Értesítés a Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2014/C 350/09)

A Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett országok) származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2014. június 30-án az AFM Aluminiumfolie Merseburg, az Alcomet AD, az Eurofoil Luxembourg S.A., a Hydro Aluminium Rolled Products GmbH, az Impold.o.o. és a Symetal S.A. (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtották be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes alumíniumfóliák teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

Az e felülvizsgálat tárgyát képező termék a legalább 0,008 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább meg nem munkált, legfeljebb 650 mm széles tekercsekben kiszerelt, 10 kg-ot meghaladó tömegű alumíniumfólia (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék), amely Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származik, és jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód alá tartozik.

3.   A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a 925/2009/EK tanácsi rendelettel (3) kivetett végleges dömpingellenes vám.

4.   A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokoláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását vagy megismétlődését és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

4.1.    A dömping folytatódásának/megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

Brazília

Minthogy a kérelmezők Brazília esetében a belföldi árakra vonatkozóan nem tudtak bizonyítékot szerezni, a rendes érték kiszámításának alapjául a Brazíliában felmerülő előállítási, értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség szolgál. A Brazíliából Unióba irányuló import jelenlegi tulajdonképpeni hiánya miatt az exportár alapjául a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az amerikai egyesült államokbeli értékesítésekor felszámított, gyártelepi alapon megállapított ára szolgál. A számtanilag képzett rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező termék (gyártelepi alapon megállapított) exportárának összehasonlítása a dömping meglétét mutatta.

A fenti összehasonlítás alapján a kérelmezők azt állítják, hogy a Brazíliából származó dömping megismétlődése valószínű.

A Kínai Népköztársaság

Mivel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak, a kérelmezők a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országra – ebben az esetben Törökországra – vonatkozó számtanilag képzett rendes érték (előállítási, értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség) alapján állapították meg. A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás az így megállapított rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szinten megállapított) exportár összehasonlításán alapul.

A dömping tényét igazoló fenti összehasonlítás alapján a kérelmezők azt állítják, hogy a Kínai Népköztársaságból származó dömping folytatódása valószínű.

4.2.    A kár folytatódásának/megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmezők meggyőző bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a Brazíliából származó behozatal esetében valószínűsíthető a kár megismétlődése, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal tekintetében pedig valószínűsíthető a kár folytatódása.

Brazília

A kérelmezők állítása szerint a kár megszűnt, és ez elsősorban az intézkedéseknek tudható be. Állításuk szerint az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődne a Brazíliából származó jelentős mértékű dömpingelt behozatal, és minden valószínűség szerint ismét károkat okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

A kérelmezők meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a Brazíliából az Unióba irányuló jelenlegi behozatali szintje – a Brazíliában működő exportáló gyártók gyártólétesítményeinek kapacitása miatt, illetve mivel az uniós piac az árszínvonal szempontjából vonzó lehetőséget kínál – valószínűleg emelkedni fog. Ez a kár megismétlődéséhez vezetne.

A Kínai Népköztársaság

A kérelmezők állítása szerint az uniós gazdasági ágazat tekintetében a kár továbbra sem szűnt meg. Meggyőző bizonyítékokat szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a Kínai Népköztársaságból származó, felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a behozatala abszolút értékét tekintve jelentős mértékű maradt.

A meggyőző bizonyítékok emellett azt mutatják, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségre, illetve alkalmazott árszintre, ami az uniós gazdasági ágazat összteljesítményének, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetének jelentős mértékű romlását idézte elő.

A kérelmezők állítása szerint valószínűsíthető a kár folytatódása. E tekintetben a kérelmezők bizonyítékkal támasztották alá, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a Kínai Népköztársaságból az Unióba irányuló jelenlegi behozatali szintje – a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók gyártólétesítményeinek kapacitása miatt, illetve mivel az uniós piac az árszínvonal szempontjából vonzó lehetőséget kínál – valószínűleg emelkedni fog.

Emellett a kérelmezők szerint az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínai Népköztársaságból dömpingelt áron történő behozatal további jelentős növekedése minden valószínűség szerint további károkat okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

5.   Az eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálatot indít.

A hatályvesztési felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán folytatódhat-e vagy megismétlődhet-e a Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett országok) származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék dömpingje, illetve az uniós gazdasági ágazatot ért károkozás.

5.1.    A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

5.1.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országokból származó exportáló gyártóit (4), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban – beleértve azon gyártókat is, melyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálatban.

5.1.1.1.   A Kínai Népköztársaság vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

Mintavétel

Tekintettel az ezen hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi exportáló gyártót – beleértve azokat is, akik nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép a Kínai Népköztársaság hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben a Kínai Népköztársaság hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, a Kínai Népköztársaság hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába kiválasztott exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és a Kínai Népköztársaság hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak, az exportáló gyártók ismert szövetségeinek és a Kínai Népköztársaság hatóságainak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell a kitöltött kérdőívet benyújtaniuk.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók).

5.1.1.2.   Brazília vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a Brazíliában működő valamennyi exportáló gyártót, valamint azok szövetségeit, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából haladéktalanul, de eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele – lehetőleg e-mailben – a kapcsolatot.

Az exportáló gyártók tekintetében a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a Brazíliában működő ismert exportáló gyártóknak, azok valamennyi ismert szövetségének és Brazília hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában az exportáló gyártóknak, és adott esetben az exportáló gyártók szövetségeinek és Brazília hatóságainak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőíveket.

5.1.2.   A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes érték meghatározására egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kerül sor.

Az előző vizsgálat során a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes érték megállapításához használt piacgazdasággal rendelkező harmadik ország Törökország volt. A jelenlegi vizsgálathoz a Bizottság e célra szintén Törökország kiválasztását tervezi. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, megfelelőnek találják-e az említett országot e célra. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az uniós piacra szállító, piacgazdasággal rendelkező országbeli beszállítók még – többek között – Oroszországban találhatók. A Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását folytató piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

5.1.3.   A független importőrök vizsgálata  (5)  (6)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság, annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi független importőrt – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.2.    A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás – Az uniós gyártókra irányuló vizsgálat

Annak megállapítása érdekében, hogy valószínűsíthető-e a kár folytatódása vagy megismétlődése az uniós gazdasági ágazatra nézve, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

Tekintettel az ezen hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak – beleértve azon uniós gyártókat is, melyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálat(ok)ban –, illetve a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően és abban az esetben, ha a dömping és az általa okozott kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége megerősítést nyer, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekről. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (7) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részleteseknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és aláírt tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „CORRESPONDENCE WITH THE EUROPEAN COMMISSION IN TRADE DEFENCE CASES” elnevezésű dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál majd velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a küldendő dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell küldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozóan további szabályokat és információkat, egyebek mellett az e-mailben benyújtandó beadványokra alkalmazandó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó utasításokban.

A Bizottság levelezési címe:

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

Ha valamely fél nem számítógép útján feldolgozott választ ad, az nem minősül az együttműködés megtagadásának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a válaszadás a kért formában indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltséggel járt volna. Az érdekelt félnek ilyen esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktába való betekintésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömping és kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével, valamint az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/degucht/contact/hearing-officer/

8.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9.   Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően történik, megállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – az intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha bármely érdekelt fél úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot – amely az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül folyna – kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

10.   A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

(1)  Értesítés – Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (2014/C 49/07) (HL C 49., 2014.2.21., 7. o.).

(2)  A Tanács 2009. november 30-i 1225/2009/EK rendelete az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (kodifikált változat) (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).

(3)  A Tanács 2009. szeptember 24-i 925/2009/EK rendelete az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 262., 2009.10.6., 1. o.).

(4)  Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(5)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. A kapcsolatban álló fél meghatározását lásd az I. melléklet 5. lábjegyzetében vagy a II. melléklet 8. lábjegyzetében.

(6)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas jellegű dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET