28.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 89/57 |
Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján
2014/C 89/09
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.
HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK (HKT) BEJEGYZÉSE IRÁNTI KÉRELEM
A TANÁCS 509/2006/EK RENDELETE
a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről (2)
„ЛУКАНКА ПАНАГЮРСКА” (LUKANKA PANAGYURSKA)
EK-sz.: BG-TSG-0007-01099-28.02.2013
1. A kérelmező csoportosulás neve és címe
A csoportosulás vagy a szervezet neve: Sdruzhenie „Traditsionni surovo-susheni mesni produkti”
Cím:
bul. „Shipchenski prohod”, bl. 240, vh. А, et. 3, ap. 6 |
1111 Sofia |
BULGARIA |
Tel. +359 29712671
Fax +359 29733069
E-mail: office@amb-bg.com
2. Tagállam vagy harmadik ország
Bulgária
3. Termékleírás
3.1. Bejegyzendő elnevezés(ek) (az 1216/2007/EK rendelet 2. cikke)
„ЛУКАНКА ПАНАГЮРСКА” (LUKANKA PANAGYURSKA)
3.2. Az elnevezés
☒ |
önmagában különleges |
|
a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer különleges tulajdonságát fejezi ki |
A „lukanka panagyurska” név önmagában különleges, eredete Panagyuriste városához köthető, ahol a terméket először előállították. A „lukanka panagyurska” néven nagy népszerűségre szert tett hústerméket a hagyományos recept és technológia szigorú követése mellett egész évben készítik szerte Bulgáriában anélkül, hogy az évszakok sajátosságai és a földrajzi viszonyok befolyásolnák a termék minőségét és jellemzőit. Ez a gyakorlat ma is érvényesül a „lukanka panagyurska” előállításában.
A „lukanka” szó eredete a 19. századig nyúlik vissza. Egy referenciamunka (Marinov: Kak be sazdadena bulgarskata lukanka (Marinov: Hogyan született a bolgár lukanka?), Hranitelna promishlenost, 1. kötet, 40. o., Szófia, 1975) szerint a „lukanka” elnevezés először azokban a receptekben jelent meg, amelyek hagyma hozzáadásával készülő húsételeket írnak le (a „lukanka” szó töve a „luk” („лук”), ami bolgárul hagymát jelent). A „lukanka” elnevezés a későbbiekben is fennmaradt, jóllehet a hagyma már nem szerepelt az összetevők között. A „lukanka panagyurska” receptjét és az elkészítésére vonatkozó minőségi követelményeket 1958-ban szabványosították a bolgár állam 2589-58. számú szabványában, és e követelmények a mai napig változatlanok maradtak.
3.3. Igényli-e a kérelmező az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján az elnevezés fenntartását?
☒ |
Bejegyzés az elnevezés fenntartásával |
|
Bejegyzés az elnevezés fenntartása nélkül |
3.4. A termék típusa
1.2. osztály: |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
3.5. A 3.1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése)
A „lukanka panagyurska” frissen darált szarvasmarha- (ez adott esetben bivalyhússal helyettesíthető) vagy sertéshúsból adalékanyagok és természetes fűszerek hozzáadásával készített nyers, szárított, préselt hústermék, amelyet 50 mm átmérőjű, a töltelékhez szorosan hozzátapadó természetes bélbe vagy műbélbe töltenek. A műbélbe töltött „lukanka panagyurska” alakja egyenes, két végén zsineggel vagy szorítókapoccsal zárják le; ha a terméket természetes bélbe (szarvasmarha vastagbelébe vagy juh vakbelébe) töltik, akkor alakja kissé görbült és a két végét zsineggel zárják le. A vágásfelület szabályos, egyenletes, mélyedések nélküli, színe vörös-barnásvörös, szabályosan eloszló 2–4 mm-es, fehér vagy világos rózsaszín szalonnadarabokkal. Állaga telt és rugalmas. Íze enyhén sós, jellegzetes, a fűszerek erőteljes aromája jól érezhető.
A „lukanka panagyurska” a héj eltávolítása után közvetlenül fogyasztható.
Fizikai-kémiai tulajdonságai a következők:
— |
nedvességtartalom a teljes tömeg százalékában: legfeljebb 35 %, |
— |
zsírtartalom a teljes tömeg százalékában: legfeljebb 42 %, |
— |
teljes fehérjetartalom a szárazanyag százalékában (Kjeldahl szerint): legalább 28 %, |
— |
nátrium-klorid a teljes tömeg százalékában: legfeljebb 4,6 %, |
— |
pH: legalább 5,4. |
A „lukanka panagyurska” egészben, darabolva vagy szeletelve, vákuum- vagy védőgázas csomagolásban hozható forgalomba.
3.6. A 3.1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt mezőgazdasági termék vagy élelmiszer előállítási módjának leírása (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése)
A „lukanka panagyurska” receptje 100 kg töltelékhez:
60 kg, legfeljebb 10 % zsírtartalmú friss marhahús (amely ugyanahhoz a fajtához tartozó friss bivalyhússal helyettesíthető);
20 kg, legfeljebb 5 % zsírtartalmú friss sertéshús (sovány sertéshús);
20 kg, legfeljebb 50 % zsírtartalmú friss sertéshús (sertésdagadó).
természetes fekete- vagy fehérbors: 300 g;
természetes kömény: 300 g.
cukor: 300 g;
nátrium-klorid: 2,3 kg;
tartósítószer: 100 g kálium-nitrát vagy 85 g nátrium-nitrát
(megjegyzés: 100 g kálium-nitrátnak 85 g nátrium-nitrát felel meg);
antioxidáns: 50 g aszkorbinsav (E300).
Az erjesztőbaktériumok (élesztők) használata szintén engedélyezett.
Bél: 50 mm átmérőjű természetes bél (sózott marha vastagbél vagy juh vakbél) vagy műbél.
Kötözőzsineg vagy szorítókapocs.
A „lukanka panagyurska” előállításához 5,6–6,2 pH-értékű friss marhahúst (ez bivalyhússal helyettesíthető) és sertéshúst használnak. A kicsontozott, szeletelt és típusa és minősége alapján szortírozott sertés- és marhahúst (vagy bivalyhúst) kézzel vagy géppel darabolják. A feldarabolt húst a mechanikus feldolgozás előtt a recept szerint kimérik. A feldarabolt marhahúst (vagy bivalyhúst) és sertéshúst a recept szerint kimérik, majd az alábbi három módszer egyikével megdarálják:
— |
darálás darálógéppel és keverés kutterrel, |
— |
darálás darálógéppel és keverés keverőgéppel, |
— |
darálás és keverés kutterrel. |
A darálás során az összes fűszert és adalékanyagot (só, kálium-nitrát vagy nátrium-nitrát, cukor, aszkorbinsav, fűszerek [természetes fekete- vagy fehérbors, természetes kömény] és erjesztőbaktériumok [élesztők] hozzákeverik a húshoz, a receptben előírt mennyiségben.
A keveréket gépi úton marha vastagbélbe, juh vakbélbe vagy műbélbe töltik, és azt a két végén zsineggel vagy szorítókapoccsal lezárják. A töltést követően a „lukanka panagyurska”-t fa- vagy fémrudakra vagy -gerendákra függesztik, és ezeket görgős hústartó állványokra helyezik. A terméket két vagy három napig 8–24 °С hőmérsékleten és 65–90 % relatív páratartalom mellett szárítják és csepegtetik, majd szárítókamrákba helyezik. A lukanka szárítása 12–17 °C hőmérsékleten és 70–85 % relatív páratartalom mellett történik természetes levegőjű vagy klimatizált szárítókamrákban, ahol lehetőség van a levegő paramétereinek szabályozására. A szárítás és az érlelés során a terméket kétszer vagy háromszor fatáblás prés segítségével lepréselik. A préselés 12–24 óráig tart. A technikus szemrevételezéssel állapítja meg, hogy a termék a préseléshez megfelelő állapotban van-e. Az első préselésre akkor kerül sor, amikor tapintással megállapítható, hogy a termék alsó része és felszíne eléggé száraz, és a szalonnadarabok enyhén kitüremkednek a héj alatt. Az ezt követő préselések esedékességét a technikus határozza meg. A mechanikus préselés következtében a termék hőmérséklete kissé megemelkedik, és ennek, illetve a felszínen kicsapódó nedvességnek köszönhetően a felületén fehér színű nemespenész alakul ki. A préseknek meg kell felelniük a hagyományos előállításhoz kapcsolódó bizonyos követelményeknek. Nem csupán a fizikai terhelést kell tűrniük, hanem fel kell venniük a leadott nedvességet, ezért természetes anyagból (fából) készülnek, amely tisztítható és szárítható.
A „lukanka panagyurska” előállításának technológiai folyamata 20–30 napig tart, amíg a nedvességtartalom 35 % alá csökken, és amíg ki nem alakul az a késztermék, amelynek mennyisége nem haladja meg a felhasznált hús mennyiségének 60 %-át.
3.7. A mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer különleges tulajdonsága (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése)
A „lukanka panagyurska” tulajdonságai a következők:
— |
jellegzetes külső megjelenés – száraz, fehér réteggel (fehér színű nemespenésszel) borított felszín, amely annak a jele, hogy az érlelés és a szárítás technológiai folyamata megfelelően ment végbe, |
— |
a préselés következtében kialakult lapított forma; alakja megkülönbözteti a terméket a többi, darált húsból készült nyers, szárított hústerméktől, amelyek henger vagy hasáb alakúak, |
— |
enyhén sós, erőteljes fűszeres jegyekkel kiegészülő jellegzetes aroma és íz; a felhasznált hús sajátos íze és aromája, valamint a hozzáadott kömény és a fekete- vagy fehérbors aromája a „lukanka panagyurska”-t megkülönbözteti az azonos kategóriába tartozó hasonló termékektől, amelyeket fokhagymával, kardamommal, jamaikai borssal és szerecsendióval ízesítenek, |
— |
jellegzetes, ellipszis alakú vágásfelület, amely különbözik a többi nyers és szárított termék kör alakú vagy szögletes vágásfelületétől; a „lukanka panagyurska” szerkezetét a marhahús (vagy bivalyhús) és a sertéshús együttes felhasználásának köszönhető vörös-vörösesbarna szín jellemzi, ellentétben a kizárólag sertéshúsból előállított hasonló termékek rózsaszínes-vörös színével. |
3.8. A mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer hagyományos jellege (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése)
A termék hagyományos jellege az összetételben és az előállítási folyamat során alkalmazott módszerek mellett az aromában és az ízben mutatkozik meg, amelyek az idők során változatlanok maradtak.
Az összetétel hagyományos jellegét a felhasznált fő hús-alapanyagok és a hozzáadott fűszerkeverék határozza meg.
A „lukanka panagyurska” összetétele és az előállítására vonatkozó minőségi követelmények több mint 30 éve változatlanok. A 100 kg töltelék elkészítéséhez szükséges alapanyagok összetételét (60 kg marhahús [vagy bivalyhús], 20 kg sovány sertéshús, 20 kg sertésdagadó, 300 g természetes fekete- vagy fehérbors, 300 g természetes kömény) 1983-ban határozták meg a Nemzeti Agráripari Szövetség (NAPS) által jóváhagyott, a „lukanka panagyurska”-ra vonatkozó és a BDS 2589-83. számú szabványhoz (alapszabványhoz) csatolt 37–83. technikai előírás alapján.
A késztermék jó minőségének alapvető feltétele az alapanyagokra vonatkozó követelmények betartása. A „Hranitelna promishlenost” (Élelmiszeripar) című kiadvány 1964. évi 8/9. számában a két szerző – G. Gerginov mérnök (főtechnikus) és Kr. Dimov (üzemvezető) – kifejti: „A marhahús zsírjai (a vesezsír kivételével) a kolbászok és a különféle lukankák – amelyek előállításához, mint például a »lukanka panagyurska« esetében, egyedi húsfajtára van szükség – minőségét javítják és sajátos ízt kölcsönöznek nekik. Tilos kocából, kanból […] származó húsokat felhasználni.” (Маrinov Marin: „Hústermékek előállítása és forgalomba hozatala”, Szófia, 1963, 110. o.).
Szintén fennmaradt a szárítás és a préselés hagyományos módszere, amelyek a „lukanka panagyurska” előállításának fontos elemét képezik. „A préselés fontos szerepet játszik mind az érlelésben, mind a szárításban, amelyek meghatározóak a késztermék minősége szempontjából” – mutat rá Stefan Danchev mérnök a „Műszaki tanulmány a sózott hústermékek préselésének és szárításának gépesítéséről” című írásában (1972).
A „Hagyományos bolgár receptek és technológiák” című összeállításban (a Bolgár Húsfeldolgozók Szervezetének kiadványa, Szófia, 2002) a következő olvasható: „Az ötödik napon, amikor a lukanka már eléggé száraz és a szalonnadarabok kissé kitüremkednek a héj alatt, következhet a préselés. A préselést a termék méretétől függően két vagy három körben kell végezni.” (17. o.).
3.9. A különleges tulajdonság ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások (az 1216/2007/EK rendelet 4. cikke)
Az előállítási folyamat alatt és után végrehajtott ellenőrzések során a következő szempontokat vizsgálják:
— |
a nyersanyagként felhasznált hús megfelelése a termékleírás 3.6. pontjában szereplő követelményeknek, |
— |
a receptben a nyersanyagként felhasznált húsokra, a fűszerekre és az adalékanyagokra vonatkozóan előírt arányok betartása. Az ellenőrzést a fűszerkeverék adagolásakor és a nyersanyaghoz való hozzáadásakor végzik, miközben a nyersanyag, a fűszerek és az adalékanyagok mennyiségének meg kell felelnie a recept előírásainak, |
— |
az előállítás technológiai folyamatának betartása a töltelék elkészítése és a töltés során, a töltelék szemrevételezése és a töltés minőségének vizuális ellenőrzése révén, |
— |
a hőmérséklet és a páratartalom ellenőrzése a termék lecsepegtetése és szárítása során, |
— |
a termék súlyának ellenőrzése a szárítás során mindaddig, amíg az – a 3.6. pontnak megfelelően – nem haladja meg a felhasznált hús súlyának 60 %-át, |
— |
a szárítási folyamat végén a késztermék felszínére, alakjára és méreteire vonatkozó követelményeknek való megfelelés, |
— |
a késztermék vágásfelületére, állagára, ízére és aromájára vonatkozó követelményeknek való megfelelés, |
— |
a termékleírás 3.5. pontjában a késztermékre vonatkozóan előírt fizikai-kémiai paraméterek betartásának ellenőrzése jóváhagyott laboratóriumi eljárások segítségével. |
4. A termékleírásnak való megfelelést ellenőrző hatóságok vagy szervek
4.1. Név és cím
Név: |
Q Certificazioni S.r.l., az EN 45011 szabvány szerint az Accredia (Olaszország) által akkreditált szervezet. |
||||||
Cím: |
|
||||||
Tel./Fax |
+359 32649228 |
||||||
Mobiltelefon |
+359 897901680 |
||||||
E-mail: |
office@qci.bg |
állami |
☒ magán |
4.2. A hatóság vagy szerv konkrét feladatai
A 4.1. pontban említett ellenőrző szerv a termékleírásban meghatározott valamennyi feltétel betartását ellenőrzi.
A fenti 3.9. pontban említett paramétereket évente legalább egyszer ellenőrizni kell. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a követelmények nem teljesülnek, az ellenőrzéseket féléves gyakorisággal kell elvégezni.
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL L 93., 2006.3.31., 1. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.