesz szükségessé.

15.

A nemi szerepek megtanulása és az arra való ösztönzés már igen fiatal korban kezdetét veszi, és befolyásolhatja a nők és férfiak magán- és közéleti vágyait, érdeklődését és törekvéseit.

16.

A média – a reklámipart is beleértve – hozzájárul a nőkről és férfiakról kialakult kulturális sztereotípiák és elképzelések továbbadásához, ugyanakkor fontos szerepet játszhat a nemi sztereotípiák elleni küzdelem terén.

17.

A sportról mint az aktív társadalmi befogadás eszközéről és ösztönzőjéről szóló következtetéseiben (7) a Tanács felkérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a férfiak és a nők közötti egyenlőségről szóló uniós stratégiának megfelelően támogassák a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítését a sporttal kapcsolatos tevékenységekben, különösen ügyelve arra, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósuljon a döntéshozatali pozíciók betöltésekor, valamint hogy a sportügyi kérdésekben ne sikkadjanak el a nemi szerepek vonatkozásai. Ezenfelül törekedni kell a nemi alapú erőszak felszámolására annak biztosítása érdekében, hogy a nők és férfiak emberi jogai teljes mértékben érvényesülhessenek és megvalósuljon a nemek közötti egyenlőség;

18.

A sport az esélyegyenlőség és a társadalmi befogadás hatékony eszköze lehet. A nemek közötti valódi egyenlőséget nem lehet kizárólag jogszabályok útján megteremteni. Annak biztosítása érdekében, hogy sor kerüljön a sportszektor e tekintetben fennálló jelentős potenciáljának kiaknázására – például a gyermekek és fiatalok identitásának formálásában betöltött fontos szerepénél fogva – konkrét intézkedésekre, illetve a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére is szükség van.

19.

A sport gazdagíthatja a nők és férfiak készségeit, tudását és kompetenciáit, és ezáltal javíthatja mobilitásukat és foglalkoztathatóságukat. A sportnak előnye származhat a munkaerő nemek közötti egyenletesebb megoszlásából, és ennek megfelelően fog fejlődni, mert egyrészt vonzóbbá válik a nők és a férfiak számára, másrészt új, az eddigiektől eltérő edzői, képzési és irányítási módszerek kifejlesztéséhez vezet;

20.

mérlegeljék a nemek közötti egyenlőségnek a sport területén való érvényesülésére vonatkozó nemzeti cselekvési tervek, általános megállapodások vagy stratégiák kidolgozását és fenntartását a sportmozgalommal szoros együttműködésben;

21.

hangsúlyozzák a sokféleség és a nemek közötti egyensúly értékességét a sportigazgatásban és mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget a döntéshozatalban a sport minden szintjén és területén;

22.

mérlegeljék a sport területén érintett döntéshozók és edzők képzését szolgáló, valamint a szülőknek szóló oktatási anyagok kidolgozását és használatát, ezzel is hozzájárulva a nemi sztereotípiák felszámolásához és a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az oktatás és a sportképzés minden szintjén;

23.

mérlegeljék olyan szakpolitikák és programok kidolgozását, melyek a tanterveken és az oktatás gyakorlatán keresztül már a korai életkortól kezdve megszüntetik a nemi sztereotípiákat és előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, beleértve az arra vonatkozó kutatásokat, tanulmányokat, statisztikákat és elemzéseket is, hogy a nemi sztereotípiák milyen hatást gyakorolnak a sportban a nemek közötti valódi egyenlőség megteremtésére;

24.

mozdítsák elő a nemi alapú erőszak megelőzését a sportban, már korai életkortól kezdve, valamint a sportban elkövetett szexuális zaklatás áldozatainak és potenciális áldozatainak védelmét. Cseréljék ki az azzal kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, hogy a sportszervezetek miként előzhetik meg és kezelhetik a sportban elkövetett szexuális bántalmazást és zaklatást;

25.

mérlegeljék azt a lehetőséget, amelyet a jelentős sportrendezvények kínálnak a szexuális kizsákmányolás célját szolgáló embercsempészettel kapcsolatos megelőzési és ismeretterjesztési kampányok szervezésére;

26.

A tagállami és uniós jogszabályokkal, valamint az idevágó adatvédelmi szabályozással összhangban, a sportszervezetekkel együttműködésben fontolják meg megfelelő és arányos intézkedések meghozatalát annak érdekében, hogy megvizsgálhassák a sport területén (különösen a kiskorúakkal) dolgozók alkalmasságát. Az ilyen intézkedések között szerepelhetnek nyilvántartási rendszerek, beszélgetések, illetve referenciák (többek között erkölcsi bizonyítványok);

27.

erősítsék meg a nemi perspektívát a sportpolitikában és törekedjenek annak általános érvényesítésére, továbbá mozdítsák elő a nemi sztereotípiák felszámolását a sport-, illetve egyéb kapcsolódó szakpolitikákon és uniós programokon keresztül minden szinten, a sport integritására vonatkozó elvnek megfelelően;

28.

vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőség sportbeli érvényesülésének kérdését a sportra vonatkozó releváns jövőbeli, nemzeti és uniós szintű fellépések összefüggésében;

29.

adott esetben a sport területén a nemek közötti egyenlőség érvényesülésének előmozdítása érdekében javítsák minden érintett érdekelt fél körében az olyan európai programok hozzáférhetőségét, mint az Erasmus+ és más uniós finanszírozási eszközök, és ösztönözzék az ezekben való részvételt, különös hangsúlyt helyezve az edzőkre és az edzőképzésre, valamint a sport tisztességes ábrázolására a médiában;

30.

adott esetben fontolják meg annak lehetőségét, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzések megléte a sportszervezetek részére nyújtott köztámogatás egyik feltételévé váljon.

31.

ösztönözzék a közszervezeteket arra, hogy a sport területén javasolt projektek és programok elbírálásakor alkalmazzanak gyakorlatias nemi alapú megközelítést;

32.

Fontolják meg olyan iránymutatások kidolgozását, amelyek elősegíthetik a legfontosabb uniós szintű intézkedések végrehajtását;

33.

mérlegeljék, hogy nemzetközi sportszervezetekkel együtt létrehozzák a nemek közötti egyenlőség sportban való érvényesülését célzó „vállalások listáját”;

34.

mérlegeljék a nemek közötti egyenlőség sportban való érvényesülésére vonatkozó cselekvési tervek vagy stratégiák kidolgozását és fenntartását;

35.

hangsúlyozzák a sokféleség és a nemek közötti egyensúly értékességét a sportigazgatásban és az edzők körében, és mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget a döntéshozatalban a sport minden szintjén és területén;

36.

vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőség kérdését a sportpolitikában és törekedjenek annak általános érvényesítésére, valamint mozdítsák elő a nemi sztereotípiák felszámolását a sport területén minden korosztályt célzó ismeretterjesztő kampányok révén, valamint olyan oktatási anyagok kidolgozásával és használatával, amelyek a döntéshozók és az edzők képzését szolgálják;

37.

az etikai kódexekbe foglaljanak bele a nemi alapú erőszakra vonatkozó konkrét intézkedéseket és eljárásokat, és mérlegeljék olyan célirányos intézkedések bevezetését, mint a telefonos segélyszolgálatok és az érintetteket célzó konkrét támogatási szolgáltatások;

38.

ösztönözzék annak előmozdítását, hogy a médiabeli sportbeszámolók nemi szempontból megkülönböztetéstől mentesek legyenek;

39.

ösztönözzék a nemek közötti egyensúly javítását a sport területén működő igazgatótanácsokban és bizottságokban, az irányítószervekben és az edzők körében, és törekedjenek az olyan nem jogalkotási jellegű akadályok felszámolására, amelyek megakadályozzák a nőket abban, hogy ilyen feladatköröket betöltsenek;

40.

érvényesítse a nemek közötti egyenlőség szempontját a sportpolitika minden vonatkozásában és támogassa a nemi sztereotípiák felszámolását a sport minden szintjén;

41.

mozdítsa elő az aktív együttműködést az érintett szociális partnerek között a szociális párbeszéd keretében, valamint a sportmozgalommal a strukturált párbeszéd keretében a nemek közötti, több területen – többek között a munkaerőpiacon – fennálló egyenlőtlenség csökkentése érdekében;

42.

uniós finanszírozási programok – például az Erasmus+ – keretében támogassa a nemek közötti egyenlőségnek a sport területén való érvényesülése érdekében kidolgozott nemzeti és nemzetközi stratégiai intézkedések végrehajtására irányuló, nemzetek közötti kezdeményezéseket (pl. ismeretterjesztő kampányok, bevált gyakorlatok cseréje, tanulmányok, hálózatok, projektek), különös tekintettel a sportirányítás szerveiben történő döntéshozatalra, az edzői programokra, a nemi alapú erőszak elleni küzdelemre és a sportban meglévő negatív sztereotípiákra;

43.

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével együttműködésben folytasson a sport minden szintjére és területére kiterjedő kutatást a nemek közötti egyenlőségnek a sportban való érvényesüléséről, különös hangsúlyt helyezve az edzőkre, a képzésre, a sportirányításra és a versenybírókra. Emellett indítson tanulmányt a sportban elkövetett nemi alapú erőszak jellegének és elterjedtségének felmérése céljából;

44.

támogassa az olyan, a nemek közötti egyenlőség érvényesülését szolgáló adaptált eszközök kidolgozását, mint a nemek közötti egyenlőségnek a költségvetésben való figyelembevétele (gender budgeting) és a nemi alapú hatásvizsgálatok, mozdítsa elő ezen eszközök alkalmazását, valamint fontolja meg azoknak az Erasmus+ és adott esetben más uniós finanszírozási eszközök keretében való végrehajtását.