Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmonizált fogyasztói árindexekről és a 2494/95/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről /* COM/2014/0724 final - 2014/0346 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE Az Európai
Bizottság és az Európai Központi Bank az Európai Unió megfelelő
működésének biztosítása és különösen a hatékony monetáris politika
megvalósítása érdekében az uniós inflációs mutatók harmonizálását írja
elő. A harmonizált
fogyasztói árindexek kulcsfontosságúak az alábbiak értékelése és mérése
szempontjából: ·
konvergencia az Unión belüli árstabilitás
tekintetében, valamint ·
az euróövezeti monetáris politika eredménye az
árstabilitásra vonatkozó cél elérése tekintetében. A harmonizált
inflációs mutatók emellett a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló
bizottsági eljárás keretében a nemzeti versenyképesség értékelésére is
használatosak. E célból szükséges,
hogy a fogyasztói árindexek minden országra, illetve minden termékkategóriára
kiterjedően összehasonlíthatók legyenek. Kellőképpen részletesnek és
ésszerű időn belül előállíthatónak kell lenniük. A fogyasztói
árindexekből számított inflációs adatoknak objektív és elfogulatlan
döntéshozatali alapot kell képezniük. Ezen túlmenően
az összehasonlítható és megbízható fogyasztói árindexek – egyéb forrásokkal
együtt – értékes információt jelentenek olyan gazdasági értékek deflálásakor,
mint például a bérek, nyugdíjak, kamatlábak és a nemzeti számlák adatai. Ezek a
becsült mennyiségi idősorok az infláció hatása nélkül szemléltetik egy
adott gazdasági jelenség alakulását, és lényeges hozzájárulást jelentenek a
politikai és gazdasági döntéshozatalhoz. 1995 októberében
sor került a harmonizált fogyasztói árindexekről (HICP) szóló tanácsi
rendelet kidolgozására és elfogadására, majd az ezt követő 17 év során 20
végrehajtási rendelet született. A maximális
összehasonlíthatóságot biztosító egységes szabályok továbbra is nagy
jelentőséggel bírnak a HICP fő felhasználói – különösen a Bizottság
és az Európai Központi Bank – számára, ám az eredeti jogi keret elfogadása óta
bizonyos paraméterek megváltoztak: ·
Az európai statisztikai rendszer (ESR) kidolgozása
nyomán sokkal elfogadottabbá vált az a nézet, miszerint a fogyasztói árindexekkel
kapcsolatos számos módszertani kérdésben harmonizált megközelítésre van
szükség. ·
Az elmúlt években tapasztalt gyors ütemű
technológiai fejlődés következtében drasztikusan megváltoztak az
adatgyűjtés és az index-összeállítás technikai vonatkozásai. A nagy
teljesítményű informatikai rendszerek olyan módszerek alkalmazását teszik
lehetővé, amelyek akár csak két évtizede még fel sem merültek: a
szkenneradatok térnyerése forradalmasítja az adatgyűjtési gyakorlatokat,
az árak különböző internetes forrásainak használata pedig szüntelenül
fejlődik. ·
A Lisszaboni Szerződés új komitológiai struktúrát
hozott létre és bevezette a felhatalmazáson alapuló, illetve a végrehajtási
jogi aktusokat. Ezt a jogi keretnek is tükröznie kell. Mindezek a
változások szükségessé teszik a HCIP-re vonatkozó joganyag újraszövegezését,
hogy a jogalap korszerűbbé és ésszerűbbé váljon, valamint jobban
illeszkedjen a napjainkban felmerülő tényleges és potenciális
szükségletekhez. A HICP-rendelet felülvizsgálata nyomán az érdekelt feleknek
lehetőségük nyílik arra, hogy mérlegeljék és racionalizálják a meglévő
szabályokat és a javaslatokat, valamint azok helytállósága és a különböző
felhasználók érdekei alapján konkrét sajátosságokra összpontosítsanak. Az operatív célok
kialakításához és az előrelépés értékeléséhez a fogyasztói árindexet
befolyásoló eseményekkel és fejleményekkel kapcsolatos információk számos olyan
szakpolitikai területen elengedhetetlenül szükségesek, ahol az EU tevékeny
szerepet játszik. Az uniós jog emellett a lehető legjobb
minőségű deflátorok szolgáltatására kötelezi az Eurostatot – a HICP
ebben a tekintetben szintén értékes hozzájárulást jelent. Elengedhetetlen, hogy
az indexek időszerűek, pontosak, teljesek, koherensek és a különféle
termékcsoportok tekintetében uniós szinten összehasonlíthatók legyenek. Ezeknek
a követelményeknek csakis a HICP-re vonatkozó európai jog korszerűsítése
révén lehet eleget tenni. A javasolt
HICP-rendelet rögzíti az európai statisztika gyakorlati kódexének azon elveit,
amelyek a minőség iránti elkötelezettségre, a megbízható módszertanra, a
költséghatékonyságra, a relevanciára, a pontosságra, a megbízhatóságra, a
koherenciára és az összehasonlíthatóságra vonatkoznak. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS
A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A HICP-rendelet
tervezetéről szakértői csoportok tárgyaltak, amelyekben a statisztikák
előállítói – különösen a nemzeti statisztikai hivatalok – és a
statisztikák felhasználói, köztük az Európai Bizottság, az Európai Központi
Bank és a nemzeti központi bankok egyaránt képviseltették magukat.
Konzultációra került sor az európai statisztikai rendszer bizottságával is. Hatásvizsgálat
készítése nem tűnt szükségesnek. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A javaslat célja,
hogy létrehozza a harmonizált indexek tagállamok általi előállításának
közös jogi keretét, amely magában foglalja az adatok gyűjtését,
összeállítását és feldolgozását, valamint a harmonizált fogyasztói árindexek
benyújtását. Mindez az uniós inflációs mutatók szisztematikus
előállításához szükséges. Ez a javaslat
egyszerűsíti és egyértelműsíti az ilyen indexek összeállítására
vonatkozó követelményeket. A javaslat elsősorban: ·
a termékcsoportok világosan meghatározott
kategóriáira alkalmazandó, új általános keretet biztosít; ·
pontos és egyértelmű alkalmazási kört határoz
meg; ·
a különleges területeken – így az egészségügy, az
oktatás, a szociális védelem és biztosítás terén – fenntartja a különleges
intézkedéseket; ·
a szabályok alkalmazását illetően kezeli az
értelmezésbeli esetleges eltéréseket és az adatszolgáltatók részéről
felmerülő nehézségeket; ·
biztosítja, hogy a hasonló termékcsoportokat
Unió-szerte azonos módon kezeljék; ·
megszünteti a feleslegessé vált rendelkezéseket;
valamint ·
tisztázza azokat a rendelkezéseket, amelyek a
múltban félreértésekre adtak okot. Amennyiben további
pontosításra vagy a végrehajtás tekintetében egységes feltételekre van szükség,
a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)
290. és 291. cikkével összhangban lehetőséget biztosít felhatalmazáson
alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok elfogadására. A fogyasztói
árindexek teljes mértékű összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében
elsősorban az alábbiak tekintetében van szükség egységes feltételekre: ·
a HICP bontása az egyéni fogyasztás rendeltetés
szerinti európai osztályozásának (ECOICOP) kategóriái szerint; ·
a harmonizált indexek előállításához használt
módszertan; ·
a statisztikai egységek jelentése és felhasználása; ·
a harmonizált indexek számításához használt súlyok
és a súlyok metaadatai; ·
a harmonizált indexek és részindexek továbbításának
éves ütemterve; ·
az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó
szabványok; ·
az adatok felülvizsgálatának feltételei; ·
a felhasználásra szánt alapvető információk és
módszerek a kísérleti tanulmányok értékelése alapján; valamint ·
a minőségbiztosítás technikai követelményei az
éves minőségjelentések tartalmával kapcsolatban, az ilyen jelentések
Eurostatnak történő benyújtására vonatkozó határidő, illetve a
nyilvántartás szerkezeti felépítése. Az EUMSZ 291.
cikkével összhangban tehát a javasolt rendelet végrehajtási jogköröket ruház a
Bizottságra. Az EUMSZ 290.
cikkével összhangban a javasolt rendelet általános hatályú nem jogalkotási
aktusok elfogadására hatalmazza fel a Bizottságot a rendelet nem lényegi
részeinek kiegészítése vagy módosítása céljából. Ez lehetővé teszi, hogy a
Bizottság: ·
biztosítsa, hogy a HICP bontására használt egyéni
fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) nemzetközi szinten
összehasonlítható legyen; ·
megállapítsa azt a küszöbértéket, amely alatt nem
kötelező benyújtani a harmonizált indexek részindexeit; valamint ·
meghatározza azon részindexek jegyzékét, amelyeket
a tagállamok nem kötelesek előállítani. A Bizottságnak
gondoskodnia kell arról, hogy ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne
rójanak jelentős adminisztratív többletterhet a tagállamokra. A felülvizsgált
HICP-rendeletre vonatkozó javaslat egyetlen jogi eszközt kíván létrehozni, amely
valamennyi egységes feltételre kiterjed. Jelenleg 20 különböző
végrehajtási rendelet van hatályban. Az új rendelet ezeket egyetlen jogi
aktusban ötvözné, amely nagyobb fokú egyértelműséget biztosítana az
érdekeltek és a tagállamok számára, továbbá könnyebbé és hatékonyabbá tenné az
adminisztrációt. Ily módon tehát a HICP új jogi keretére vonatkozó stratégiáról
szóló javaslat egyik fő célkitűzése a követelmények és végrehajtásuk
egyszerűsítése. 4. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK A rendeletjavaslat
nincs hatással az uniós költségvetésre. 2014/0346 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE a harmonizált fogyasztói árindexekről és
a 2494/95/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI
PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az
Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak
338. cikke (1) bekezdésére, tekintettel az
Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus
tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az
Európai Központi Bank véleményére[1], rendes jogalkotási
eljárás keretében, mivel: (1) A
harmonizált fogyasztói árindexek (HICP) rendeltetése, hogy harmonizált módon
mérjék az inflációt a tagállamokban. A Bizottság és az Európai Központi Bank a
tagállamok árstabilitásának értékelése során felhasználja a HICP-t az Európai
Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban:
Szerződés) 140. cikke értelmében. (2) A
Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) mutatóként használja a HICP-t annak
érdekében, hogy mérje a Szerződés 127. cikkének (1) bekezdésében rögzített
árstabilitási cél teljesítését, ami a Szerződés 127. cikkének (2)
bekezdése értelmében kiemelt jelentőséggel bír az Unió monetáris
politikájának meghatározása és végrehajtása szempontjából. (3) A
2494/95/EK tanácsi rendelet[2]
meghatározta a harmonizált fogyasztói árindexek kidolgozásának egységes
keretét. Ezt a jogi keretet a jelenlegi igényekhez és a technológiai
fejlődéshez kell igazítani. (4) Ez
a rendelet figyelembe veszi a Bizottságnak a szabályozás javítására irányuló
programját és különösen az „Intelligens szabályozás az Európai Unióban”
című bizottsági közleményt[3].
A statisztika terén a Bizottság a statisztika szabályozási környezetének
egyszerűsítését és javítását jelölte ki prioritásként[4]. (5) A
HCIP-t az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti európai osztályozásának
(ECOICOP) kategóriái szerint kell bontani. Ez az osztályozás azt hivatott
biztosítani, hogy a magánfogyasztásra vonatkozó valamennyi európai statisztika
következetes és összehasonlítható legyen. Az ECOICOP-nak emellett az UN
COICOP-pal, vagyis az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának
nemzetközi szabványával is konzisztensnek kell lennie, ezért igazodnia kell az
UN COICOP változásaihoz. (6) A
rendes HICP alapját a megfigyelt árak képezik, amelyek magukban foglalják a
termékadókat is. Az inflációt tehát befolyásolja a termékek adókulcsainak
változása. Az infláció elemzése, valamint a tagállamok konvergenciaértékelése
érdekében szükség van az adóváltozások inflációra gyakorolt hatására vonatkozó
információk gyűjtésére. E célból a HICP számítását változatlan adótartalmú
árak alapján is el kell végezni. (7) A
lakásokra vonatkozó árindexek és különösen a sajátlakás-árindexek meghatározása
fontos lépés a HICP helytállóságának és összehasonlíthatóságának javítása felé.
A lakásárindexek a sajátlakás-árindexek összeállításának nélkülözhetetlen
alapját jelentik. A lakásárindexek emellett önmagukban is fontos mutatónak
számítanak. (8) Az
árindexek bázisidőszakát rendszeres időközönként aktualizálni kell. A
harmonizált indexek és az eltérő időpontokban felvett részindexeik
vonatkozásában közös bázisidőszakokat rögzítő szabályokat kell
megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az így összeállított indexek
összehasonlíthatók és helytállók legyenek. (9) A
fogyasztói árindexek fokozatos harmonizálásának előmozdítása érdekében
kísérleti tanulmányokat kell indítani, amelyek felmérik a pótlólagos
alapinformációk használatának vagy az új módszertani megközelítések
alkalmazásának megvalósíthatóságát. (10) A
jó minőségű harmonizált indexek előállításának különböző
szakaszairól módszertani kézikönyvben kell útmutatást adni, ezáltal támogatva a
tagállamokat az összehasonlítható fogyasztói árindexek előállításában. A
módszertani kézikönyvet az európai statisztikai rendszer keretében, a
tagállamokkal szorosan együttműködve a Bizottságnak (Eurostatnak) kell
kidolgoznia, illetve rendszeresen frissítenie. Az e rendelet 9. cikke (2)
bekezdésének b) pontjában említett éves HICP-nyilvántartásban a tagállamoknak
adott esetben tájékoztatniuk kell a Bizottságot (Eurostatot) az alkalmazott és
a módszertani kézikönyvben javasolt statisztikai módszerek közötti
eltérésekről. (11) A
Bizottságnak (Eurostatnak) ellenőriznie kell a tagállamok által a
harmonizált indexek számításához használt forrásokat és módszereket, valamint
nyomon kell követnie a jogi keret tagállami végrehajtását. E célból a Bizottság
(Eurostat) rendszeres párbeszédet folytat a tagállami statisztikai
hatóságokkal. (12) A
háttér-információk kulcsfontosságúak annak megállapítása szempontjából, hogy a
tagállamok által benyújtott részletes harmonizált indexek kellőképp
összehasonlíthatók-e. Ezen túlmenően a tagállamokban használt átlátható
összeállítási módszerek és gyakorlatok valamennyi érdekeltnek segítenek a
harmonizált indexek megértésében és minőségük további javításában. Ezért
meg kell határozni a harmonizált metaadatok szolgáltatására vonatkozó
szabályrendszert. (13) A
harmonizált indexek minőségének biztosítása érdekében a bizalmas adatokat
és metaadatokat a Bizottság (Eurostat), a nemzeti központi bankok és az Európai
Központi Bank között a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[5] összhangban kell
megosztani. (14) Mivel
e rendelet célját, nevezetesen a harmonizált indexekre vonatkozó egységes
statisztikai szabványok létrehozását a tagállamok nem tudják kellőképpen
megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az
Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás
elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben
megállapított arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e
cél eléréséhez szükséges mértéket. (15) Annak
érdekében, hogy biztosított legyen a HICP bontására használt egyéni fogyasztás
rendeltetés szerinti osztályozásának nemzetközi szintű
összehasonlíthatósága, illetve az UN COICOP változásaihoz való igazodás, hogy
megállapítsák azt a küszöbértéket, amely alatt nem kötelező benyújtani a
harmonizált indexek részindexeit, valamint hogy összeállítsák azon részindexek
jegyzékét, amelyeket a tagállamok nem kötelesek előállítani, a harmonizált
indexek tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai
Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi
aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az
előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson,
többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során biztosítania
kell a vonatkozó dokumentumok egyidejű, időben történő és
megfelelő átadását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. (16) A
fogyasztói árindexek teljes körű összehasonlíthatóságának biztosítása
érdekében egységes feltételekre van szükség a következők vonatkozásában: a
HICP ECOICOP-kategóriák szerinti bontása, a harmonizált indexek
előállítása során alkalmazott módszertan, a statisztikai egységek által
szolgáltatott információk, a súlyok és a súlyokra vonatkozó metaadatok
megadása, a harmonizált indexek és részindexek továbbításának éves ütemterve,
az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabványok, a felülvizsgálatok
egységes feltételei, a részletesebb alapinformációk vagy a kísérleti
tanulmányok értékelésén alapuló, javított módszerek, továbbá a
minőségbiztosítás technikai követelményei az éves minőségjelentések
tartalmával kapcsolatban, az ilyen jelentések Bizottságnak (Eurostatnak)
történő benyújtására vonatkozó határidő és a nyilvántartás
szerkezete. E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának
biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra.
Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[6] megfelelően kell gyakorolni. (17) Amennyiben
a Bizottság e rendelettel összhangban végrehajtási intézkedéseket és
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, maradéktalanul figyelembe kell
vennie a költséghatékonyság elvét. (18) A
223/2009/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben az európai statisztikai
rendszer bizottsága felkérést kapott szakmai iránymutatás nyújtására. (19) A
2494/95/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk
Tárgy E rendelet
meghatározza a fogyasztói árak és a lakásárak harmonizált indexeinek (HICP,
illetve HPI) uniós, nemzeti és szubnacionális szintű fejlesztésére,
előállítására és közzétételére vonatkozó közös keretet. 2. cikk
Fogalommeghatározások E rendelet
alkalmazásában: (a)
„statisztikák fejlesztése”: a statisztikák
előállítása és közzététele során használt statisztikai módszerek,
szabványok és eljárások kidolgozása és továbbfejlesztése új statisztikai
mérőszámok és mutatók kialakítása céljából. (b)
„statisztikák előállítása”: a statisztikák
összeállításának valamennyi lépése, beleértve a statisztikák gyűjtését,
tárolását, feldolgozását és elemzését. (c)
„statisztikák terjesztése”: a statisztikák, a
statisztikai elemzések és a nem bizalmas jellegű információk
hozzáférhetővé tétele a felhasználók számára; (d)
„termékek”: az 549/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet[7]
(a továbbiakban: ESA 2010) A. mellékletének 3.01. pontjában meghatározott
jószágok és szolgáltatások; (e)
„fogyasztói árak”: a háztartások által az egyes
termékek vásárlásakor, pénzügyi ügyletek során fizetett beszerzési árak; (f)
„beszerzési ár”: a beszerző által a termékért
ténylegesen kifizetett ár, beleértve minden adót, csökkentve a termékre jutó
támogatással, figyelembe véve a nagy tételben vagy csökkentett áron
történő vásárlás esetén nyújtott engedményeket, valamint figyelmen kívül
hagyva a hitelfelvételből eredő kamatokat és szolgáltatási díjakat,
illetve azokat a külön díjakat, amelyek a vásárláskor meghatározott
időszakon belüli fizetés elmulasztásából erednek; (g)
„harmonizált fogyasztói árindexek (HICP)”: a
tagállamok mindegyike által előállított, összehasonlítható fogyasztói
árindexek; (h)
„változatlan adótartalmú harmonizált fogyasztói
árindexek (HICP-CT)”: olyan indexek, amelyek a fogyasztói árak változását mérik
egy adott időszakban, figyelmen kívül hagyva a termékadókulcsok ugyanazon
időszakban bekövetkezett változásainak hatását; (i)
„szabályozott árak”: a kormány által közvetlenül
meghatározott vagy jelentős mértékben befolyásolt árak; (j)
„sajátlakás-árindex (OOH-index)”: a háztartási
szektoron belül újonnan rendelkezésre álló lakások, valamint a háztartások
által tulajdonosi-lakói minőségben vásárolt egyéb termékek tranzakciós
árában bekövetkezett változások mérésére szolgáló index; (k)
„lakásárindex (HPI)”: a háztartások által vásárolt
lakások tranzakciós árában bekövetkezett változások mérésére szolgáló index; (l)
„HICP-részindex”: az egyéni fogyasztás rendeltetés
szerinti európai osztályozásának (a továbbiakban: ECOICOP) valamely
kategóriájára vonatkozó árindex, a mellékletben meghatározottaknak
megfelelően; (m)
„harmonizált indexek”: a HICP, a HICP-CT, az OOH
index és a HPI; (n)
„Laspeyres-index”: az az árindex, amelynek képlete:
ahol P a vizsgált két
időszak árszintjének relatív indexe, Q a vásárolt mennyiség, t0 a bázisidőszak, tn pedig az az időszak,
amelyre az indexet számítjuk; (o)
„Laspeyres-típusú index”: a bázisidőszakhoz
képest változatlan kiadások – tehát a háztartások bázisidőszakkal azonos
fogyasztási szerkezete – alapján az átlagos árváltozások mérésére szolgáló
index; (p)
„index bázisidőszaka”: az az időszak,
melynek vonatkozásában az indexet 100 indexpontban állapítják meg; (q)
„alapinformáció” a HICP és a HICP-CT
vonatkozásában: azok az adatok, amelyek tartalmazzák –
a HICP-részindexek e rendelet szerinti számítása
céljából figyelembe veendő termékek beszerzési árát, –
a termékárat meghatározó valamennyi jellemzőt
és az adott fogyasztási cél szempontjából lényeges egyéb jellemzőket, –
a kivetett adókra és jövedéki adókra vonatkozó
információkat, –
az arra vonatkozó információt, hogy teljes
mértékben vagy részlegesen szabályozott árról van-e szó, valamint –
az adott termékek fogyasztásának szintjét és
összetételét tükröző valamennyi súlyt; (r)
„alapinformáció” az OOH-index és a HICP-CT
vonatkozásában: azok az adatok, amelyek tartalmazzák –
a HPI-indexek e rendelet szerinti számítása
céljából figyelembe veendő, háztartások által vásárolt lakások valamennyi
tranzakciós árát, –
a lakásárat meghatározó valamennyi jellemzőt
és az egyéb lényeges jellemzőket. (s)
„háztartás”: az ESA 2010 A. melléklete 2.119.
pontjának a) és b) pontjában meghatározott háztartások, függetlenül az
állampolgárságtól és a tartózkodás jogállásától; (t)
„a tagállam gazdasági területe”: az ESA 2010 A.
mellékletének 2.05. pontjában meghatározott terület, beleértve az
országhatárokon belül elhelyezkedő, területen kívüli enklávékat, viszont
kizárva a világ többi részén elhelyezkedő területi enklávékat; (u)
„háztartások végső fogyasztási kiadása”: a
végső fogyasztási kiadás azon része, amelyet –
háztartások, –
pénzügyi ügyletek során, –
a tagállam gazdasági területén, –
az ESA 2010 A. mellékletének 3.101. pontjában
meghatározottak szerint egyéni igények és szükségletek közvetlen kielégítését
szolgáló termékekre, –
az összehasonlított időszakok egyikében vagy
mindkettőben fordítanak; (v)
„az előállítási módszer jelentős
változása”: olyan változás, amely valamely időszakban a becslések szerint
egy adott harmonizált index vagy részindex éves változásának ütemét nagyobb
mértékben befolyásolja, mint –
0,1 százalékpont az összes cikket magában foglaló
HICP, az OOH vagy a HPI esetében, valamint –
0,3, 0,4, 0,5, illetve 0,6 százalékpont az ECOICOP
valamely főcsoportja, csoportja, osztálya, illetve alosztálya (öt
számjegyű) esetében. 3. cikk
A harmonizált indexek összeállítása (1) A
tagállamok a 2. cikk m) pontjában meghatározottak szerint a Bizottság
(Eurostat) rendelkezésére bocsátják a harmonizált indexeket. (2) A
harmonizált indexek összeállításakor a Laspeyres-típusú képlet alkalmazandó. (3) A
HICP és a HICP-CT alapját a háztartások végső fogyasztási kiadásában
szereplő árváltozások és terméksúlyok képezik. (4) A
HICP nem terjed ki a háztartások közötti ügyletekre, kivéve azt az esetet,
mikor a bérlők magánszemély lakástulajdonosnak fizetnek lakbért, és utóbbi
a háztartások (bérlők) által vásárolt szolgáltatások piaci
termelőjeként jelenik meg. (5) A
HICP-részindexek összeállítása az ECOICOP kategóriái szerint történik. A HICP
ECOICOP-kategóriák szerinti bontására vonatkozó egységes feltételek elfogadása
végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok
elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás
keretében kerül sor. 4. cikk
A harmonizált indexek összehasonlíthatósága (1) Annak
érdekében, hogy a HICP- vagy OOH-indexeket összehasonlíthatónak lehessen
tekinteni, az országok között a részletesség bármely szintjén jelentkező
különbségek kizárólag az árváltozások vagy a kiadási szerkezet eltéréseit
tükrözhetik. (2) A
harmonizált indexeknek az e rendeletben meghatározott fogalmaktól vagy módszerektől
eltérő bármely részindexei összehasonlíthatónak tekintendők,
amennyiben a kapott index a becslések szerint következetesen (a)
az előző évhez képest egy éven keresztül
átlagosan legfeljebb 0,1 százalékkal tér el az e rendeletben meghatározott
módszertani megközelítés alapján összeállított indextől a HICP esetében; (b)
az előző évhez képest egy éven keresztül
átlagosan legfeljebb 1 százalékkal tér el az e rendeletben meghatározott
módszertani megközelítés alapján összeállított indextől az OOH és a HPI esetében. Amennyiben ilyen
számításra nincs lehetőség, részletesen ismertetni kell az e rendelet
fogalmaitól és módszereitől eltérő módszertan alkalmazásának
következményeit. (3) A
Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosításáról a
harmonizált indexek nemzetközi szintű összehasonlíthatóságának biztosítása
érdekében. (4) Az egységes feltételek biztosítása érdekében az
összehasonlítható harmonizált indexek előállításának megfelelő
módszertana végrehajtási jogi aktusok formájában kerül meghatározásra. Ezen
végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett
vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor. 5. cikk
Adatkövetelmények (1) A
tagállamok országukra vonatkozó reprezentatív alapinformációkat gyűjtenek
a harmonizált indexekről és azok részindexeiről. (2) Az
információt a 696/93/EGK tanácsi rendeletben[8]
meghatározott statisztikai egységektől nyerik. (3) A
háztartások végső fogyasztási kiadásában szereplő termékekről
információt szolgáltató statisztikai egységek szükség szerint
együttműködnek az alapinformációk gyűjtése vagy rendelkezésre
bocsátása során. A statisztikai egységek pontos és teljes információt
szolgáltatnak, kérésre elektronikus formában is. A hivatalos statisztikák
összeállításáért felelős nemzeti szervek kérésére a statisztikai egységek
elektronikus formában információt – például szkenneradatokat – szolgáltatnak a
harmonizált indexek előállításához, az összehasonlíthatósági követelményeknek
való megfelelés megállapításához és a harmonizált indexek minőségének
értékeléséhez szükséges részletességgel. Az ilyen információ szolgáltatására
vonatkozó egységes feltételek meghatározása végrehajtási jogi aktusok
formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor. (4) A
harmonizált indexeket és azok részindexeit az indexek 2015-ös közös
bázisidőszakához arányosítják. Az arányosítás a 2016. januári indexszel
lép hatályba. (5) A harmonizált indexek és részindexeik arányosítását a
harmonizált indexeket érintő jelentős módszertani változás esetében
vagy 2015-től kezdve tízévenként újra elvégzik. Az index új
bázisidőszakára történő áttérés a következő naptári év januári
indexével lép hatályba. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek
megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a
harmonizált indexek jelentős módszertani változásokhoz kapcsolódó
újraarányosítására vonatkozó részletes szabályok meghatározása céljából. (6) Annak
érdekében, hogy a tagállamokra ne háruljon szükségtelen teher, és amennyiben a
harmonizált indexek részindexei csupán bizonyos küszöbérték felett
jelentősek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek
megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon
küszöbérték meghatározása céljából, amely alatt nem kötelező a részindexek
rendelkezésre bocsátása. (7) A
Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson
alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon ECOICOP-részindexek jegyzékének
meghatározása céljából, amelyeket a tagállamok nem kötelesek előállítani,
mivel azok nem a magánfogyasztásra vonatkoznak vagy mert a módszertani
harmonizáció mértéke nem kielégítő. 6. cikk
Gyakoriság (1) A
tagállamok havonta a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják a HICP-t, a
HICP-CT-t és ezek részindexeit, beleértve a hosszabb időszakokra
vonatkozóan előállított részindexeket is. (2) A
tagállamok negyedévente a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják az
OOH-indexeket és a HPI-t. Ezek az adatok önkéntes alapon havi rendszerességgel
is benyújthatók. (3) A
tagállamok nem kötelesek havonta vagy negyedévente részindexeket
előállítani, amennyiben az ennél ritkább adatgyűjtés esetén is
teljesülnek a 4. cikkben meghatározott összehasonlíthatósági követelmények. A
tagállamok tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) az ECOICOP és az OOH azon
kategóriáiról, amelyek tekintetében a havi, illetve negyedévenkénti ütemezésnél
ritkábban kívánnak adatgyűjtést végezni. (4) A
tagállamok minden évben felülvizsgálják és frissítik a harmonizált indexekre
vonatkozó részindexsúlyokat. A súlyok és a súlyok metaadatainak rendelkezésre
bocsátására vonatkozó egységes feltételek meghatározása végrehajtási jogi
aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11.
cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor. 7. cikk
Határidők, adatcsereszabványok és felülvizsgálatok (1) A
tagállamok a havi idősorok esetében legkésőbb 20 naptári nappal a
bázishónap végét követően, a negyedéves idősorok esetében pedig
legkésőbb 85 naptári nappal a bázisnegyedévet követően a Bizottság
(Eurostat) rendelkezésére bocsátják a harmonizált indexeket és valamennyi
részindexet. (2) A
tagállamok az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabványoknak
megfelelően a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják az e
rendeletben előírt adatokat és metaadatokat. (3) A
harmonizált indexek már közzétett részindexei felülvizsgálhatók. (4) Az
(1) bekezdésben említett, a harmonizált indexek és a részindexek benyújtására
vonatkozó éves ütemterv, a (2) bekezdésben említett, az adatok és metaadatok
cseréjére vonatkozó szabványok, valamint a (3) bekezdésben említett egységes felülvizsgálati
feltételek részletes meghatározása végrehajtási jogi aktusok formájában
történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor. 8. cikk
Kísérleti tanulmányok (1) Amennyiben
jobb minőségű alapinformációkra van szükség a harmonizált indexek
összeállításához, vagy a 4. cikk (2) bekezdésében említett módszerekben
megállapításra kerül az indexek jobb összehasonlíthatósága iránti igény, a
Bizottság (Eurostat) a tagállamok által önkéntes alapon végrehajtandó kísérleti
tanulmányokat indíthat. (2) A
kísérleti tanulmányok a jobb alapinformációk megszerzésének vagy az új
módszertani megközelítések bevezetésének megvalósíthatóságát mérik fel. (3) A
Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal és a harmonizált indexek fő
felhasználóival szorosan együttműködve értékeli a kísérleti tanulmányok
eredményét, figyelembe véve az árakra vonatkozó jobb információk meglétének
előnyeit az adatok gyűjtéséből és összeállításából eredő
többletköltségekhez képest. (4) A
jobb alapinformációk vagy javított módszerek bevezetésére a kísérleti
tanulmányok értékelése alapján, végrehajtási jogi aktusok formájában kerül sor.
Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében
említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor. 9. cikk
Minőségbiztosítás (1) A
tagállamok biztosítják a rendelkezésre bocsátott harmonizált indexek
minőségét. E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének
(1) bekezdésében meghatározott egységes minőségértékelési szempontok
követendők. (2) A
tagállamok a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják: (a)
a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1)
bekezdésében említett minőségértékelési szempontokat felölelő éves
egységes minőségjelentést; (b)
a használt adatforrásokra, meghatározásokra és
módszerekre vonatkozó részleteket tartalmazó éves nyilvántartást, amely magában
foglalja az alkalmazott, illetve a módszertani kézikönyvben javasolt
statisztikai módszerek közötti esetleges eltéréseket; valamint (c)
az összehasonlíthatósági követelményeknek való
megfelelés megállapításához és a harmonizált indexek minőségének
értékeléséhez szükséges részletességű egyéb kapcsolódó információkat,
amennyiben a Bizottság (Eurostat) kéri ezeket. (3) Amennyiben
egy tagállam jelentős változást kíván bevezetni a harmonizált indexek vagy
részindexek előállítási módszereiben, a tagállam legkésőbb három
hónappal az ilyen változás hatálybalépése előtt tájékoztatja a Bizottságot
(Eurostatot). A tagállam a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátja a
változás számszerűsített hatását. (4) Az
egységes éves minőségjelentés tartalmára vonatkozó minőségbiztosítási
technikai követelmények, a jelentés Bizottságnak (Eurostatnak) történő
benyújtására vonatkozó határidő és a nyilvántartás szerkezetének
meghatározása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási
jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett
vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor. 10. cikk
A felhatalmazás gyakorlása (1) A
Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. (2) A
4. cikk (3) bekezdésében és az 5. cikk (5)–(7) bekezdésében említett
felhatalmazás határozatlan időre szól. (3) Az
Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3)
bekezdésében és az 5. cikk (5)–(7) bekezdésében említett felhatalmazást. A
visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást.
Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését
követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban
lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A
Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és
egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) A
4. cikk (4) bekezdése és az 5. cikk (5)–(7) bekezdése alapján elfogadott
felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az adott jogi
aktusról szóló értesítést követő két hónapos időszakon belül sem az
Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az
említett időszak leteltét megelőzően az Európai Parlament és a
Tanács egyaránt tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogással élni.
Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két
hónappal meghosszabbítható. 11. cikk
Bizottság (1) A
Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai
rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében
vett bizottságnak minősül. (2) A
e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke
alkalmazandó. 12. cikk
Hatályon kívül helyezés (1) A
(2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok a 2015-re vonatkozó adatok továbbításáig
továbbra is a 2494/95/EK rendeletnek megfelelően bocsátják rendelkezésre a
harmonizált indexeket. (2) A
2494/95/EK rendelet 2016. január 1-jével hatályát veszti. A hatályon kívül
helyezett rendeletre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell
értelmezni. 13. cikk
Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai
Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép
hatályba. Első ízben a 2016. januári
adatokra alkalmazandó. Ez a
rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi
tagállamban. Kelt Brüsszelben, az
Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az
elnök [1] HL C […]. [2] A Tanács 1995. október 23-i 2494/95/EK rendelete a
harmonizált fogyasztói árindexekről (HL L 257., 1995.10.27., 1. o.). [3] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának – Intelligens szabályozás az Európai Unióban, COM(2010) 543. [4] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a
Tanácsnak – Az európai statisztikák előállításának módszeréről –
kitekintés az elkövetkező évtizedre, COM(2009) 404 végleges. [5] Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i
223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról (HL L 87.,
2009.3.31., 164. o.). [6] Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU
rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó
tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek
megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). [7] Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i
549/2013/EU rendelete az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák
európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.). [8] A Tanács 1993. március 15-i 696/93/EGK rendelete a
közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai
egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o.). MELLÉKLET Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti
európai osztályozása (ECOICOP) 01. ÉLELMISZEREK ÉS
ALKOHOLMENTES ITALOK 01.1. Élelmiszerek 01.1.1. Kenyér és gabonafélék 01.1.1.1. Rizs 01.1.1.2. Lisztek és egyéb
gabonafélék 01.1.1.3. Kenyér 01.1.1.4. Egyéb pékáru 01.1.1.5. Pizza és quiche 01.1.1.6. Tésztafélék és kuszkusz 01.1.1.7. Reggeli gabonapelyhek 01.1.1.8. Egyéb gabonatermékek 01.2.1. Hús 01.1.2.1. Marha és borjú 01.1.2.2. Sertés 01.1.2.3. Bárány és kecske 01.1.2.4. Baromfi 01.1.2.5. Egyéb húsfélék 01.1.2.6. Ehető belsőség 01.1.2.7. Szárított, sózott vagy
füstölt húsfélék 01.1.2.8. Egyéb húskészítmények 01.3.1. Halak és tengeri állatok 01.1.3.1. Friss vagy hűtött hal 01.1.3.2. Fagyasztott hal 01.1.3.3. Friss vagy hűtött
tengeri állatok 01.1.3.4. Fagyasztott tengeri állatok 01.1.3.5. Szárított, füstölt vagy
sózott halak és tengeri állatok 01.1.3.6. Egyéb tartósított vagy
feldolgozott, halakból és tengeri állatokból előállított készítmények 01.4.1. Tej, sajt és tojás 01.1.4.1. Friss zsíros tej 01.1.4.2. Friss alacsony zsírtartalmú
tej 01.1.4.3. Tartós tej 01.1.4.4. Joghurt 01.1.4.5. Sajt és túró 01.1.4.6. Egyéb tejtermékek 01.1.4.7. Tojás 01.5.1. Olajok és zsiradékok 01.1.5.1. Vaj 01.1.5.2. Margarin és egyéb növényi
zsiradékok 01.1.5.3. Olívaolaj 01.1.5.4. Egyéb étolajok 01.1.5.5. Egyéb étkezési állati
zsiradékok 01.6.1. Gyümölcs 01.1.6.1. Friss vagy hűtött
gyümölcs 01.1.6.2. Fagyasztott gyümölcs 01.1.6.3. Szárított gyümölcs és
diófélék 01.1.6.4. Tartósított gyümölcs és
gyümölcsalapú termékek 01.7.1. Zöldségfélék 01.1.7.1. Friss vagy hűtött
zöldségfélék, kivéve a burgonyát és az egyéb gumósokat 01.1.7.2. Fagyasztott zöldségfélék,
kivéve a burgonyát és az egyéb gumósokat 01.1.7.3. Szárított zöldségfélék,
kivéve a tartósított és feldolgozott zöldségféléket 01.1.7.4. Burgonya 01.1.7.5. Zöldségszirom 01.1.7.6. Egyéb gumósok és gumósokból
készült termékek 01.8.1. Cukor, lekvár, méz,
csokoládé és egyéb édességek 01.1.8.1. Cukor 01.1.8.2. Dzsemek, lekvárok és méz 01.1.8.3. Csokoládé 01.1.8.4. Cukrásztermékek 01.1.8.5. Jégkrém és fagylalt 01.1.8.6. Mesterséges
édesítőszerek 01.9.1. Máshova nem sorolt
élelmiszerek 01.1.9.1. Szószok, ízesítők 01.1.9.2. Só, fűszerek és
fűszernövények 01.1.9.3. Bébiételek 01.1.9.4. Készételek 01.1.9.9. Máshova nem sorolt egyéb
élelmiszerek 01.2. Alkoholmentes italok 01.2.1. Kávé, tea és kakaó 01.2.1.1. Kávé 01.2.1.2. Tea 01.2.1.3. Kakaó és csokoládépor 01.2.2. Ásványvíz, üdítőital,
gyümölcs- és zöldséglevek 01.2.2.1. Ásványvíz vagy forrásvíz 01.2.2.2. Üdítőitalok 01.2.2.3. Gyümölcs- és zöldséglevek 02. SZESZES ITALOK,
DOHÁNYÁRUK ÉS KÁBÍTÓSZEREK 02.1. Szeszes italok 02.1.1. Égetett szeszes italok 02.1.1.1. Pálinka és likőrök 02.1.1.2. Alkoholtartalmú
üdítőitalok 02.1.2. Bor 02.1.2.1. Szőlőbor 02.1.2.2. Egyéb gyümölcsből
készült bor 02.1.2.3. Szeszezett bor 02.1.2.4. Boralapú italok 02.1.3. Sör 02.1.3.1. Lager sör 02.1.3.2. Egyéb alkoholtartalmú sör 02.1.3.3. Alacsony alkoholtartalmú és
alkoholmentes sör 02.1.3.4. Söralapú italok 02.2. Dohány 02.2.0. Dohány 02.2.0.1. Cigaretta 02.2.0.2. Szivar 02.2.0.3. Egyéb dohánytermékek 02.3. Kábítószerek 02.3.0. Kábítószerek 02.3.0.0. Kábítószerek 03. RUHÁZAT ÉS LÁBBELI 03.1. Ruházat 03.1.1. Ruházati méteráru 03.1.1.0. Ruházati méteráru 03.1.2. Felső- és alsóruházat 03.1.2.1. Férfiruházat 03.1.2.2. Női ruházat 03.1.2.3. Csecsemő- (0-tól 2
éves korig) és gyermekruházat (3-tól 13 éves korig) 03.1.3. Egyéb ruházati cikkek
és kiegészítők 03.1.3.1. Egyéb ruházati cikkek 03.1.3.2. Ruházati kiegészítők 03.1.4. Ruházat tisztítása,
javítása és kölcsönzése 03.1.4.1. Ruhatisztítás 03.1.4.2. Ruházat javítása és
kölcsönzése 03.2. Lábbeli 03.2.1. Cipő és egyéb lábbeli 03.2.1.1. Férfilábbeli 03.2.1.2. Női lábbeli 03.2.1.3. Csecsemő- és
gyermeklábbeli 03.2.2. Lábbeli javítása és
kölcsönzése 03.2.2.0. Lábbeli javítása és
kölcsönzése 04. LAKÁSSZOLGÁLTATÁS,
VÍZ, VILLAMOS ENERGIA, GÁZ ÉS EGYÉB TÜZELŐANYAGOK 04.1. Tényleges lakásbérleti
díjak 04.1.1. Bérlők által fizetett
tényleges lakásbérleti díjak 04.1.1.0. Bérlők által fizetett
tényleges lakásbérleti díjak 04.1.2. Egyéb tényleges
lakásbérleti díjak 04.1.2.1. Bérlők által a
másodlagos tartózkodási helyként szolgáló ingatlanért fizetett lakásbérleti
díjak 04.1.2.2. Bérlők által fizetett
garázsbérleti díjak és egyéb bérleti díjak 04.2. Beszámított lakásbérleti
díjak 04.2.1. Saját használatú
lakástulajdon beszámított bérleti díja 04.2.1.0. Saját használatú
lakástulajdon beszámított bérleti díja 04.2.2. Egyéb beszámított
lakásbérleti díjak 04.2.2.0. Egyéb beszámított
lakásbérleti díjak 04.3. Lakáskarbantartás és
-javítás 04.3.1. Lakáskarbantartáshoz és
-javításhoz vásárolt anyagok 04.3.1.0. Lakáskarbantartáshoz és
-javításhoz vásárolt anyagok 04.3.2. Lakáskarbantartási és
-javítási szolgáltatások 04.3.2.1. Vízvezeték-szerelők
által nyújtott szolgáltatások 04.3.2.2. Villanyszerelők által
nyújtott szolgáltatások 04.3.2.3. Fűtési rendszerekkel
kapcsolatos szolgáltatások 04.3.2.4. Festők és mázolók
által nyújtott szolgáltatások 04.3.2.5. Ácsok által nyújtott
szolgáltatások 04.3.2.9. Egyéb lakáskarbantartási és
-javítási szolgáltatások 04.4. Vízellátás és egyéb
lakásszolgáltatások 04.4.1. Vízellátás 04.4.1.0. Vízellátás 04.4.2. Hulladékszállítás 04.4.2.0. Hulladékszállítás 04.4.3. Szennyvízelvezetés 04.4.3.0. Szennyvízelvezetés 04.4.4. Máshova nem sorolt egyéb
lakásszolgáltatások 04.4.4.1. Többlakásos házak
karbantartási díjai 04.4.4.2. Védelmi szolgáltatások 04.4.4.9. Egyéb lakásszolgáltatások 04.5. Villamos energia, gáz és
egyéb tüzelőanyagok 04.5.1. Villamos energia 04.5.1.0. Villamos energia 04.5.2. Gáz 04.5.2.1. Földgáz és városi gáz 04.5.2.2. Cseppfolyósított
szénhidrogének (bután, propán stb.) 04.5.3. Folyékony
tüzelőanyagok 04.5.3.0. Folyékony
tüzelőanyagok 04.5.4. Szilárd tüzelőanyagok 04.5.4.1. Szén 04.5.4.9. Egyéb szilárd
tüzelőanyagok 04.5.5. Hőszolgáltatás 04.5.5.0. Hőszolgáltatás 05. LAKBERENDEZÉS, LAKÁSFELSZERELÉS ÉS RENDSZERES
LAKÁSKARBANTARTÁS 05.1. Bútorok,
lakberendezési cikkek, szőnyegek és egyéb padlóburkolatok 05.1.1. Bútorok és lakberendezési
cikkek 05.1.1.1. Lakásbútorok 05.1.1.2. Kerti bútorok 05.1.1.3. Világítóberendezések 05.1.1.9. Egyéb bútorok és
lakberendezési cikkek 05.1.2. Szőnyegek és egyéb
padlóburkolatok 05.1.2.1. Szőnyegek 05.1.2.2. Egyéb padlóburkolatok 05.1.2.3. Padlószőnyegek
lerakásával és falburkolatok felhelyezésével kapcsolatos szolgáltatások 05.1.3. Bútorok,
lakberendezési cikkek és padlóburkolatok javítása 05.1.3.0. Bútorok,
lakberendezési cikkek és padlóburkolatok javítása 05.2. Lakástextíliák 05.2.0. Lakástextíliák 05.2.0.1. Bútorszövetek és függönyök 05.2.0.2. Ágynemű 05.2.0.3. Asztalnemű és
fürdőszobai textíliák 05.2.0.4. Lakástextíliák javítása 05.2.0.9. Egyéb háztartási textíliák 05.3. Háztartási készülékek 05.3.1. Elektromos és nem
elektromos tartós háztartási gépek és készülékek 05.3.1.1. Hűtőszekrények,
fagyasztók és kombinált hűtőszekrények 05.3.1.2. Mosógépek, szárítógépek és mosogatógépek 05.3.1.3. Tűzhelyek és
sütők 05.3.1.4. Fűtőberendezések
és légkondicionálók 05.3.1.5. Takarítóberendezések 05.3.1.9. Egyéb tartós háztartási
gépek és készülékek 05.3.2. Elektromos háztartási
kisgépek 05.3.2.1. Élelmiszer-feldolgozó
készülékek 05.3.2.2. Kávéfőző gépek,
teafőzők és hasonló készülékek 05.3.2.3. Vasalók 05.3.2.4. Kenyérpirítók és
grillsütők 05.3.2.9. Egyéb elektromos háztartási
kisgépek 05.3.3. Háztartási gépek és
készülékek javítása 05.3.3.0. Háztartási gépek és
készülékek javítása 05.4. Háztartási üvegáruk,
edények és konyhafelszerelés 05.4.0. Háztartási üvegáruk,
edények és konyhafelszerelés 05.4.0.1. Üvegáru, kristályáru,
kerámia és szaniterkerámia 05.4.0.2. Evőeszközök, fém- és
nemesfém tálalóeszközök 05.4.0.3. Nem elektromos konyhai
eszközök és cikkek 05.4.0.4. Háztartási üvegáruk,
edények és konyhafelszerelés javítása 05.5. Barkács- és kerti
szerszámok, eszközök 05.5.1. Tartós szerszámok és
eszközök 05.5.1.1. Motoros tartós szerszámok
és eszközök 05.5.1.2. Tartós szerszámok és
eszközök javítása, lízingje és bérlése 05.5.2. Kisebb barkács- és kerti
szerszámok és különféle tartozékok 05.5.2.1. Nem motoros, kisebb
szerszámok 05.5.2.2. Különféle kisebb szerszámok
tartozékai 05.5.2.3. Nem motoros, kisebb
szerszámok és különféle tartozékok javítása 05.6. Rendszeres
lakáskarbantartáshoz igénybe vett termékek és szolgáltatások 05.6.1. Háztartási fogyóeszközök 05.6.1.1. Tisztító- és ápolószerek 05.6.1.2. Egyéb nem tartós, kis
háztartási cikkek 05.6.2. Háztartási alkalmazottak
szolgáltatásai és háztartási szolgáltatások 05.6.2.1. Fizetett háztartási
alkalmazottak szolgáltatásai 05.6.2.2. Takarítási szolgáltatások 05.6.2.3. Bútorok és lakberendezési
tárgyak kölcsönzése 05.6.2.9. Háztartási alkalmazottak
egyéb szolgáltatásai és egyéb háztartási szolgáltatások 06. EGÉSZSÉGÜGY 06.1. Egészségügyi termékek,
gyógyászati segédeszközök és készülékek 06.1.1. Gyógyszerkészítmények 06.1.1.0. Gyógyszerkészítmények 06.1.2. Egyéb egészségügyi
termékek 06.1.2.1. Terhességi tesztek és
mechanikus fogamzásgátlók 06.1.2.9. Máshova nem sorolt egyéb
egészségügyi termékek 06.1.3. Gyógyászati segédeszközök
és készülékek 06.1.3.1. Dioptriás szemüvegek és
kontaktlencsék 06.1.3.2. Hallókészülékek 06.1.3.3. Gyógyászati segédeszközök
és készülékek javítása 06.1.3.9. Egyéb gyógyászati
segédeszközök és készülékek 06.2. Járóbeteg-ellátás 06.2.1. Egészségügyi
szolgáltatások 06.2.1.1. Általános orvosi ellátás 06.2.1.2. Szakorvosi ellátás 06.2.2. Fogászati szolgáltatások 06.2.2.0. Fogászati szolgáltatások 06.2.3. Paramedicinális
szolgáltatások 06.2.3.1. Laboratóriumi és
röntgenszolgáltatások 06.2.3.2. Termálfürdő, gyógytorna, mentőszolgálat és
gyógyászati segédeszközök kölcsönzése 06.2.3.9. Egyéb paramedicinális
szolgáltatások 06.3. Kórházi ellátás 06.3.0. Kórházi ellátás 06.3.0.0. Kórházi ellátás 07. KÖZLEKEDÉS 07.1. Járművásárlás 07.1.1. Személygépkocsi 07.1.1.1. Új személygépkocsi 07.1.1.2. Használt személygépkocsi 07.1.2. Motorkerékpár 07.1.2.0. Motorkerékpár 07.1.3. Kerékpár 07.1.3.0. Kerékpár 07.1.4. Állati erővel
vontatott járművek 07.1.4.0. Állati erővel
vontatott járművek 07.2. Személyszállító
járművek üzemeltetése 07.2.1. Személyszállító
járművek alkatrészei és tartozékai 07.2.1.1. Gumiabroncsok 07.2.1.2. Személyszállító
járművek alkatrészei 07.2.1.3. Személyszállító
járművek tartozékai 07.2.2. Üzemanyagok és
kenőanyagok személyszállító járművekhez 07.2.2.1. Dízel 07.2.2.2. Benzin 07.2.2.3. Egyéb üzemanyagok
személyszállító járművekhez 07.2.2.4. Kenőanyagok 07.2.3. Személyszállító
járművek karbantartása és javítása 07.2.3.0. Személyszállító
járművek karbantartása és javítása 07.2.4. Személyszállító
járművekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatások 07.2.4.1. Garázsok, parkolóhelyek és
személyszállító járművek bérlése 07.2.4.2. Átkelési díjak és
parkolóórák díja 07.2.4.3. Gépjárművezető-oktatás,
gépjárművezetői vizsga, gépjárművezetői engedély és
műszaki vizsgáztatás díja 07.3. Közlekedési
szolgáltatások 07.3.1. Kötöttpályás
személyszállítás 07.3.1.1. Személyszállítás vonaton 07.3.1.2. Személyszállítás metrón és
villamoson 07.3.2. Közúti személyszállítás 07.3.2.1. Személyszállítás autóbuszon
és távolsági buszon 07.3.2.2. Személyszállítás taxival és
sofőrrel együtt bérelt személygépkocsin 07.3.3. Légi személyszállítás 07.3.3.1. Belföldi légi járatok 07.3.3.2. Nemzetközi légi járatok 07.3.4. Tengeri és belvízi
személyszállítás 07.3.4.1. Tengeri személyszállítás 07.3.4.2. Belvízi személyszállítás 07.3.5. Kombinált személyszállítás 07.3.5.0. Kombinált személyszállítás 07.3.6. Egyéb közlekedési és
szállítási szolgáltatások 07.3.6.1. Drótkötélpályás közlekedési
eszközök, sikló és libegő 07.3.6.2. Költöztetés és raktározás 07.3.6.9. Máshova nem sorolt egyéb
közlekedési és szállítási szolgáltatások 08. TÁVKÖZLÉS 08.1. Postai szolgáltatások 08.1.0. Postai szolgáltatások 08.1.0.1. Levélkezelési
szolgáltatások 08.1.0.9. Egyéb postai szolgáltatások 08.2. Telefon- és
telefaxberendezések 08.2.0. Telefon- és
telefaxberendezések 08.2.0.1. Vonalas telefonberendezések 08.2.0.2. Mobil telefonberendezések 08.2.0.3. Telefon- és
telefaxberendezésekhez kapcsolódó egyéb berendezések 08.2.0.4. Telefon- és
telefaxberendezések javítása 08.3. Telefon- és
telefaxszolgáltatások 08.3.0. Telefon- és
telefaxszolgáltatások 08.3.0.1. Vezetékes telefonos
szolgáltatások 08.3.0.2. Vezeték nélküli telefonos
szolgáltatások 08.3.0.3. Internetszolgáltatás 08.3.0.4. Távközlési
szolgáltatáscsomagok 08.3.0.5. Egyéb adatátviteli
szolgáltatások 09. SZABADIDŐ ÉS
KULTÚRA 09.1. Audiovizuális,
fényképészeti és információfeldolgozó berendezések 09.1.1. Hang és kép felvételére,
rögzítésére és visszajátszására alkalmas berendezések 09.1.1.1. Hang felvételére,
rögzítésére és visszajátszására alkalmas berendezések 09.1.1.2. Hang és kép felvételére,
rögzítésére és visszajátszására alkalmas berendezések 09.1.1.3. Hordozható hang- és
képfeldolgozó berendezések 09.1.1.9. Hang és kép felvételére, rögzítésére és
visszajátszására alkalmas egyéb berendezések 09.1.2. Fényképészeti,
filmfelvevő berendezések és optikai eszközök 09.1.2.1. Kamerák 09.1.2.2. Fényképészeti és
filmfelvevő berendezések tartozékai 09.1.2.3. Optikai eszközök 09.1.3. Információfeldolgozó
berendezések 09.1.3.1. Személyi számítógépek 09.1.3.2. Információfeldolgozó
berendezések tartozékai 09.1.3.3. Szoftverek 09.1.3.4. Számológépek és egyéb
információfeldolgozó berendezések 09.1.4. Kép-, hang- és
adathordozók 09.1.4.1. Műsoros kép-, hang- és
adathordozók 09.1.4.2. Üres kép-, hang- és
adathordozók 09.1.4.9. Egyéb kép-, hang- és
adathordozók 09.1.5. Audiovizuális,
fényképészeti és információfeldolgozó berendezések javítása 09.1.5.0. Audiovizuális,
fényképészeti és információ-feldolgozó berendezések javítása 09.2. Szabadidős és
kulturális tevékenységet szolgáló egyéb tartós fogyasztási cikkek 09.2.1. Szabadtéri szabadidős
tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek 09.2.1.1. Lakóautók, lakókocsik és
utánfutók 09.2.1.2. Repülőgépek,
sportrepülőgépek, vitorlázó repülőgépek, sárkányrepülők és
hőlégballonok 09.2.1.3. Hajók, kívül
felszerelhető motorok és hajófelszerelések 09.2.1.4. Lovak, pónik és tartozékok 09.2.1.5. Tartós játék- és
sporteszközök 09.2.2. Hangszerek és beltéri
szabadidős tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek 09.2.2.1. Hangszerek 09.2.2.2. Beltéri szabadidős
tevékenységet szolgáló tartós fogyasztási cikkek 09.2.3. Szabadidős és
kulturális tevékenységet szolgáló egyéb tartós fogyasztási cikkek
karbantartása és javítása 09.2.3.0. Szabadidős és
kulturális tevékenységet szolgáló egyéb tartós fogyasztási cikkek
karbantartása és javítása 09.3. Szabadidős
tevékenységet szolgáló egyéb termékek, kertészkedés és hobbiállatok 09.3.1. Játékok és hobbicikkek 09.3.1.1. Játékok és hobbicikkek 09.3.1.2. Játékok és partikellékek 09.3.2. Sporteszközök,
kempingcikkek és szabadtéri szabadidős tevékenységeket szolgáló
felszerelések 09.3.2.1. Sporteszközök 09.3.2.2. Kempingcikkek és szabadtéri
szabadidős tevékenységeket szolgáló felszerelések 09.3.2.3. Sporteszközök,
kempingcikkek és szabadtéri szabadidős tevékenységeket szolgáló
felszerelések javítása 09.3.3. Kertészkedési cikkek,
növények és virágok 09.3.3.1. Kertészkedési cikkek 09.3.3.2. Növények és virágok 09.3.4. Kedvtelésből tartott
állatok és tartásukkal kapcsolatos termékek 09.3.4.1. Hobbiállat vásárlása 09.3.4.2. Hobbiállat tartásával
kapcsolatos termékek 09.3.5. Állatorvosi és egyéb
szolgáltatások hobbiállatok számára 09.3.5.0. Állatorvosi és egyéb
szolgáltatások hobbiállatok számára 09.4. Szabadidős és
kulturális tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások 09.4.1. Szabadidős és
sporttevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások 09.4.1.1. Szabadidős és
sporttevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások – Látogatás 09.4.1.2. Szabadidős és
sporttevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások – Részvétel 09.4.2. Kulturális szolgáltatások 09.4.2.1. Mozi, színház, koncert 09.4.2.2. Múzeum, könyvtár, állatkert 09.4.2.3. Televízió- és rádiódíj,
előfizetések 09.4.2.4. Kulturális tevékenységgel
kapcsolatos felszerelés és kiegészítők kölcsönzése 09.4.2.5. Fényképészeti szolgáltatás 09.4.2.9. Egyéb kulturális
szolgáltatások 09.4.3. Szerencsejátékok 09.4.3.0. Szerencsejátékok 09.5. Újság, könyv, papír és
írószer 09.5.1. Könyvek 09.5.1.1. Szépirodalom 09.5.1.2. Tankönyv 09.5.1.3. Egyéb tényirodalom 09.5.1.4. Könyvkötészeti
szolgáltatások és elektronikus könyvek letöltése 09.5.2. Újságok és folyóiratok 09.5.2.1. Újságok 09.5.2.2. Magazinok és folyóiratok 09.5.3. Különféle nyomdai termékek 09.5.3.0. Különféle nyomdai termékek 09.5.4. Papír és írószer,
rajzeszközök 09.5.4.1. Papírtermékek 09.5.4.9. Egyéb papír és írószer,
rajzeszközök 09.6. Szervezett társasutazás 09.6.0. Szervezett társasutazás 09.6.0.1. Belföldi szervezett
társasutazás 09.6.0.2. Nemzetközi szervezett
társasutazás 10. OKTATÁS 10.1. Iskola-előkészítő
és alapfokú oktatás 10.1.0. Iskola-előkészítő
és alapfokú oktatás 10.1.0.1. Iskola-előkészítő
oktatás (ISCED-97 0. szint) 10.1.0.2. Alapfokú oktatás (ISCED-97
1. szint) 10.2. Középfokú oktatás 10.2.0. Középfokú oktatás 10.2.0.0. Középfokú oktatás 10.3. Középfokút követő,
de nem felsőfokú oktatás 10.3.0. Középfokút követő, de
nem felsőfokú oktatás 10.3.0.0. Középfokút követő, de
nem felsőfokú oktatás (ISCED-97 4. szint) 10.4. Felsőfokú oktatás 10.4.0. Felsőfokú oktatás 10.4.0.0. Felsőfokú oktatás 10.5. Nem besorolható
szintű oktatás 10.5.0. Nem besorolható
szintű oktatás 10.5.0.0. Nem besorolható szintű
oktatás 11. VENDÉGLÁTÁS ÉS
SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS 11.1. Étkeztetési
szolgáltatások 11.1.1. Éttermek, kávézók és
hasonlók 11.1.1.1. Éttermek, kávézók és táncos
szórakozóhelyek 11.1.1.2. Gyorséttermi és elvitelre
szánt ételekhez kapcsolódó szolgáltatások 11.1.2. Munkahelyi és
diákétkeztetés 11.1.2.0. Munkahelyi és
diákétkeztetés 11.2. Szálláshely-szolgáltatások 11.2.0. Szálláshely-szolgáltatások 11.2.0.1. Szállodák, motelek, fogadók
és hasonló szálláshely-szolgáltatások 11.2.0.2. Üdülőközpontok, kempingek, ifjúsági szállók és
hasonló szálláshely-szolgáltatások 11.2.0.3. Egyéb létesítmények
szálláshely-szolgáltatásai 12. EGYÉB TERMÉKEK ÉS
SZOLGÁLTATÁSOK 12.1. Testápolás 12.1.1. Fodrászszalonok és
testápolással foglalkozó létesítmények 12.1.1.1. Férfi- és gyermekfodrászat 12.1.1.2. Női fodrászat 12.1.1.3. Testápolással kapcsolatos
kezelések 12.1.2. Elektromos testápolási
készülékek 12.1.2.1. Elektromos testápolási
készülékek 12.1.2.2. Elektromos testápolási
készülékek javítása 12.1.3. Egyéb testápolási
készülékek, eszközök és termékek 12.1.3.1. Nem elektromos készülékek 12.1.3.2. Személyes higiéniát és jólétet szolgáló cikkek,
ezoterikus termékek és szépségápolási termékek 12.2. Prostitúció 12.2.0. Prostitúció 12.2.0.0. Prostitúció 12.3. Máshova nem sorolt
személyes tárgyak 12.3.1. Ékszerek, órák és karórák 12.3.1.1. Ékszerek 12.3.1.2. Órák és karórák 12.3.1.3. Ékszerek, órák és karórák
javítása 12.3.2. Egyéb személyes tárgyak 12.3.2.1. Utazási cikkek 12.3.2.2. Csecsemőknek készült
cikkek 12.3.2.3. Egyéb személyes tárgyak
javítása 12.3.2.9. Máshova nem sorolt egyéb
személyes tárgyak 12.4. Szociális védelem 12.4.0. Szociális védelem 12.4.0.1. Gyermekgondozási
szolgáltatások 12.4.0.2. Idősotthonok és
fogyatékossággal élők otthonai 12.4.0.3. Az otthoni élet
fenntartásához nyújtott szolgáltatások 12.4.0.4. Tanácsadás 12.5. Biztosítás 12.5.1. Életbiztosítás 12.5.1.0. Életbiztosítás 12.5.2. Ingatlannal kapcsolatos
biztosítás 12.5.2.0. Ingatlannal kapcsolatos
biztosítás 12.5.3. Egészséggel kapcsolatos
biztosítás 12.5.3.1. Egészséggel kapcsolatos
állami biztosítás 12.5.3.2. Egészséggel kapcsolatos
magánbiztosítás 12.5.4. Közlekedéssel kapcsolatos
biztosítás 12.5.4.1. Gépjármű-biztosítás 12.5.4.2. Utasbiztosítás 12.5.5. Egyéb biztosítás 12.5.5.0. Egyéb biztosítás 12.6. Máshova nem sorolt pénzügyi
szolgáltatások 12.6.1. FISIM 12.6.1.0. FISIM 12.6.2. Máshova nem sorolt egyéb
pénzügyi szolgáltatások 12.6.2.1. Banki és postahivatali
díjak 12.6.2.2. Brókerek és befektetési
tanácsadók jutaléka és szolgáltatási díja 12.7. Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatások 12.7.0. Máshová nem sorolt egyéb
szolgáltatások 12.7.0.1. Közigazgatási díjak 12.7.0.2. Jogi szolgáltatások és
számvitel 12.7.0.3. Temetési szolgáltatások 12.7.0.4. Egyéb díjak és
szolgáltatások