4.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/6

1.

a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető értékek. Ezek az értékek a demokrácia alappillérei, hiszen a tömegtájékoztatás fontos szerepet játszik az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosításában, valamint befolyásolja a polgárok döntéshozatali folyamatokban való részvételét és azokhoz való hozzájárulását;

2.

az elmúlt néhány évben a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége számos kihívással szembesült az Európai Unióban. Ilyenek például a bírósági ügyekben, hivatalos vizsgálatokban, az Európai Parlament és nem kormányzati szervezetek jelentéseiben, illetve a nemzeti és európai parlamenti vitákban kiemelt kérdések;

3.

a médián belüli tulajdonviszonyoknak, illetve a finanszírozási források eredetének az átláthatósága alapvető fontosságú a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének a biztosításában;

4.

az újságírók indokolatlan befolyásolástól való megvédése kulcsszerepet játszik a tömegtájékoztatás szabadságának a szavatolásában; ez a szabadság egyre fontosabbá válik gazdasági válság, illetve a médiaágazat átalakítása idején;

5.

az újságírói források megfelelő védelme a tömegtájékoztatás szabadságának egyik kulcseleme;

6.

az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv – az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó uniós keretszabályozás – hozzájárul a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének előmozdításához. E keretszabályozás érvényesítésében kulcsfontosságú szerephez jutnak a tagállamok illetékes, az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó hatóságai;

7.

a Bizottság számos tanulmányt, jelentést, projektet és összehangolt intézkedést finanszíroz a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége területén;

8.

az Európa Tanács nagyon fontos munkát végez a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége érdekében. Ezzel összefüggésben az Európa Tanács és az Európai Unió között 2007-ben megkötött egyetértési megállapodás a véleménynyilvánítás szabadságát és az információszabadságot közös prioritásként, az e két szervezet közötti együttműködés kiemelt területei között sorolja fel;

9.

az internet elősegíti a polgárok információhoz való hozzáférését, és új részvételi, véleményalkotási és véleménycserélési lehetőségeket teremt a számukra. Bár ez hozzájárul a véleménynyilvánítás szabadságához és erősíti a vélemények sokszínűségét, új kihívások merülnek fel az információhoz való hozzáférésnek és az információk értékelésének módjával kapcsolatban. Különös figyelmet kell fordítani mind a túlzott ágazati koncentráció lehetséges káros hatásaira, mind pedig az ún. „kapuőrök” pozíciójának megerősödésére;

10.

az internet globális jellege miatt ezeket a kérdéseket nem lehet földrajzilag meghatározott keretek között tartani;

11.

a tömegtájékoztatás magas szintű függetlensége és sokszínűsége nemcsak a demokrácia szempontjából alapvető, de a gazdasági növekedéshez és annak fenntarthatóságához is hozzájárul;

12.

mivel az Európa Tanács fontos szerepet játszik a tömegtájékoztatás szabadságára és sokszínűségére vonatkozó előírások meghatározásában, meg kell erősíteni és tovább kell folytatni az ezzel a testülettel folytatott együttműködést;

13.

egy adott tömegtájékoztatási eszköz tulajdonosi viszonyaira, valamint az adott tulajdonosi viszonyból profitáló egyéb szervezetekre és személyekre vonatkozó adatoknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a polgárok számára annak érdekében, hogy utóbbiak tájékozott véleményt alkothassanak a tömegtájékoztatási eszköz által szolgáltatott információról. Ebben az összefüggésben a médiaműveltség fontos szerepet játszik;

14.

az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok közötti együttműködés és a bevált gyakorlat megosztása hozzájárul az egységes uniós piac működéséhez, illetve a nyitott és sokszínű tömegtájékoztatáshoz;

15.

a tömegtájékoztatási szabadság és sokszínűség magas szintjének szavatolása elengedhetetlenül fontos az Európai Unió számára abból a szempontból, hogy a csatlakozó országokkal, illetve a különböző nemzetközi fórumokon folytatott tárgyalásaiban hiteles tudjon lenni;

16.

a Bizottság „Az egységes audiovizuális világ felé: növekedés, alkotómunka, értékek” című zöld könyvét (1);

17.

a média szabadságával és sokszínűségével foglalkozó magas szintű munkacsoport által készített független jelentést (2) és a tömegtájékoztatás jövőjével foglalkozó uniós fórum független jelentését (3);

18.

szavatolják az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó hatóságaik függetlenségét;

19.

tegyék meg a tömegtájékoztatási eszközök tulajdonosi viszonyainak valódi átláthatóságát biztosító megfelelő intézkedéseket;

20.

tegyék meg az újságírók a forrásaik megvédésére vonatkozó jogának biztosítását és az újságíróknak az indokolatlan befolyásolástól való megvédését célzó megfelelő intézkedéseket;

21.

tegyék meg – saját nemzeti körülményeiktől függően – a tömegtájékoztatási eszközök tulajdonosi viszonyainak túlzott koncentrációjából adódó lehetséges káros hatások megakadályozását biztosító megfelelő intézkedéseket;

22.

továbbra is támogassa az újságírók és a tömegtájékoztatásban érintett szereplők védelmének fokozására irányuló projekteket;

23.

továbbra is támogassa a firenzei Európai Egyetemi Intézet által működtetett, a média Unión belüli sokszínűségét veszélyeztető kockázatok értékelésére alkalmas független megfigyelési eszközt (Media Pluralism Monitor), és ösztönözze a tagállamokat, illetve az érintett szereplőket az eszköz további felhasználására;

24.

nem jogalkotási intézkedések révén erősítse meg a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatás-szabályozó hatóságai közötti együttműködést, illetve mozdítsa elő a tömegtájékoztatási eszközök tulajdonosi viszonyai átláthatóságával kapcsolatos legjobb gyakorlatot (4);

25.

értékelje ezen intézkedések eredményességét, esetleges további lépések meghatározása céljából;

26.

óvják meg, mozdítsák elő és alkalmazzák az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt értékeket, és ezzel összefüggésben adjanak választ az uniós tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét érintő kihívásokra, a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett.