10.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 442/267

JELENTÉS

az Euratom Ellátási Ügynökség 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszaival együtt

(2014/C 442/31)

BEVEZETÉS

1.

A luxembourgi székhelyű Euratom Ellátási Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) 1958-ban hozták létre (1). Az Ügynökség előző alapszabályának helyébe a 2008/114/EK, Euratom tanácsi határozat (2) lépett. Az Ügynökség legfontosabb feladata, hogy – a beszerzési forrásokhoz való egyenlő hozzáférés elvén alapuló közös ellátási politikán keresztül – biztosítsa az uniós felhasználók rendszeres ellátását nukleáris anyagokkal, elsősorban nukleáris fűtőanyagokkal.

2.

2008-tól egészen 2011-ig az Ügynökség nem rendelkezett saját költségvetéssel működése finanszírozásához. Az Ügynökség feladatainak teljesítéséhez szükséges költségeket a Bizottság viselte. 2012-ben és 2013-ban a Bizottság saját költségvetést biztosított az Ügynökségnek, amely azonban kiadásainak csak kis részét fedezi.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2013. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll;

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége (5):

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények (INTOSAI) nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Európai Unió jogi keretei által meghatározott követelményektől való lényeges eltérés az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2013. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2013. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

10.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BESZÁMOLÓ MEGBÍZHATÓSÁGÁRÓL

11.

Az Ügynökség 2013-as éves beszámolójához fűzött megjegyzések szerint minden bérköltség és néhány további, adminisztratív szolgáltatásokkal kapcsolatos költség kifizetése közvetlenül a Bizottság költségvetéséből történt. A bérköltségek fel vannak tüntetve, de az adminisztratív szolgáltatások költsége nincs részletezve. Ezért nem látható egyértelműen, hogy milyen mértékben függ az Ügynökség a Bizottságtól.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

12.

Nincs elégséges dokumentáció az Ügynökség olyan fő belső kontrollmechanizmusaira nézve, mint a kockázatkezelési és kontrollstratégia, a teljesítménymonitoring-eljárások, a belső kontrollrendszer működésének értékelése vagy a szakmai normakódex.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

13.

A korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésekről az I. melléklet ad áttekintést.

A jelentést 2014. július 1-jei luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1)  HL 27., 1958.12.6., 534/58. o.

(2)  HL L 41., 2008.2.15., 15. o.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.) 39. és 50. cikke.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  1271/2013 rendelet 1 ce.

I. MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A 10. bekezdésben kifejtett véleményének fenntartásával a Számvevőszék ismételten felhívja a figyelmet a következőre. Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 54. cikke értelmében az Ügynökség pénzügyi autonómiát élvez. Az Ügynökség alapszabályának 7. cikke úgy rendelkezik, hogy „az Ügynökség kiadásait a személyzet és a bizottság igazgatási költségei, valamint a harmadik személyekkel kötött szerződésekből eredő költségek jelentik”. Valójában az Ügynökség 2008 óta nem rendelkezik önálló költségvetéssel, így az Európai Bizottság közvetlenül teljesítette az Ügynökségnek a fenti 7. cikk szerinti kiadásait A Számvevőszék véleménye szerint ez a helyzet nem egyeztethető össze az Ügynökség alapszabályával, ezért az Ügynökségnek és a Bizottságnak valamennyi érintett fél bevonásával meg kell vizsgálnia, hogy ezt a helyzetet mely intézkedésekkel lehetne megszüntetni.

Végrehajtva

2012

A 9. bekezdésben kifejtett véleményének fenntartásával a Számvevőszék felhívja a figyelmet a következőre. 2008 és 2011 között az Ügynökség nem rendelkezett saját költségvetéssel, minden kiadást az Európai Bizottság közvetlenül finanszírozott és teljesített. A Számvevőszék szerint ez a helyzet ellentétben állt az Ügynökség alapszabályával.

2012-ben a Számvevőszék megjegyzéseit követően a Bizottság saját költségvetést ítélt meg az Ügynökségnek 98  000 EUR összegben (1 04  000 EUR a saját befektetésekből származó pénzügyi bevételekkel együtt). Annak ellenére, hogy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 54. cikke és az Ügynökség alapszabályának 6. cikke úgy rendelkezik, hogy az Ügynökség pénzügyileg önállóan működjön, az Ügynökség kiadásainak zömét (munkatársak, iroda, informatikai rendszerek) továbbra is közvetlenül a Bizottság finanszírozza. A személyzeti kiadásokat illetően erről az alapszabály 4. cikke így rendelkezik. Az ellentmondásos rendelkezések ellentétben állnak az Ügynökség számára előírt pénzügyi önállósággal.

Végrehajtandó

II. MELLÉKLET

Euratom Ellátási Ügynökség (Luxembourg)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

Nukleáris anyagok közös ellátási politikája az Euratom-Szerződés által meghatározott alapelveknek és céloknak (az ellátás biztonsága) megfelelően.

Az Euratom Ellátási Ügynökséget közvetlenül az 1957-ben aláírt Euratom-Szerződés 52. cikke hozta létre. Az Euratom Ellátási Ügynökség működését ezen kívül az Euratom-Szerződés 54. cikkén alapuló tanácsi határozat által elfogadott alapszabálya határozza meg.

Az Ügynökség hatásköre

(az Euratom-Szerződés, különösen annak 6. fejezete, valamint az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/114/EK, Euratom tanácsi határozat alapján)

Célok

—

A nukleáris anyagokkal való ellátás biztosítása a beszerzési forrásokhoz való egyenlő hozzáférés elvén alapuló közös ellátási politika keretében.

—

Gondoskodás a Közösség összes felhasználójának megfelelő érccel és nukleáris anyaggal való rendszeres és méltányos ellátásáról.

—

Az Európai Unió nukleáris anyagokkal és szolgáltatásokkal való ellátásának biztonságát esetleg érintő piaci fejlemények megállapítása és figyelemmel kísérése.

—

Hozzájárulás a közösségi politikákhoz azáltal, hogy a nukleáris anyagok és szolgáltatások piacának működésével kapcsolatos bármely kérdésben szakértelmével, tájékoztatással és tanácsaival segíti a Közösséget.

Feladatok

Az Euratom-Szerződés alapján az Euratom Ellátási Ügynökség elővételi joggal rendelkezik a tagállamok területén kitermelt nukleáris anyagok tekintetében, valamint kizárólagos szerződéskötési jogot gyakorol a Közösségen belülről vagy azon kívülről származó nukleáris anyagok fölött.

A fentiek alapján az Euratom Ellátási Ügynökség feladatai közé tartoznak többek között a következők:

—

az érintett felek közötti kötelezettségvállalások értékelése, majd azt követően az anyagokkal való ellátásra vonatkozó, az Euratom-Szerződés 52. cikke szerinti szerződések vagy szerződésmódosítások megkötése, a szerződéskötés vagy -módosítás megtagadása vagy csak bizonyos feltételek melletti elfogadása,

—

az ércek, nyersanyagok vagy különleges hasadóanyagok előkészítésére, átalakítására és megformálására vonatkozó szerződésekről szóló, az Euratom-Szerződés 75. cikke szerinti értesítések fogadása és feldolgozása,

—

kis mennyiségű ércek, nyersanyagok és különleges hasadóanyagok átruházására, behozatalára és kivitelére vonatkozó műveletekről szóló, az Euratom-Szerződés 74. cikke szerinti értesítések fogadása és feldolgozása,

—

a dossziék összeállítása és az előkészítő lépések megtétele az olyan bizottsági határozatok tekintetében, amelyekhez az Euratommal kapcsolatos jogszabályok szerint a bizottsági kollégium egyetértése szükséges,

—

azon szerződések kezelése, amelyeket az Ügynökség kötött meg, vagy amelyekről értesítést kapott,

—

információk gyűjtése és feldolgozása a nukleáris anyagok és szolgáltatások uniós piacának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében. 2013-ban az Ügynökség megfigyelő szerepét az Unión belüli, gyógyászati célú radioizotóp-ellátás kérdéseire is kiterjesztették,

—

a nukleáris anyagok és szolgáltatások piacának működésével és a piacon megfigyelhető új tendenciákkal kapcsolatos, belső használatú és/vagy a közvéleménynek szóló jelentések kiadása,

—

külön felkérésre a nukleáris anyagok és szolgáltatások piacának működésével kapcsolatos bármely kérdésben szakértelmével, tájékoztatással és tanácsaival a Közösség segítése,

—

kapcsolattartás az Euratom Ellátási Ügynökség tanácsadó bizottságával és e bizottság véleményének kikérése; valamint adott esetben részvétel, akár titkárság biztosításával is, az említett tanácsadó bizottság ülésein.

Irányítás

—

Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik és pénzügyi autonómiát élvez.

—

A Bizottság felügyelete alatt, nonprofit alapon működik.

—

Az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatója és a személyzet tagjai az Európai Közösségek tisztviselői vagy leendő tisztviselői. Biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, illetményüket a Bizottság fizeti.

—

Az Euratom-Szerződés és az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabálya határozza meg az Ügynökség tőkéjének nagyságát és a tőke jegyzésének feltételeit.

Főigazgató

A Bizottság nevezi ki, megbízatása határozatlan időre szól. A főigazgató jogait és kötelezettségeit főként az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabálya határozza meg.

Az Euratom Ellátási Ügynökség bizottsági felügyelete

A Bizottság irányelveket bocsáthat ki az Ügynökség számára és vétójoggal rendelkezik az Ügynökség döntései felett. Továbbá bizonyos, az Ügynökség által hozott határozatokat a Bizottsággal előzetesen engedélyeztetni kell.

Tanácsadó bizottság

Tagjai a tagállamok képviselői, intuitu personae (személyre tekintettel lévő) megbízatásuk 3 évre szól és megújítható. A tanácsadó bizottság segíti az Ügynökséget feladatai végrehajtásában. Kapcsolatot tart fenn egyfelől az Ügynökség, másfelől a nukleáris ipar termelői és felhasználói oldala között. A bizottsággal az Ügynökség minden, a működésének hatálya alá eső ügyben konzultálhat. A bizottság minden, az alapszabály 13. cikkében felsorolt ügyben köteles véleményt adni. A bizottság általában évente kétszer ül össze.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Európai Parlament.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2013-ban (2012)

Költségvetés

1 04  000(1 04  000) EUR, ebből a Bizottság hozzájárulása: 98  000(98  000) EUR

Létszám 2013. december 31-én

Teljes létszám: 18 (17) (a főigazgatóval együtt).

Termékek és szolgáltatások 2013-ban (2012)

Az Ügynökség gondoskodott az ellátás biztonságáról

Feldolgozott tranzakciók

Az Ügynökség 2013-ban mintegy 279 (270) tranzakciót, köztük szerződéseket, szerződésmódosításokat és előkészítő tevékenységről szóló értesítést dolgozott fel.

Jelentések

2013-ban az Ügynökség a következő jelentéseket tette közzé:

—

az Ügynökség 2013-as éves jelentése;

—

4 (3) negyedéves uránpiaci jelentés (Quarterly Uranium Market Reports);

—

6 (6) kéthavi, a nukleáris ágazattal foglalkozó hírösszefoglaló (Nuclear News Digests);

—

40 (45) hetente kiadott, a nukleáris ágazattal kapcsolatos hírlevél (Weekly Nuclear News Briefs) az Európai Bizottságon belüli olvasók számára.

Részvétel az ESA tanácsadó bizottságának tevékenységében

—

Az Ügynökség tanácsadó bizottsága az Ügynökség támogatásával és részvételével két ülést tartott (áprilisban és novemberben).

—

Az Ügynökség hozzájárult a tanácsadó bizottság két munkacsoportjának tevékenységéhez.

Kapcsolattartás más uniós intézményekkel és nemzetközi együttműködés

Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal a fent leírtak szerint

Az Ügynökségnek minden évben jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az előző évben végzett tevékenységeiről és a következő évre vonatkozó munkaprogramjáról.

Az Euratom Ellátási Ügynökség együttműködik nemzetközi szervezetekkel is, mégpedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel és az OECD atomenergetikai ügynökségével (NEA). Ezzel összefüggésben az Ügynökség a következő szervezetek tevékenységéhez járult hozzá: a NEA/IEA vegyes uránügyi csoportja, és a NEA orvosi radioizotópok ellátási biztonságával foglalkozó magas szintű csoportja.

Az orvosi radioizotópok ellátási biztonsága

2013 szeptemberében az Euratom Ellátási Ügynökség vette át az Orvosi Radioizotóp-ellátás Európai Megfigyelőközpontjának elnökségét, és e minőségében célja, hogy támogassa az orvosiradioizotóp-ellátás folyamatosságának biztosítását célzó európai tanácsi politika végrehajtását.

Forrás: Az Ügynökségtől származó információk.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

12.

Az Ügynökség 2013. évi végleges elszámolásaihoz fűzött megjegyzések a bérköltségek becslését is tartalmazzák. A Bizottság pontos adatokkal rendelkezik az Ügynökség Bizottság által fedezett igazgatási költségeit illetően. Véleményünk szerint az a tény, hogy a Bizottság fedezi az Ügynökség személyzetének a bérköltségeit (és néhány egyéb igazgatási költséget), önmagában nem veszélyezteti az Ügynökség függetlenségét, ugyanakkor méretgazdaságosságot tesz lehetővé.

13.

Az Ügynökség véleménye szerint már ténylegesen létezik egy megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia. Az idei évtől kezdve azonban az Ügynökség további strukturált dokumentációt fog rendelkezésre bocsátani a kockázatértékelési- és kockázatcsökkentési intézkedésekre vonatkozóan.