Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2014/C 196/07)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2014. május 13-án nyújtotta be az EUROFER (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, akiknek gyártása a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek teljes közösségi gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék a síkhengerelt, rozsdamentes acélból készült, hidegen hengerelt (hidegen tömörített) de tovább nem megmunkált termék (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról (a továbbiakban: érintett országok) származó, a jelenleg a 7219 31 00, 7219 32 10, 7219 32 90, 7219 33 10, 7219 33 90, 7219 34 10, 7219 34 90, 7219 35 10, 7219 35 90, 7220 20 21, 7220 20 29, 7220 20 41, 7220 20 49, 7220 20 81 és a 7220 20 89 KN-kód alá besorolt vizsgált termék. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve – a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak, a panaszos a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban, ebben az esetben az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott ár alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így megállapított rendes értéknek és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi alapon megállapított) exportáraknak az összehasonlításán alapul.

A tajvani belföldi árakra vonatkozó megbízható adatok hiányában a dömpingre vonatkozó állítás a vizsgált termék számtanilag képzett rendes értékének (gyártási költségek, értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség) és az Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi alapon megállapított) exportárának összehasonlításán alapul.

Az ezen az alapon kiszámított dömpingkülönbözet mindkét érintett ország tekintetében jelentős.

4.   A kárra és az okozati kapcsolatra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségre, az általa felszámított értékesítési árakra, továbbá piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy – a tagállamok értesítését követően – megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri az érintett országokból származó vizsgált termék exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

5.1.1.1.   Az érintett országok vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országokban, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az érintett országok hatóságaival, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt –eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett országok hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül be kell nyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (3).

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra. Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám. A nem piacgazdasággal rendelkező ország exportáló gyártói, amelyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek esetükben, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem); ebben az esetben az erre szolgáló igénylőlapot az 5.1.1.2. szakasz b) pontjában meghatározott határidőkön belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, ha például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.1.2.   A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

a)   Piacgazdasággal rendelkező ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. Ennek érdekében a Bizottságnak megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság ideiglenesen az Amerikai Egyesült Államokat választotta ki erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján piacgazdasággal rendelkező, az uniós piacra szállító ország még India, Dél-Afrika, Dél-Korea és Tajvan. A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását folytató egyéb, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

b)   A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az érintett országban működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt, ilyen irányú kérelmet nyújthatnak be (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet (4) 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával kell kiszámítani.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld a Kínai Népköztársaságban működő, a mintavételre kiválasztott exportáló gyártók mindegyikének, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó valamennyi együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók minden ismert szövetségének, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságainak. A Bizottság kizárólag azokat a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat vizsgálja, amelyeket a Kínai Népköztársaságban működő mintába felvett exportáló gyártók nyújtottak be, valamint olyan mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók, akiknek az egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelemét elfogadták.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintavételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítés napjától számított 21 napon belül be kell nyújtania a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

5.1.2.   A független importőrök vizsgálata  (5)  (6)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országokbeli független importőreit, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és tényszerűen meg kell vizsgálni a dömpingelt behozatal mennyiségét, az uniós piac áraira gyakorolt hatását, valamint ezen behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy működjenek közre a bizottsági vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az ismert szövetségeiknek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően, abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottság részére az uniós érdekről. Az információ tetszőleges formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek beküldésére és a levelezésre vonatkozó utasítások

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – „Limited” (korlátozott hozzáférés) jelöléssel (7) kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és aláírt tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek kifejezik beleegyezésüket a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „CORRESPONDENCE WITH THE EUROPEAN COMMISSION IN TRADE DEFENCE CASES” elnevezésű dokumentumban foglalt elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályok tekintetében: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál majd velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a küldendő dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell küldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozóan további szabályokat és információkat, egyebek mellett az e-mailen keresztül történő beadványokra alkalmazandó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó utasításokban.

A Bizottság levelezési címe:

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények felhasználására kerül sor, előfordulhat, hogy számára az eredmény kedvezőtlenebb lehet, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmulasztása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a válaszok kívánt formában történő benyújtása indokolatlan mértékű többletterhet vagy indokolatlan többletköltséget jelentene számára. Az érdekelt félnek haladéktalanul kapcsolatba kell lépnie a Bizottsággal.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktába való betekintésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/degucht/contact/hearing-officer/

8.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított legkésőbb 9 hónapon belül lehet bevezetni.

9.   A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Exportáló gyártó az érintett országokbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(3)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(4)  Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntéseket és a költségeket a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakítják; ii. a vállalkozások egy átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(5)  A mintába kizárólag az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyeket kizárólag kizárólag akkor kell egymással kapcsolatban állónak tekinteni, ha: egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET