17.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 319/23


Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2014/C 319/10

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„OSSAU-IRATY”

EK-szám: FR-PDO-0417-01096 – 2013.2.15.

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

    A termék elnevezése

    A termék leírása

    Földrajzi terület

    A származás igazolása

    Az előállítás módja

    Kapcsolat

    Címkézés

    Nemzeti előírások

    Egyéb (részletezze)

2.   A módosítás típusa

    Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása

    Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre

    A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet, 9. cikk, (3) bekezdés)

    A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet, 9. cikk, (4) bekezdés)

3.   Módosítás(ok)

1.   A termék leírása

A kiegészített leírás részletesebben mutatja be a terméket: a sózott és érlelt, henger alakú sajt kizárólag feldolgozatlan, nem standardizált juhtejből készül.

A szöveg pontosítja a különböző formátumokat (sajtformák mérete, tömeg).

A szöveg kiegészült a következő rendelkezéssel:

„Az »Ossau-Iraty« sajt előrecsomagolt adagokban hozható forgalomba azzal a feltétellel, hogy minden egyes adagnak tartalmaznia kell a megjelölésre jellemző kérges részt, és minden egyes adagon el kell helyezni egy, a 8. pontban előírt jelzéseket tartalmazó címkét.”

Ilyen módon az „Ossau-Iraty” sajt jobban megkülönböztethető a régióban gyártott, préselt tésztájú, címke nélkül értékesíthető többi sajttól.

2.   Annak igazolása, hogy a termék a földrajzi területről származik

A termékleírás kiegészült a nyilvántartásra és az azonosításra, valamint a sajtkészítők bejelentési kötelezettségére vonatkozó bekezdésekkel. E rendelkezések meghatározzák a szükséges nyilvántartásba vételi feladatokat és az OEM-mel ellátott sajtok készítőire vonatkozó, a nyomonkövethetőség biztosítását szolgáló kötelezettségeket.

A szöveg kiegészült a termék azonosítására vonatkozó bekezdéssel:

„Minden egyes sajtot kötelező azonosító jelzéssel ellátni. Az azonosítást a formába helyezéskor a sajtba nyomott jelzés szolgálja. A nem megfelelő minőségű sajtokat a jelzés lekaparásával vonják ki a megjelölt sajtok közül.”

Az azonosítás azt a célt szolgálja, hogy az OEM-re szánt sajtokat az előállítás során a lehető legkorábban, még a címkézés előtt megkülönböztessék a többi sajttól.

3.   Az előállítás módja

A szöveg meghatározza a takarmánytermő területek karbantartásának módozatait: „Az engedélyezett szerves trágyák a következők: a komposzt, a trágya, a trágyalé, a mezőgazdasági eredetű hígtrágya, a komposztált zöldhulladék, a derítési iszap és a tejipari hulladékok. A hegyvidéki nyári legelőkön kizárólag az e térségben, elkerített területeken keletkezett állati trágya szétterítése engedélyezett. A derítési iszap terítése csak a következő feltételek mellett végezhető: földdel való azonnali lefedés, a terítést követően legalább 8 hét pihentetés és parcellánkénti analitikai nyomon követés. A legelők évi átlagos ásványi trágyázása hektáronként 100 egység nitrogénre, 60 egység foszforra és 100 egység kálisóra korlátozódik.”

Ezen intézkedések célja az intenzív állattartás korlátozása és a túlzott műtrágyázás megelőzése, amelyek felboríthatnák a legelők és a nyári hegyi legelőhelyek természetes flórájának egyensúlyát, és a vízfolyások szennyeződését okozhatnák. A derítési iszap terítése csak bizonyos feltételek mellett elfogadott, mivel ez az anyag nemkívánatos elemeket juttathat a talajba, és ily módon azok a takarmányban is megjelenhetnek.

A szöveg pontosítja az állomány (a gazdasághoz tartozó, tejtermelésre szánt juhok összessége) és a juh (november 1-jén 6 hónaposnál idősebb nőstény juh) fogalmát.

A szöveg kiegészül a következő rendelkezéssel: „Génmanipulációból származó állatok felhasználása tilos.” (A fajták helyi jellegének megőrzése érdekében.)

A szöveg kiegészül a következő mondattal: „Az állomány fejési időszaka évente legfeljebb 265 nap lehet. Szeptemberben és októberben tilos a fejés.”

Ez az intézkedés – a szezonális jelleg esetleges gyengülésének elkerülése érdekében – biztosítja a tejtermelés szezonalitását, és előír egy kötelező apasztási időszakot, amely a juhok ellés előtti megfelelő állapotához szükséges.

A szöveg kiegészül a következőkkel: „Az állomány tejhozama egy tejelési időszakban (november 1-jétől következő év október 31-ig) átlagosan legfeljebb 300 liter juhonként, és a hasznos szárazanyag mennyisége literenként átlagosan több mint 110 gramm.”

Mivel az „Ossau-Iraty” sajt előállítása természetszerűleg az extenzív rendszeren alapul, a túl intenzív termelés elkerülése érdekében a juhonkénti tejtermelést korlátozzák. A hasznos szárazanyag minimális szintje meghatározásának célja, hogy a tenyésztőket a nagy mennyiségű tejet adó állatok helyett inkább a jó minőségű tejet adó állatok kiválasztására ösztönözze.

—   A szöveg kiegészül a következőkkel: „A gazdálkodás területén tilos géntechnológiával módosított szervezeteket termeszteni; ez a tilalom a gazdálkodás állatainak takarmányul adható valamennyi növényfajra vonatkozik, illetve minden olyan növénykultúrára, amely azokat megfertőzheti.”

A módosítás arra irányul, hogy csökkentse a takarmánynövények megfertőződésének kockázatát, ugyanis a gazdálkodáshoz tartozó kérődzőket tilos transzgenikus fajtákból előállított takarmánnyal etetni. Ennek célja az, hogy e hegyvidéki termék hírében álló sajttal összefüggésben megmaradjon a takarmányozás hagyományos jellege.

—   Az állatok takarmányozásával kapcsolatosan: „a takarmányt elsősorban a nyári és a fejési időszakban használt legelők, valamint kiegészítő takarmányok és gabonák biztosítják” szövegezésű rendelkezést a következő bekezdések váltják fel:

„Az állomány takarmányozása a következő rendelkezéseknek megfelelően történik:

a takarmány elsősorban a meghatározott földrajzi területről származik; az e területen kívülről származó takarmány (a legeltetésen kívül) egy idényben átlagosan legfeljebb 280 kg szárazanyag lehet juhonként és évente;

a juhok idényenként legalább 240 napot legelnek;

a fejési időszakban azokon a napokon, amikor nem legelnek, a juhok legalább 600 gramm, a fenti 3. pontban meghatározott földrajzi területről származó szárazanyagot tartalmazó napi takarmányadagot kapnak.”

A földrajzi környezettel való kapcsolat erősítése érdekében a juhok által fogyasztott takarmány nagy része a földrajzi területről származik. A minimális napi adag meghatározása nélkül lehetséges volna, hogy az állatok 4 hónapon keresztül, sőt, éppen a termelés csúcsidőszaka alatt nem kapnak a földrajzi területről származó takarmányt.

A minimális legeltetési idő bevezetése megerősíti a termék és földrajzi területe közötti kapcsolatot, és biztosítja a régió hagyományos tenyésztési módjának tiszteletben tartását. A helyi fajták különösen hozzászoktak az egész évi legeléshez, és ez a gyakorlat egészségük megőrzéséhez szükséges. A megállapított időtartam, amely az év tizenkét hónapjából nyolcnak felel meg, jól összeegyeztethető a hegyvidéki körülményekkel.

—   A termékleírás kiegészül a következőkkel:

„—

Az alaptakarmányt a legeltetés, friss, szárított és dehidratált szálas takarmányok, szalma és erjesztett takarmány alkotja. A szalmát nem kezelik ammóniával. A juhhodályban friss takarmány formájában a következők adhatók az állatoknak: takarmányrépa, fehérrépa, répa, takarmánykáposzta, takarmányrepce, fű. A megfelelő módon betakarított zöldtakarmányt friss állapotban kell a gazdaságba szállítani. A zöldtakarmány nem melegedhet fel, mielőtt az állatoknak adják. Az etetőket az újabb adag zöldtakarmány kiosztása előtt meg kell tisztítani a megmaradt hulladéktól.”

Ezek az intézkedések azt szolgálják, hogy azok a táplálékok, amelyek révén a juhok megőrizhetik kérődző jellegüket, továbbra is a takarmány részét képezzék. A takarmányozást elsősorban az alaptakarmány összetétele, másodsorban a kiegészítők és koncentrátumok összetétele határozza meg.

—   A termékleírás kiegészül a következőkkel:

„—

erjesztett takarmányok mennyisége az állomány takarmányozásában a fejési időszakban: 2018. január 31-ig a juhoknak adott erjesztett takarmány mennyisége naponta és juhonként átlagosan legfeljebb bruttó 1,5 kg kukoricaszilázs és bruttó 1 kg bálázott takarmány vagy fűszilázs lehet; a bálázott fű szárazanyag-tartalmának legalább 70 %-nak kell lennie. 2018. február 1-jétől tilos szilázzsal etetni a juhokat, és a bálázott fű napi adagja átlagosan legfeljebb bruttó 1 kg lehet juhonként azzal a feltétellel, hogy a bálázott fű szárazanyag-tartalmának legalább 70 %-nak kell lennie.”

A cél a tej sajátos jellemzőinek megőrzése. A bizonyos mikrobiális fertőzéseknek kedvező erjesztett takarmányok felhasználása tehát csak korlátozottan engedélyezett. Esős időjárás esetén bálázott fű betakarítása helyettesítheti a szénát. A rendelkezés végrehajtásához átmeneti időszakra van szükség annak érdekében, hogy bizonyos tejtermelők olyan takarmányozási rendszert vezessenek be, amelyben a fejési időszakban kiváltható a szilázs.

—   A szöveg kiegészül a következőkkel:

„—

az alábbi feltételek mellett engedélyezett, hogy a termelő takarmánykeveréket használjon fel a gazdaságban:

az 5.2.6. pontban említett takarmányok keverése;

az alaptakarmányt alkotó összetevők és az 5.2.6. pontban említett takarmányok keverése, amennyiben azt a kiosztás napján végzik;

az alaptakarmány összetevőiből és az alaptakarmányt kiegészítő, engedélyezett alapanyagokat tartalmazó – az 5.2.6. pontban meghatározott – listán szereplő takarmányokból álló takarmánykeverék alkalmazása tilos.”

Ezen intézkedés célja, hogy megtiltsa a kereskedelmi késztakarmány alkalmazását, amelynek az eredetét és sokszor az összetételét sem tudják ellenőrizni a tenyésztők, és amelynek felhasználása a helyi földterülethez nem kötődő, a földrajzi környezethez nem kapcsolódó tenyésztési módot segítené elő.

—   A szöveg kiegészül a következő mondatokkal: „A napi takarmányadagon belül a koncentrátumok juhonként átlagosan legfeljebb 800 gramm szárazanyagot tehetnek ki. Egy idényben juhonként átlagosan legfeljebb 150 kg szárazanyagnak megfelelő koncentrátumot tartalmazhat a takarmány.”

E korlátozás célja a juhok kérődző jellegének megőrzése. A minimális legeltetési idővel és a területről származó takarmány minimális mennyiségével kapcsolatos intézkedések korlátozása hozzájárul a tájjal való kapcsolathoz, amely nagyrészt az állatok takarmányozásán keresztül jön létre. A két küszöbérték – az éves és a napi – figyelembe veszi a takarmánykészlet és a juhok ciklusainak jelentős szezonális változását.

A termékleírás ezenkívül kiegészül az engedélyezett takarmányok felsorolásával, azzal a céllal, hogy elsődlegesen a tenyésztők szaktudásából származó termékeket használják fel. Ez emellett azt is szolgálja, hogy pontos információk álljanak rendelkezésre az összetett takarmányok összeállításához felhasznált alapanyagokról.

A takarmányozás hagyományos jellegének megőrzése érdekében a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„A gazdasághoz tartozó kistermetű kérődzők takarmányozása során kizárólag a géntechnológiával nem módosított termékekből származó növények, melléktermékek és kiegészítő takarmányok használata megengedett.”

A fiatal állatok takarmányozásának – a felnőtt állatokéhoz hasonló – szabályozása érdekében a szöveg kiegészül az engedélyezett takarmányok felsorolásával:

„A bárányok elválasztás előtti etetéséhez engedélyezett táplálékok: tejtermékek, élesztők, tartósítószerek, szentjánoskenyér-hüvely. Gyógyszeres kezelés kizárólag gyógyítási céllal megengedett.”

A szöveg kiegészült a következő rendelkezéssel:

„Szeptemberben és októberben tilos sajtot készíteni.”

Ez megerősíti az „Ossau-Iraty” sajt előállításának szezonális jellegét, amely a novembertől/decembertől júniusig/júliusig – néha augusztusig – tartó tejtermelési időszakhoz igazodik.

A „háztáji sajt esetében nyersen dolgozzák fel” kifejezés helyébe a következő mondatok lépnek:

„A tejet tilos az alvasztást megelőzően a vizes rész részleges eltávolításával koncentrálni. A tej hőkezelése a nem háztáji előállítás során engedélyezett.”

E rendelkezés megerősíti, hogy a tejet nyersen, a hőkezelésen kívül – mely eljárás a háztáji sajt esetében továbbra is tiltott – más kezelést nem alkalmazva kell feldolgozni, a jelenleg szokásos eljárásnak megfelelően.

„Az alvadékdarabokat üstben keverve 36–44 °C-ra melegítik” rendelkezés helyébe a következő szövegrész lép:

„A sajt előállítása kizárólag a következő szakaszokat foglalja magában:

háztáji előállítás esetén engedélyezett az alvadék csalánon keresztül történő átszűrése,

a tejhez kizárólag a következő, nem géntechnológiai módosításból származó anyagok adhatók hozzá: tejoltó, kalcium-klorid (10 liter tejhez legfeljebb 3 cm3), víz, nemes baktériumkultúrák, élesztőgombák, penészgombák,

a beoltást a háztáji előállítás során a legkorábbi fejést követő 40 órán belül, a nem háztáji előállítás során a legkorábbi fejést követő 48 órán belül kell elvégezni; a beoltást 28 és 35 °C közötti hőmérsékleten, minden 10 liter tejhez – literenként 520 mg kimozint tartalmazó referencia-tejoltó esetén – legfeljebb 3 cm3 tejoltó hozzáadásával kell végezni; a tejoltó feloldása céljából ivóvíz hozzáadása engedélyezett,

az alvasztást, az alvadék darabolását, keverését, melegítését és újramelegítését legfeljebb 44 °C-on kell végezni; a keverés időtartama legfeljebb egy óra lehet; a kapott alvadékdarabok mérete legfeljebb 1 cm3 lehet,

a laktózmentesítés nem háztáji előállítás során engedélyezett: a kivont szérum mennyisége nem haladhatja meg az előállításhoz felhasznált tej űrtartalmának 25 %-át, az alvadékhoz hozzáadott ivóvíz mennyisége nem haladhatja meg az előállításhoz felhasznált tej űrtartalmának 25 %-át, és e víz hőmérsékletének 25 és 60 °C között kell lennie,

a formázás szövettel készült perforált sajtformákban vagy mikroperforált sajtformákban történik (25,5–26 cm átmérőjű, 9–12 cm magas formákban, vagy kisebb méretű, 18–20 cm átmérőjű, 7–10 cm magas formákban; a háztáji sajt 24–28 cm átmérőjű, 9–15 cm magas formákban készíthető),

préselés: a háztáji sajtot e művelet során legalább egyszer megfordítják,

a sajt kivétele a formából: e műveletre akkor kerül sor, amikor a sajt pH-ja legfeljebb 5,5,

sózás száraz sóval vagy sófürdőben; a száraz sózás legfeljebb 15 °C környezeti hőmérsékleten történik, időtartama sajtkilogrammonként legfeljebb 24 óra lehet; a sófürdő vízből és (literenként legfeljebb 330 gramm) sóból áll, ezenkívül tartalmazhat ecetsavat és/vagy tejsavat; pH-ja legfeljebb 5,5 lehet; a sófürdőben történő sózás időtartama sajtkilogrammonként legfeljebb 12 óra lehet; a sófürdő hőmérséklete legfeljebb 15 °C lehet; a sófürdő szűrése megengedett.”

Mivel az alvadékdarabok üstben történő keverését és melegítését magában foglaló egyetlen szakasz leírása nem merítette ki teljes mértékben a termék előállítási módjának leírását, a módosított szöveg pontosan meghatározza a sajtkészítés minden egyes szakaszát, a tej feldolgozásának kezdetétől a sózásig. A különösen a betartandó időtartamokra és hőmérsékletekre vonatkozó célértékeket a sajtüzemekben jelenleg folytatott eljárásoknak megfelelően határozták meg. Ezenkívül mivel a jelenleg hatályos termékleírás a laktózmentesítésre vonatkozó feltételeket nem határozza meg, a módosított szöveg a kivont szérum maximális mennyisége, a hozzáadott víz maximális mennyisége és a hőmérséklet tekintetében szabályozza ezt a különböző tejek keverékére vonatkozó, ezért kizárólag tejüzemekben történő sajtgyártás során alkalmazott eljárást.

Másfelől, a módosított szöveg általánosan szabályozza a sajtok kezelését és adalékanyagait. Felmerült ugyanis, hogy egyes eljárások, amelyek némelyike a kezelésekkel és adalékokkal kapcsolatos, hatással lehetnek az „Ossau-Iraty” sajt sajátos jellemzőire.

Annak érdekében tehát, hogy a jövőbeni gyakorlatok ne befolyásolják hátrányosan a termék jellemzőit, szükségesnek tűnt, hogy a termékleírás meghatározza a tejek tekintetében és az „Ossau-Iraty” sajt előállítása során alkalmazott kezelésekre és adalékokra vonatkozó jelenlegi gyakorlatokat.

A szöveg a következő rendelkezésekkel egészült ki:

„Tilos az alapanyagok, a gyártásban lévő termékek, az alvadék vagy a friss sajt Celsius-fokban mért negatív hőmérsékletének fenntartásával történő tartósítása.

A következő feltételek betartása esetén engedélyezett a sajtok légmentes tárolása:

a sajtok légmentes tárolását a sófürdőből való kivételt vagy a sózást követő 10 napon belül meg kell kezdeni;

a tárolási hőmérsékletnek a légmentes tárolás teljes időtartama alatt 0 °C és 4 °C között kell lennie;

a tárolás maximális időtartama 10 hónap, és az év folyamán gyártott valamennyi sajtot legkésőbb az adott év december 20-ig ki kell venni a vákuumból;

légmentes tárolás esetén az érlelési idő a vákuumból való kivétel napján kezdődik.”

Tilos a sajt érzékszervi tulajdonságait módosító fagyasztás. A légmentes tárolás – a tejtermelés és ebből következően a sajtgyártás szezonális jellege ellenére – egész évben lehetővé teszi a sajt érlelését és forgalmazását. A friss sajt légmentes tárolása várakozási időnek tekintendő, mivel ez az időszak nem számít bele az érlelési időbe.

„Az érlelés az eredetmegjelölés szerinti területen történik 90 napon keresztül, mely időtartam a kisméretű »Ossau-Iraty« sajt esetében 60 napra csökkenthető” rendelkezést a következő váltja fel:

„Az eredetmegjelölés szerinti területen végrehajtott érlelés minimális időtartama a 4–7 kilogrammos sajtok esetében 120 nap, a 2–3 kilogrammos sajtok esetében 80 nap. Az érlelési hőmérséklet 6–15 °C. Az érlelő helyiség páratartalma több mint 75 %.”

Az érlelési idő meghosszabbítása erősíti a termékek karakterét. Továbbá az érlelés minél jobb szabályozása érdekében a termékleírás pontosítja annak módját.

A szöveg kiegészül a sajtok hagyományos kezelését leíró következő rendelkezéssel:

„Az érlelés során a sajtokat megfordítják és átkefélik. A keféléshez vizet, sót, felületi erjesztőanyagokat és pirospaprika-pürét lehet felhasználni.”

A hagyományos eljárás megerősítése érdekében tilos felületi színezőanyagokat és natamicint (E235) használni. A polivinil-acetát használatára vonatkozó tilalom hatályba léptetéséhez 2014. november 1-jéig tartó felkészülési időszakra van szükség, hogy a gazdasági szereplőknek legyen idejük alternatív megoldások bevezetésére.

4.   A címkézés sajátosságai

A termékleírás új szövege egyértelműbben előírja a termékek kötelező címkézését és a betűméreteket.

Az INAO logójának kötelező feltüntetése megszűnik és azt az Európai Unió OEM szimbólumának kötelező feltüntetése váltja fel, ezenkívül a címkén szerepeltethető az „appellation d’origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) felirat.

A „fermier” (háztáji) és „montagne” (hegyvidéki) jelölések feltüntetésének lehetősége, és az azok használatára vonatkozó feltételek megszűnnek, mivel e rendelkezések már nem megfelelőek.

5.   Nemzeti előírások

A szöveg kiegészül a termékleírás főbb ellenőrizendő pontjaival.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (3)

„OSSAU-IRATY”

EK-szám: FR-PDO-0417-01096 – 2013.2.15.

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés

„Ossau-Iraty”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország.

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Ossau-Iraty” kizárólag feldolgozatlan, nem standardizált és beoltott juhtejből készített sajt. A sajt sózott és érlelt, henger alakú, tésztája kissé préselt, nem hevített, oldala egyenes vagy kissé domború, zsírtartalma a száraz kivonatban legalább 50 %, szárazanyag-tartalma pedig – 100 gramm sajtra vetítve – nem lehet kevesebb 58 grammnál. A háztáji „Ossau-Iraty” sajtot kizárólag nyers tejből készítik.

A sajtformák méretei és a sajtok tömege:

25,5–26 cm átmérőjű, 9–12 cm magas formák a 4–5 kg-os érlelt sajtokhoz,

vagy 18–20 cm átmérőjű, 7–10 cm magas formák a 2–3 kg-os érlelt sajtokhoz.

A háztáji „Ossau-Iraty” sajt készülhet a fent leírt méretű sajtformákban, vagy nagyobb formátum esetén 24–28 cm átmérőjű, 9–15 cm magas formákban, mely utóbbi esetben a sajt tömege elérheti a 7 kg-ot.

A sajttészta színe az érleléstől függően az elefántcsontszíntől a borostyános krémszínig terjedhet. A sajt felülete sima, állaga a szilárdtól az omlósig terjed. A sajton néhány kisebb méretű lyuk mutatkozhat.

Kérgének színe a narancsos sárgától a szürkéig terjed.

Az érlelés a 2–3 kg-os sajtok esetében legalább 80 napig, a 4–7 kg-os sajtok esetében 120 napig tart.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az „Ossau-Iraty” sajtot kizárólag basco-béarnaise vagy Manech fekete fejű vagy Manech vörös fejű juhok tejéből készítik.

Az állomány tejhozama egy tejelési időszakban (november 1-jétől következő év október 31-ig) átlagosan legfeljebb 300 liter juhonként. A tejtermelés szezonális: az állomány fejési időszaka évente legfeljebb 265 nap lehet, és szeptemberben és októberben a fejés tilos.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

Az állomány takarmánya elsősorban a meghatározott földrajzi területről származik. Az e területen kívülről származó takarmány (a legeltetésen kívül) egy idényben átlagosan legfeljebb 280 kg szárazanyag lehet juhonként.

Az alaptakarmányt a legeltetés, friss, szárított és dehidratált takarmányok, szalma és erjesztett takarmány alkotja. Az állomány takarmányozását az alaptakarmány és a kiegészítő takarmányok alapanyagait tartalmazó jegyzék alapján kell összeállítani. Az állomány takarmányozását nem transzgenikus termékek biztosítják.

A juhok évente legalább 240 napot legelnek. A fejési időszakban, azokon a napokon, amikor nem legelnek, a juhok legalább 600 gramm, a földrajzi területről származó szárazanyagot tartalmazó napi takarmányadagot kapnak.

Az állomány fejési időszakban történő takarmányozására a következők vonatkoznak:

2018. január 31-ig a juhoknak adott erjesztett takarmány mennyisége naponta és juhonként átlagosan legfeljebb bruttó 1,5 kg kukoricaszilázs és bruttó 1 kg bálázott takarmány vagy fűszilázs lehet,

2018. február 1-jétől tilos szilázzsal etetni a juhokat, és a bálázott fű napi adagja átlagosan legfeljebb bruttó 1 kg lehet juhonként.

A két rendelkezés azzal a feltétellel alkalmazandó, hogy a bálázott fű szárazanyag-tartalmának legalább 70 %-nak kell lennie.

A napi takarmányadagon belül a koncentrátumok juhonként átlagosan legfeljebb 800 gramm szárazanyagot tehetnek ki. Egy idényben a takarmány juhonként átlagosan legfeljebb 150 kg szárazanyagnak megfelelő koncentrátumot tartalmazhat.

Tilos transzgenikus növényeket termeszteni a gazdálkodások azon területein, amelyeket OEM-mel ellátott termékek előállítására szánt tej termelésére használnak fel. Ez a tilalom a gazdálkodáshoz tartozó állatoknak takarmányul adható valamennyi növényfajra vonatkozik, illetve minden olyan növénykultúrára, amely azokat megfertőzheti.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A juhtej termelése, valamint a sajt előállítása és érlelése a földrajzi területen belül történik.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az „Ossau-Iraty” sajt előrecsomagolt adagokban hozható forgalomba azzal a feltétellel, hogy minden egyes adagnak tartalmaznia kell a megjelölésre jellemző kérges részt, és minden egyes adagon el kell helyezni egy, az alábbi 3.7. pontban előírt jelzéseket tartalmazó címkét.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban előírt feliratokon kívül valamennyi sajt címkéjén fel kell tüntetni az eredetmegjelölést, a címkén szereplő legnagyobb betűméret legalább kétharmadának megfelelő betűmérettel.

A sajtok címkéjén kötelezően fel kell tüntetni az Európai Unió „OEM” szimbólumát.

A címkén szerepeltethető az „appellation d’origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) felirat.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi területet az alábbi települések vagy településrészek alkotják:

Pyrénées-Atlantiques megyében:

Accous, Anglet, Aramits, Arudy, Biarritz, Bidache, Espelette, Hasparren, Hendaye, Iholdy, Laruns, Lasseube, Mauléon-Licharre, Navarrenx, Nay, Oloron, Saint-Etienne-de-Baïgorry, Saint-Jean-de-Luz, Saint-Jean-Pied-de-Port, Saint-Palais, Sauveterre-de-Béarn, Tardets-Sorholus, Ustaritz kantonok valamennyi községe;

Aressy, Assat, Auterrive, Ayherre, Bellocq, Bérenx, Bosdarros, Briscous, Carresse-Cassaber, Castagnède, Castetner, Cuqueron, Escos, Gan, Gelos, Hours, Isturits, Jurançon, Laà-Mondrans, La Bastide-Clairence, Labastide-Villefranche, Labatmale, Lahonce, Lahourcade, Lanneplaà, Léren, Loubieng, Lucgarier, Lucq-de-Béarn, Mazères-Lezons, Meillon, Monein, Mouguerre, Mourenx, Narcastet, Noguères, Ozenx-Montestrucq, Parbayse, Rontignon, Saint-Dos, Saint-Faust, Saint-Pé-de-Léren, Saint-Pierre-d’Irube, Salies-de-Béarn, Salles-Mongiscard, Sarpourenx, Sauvelade, Uzos, Vielleségure, Villefranque községek;

Abos, Abidos, Arbus, Argagnon, Artigueloutan, Artiguelouve, Barzun, Bayonne, Bésingrand, Biron, Bizanos, Castétis, Denguin, Espoey, Gomer, Idron, Lacq, Labastide-Cézeracq, Lagor, Lahontan, Laroin, Lée, Lescar, Livron, Lons, Maslacq, Mont, Nousty, Orthez, Os-Marsillon, Ousse, Pardies, Pau, Pontacq, Siros, Soumoulou, Tarsacq, Urcuit, Urt községek területének egy része.

A fenti községek térképei a polgármesteri hivatalokban találhatók.

E községek az Ousse és a Gave de Pau folyó bal partján, majd lejjebb, a folyók összefolyása után a Gaves Réunis és az Adour folyó bal partján fekszenek, Lons község területének egy része pedig a Gave de Pau jobb partján terül el.

Hautes-Pyrénées megye Pyrénées-Atlantiques megyével határos községei: Arbéost, Arrens-Marsous, Ferrières.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Az eredetmegjelölés szerinti terület Francia Baszkföld és Béarn hegyeit és a hegyek lábánál fekvő területeit foglalja magában.

A földrajzi terület természeti viszonyai, óceáni éghajlata és az arra jellemző rendszeres és bőséges (évente legalább 1 200 mm, de akár 1 800 mm) csapadék, valamint a viszonylag kis hőingadozás kedveznek a legelőknek és ennélfogva a tejelő juhok tenyésztésének. Ezenkívül a domborzati viszonyok – dombok, alacsony és középhegységek, magasan fekvő területek – is az állattenyésztés, különösen annak extenzív formája felé terelték a mezőgazdaságot.

A tejtermeléshez hagyományos juhfajtákat használnak. A helyi fekete fejű Manech, vörös fejű Manech és a Basco-béarnaise fajták különösen jól alkalmazkodtak a földrajzi terület viszonyaihoz, azaz a fű- és szénaalapú takarmányhoz, illetve az igen csapadékos éghajlathoz, amely ellen szinte vízhatlan gyapjukkal védekeznek. A juhok a hóeséses és a szélsőséges időjárású napokat kivéve télen is minden nap legelnek, és jól alkalmazkodtak a transzhumáló állattartáshoz, amelyet az állomány háromnegyedével folytatnak. E helyi fajták csak télen, tavasszal és nyár elején adnak tejet.

A sajt előállításának módját a szezonális tejeléshez igazították, így szeptemberben és októberben tilos a fejés és a sajtkészítés.

A földrajzi terület juhainak teje rendkívül gazdag, így az előállítási mód literenként átlagosan több mint 110 gramm hasznos szárazanyagot (zsír + fehérje) biztosít.

A sajtkészítési eljárást és paramétereket a tej e tulajdonságához igazították. A sajttészta az érlelőpincébe helyezéskor ily módon alkalmas az átalakulásra, azaz az érlelés során végbemenő lipolízisre és proteolízisre.

A sajtkészítők érlelési eljárása (a sajt megfordítása, lekefélése, a gombaölők használatának tilalma) hozzájárul ahhoz, hogy a sajt felszínén olyan hasznos flóra tenyésszen, amely elősegíti az aromák kialakulását.

5.2.   A termék sajátosságai

Az „Ossau-Iraty” kissé préselt tésztájú, a „tomme” sajtokhoz hasonló alakú, egyenes vagy kissé domború oldalú juhsajt. Kérge kemény, néhány milliméter vastag, színe a narancsos sárgától a szürkéig terjed. Az „Ossau-Iraty” sajt tömege legalább 2 kilogramm, ezért érlelési ideje hosszú, a mérettől függően 80–120 nap.

A sajttészta színe az érleléstől függően az elefántcsontszíntől a borostyános krémszínig terjed. Textúrája sima, szilárd, omlós, állaga a krémestől a keményig terjedhet. A sajton néhány kisebb méretű lyuk mutatkozhat.

Illata finom, néha virágok és gyümölcsök illatára emlékeztet. Íze kiegyensúlyozott, a savas és zsíros jegyek közötti egyensúlyt mutat, intenzív, nem túlzottan sós, gyakran a mogyoró és gyümölcsök aromáját idézi.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A földrajzi területet Francia Baszkföld és Béarn hegyei és a hegyek lábánál fekvő területek alkotják, amelyeket nagyrészt természetes és időszakos rétek borítanak, mind azokon a hegyvidéki területeken, ahol az állomány nagy részét nyaranta legeltetik, mind a gazdaságok területén, ahol a tenyésztők mindenekelőtt a legeltetéshez és széna előállításához szükséges takarmányt termesztenek.

Ez a növénytakaró biztosítja a földrajzi területről származó, nagyrészt szénából, sarjúból és különböző legelői növényfajtákból álló takarmány előállítását.

A takarmánykészletet kizárólag helyi juhfajták (fekete fejű Manech, vörös fejű Manech és basco-béarnaise) tenyésztése révén hasznosítják.

A helyi fajták felhasználása, a legeltetésen és a szénafogyasztáson alapuló takarmányozás és az intenzív állattartást korlátozó tenyésztési körülmények sajtkészítéshez kiválóan alkalmas tej termelését teszik lehetővé.

A Pireneusok nyugati részén már legalább a középkor óta készítenek juhsajtot. A XIV. századból származó földbérleti szerződések és a XV. század elején kelt közjegyzői iratok tanúskodnak a régióban folytatott juhsajtkészítésről.

A magashegyi nyári legelők és a völgyek közötti nehéz közlekedés hamar arra késztette a pásztorokat, hogy a tejből helyben sajtot készítsenek, amit értékesítés céljából leszállíthattak a völgybe.

Az „Ossau-Iraty” a „préselt, nem hevített” tésztájú sajtok kategóriájába tartozik: több kilogrammos tömege, préselt tésztája, alakja és a viszonylag kemény kéreg kialakulását eredményező hosszú érlelési ideje könnyen szállítható termékké teszi ezt a sajtot. Eltarthatósága miatt egész évben fehérjedús táplálékot biztosított a pásztornak és családjának.

A közlekedés ma már sokkal egyszerűbb, ám a hosszú érlelés hagyománya fennmaradt. A sokféle aromát magukban foglaló sajtok jellegzetességei a megfelelő gyártási eljárásnak, többek között a hosszú érlelésnek köszönhetően mutatkoznak meg.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCOssau-Iraty.pdf


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(4)  Lásd a 3. lábjegyzetet.