14.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 183/18 |
A Tanács következtetései (2014. május 20.) a fiatalok vállalkozói készségének társadalmi beilleszkedésüket szolgáló előmozdításáról
2014/C 183/04
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
ELISMERVE, HOGY:
1. |
A gazdasági válság, amely a múlt évtized második felében kezdődött, különösen nehéz helyzetbe hozta korunk fiatal generációját. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta továbbra is eddig nem tapasztalt magas szinten van: az EU-28 területén 23,2 %, az euróövezetben pedig 23,8 % (2013. decemberi adatok). |
2. |
Az ifjúsági munkanélküliség ilyen magas aránya miatt a fiatalok egyre nagyobb mértékű szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel néznek szembe, és a jobb megélhetés reményében egyre nagyobb számban kénytelenek elhagyni hazájukat vagy akár Európát is. Ez néhány tagállamban elitelvándorlást eredményez, amelynek folyamatát nehéz lehet visszafordítani. |
3. |
Az Európai Unió az „Európa 2020” stratégia és annak az „új munkahelyekhez szükséges új készségek”, az „európai digitális menetrend”, az „Innovatív Unió” és a „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kiemelt kezdeményezései révén úgy ösztönzi a vállalkozási kedvet, hogy előmozdítja a vállalkozói szellemet és az olyan kapcsolódó ismereteket, készségeket és kompetenciákat , amelyek fokozhatják a versenyképességet, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést. |
4. |
A vállalkozói készség a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés egyik fontos mozgatórugója, mivel annak nyomán új vállalkozások és munkahelyek jönnek létre, új piacok nyílnak meg, javul a termelékenység és jólét alakul ki. A vállalkozói szellem fokozza a fiatalok foglalkoztathatóságát is. A vállalkozói szellem és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják az EU gazdaságának gerincét, és a kkv-k képezik az újonnan létrejövő munkahelyek legfőbb forrását is (1). |
5. |
Azok a kultúrák, amelyek értékelik és elismerik a vállalkozói magatartást, így a felelősségteljes kockázatvállalást és a független gondolkodást, a társadalmi kihívások új megoldásainak kifejlesztésére való hajlandóságot is előmozdítják. E tekintetben javítani kell a vállalkozók közmegítélésén, erősíteni kell a vállalkozói képzést, és nagyobb figyelmet kell fordítani az alulreprezentált csoportokra, segítséget adva számukra ahhoz, hogy vállalkozást indítsanak, működtessenek vagy éppen bővítsenek. |
6. |
A vállalkozói szellem több, mint nyereségorientáltság. A köz- és a magánszektor, a civil társadalom és a szociális gazdasági (2) szervezetek különböző szereplői a szociális és a vállalkozói dimenziókat ötvözve törekszenek a legfőbb társadalmi kihívásokat megoldani. Ez az úgynevezett „szociális vállalkozás” jelensége, amelynek nyomán új típusú szervezetek, „szociális vállalkozások” jönnek létre. |
7. |
„Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretén” belül a kultúra és a kreativitás az ifjúságpolitika tevékenységi területeinek egyikeként került meghatározásra. A kulturális és kreatív ágazatok (3) nagyszerű lehetőségeket kínálhatnak arra, hogy a fiatalok kreativitása és humán tőkéje előmozdítsa az intelligens növekedést és a munkahelyteremtést. Digitális világunkban a kulturális életben való részvétel hatékony eszköze a társadalmi befogadás és a társadalmi szerepvállalás előmozdításának, különösen a fiatalok körében. |
8. |
A fiatalok kreativitásának és innovatív kapacitásának a nem formális és az informális tanulás keretében elsajátított, a foglalkoztathatóság szempontjából releváns kompetenciák és készségek azonosítása révén történő előmozdításával foglalkozó szakértői csoport a záró jelentésében megvizsgálta, hogy miként lehetne fokozni a fiatalok foglalkoztathatóságát; |
ÚGY VÉLI, HOGY:
9. |
A vállalkozói szellem fontos elemet képezhet a fiatalok autonómiája, személyes fejlődése és jólléte szempontjából. Ezenkívül megoldást jelenthet az ifjúsági munkanélküliség problémájára is. |
10. |
Európának be kell ruháznia a vállalkozói oktatásba és képzésbe, törekednie kell egy olyan környezet megteremtésére, amelyben a vállalkozások virágozni és növekedni tudnak, figyelmet fordítva egyes sajátos csoportokra is, és tennie kell azért, hogy a vállalkozók követendő példává váljanak a közvélemény szemében. |
11. |
A szociális vállalkozás modellje, amelynek elsődleges célja, hogy általában a társadalom javát szolgálja, különösen vonzó lehet a fiatalok számára, és lehetőséget kínálhat számukra ahhoz, hogy innovatív megoldásokat találjanak a jelenlegi gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokra. A szociális vállalkozás elgondolása – amely közel áll az emberekhez és a helyi közösségekhez – társadalmi kohéziót biztosít, mivel bevonja a fiatalokat, a kiszolgáltatott csoportokba tartozókat is beleértve. |
12. |
A szociális vállalkozások (4) hozzájárulnak az intelligens növekedéshez, mivel szociális innovációval válaszolnak az újonnan megjelenő igényekre; fenntartható növekedést eredményeznek, mivel figyelembe veszik az általuk okozott környezeti hatásokat, és hosszú távú elképzeléseket valósítanak meg; az inkluzív növekedés mozgatórugói, mivel a hangsúlyt az emberekre és a társadalmi kohézióra helyezik. |
E TEKINTETBEN:
13. |
Az ifjúságpolitika szerepet játszhat az ágazatok közötti olyan együttműködésben, amely elősegítheti az akadályok leküzdését. Mint sok más terület, a vállalkozói készség előmozdításának kérdése is hosszú távú megközelítést kíván, és szilárd hitet a fiatalok képességeiben. Ennek elérése érdekében ösztönözni kell a fiatalokat, már a korai életkortól kezdve táplálni kell bennük a vállalkozói szellemet – a kezdeményezést, az önbizalmat, a megfontolt kockázatvállalást, a kreativitást, a szervezőkészséget, a kitartást –, hogy maradéktalanul kiaknázhassák a bennük rejlő potenciált és sikeresen debütálhassanak a munkaerőpiacon. A fiatalok vállalkozói készségének előmozdítása érdekében – különös hangsúlyt fektetve a szociális vállalkozásra – az alábbi prioritásokat határoztuk meg:
|
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:
14. |
ismerjék el a vállalkozói szellem és a vállalkozások által az ifjúsági munkanélküliség felszámolásában betöltött fontos szerepet; dolgozzanak ki és erősítsenek meg olyan politikákat, amelyek bővítik a fiatalok ismereteit a vállalkozói tevékenység különböző aspektusairól; |
15. |
ismerjék el a korai életkortól kezdve biztosított vállalkozói oktatás fontosságát, és emeljék ki a nem formális és az informális tanulás által játszott szerepet, mindezzel biztosítva a fiatalok személyes fejlődésének holisztikus megközelítését, és könnyítsék meg a fiatalok sikeres munkaerő-piaci integrálódását; |
16. |
mozdítsák elő az ifjúsági munkát és az önkéntes tevékenységeket mint a vállalkozások működtetéséhez és a vállalkozói tevékenységhez szükséges transzverzális és puha készségek fejlesztésének elengedhetetlen eszközét. E tekintetben fejlesszék tovább és helyezzenek nagyobb hangsúlyt a nem formális és informális tanulás elismerésére, figyelembe véve a vállalkozási tevékenység szempontjából fontos tanulási eredményeket is; |
17. |
mérlegeljék, hogy az ifjúsági szervezeteket a vállalkozói szellem kialakulását és a vállalkozói készségek elsajátítását eredményező nem formális és informális tanulás egyik fő biztosítóiként ismerik el. E tekintetben a tagállamok mérlegelhetnék az ifjúsági szervezetek támogatásának erősítését az iránymutatás, mentorálás és minőségi képzés nyújtása tekintetében; |
18. |
mozdítsák elő új vállalkozások és szociális vállalkozások indítását, és támogassák ezeket az olyan jelentős akadályok leküzdésében, mint a forráshoz jutás, valamint a kisegítő szolgáltatások és a mentori lehetőségek igénybe vétele (beleértve az európai strukturális és beruházási alapok hatékony igénybevételét is, amennyiben az összeegyeztethető a partnerségi megállapodásokkal); |
19. |
adott esetben nyújtsanak támogatást a lehetséges akadályok csökkentésének formájában a társadalmi és a környezeti hatás mértékének megfelelően. |
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:
20. |
növeljék a szociális vállalkozás láthatóságát és dolgozzanak ki eszközöket az ágazat jobb megismertetésére. E tekintetben növeljék a különböző vállalkozási formákkal, a szociális vállalkozásokkal (köztük a szövetkezetekkel), a kulturális és kreatív vállalkozásokkal stb. kapcsolatos ismereteket, illetve mozdítsák elő azokat; |
21. |
segítsék elő a gyakornoki és a csereprogramokat, a tapasztalatcserét és az egyéb olyan tanulási tevékenységeket, amelyek a vállalkozói magatartás és készségek erősítésének szolgálatában állnak (pl. a fiatalok bevonása közvetlen vállalkozói tapasztalatszerzésbe, munkahelyi képzés, hálózatok, a szakkészségek előmozdítása), továbbá támogassák az ilyen tevékenységek tanulási eredményeinek meghatározását célzó erőfeszítéseket; mozdítsák elő olyan eszközök kidolgozását, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára vállalkozói készségeik és kompetenciáik felmérését és bemutatását; |
22. |
ösztönözzék a kisvállalkozásokat és a fiatal vállalkozókat az innovációban és az uniós belső piac kínálta lehetőségek teljes körű kiaknázásában, mégpedig azáltal, hogy ösztönzik őket a nemzetközi piacra való kilépésben, a tudás határokon átnyúló megosztásában és az együttműködésben. E célok elérése érdekében elő kell mozdítani a fiatal szociális vállalkozók és a potenciális partnerek hálózatainak létrehozását; |
23. |
ösztönözzék a lehetőségek megosztását és a különböző tagállamokból érkező fiatal vállalkozók közötti együttműködést. Erősítsék a nemzedékek közötti kölcsönös szolidaritást, mégpedig a tapasztaltabb vállalkozók és a fiatal pályakezdők közötti tudáscsere révén. Mozdítsanak elő vállalkozói mentori programokat nemzeti és európai szinten; |
24. |
növeljék az ágazatközi együttműködést és biztosítsák az információhoz és a kisegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, hogy ezáltal kedvező körülményeket teremtsenek a fiatal vállalkozók számára és csökkentsék a rájuk nehezedő adminisztratív terheket; |
25. |
a fiatalok vállalkozói készségének javítása érdekében minden érdekelt fél körében mozdítsák elő európai programok (például a COSME program keretében az Erasmus+ és az Erasmus fiatal vállalkozóknak program, az Európai Szociális Alap, valamint a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja keretében rendelkezésre álló egyéb pénzügyi programok és mikrofinanszírozás) hozzáférhetőségét és igénybevételét, adott esetben célzott támogatást biztosítva a fiatal vállalkozóknak és erősítve mindazon szereplők képességeit, akik a fiatalokkal együttműködve azon fáradoznak, hogy segítsenek a fiataloknak a bennük rejlő potenciál teljes körű kiaknázásában; |
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:
26. |
terjessze a fiatalok vállalkozói készségével kapcsolatos ismereteket, többek között az európai ifjúsági portálon keresztül, és ismertesse az arra vonatkozó bevált gyakorlatokat (lehetőség szerint az európai kkv-héttel összekapcsolva); |
27. |
indítson kutatást, illetve tanulmányt a fiatalok vállalkozói készségének témájában és növelje az azzal kapcsolatos ismereteket, a hangsúlyt a fiatal vállalkozókra, a szociális vállalkozásokra, a zöld munkahelyekre és az ifjúsági munka e tekintetben betöltött szerepére helyezve; |
28. |
erősítse a fiatal vállalkozók körében az általuk a releváns vállalkozásokkal, szociális partnerekkel és egyéb érdekelt felekkel folytatott aktív együttműködést, többek között az Erasmus+ és az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programon keresztül. |
(1) Az összes európai üzleti vállalkozás több mint 99 %-a valójában kkv. A kkv-k adják a magánszektorbeli munkahelyek kétharmadát és az EU-ban az üzleti vállalkozások által termelt összes hozzáadott érték több mint felét (Európai Bizottság – a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság honlapja).
(2) A szociális gazdaság az EU-ban több mint 14,51 millió személyt foglalkoztat, ami a teljes foglalkoztatottság mintegy 6,5 %-át teszi ki. Különleges jogállású szervek (szövetkezetek, alapítványok, szövetségek, biztosító egyesületek), valamint hagyományos, zártkörűen működő részvénytársaság vagy részvénytársaság formájában létrehozott szociális vállalkozások tartoznak ide („társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezés – SEC (2011)1278 végleges).
(3) A kulturális és a kreatív ágazatok az európai GDP 4,5 %-át adják és mintegy 8 millió munkavállalót foglalkoztatnak (A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében – COM(2012) 537 final).
(4) A szociális vállalkozás a szociális gazdaság olyan szereplője, amelynek elsődleges célja az, hogy társadalmi hatást érjen el, nem pedig az, hogy nyereséget termeljen a tulajdonosai vagy a részvényesei számára. Piaci értékesítésre szánt árukat és szolgáltatásokat nyújt vállalkozói szellemben és innovatív módon, nyereségét pedig elsősorban szociális célkitűzések elérésére fordítja. A szociális vállalkozás irányítása felelősségteljes és nyitott módon történik, különösen azáltal, hogy abba a munkavállalókat, a fogyasztókat és a kereskedelmi tevékenységében érintett feleket is bevonja („társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezés – SEC (2011)1278 végleges);