2012/0288 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (COM(2012) 595 final – 2012/0288 (COD)) elfogadására vonatkozó, első olvasatban elfogadott tanácsi álláspontról

1.           Előzmények

A javaslat Európai Parlament, illetve Tanács számára történő megküldésének időpontja: || 2012. október 18.

Az Európai Parlament álláspontjának időpontja (első olvasat): || 2013. szeptember 11.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményének időpontja: || 2013. április 17.

A Régiók Bizottsága véleményének időpontja || Nem született vélemény

A Tanács politikai megállapodása és első olvasatban kialakított álláspontja hivatalos (minősített többséggel való) elfogadásának időpontja || 2014. június 13. (politikai megállapodás), 2014. december 9. (hivatalos elfogadás)

2.           A Bizottság javaslatának célja

Ez a bizottsági javaslat az olyan bio-tüzelőanyagokra való átállást kívánja ösztönözni, amelyek használata a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült hatással együtt számítva is jelentős ÜHG-kibocsátásmegtakarítást eredményez. A jelenlegi javaslat céljai – a meglévő beruházások védelmét szem előtt tartva – a következők:

– a hagyományos (a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás kockázatát hordozó) bio-tüzelőanyagok részarányának korlátozása a megújulóenergia-irányelvben rögzített célértékek teljesítéséhez szükséges vállalásokban;

– a biotüzelőanyag-előállítási eljárások üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményének javítása (az előállítással járó kibocsátás csökkentése) az új létesítmények ÜHG-kibocsátásmegtakarítási küszöbértékének növelésével, a 2014. július 1-je előtt már működő létesítmények védelmét fenntartva[1];

– az újszerű (a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó) bio-tüzelőanyagok piaci térnyerésének ösztönzése annak érdekében, hogy nagyobb arányban járuljanak hozzá a megújulóenergia-irányelvben rögzített célértékek teljesítéséhez;

– az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos jelentéstétel javítása, arra kötelezve a tagállamokat és a tüzelőanyag-forgalmazókat, hogy adjanak becslést a bio-tüzelőanyagok kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásról.

3.           A Tanács álláspontjával kapcsolatos megjegyzések

3.1.      Általános megjegyzések a tanácsi állásponttal kapcsolatban:

A Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontja – az eredeti javaslathoz képest – jóval korlátozottabb környezetvédelmi célok elérésére törekszik, és hogy az említett álláspont nem tartalmaz jelentős ösztönzőket az újszerű biotüzelőanyag-fajtákra és a közlekedésben alkalmazható egyéb, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó (vagy a földhasználat közvetett megváltozását nem okozó) megújuló energiaforrásokra való áttérés támogatására. A tanácsi szöveg következő elemei vezetnek együttesen jóval korlátozottabb környezetvédelmi célokhoz:

· a hagyományos bio-tüzelőanyagokra megállapított felső határ megemelése 7 %-ra,[2]

· a megújuló villamos energiára vonatkozó új szorzók bevezetése a vasúti ágazatban,

· az újszerű (a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó) bio-tüzelőanyagok használatára vonatkozó ösztönzők korlátozása,

· a földhasználat közvetett megváltozásáról való jelentéstételre vonatkozó követelmények enyhítése.

A Bizottság amiatt is sajnálatát fejezi ki, és határozottan ellenzi, hogy a Tanács által bevezetett módosítások jelentős mértékben csökkentik a megújulóenergia-irányelvben a megújuló energiára vonatkozóan meghatározott általános cél környezetvédelmi törekvését.

Ezenkívül a tanácsi szöveg több, felhatalmazáson alapuló jogi aktust is megszüntet, másokat pedig végrehajtási aktusokká alakít át, amit a Bizottság rendkívül aggályosnak tart.

3.2.      Az Európai Parlament első olvasat során elfogadott módosításai:

A Tanács kifejezetten figyelembe vette az Európai Parlament néhány, de nem az összes módosítását. Az alábbiakban olvasható a Bizottság véleménye az Európai Parlament módosításairól, és adott esetben a Tanács álláspontját is feltüntettük.

1.           2020-tól a közvetett földhasználat-változásra vonatkozó becslések alkalmazása az üzemanyag-minőségről szóló irányelv szerinti elszámoláshoz; a közvetett földhasználat-változásra vonatkozó jelentés törlése a megújulóenergia-irányelvből (60. és 164. módosítás). A Bizottság elutasította.

A rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapuló közvetettföldhasználat-változási értékeket mind a megújulóenergia-irányelv, mind a tüzelőanyag-minőségi irányelv alapján jelenteni kell, a tüzelőanyag-minőségi irányelv szerinti elszámoláshoz azonban nem lehet felhasználni. Az élelmiszer- és takarmánynövény-alapú bio-tüzelőanyagok üvegházhatású gázokkal kapcsolatos valós teljesítménye átláthatóságának fokozása és a probléma nagyságára vonatkozó ismereteink növelése érdekében az értékeket célszerű jelenteni. A tanácsi szöveg nem vezet be közvetettföldhasználat-változási értékeket a tüzelőanyag-minőségi irányelv szerinti elszámolás céljaira, és módosított formában ugyan, de mind a tüzelőanyag-minőségi irányelv, mind a megújulóenergia-irányelv vonatkozásában fenntartja a közvetett földhasználat-változási értékekre vonatkozó jelentéstételt.

2.           A hagyományos bio-tüzelőanyagok használatára vonatkozó felső határ/korlát bevezetése a fenntartható státusz visszavonásával (89. módosítás). A Bizottság elutasította.

A Bizottság azt javasolta, hogy a megújulóenergia-irányelvben rögzített 10 %-os célérték teljesítéséhez szükséges vállalásokban korlátozzák a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás kockázatát hordozó bio-tüzelőanyagok részarányát; Ez arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ennek megfelelően igazítsák ki támogatási rendszereiket és megbízatásaikat, de nem korlátozza az említett bio-tüzelőanyagok általános használatát, így bizonyos fokú rugalmasságot biztosít a tagállamoknak. A tanácsi szöveg azt is megállapítja továbbá, hogy csak a 10 %-os célérték teljesítéséhez szükséges vállalásokban korlátozzák a részarányt, a „további” hagyományos bio-tüzelőanyagok fenntartható státusza azonban ne változzon.

3.           A hagyományos bio-tüzelőanyagok használatára vonatkozó felső határ/korlát bevezetése a tüzelőanyag-minőségi irányelv alkalmazásában (184/REV módosítás). A Bizottság elfogadta.

A Parlament a felső határt a tüzelőanyag-minőségi irányelvben meghatározott célértékre is alkalmazni kívánja. Noha a Bizottság a tüzelőanyag-minőségi irányelv tekintetében nem tett javaslatot felső határra, ez a rendelkezés olyan elem, amely hozzájárulhat a teljes szöveg környezetvédelmi törekvése szintjének javításához. A tanácsi szöveg megállapítja, hogy csak a megújulóenergia-irányelvben rögzített 10 %-os célérték teljesítéséhez szükséges vállalásokban célszerű korlátozni a részarányt.

4.           A felső határ hatókörének kiterjesztése az energianövényekre (181. módosítás). A Bizottság részben elfogadta.

A szántóterületen termesztett energianövényeknek lehet közvetett földhasználat-változási hatása. Az Európai Parlament e javaslata tehát olyan elem, amely megerősítheti a szöveg környezetvédelmi törekvését és a földhasználat közvetett megváltozásából fakadó kibocsátások mérséklését célzó hatását. A Bizottság el tudja fogadni a felső határ hatókörének módosítását. A Tanács nem módosítja a Bizottság javaslatának hatályát (élelmiszer- és takarmánynövények).

5.           Az újszerű bio-tüzelőanyagokra vonatkozó, 2016-ra 0,5 %-os, 2020-ra pedig 2,5 %-os kötelező célérték bevezetése (181. és 152/REV. módosítás). A Bizottság részben elfogadta.

A Bizottság – átfogó kompromisszum keretében – nyitott lehet, és fontolóra veheti azt az elvet, hogy kötelező erejű részcélértéket vezessenek be, mivel az fokozhatja a környezetvédelmi törekvések szintjét. Noha ebben a szakaszban a Bizottság még nem tud állást foglalni a pontos százalékos arányról, a 2,5 %-os érték igen ambiciózusnak tűnik, tekintettel arra, hogy olyan, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó bio-tüzelőanyagok (használt sütőolaj és faggyú), amelyek jelenleg kereskedelmi mennyiségben állnak rendelkezésre, nem tartoznának a hatályba, valamint arra, hogy azokat a bio-tüzelőanyagokat, amelyekre a részcélérték vonatkozna, csak egyszer vennék számításba a célértékek megvalósítása szempontjából. A Tanács sokkal kisebb mennyiségeket jelentő, nem kötelező érvényű részcélértéket javasol (0,5 százalékpont referenciaérték).

6.           A bioetanolra vonatkozó 7,5 % részcélérték (152/REV. módosítás). A Bizottság elutasította.

Az Európai Parlament azt javasolja, hogy 7,5 %-os részcélérték vonatkozzon az etanoltartalmú benzinekre. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez indokolatlanul korlátozza a tagállamokat abban, hogy nemzeti feltételeiknek megfelelően, rugalmasan teljesítsék a közlekedés tekintetében meghatározott célértékeket. Továbbá ez azt is igényelné, hogy az etanolt nagyobb mennyiségben szállítsák annál, mint amennyit hagyományos járművekhez való tüzelőanyagba be lehetne keverni, így olyan, nagy keverési arányú bio-tüzelőanyagok felhasználását is lehetővé tenné, amelyekhez a tagállamok esetleg még nem rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával.

7.           A különféle tüzelőanyagok részarányának módosítása a közlekedési ágazat részcélértékeinek teljesítéséhez szükséges vállalásokban (185. és 186. módosítás). A Bizottság részben elfogadta.

A Bizottság eredeti javaslata arra törekedett, hogy a közlekedési ágazat részcélértékeinek teljesítéséhez szükséges vállalásokban növelve az újszerű (a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó) bio-tüzelőanyagok részarányát ösztönözze azok felhasználását. A javaslat értelmében a legfejlettebb bio-tüzelőanyagokat négyszeres szorzóval, míg a használt sütőolajat és faggyút csak kétszeres szorzóval lehetne figyelembe venni. Az Európai Parlament ezt úgy kívánja módosítani, hogy szigorúan korlátozná azoknak a bio-tüzelőanyagalapanyagoknak a jegyzékét, amelyeket négyszeres szorzóval lehet figyelembe venni, és az alapanyagok többsége csak egyszeres szorzóval számítana. A Bizottság véleménye szerint ez ellentmondásos ösztönzőrendszert teremtene az újszerű bio-tüzelőanyagok tekintetében, mivel a módosítás eredményeként az egyszerű technológiákkal, használt sütőolajból és állati zsiradékból már jelenleg is előállított bio-tüzelőanyagok után kétszer annyi lenne az ösztönző, mint az új technológiákkal, sokkal költségesebben előállított bio-tüzelőanyagok után. Emellett a jegyzékek módosításának teljes mértékben összhangban kell lennie az irányelvek átfogó hatályával, a felső határ hatókörével, az elszámolási szorzótényezők bevezetésével/megszüntetésével, valamint az alapanyagok meghatározásával.

3.3.      A Tanács számos új rendelkezést vezetett be a szövegbe, amelyek közül néhányat a Bizottság el tud fogadni, mások viszont jelentősen gyengítik a javaslatot, ezért a Bizottság kifogást emel ellenük. Ezek a változások a következők:

1.           A felső határ megemelése 7 %-ra.

A Bizottság javaslatának központi elemét képezi a hagyományos bio-tüzelőanyagoknak a megújulóenergia-irányelvben rögzített célértékek teljesítéséhez szükséges vállalásokban való részarányára vonatkozó 5 %-os felső határ, amelyet a Bizottság határozottan a védelmébe vett, mivel a magasabb felső határ csökkentené a földhasználat közvetett megváltozásából fakadó kibocsátások mérséklését. Ugyanakkor a Bizottság elismeri, szükség lehet arra, hogy az álláspontok némi rugalmassággal közelítsenek a felső határ magasabb értéke felé annak érdekében, hogy átfogó kompromisszum alakulhasson ki a Tanács és az Európai Parlament között. A Bizottság azonban azt is egyértelműen leszögezte: bár lehet, hogy a felső határ kérdését rugalmasan kell kezelni, a Bizottság a javaslat környezetvédelmi törekvései általános szintjének megőrzésére törekszik. A Tanács által javasolt 7 %-os felső korlát nem korlátozza kellőképpen a közvetett földhasználat-változást, de a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó lehetőségek alkalmazására vonatkozó ösztönzőket sem teremt a közlekedésben. A Bizottság a 2020 utáni időszakra vonatkozó álláspontját tükröző preambulumbekezdések törlése miatt is sajnálatát fejezi ki. A Bizottság támogatná a 7 %-os felső határt, ha a szöveg következő elemei megerősítésre kerülnének: i. a felső határ hatókörének módosítása az Európai Parlament által javasolt és a Bizottság által már elfogadott módosítások (181) szerint, hogy kiterjedjen a földhasználatot igénylő bio-tüzelőanyagokra, továbbá a felső határ kiterjesztése a tüzelőanyag-minőségi irányelvre (184/REV), ii. az újszerű bio-tüzelőanyagokra való átállásra vonatkozó egyértelmű politikai üzenet megfogalmazása (visszaállítva a 2020 utáni időszakra vonatkozó preambulumbekezdést és 0,5 %-os kötelező részcélértéket bevezetve az újszerű bio-tüzelőanyagokra vonatkozóan, hogy legalább a meglévő beruházásokat fedezze és megóvja), iii. egyes felhatalmazások visszaállítása vagy átmeneti rendelkezések biztosítása e rendelkezések vonatkozásában, iv. a megújuló energiaforrásokból előállított, a vasúti ágazatban felhasznált villamos energiára vonatkozó szorzó törlése és a kétszeres beszámítás elhagyása a megújulóenergia-irányelvben megállapított átfogó célérték tekintetében.

2.           Az újszerű bio-tüzelőanyagok – jelenleg csak a közlekedési ágazat tekintetében meghatározott 10 %-os célértékre alkalmazandó – többszörös beszámításának kiterjesztése a megújulóenergia-irányelvben megállapított átfogó célértékekre.

A Bizottság határozottan ellenzi, hogy az újszerű bio-tüzelőanyagokat kétszer vegyék számításba a megújulóenergia-irányelvben megállapított átfogó 20 %-os célértékek tekintetében, és a jegyzőkönyvhöz fűzött nyilatkozata is ezt az álláspontot tükrözi (lásd alább). Noha a fentiek szerint a megújuló energiaforrások alkalmazására gyakorolt hatás várhatóan alacsony lenne, 2020-hoz közeledve ez nagyon problematikus politikai precedenst teremtene – semmi nem indokolja a 2008. évi energiaügyi és éghajlat-változási csomag egyik kiemelt célkitűzésének csökkentését. Az Európai Tanács idei márciusi ülésén a tagállamok megerősítették, hogy elkötelezték magukat a 2020-ra kitűzött célok teljesítése mellett. A 2008. évi csomag elegendő rugalmasságot biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy kerüljék a túlzott megfelelési költségeket. A különböző esetekre vonatkozó szorzók alkalmazásával kevesebb „valós” energia szükséges, így jelentősen csökken a közlekedési ágazatra vonatkozó célkitűzés. Ha a közlekedési ágazatban a közvetett földhasználat-változás korlátozása mellett tovább kell csökkenteni a megfelelési költségeket, akkor a Bizottság megfelelőbbnek ítéli az Európai Parlament által javasolt 153. és 154. módosítást, amelyek figyelembe vennék a közlekedési ágazatban az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás további javítására tett további erőfeszítéseket.

3.           Az elszámolásban a megújuló villamos energiára vonatkozó 5-szörös szorzó az elektromos közúti járművek és 2,5-szeres szorzó a villamos vonatok esetében.

A Bizottság javaslatában nem szerepel az elszámolásokban az elektromos járművek, illetve az elektromos vonatok esetében alkalmazandó szorzók. Mindazonáltal a Bizottság – egy általános kompromisszum részeként – el tudna fogadni egy, az elszámolásokban a közúti járművekre alkalmazandó 5-szörös szorzót. A Bizottság ellenzi az elszámolásokban a megújuló villamos energia vonatok esetében való használatára alkalmazható szorzó bevezetését, mivel lényegesen csökkentené a közlekedési ágazat célkitűzésének mértékét, és nem teremtene további ösztönzést az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés érdekében. A Bizottság javaslatához hasonlóan az Európai Parlament sem vezet be új vagy magasabb szorzókat.

4.           A IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bio-tüzelőanyagokra vonatkozó, nem kötelező részcélértékek bevezetése.

Mint a fentiekben már szerepelt, a tanácsi szöveg bevezette azt a követelményt, hogy a tagállamok 2020-ra állapítsanak meg nem kötelező érvényű, az egyes alapanyagokból előállított bio-tüzelőanyagokra vonatkozó, az összes energiához viszonyítva, azaz a kettős beszámítás előtti 0,5 százalékpontos referenciaértékű részcélértékeket. A tagállamok azonban az indokok széles skálája alapján eltérhetnek e referenciaértékektől, és meg nem felelés esetén sincs alkalmazandó szankció. A Tanács által javasolt szöveg egészét nézve ez a rendelkezés kevéssé ösztönzi a közlekedési ágazatban a földhasználat közvetett megváltozását nem okozó lehetőségek helyett az újszerű bio-tüzelőanyagokra való áttérést. A Bizottság síkra száll ezen elem megerősítése mellett, és elvben üdvözli az Európai Parlament vonatkozó módosítását (181.), de már jelezte, hogy az Európai Parlament módosításában szereplő részcélkitűzés túl ambiciózusnak tűnik, és megvalósítása valószínűleg nagyon költséges lenne.

5.           További alapanyagok felvétele a IX. mellékletben foglalt jegyzékbe.

A Bizottság javaslata tartalmazta azon nyersanyagok jegyzékét, amelyeknek bio-tüzelőanyagként való rendelkezésre bocsátása esetén további ösztönzőket kell biztosítani. A Tanács álláspontja néhány további nyersanyagot is tartalmaz; fontos, hogy biztosítva legyen, hogy a szóban forgó nyersanyagokat „újszerű” (a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó) biotüzelőanyag-alapanyagoknak lehessen tekinteni, és az alapanyagok jegyzéke összhangban maradjon a végleges szöveg egyéb elemeivel (azaz mely anyagokra vonatkozik a felső határ).

6.           További alapanyagok a IX. mellékletben foglalt jegyzéken túl.

A Tanács álláspontja tartalmaz egy olyan rendelkezést, miszerint „a IX. mellékletben nem szereplő, az illetékes nemzeti hatóságok által hulladéknak, maradványanyagnak, nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagnak vagy lignocellulóz-tartalmú anyagnak tekintett alapanyagokból előállított bioüzemanyagokat” szintén beszámítanák a fenti 4. pontban említett részcélértékbe „abban az esetben, ha azokat már az ezen irányelv elfogadása előtt, meglévő létesítményekben használják”. A Bizottság úgy véli, hogy e rendelkezés hatálya túl tág, magában hordozza annak veszélyét, hogy nem alkalmazzák egységesen az EU-ban, továbbá túllép a meglévő beruházásokkal összefüggő szerzett jogokra vonatkozó rendelkezéseken, mivel a földhasználat közvetett megváltozásáról szóló irányelv elfogadásáig lehetővé teszi a változtatásokat. Ezenfelül úgy tűnik, hogy egy ilyen rendelkezés – az európai uniós irányelvek értelmezésére vonatkozó általános jogi normával szemben – az „illetékes nemzeti hatóságokra” ruházza a megújulóenergia-irányelv vonatkozó része végső értelmezésének jogát.

7.           A földhasználat közvetett megváltozásáról való jelentéstételre vonatkozó rendelkezések szigorának csökkentése.

A bizottsági javaslat tartalmazta a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségét, hogy tegyenek jelentést a tagállami célok teljesítése érdekében szállított bio-tüzelőanyagoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő, az IFPRI-modellből vett becsült értékek segítségével megbecsült kibocsátásáról. A Tanács úgy módosította ezt a követelményt, hogy a tagállamok csak a biotüzelőanyag-alapanyagokról számolnak be, és a Bizottság készít a közvetettföldhasználat-változási értékekkel kiegészített jelentést a tagállamok biotüzelőanyag-fogyasztásáról, ami azt is jelenti, hogy ezek az információk később fognak rendelkezésre állni ahhoz képest, mintha a tagállamok szolgáltatnák őket. A Tanács ezenkívül olyan megfogalmazással egészítette ki a szöveget, amely a közvetettföldhasználat-változási értékek ideiglenes, bizonytalan jellegét hangsúlyozza. A Bizottság előnyben részesíti az eredeti jelentéstételi követelmények bevezetését a szövegbe. Lásd még a Bizottságnak az Európai Parlament 60. és 164. módosítására vonatkozó álláspontját.

8.           A megújuló energia „statisztikai átruházásának” kiterjesztése a közlekedési ágazat részcélértékére.

A Tanács szövege a közlekedési ágazat célértékének teljesítése érdekében bevezeti a statisztikai átruházás lehetőségét, amely a megújulóenergia-irányelvben megállapított átfogó célérték tekintetében már megengedett. Bár a Bizottság ezt a változtatást nem tekinti indokoltnak, tekintettel arra, hogy a tagállamok között zökkenőmentesen folyik a közlekedésben használt tüzelőanyagok kereskedelme, a Bizottság azt is elismeri, hogy ezzel csökkenteni lehet a megfelelési költségeket.

9.           Az önkéntes rendszerek kölcsönös elismerése.

A Bizottság szerint a Bizottság által a megújulóenergia-irányelv 18. cikk (6) bekezdésének értelmében elismert önkéntes rendszerek közötti kölcsönös elismerés elve a 18. cikk (7) bekezdésének fényében felesleges. Ez utóbbi azt biztosítja, hogy a tagállamokban az ilyen önkéntes rendszerek révén végzett ellenőrzéseket a megfelelésre vonatkozó további bizonyítékok előírása nélkül elismerjék. A Bizottság által a 18. cikk (6) bekezdésének értelmében elismert önkéntes rendszerek közötti kölcsönös elismerés arra az elképzelésre is kedvezőtlen hatással van, hogy további fenntarthatósági szempontokat igazolhatnának a 18. cikk (4) bekezdése szerinti harmonizált kritériumokon túl. A Bizottság örömmel fogadja a tanácsi szöveget, amennyiben az azt a lehetőséget vezeti be a Bizottság számára, hogy értékelje és jóváhagyja a nemzeti rendszereket. Ennek azonban az a jogi következménye, hogy ugyanolyan mértékben kell ezeket elismerni, mint az önkéntes rendszereket a 18. cikk (6) bekezdése alapján. Lásd még az Európai Parlament 102. módosítását, amely valamennyi vizsgálati rendszer kölcsönös elismerését teremtené meg. A Bizottság támogatja a nemzeti rendszerek közötti kölcsönös elismerés elképzelését; az önkéntes rendszereket azonban nem szabad arra kényszeríteni, hogy elismerjék a nemzeti rendszereket.

10.         Az önkéntes rendszerek által, illetve az önkéntes rendszerekről folytatott fokozott jelentéstétel.

A tanácsi szöveg szerint az önkéntes rendszereknek rendszeresen jelentést kellene tenniük; e jelentéseket a Bizottság közzétenné, és a Bizottságnak felül kellene vizsgálnia, hogy az önkéntes rendszerek hogyan működnek. Ez a szöveg a Bizottság számára elfogadható, azonban jogi szempontból pontosítani kell, hogy ezek a változások alkalmazhatók a már meglévő önkéntes rendszerekre. Az Európai Parlament (58. és 103. módosításában) arra kéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az önkéntes rendszerek működéséről, és szükség esetén tegyen olyan javaslatot, amelyet a Bizottság elvben el tud fogadni (milyen további módosításokra és pontosításokra van szükség).

11.         A degradálódott talajért járó bónusz.

A tanácsi szöveg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó számításokhoz megtartja a degradálódott talajért járó bónuszt. A Bizottság ezt az elemet törölte az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének kiszámításából, mivel nem egyeztethető össze az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének kiszámítására szolgáló módszertannal, valamint a földhasználat közvetett megváltozásáról való jelentéstétellel, mivel úgy tűnik, hogy ezt a fajta talajt igen nehéz azonosítani. A Bizottság – egy kielégítő átfogó kompromisszum keretében – elfogadhatónak tartja ezt az elemet, de jobban örülne, ha intézkedéseket hoznának az erősen szennyezett földterületeken termesztett növények biztonságos fizikai elkülönítése érdekében. Az Európai Parlament elfogadta ezen elem törlését a Bizottság szövegéből.

12.         A „szántó” és az „évelő növényekkel borított szántó” földhasználati kategóriák összevonása.

A Tanács szövege az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kiszámítása céljából összevonja a „szántó” és az „évelő növényekkel borított szántó” földhasználati kategóriákat. Ez egy olyan, az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének kiszámítására szolgáló módszertannal összefüggő lehetséges probléma megoldására szolgál, amely akkor merülhet fel, amikor a „szántót” „évelő növényekkel borított szántóvá” alakítják, majd vissza. Noha a Bizottság – egy kielégítő átfogó kompromisszum keretében – el tudja fogadni a Tanács által javasolt módosításokat, továbbra is súlyosan aggályosnak találja a harmadik országok bio-tüzelőanyagainak fenntarthatóságára gyakorolt lehetséges hatásokat, és úgy véli, hogy ezt a kérdést másképpen is meg lehetne oldani. (Ez az elem sem a Bizottság, sem az Európai Parlament szövegében nem szerepel).

13.         Felülvizsgálati záradék.

A Tanács szövege szerint a Bizottságnak az irányelv hatálybalépése után egy évvel be kell számolnia az újszerű bio-tüzelőanyagokról, a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos tudományos ismeretekről, valamint a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó bio-tüzelőanyagok azonosításáról és tanúsításáról. A Bizottságnak ezután 2017-ben kellene jelentést tennie a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos, többek között a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó bio-tüzelőanyagok tanúsítására, a csalások megelőzésére, valamint az önkéntes rendszerekre irányuló intézkedésekről. A Bizottság határozottan javasolja, hogy 2017-ben legyen egy minden elemre kiterjedő felülvizsgálat. A Bizottság megkérdőjelezi annak hasznosságát, hogy egy ilyen felülvizsgálat lefolytatása előtt bevezessék a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó bio-tüzelőanyagok jogi meghatározását. A Tanács ezenkívül a jelentés céljaira használt, becsült közvetettföldhasználat-változási értékek „ideiglenes” jellegére vonatkozó szakasszal egészíti ki a szöveget. A felülvizsgálati záradéknak tisztáznia kell, hogy melyek legyenek a következő lépések, azaz 2020-ig meg kell tartani az „ideiglenes” értékeket, vagy „végleges” értékeket kell javasolni. A Bizottság szerint az Európai Parlament 107., 189. és 190. módosítása (egységesítés esetén) hasznos útmutatást nyújthatna.

14.         A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó bio-tüzelőanyagok fogalma.

 A fent említetteknek megfelelően a Tanács szövege bevezette a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó bio-tüzelőanyagok fogalommeghatározását, valamint a felülvizsgálati záradékban a Bizottságra vonatkozó azon követelményt, hogy az készítsen jelentést, amely meghatározza a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó bio-tüzelőanyagok azonosítására és tanúsítására vonatkozó kritériumokat. A Tanács szövegében szereplő fogalommeghatározás a bio-tüzelőanyagok ezen típusait megkülönbözteti a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bio-tüzelőanyagoktól. Noha a Bizottság elfogadná, ha további munkára kerülne sor e téren (azzal a fenntartással, hogy ez egyszerre történne, 2017-ben), óvatos megközelítést kell követni annak biztosítása érdekében, hogy a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás alacsony kockázatát hordozó bio-tüzelőanyagnak minősített bio-tüzelőanyagok valóban alacsony kockázatot jelentsenek. Sem a Bizottság, sem az Európai Parlament nem hivatkozott a bio-tüzelőanyagok e kategóriájára.

15.         A csalások megelőzése.

A tanácsi szöveg a nemzeti rendszerek közötti, valamint az önkéntes rendszerek és a nemzeti rendszerek közötti együttműködés javítására hív fel; a tagállamoknak ösztönözniük kell a nyomon követési és visszakeresési rendszerek fejlesztését és alkalmazását; a tagállamoknak be kell számolniuk a csalás ellen hozott intézkedéseikről; és 2017-ben a Bizottságnak értékelnie kell ezen intézkedések hatékonyságát, szükség esetén pedig javaslatot kell benyújtania. A Bizottság elfogadhatónak tartja a Tanács által javasolt kiegészítéseket. Az Európai Parlament is aggályát fejezte ki a csalásokkal kapcsolatban (185. módosítás).

16.         A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elhagyása.

 A Tanács szövegében csak olyan, korlátozott hatályú, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok maradtak, amelyek alapértelmezett értékekkel egészítik ki a tüzelőanyag-minőségi irányelv IV. mellékletét és a megújulóenergia-irányelv V. mellékletét, valamint alapanyagokkal egészítik ki a megújulóenergia-irányelv IX. mellékletét. A Tanács a végrehajtási aktusok elfogadása céljából a 98/70/EK irányelv 11. cikkének (4) bekezdésében, valamint a 2009/28/EK irányelv 25. cikkének (3) és (4) bekezdésében bevezette a véleménynyilvánítás elmulasztásának esetén követendő eljárásról szóló záradékot.

a)           A Bizottság úgy véli, hogy az irányelveket a tudományos haladásnak és az új technológiai fejlesztéseknek megfelelően naprakésszé kell tenni. Ez a rendes jogalkotási eljárással túl körülményes és túlságosan lassú lenne, továbbá nem biztosítana megfelelő rugalmasságot/hatékonyságot a tüzelőanyag-minőségi irányelv és a megújulóenergia-irányelv szigorúan technikai szempontjainak a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása (a közlekedési ágazatban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése) érdekében a tudományos fejlődéshez való hozzáigazításához. A javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok többsége arra szolgál, hogy felváltsa az irányelvekben szereplő, a korábbi, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében elfogadott jogi aktusokat („a Lisszaboni Szerződéshez való igazítás”). A Bizottság véleménye szerint az Elnökség által a közelmúltban javasolt azon megközelítés, hogy a Bizottságra a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok/végrehajtási aktusok elfogadása céljából ráruházott jogok kerüljenek visszavonásra, és valamennyi rendelkezést a jogi aktus tartalmazzon, azzal a kockázattal jár, hogy ellehetetleníti az irányelvek nem lényeges, illetve lényeges elemeinek módosítása/kiigazítása közötti különbségtételt. A technikai kiigazítás természetesen az első kategóriába tartozik. A Bizottság a hatásköröknek a Szerződés szabályai szerint történő átruházására vonatkozó megközelítését követve, ami azt jelenti, hogy az EUMSZ 290. és 291. cikkei kölcsönösen kizárják egymást, adott esetben megvizsgálja a kompromisszumos szövegeket. A Bizottság üdvözli az Európai Parlament álláspontját, amely teljes mértékben támogatja a Bizottság véleményét, és továbbra is olyan kompromisszumokra törekszik, amelyek megengedik a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok használatát.

b)           A Bizottság határozottan ellenzi a felhatalmazáson alapuló jogalkotói hatáskörének minden olyan visszavonását, amely az 1999/468/EK határozat értelmében folyamatban lévő eljárást vagy legkésőbb [date to be determined by Commission]-án/én kezdődő és a két irányelv kiegészítésére irányuló eljárást érint. Alternatív megoldásként a 182/2011/EU rendelet szerinti eljárások alkalmazására vonatkozó átmeneti időszakról kell rendelkezni.

c)           A Tanács ezenkívül a végrehajtási aktusok elfogadása céljából bevezette a véleménynyilvánítás elmulasztásának esetén követendő eljárásról szóló záradékot. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy semmi nem indokolja kifejezetten a véleménynyilvánítás elmulasztásának esetén követendő eljárásról szóló záradék bevezetését, ezért egy olyan preambulumbekezdés beépítésére szólít fel, amely megindokolja egy ilyen záradék bevezetését. Amennyiben a folyamat végére nem kerül elfogadásra ilyen preambulumbekezdés, a Bizottság a szokásos nyilatkozatot fogja tenni ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

4.           Következtetések/Általános észrevételek

Bár a Bizottság úgy véli, hogy a Tanács első olvasatbeli politikai megállapodása nem felel meg az eredeti javaslat egyes alapvető célkitűzéseinek, a Bizottság úgy látja, csak úgy teheti lehetővé, hogy a rendes jogalkotási eljárás továbbhaladjon, ha nem fejez ki ellenvéleményt. A Bizottság arra törekszik, hogy megmaradjanak a javaslat azon elemei, amelyek hozzájárulhatnak a közvetett földhasználat-változások hatásainak csökkentéséhez, valamint a bio-tüzelőanyagok közlekedésben való alkalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi törekvések általános szintjének megőrzéséhez, beleértve néhány olyan elemet is, amelyek az Európai Parlament első olvasatban kialakított álláspontjának részét képezik.

5.         A BIZOTTSÁG NYILATKOZATAI

A Bizottság elkészítette a Tanács jegyzőkönyvébe beillesztendő következő nyilatkozattervezetét:

A Bizottság nyilatkozata a közvetett földhasználat-változásról szóló javaslatra vonatkozóan első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról

[Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról]

COM(2012) 595 final – 2012/0288 (COD)

A Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács álláspontja – az eredeti javaslathoz képest – jóval kevésbé törekszik a hagyományos bio-tüzelőanyagok által kiváltott közvetett földhasználat-változások hatásának csökkentésére, és hogy az említett álláspont nem tartalmaz jelentős ösztönzőket az újszerű biotüzelőanyag-fajtákra és a közlekedésben alkalmazható egyéb, a földhasználat közvetett megváltozását nem okozó megújuló energiaforrásokra való áttérés támogatására. A Bizottság sajnálja továbbá, hogy a Tanács által bevezetett módosítások csökkentik a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben[3] megállapított, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó átfogó célkitűzéssel kapcsolatos környezetvédelmi törekvések szintjét.

A Bizottság azonban – a jogalkotási folyamat előrehaladása érdekében – nem fogja ellenezni a Tanács első olvasatban kialakított álláspontját.

A Bizottság a jogalkotási eljárás következő szakaszaiban továbbra is szorosan együttműködik a társjogalkotókkal. A Bizottság arra törekszik, hogy megmaradjanak a javaslat azon elemei, amelyek hozzájárulhatnak a közvetett földhasználat-változások hatásainak csökkentéséhez, valamint a bio-tüzelőanyagok közlekedésben való alkalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi törekvések általános szintjének megőrzéséhez, beleértve néhány olyan elemet is, amelyek az Európai Parlament első olvasatban kialakított álláspontjának részét képezik. A Bizottság reményei szerint sikerül majd olyan megoldást találni, amely tükrözi Európa ahhoz fűződő érdekét, hogy leküzdje a hagyományos bio-tüzelőanyagok használatából eredő negatív környezeti hatásokat.

[1]               A C 160 (2010) dokumentum 3.1.1. pontja szerint.

[2]               A megújulóenergia-irányelvben rögzített célértékek teljesítéséhez szükséges vállalásokban a hagyományos bio-tüzelőanyagok részarányára vonatkozó korlát.

[3]               2009/28/EK