Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

A termékleírásnak megfelelő szakasz pontosításra került. A „beoltott” szót (a tejoltó hozzáadását „Az előállítás módja” című pont ismerteti), valamint a pontatlan „tömör” szót törölték.

A hagyománynak nem megfelelő túlzott zsírtartalom elkerülése érdekében maximális zsírtartalmat határoztak meg.

A termék megfelelőbb jellemzése érdekében a méretre és a tömegre vonatkozó szabályozást szigorították.

A termék pontosabb leírása érdekében a termékleírás kiegészült az érzékszervi jellemzőkkel.

A termékleírásnak a fajtatípusokkal (46-os és 35-ös) való kiegészítésével könnyebbé válik az ellenőrzés. A fajta régi nevének (Pie-Rouge de l’Est) az új megnevezéssel (Simmental française) való felváltása az elfogadott hagyományos fajták jegyzékét nem módosítja. A két fajta (Montbéliarde és Simmental française) keresztezéséből létrejött utódok – korábban hallgatólagos – engedélyezése immár szerepel a termékleírásban.

A növényvilág változatosságának elősegítése érdekében a termékleírás pontosítja a legelők vetőmaggal való bevetését. „A kevesebb mint öt éve egyféle hüvelyes növénnyel – tisztán vagy egyféle fűnemű növénnyel társítva – bevetett legelők a gazdaság takarmánytermő területének legfeljebb 15 %-án engedélyezettek. A többi legelő ismételt beültetéséhez legalább háromféle kiegészítő fajt – kaszálásra szánt fűneműeket, legeltetésre szánt fűneműeket és hüvelyeseket – társító, tartós keverékeket kell használni.”

A trágyázásra vonatkozó feltételek pontosítása a változatos természetes növényvilág megőrzése és az eredeti környezetet átalakító hatások elkerülése mellett lehetővé teszi a termelővidékkel való kapcsolat erősítését.

„A gazdaság területén alkalmazott nitrogéntartalmú műtrágya mennyisége nem haladhatja meg a takarmánytermő terület egy hektárjára jutó 50 egységnyi átlagos adagot. A takarmánytermő terület hasznosítása (legeltetés vagy kaszálás) a szerves trágyázó anyag kijuttatásának napját követő egy hónapon belül, és bármilyen műtrágya kijuttatását követő három héten belül tilos. A gazdaság takarmánytermő területein kizárólagosan engedélyezett szerves trágyázó anyagok – a komposzt, a trágya, a hígtrágya, a trágyalé – a földrajzi területről származnak. Ezeknek a trágyázó anyagoknak meg kell felelniük bizonyos feltételeknek.

3.2.1.

A szilázzsal takarmányozott állatoktól származó szerves trágyázó anyagok alkalmazása tilos, kivéve, ha azokat – a vajsavbaktérium-spórák megsemmisülésének biztosítása érdekében – előzetesen komposztálták, tilos továbbá a gazdaság területén kívülről származó zöldhulladék-komposzt, valamint a »zöldhulladék-trágyából« álló járulékos mezőgazdasági komposzttól eltérő zöldhulladék-komposzt alkalmazása.

A nem mezőgazdasági eredetű szerves trágyák kijuttatása kizárólag azonnali betemetéssel engedélyezett a gazdaság takarmánytermő területein.

A gazdaság takarmánytermő területeire csak az a járulékos komposzt juttatható ki, amely legalább egyharmad részben a gazdaságból származó trágyát tartalmaz.”

A legeltetési hagyomány megőrzése céljából a termékleírás a takarmányozásra vonatkozó rendelkezésekkel egészül ki („A legeltetés teljes elmaradásán alapuló takarmányozási rendszerek tilosak. A kiegészítő zöldtakarmányozás a vegetációs időszakban napi egyszeri fogyasztásra korlátozódik, mégpedig oly módon, hogy a legelés során elfogyasztott takarmánynak legalább a napi zöldtakarmány-adag felét kell kitennie”), továbbá azzal, hogy a legeltetés mindaddig kötelező, amíg azt az időjárási körülmények, a talaj terhelhetősége és a fű jelenléte lehetővé teszi.

A GMO-k tilalmára vonatkozó rendelkezések lehetővé teszik a termelővidékkel való kapcsolat fenntartását.

A termékleírás a takarmánytermő terület egy hektárjára vetített tejhozamra vonatkozó rendelkezésekkel egészül ki. A termékleírás korlátozza a tejhozamot annak érdekében, hogy a sajtban érvényesülhessen a termelővidék jellegzetessége. „A »Comté« sajt minőségének és sajátosságainak megőrzéséhez kapcsolódó okok miatt a tejelő állomány takarmányozására szánt takarmánytermő területek és takarmánytermesztésre alkalmas területek tejhozamát az egyes gazdaságok esetében maximálják, ez a felső határ az állattartó gazdaság által a legjobb, 2008/2009-tól 2012/2013-ig tartó időszak során elért szint 10 %-kal megnövelt értéke. Ez a hozam egyetlen esetben sem haladhatja meg a takarmánytermő terület és a takarmánytermesztésre alkalmas terület egy hektárjára vetített 4 600 liter tej/év mennyiséget.” A gazdaság tejelő állományának terhelése a termelővidékkel való kapcsolat megőrzése érdekében legfeljebb 1,3 száe/ha.

Az erjesztett takarmányokra vonatkozó rendelkezés (a „Comté” sajt előállítására átálló gazdaságnak legalább egy évvel korábban be kell szüntetnie a tejelő állomány erjesztett termékekkel való takarmányozását) lehetővé teszi a vajsavbaktériumokkal való fertőződés kockázatainak mérséklését. Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a termékleírás pontosítja az állományok együtt-tartásának feltételeit (a „Comté” sajt előállítása céljából tartott tejelő állományt el kell különíteni a többi állománytól).

Az aprított szálastakarmány mellett a tejelő állomány takarmánykoncentrátum-keverékkel való takarmányozásának tilalma lehetővé teszi a vajsavbaktériumokkal fertőződés kockázatainak mérséklését.

A takarmányozásra vonatkozó különböző rendelkezések betartása azt feltételezi, hogy az állomány takarmányának legalább 70 %-a a földrajzi területről származik. A termékleírás az adagolt takarmány minőségére vonatkozó szabályozással – a tiltott takarmányok felsorolásával, a kiegészítő zöldtakarmányozásra vonatkozó feltételekkel, valamint a cukorrépa-adagolás feltételeivel – egészül ki, egyrészt a tej illatára vagy ízére gyakorolt kedvezőtlen hatás, másrészt a vajsavbaktériumokkal való fertőződés kockázatai miatt.

A pontosítások minden olyan kiegészítő takarmány elkerülését lehetővé teszik, amely megfoszthatja a tejet – és következésképp a sajtot – a természetes tulajdonságaitól, vagy módosíthatja azok tulajdonságait.

Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a termékleírás pontosítja a kiegészítő takarmány adagolásának feltételeit. „Az állománynak adagolható kiegészítő takarmány (magvak, takarmányliszt, takarmánypogácsa, a gazdaság területén kívül termesztett szárított növények stb.) állományátlagban kifejezve legfeljebb 1 800 kg/tejmennyiség/év. Az üszőállomány éves szintű kiegészítőtakarmány-fogyasztásának átalányként kiszámított értéke 500 kg/üsző száe.” A termékleírás pontosítja a fejés feltételeit, mivel azok befolyásolják a tej flóráját: „A fejőkészülék felhelyezése előtt a tőgyápoló krém alkalmazása, valamint a tőgybimbók fertőtlenítőszerrel való előzetes átitatása (impregnált kendővel, permetezéssel vagy bármely más eljárással) tilos. Az első tejsugarakat el kell távolítani. A tej nem adható át feldolgozási célra a borjazást követő nyolc napon belül”. A fejőgép, valamint a tej hűtésére vagy frissen tartására szolgáló berendezés működését képesítéssel rendelkező szakembernek kell rendszeresen ellenőriznie. Továbbá: „Fertőtlenítőszerek alkalmazása a tisztításhoz, a fertőtlenítéshez, illetve az öblítéshez csak szükség esetén engedélyezett”.

A termékleírás pontosítja a tej tárolásának feltételeit, mivel azok befolyásolják a tej flóráját. „A tejet a gazdaságban, feldolgozóüzemben, vagy a tejet a termelőktől közvetlenül begyűjtő tejátvevő helyen kell tárolni. Egyéb köztes tárolási központ nem lehet.” A termékleírás pontosítja a tárolási hőmérsékletet: „a tejet 10–18 °C közötti hőmérsékleten kell tárolni”. A tapasztalatok szerint a 10 °C alá soha le nem hűtött tej lehetővé teszi a tej sajátos érzékszervi jellemzőinek jobb érvényesülését.

A termékleírás emlékeztet arra, hogy a „Comté” sajt csak több gazdaságból származó tej keverékéből állítható elő. A cél egy „közös” termék hagyományának tisztelete. A termékleírás pontosítja a „Comté” sajt gyártására szánt, illetve az egyéb tej elkülönítésének feltételeit.

A termékleírás pontosan meghatározza az előállító üzemet, valamint annak berendezéseit. Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a tej beoltásának határideje ismételten meghatározásra került. Az „a beoltásra legkésőbb a korábbi fejést követő 24 órán belül kerül sor” szövegrész helyetti javaslat: „a beoltásra legkésőbb – dél előtt kerül sor, ha a legkorábbi fejés az előző nap reggelén történt; – éjfél előtt kerül sor, ha a legkorábbi fejés az előző nap estéjén történt.” Pontosításra került a tej melegítésére szolgáló berendezésekre vonatkozó rendelkezés, amely kiegészült azzal, hogy a tejmelegítő készülékben ne legyen szigetelő gyűrű, ami megkönnyítheti az ellenőrzést.

A termék sajátosságainak megőrzése érdekében a termékleírás kiegészül az engedélyezett baktériumtenyészetek és a használható tejoltótípus pontosabb meghatározásával.

„Előzetesen programozható előállítási szakasz kizárólag a melegítés és a préselés”, és „A zárt sajtkádakban történő előállítás tilos.” Az előállításnak továbbra is kézzel kell történnie, ezáltal megőrizhető a sajtkészítő mester szaktudásának érvényesülése.

A sajtok minőségének megőrzése érdekében „A sajtkádak maximális kapacitása: egy-egy sajtkádból legfeljebb 12 sajt emelhető ki”.

„Egy 24 órás időszak alatt ugyanabban a sajtkádban háromnál több előállítási munkamenet nem végezhető. Az egyes előállítási munkamenetek között a sajtkád kisúrolása, kimosása és öblítése kötelező” a rézionok kellő kimosódásának lehetővé tétele érdekében, ami elengedhetetlen a sajt mikroflórájának kiválasztódásához. Ami a préselés alatti nyomást illeti, a „150 g/cm2” helyébe „100 g/cm2” kerül. Ez az előző termékleírásban szereplő hiba helyesbítése.

Az előérlelés alatti forgatás gyakorisága törlésre került, mivel nem igazodik minden tételhez. A tömbök tulajdonságai igen változóak, többek között évszakonként is eltérőek. Az érlelőüzemnek oly módon kell érvényre juttatnia hozzáértését, hogy a sajt kezelésének gyakoriságát a sajt száradási képességéhez igazítja. Ezek a kezelések az esetek többségében igazodnak a sajt száradási képességéhez, a nedvesebb – különösen a sajtkád szélére került – tömbök esetében azonban nem. Ilyen helyzetben a kezelések rontják a minőséget (fennáll az elfőtt kéreg kockázata); ekkor érdemes inkább addig kicsit késleltetni a kezelést, amíg nem csökken a nedvességtartalom. A termékleírás pontosan szabályozza a hagyományos módszereknek számító, száraz sóval és sós lében áztatással történő sózási eljárásokat, ugyanis azok elengedhetetlenek a „Comté” sajt jellegzetességének érvényesüléséhez. „A száraz sóval történő sózás helyettesíthető sós lében áztatással, ebben az esetben ennek a sajtkészítő formából történő kivételt követő 24 órán belül kell megtörténnie, a sajt kezelésének pedig a sós léből történő kivételt követően legkésőbb 48 órán belül kell bekövetkeznie.” Az érettségi mutató esetében a termékleírás egy nemzetközi mérési módszer alkalmazását pontosítja: „a minimális érettségi mutatóval, például a fehérjementes nitrogéntartalommal mért fehérjebomlás – a Kjeldahl-módszerrel végzett nitrogénadagolás esetén – a teljes nitrogéntartalomnak legalább 15,5 %-a. A szárazanyagban 52 %-nál több zsírt tartalmazó sajtok esetében ennek a bejelentett értéknek legalább 17,5 %-nak kell lennie”. A páratartalom mérésének és rögzítésének szükségességét tartalmazó rendelkezés hozzáadása megkönnyítheti az ellenőrzést.

A termékleírás szabályozza a reszelés feltételeit. A „Comté” sajt – és különösen a reszelt sajt – kis darabjainak csomagolása miatt romolhat a termék minősége, így a művelet sajátos szaktudást igényel. Az említett gazdasági szereplők csomagolóüzemként történő azonosítása lehetővé teszi, hogy vonatkozzanak rájuk a kapcsolódó ellenőrzési kötelezettségek, és így a fogyasztók védelme érdekében biztosítható legyen a megfelelő nyomonkövethetőség. „A 40 grammnál kevesebb egységnyi tömegű darabok, illetve a reszelt sajtnak szánt darabok kérge eltávolítható. Túl nedves vagy sérült kéreg esetén a kérget a darabolást követően azonnal el kell távolítani. Ép kéreg esetén a kéreg eltávolítását az első darabolást követő 8 órán belül el kell elvégezni. Az eltávolított kérgű darabok csak 72 óráig tárolhatók levegőn; ezt követően azokat vákuumcsomagolásba kell helyezni. A sajtdarabokat legkésőbb 15 napon belül vákuumcsomagolásba kell helyezni.”

A termékleírás egy bekezdéssel történő kiegészítése lehetővé teszi a technológiai innovációk szabályozását.

3.3. „A földrajzi területtel való kapcsolatot alátámasztó tényezők” című 6. pont módosítása

Az egységes dokumentummal való összhang biztosítása érdekében a „Kapcsolat a földrajzi területtel” című szakasz három részre lett tagolva: „A földrajzi terület sajátosságai”, „A termék sajátosságai”, illetve „A földrajzi terület és a termék minősége vagy jellemzői közötti ok-okozati kapcsolat”. Ezt a fejezetet a fokozottabb átláthatóság érdekében átfogalmazták.

3.4. „A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok” című 8. pont módosítása

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (3)

A „Comté” sajt kizárólag nyers állapotban feldolgozott tehéntejből készült, hevített, gyúrt tésztájú, a felületén sózott vagy sós lében áztatott sajt. Legalább 120 napig tartó érlelést követő forgalomba hozatalakor a sajt tésztájának színe az elefántcsontszín és a sárga között változik, általában akár kisebb cseresznye méretű „lyukak” találhatók benne.

A „Comté” sajt a teljes kiszáradást követően 100 grammonként legalább 45 %, legfeljebb 54 % zsírtartalommal rendelkezik, 100 grammonkénti szárazanyag-tartalma pedig nem lehet kevesebb 62 %-nál. A sótartalom 100 gramm sajtban legalább 0,6 gramm nátrium-klorid. A sajt zsírmentes nedvességtartalma legfeljebb 54 %.

A „Comté” sajtot 32–45 kilogramm tömegű, 55–75 centiméter átmérőjű, egyenes vagy enyhén homorú szélű, 8–13 centiméter magasságú, dörzsölt, kemény és szemcsés kérgű, aranysárga és barna között változó színű tömb formában hozzák forgalomba. A sajt középpontjában mért magasság legfeljebb 1,4-szerese lehet a külső peremnél mért magasságnak.

A „Comté” sajt darabonkénti kiszerelésben vagy reszelt állapotban csomagolva is forgalomba hozható.

A „Comté” összetett ízvilágú sajt. Jóllehet minden tömb érzékszervekkel érzékelhető általános jellege egyforma tartományba sorolható, kijelenthető, hogy nincs két szigorúan megegyező tömb. A „Comté” sajtban hat nagy ízcsaládot állapítottak meg (gyümölcsös, tejes, pörkölt, növényekre, illetve állatokra emlékeztető, valamint fűszeres), és ezeken az ízcsaládokon belül több mint 90 árnyalat létezik.

A „Comté” sajt előállításához használt tej kizárólag Montbéliarde fajtájú (46-os fajtatípusú) vagy Simmental française fajtájú (35-ös fajtatípusú) tehenekből álló tejelő állománytól, vagy igazolhatóan a két fajta keresztezéséből született utódoktól származhat.

A tejet legfeljebb 25 kilométer átmérőjű körzeten belül kell begyűjteni. Ez a rendelkezés, a szállítási idő korlátozása révén megvédi a tejet az összetétele romlásától. Ily módon lehetővé teszi, hogy a tej feldolgozása a termékleírásban előírt, az endogén tejflóra kialakulásának elősegítését célzó feltételek mellett (nyers tej) történjen.

A termék minőségének és sajátosságainak megőrzése érdekében a termékleírás meghatározza a takarmánytermesztésre alkalmas területek hektáronkénti tejhozamát.

Ami a tej feldolgozását illeti, a termék minőségének garantálása érdekében az egy sajtkádból kiemelhető sajtok száma legfeljebb 12 lehet. Ugyanabban a sajtkádban 24 órán belül háromnál több előállítási munkamenet nem végezhető.

Annak érdekében, hogy a földrajzi területhez kötődő sajátos takarmányozás szoros kapcsolatot teremtsen a termelővidék és a termék között, a tejelő tehenek kiegészítő takarmánya évente legfeljebb 1 800 kg lehet. A gazdaság területén tejelő tehenenként legalább egy hektárnyi legelőterületet kell hasznosítani. A legeltetés mindaddig kötelező, amíg azt az időjárási körülmények, a talaj terhelhetősége és a fű jelenléte lehetővé teszi. Mindezek a rendelkezések azt feltételezik, hogy az állomány takarmányának legalább 70 %-a a földrajzi területről származik. A tejelő tehenek alaptakarmány-adagja teljes egészében a földrajzi területről származik.

A legeltetés hagyományos gyakorlatának megőrzése érdekében tilosak azok a gazdálkodási rendszerek, amelyekben a takarmányt a vályúba helyezik a vegetációs időszak alatt; a legeltetésnek döntő mértékűnek kell maradnia.

A tejelő állomány erjesztett – akár szilázs vagy attól eltérő formájú – takarmánnyal történő takarmányozása egész évben tilos, az e gyakorlatokhoz kapcsolódó, a sajtok előállítása és érlelése során felmerülő technológiai kockázatok miatt.

A takarmányozás hagyományos jellegének megőrzése érdekében a tejelő állomány takarmányozása során kizárólag géntechnológiával nem módosított termékekből származó nyersanyagok és kiegészítő takarmányok engedélyezettek.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tej termelése, valamint a sajt előállítása és érlelése a meghatározott földrajzi területen belül történik.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Comté” sajtdarabok feldarabolási és csomagolási műveletére az érlelést követően kerül sor. A művelet különleges szaktudást igényel, emellett közvetlen és biztos hatást gyakorol a termék minőségére, amennyiben szortírozni kell a tömböket az előrecsomagolásra nem alkalmas tömbök eltávolítása érdekében. Ezek a feltételek ily módon lehetővé teszik, hogy – a tömbökben történő kiszerelésen túlmenően – maximálisan be lehessen tartani a sajt optimális tartósítási feltételeit, és garantálni lehessen a fogyasztó számára a „Comté” sajt fizikai és érzékszervi teljességét.

Előrecsomagolás esetén a fenti okok alátámasztják azt, hogy a darabolásnak és/vagy a reszelésnek a földrajzi területen belül kell történnie.

A darabolás és a reszelés továbbra is elvégezhető a földrajzi területen kívül, ha azokat a fogyasztó előtt végzik.

A „Comté” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott sajtok mindegyikének címkéjén fel kell tüntetni az eredetmegjelölés elnevezését a címkén szereplő legnagyobb karakter méretének kétharmadával legalább megegyező nagyságú karakterrel.

A címkén szerepelnie kell az Európai Unió „OEM” szimbólumának. Szerepelhet rajta az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés is.

A gyártó, érlelőüzem vagy az előrecsomagolást végző üzem köteles egyértelműen feltüntetni a nevét és a címét, amelynek kötelezően a földrajzi területen kell lennie.

Az említett eredetmegjelölés mellett a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon, illetve a kereskedelmi dokumentumokban minősítő vagy egyéb megjegyzés használata tilos, kivéve a márkaneveket vagy a védjegyeket.

A „Comté” eredetmegjelöléssel értékesített sajtokon fel kell tüntetni az előírt ismertetőjegyeket. Az érlelő pincéből való kihozatal előtt minden tömb peremére zöld vagy téglabarna színű, a sajt elnevezését feltüntető szalagot kell helyezni. Minden csomagolt darabon szerepelnie kell a „Comté clochettes vertes” logónak. A fogyasztóknak szánt darabokon a szalag hátoldalán – a legnagyobb karakter méretének legalább kétharmadával megegyező nagyságú karakterrel, Pantone 349C színkód szerinti zöld színnel – kötelezően feltüntetendő a „Comté clochette verte” logó és a „Comté” elnevezés.

A tömb egészben történő értékesítése esetén a sajtperemet, a sajt elnevezését feltüntető szalag alatt zöld színű, ellipszis alakú kazeinpecséttel kell ellátni, és azon fekete színű, nyomtatott betűkkel a következőket kell feltüntetni. France, Comté, az előállító üzem száma és az előállítás hónapja. Az előállítás napját a zöld kazeinpecsét közelében elhelyezett kazeinpecséten kell feltüntetni.

Bellegarde-sur-Valserine, Brénod, Ceyzériat, Champagne-en-Valromey, Hauteville-Lompnes, Izernore, Lhuis, Nantua, Oyonnax, Poncin, Saint-Rambert-en-Bugey, Seyssel és Treffort-Cuisiat járás: valamennyi település;

Ambérieu-en-Bugey járás: L’Abergement-de-Varey, Ambérieu-en-Bugey, Ambronay, Bettant és Douvres település;

Coligny járás: Bény, Coligny, Domsure, Pirajoux, Salavre, Verjon és Villemotier település;

Collonges járás: Chézery-Forens, Collonges, Confort, Farges, Lancrans, Léaz, Péron és Saint-Jean-de-Gonville település;

Gex járás: Cessy, Crozet, Divonne-les-Bains, Echenevex, Gex, Grilly, Lélex, Mijoux és Vesancy település;

Lagnieu járás: Ambutrix, Lagnieu, Saint-Sorlin-en-Bugey, Sault-Brénaz, Souclin, Vaux-en-Bugey és Villebois település;

Pont-d’Ain járás: Druillat, Journans, Neuville-sur-Ain, Pont-d’Ain, Saint-Martin-du-Mont és Tossiat település.

Amancey, Audeux, Baume-les-Dames, Besançon, Boussières, Clerval, Levier, Maîche, Marchaux, Montbenoît, Morteau, Mouthe, Ornans, Pierrefontaine-les-Varans, Pontarlier, Quingey, Roulans, Le Russey, Saint-Hippolyte és Vercel-Villedieu-le-Camp járás: valamennyi település;

Hérimoncourt járás: Autechaux-Roide, Blamont, Dannemarie, Ecurcey, Glay, Pierrefontaine-lès-Blamont, Roches-lès-Blamont és Villars-lès-Blamont település;

Pont-de-Roide járás: Dambelin, Feule, Goux-lès-Dambelin, Neuchâtel-Urtière, Noirefontaine, Péseux, Pont-de-Roide, Remondans-Vaivre, Rosière-sur-Barbèche, Solemont, Valonne, Villars-sous-Dampjoux és Vernois-lès-Belvoir település;

Beaurepaire-en-Bresse járás: Beaurepaire-en-Bresse, Sagy, Saillenard és Savigny-en-Revermont település;

Cuiseaux járás: Champagnat, Cuiseaux, Flacey-en-Bresse és Joudes település;

Pierre-de-Bresse járás: Beauvernois, Bellevesvre, Fretterans, Mouthiers-en-Bresse és Torpes település;

Seyssel járás: Challonges települései, kizárólag az „A” szakasz hatodik lapján található 562 (a) és 563 (b) jelzésű parcella.

A földrajzi terület a Jura-hegység vonulata övezte terület, amely teljes egészében mészkőfennsík, valamint ennek a területnek a szomszédos síkság egy kis részén húzódó folytatása.

Az érintett mezőgazdasági régiók megkülönböztető jegye a tápanyagszegény talaj, a domborzati elemek jelentős kiemelkedése, valamint az altalaj meszes és molassz jellege.

A terület egészét egyszerre jellemzi kontinentális éghajlat és északias éghajlat, amelyeket a téli és a nyári hőmérsékletek közötti nagy ingadozás, és az év egészében, de különösen a nyár folyamán jelentős csapadékmennyiség, valamint (a nagy nyári hőségek ellenére) alacsony éves átlaghőmérséklet és a fagyos napok nagy száma jellemez.

A környezetet hegyvidéki, illetve szubmontán vonások jellemzik, így sok a csapadék, amelynek éves mennyisége mindig meghaladja a 900 millimétert, általában pedig az 1 000 millimétert is. A csapadék mennyisége már az alacsonyabban fekvő területeken is számottevő, és a hegyvidék belseje felé haladva nő. A csapadék évszakonkénti eloszlását a száraz évszak hiánya jellemzi.

A térség részben erdővel borított, melynek fele lucfenyőerdő, részben legelőkkel borított. A terület földrajzi és éghajlati adottságai (bőséges csapadék, nyári szárazság hiánya, meszes altalaj) rendkívüli módon kedveznek a kiváló minőségű takarmánynövények termesztésének. Lehetővé teszik ugyanis a gazdag növényvilággal (különösen kétszikűekkel) és sajátos, alapvetően mészkedvelő növényvilággal jellemzett természetes legelők kialakulását.

Ebben a legeltetésnek kedvező környezetben a tejelő tehenek említett tartási módját részesítik előnyben mindaddig, amíg azt az időjárási körülmények, a talaj terhelhetősége és a fű jelenléte lehetővé teszi. Az állattenyésztők nemesítették a környezet feltételeihez alkalmazkodó Montbéliarde fajtát, amely a földrajzi területen előforduló tejelőtehén-állományoknak szinte teljes egészét képezi. A külterjes legelőgazdálkodás (a terhelhetőség, a nitrogéntartalom, a koncentrátumok stb. korlátozása révén) megőrződött. A földrajzi terület továbbá különleges „sajtkészítési kultúrával” rendelkezik. A nagyméretű sajt készítése érdekében a tej begyűjtésén alapuló sajtkészítési kultúra erős szolidaritás és a közösségi életre vonatkozó szabályok kialakulását eredményezte.

A XI. század óta a szóban forgó régió gazdálkodói szövetkezetekbe tömörültek, hogy a különböző állományaik napi tejhozamát nagyméretű sajttömbök előállításához gyűjtsék be. A tejtermelők még napjainkban is túlnyomórészt szövetkezetekbe tömörülnek, és a tejüket a feldolgozóüzemben (régi nevén: „fruitière”) gyűjtik be.

A sajt hagyományos előállítási módszerei napjainkig fennmaradtak egyrészt az állattenyésztés szintjén (a legelőgazdálkodás, valamint a kaszált fű szárításának szabályozása révén), másrészt az előállítás szintjén (az alvadék darabolásakor kamatoztatott szakértelem, az alvadék keverése és felmelegítése, valamint a sajtnak a sajtkádból való kiemelése, préselése, majd sózása, előérlelése és végül érlelése révén).

A „Comté” nyers tehéntejből készült, hevített, gyúrt tésztájú, nagy, 55–75 centiméter átmérőjű, tömb formájú, hosszú érlelési idejű és ennek köszönhetően hosszú eltarthatóságú sajt.

A „Comté” sajt zsírtartalma alacsony, ami megkülönbözteti más hevített, gyúrt tésztájú sajtoktól.

A „Comté” sajt szárazanyag-tartalma 100 grammban nem lehet kevesebb 62 grammnál, zsírmentes nedvességtartalma pedig nem haladhatja meg az 54 %-ot.

A „Comté” összetett ízvilágú sajt. Jóllehet minden tömb érzékszervekkel érzékelhető általános jellege egyforma tartományba sorolható, kijelenthető, hogy nincs két, szigorúan megegyező tömb. A „Comté” sajtban hat nagy ízcsaládot állapítottak meg (gyümölcsös, tejes, pörkölt, növényekre, illetve állatokra emlékeztető, valamint fűszeres), és ezeken az ízcsaládokon belül több mint 90 árnyalat létezik.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A kemény tésztájú, nagyméretű sajtok a hírnevükre e mostoha adottságú környéken tettek szert, ahol az erdők és a legelők együttesen vannak jelen, és ahol nem volt lehetőség más erőforrások kialakítására. Az erre a területre települt emberek számára a hosszú érlelési idejű sajt előállítása volt az egyetlen módja annak, hogy a bőséges mennyiségű nyári tejből a hosszú telek alatt elálló, tartós élelmiszert készítsenek. A régió állattenyésztői tehát egy olyan tehénfajtát nemesítettek, amely különösen alkalmazkodik a környezet feltételeihez és egy különleges sajt előállításához. A tejet a „fruitière” elnevezésű sajtüzemekben gyűjtötték be a nagyméretű és hosszú ideig elálló sajtok előállítása érdekében, melyek lehetővé tették a környék értékeinek a területen kívüli érvényre juttatását. A hevített tésztára esett választást az segítette elő, hogy a közelben jelentős mennyiségű tűzifa volt.

A legelők jellegzetességeinek a sajtok ízében való kifejeződését a termék előállításának valamennyi szakaszában alkalmazott különleges szakértelem segíti elő.

Először is a földrajzi terület természeti környezetének rendkívül változatos növényvilága kifejezetten kedvez a sajtokban jelen levő aromaösszetevők kialakulásának. Ez a változatosság az állattenyésztők külterjes legelőgazdálkodása miatt őrződik meg. A változatos növényvilág és a „Comté” sajt aromagazdagsága közötti szoros kapcsolatot egyébként két, 1994-ben készült tudományos tanulmány is igazolta. Az előállítás szintjén a zsírtartalom korlátozása lehetővé teszi a lipolízis során keletkező ízek kiküszöbölését és a „Comté” sajt sajátos aromáinak fokozását. A zsírmentes sajt minimális szárazanyag-tartalma és maximális nedvességtartalma lehetővé teszi, hogy ne kerüljön túl sok vízfelesleg a sajtba, emellett kedvez az aromák kifejeződésének. A minimális sótartalom szintén lehetővé teszi az aromák jobb kifejeződését. A nyitott sajtkádakra vonatkozó kötelezettség révén továbbra is kifejeződhet a sajtkészítési jártasság, például az alvadék feldarabolási időpontjának vagy a sajt kiemelési időpontjának a tökéletes felismerése. Végezetül a sajtérlelést végző szakember az egyes tételek érlelési feltételeinek finom kiigazításával juttatja érvényre különleges szaktudását. A sajtnak a természeti tényezők által kiváltott, a fűfélék és a mikroorganizmusok ökoszisztémája révén kifejeződő aromavilága csak hosszú ideig tartó érlelés után teljesedik ki, amelyet a „Comté” sajt érlelésére különlegesen alkalmas lucfenyődeszkák segítenek elő. A „Comté” sajt előállítása lehetővé teszi a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek fenntartását, és jelentősen hozzájárul a helyi gazdaság egyensúlyához.