10.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 442/240


JELENTÉS

az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2014/C 442/28)

BEVEZETÉS

1.

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ERCEA), melynek székhelye Brüsszelben van, a 2008/37/EK bizottsági határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség a 2008. január 1-jével kezdődő és 2017. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy a 7. kutatási keretprogramon belül az „Ötletek” egyedi programot irányítsa (2).

A megbízhatósági nyilatkozatot alátámasztó információk

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)

az Ügynökség éves beszámolója, amely a 2013. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (3) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (4) áll, és

b)

a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

4.

A vezetés felelőssége az Ügynökség éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége (5):

a)

Az Ügynökség éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (6) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az irányító bizottság hagyja jóvá az Ügynökség éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Ügynökség pénzügyi helyzetéről.

b)

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (7) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények (INTOSAI) nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

6.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Európai Unió jogi keretei által meghatározott követelményektől való lényeges eltérés az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

7.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

8.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2013. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

9.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2013. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A jelentést 2014. július 1-jei luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök


(1)  HL L 9., 2008.1.12., 15. o.

(2)  Az Ügynökség hatáskörét és tevékenységeit a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(3)  Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzés.

(4)  Ezek a költségvetési eredménykimutatásból és a költségvetési eredménykimutatás mellékletéből állnak.

(5)  A 966/2012/EU, Euratom rendelet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) 62. és 68. cikke az 53. és 58. cikkel összefüggésben.

(6)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(7)  A 966/2012/EU, Euratom rendelet 162. cikke.


MELLÉKLET

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 182. cikke)

1.

Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően többéves keretprogramot fogad el, amely felöleli az Unió valamennyi tevékenységét. A keretprogram:

meghatározza azokat a tudományos és technológiai célokat, amelyeket a 180. cikkben előirányzott tevékenységekkel meg kell valósítani, és rögzíti az ezekkel kapcsolatos prioritásokat,

kijelöli e tevékenységek főbb irányvonalait,

rögzíti a keretprogramban való uniós pénzügyi részvétel legnagyobb teljes összegét és részletes szabályait, valamint az egyes előirányzott tevékenységekre vonatkozó részösszegeket.

2.

A keretprogramot a helyzet változásának megfelelően ki kell igazítani vagy ki kell egészíteni.

3.

A keretprogram végrehajtása az egyes tevékenységeken belül kialakított egyedi programok útján történik. Minden egyedi programban meg kell határozni végrehajtásának részletes szabályait, rögzíteni kell időtartamát és rendelkezni kell a szükségesnek ítélt eszközökről. Az egyedi programokban rögzített, szükségesnek ítélt összegek összesítve nem léphetik túl a keretprogramra, illetve az egyes tevékenységekre megállapított legnagyobb teljes összeget.

4.

A Tanács az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárással fogadja el az egyedi programokat.

Az Ügynökség hatásköre

(a Bizottság 2008/37/EK határozata)

Célok

Az Ügynökséget 2007 decemberében hozta létre a 2008/37/EK bizottsági határozat, hogy az az 58/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtása keretében végzett felderítő kutatás területén irányítsa az „Ötletek” egyedi közösségi programot. Az „Ötletek” programot az Európai Kutatási Tanács (EKT) hajtja végre, melynek része egy független Tudományos Tanács. Ez utóbbi határozza meg az EKT tudományos stratégiáját és követi nyomon, hogyan valósítja meg ezt a stratégiát az operatív irányítást végző Ügynökség. Az Ügynökség 2009. július 15-én kivált a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságból és önállóvá vált.

Feladatok

Az Ügynökség feladatait a hatáskör-átruházási okirat (lásd: C(2008) 5694 bizottsági határozat) 5-7. cikke írja le. Ezek keretében az Ügynökség a következő területekre vonatkozó feladatokra kapott megbízást:

az adminisztratív végrehajtás és a programmegvalósítás minden vonatkozása, különösen a Tudományos Tanács által megállapított elvek szerinti értékelő eljárások, szakértői véleményezések és kiválasztási folyamat,

a támogatások kezelése pénzügyi és tudományszervezési szempontból.

Irányítás

(a Bizottság C(2008) 5132 és C(2011) 4877 határozata)

(a Bizottság 2007/134/EK és 2011/12/EU határozata)

(a Tanács 2006/972/EK határozata)

(a Tanács 58/2003/EK rendelete)

Irányító bizottság

Az irányító bizottság az Ügynökség működését felügyelő testület, amelyet a Bizottság nevez ki (lásd: C(2008) 5132 bizottsági határozat). Az irányító bizottság fogadja el az Ügynökség éves munkatervét (a Bizottság jóváhagyását követően), igazgatási költségvetését és éves beszámolóit. Öt tagból és egy megfigyelőből áll.

Az EKT Tudományos Tanácsa

Az EKT Tudományos Tanácsa a 2007/134/EK bizottsági határozat értelmében tudományos stratégiát dolgoz ki az „Ötletek” egyedi programhoz, dönt arról, hogy a 2006/972/EK tanácsi határozat 5. cikkének (3) bekezdése alapján milyen típusú kutatás kapjon finanszírozást, valamint tudományosan jótáll a tevékenység minőségéért. Feladatai elsősorban: az „Ötletek” egyedi program éves munkaprogramjának kidolgozása, a szakértői véleményezési folyamat kialakítása, valamint az „Ötletek” egyedi program megvalósításának figyelemmel kísérése és minőség-ellenőrzése, a Bizottság felelősségének sérelme nélkül. A Bizottság által kinevezett huszonkét tagból áll.

Az Ügynökség igazgatója

Az Európai Bizottság nevezi ki négy évre.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az Európai Parlament, a Tanács ajánlása alapján.

Az Ügynökség rendelkezésére bocsátott erőforrások 2013-ban (2012)

Költségvetés

40,1 (37,8) millió EUR.

Létszám 2013. december 31-én

A 2013-as operatív költségvetésnek megfelelően a létszámtervben 100 (100) ideiglenes alkalmazott szerepel, és összegeket különítettek el 289 (289) szerződéses alkalmazott, illetve kirendelt nemzeti szakértő foglalkoztatására, az álláshelyek száma tehát összesen 389 (389). Ezekből az állásokból 2013 végén 379 (380) álláshelyet töltöttek be:

99 (96) ideiglenes alkalmazott, ebből 13 (11) kirendelt ideiglenes alkalmazott és 86 (85) külsős ideiglenes alkalmazott,

270 (275) szerződéses alkalmazott,

10 (9) kirendelt nemzeti szakértő.

Foglalkoztatási terület szerinti bontásban:

operatív tevékenységek (tudományos és támogatáskezelési részlegek): 70 % (71 %),

igazgatási tevékenységek (egyéb részlegek): 30 % (29 %).

Termékek és szolgáltatások 2013-ban (2012)

1.

Az „Ötletek” munkaprogram induló, szenior, szinergiai és koncepcióigazoló kutatói támogatásokra kiírt pályázati felhívásai nyomán megkötött támogatási megállapodások nyomon követése. Az „Ötletek” munkaprogram végrehajtása évente közzétett pályázati felhívások keretében történik, ezt követi a (külső szakértők általi) értékelés, a támogatási megállapodások előkészítése és aláírása, és végül a projektmegvalósítás felügyelete. Az egyes pályázati felhívások egy sor támogatási megállapodást eredményeznek, melyeknél a projektciklus várható időtartama kb. öt év.

2.

Az „Ötletek” munkaprogramra (induló, szenior, szinergiai és koncepcióigazoló kutatói támogatások) kiírt 2013-as pályázati felhívások lebonyolítása: 2013-ban 10  151 projektjavaslatot nyújtottak be, ebből 3329 esetben induló, 3673 esetben az újonnan bevezetett konszolidációs, 2408 esetben szenior, 449 esetben szinergiai és 292 esetben koncepcióigazoló kutatói támogatásra. Ezekből összesen 9968 pályázat volt támogatható, és ekként a szakértői bizottságok által értékelendő. A támogatási eljárásban való részvételre összesen 959 projektjavaslatot választottak ki (890 az elsődleges listákra, 69 pedig a tartaléklistákra került).

3.

Az „Ötletek” egyedi programmal, és az Ügynökség 2013-as tevékenységével kapcsolatos információk összeállítása és terjesztése.

4.

A Tudományos Tanács 2013-ban Európa-szerte rendes üléseket tartott, rendszerint a tagállami hatóságok meghívására. A különböző, vagy uniós tagállamokban vagy társult országokban megrendezett ülések segítik az EKT jobb megjelenítését. Ezenkívül az üléseket mind a tagállami hatóságok, mind a tudományos és kutatói közösségek fontos eseményeknek tekintik. A Tudományos Tanácsban a 2013. január 1. és december 31. közötti időszakban öt plenáris ülést szerveztek: januárban, márciusban és decemberben Brüsszelben (Belgium), júniusban Pozsonyban (Szlovákia), és októberben Utrechtben (Hollandia). 2009-ben az EKT struktúráit és mechanizmusait értékelő szakértői csoport ajánlásai alapján a Tudományos Tanács két állandó bizottságot hozott létre: az első összeférhetetlenségi, tudományetikai és etikai ügyekben nyújt útmutatást, míg a második az értékelő szakértői bizottságok kiválasztásával foglalkozik. A végrehajtó ügynökség támogatta a két bizottság operatív tevékenységeit, amelyek 2013-ban 3-3 ülést tartottak. A Tudományos Tanács tagjai egyedi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokban is találkoznak. 2013-ban a végrehajtó ügynökség különböző üléseket szervezett az innovációval és ipari kapcsolatokkal, a nyílt hozzáféréssel, a nemzetközivé válással és a nemek egyensúlyával foglalkozó EKT-munkacsoportok számára. A munkacsoportok elemzéseket végeznek és hozzájárulnak az EKT tudományos stratégiájához azzal, hogy a feladataikkal kapcsolatos területeken javaslatokat terjesztenek a Tudományos Tanács elé, plenáris ülésen való elfogadásra. A végrehajtó ügynökség a csoportok tagjainak közreműködésével dokumentumsorozatot készített a munkacsoportok és az állandó bizottságok munkatémáiról, amelyben az elemzések mellett kiemelte az egyes témák legfontosabb alapgondolatait.

Az öt munkacsoportból négy 2013-ban 4 fontosabb eseményt szervezett Brüsszelben:

Az innovációval és ipari kapcsolatokkal foglalkozó munkacsoport: „Új technológiák az EKT-től” február 5-én, a Science-Business-szel közös szervezésben; a koncepcióigazoló kutatói támogatás 11 kedvezményezettje találkozott különféle iparági befektetőkkel, hogy bemutassák projektjeiket és potenciális üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki.

A nyílt hozzáféréssel foglalkozó munkacsoport: „Műhelytalálkozó a nyílt hozzáférésű infrastruktúrákról a humán- és társadalomtudományokban”. Az eseményt a Tudományos Tanács nyílt hozzáféréssel foglalkozó munkacsoportjával együttműködve tervezték meg és bonyolították le. Az eseményen a szakterület számos különböző szakértője találkozhatott egymással, például egyetemek képviselői, finanszírozók és döntéshozók. Az EKT-támogatások két kedvezményezettje is megjelent.

A fő teljesítménymutatókkal foglalkozó munkacsoport: „A 'felderítő kutatás' és 'az újszerű kutatási területek' azonosítása a kutatási javaslatokban” rendezvény megszervezése a két koordinációs és támogatási projekt koordinátoraival együtt, azt vizsgálva, hogyan tudja a bibliometria támogatni az EKT monitoring- és értékelési stratégiáját. A február 20–21-i kétnapos megbeszéléseken az EKT Tudományos Tanácsának tagjai, szcientometriai szakértők, az ERCEA tudományos munkatársai, a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságtól és A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságától jövő kollégák, és más kutatásfinanszírozó szervezetek képviselői tanulmányozták a koordinációs és támogatási fellépés projektcsapatának tagjai által bemutatott eredményeket, azaz olyan bibliometriai technikákat és mutatókat, melyek mérik, hogy az EKT milyen mértékben támogat felderítő kutatással, illetve újszerű kutatási területekkel foglalkozó kutatási javaslatokat.

A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó munkacsoport „Út a csúcsra: esélyegyenlőség férfiak és nők számára a tudományban és technológiában”. A műhelytalálkozó célja az volt, hogy fórumot biztosítson tagállami kutató szervezetek képviselőinek és a nemek közötti egyenlőség kérdéseivel foglalkozó szakértőknek, hogy megvitassák a különböző európai országokban uralkodó nemi felfogás gyakorlati és elméleti vetületeinek sokféleségét, és hogy a nőknek a kutatásokban való szélesebb körű bevonását elősegítő szakpolitikák és koncepciók tekintetében megismertessék egymással a legjobb módszereket.

Forrás: Az Ügynökségtől származó melléklet.


AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

Az Ügynökség tudomásul vette a Számvevőszék jelentését.