Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről (Románia „EGF/2012/010 RO/Mechel” referenciaszámú kérelme) /* COM/2014/0255 final - 2014/ () */
INDOKOLÁS A 2014–2020-as időszakra vonatkozó
többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet[1] 12. cikke a pénzügyi
keret vonatkozó fejezeteinek felső korlátain felül legfeljebb évi
150 millió EUR erejéig (2011-es árakon) lehetővé teszi az
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA)
igénybevételét. A 2013. december 31-ig benyújtott kérelmek
esetében az EGAA-ból való hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat az Európai
Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i
1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] tartalmazza. 2012. december 21-én Románia az SC Mechel
Câmpia Turzii SA vállalatnál és egy, az ellátási lánc következő szintjén
álló gyártónál (az SC Mechel Reparatii Targoviste SRL vállalatnál) történt
elbocsátásokat követően „EGF/2012/010 RO/Mechel” referenciaszámmal
kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás
iránt. A kérelem alapos vizsgálata után a Bizottság
az 1927/2006/EK rendelet 10. cikke alapján megállapította, hogy a pénzügyi
hozzájárulásnak a rendeletben megállapított feltételei teljesülnek. A KÉRELEM ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ELEMZÉS Főbb adatok: || EGAA-referenciaszám || EGF/2012/010 Tagállam || Románia 2. cikk || a) Elsődlegesen érintett vállalat || SC Mechel Câmpia Turzii SA Beszállítók és az ellátási lánc következő szintjein álló gyártók || 1 Tárgyidőszak || 2012. június 20. – 2012. október 20. A személyre szabott szolgáltatások kezdetének időpontja || 2013. március 1. A kérelem benyújtásának időpontja || 2012. december 21. A referencia-időszakban történt elbocsátások száma || 825 A referencia-időszak előtti és utáni elbocsátások száma || 688 Összes támogatható elbocsátás || 1 513 Az intézkedések által várhatóan érintett, elbocsátott munkavállalók száma || 1 000 A személyre szabott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások (EUR) || 6 909 300 Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások[3] (EUR) || 233 000 Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások (%-ban) || 3,26 Teljes költségvetés (EUR) || 7 142 300 EGAA-hozzájárulás EUR-ban (50 %) || 3 571 150 1. A kérelmet 2012. december
21-én nyújtották be a Bizottságnak, és 2014. március 4-ig további
információkkal egészítették ki. 2. A kérelem az 1927/2006/EK
rendelet 2. cikkének a) pontja szerint eleget tesz az EGAA igénybevételéhez
szükséges feltételeknek, és benyújtása a rendelet 5. cikkében említett 10 hetes
határidőn belül megtörtént. Az elbocsátások és a
világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett fő strukturális
változások közötti kapcsolat 3. Az elbocsátások és a
világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett jelentős
strukturális változások közötti kapcsolat alátámasztására Románia azzal érvel,
hogy az acél kész- és félkész termékek gyártásának ágazata, amelyben a Mechel
Câmpia Turzii és a Mechel Reparatii Targoviste vállalatok tevékenykedtek,
súlyos gazdasági csapást szenvedett el az acéltermékek szektorában az Unió
piaci részesedésének gyors csökkenése, ugyanakkor más országok, például Kína
piaci részesedésének növekedése következtében. A román hatóságok által
szolgáltatott adatok[4]
szerint az acélágazat egészére nézve a nyersacél gyártása az EU-27-ben a 2006-ban
termelt 206,9 millió tonnáról 2011-re 177,6 millió tonnára esett vissza, ami
ahhoz vezetett, hogy az EU-27 piaci részesedése a 2006-os 16,6 %-ról
2011-re 11,7 %-re csökkent, míg ugyanezen időszakban Kína piaci
részesedése 33,7 %-ról 45 %-ra nőtt. A 2002–2011-es
időszakban Kína piaci részesedése 20,2 %-ról több mint duplájára
nőtt, míg az EU-27 piaci részesedése 20,8 %-ról a felére esett
vissza. 4. A 2009–2011 közötti
időszakban az EU-27-ben a látszólagos acélfelhasználás[5]
(nyersacél-egyenértékben) 127,0 millió tonnáról 168,7 millió tonnára
(32,9 %-kal) nőtt, anélkül azonban, hogy elérte volna a válság
előtti szintet, ugyanekkor a globális felhasználás 1219,6 millió tonnáról
1484,7 millió tonnára (21,7 %-kal) nőtt, meghaladva a 2008-as
számadatokat. Hasonló tendencia volt megfigyelhető az acél késztermékek
látszólagos felhasználása terén, amely az EU-27-ben 32 %-kal nőtt,
míg a globális növekedés csak 21,4 %-os volt. Az EU-27 országai ezt a
keresletnövekedést nagyrészt importból fedezték. 5. 2009 és 2011 között az acél
kész- és félkész termékek importja az EU-27-ben 101 millió tonnáról
138,4 millió tonnára nőtt (+37 %), ugyanekkor Kínában e termékek
importja 22,3 millió tonnáról 16,3 millió tonnára csökkent
(−26,9 %). Ugyanebben az időszakban, míg az acél kész- és
félkész termékek exportja az EU-27-ben 112,8 millió tonnáról
+29,2 %-kal 145,8 millió tonnára nőtt, a harmadik országokban a
növekedés sokkal nagyobb mértékű volt, például Kínában +99,8 %, az
Egyesült Államokban +43,8 %, Dél-Koreában +42,6 %. Ezek az országok
együttesen az acél kész- és félkész termékek 21,8 %-át exportálták
világszinten, szemben az EU-27-et érintő 35,8 %-kal. A fenti adatok
azt mutatják, hogy az Unió az acél kész- és félkész termékek jelentős
importnövekedését, valamint exportjuk relatív csökkenését könyvelhette el az
elmúlt években, és mindez az uniós piaci részesedés csökkenéséhez vezetett az
acél kész- és félkész termékek ágazatában, ahol a Mechel vállalat
működött. Ezek az események negatívan befolyásolták az ágazat teljesítményét,
amit az uniós acélipar versenyképességére nemzetközi szinten gyakorolt nyomás,
valamint a munkahelyeknek az európai az acéliparban történt
szerkezetátalakítások miatti megszűnése is tükrözött[6]. 6. Az acéliparral kapcsolatosan
a mai napig öt EGAA-kérelmet nyújtottak be, amelyek közül négy kérelem célja
azoknak az elbocsátott munkavállalóknak támogatást nyújtani, akik a
globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális
változások következtében váltak munkanélkülivé[7],
egy kérelem pedig azoknak a támogatására irányul, akik közvetlenül a globális
pénzügyi és gazdasági válság következtében veszítették el munkájukat[8]. Az elbocsátások számának igazolása és a
2. cikk a) pontjában foglalt kritériumok teljesítése 7. Románia e kérelmet az
1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában említett beavatkozási kritérium
alapján nyújtotta be, amely szerint az alapból olyankor lehet támogatást
nyújtani, ha egy tagállamban működő vállalattól egy négyhónapos
időszak alatt legalább 500 főt bocsátottak el, beleértve az e
vállalat beszállítóitól és a termelési lánc következő szintjein álló
termelők körében elbocsátott munkavállalókat is. 8. A kérelem arra hivatkozik,
hogy a 2012. június 20. és 2012. október 20. közötti négyhónapos
referencia-időszakban a Mechel Câmpia Turzii SA vállalattól és egy, az
értékesítési lánc következő szintjén álló gyártójától 825 főt
bocsátottak el, majd további 688 főt bocsátottak el a referencia-időszakon
kívül, de ugyanannak a csoportos létszám-leépítési eljárásnak a keretében.
Valamennyi elbocsátottat az 1927/2006/EK rendelet 2. cikke második bekezdésének
harmadik francia bekezdése alapján vették számításba. A Bizottság megkapta a 2.
cikk (2) bekezdése második pontjának harmadik francia bekezdésében előírt
megerősítést, miszerint ez az elbocsátottak tényleges száma. Az elbocsátások előre nem látható
jellegének bizonyítása 9. A román hatóságok azt
állítják, hogy a Mechel Câmpia Turzii vállalatnál történt elbocsátások nem
voltak előre láthatók. 2009 novemberében a Mechel Câmpia Turzii
telephelyén három új gyártósor üzembe helyezését jelentette be. 2011 végére
azonban a Mechel romániai működésével kapcsolatosan a két
megelőző pénzügyi évben az európai acélpiacokon jellemző
kedvezőtlen árak miatt elszenvedett veszteségek következtében pénzügyi
nehézségek merültek fel; ez a helyzet a vashulladék árának emelkedése és a
késztermékek iránti gyenge kereslet miatt alakult ki. 2011 végén a Mechel Câmpia
Turzii több intézkedést hozott a személyzeti költségek csökkentésére (pl. az
egyéni béremelések, a prémiumok és az ösztönzők felfüggesztése; a túlmunka
betiltása; a műszakok átszervezése; a munkaidő és ezzel arányosan a
bérek csökkentése). Az intézkedések azonban nem jelentettek megoldást a
vállalat pénzügyi problémáira, ezért a csoportos létszámleépítés mellett
döntöttek. Az elbocsátó vállalatok és a támogatásra
jogosult munkavállalók meghatározása 10. A kérelem 1513 fő
elbocsátásával függ össze (1441 főt a Mechel Câmpia Turzii vállalattól, 72
főt pedig a Mechel Reparatii Targoviste vállalattól bocsátottak el a
referencia-időszak alatt és azt követően). A román hatóságok 1000
főre becsülik azoknak az elbocsátott munkavállalók számát, akik várhatóan
igénybe veszik az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomagot. 11. A támogatásra jogosult
munkavállalók megoszlása a következő: Kategória || Szám || Százalék Férfiak || 728 || 72,80 Nők || 272 || 27,20 EU-állampolgárok || 1000 || 100,00 Nem EU-állampolgárok || 0 || 0,00 15–24 év közöttiek || 9 || 0,90 25–54 év közöttiek || 879 || 87,90 55–64 év közöttiek || 112 || 11,20 64 évesnél idősebbek || 0 || 0,00 12. A támogatásra jogosult
munkavállalók közül négy küzd tartós egészségügyi problémával vagy él
fogyatékossággal. 13. A foglalkozási csoportok
szerinti megoszlás a következő: Kategória || Szám || Százalék Vezetők || 32 || 3,20 Szakemberek || 61 || 6,10 Technikusok és szakmai asszisztensek || 91 || 9,10 Adminisztratív támogatást nyújtó munkavállalók || 81 || 8,10 Szolgáltatást nyújtó és értékesítést végző munkavállalók || 6 || 0,60 Szakképzettséget igénylő ipari foglalkozásúak || 271 || 27,10 Létesítmény-üzemeltetők és gépkezelők, továbbá összeszerelők || 449 || 44,90 Alacsonyabb szakképesítést igénylő foglalkozások || 9 || 0,90 14. Az 1927/2006/EK rendelet
7. cikkének megfelelően Románia megerősítette, hogy az EGAA
végrehajtásának különböző szakaszaiban és különösen az EGAA-hoz való
hozzáférésben mind jelenleg, mind a jövőben a nők és a férfiak
egyenlőségét szem előtt tartó és diszkriminációellenes politikát
alkalmaz. Az érintett terület, valamint az ott
működő hatóságok és érdekelt felek bemutatása 15. A leépítések elsősorban Aranyosgyéres
(Câmpia Turzii) települést és környékét érintették Kolozs (Cluj) megye
délkeleti részén, Északnyugat-Romániában. Társadalmi-gazdasági szempontból Aranyosgyéres
vidékét alacsony jövedelmi szintek és a gazdasági tevékenységek gyenge
diverzifikációja jellemzi. Az AJOFM Cluj becslései szerint Aranyosgyéres munkaképes
korú lakosságának mintegy felét az ipari szektorban foglalkoztatják. A Mechel Câmpia Turzii volt a térség legnagyobb
munkaadója (1837 alkalmazottal 2012 júniusában); a környék munkavállalóinak
mintegy harmadát foglalkoztatta. A helyi munkaerőpiac meglehetősen
korlátozott: a munkanélküliségi ráta Aranyosgyéres térségében 5 %-os, és a
betöltetlen álláshelyek aránya is igen alacsony (0,5 % alatt)[9]. 16. Az intézkedések
végrehajtásáért felelős hatóságok a Román Nemzeti Foglalkoztatási
Ügynökség (ANOFM) és a Kolozs Megyei Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM Cluj). 17. További érdekeltek többek
között a helyi és regionális önkormányzatok, szakszervezetek és vállalatok –
ezek egy szövetkezethez fognak kapcsolódni, amely azért jön létre, hogy a
„Segítségnyújtás önálló tevékenység kezdéséhez” intézkedés keretében segítse a
támogatásra jogosult munkavállalókat. Az elbocsátások várható hatása a helyi,
a regionális és az országos foglalkoztatásra 18. Az elbocsátott munkavállalók
több mint kétharmada él Aranyosgyéres településen és a környező
területeken, közel egyharmaduk pedig Kolozs megye más részein. Az AJOFM Cluj adatai szerint a munkanélküliségi
ráta Kolozs megyében az elbocsátásokat megelőzően 3,7 % volt,
majd 2013 februárjában az elbocsátásokat követően 4,1 %-ra nőtt.
Az elbocsátások következtében a munkanélküliek száma Aranyosgyéres térségében
481 főről 1 290 főre, vagyis több mint kétszeresére
nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig a 18–62 éves személyek körében
2,7 %-ról 7,2 %-ra emelkedett. Az
elbocsátások tehát komolyan befolyásolták a helyi munkaerő-piaci
helyzetet, tekintve Aranyosgyéres térségében mind a munkahelyek (átlagosan
havonta 30 üresedés), mind a potenciális munkaadók alacsony számát. 2008 és 2010 között az acéliparban foglalkoztatottak
számának folyamatos csökkenése volt megfigyelhető Kolozs megyében,
párhuzamosan a nettó beruházási volumen jelentős csökkenésével ebben az
iparágban. Az AJOFM Cluj adatai szerint a legtöbb elbocsátott
munkavállaló a fémipari ágazatra specializálódott és ennek megfelelő
képesítéssel rendelkezik, azonban a munkaadók ilyen képesítések iránti
kereslete Kolozs megyében már nem jellemző. A finanszírozásra javasolt, személyre
szabott szolgáltatások összehangolt csomagja és annak tételes bontásban
meghatározott becsült költségei, valamint a strukturális alapok által
támogatott intézkedésekkel mutatott kiegészítő jelleg 19. Az alábbi intézkedések
együttesen összehangolt csomagot képeznek, amely a munkavállalók
munkaerőpiacra történő visszailleszkedését célzó, személyre szabott
szolgáltatásokból áll[10]: –
A munkavállalók regisztrációja: Az intézkedés keretében regisztrációs űrlap kitöltésére kerül
sor, amely bekerül a projektkoordinációs központ adatbázisába az egyes
munkavállalók készségeinek, képességeinek és tapasztalatainak azonosítása,
státuszuk érvényesítése, valamint igényeik meghatározása céljából. –
Tájékoztatás, pályaorientáció és tanácsadás: Ez az intézkedés egy sor, a projektkoordinációs központ által
kidolgozott tevékenységből áll: –
Aranyosgyéres térségében a vállalkozók
tájékoztatása a projektről és a betöltetlen álláshelyek felkutatása; –
a támogatásra jogosult munkavállalók tájékoztatása
a helyi munkaerőpiaccal, a munkajogi szabályozással, a szakmai képzésekkel
és a munkalehetőségekkel kapcsolatosan; –
a támogatásra jogosult munkavállalókkal motivációs
interjúk, pszichológiai értékelések és alkalmassági vizsgálatok végzése; –
karrier-tanácsadás és pályaorientáció, valamint
személyre szabott cselekvési tervek kidolgozása az egyes, támogatásra jogosult
munkavállalók számára; –
tanácsadás a munkakereséssel, a potenciális
munkaadóval való kapcsolatfelvétellel, az állásinterjún való viselkedéssel
kapcsolatosan; –
ajánlások egyéb projekttevékenységekben (pl.
szakképzés, szakmai gyakorlat, szövetkezet) való részvételre. –
Szakképzések és szakmai gyakorlatok: Ez az intézkedés a munkavállalók tájékoztató, pályaorientációs és
tanácsadási tevékenységek során feltárt igényeinek megfelelő a
szakképzéseket nyújt. Az általában három–hat hónapig tartó képzéseket 7–28
fős csoportok számára a Kifizetések és Társadalmi Ellenőrzés Nemzeti
Ügynöksége és a Nemzeti Szakképzési Központ által elismert, engedélyezett
külső szolgáltatók tartják, és a megszerzett készségek igazolását is
magukban foglalják[11].
A képzésszolgáltatókat az AJOFM Cluj ügynökséggel kötött megállapodást
követően utalvány-visszatérítési rendszer keretében fizetik a képzések
befejezését és azt követően, hogy a képzés résztvevői megszerezték
képzési tanúsítványt. A projektkoordinációs központ koordinálja a képzési
tevékenységeket, és minden egyes tanfolyamot figyelemmel kísér. A képzések
résztvevőinek helyzetét hat hónappal a kurzus befejezése után
ellenőrzik. A munkavállalóknak lehetőségük nyílik részt venni 5–90
napos szakmai gyakorlatokon is, amelyeket az elbocsátások által érintett
területen található potenciális munkaadók által kifejezetten az elbocsátott
munkavállalók számára szerveznek. –
Segítségnyújtás önálló tevékenység kezdéséhez: Az AJOFM Cluj ügynökség segítséget nyújt új vállalkozások indításához
egy standard alapszabállyal[12]
rendelkező szövetkezet[13]
formájában, amelyet 250 támogatásra jogosult munkavállaló alkot majd. A
szövetkezet sporteszközöket fog gyártani egy román cég számára, amely maga is
egy multinacionális sporteszközgyártó cég alvállalkozója[14]. A támogatásra
jogosult munkavállalók nyilatkozhattak a szövetkezetbe való belépési
szándékukról. A 250 szövetkezeti tagot két alkalmassági vizsgálat segítségével
az AJOFM Cluj ügynökség választja ki a támogatásra jogosult érdekelt
munkavállalók csoportjából, majd szakmai gyakorlatra küldik őket más,
hasonló tevékenységet folytató vállalatokhoz, ahol értékelésen esnek át. Minden
kiválasztott munkavállaló egy 15 000 euró értékű utalványra jogosult,
amellyel mint tag hozzájárul a szövetkezet tőkéjéhez[15]. A pénzeszközök nagy
része – a jogi és adminisztratív induló költségek, valamint a működő
tőke számára fenntartott részt kivéve[16]
– arra szolgál, hogy a szövetkezet megvásárolja a gyártási tevékenység
folytatásához szükséges gépeket, berendezéseket és nyersanyagokat[17]. A gépek, berendezések
és nyersanyagok megvásárlására a pénzügyi fedezetet a szövetkezet valamennyi
tagja számára kibocsátott utalványok nyújtják. –
Az eszközök beszerzésének és a gyártási helyszín
berendezésének szükséglete, valamint a szövetkezetbe belépők száma
összefügg egymással. A szövetkezeti tagok belépési aránya az eszközök
beszerzésének és a szövetkezet működésének szükségletein alapul. A
munkavállalók egyenlő jogokkal rendelkeznek a szövetkezetben. Közösen
rendelkeznek a termelési eszközökkel, határozzák meg saját fizetésüket és
osztalékukat, és döntenek a jövőbeni üzleti tervekről és
beruházásokról[18].
A munkavállalók elkötelezik magukat, hogy a szövetkezet működésének
első három évében annak tagjai maradnak. Ha egy munkavállaló idő
előtt elhagyja a szövetkezetet, a szövetkezet vezető testülete a
munkavállaló jegyzett tőkében való részesedésének értékétől
függően határoz arról, hogy milyen összegű kompenzációt fizet annak,
és milyen feltételek mellett. A szövetkezethez csatlakozni kívánó új tagoknak
ezzel egyenértékű hozzájárulást kell befizetniük (ez egyéb támogatási
projektek útján is finanszírozható). –
A szövetkezet és ügyfele között egy négyéves
kezdeti időtartamra szóló kereskedelmi szerződés aláírására kerül
sor, amely meghosszabbítható (az ügyfél a sporteszközöket gyártó
multinacionális vállalattal már megkötött egy 10 évre szóló szerződést). A
szövetkezet és ügyfele közötti szerződés piaci feltételek mellett jön
létre, biztosítja a szövetkezet bevételeit, ugyanakkor kizárólagossági
záradékot nem tartalmaz, és a szövetkezet bővítheti ügyfélkörét. Az AJOFM
Cluj a projekt fenntarthatóságát a szövetkezettel aláírt kötelezettségvállalás
révén biztosítja[19]. –
A Bizottság véleménye szerint ez az intézkedés,
noha mind létrejöttét, mind végrehajtását tekintve újszerű, teljes mértékben
megfelel az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének a) pontjában foglalt, a
támogatható tevékenységekre vonatkozóan meghatározott feltételeknek, különösen
az intézkedések „vállalkozásösztönzés vagy a vállalkozásalapítás támogatása”
című kategóriájának. –
A gyártás helyszínének bérlése és bérleti díj
fizetése a projekt időtartama során: A
szövetkezet tevékenysége egy 50 főt foglalkoztató próbagyártósorral indul,
amely 250 munkavállaló foglalkoztatására kibővíthető. A gyártó
létesítmény bérleti díját az EGAA végrehajtási időszakában (2015
márciusáig) az AJOFM Cluj fizeti (EGAA-társfinanszírozással), majd ezután a
szövetkezet ügyfele folyósítja. –
Utazási költségtérítés:
Ez az intézkedés személyenként legfeljebb 250 euró támogatást jelent,
amely arra szolgál, hogy fedezze a munkavállalók útiköltségeit, ha otthonról el
kell utazniuk, hogy állásinterjún vagy más projekttevékenységekben vegyenek
részt. A kedvezményezetteknek az elbocsátások által érintett területen kell
lakniuk, és legalább két projekttevékenységben kell részt venniük. –
Állásinterjúhoz nyújtott támogatás: Ez az intézkedés egy személyenként legfeljebb 100 euró
összegű támogatásból áll, amelyet azoknak a munkavállalóknak fizetnek,
akik állásinterjúkon, felvételi vizsgákon vagy egyéb munkaerő-felvételi
eljárásokon vesznek részt a potenciális munkaadó szervezésében. A támogatás
célja, hogy fedezze a személyes meghallgatáson való részvétel költségeit. A
kedvezményezettek legfeljebb két alkalommal kaphatnak támogatást, ha több mint
két interjún vesznek részt különböző munkáltatóknál. –
Gyakornoki támogatás:
Ez az intézkedés egy maximum 1 000 euró[20] (vagy képzett
műszaki személyzet és szakosodott munkavállalók esetében legfeljebb
3 000 euró[21])
összegű juttatást foglal magában azon munkavállalók számára, akik szakmai
gyakorlaton vesznek részt. A támogatás célja, hogy fedezze a szállás, az egészségbiztosítás,
az étkezés, a nyersanyagok, a védőfelszerelések stb. költségeit. A
kedvezményezetteknek az elbocsátások által érintett területen kell lakniuk, és
legalább két projekttevékenységben részt kell venniük. –
Költségtérítés: Az
intézkedés keretében a gyakornoki programban részt vevő munkavállalók
számára 150 euró átalányösszeget nyújtanak. A támogatás célja, hogy
bizonyos intézkedések esetén, amelyekre a lakóhelytől távol kerül sor, a
kedvezményezettek számára az otthonuktól és a családjuktól való ideiglenes
távollétük miatt kompenzációt nyújtson. A szakmai gyakorlaton részt vevő
személyek nem kapnak munkanélküli segélyt, és a szakmai gyakorlat
időtartama alatt nem vállalhatnak munkát. A támogatás összege csak egy
alkalommal kerül kifizetésre, az intézkedés befejezése után, amelyen a
munkavállaló részt vett. –
Részvételi támogatás:
Ez az intézkedés 200 euró átalányösszeg kifizetését jelenti azon
munkavállalók részére, akik a szakképzés részeként képzési tanúsítványt
szereznek. A támogatás célja, hogy motiválja a munkavállalókat, és kompenzálja
a képzésben való részvételük költségeit. A részt vevő személyek a képzés
időtartama alatt nem vállalhatnak munkát, mivel a képzésben való részvétel
kötelező, és a kurzusokat általában délelőtt tartják. –
Az utazási támogatás, az állásinterjúhoz nyújtott
támogatás és a gyakornoki támogatás csak igazoló okiratok (pl. nyugta, számla
stb.) bemutatását követően kerül kifizetésre. Azok a munkavállalók, akik
szakmai gyakorlaton vesznek részt és költségtérítést kapnak, nem részesülnek
utazási támogatásban, mivel a szállításukat a szakmai gyakorlatot szervező
vállalat biztosítja. –
Mentorálás a munkahelyi beilleszkedést
követően: Ez az intézkedés a mentori
tevékenységet foglalja magában, amelyet a munkaadók az újonnan felvett munkavállalóknak
három–hat hónapon keresztül biztosítanak. A mentor támogatást és segítséget
nyújt az elbocsátott munkavállalói státuszból a foglalkoztatotti státuszba való
átmenet megkönnyítésére. 20. Az EGAA végrehajtásához
kapcsolódó, a kérelemben az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke szerint
feltüntetett kiadások előkészítési, ellenőrzési, valamint
tájékoztatási és népszerűsítési tevékenységeket takarnak. 21. A román hatóságok által
ismertetett, személyre szabott szolgáltatások az 1927/2006/EK rendelet
3. cikkében meghatározott támogatható tevékenységek közé sorolható, aktív
munkaerő-piaci intézkedéseknek minősülnek. A román hatóságok e
szolgáltatások összköltségét 7 142 300 EUR-ra, ebből a személyre
szabott szolgáltatásokat 6 909 300 EUR-ra, az EGAA végrehajtásához
kapcsolódó kiadásokat pedig 233 000 EUR-ra (az összköltség 3,26 %-ára)
becsülik. Az EGAA-ból igényelt teljes hozzájárulás összege 3 571 150 EUR
(az összköltségek 50 %-a). Intézkedések || Az érintett munkavállalók becsült száma || Becsült költségek (egy támogatásra jogosult munkavállalóra) (EUR-ban) || Összköltség (EGAA és nemzeti társfinanszírozás) (EUR) Személyre szabott szolgáltatások (az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének első bekezdése) Munkavállalók nyilvántartásba vétele || 1 000 || 50 || 50 000 Tájékoztatás, pályaorientáció és tanácsadás || 1 000 || 1 500 || 1 500 000 Szakképzések és szakmai gyakorlatok || 500 || 800 || 400 000 Segítségnyújtás önálló tevékenység kezdéséhez || 250 || 15 000 || 3 750 000 A gyártás helyszínének bérlése és bérleti díj fizetése a projekt időtartama során || 250 || 860 || 215 000 Utazási költségtérítés || 300 || 250 || 74 300 Állásinterjúhoz nyújtott támogatás || 400 || 100 || 40 000 Gyakornoki támogatás || 400 || 1 000 || 400 000 Napidíj || 400 || 150 || 60 000 Részvételi támogatás || 500 || 200 || 100 000 Mentorálás a munkahelyi beilleszkedést követően || 400 || 800 || 320 000 A személyre szabott szolgáltatások részösszege || || 6 909 300 Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások (az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének harmadik bekezdése) Előkészítő tevékenységek || || 153 000 Irányítás || || 0 Tájékoztatás és nyilvánosság || || 70 000 Ellenőrzési tevékenységek || || 10 000 Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások részösszege || || 233 000 Becsült költségek összesen || || 7 142 300 EGAA-hozzájárulás (az összköltségek 50 %-a) || || 3 571 150 22. A román hatóságok
megerősítették, hogy a fent ismertetett intézkedések kiegészítik a
strukturális alapok[22]
által finanszírozott intézkedéseket, és megelőzik a kettős
finanszírozást. Az ESZA és az EGAA keretében finanszírozott tevékenységek
kettős finanszírozásának elkerülése érdekében a román hatóságok keretjegyzőkönyvet
írtak alá, amely lehetővé teszi az ESZA-műveletek irányításában
érintett hatóságok számára, hogy ellenőrizzék a
„Humánerőforrás-fejlesztés” elnevezésű ESZA operatív program irányító
hatóságának, a Munka- és Családügyi, Szociális Védelmi és Idősügyi
Minisztériumnak és az ANOFM-nek az adatbázisait. Az érintett munkavállalóknak szánt,
személyre szabott szolgáltatások kezdetének vagy tervezett kezdetének
időpontja 23. Románia 2013. március 1-jén
kezdte meg az érintett munkavállalók részére az EGAA általi társfinanszírozásra
javasolt, koordinált csomagba foglalt, személyre szabott szolgáltatások
nyújtását. Ez az időpont tekintendő tehát az EGAA-ból nyújtandó
valamennyi támogatásra való jogosultság kezdetének. A szociális partnerekkel folytatott
konzultáció során követett eljárások 24. Az elbocsátott
munkavállalókkal az EGAA-kérelem elkészítése során többször is konzultáltak. Az
összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomagokkal kapcsolatban a
szociális partnerekkel folytatott konzultációk a következők voltak: · 2012 júniusában találkozóra került sor a munkaügyi miniszter és a
Mechel Câmpia Turzii vállalat vezetősége között, a vállalat tervezett
elbocsátásokkal kapcsolatos álláspontjának megvitatása céljából; · 2012 augusztusában a szociális párbeszédért felelős
miniszterhelyettes és a szociális párbeszédért felelős (szakszervezeti
képviselőket is magában foglaló) bizottság tagjai találkoztak, és
megvitatták az elbocsátások következtében kialakult helyzetet; · 2012 szeptemberében a szociális párbeszédért felelős
miniszterhelyettes a szakszervezetekkel és a helyi hatóságok képviselőivel
találkozott, és arról tárgyaltak, hogy a román kormánynak van-e lehetősége
igénybe venni az EGAA eszközeit. 25. A román hatóságok
megerősítették, hogy a nemzeti és uniós jogszabályokban a csoportos
létszámcsökkentések vonatkozásában előírt követelményeknek eleget tettek. Tájékoztatás a nemzeti jog alapján vagy
kollektív szerződések értelmében kötelezően végrehajtandó
intézkedésekről 26. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében
foglalt kritériumok tekintetében a román hatóságok kérelmükben: · megerősítették, hogy az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás
nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog
vagy kollektív szerződések alapján a vállalatok felelőssége; · bizonyították, hogy az intézkedések az egyes munkavállalóknak nyújtanak
segítséget, és nem vállalkozások vagy ágazatok szerkezetátalakítására
irányulnak; · megerősítették, hogy a fent említett támogatható intézkedésekre
más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást. Irányítási és kontrollrendszerek 27. Románia értesítette a
Bizottságot, hogy a pénzügyi hozzájárulást ugyanazok a szervek fogják
irányítani és ellenőrizni, amelyek az Európai Szociális Alapot is
irányítják és ellenőrzik. A pénzügyi hozzájárulást az ANOFM, az EGAA-ból
nyújtott pénzügyi hozzájárulás folyósításáért felelős kijelölt nemzeti
hatóság fogja kezelni. A 11/2009 kormányhatározat létrehozta az EGAA-ból
nyújtott pénzügyi hozzájárulás koordinációjának és irányításának intézményi
keretét. Konkrét iránymutatások vonatkoznak az EGAA-támogatások kezelésének
eljárásaira, a különböző érintett szervek szerepére és az EGAA
irányításának általános elveit, valamint a vonatkozó jogi rendelkezések
betartását biztosító mechanizmusokra. Az EGAA ellenőrzési hatóságaként a
Román Számvevőszékhez tartozó ellenőrző hatóságot nevezték ki. Finanszírozás 28. Románia kérelme alapján az
összehangolt, személyre szabott szolgáltatáscsomaghoz javasolt
EGAA-hozzájárulás (beleértve az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat)
3 571 150 EUR, amely az összköltségek 50 %-át teszi ki. A
Bizottság által az Alapból történő allokációra tett javaslat a Románia
által szolgáltatott információn alapul. 29. Figyelembe véve az EGAA-ból
folyósítható pénzügyi hozzájárulásnak az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet
12. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott maximális összegét, továbbá az
előirányzatok átcsoportosításához megállapított mozgásteret, a Bizottság
azt javasolja, hogy a fent említett teljes összeget folyósítsák az EGAA-ból. 30. Az EGAA igénybevételére
vonatkozó javasolt határozatot az Európai Parlament és a Tanács közösen hozza
meg, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a
költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való
együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról
szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás[23] 13. pontja értelmében. 31. A Bizottság a 2014. évi
költségvetés kötelezettségvállalási előirányzataiba irányuló külön
átcsoportosítási kérelmet nyújt be a 2013. december 2-i intézményközi
megállapodás 13. pontjának megfelelően. A kifizetési előirányzatok forrása A jelenlegi kérelemben igényelt
3 571 150 EUR összegre a 2014. évi költségvetésben az EGAA
költségvetési sorában előirányzott összeg fog fedezetet biztosítani. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási
Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési
fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről
és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i
intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő
igénybevételéről (Románia „EGF/2012/010 RO/Mechel” referenciaszámú
kérelme) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre, tekintettel az európai globalizációs
alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletre[24]
és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére, tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és
a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési
ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról
és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi
megállapodásra[25]
és különösen annak 13. pontjára, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[26], mivel: (1) Az Európai Globalizációs
Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) azzal a céllal jött létre, hogy
kiegészítő támogatást nyújtson a globalizáció hatására a
világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások
következtében elbocsátott munkavállalóknak a munkaerőpiacon történő
ismételt beilleszkedéshez (2) Az EGAA éves maximális
összege (2011-es árakon számítva) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó
többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet[27] 12. cikkében
meghatározottaknak megfelelően 150 millió EUR. (3) Románia az SC Mechel Câmpia
Turzii SA vállalatnál és egy, az ellátási lánc következő szintjén álló
gyártónál történt elbocsátásokra tekintettel 2012. december 21-én az EGAA
igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, majd 2014. március 4-én további
információval egészítette ki azt. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK
rendelet 10. cikkében a pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan
megállapított követelményeknek. A Bizottság ezért 3 571 150 EUR
rendelkezésre bocsátására tesz javaslatot. (4) Az EGAA-t ezért igénybe kell
venni a Románia által benyújtott kérelem alapján történő pénzügyi
hozzájárulás folyósítása érdekében, ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Az Európai Unió 2014. évi általános
költségvetésének keretein belül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból
(EGAA) 3 571 150 EUR összeg igénybevételére kerül sor
kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában. 2. cikk Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos
Lapjában ki kell hirdetni. Kelt Brüsszelben, -án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök [1] HL L 347., 2013.12.20., 884. o. [2] HL L 406., 2006.12.30., 1. o. [3] Az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének harmadik
bekezdése szerint. [4] Forrás: Acélipari Világszövetség, Steel Statistical
Yearbook (Acélstatisztikai évkönyv) 2012. [5] A látszólagos acélfelhasználás az importtal megnövelt és
az exporttal csökkentett termelést jelenti. [6] vö. a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának – Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai acélipar
érdekében; COM(2013) 407. [7] EGF/2009/022/ BG/Kremikovtsi AD (a kérelmet a Bizottság
elutasította), EGF/2013/002 BE/Carsid (a kérelmet 2013. április 2-án nyújották
be a Bizottságnak), EGF/2013/007 BE Duferco-NLMK (a kérelmet 2013. szeptember
27-én nyújották be a Bizottságnak). [8] EGF/2010/007 AT/Steiermark and Niederösterreich. 2011.
szeptember 27-i 2011/652/EU határozat (HL L 263, 2011.10.7,
9. o.). [9] A betöltetlen álláshelyek aránya a betöltetlen
álláshelyek számának és az összes (betöltött és betöltetlen) álláshely számának
a hányadosa. 2012 harmadik negyedévében a betöltetlen álláshelyek becsült
aránya az EU-28-ban a NACE Rev.2. B–S nemzetgazdasági ágakban (ipar,
építőipar, szolgáltatások) 1,4 % volt. [10] A javasolt intézkedések közül számos hasonló az
„EGF/2011/014 RO/Nokia” ügy kapcsán végrehajtott intézkedésekhez. [11] A képzéseket azoknak az elbocsátott munkavállalóknak
szánják, akiket nem választanak ki a szövetkezetben való részvételre. [12] Az új vállalat a szövetkezetek létrehozásáról szóló
2005/1. törvény alapján jön létre. [13] A román hatóságok úgy ítélik meg, hogy a munkavállalók
egyéni vállalkozásainak létrehozását támogató intézkedések nem lennének
hatékonyak, mivel a rossz életkörülmények miatt a térséget a termékek és
szolgáltatások iránti alacsony kereslet jellemzi. [14] Az ügyfelét jelentő vállalatot az AJOFM által végzett
piackutatás eredményeként választották ki, amely az Aranyosgyéres térségében
beruházni hajlandó és a szövetkezet létrehozásában részt venni kívánó
vállalatok felkutatására irányult. [15] A román hatóságok a támogatásra jogosult munkavállalókra
fejenként jutó 15 000 euró összeget a beruházás teljes becsült
költségét a várhatóan szükséges dolgozók számával elosztva kapták. Az
utalványokat egy, az AJOFM Cluj, valamint a szövetkezet minden egyes tagja
közötti szerződés útján osztják ki, amelyben kikötik, hogy az elbocsátott
személyeknek tiszteletben kell tartaniuk a szövetkezet megvalósításának tervét. [16] A működő tőke a szövetkezet tevékenységével
kapcsolatos, az első hónapokban felmerülő költségek fedezésére szolgál,
attól kezdve, hogy a szövetkezet megkezdi a próbagyártást, majd a gyártást,
egészen addig, amíg az első néhány leszállított termék ellenértékét
megkapja. [17] A gyakorlatban az AJOFM Cluj a 15 000 eurót
közvetlenül a szövetkezetnek fizeti ki a szövetkezet számára a gépeket,
berendezéseket és nyersanyagokat szállító vállalatok által kiállított számlák,
valamint bármely más, jogszabályban meghatározott számviteli okirat alapján. [18] A munkavállalók szakmai vezetőséget választhatnak,
bár a Mechel korábbi megfelelő tapasztalattal rendelkező
munkavállalói is betölthetnek a vezetői vagy középvezetői funkciókat
(HR, számviteli, műszaki-mérnöki, gyártás-ellenőrzés, értékesítés
stb.). A szövetkezetbe belépni vagy azt elhagyni kívánó tagok jogairól és
kötelezettségeiről a szövetkezet vezetősége dönt, valamint implicit
módon szövetkezet minden tagja, aki szavazati jogokat gyakorol a
közgyűlésben. [19] Az AJOFM Cluj szerződést köt a szövetkezettel, amely
záradékokat tartalmaz, utalva a szövetkezet létrehozására, működésére és
fenntarthatóságára, valamint az e szerződés alapján vállalt
kötelezettségek megszegésének esetére. Az AJOFM Cluj hasonló szerződést
fog kötni munkanélkülieket alkalmazó vállalatokkal. Abban az esetben, ha az
alkalmazó vállalat nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezettségeit,
vissza kell térítenie a kapott összegeket. [20] A támogatás összegét a potenciális munkaadók és a
gyakornoki helyet kínálók becslései alapján határozták meg; e becslések a
támogatásra jogosult munkavállalók szakmai gyakorlaton való részvételének
költségeit érintették. [21] A képzett műszaki személyzet és a szakosodott
munkavállalók esetében nyújtott magasabb összegű támogatásnak az az oka,
hogy az ilyen személyzet szakmai gyakorlata háromszor hosszabb ideig tart, és
magasabb költségekkel jár. [22] A román hatóságok például kiegészítik az
EGAA-intézkedéseket az ESZA által társfinanszírozott Callcem-projekttel. A
Callcem-projekt a betöltetlen álláshelyek felkutatására irányuló
szolgáltatásokat és munkaközvetítést kínál álláskeresők számára (telefonos
vagy informatikai eszközökkel). [23] HL C 373., 2013.12.20., 1. o. [24] HL L 406., 2006.12.30., 1. o. [25] HL C 373., 2013.12.20., 1. o. [26] HL C […], […], […]. o. [27] HL L 347., 2013.12.20., 884. o.