INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A 2008. évi globális pénzügyi válság jelentős szabályozási hiányosságokat és felügyeleti hatékonysági problémákat hozott felszínre a piacok átláthatatlanságával és a túlságosan összetett termékekkel jellemzett pénzügyi rendszerben. Az EU számos intézkedést fogadott el a bankrendszer megbízhatóbbá és stabilabbá tétele érdekében, többek között a megerősített tőkekövetelmények, a jobb irányításra és felügyeletre vonatkozó szabályok, valamint a szanálási mechanizmusok tekintetében. Ezzel összefüggésben meghatározóak voltak a bankunió létrehozása terén elért eredmények is.

Az új szabályozási keret utolsó eleme az uniós bankszektor strukturális reformjára vonatkozó javaslat, amely ezzel a javaslattal egy csomagban kerül előterjesztésre, és biztosítja, hogy még a legnagyobb uniós bankok is kevésbé összetetté váljanak, és az adófizetőkre gyakorolt csekély hatás mellett eredményesen szanálhatók legyenek.

A válság azonban rávilágított arra is, hogy nemcsak a hagyományos bankszektor átláthatósága és ellenőrzése terén van szükség javulásra, hanem az úgynevezett árnyékbankok területén is, amelyek nem banki hitelezési tevékenységeket végeznek 1 . A gyakorlatban az árnyékbanki szervezetek és tevékenységek esetében betétjellegű forrásbevonásról, lejárati vagy likviditási transzformáció végrehajtásáról, hitelkockázat-átruházás lehetővé tételéről, illetve közvetlen vagy közvetett tőkeáttétel alkalmazásáról van szó. 2012 végén az árnyékbankrendszer eszközei összességében 53 billió EUR-t tettek ki 2 . Ez a szabályozott bankrendszer eszközállományának a fele, és nagyrészt Európára (körülbelül 23 billió EUR) és az Egyesült Államokra (körülbelül 19,3 billió EUR) koncentrálódik.

Az ezzel összefüggő nemzetközi fellépést a G20-csoport és a Pénzügyi Stabilitási Tanács koordinálta, amely átfogó munkát kezdeményezett az árnyékbankrendszerből eredő fő kockázatok azonosítása céljából 3 . A G20-csoport által számos alkalommal megerősített átfogó cél a pénzügyi szektor olyan átláthatatlan területeinek megszüntetése, amelyek potenciális rendszerszintű kockázatot jelentenek vagy pusztán a szabályozási arbitrázsból erednek, valamint a szabályozás és a felügyelet kiterjesztése valamennyi rendszerszempontól fontos intézményre, instrumentumra és piacra. Ezzel összefüggésben az FSB 2013 augusztusában az értékpapír-kölcsönzések és repoügyletek árnyékbanki kockázatainak kezelésére szolgáló, tizenegy ajánlást tartalmazó szakpolitikai keretet fogadott el. Ezeket az ajánlásokat a G20-ak vezetői 2013 szeptemberében hagyták jóvá. A keret a következőkre terjed ki: a pénzügyi intézmények által végzett értékpapír-kölcsönzések és repoügyletek hatóságok felé, valamint az alapkezelők és a végső befektetők felé biztosítandó átláthatósága, minimumelőírások megállapítása a készpénzbiztosíték újbóli befektetésére és az ügyfelek eszközeinek újbóli elzálogosítására, szabályozási minimumelőírások meghatározása a biztosítékok értékeléséhez és kezeléséhez, valamint a központi szerződő felek értékpapír-kereskedők közötti repopiacokon történő bevezetésének értékelése. E rendelet az értékpapír-kölcsönzések és repoügyletek átláthatóságának javítására összpontosít. Az átláthatóság alapvető annak biztosításához, hogy az érintett hatóságok és a piaci szereplők megfelelő képet kapjanak a piacok működéséről, valamint a kockázatok súlyosságáról és jellegéről. Ezzel összefüggésben az átláthatóság fontos kérdés, mivel biztosítja a rendszerkockázatok elkerülésére szolgáló hatékony és eredményes szakpolitikai eszközök kidolgozásához szükséges információt.

2012 októberében a Liikanen-jelentés 4 megállapította, hogy a jelenleg zajló szabályozási reformok nem kezelik az uniós bankszektor valamennyi mögöttes problémáját, és számos ajánlást fogalmazott meg. Az említett ajánlások nyomán a bankszektor strukturális reformjára vonatkozóan kidolgozott – e javaslattal egy időben elfogadott – rendelet megtilt egyes banki kereskedési tevékenységeket, illetőleg strukturális korlátozásokat határoz meg azokra vonatkozóan. Azonban – ahogy a Bizottság által az árnyékbanki tevékenységről szóló 2012. március 19-én elfogadott bizottsági zöld könyv megállapítja – a banki szabályozás megerősítése azzal járhat, hogy a banki tevékenység egy jelentős része a hagyományos bankoktól az árnyékbankokhoz kerül át. Ez növeli a pénzügyi rendszer átláthatatlanságát és megnehezíti a felügyeleti hatóságok általi ellenőrzést, ami súlyosbítja a szabályozott banki ágazat és az árnyékbanki ágazat között már kialakult összefonódás problémáját. Ez a szabályozási arbitrázs nagymértékben alááshatja a világszintű és európai pénzügyi reformintézkedések hatását, és a pénzügyi instabilitás komoly kockázatát hordozhatja. Ezért a strukturális reformokra irányuló jogalkotási javaslatot az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó kötelező erejű átláthatósági és bejelentési követelményeknek kell kísérniük. Így a szabályozási intézkedések e két csoportja kiegészíti és kölcsönösen erősíti egymást.

Elképzelhető, hogy ezen új, többek között strukturális intézkedéseket is jelentő, bankszektorbeli jogalkotási fejlemények hatására a bankok tevékenységük egy részét kevésbé szabályozott területekre, például az árnyékbankokba helyezik át. Annak érdekében, hogy szorosan követni lehessen az árnyékbanki tevékenységnek minősülő ügyleteket végrehajtó szervezetekkel összefüggő piaci trendet, különösen az értékpapír-finanszírozási ügyletek terén, átláthatósági követelményeket kell bevezetni, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a felügyeletet ellátó hatóságok és a szabályozó hatóságok azonosítani tudják a problémákat, valamint az azonosított problémákkal kapcsolatos következő lépéseket.

Annak biztosításához, hogy az egyes gazdasági szereplők és piacok rugalmasságának fokozása révén elért előnyöket ne csorbítsák a kevésbé szabályozott területekre való elmozdulásból eredő pénzügyi kockázatok, alapvető az árnyékbanki tevékenységgel összefüggő átláthatóság és az adatok rendelkezésre állásának megerősítése. Ahogy az árnyékbanki tevékenységről szóló bizottsági közlemény és a 2012. novemberi európai parlamenti állásfoglalás 5 rámutat, rendkívül fontos az átláthatóság és az adatok rendelkezésre állásának megerősítése, különösen az árnyékbanki szektorban rendszeresen végzett tevékenységek, például a repomegállapodások és az értékpapír-kölcsönzés, vagyis az értékpapír-finanszírozási ügyletek 6 esetében. Ezzel összefüggésben az FSB munkája során pontosította a szükséges átláthatóság szintjét. Emellett különösen fontos az átláthatóság a szabályozott pénzügyi szektor és az árnyékbankrendszer összefonódásából, a túlzott tőkeáttételből és a prociklikus magatartásból eredő esetleges kockázatok ellenőrzése érdekében. Ez a megközelítés teljes mértékben összhangban van az FSB által az árnyékbanki tevékenységgel kapcsolatban kiadott 2013. évi ajánlásokkal 7 , amelyeket a szentpétervári G20-csúcs keretében hagytak jóvá, mely ajánlások az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel és az újbóli elzálogosítással összefüggő, a piaci stressz idején a finanszírozási nehézségeket esetleg súlyosbító kockázatok és prociklikus ösztönzők visszafogására irányulnak.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek vagy az egyenértékű egyéb finanszírozási struktúrák, valamint az újbóli elzálogosítás fontos szerepet játszanak a globális pénzügyi rendszerben. Az értékpapír-finanszírozási ügyletek során a szerződő fél birtokában levő eszközöket használják fel finanszírozási eszközök generálására. A gyakorlatban ez többnyire értékpapír vagy áru kölcsönbe adását, értékpapír vagy áru kölcsönbe vételét, repo- vagy fordított repoügyleteket vagy vétel-eladás, illetőleg eladás-visszavásárlás ügyletet (buy-sell back, sell-buy back) jelent. Ezek az ügyletek hasonló, sőt azonos gazdasági hatással járnak. A pénzügyi rendszer szinte valamennyi szereplője alkalmazza ezeket a módszereket, legyen szó bankról, értékpapír-kereskedőről, biztosítótársaságról, nyugdíj- vagy befektetési alapról. Ezek a megoldások többletlikviditást biztosítanak a piacon, megkönnyítik a piac szereplőinek finanszírozását, hozzájárulnak a forgatható eszközök árfeltárásához, és lehetővé teszik a központi bankok monetáris finanszírozási műveleteit. Azonban a lejárati és likviditási transzformáció révén hitelteremtéssel is járnak, és ezáltal a piaci szereplők nagy kitettségeket szerezhetnek egymással szemben. A biztosíték újbóli elzálogosítása a többszörös ügyletek, különösen az értékpapír-finanszírozási ügyletek támogatása céljából lehetővé teszi a likviditás fokozását, ugyanakkor viszont hozzájárul ahhoz, hogy a rendszerben rejtett tőkeáttétel és összefonódások alakuljanak ki.

Az eszközök értékébe, a szerződő felek biztonságába és a befektetővédelembe vetett bizalom megrendülése pánikhelyzetet váltott ki a piacokon, ami a hitelállomány hirtelen visszaeséséhez és/vagy állami védőhálók (központi banki eszközök stb.) igénybevételéhez vezetett. Ennek következtében a bizalom és a finanszírozási likviditás csökkent, és még a legnagyobb és legerősebb bankok számára is lehetetlenné vált a rövid vagy akár hosszú távú finanszírozáshoz való hozzájutás. Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újbóli elzálogosítás hozzájárulnak a tőkeáttétel növekedéséhez, továbbá erősítik a prociklikus jelleget a pénzügyi rendszerben, amely ennek hatására sebezhetővé válik a bankbetétek pánikszerű kivonásával és a hirtelen hitelállomány-leépítéssel szemben. Jóllehet ezek a módszerek jelentős hatással lehetnek a befektetési alapok teljesítményére, a befektetők jelenleg nem kapnak róluk megfelelő tájékoztatást. Más pénzügyi intézményekkel szemben a befektetési alapok kezelői az értékpapír-finanszírozási ügyletek során a befektetők pénzét használják. Az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatára és az esetlegesen felmerülő érdekellentétekre vonatkozó teljes és pontos tájékoztatás hiányában a befektetők nem tudnak megalapozott döntést hozni. Ezért alapvető az értékpapír-finanszírozási ügyletek, egyéb finanszírozási struktúrák, valamint az újbóli elzálogosítás átláthatóságának fokozása.

Ennek ismeretében e rendelet célja, hogy a pénzügyi rendszer biztonságosabbá és átláthatóbbá váljon; a rendelet ezért intézkedéseket vezet be az átláthatóságnak az alábbi három fő területen történő javítása érdekében: 1. az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódóan a pénzügyi rendszerben felhalmozódó rendszerszintű kockázatok ellenőrzése; 2. azon befektetők tájékoztatása az említett ügyletekről, akiknek az eszközeit felhasználják ezekben vagy ezekkel egyenértékű tranzakciókban; valamint 3. az újbóli elzálogosítási tevékenység szerződéses átláthatósága. A gyakorlatban a javasolt intézkedések megfelelnek az FSB 1. és 2. ajánlásának, amelyek előírják az illetékes hatóságok számára, hogy gyűjtsenek további adatokat az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatáról, az 5. ajánlásnak, amely előírja az alapkezelők számára, hogy biztosítsák az átláthatóságot befektetőik számára és a 7. ajánlásnak, amely elsősorban a pénzügyi közvetítők tekintetében rendelkezik arról, hogy biztosítsanak megfelelő tájékoztatást ügyfeleiknek az eszközök újbóli elzálogosításáról. Így ezek az ajánlások kiterjednek az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatának valamennyi átláthatósági szempontjára. E rendelet következésképpen kiegészíti a bankok strukturális reformjára vonatkozó rendeletjavaslatot.

2.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A Bizottság az árnyékbanki tevékenységről szóló, 2012. március 19-i zöld könyvvel párhuzamosan nyilvános konzultációt indított. Az érdekeltek részéről széles körű és lényegbevágó észrevételek érkeztek. A bizottsági kezdeményezés általánosságban támogatásra talált, és erősödött a konszenzus arra vonatkozóan, hogy az árnyékbankrendszer kezeléséhez felügyeletre és megerősített szabályozási keretre van szükség. Az Európai Parlament saját kezdeményezésre készült, az árnyékbankokról szóló jelentése szintén rámutatott arra, hogy megfelelő intézkedésekre van szükség ezen a területen. Emellett az árnyékbankrendszerre vonatkozó nemzetközi ajánlások 2012. novemberi előkészítése során az FSB nyilvános konzultációt folytatott az értékpapír-finanszírozási ügyletek piacainak releváns problémáiról, többek között az átláthatóság hiányáról. A konzultáció keretében széles körű támogatást kapott az a kezdeményezés, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség az értékpapír-kölcsönzések és repoügyletek piacán, és számos válaszadó javasolta a hatályos bejelentési követelmények és egyéb rendelkezésre álló piaci adatok figyelembevételét. Sok érdekelt egyetértett azzal is, hogy valószínűleg a kereskedési adattárak jelentik a leghatékonyabb módját a repoügyletekre és az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó átfogó piaci adatok gyűjtésének.

2012-ben célzottabb nyilvános konzultációra került sor az ÁÉKBV-kra (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások) vonatkozó különböző kérdésekben, és az érdekelteket mindenekelőtt arról kérdezték, szükség van-e a befektetési alapok átláthatósági követelményeinek fokozására. A Bizottság átfogó információkat kapott az eszközkezelési ágazatban jelenleg hatályos átláthatósági előírásokról, valamint annak lehetséges módjairól, hogyan lehet nagyobb átláthatóságot biztosítani a befektetők számára.

A kezdeményezés tükrözi a fő érdekelt felekkel, többek között az értékpapír-piaci és a banki szabályozókkal, az EKB-val és különböző piaci résztvevőkkel folytatott eszmecserét is. Figyelembe veszi a 2012-ben az árnyékbankokról folytatott nyilvános konzultáció során kifejtett álláspontokat, valamint a tagállamok véleményét.

2013 márciusában a COMP, ECFIN, EMPL, ENTR, JUST, MARKT, SG, SJ, TAXUD főigazgatóságok képviselőinek részvételével a bankok strukturális reformjával foglalkozó szolgálatközi operatív csoportot hoztak létre. A hatásvizsgálati operatív csoport 2013. márciusban, áprilisban és szeptemberben ült össze, és hozzájárult a hatásvizsgálattal kapcsolatos munkához. A Bizottság Hatásvizsgálati Testülete 2013. október 16-án megvitatta a hatásvizsgálat tervezetét. A negatív véleményt követően 2013 decemberében módosított hatásvizsgálat benyújtására került sor.

A hatásvizsgálat három fő problémát állapít meg az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel kapcsolatban: a szabályozók nem tudják hatékonyan ellenőrizni az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatát; fennáll annak a kockázata, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyleteket az alap befektetőinek hátrányára használják fel; az újbóli elzálogosítás a piacra ható jogi és gazdasági kockázatok elmozdulásával jár. E problémák hátterében azok az alapkérdések állnak, amelyeket az FSB is megállapított, nevezetesen az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó átfogó (rendszeres és részletes) adatok hiánya és annak a kockázata, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek érdekellentétet teremtenek az alapkezelők és az alapok befektetői között.

A hatásvizsgálat megállapítja, hogy az azonosított problémák kezelése érdekében különböző intézkedések kombinációjára van szükség, amelyek többek között a következőket foglalják magukban: az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentése a kereskedési adattáraknak, az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatára vonatkozó tájékoztatás az alap befektetői felé, a pénzügyi eszközök újbóli elzálogosítására vonatkozó előzetes hozzájárulás, valamint annak biztosítása, hogy ezeket a pénzügyi eszközöket az újbóli elzálogosítás előtt az átvevő szerződő fél nevében nyitott számlára transzferálják. Mindezek biztosítani fogják az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatára irányuló árnyékbanki tevékenység megfelelő felügyeletét és szabályozását. A javaslat nem tiltja meg, és nem is korlátozza az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatát, csak átláthatóbbá teszi azt. A választott lehetőségek várhatóan nem járnak strukturális hatással az értékpapír-finanszírozási ügyletek piacai szempontjából, viszont növelik a szerződő felek bejelentéssel kapcsolatos költségeit. Utóbbit azonban ellensúlyozzák azok az előnyök, amelyeket a nagyobb átláthatóság jelent az illetékes hatóságoknak, az ügyfeleknek, a befektetőknek és összességében a társadalomnak.

3.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkének (1) bekezdése, amely lehetővé teszi a tagállamok rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó azon intézkedések elfogadását, amelyek a belső piac megteremtését és megfelelő működését célozzák.

Az FSB ajánlásai és az uniós bankszektor strukturális reformjait követő fejlemények kapcsán várható, hogy a tagállamok szabályozási intézkedései azon tevékenységek átláthatóságának fokozására összpontosulnak majd, amelyek a szabályozott bankcsoportoktól esetleg átkerülnek az árnyékbankokhoz, amelyek ellenőrzése tekintetében kisebb a felügyeletet ellátó hatóságok mozgástere. Így az átláthatóságra vonatkozó egységes szabályokra van szükség a pénzügyi stabilitás fokozása, a befektetők védelme, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás előmozdítása és a szabályozási arbitrázs megakadályozása céljából, valamint annak elkerüléséhez, hogy az eltérő nemzeti intézkedések akadályozzák a belső piac zökkenőmentes működését.

3.2.Szubszidiaritás

Az EUMSZ 5. cikkének (3) bekezdésében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újbóli elzálogosítások többsége határokon átnyúlóan kerül végrehajtásra olyan szervezetek között, amelyek székhelye gyakran nem ugyanabban a joghatóságban van, és különböző joghatóságokban kibocsátott eszközöket és pénznemeket érint. Legalább uniós szintű intézkedésre van szükség, amely magában foglalja az ügyletek széles körét, és lehetővé teszi a nemzeti és uniós szabályozási hatóságok számára, hogy átfogó képet kapjanak az értékpapír-finanszírozási ügyletek piacairól az Unió egészében. Valószínűleg rendkívül alacsony lenne azon megoldások hatékonysága, amelyeket az egyes tagállamok egymástól függetlenül és összehangolatlanul hajtanának végre, mivel azok a piacnak csak egy részét tudnák lefedni. Továbbá – a problémák rendszerszintű hatására tekintettel – az adatok elaprózottságának és következetlenségének kockázata miatt a nem összehangolt fellépés inkább hátrányokkal járna. Csak uniós szintű, összesített adatok alapján lehet megalkotni azt a szükséges makrogazdasági áttekintést, amelyre az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatának ellenőrzéséhez szükség van.

Ami a befektetési alapokat illeti, az európai alapok jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek. A határokon átnyúló eszközök aránya az európai befektetési alapok ágazatában összességében (az ÁÉKBV-k és a nem-ÁÉKBV-k által kezelt eszközök tekintetében) az elmúlt évtizedben több mint megkétszereződött. 2012-ben a befektetők mintegy fele nem a tartózkodási helye szerinti országban letelepedett alapba fektetett be. Ezért fontos, hogy a befektetővédelmi előírásokat egyformán alkalmazzák az Unió egészében annak biztosításához, hogy valamennyi európai befektető számára előnyökkel járjon az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatára vonatkozó szükséges átláthatóság.

3.3.Arányosság

Az EUMSZ 5. cikkében meghatározott arányosság elvének megfelelően az Unió fellépése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

Azáltal, hogy a javaslat csak az értékpapírügyletek, az újbóli elzálogosítás és egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságát szabályozza, más területeket nem, azokra az intézkedésekre korlátozódik, amelyek lehetővé teszik az árnyékbanki tevékenységet végző szervezetek jelentette kockázatok hatékony megszüntetését.

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.

3.4.A javaslat részletes magyarázata

A javasolt rendelet a következőkre vonatkozó intézkedéseket tartalmaz: az értékpapír-finanszírozási ügyletek kereskedési adattáraknak való bejelentése (II. és III. fejezet), az alapokra vonatkozó bejelentési követelmények (IV. fejezet) és az újbóli elzálogosításban részt vevő szerződő felekre vonatkozó követelmények (V. fejezet). A fennmaradó fejezetek – hatály és fogalommeghatározások (I. fejezet), felügyelet és illetékes hatóságok (VI. fejezet), kapcsolattartás harmadik országokkal (VII. fejezet), közigazgatási szankciók és intézkedések (VIII. fejezet), valamint felülvizsgálat és záró rendelkezések (IX. és X. fejezet) – az előbb említett valamennyi részre alkalmazandók.

E szakasz összegzi a rendelet fő elemeit.

3.4.1.A javaslat hatálya (I. fejezet)

A rendelet célja a pénzügyi stabilitás előmozdítása az Unióban egyes piaci tevékenységek, így az értékpapír-finanszírozási ügyletek, az újbóli elzálogosítás és az értékpapír-finanszírozási ügyletekével azonos gazdasági hatású egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságának megerősítése révén. Alkalmazandó az értékpapír-finanszírozási ügyletek piacain tevékenykedő szerződő felekre, a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvben meghatározott befektetési alapokra és újbóli elzálogosításban részt vevő szerződő felekre. A rendeletjavaslat kiterjed a 2004/39/EK irányelv (MiFID) I. mellékletének C. szakaszában felsorolt, biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközökre.

3.4.2.Az értékpapír-finanszírozási ügyletek átláthatósága, valamint a kereskedési adattárak nyilvántartása és felügyelete (II. és III. fejezet)

A rendelet megteremti azt az uniós keretet, amelynek megfelelően az értékpapír-finanszírozási ügyletek pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felei bejelentik a kereskedési adattárnak az ügyletek adatait. Ezt az információt központilag tárolják, és az könnyen hozzáférhető a releváns hatóságok, így az ESMA, az Európai Rendszerkockázati Testület, a KBER számára a szabályozott és nem szabályozott szervezetek árnyékbanki tevékenységével összefüggő pénzügyi stabilitási kockázatok azonosítása és figyelemmel kísérése céljából. Ezek az előírások összhangban vannak az FSB által kiadott ajánlásokkal, amelyek megállapítják, hogy a joghatóságoknak kell dönteniük az adatok gyűjtésének legmegfelelőbb módjáról, és adott esetben támaszkodniuk kell a meglévő adatgyűjtési folyamatokra és piaci infrastruktúrákra. Az FSB megállapítja továbbá, hogy valószínűleg a kereskedési adattárak jelentik a leghatékonyabb módját az említett adatok gyűjtésének.

Az adatszolgáltatásnak a lehető legnagyobb mértékben minimalizálnia kell a piaci szereplők megfelelő működési költségeit, és a már meglévő infrastruktúrára és folyamatokra kell épülniük. Az ESMA-nak az e rendeletben előírt szabályozási technikai standardok kidolgozása vagy a felülvizsgálatukra vonatkozó javaslattétel során figyelembe kell vennie a 648/2012/EU rendelet alapján kidolgozott és a származtatott ügyletek adatait kezelő kereskedési adattárakat szabályozó standardokat és azok jövőbeli módosításait.

3.4.3.Átláthatóság biztosítása a befektetők számára (IV. fejezet)

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságára vonatkozó, e rendeletben meghatározott új rendelkezések szorosan kapcsolódnak a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvhez, mivel ezek képezik a kollektív befektetési vállalkozások létrehozását, irányítását és forgalmazását szabályozó jogi keretet. Annak érdekében, hogy a befektetők megismerhessék az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel és az egyéb finanszírozási struktúrákkal összefüggő kockázatokat, az alapkezelőknek rendszeresen részletes információt kell adniuk ezeknek a módszereknek az alkalmazásáról. Az ÁÉKBV-kezelő társaságok, befektetési vállalkozások, valamint az alternatívbefektetésialap-kezelők által jelenleg benyújtandó rendszeres beszámolókat ki kell egészíteni az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az egyéb finanszírozási struktúrák használatára vonatkozó említett további információkkal. Ezek az új átláthatósági szabályok kiegészítik a 2009/65/EK irányelv és az ABAK-okra vonatkozó 2011/61/EU irányelv rendelkezéseit. Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságára vonatkozó új egységes szabályok a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvben meghatározott szabályok mellett alkalmazandók. Ezek az előírások összhangban vannak az FSB által kiadott ajánlásokkal, amelyek megállapítják, hogy a hatóságoknak felül kell vizsgálniuk az alapkezelők végső befektetőkkel szembeni tájékoztatási kötelezettségeit az FSB-javaslat alapján, és meg kell állapítaniuk, hogy vannak-e kezelendő hiányosságok.

3.4.4.Az újbóli elzálogosítás átláthatósága (V. fejezet)

A szerződéses és működési átláthatóság fokozása érdekében tájékoztatási minimumkövetelményeket kell meghatározni az újbóli elzálogosításban részt vevő szerződő felek számára. Az újbóli elzálogosításra ezért az azzal együtt járó kockázatok kifejezett ismerete és a biztosítékot nyújtó fél szerződéses megállapodás keretében adott előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor, és az elzálogosításnak megfelelően meg kell jelennie az értékpapírszámlákon. A biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközt átvevő szerződő fél csak a biztosítékot nyújtó szerződő fél kifejezett hozzájárulásával és az eszköznek a saját számlájára történő átutalását követően zálogosíthatja el azt újból. Ez a követelmény kiegészíti a 2002/47/EK és a 2004/39/EK irányelv rendelkezéseit. Az FSB által kiadott ajánlások megállapítják, hogy a hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az ügyfelek eszközeire vonatkozó szabályozás a kockázatok megértését lehetővé tevő, megfelelő közzétételt biztosítson az ügyfelek felé az újbóli elzálogosítás tekintetében. A rendelet megfelel ennek az ajánlásnak.

3.4.5.Felügyelet és illetékes hatóságok (VI. fejezet)

A javasolt rendelet meghatározza a különböző célokkal összefüggésben – engedélyezés, nyilvántartásba vétel, az értékpapír-finanszírozási ügyletek kereskedési adattáraknak való bejelentésére és az újbóli elzálogosításban való részvételre vonatkozó intézkedések felügyelete és érvényesítése – illetékes hatóságok kijelölésére vonatkozó szabályokat. Miután a tagállamok értesítették az ESMA-t, az közzéteszi honlapján az illetékes hatóságok jegyzékét, és folyamatosan frissíti azt.

E rendelet a befektetési alapok átláthatóságára vonatkozó szabályok betartásának felügyeletét a tagállamok által az ÁÉKBV-kra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint már kijelölt illetékes hatóságokra bízza. Az újbóli jelzálogosítás bejelentését és az újbóli elzálogosításra vonatkozó szabályoknak való megfelelést a tagállamok által e rendelet 16. cikkének megfelelően kijelölt illetékes hatóságok felügyelik.

3.4.6.Kapcsolattartás harmadik országokkal (VII. fejezet)

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek globális jellegére tekintettel lehetővé kell tenni, hogy a különböző joghatóságok releváns hatóságai hozzájussanak a különböző joghatóságokban levő kereskedési adattárakban tárolt adatokhoz. A releváns hatóságok adatokhoz való kölcsönös és közvetlen hozzáférésének biztosítása céljából a rendelet 19. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy együttműködési megállapodást kössön a releváns harmadik országbeli hatóságokkal, feltéve, hogy biztosított a szakmai titoktartás – beleértve a hatóságok által harmadik felekkel megosztott üzleti titkok védelmét is.

3.4.7.Közigazgatási szankciók és intézkedések (VIII. fejezet)

A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a javasolt rendelet megsértése esetén megfelelő közigazgatási szankciókat és intézkedéseket lehessen alkalmazni. E célból az illetékes hatóságok számára biztosítani kell a közigazgatási szankciók és intézkedések minimális körét, ideértve az engedély visszavonását, a nyilvános figyelmeztetést, a vezetők elbocsátását, a rendelet megsértéséből származó nyereség elvonását (ha az megállapítható) és a közigazgatási bírságokat. A szankciók típusának és mértékének meghatározásakor az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a rendeletben előírt különböző kritériumokat, ideértve a felelős szervezet méretét és pénzügyi erejét, a jogsértés hatását és a felelős együttműködő magatartását. A rendeletjavaslat nem tiltja, hogy az egyes tagállamok ennél szigorúbb előírásokat határozzanak meg.

3.4.8.Felülvizsgálat (IX. fejezet)

E rendelet elfogadásával első ízben kerülnek meghatározásra az értékpapír-finanszírozási ügyletekre, az egyéb finanszírozási struktúrákra és az újbóli elzálogosításra vonatkozó uniós szintű átláthatósági szabályok. Fontos értékelni, hogy a fent ismertetett intézkedések hatékonynak és eredményesnek bizonyultak-e az említett tevékenységek nagyobbb átláthatóságának elérése szempontjából. E rendelet hatálybalépését követően három évvel a Bizottság ezért jelentést nyújt be az átláthatósági intézkedések megfelelőségéről, és adott esetben módosított javaslatot terjeszt elő.

4.KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslat költségvetési vonzatait az e javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás ismerteti.

2014/0017 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 8 ,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 9 ,

az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően 10 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 2008. évi globális pénzügyi válság jelentős szabályozási hiányosságokat és felügyeleti hatékonysági problémákat hozott felszínre a piacok átláthatatlanságával és a túlságosan összetett termékekkel jellemzett pénzügyi rendszerben. Az Unió a szilárdabb és stabilabb bankrendszer létrehozása érdekében számos intézkedést fogadott el többek között a tőkekövetelmények szigorítása, a jobb irányításra és felügyeletre vonatkozó szabályok, valamint a szanálási mechanizmusok tekintetében. Ezzel összefüggésben meghatározóak voltak a bankunió létrehozása terén elért eredmények is. A válság azonban rávilágított arra is, hogy nemcsak a hagyományos bankszektorban van szükség az átláthatóság és az ellenőrzés fokozására, hanem a nem banki hitelezési tevékenységeket végző úgynevezett árnyékbankok területén is.

(2)Az árnyékbanki tevékenység visszafogására irányuló munkájával összefüggésben a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) és az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) azonosította az értékpapír-finanszírozási ügyletekből eredő kockázatokat. Az értékpapír-finanszírozási ügyletek következtében a pénzügyi piacokon erősödhet a tőkeáttétel, a prociklikusság, és fokozottabbá válhatnak az összefonódások. A pénzügyi válságot megelőző időszakban és a válság során az értékpapír-finanszírozási ügyletek és egyéb finanszírozási struktúrák használatának átláthatatlansága megakadályozta a szabályozó hatóságokat és felügyeletet ellátó hatóságokat, valamint a befektetőket abban, hogy megfelelően értékeljék és nyomon kövessék a kapcsolódó, bankihoz hasonló kockázatokat és az összefonódások mértékét a pénzügyi rendszerben. Ennek ismeretében az FSB 2013. augusztus 29-én elfogadta az értékpapír-kölcsönzések és repoügyletek árnyékbanki kockázatainak kezelésére szolgáló szakpolitikai keretet, amelyet 2013 szeptemberében a G20-ak vezetői jóváhagytak.

(3)A Bizottság 2012 márciusában közzétette az árnyékbanki tevékenységről szóló zöld könyvet. A széles körű visszajelzések alapján és a nemzetközi fejlemények figyelembevételével a Bizottság 2013. szeptember 4-én közleményt terjesztett elő a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az árnyékbanki tevékenységről 11 . A Bizottság hangsúlyozta, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek összetettsége és átláthatatlansága megnehezíti a felek azonosítását és a kockázatkoncentráció ellenőrzését. Ez túlzott tőkeáttétel felhalmozódásához vezet a pénzügyi rendszerben.

(4)2012 októberében az Erkki Liikanen által elnökölt magas szintű szakértői csoport elfogadta az uniós bankszektor szerkezeti reformjáról szóló jelentését, amely többek között a hagyományos bankok és az árnyékbanki tevékenységet folytató szervezetek közötti kapcsolatokkal foglalkozott. A jelentés elismerte, hogy az árnyékbanki tevékenység kockázatokat hordoz, ilyen például a tőkeáttétel és a prociklikusság, és felszólított a bankok és az árnyékbankrendszer – a rendszerszintű bankválság továbbgyűrűzésének forrását jelentő – összefonódásának csökkentésére. A jelentés továbbá strukturális intézkedéseket javasolt az uniós bankrendszer fennálló hiányosságainak kezelésére.

(5)Az uniós bankrendszer strukturális reformjával külön jogalkotási javaslat foglalkozik. A bankokat érintő strukturális intézkedések bevezetése azonban azt eredményezheti, hogy egyes tevékenységek kevésbé szabályozott területekre, például az árnyékbanki szektorba kerülnek át. Ezért az uniós banki ágazat strukturális reformjára vonatkozó jogalkotási javaslat mellett szükség van az e rendeletben az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozóan meghatározott, kötelező erejű átláthatósági és bejelentési követelményekre. Így az e rendeletbe foglalt átláthatósági szabályok kiegészítik az uniós strukturális reformra vonatkozó szabályokat.

(6)A rendelet megfelel annak az igénynek, hogy fokozni kell az értékpapír-finanszírozási piacok és így az egész pénzügyi rendszer átláthatóságát. A rendelet – az egyenlő versenyfeltételek és a nemzetközi szabályokhoz való konvergencia biztosítása érdekében – követi az FSB ajánlásait. Uniós keretet hoz létre az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó adatoknak a kereskedési adattárak és a befektetők felé történő megfelelő bejelentéséhez. A nemzetközi konvergencia szükségességét megerősíti annak a valószínűsége, hogy az uniós banki ágazat küszöbön álló strukturális reformja következtében jelenleg hagyományos bankok által végzett tevékenységek kerülhetnek át az árnyékbankrendszerbe pénzügyi, valamint nem pénzügyi szervezetekhez. Következésképp az említett tevékenységek még kevésbé átláthatóvá válnak a szabályozó hatóságok és a felügyeletet ellátó hatóságok számára, amelyek így nem kapnak megfelelő áttekintést az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódó kockázatokról. Ezáltal még szorosabbá válhatnak a szabályozott bankok és az árnyékbankrendszer között egyes piacokon már kialakult kapcsolatok.

(7)Az FSB ajánlásaiban felvetett kérdések megválaszolása érdekében és az uniós bankszektor strukturális reformját követően várható fejleményekre tekintettel a tagállamok valószínűleg eltérő nemzeti intézkedéseket fogadnának el, ami akadályozhatja a belső piac zavartalan működését, és hátrányos lehet a piaci szereplők és a pénzügyi stabilitás szempontjából. Emellett összehangolt átláthatósági szabályok hiányában a nemzeti hatóságok számára rendkívül nehéz a különböző tagállamokból származó mikroszintű adatok összehasonlítása és annak felismerése, hogy az egyes piaci szereplők milyen valós kockázatot jelentenek a rendszerre nézve. Ezért meg kell akadályozni, hogy ilyen torzulások és akadályok alakuljanak ki az Unióban. Következésképpen e rendelet tekintetében a megfelelő jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke, az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának következetes értelmezésében.

(8)Az átláthatóságra vonatkozó új szabályok ennélfogva valamennyi piaci szereplő számára előírják az általuk megkötött értékpapír-finanszírozási ügyletek adatainak bejelentését, legyen szó pénzügyi vagy nem pénzügyi szervezetről; a bejelentés többek között kiterjed a mögöttes biztosíték összetételére, arra, hogy a biztosíték felhasználható vagy már felhasználásra került-e és milyen haircutot alkalmaznak. A hatékonyság érdekében minimalizálni kell a piaci szereplők megfelelő működési költségeit, így az új szabályoknak a már meglévő infrastruktúrára és folyamatokra kell épülniük. Ezért fontos, hogy ez a jogi keret – amennyire lehetséges – azonos legyen a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 által a származtatott ügyletek e célból nyilvántartásba vett kereskedési adattáraknak történő bejelentése tekintetében létrehozott kerettel. E jogi keretnek lehetővé kell tennie azt is, hogy a 648/2012/EU rendeletnek megfelelően engedélyezett kereskedési adattárak – egyes kiegészítő kritériumok teljesítése esetén – ellássák az új előírásokból következően rájuk ruházott adattári feladatokat.

(9)Ennek eredményeképpen központilag tárolják majd az értékpapír-finanszírozási piacokról eredő kockázatokra vonatkozó információt, amely így könnyen és közvetlenül hozzáférhető lesz többek között az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), az érintett illetékes hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT), valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank (EKB) számára a szabályozott és nem szabályozott pénzügyi szervezetek árnyékbanki tevékenységével összefüggő pénzügyi stabilitási kockázatok azonosítása és figyelemmel kísérése céljából. Indokolt, hogy az ESMA az e rendeletben előírt szabályozási technikai standardok kidolgozása vagy a felülvizsgálatukra vonatkozó javaslattétel alkalmával vegye figyelembe a 648/2012/EU rendelet 9. cikkében meghatározott, a származtatott ügyletek adatait kezelő kereskedési adattárakat szabályozó standardokat és azok jövőbeli módosításait, és törekedjen annak biztosítására, hogy az érintett illetékes hatóságok, az ERKT, valamint a KBER érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank közvetlen és azonnali hozzáféréssel rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges információkhoz.

(10)A büntetőjog vagy az adójog rendelkezéseinek sérelme nélkül az illetékes hatóságok, az ESMA, illetve az illetékes hatóságokon kívüli azon testületek, természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek bizalmas információkat kapnak, azokat kizárólag feladataik ellátása során és hatásköreik gyakorlása érdekében használhatják fel. Ez azonban nem akadályozhatja meg a hivatali visszásságok megelőzéséért, felderítéséért vagy kiigazításáért felelős nemzeti testületek tevékenységeinek a nemzeti jogszabályokkal összhangban történő folytatását.

(11)Az alapkezelők a hatékony portfóliókezelés érdekében jelentős számban kötnek értékpapír-finanszírozási ügyleteket. Ez számottevő hatással lehet az említett alapok teljesítményére. Ezek az ügyletek felhasználhatók befektetési célokra vagy a hozam növelésére. Az alapkezelőknek továbbá lehetőségük van az értékpapír-finanszírozási ügyletekével azonos hatású egyéb finanszírozási struktúrák használatára. Az említett egyéb finanszírozási struktúrák közé tartoznak a teljeshozam-csereügyletek, a likviditási csereügyletek vagy a biztosítéki csereügyletek. Az alapkezelők ezeket a struktúrákat gyakran használják továbbá egyes stratégiák alkalmazására és hozamnövelésre. Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az egyéb finanszírozási struktúrák közös vonása, hogy növelik az alap általános kockázati profilját, ugyanakkor a befektetők nem kapnak megfelelő tájékoztatást ezek használatáról. Alapvető annak biztosítása, hogy az említett alapokba befektetők megalapozott döntéseket tudjanak hozni, és értékelni tudják a befektetési alapok általános kockázat/hozam-profilját.

(12)Az alap befektetési stratégiájára vonatkozó hiányos vagy pontatlan információ alapján eszközölt befektetések jelentős veszteséget okozhatnak a befektetőknek. Ezért fontos, hogy a befektetési alapok nyilvánosságra hozzák az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatához kapcsolódó információkat. Emellett a teljes átláthatóság különösen lényeges a befektetési alapok terén, mivel az értékpapír-finanszírozási ügyletek tárgyát képező valamennyi eszköz nem az alapkezelők, hanem a befektetők tulajdonában van. Az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatainak teljes körű nyilvánosságra hozatala ezért az esetleges érdekellentéttel szembeni védelem lényeges eszköze.

(13)Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságára vonatkozó új szabályok szorosan kapcsolódnak a 2009/65/EK 13 és a 2011/61/EU 14 európai parlamenti és tanácsi irányelvhez, mivel ezek képezik a kollektív befektetési vállalkozások létrehozását, irányítását és forgalmazását szabályozó jogi keretet.

(14)A kollektív befektetési vállalkozások működhetnek átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásként (a továbbiakban: ÁÉKBV), amelyet a 2009/65/EK irányelv alapján engedélyezett ÁÉKBV-kezelő vagy befektetési vállalkozás kezel, vagy alternatív befektetési alapként (a továbbiakban: ABA), amelyet a 2011/61/EU irányelv alapján engedélyezett vagy nyilvántartásba vett alternatívbefektetésialap-kezelő (a továbbiakban: ABAK) irányít. Az átláthatóságra vonatkozó ezen új szabályok kiegészítik az említett irányelvek rendelkezéseit. Így az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságára vonatkozó új egységes szabályok a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvben meghatározott szabályok mellett alkalmazandók.

(15)Annak érdekében, hogy a befektetők megismerhessék az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel és az egyéb finanszírozási struktúrákkal összefüggő kockázatokat, az alapkezelőknek rendszeres beszámolóikban részletes információt kell adniuk ezeknek a technikáknak az alkalmazásáról. Az ÁÉKBV-kezelő társaságok, befektetési vállalkozások, valamint az alternatívbefektetésialap-kezelők által jelenleg benyújtandó rendszeres beszámolókat ki kell egészíteni az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az egyéb finanszírozási struktúrák használatára vonatkozó információkkal.

(16)Az alap értékpapír-finanszírozási ügyletekre és egyéb finanszírozási struktúrákra vonatkozó stratégiáját egyértelműen nyilvánosságra kell hozni a szerződéskötést megelőző tájékoztatás során, például az ÁÉKBV-alapok tájékoztatójában és az ABA-k befektetőinek szóló, szerződéskötést megelőző tájékoztatókban. A tájékoztatásnak biztosítania kell, hogy a befektetők, mielőtt döntenek az adott ÁÉKBV-be vagy ABA-ba való befektetésről, megértsék és felmérjék a befektetéssel együtt járó kockázatokat.

(17)Az újbóli elzálogosítás likviditást biztosít és lehetővé teszi, hogy a szerződő felek csökkentsék finanszírozási költségeiket, ugyanakkor összetett – pénzügyi stabilitási kockázatot jelentő – biztosítékláncokat hoz létre a hagyományos bankok és az árnyékbankrendszer között. Ha átláthatatlan a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosításának mértéke, ez alááshatja a szerződő felekbe vetett bizalmat, és súlyosbíthatja a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat.

(18)E rendelet meghatározza az újbóli elzálogosításra vonatkozó, a szerződő felek által teljesítendő tájékoztatás szabályait, amelyek nem sérthetik a meghatározott szereplőkhöz, struktúrákhoz és helyzetekhez igazított ágazati szabályok alkalmazását. Következésképp az e rendeletben az újbóli elzálogosításra vonatkozóan előírt szabályok csak annyiban alkalmazandók például az alapokra és értéktárakra, amennyiben a befektetési alapokra vonatkozó keretszabályozásban nem irányoznak elő szigorúbb szabályokat az újbóli felhasználásra, mely szabályok lex specialist jelentenek és elsőbbséget élveznek az e rendeletben előírt szabályokkal szemben. Mindenekelőtt ez a rendelet nem sértheti azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák a szerződő felek lehetőségét arra, hogy más szerződő felek vagy személyek által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket újból elzálogosítsanak.

(19)Annak biztosítása érdekében, hogy a szerződő felek betartsák az e rendeletből eredő kötelezettségeiket és az egész Unióban egyforma elbánásban részesüljenek, hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókat és intézkedéseket kell bevezetni. Az e rendeletben meghatározott közigazgatási szankcióknak és intézkedéseknek ezért a címzettekkel, a szankció vagy intézkedés alkalmazásakor figyelembe veendő kritériumokkal, a szankciók vagy intézkedések közzétételével, a legfontosabb szankcionálási hatáskörökkel és a közigazgatási bírságok szintjével kapcsolatban bizonyos alapvető követelményeknek eleget kell tenniük. Indokolt, hogy a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvben meghatározott intézkedések és szankciók alkalmazandók legyenek a befektetési alapok tekintetében e rendeletben előírt átláthatósági követelmények megsértése esetén.

(20)A pénzügyi szolgáltatások ágazatára vonatkozó technikai standardoknak biztosítaniuk kell a következetes harmonizációt és a betétesek, a befektetők és a fogyasztók megfelelő védelmét az egész Unióban. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy az ESMA, mint erősen specializált szakértelemmel rendelkező szerv, az uniós jogban meghatározott területeken olyan szabályozási és végrehajtási technikai standardok tervezetét dolgozza ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket. A technikai standardok kidolgozása során az ESMA-nak hatékony közigazgatási és bejelentési eljárásokat kell biztosítania. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 10–14. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályozási technikai standardokat fogadjon el a következők tekintetében: az értékpapír-finanszírozási ügyletek különböző típusainak részletei, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmének részletei, valamint a kereskedési adattárakban tárolt adatok közzétételének gyakorisága és részletei, továbbá az azokhoz való hozzáférés részletei.

(21)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke szerinti végrehajtási aktusok révén, valamint az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően az ESMA által kidolgozott végrehajtási technikai standardokat fogadjon el a következők tekintetében: a kereskedési adattárak nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmének formátuma, valamint a szankciók vonatkozásában az ESMA-val folytatott információcsere eljárásai és formája.

(22)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: azon szervezetek jegyzékének módosítása, amelyeket a közös érdekű feladataik teljesítéséhez szükséges hatáskörük korlátozásának elkerülése érdekében ki kell zárni e rendelet hatálya alól; a fogalommeghatározásokra vonatkozó konkrét részletek; a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és a kereskedési adattárak általi megfizetésük módjának részletes meghatározása, a melléklet módosítása az értékpapír-finanszírozási ügyletekre és egyéb finanszírozási struktúrákra vonatkozó és a befektetőknek nyújtandó információk aktualizálása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(23)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy a harmadik országbeli kereskedési adattárak elismerése céljából a harmadik országbeli szabályok értékeléséről szóló határozatokat hozzon.

(24)Az arányosság elvével összhangban szükséges és helyénvaló biztosítani egyes piaci tevékenységek, így az értékpapír-finanszírozási ügyletek, az újbóli elzálogosítás és – adott esetben – az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságát, és lehetővé tenni a pénzügyi stabilitásra gyakorolt releváns kockázatok nyomon követését és azonosítását. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25)E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapelveket, különösen a személyes adatok védelméhez, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, a védelemhez való jogot, a kétszeres büntetés tilalmának elvét, a vállalkozás szabadságát, a tulajdonhoz való jogot, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. E rendeletet az említett jogoknak és elveknek megfelelően kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Tárgy és hatály

1. cikk

Tárgy

E rendelet átláthatósági szabályokat határoz meg az értékpapír-finanszírozási ügyletekre, az egyéb finanszírozási struktúrákra és az újbóli elzálogosításra vonatkozóan.

2. cikk

Hatály

(1)Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)értékpapír-finanszírozási ügylet szerződő fele, amely:

(1)az Unióban letelepedett, beleértve fióktelepeit, elhelyezkedésük helyétől függetlenül;

(2)harmadik országban letelepedett, amennyiben az értékpapír-finanszírozási ügyletre valamely uniós fióktelep művelete keretében kerül sor;

b)az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokat (ÁÉKBV) kezelő társaságok és ÁÉKBV befektetési társaságok a 2009/65/EK irányelvvel összhangban;

c)a 2011/61/EU irányelvnek megfelelően engedélyezett alternatívbefektetésialap-kezelők;

d)újbóli elzálogosítást végrehajtó szerződő fél, amely:

(1)az Unióban letelepedett, beleértve fióktelepeit, elhelyezkedésük helyétől függetlenül;

(2)harmadik országban letelepedett, amennyiben:

i.az újbóli elzálogosításra valamely uniós fióktelep művelete keretében kerül sor; vagy

ii.az újbóli elzálogosítás az Unióban letelepedett szerződő fél vagy egy harmadik országban letelepedett szerződő fél uniós fióktelepe által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket érint.

(2)E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjai, a hasonló feladatokat ellátó más tagállami szervek, valamint egyéb uniós közintézmények, amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel;

b)a Nemzetközi Fizetések Bankja.

(3)A Bizottság a 27. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, az e cikk (2) bekezdésében előírt felsorolás módosítása céljából.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„kereskedési adattár”: olyan jogi személy, amely központilag összegyűjti és kezeli az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait;

2.„szerződő fél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 8. és 9. pontja szerinti pénzügyi szerződő fél vagy nem pénzügyi szerződő fél, valamint a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontja szerinti központi szerződő fél;

3.„letelepedett”:

a)természetes személy szerződő fél esetén a központi ügyintézés helye,

b)jogi személy szerződő fél esetén a székhely,

c)amennyiben a szerződő félnek a nemzeti jog alapján nincs székhelye, a központi ügyintézés helye;

4.„fióktelep”: az üzleti tevékenységnek a központi ügyintézés helyétől eltérő helye, amely a szerződő fél része és nem önálló jogi személy;

5.„értékpapír vagy áru kölcsönbe adása”, valamint „értékpapír vagy áru kölcsönbe vétele”: minden olyan tranzakció, amelynek során valamelyik fél értékpapírokat vagy árukat ruház át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő azonos értékpapírokat, illetve árukat fog visszaadni valamely jövőbeli vagy a kölcsönbe adó által meghatározott időpontban; a tranzakció az értékpapírokat vagy árukat átruházó intézmény szempontjából értékpapír vagy áru kölcsönbe adásának, annak az intézménynek a szempontjából pedig, amelyre az értékpapírokat vagy árukat átruházzák, értékpapír vagy áru kölcsönbe vételének tekintendő;

6.„értékpapír-finanszírozási ügylet”:

–az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének 83. pontjában meghatározott repoügylet;

–értékpapír vagy áru kölcsönbe adása, valamint értékpapír vagy áru kölcsönbe vétele;

– bármely egyenértékű gazdasági hatással járó és hasonló kockázatot jelentő ügylet, különösen a vétel-eladás ügylet vagy az eladás-visszavásárlás ügylet (buy-sell back, sell-buy back);

7.„újbóli elzálogosítás”: a biztosítékként kapott pénzügyi eszköznek a biztosítékot átvevő szerződő fél által saját nevében és saját számlára, illetve egy másik szerződő fél számlájára való felhasználása;

8.„pénzügyi eszköz”: a 2004/39/EK irányelv I. mellékletének C. szakaszában meghatározott pénzügyi eszköz;

9.„egyéb finanszírozási struktúra”: az értékpapír-finanszírozási ügyletével azonos hatású eszköz vagy intézkedés;

10.„áru”: az 1287/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott áru.

A piaci gyakorlat alakulásának és a technológia fejlődésének a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 6. pontban meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletekkel egyenértékű gazdasági hatással járó és hasonló kockázatot jelentő ügyletek típusainak további meghatározását célzó intézkedések tekintetében.

II. fejezet

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek átláthatósága

4. cikk

Az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó bejelentési kötelezettség és adatvédelem

(1)Az értékpapír-finanszírozási ügylet szerződő felei az 5. cikkel összhangban nyilvántartásba vett vagy a 19. cikkel összhangban elismert kereskedési adattárnak bejelentik a szóban forgó ügyletek adatait. Az adatokat legkésőbb az ügylet megkötését, módosítását vagy lezárását követő munkanapon be kell jelenteni.

A bejelentési kötelezettség azokra az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozik, amelyeket:

a)a 29. cikk második albekezdésében említett időpontot megelőzően kötöttek meg és az említett időpontban fennállnak;

b)a 29. cikk második albekezdésében említett időpont után kötnek meg.

A bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó szerződő fél átruházhatja az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatai bejelentésének feladatát.

(2)A szerződő felek az ügylet lezárását követően legalább tíz évig megőrzik nyilvántartásukban az általuk megkötött, módosított vagy lezárt értékpapír-finanszírozási ügylet adatait.

(3)Amennyiben nem áll kereskedési adattár rendelkezésre az értékpapír-finanszírozási ügylet adatainak nyilvántartásba vételéhez, a szerződő feleknek gondoskodniuk kell ezen adatoknak az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) számára való bejelentéséről.

Ezekben az esetekben az ESMA gondoskodik arról, hogy a 12. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi érintett szervezet hozzáférjen az értékpapír-finanszírozási ügyletek minden olyan adatához, amely feladata és megbízatása teljesítéséhez szükséges.

(4)A kereskedési adattárak és az ESMA tiszteletben tartja az ezen cikknek megfelelően kapott információ bizalmas jellegére, integritására és védelmére vonatkozóan a 648/2012/EU rendeletben, különösen annak 80. cikkében meghatározott releváns feltételeket. Az említett cikkben található, a 648/2012/EU rendelet 9. cikkére és a származtatott ügyletekre való hivatkozásokat e rendelet 4. cikkére és az értékpapír-finanszírozási ügyletekre való hivatkozásként kell értelmezni.

(5)Az a szerződő fél, amely egy értékpapír-finanszírozási ügylet adatait jelenti egy kereskedési adattárnak vagy az ESMA-nak, vagy a szerződő fél nevében ilyen adatokat bejelentő szervezet nem sért meg sem szerződéses, sem törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések által előírt, információközlésre vonatkozó korlátozást.

(6)A közzététel semmiféle felelősséget nem keletkeztet a jelentéstevő jogalanyra, annak igazgatóira vagy munkavállalóira nézve.

Abban az esetben, ha az értékpapír-finanszírozási ügylet adatait a 648/2012/EU rendelet 9. cikkének alapján kell bejelenteni a kereskedési adattárnak, és ez a bejelentés ténylegesen tartalmazza az e cikk (1) bekezdésében említett adatokat, az e cikk (1) bekezdésében említett bejelentési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

(7)E cikk egységes alkalmazásának biztosítása céljából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együttműködve és figyelembe véve annak igényeit, szabályozási technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza a különböző típusú értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, amelyeknek legalább a következőket tartalmazniuk kell:

a)az értékpapír-finanszírozási ügyletben részt vevő felek, és – amennyiben ezektől eltér – az ügyletből származó jogok és kötelezettségek kedvezményezettje;

b)a biztosíték névleges értéke, pénzneme, típusa, minősége és értéke, a biztosítéknyújtás módszere, amennyiben újbóli elzálogosításra rendelkezésre áll, újbóli elzálogosításra került-e, a biztosítékot helyettesítő eszköz, a visszavásárlás árfolyama vagy a kölcsönzési díj, a szerződő fél, a haircut, az értéknap, a lejárat időpontja és az első lehívhatóság időpontja.

Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(8)Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása céljából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együttműködve és figyelembe véve annak igényeit, végrehajtási technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben a értékpapír-finanszírozási ügyletek különböző típusaira vonatkozóan részletesen meghatározza az (1) és a (3) bekezdésben említett jelentések formátumát és gyakoriságát.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

III. fejezet

A kereskedési adattárak nyilvántartása és felügyelete

5. cikk

A kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele

(1)A 4. cikk céljából az ESMA az e cikkben meghatározott feltételek mellett és eljárással nyilvántartásba veszi a kereskedési adattárakat.

E cikk értelmében az a kereskedési adattár vehető nyilvántartásba, amely az Unióban letelepedett jogi személy, és megfelel a 648/2012/EU rendelet 78. és 79. cikkében meghatározott követelményeknek. A 648/2012/EU rendelet 9. cikkére való hivatkozásokat e rendelet 4. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.

(2)A kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele az Unió egész területére érvényes.

(3)A nyilvántartásba vett kereskedési adattárnak mindenkor meg kell felelnie a nyilvántartásba vétel feltételeinek. A kereskedési adattár indokolatlan késedelem nélkül értesíti az ESMA-t a nyilvántartásba-vételi feltételekben bekövetkező bármely változásról.

(4)A kereskedési adattár a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az ESMA-hoz nyújtja be.

(5)A kérelem kézhezvételét követő 20 munkanapon belül az ESMA értékeli, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be. Ha a kérelem hiányos, az ESMA határidőt szab meg, amelynek leteltéig a kereskedési adattárnak pótlólagos információkat kell nyújtania. Az ESMA azt követően, hogy megállapította a kérelem hiánytalanságát, ennek megfelelően értesíti a kereskedési adattárat.

(6)Az ESMA kidolgozza a (4) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelem részleteit meghatározó szabályozási technikai standardok tervezetét.

Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(7)Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA kidolgozza a (4) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelem formátumát meghatározó végrehajtási technikai standardok tervezetét.

Az ESMA [e rendelet kihirdetését számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

6. cikk

Az illetékes hatóságok nyilvántartásba vételt megelőző értesítése és a velük folytatandó konzultáció

(1)Amennyiben valamely nyilvántartásba vételét kérelmező kereskedési adattárat a letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága már engedélyezett vagy nyilvántartásba vett, az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti az említett illetékes hatóságot, illetve konzultál vele, mielőtt az érintett kereskedési adattárat nyilvántartásba venné.

(2)Az ESMA és az érintett illetékes hatóság minden olyan információt átad egymásnak, amelyre szükség van az adott kereskedési adattár nyilvántartásba vételéhez, illetve annak felügyeletéhez, hogy a szervezet megfelel-e nyilvántartásba vételére, illetve engedélyezésére a letelepedése szerinti tagállamban rá vonatkozó feltételeknek.

7. cikk

A kérelem megvizsgálása

(1)Az ESMA az 5. cikk (5) bekezdésében említett értesítéstől számított 40 munkanapon belül megvizsgálja a nyilvántartásba vételi kérelmet a kereskedési adattár e fejezetnek való megfelelése alapján, és megalapozott indokolással ellátott határozatot fogad el a nyilvántartásba vételről vagy annak elutasításáról.

(2)Az ESMA által az (1) bekezdésnek megfelelően kibocsátott határozat az elfogadása utáni ötödik munkanapon lép hatályba.

8. cikk

Értesítés az ESMA nyilvántartásba vételre vonatkozó határozatáról

(1)Amennyiben az ESMA határozatot fogad el a nyilvántartásba vételről, annak elutasításáról vagy a nyilvántartásból való törlésről, 5 munkanapon belül értesíti a kereskedési adattárat, csatolva határozatának megalapozott indokolással ellátott magyarázatát.

Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti határozatáról a 6. cikk (1) bekezdésében említett érintett illetékes hatóságot.

(2)Az ESMA az (1) bekezdésnek megfelelően hozott valamennyi határozatról tájékoztatja a Bizottságot.

(3)Az ESMA a honlapján közzéteszi az e rendelettel összhangban nyilvántartásba vett kereskedési adattárak listáját. E listát az (1) bekezdés szerinti határozatok elfogadását követő öt munkanapon belül frissíteni kell.

9. cikk

Az ESMA hatásköre

(1)A 648/2012/EU rendelet 61–68., 73. és 74. cikkének megfelelően az ESMA-ra ruházott végrehajtási hatásköröket e rendelet tekintetében is gyakorolni kell.

A 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (1) és (2) bekezdésére való hivatkozásokat e rendelet 12. cikkének (1) és (2) bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni.

(2)A 648/2012/EU rendelet 61–63. cikke által az ESMA-ra vagy az ESMA valamely tisztviselőjére vagy az ESMA által felhatalmazott valamely személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk vagy dokumentumok kiszolgáltatásának az előírására, amelyek esetében a felhasználásra jogosultak köre jogilag korlátozott.

10. cikk

Törlés a nyilvántartásból

(1)Az ESMA a 648/2012/EU rendelet 73. cikkének sérelme nélkül törli a kereskedési adattárat a nyilvántartásból, amennyiben a kereskedési adattár:

a)kifejezetten lemond a nyilvántartásról, vagy az elmúlt hat hónap során nem nyújtott szolgáltatást;

b)a nyilvántartásba vételt hamis nyilatkozatok adásával vagy egyéb szabálytalan módon érte el;

c)már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett nyilvántartásba vételére sor került.

(2)Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti a 6. cikk (1) bekezdésében említett érintett illetékes hatóságot az adott kereskedési adattár nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozatáról.

(3)Amennyiben az érintett kereskedési adattár szolgáltatásnyújtása és tevékenységvégzése szerinti tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike teljesült, felkérheti az ESMA-t, hogy vizsgálja meg, teljesültek-e az érintett kereskedési adattárnak a nyilvántartásból való törlésére vonatkozó feltételek. Amennyiben az ESMA úgy határoz, hogy az érintett kereskedési adattárat nem törli a nyilvántartásból, e határozatát teljes körűen meg kell indokolnia.

(4)A (3) bekezdésben említett illetékes hatóság a 648/2012/EU rendelet 22. cikke szerint kinevezett illetékes hatóság.

11. cikk

Felügyeleti díjak

(1)Az ESMA e rendelettel és az e cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban díjakat számít fel a kereskedési adattáraknak. Az említett díjak arányosak az érintett kereskedési adattár árbevételével és teljes mértékben fedezik az ESMA kereskedési adattárak nyilvántartásba vételéhez és felügyeletéhez kapcsolódó szükséges kiadásait, valamint azt a célt szolgálja, hogy megtérítse az illetékes hatóságok részére az e rendelet alapján folytatott tevékenység során – különösen a feladatoknak a 648/2012/EU rendelet 74. cikkével összefüggésben e rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint történő átruházása következtében – az illetékes hatóságoknál esetlegesen felmerült költségeket. A 648/2012/EU rendelet 72. cikkének (3) bekezdésére való hivatkozásokat e cikk (2) bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni.

(2)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 27. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módja részletes meghatározására.

12. cikk

Az adatok átláthatósága és rendelkezésre állása

(1)A kereskedési adattár rendszeresen és könnyen elérhető formában, az értékpapír-finanszírozási ügyletek típusai szerinti bontásban közzéteszi a neki bejelentett ügyletek aggregált pozícióit.

(2)A kereskedési adattár gyűjti és tárolja az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, és biztosítja, hogy a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében említett jogalanyok, az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) feladatuk és megbízatásuk ellátása céljából közvetlenül és azonnal hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz.

(3)E cikk egységes alkalmazása érdekében az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve és a (2) bekezdésben említett szervezetek igényeinek figyelembevételével szabályozási technikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározására:

a)az (1) bekezdésben említett aggregált pozíciók részletei és közzétételük gyakorisága, valamint a (2) bekezdésben említett értékpapír-finanszírozási ügyletek adatai;

b)az adatok adattárak közötti összesítéséhez és összehasonlításához szükséges operatív standardok;

c)azon információk részletei, amelyekhez a (2) bekezdésben említett szervezeteknek hozzáférésük van.

A szabályozási technikai standardok tervezetei biztosítják, hogy az (1) bekezdés alapján közzétett információk ne legyenek alkalmasak az értékpapír-finanszírozási ügyletek szerződő feleinek azonosítására.

Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

IV. fejezet

Átláthatóság biztosítása a befektetők számára

13. cikk

A befektetési alapok átláthatósága a rendszeres beszámolókban

(1)Az ÁÉKBV-kat kezelő társaságok, az ÁÉKBV befektetési társaságok és az ABAK-ok tájékoztatják befektetőiket az értékpapír-finanszírozási ügyletek, valamint az egyéb finanszírozási struktúrák felhasználási módjairól:

a)az ÁÉKBV-kat kezelő társaságok, illetve a befektetési társaságok ezt az információt belefoglalják a 2009/65/EK irányelv 68. cikkében említett féléves és éves beszámolójukba.

b)az ABAK-ok ezt az információt belefoglalják a 2011/61/EU irányelv 22. cikkében említett éves beszámolójukba.

(2)Az értékpapír-finanszírozási ügyletekre, valamint az egyéb finanszírozási struktúrákra vonatkozó tájékoztatás legalább a melléklet A. részében előírt adatokat tartalmazza.

(3)A piaci gyakorlat alakulásának és a technológia fejlődésének a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet A. szakaszának módosítására vonatkozóan.

14. cikk

A befektetési alapok átláthatósága a befektetést megelőző dokumentumokban

(1)A 2009/65/EK irányelv 69. cikkében említett ÁÉKBV-tájékoztató és az ABAK-ok által a 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (1) és (3) bekezdése szerint a befektetőknek nyújtott tájékoztatás részletezi azokat az értékpapír-finanszírozási ügyleteket, valamint egyéb finanszírozási struktúrákat, amelyek használatára az ÁÉKBV-kat kezelő társaságok, illetve ÁÉKBV befektetési társaságok és az ABAK-ok engedéllyel rendelkeznek, és egyértelmű nyilatkozatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ezeket a módszereket használják.

(2)Az (1) bekezdésben említett tájékoztató és a befektetői tájékoztató tartalmazza legalább a melléklet B. szakaszában előírt adatokat.

V. fejezet

Az újbóli elzálogosítás átláthatósága

15. cikk

A biztosítékként kapott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosítása

(1)A szerződő felek abban az esetben jogosultak újbóli elzálogosítást alkalmazni, ha legalább a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)a biztosítékot átvevő szerződő fél megfelelően, írásban tájékoztatja a biztosítékot nyújtó szerződő felet azokról a kockázatokról, amelyek a b) pontban említett hozzájárulás esetén felmerülhetnek, különösen a biztosítékot átvevő szerződő fél nemteljesítése esetén lehetséges kockázatokról;

b)a biztosítékot nyújtó szerződő fél előzetes kifejezett hozzájárulását adta, amelyet írásbeli megállapodás aláírásával vagy azzal egyenértékű más módon igazolt.

(2)A szerződő felek az újbóli elzálogosításhoz való jogukat legalább a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén gyakorolhatják:

a)az újbóli elzálogosítás az (1) bekezdés b) pontjában említett írásbeli megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően történt;

b)a biztosítékként kapott pénzügyi eszközöket egy, az átvevő szerződő fél nevében nyitott számlára utalják át.

(3)Ez a cikk nem sérti a szigorúbb ágazati előírásokat, különösen a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvet.

VI. fejezet

Felügyelet és illetékes hatóságok

16. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése és hatáskörei

(1)E rendelet alkalmazásában illetékes hatóság:

a)pénzügyi szerződő felek esetében a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 8. pontjában említett illetékes hatóság;

b)nem pénzügyi szerződő felek esetében a 648/2012/EU rendelet 10. cikkének (5) bekezdésében kijelölt illetékes hatóság;

c)központi szerződő felek esetében a 648/2012/EU rendelet 22. cikke alapján kijelölt illetékes hatóság;

d)központi értéktárak esetében a [CSDR] alapján kijelölt illetékes hatóság;

e)befektetési alapok esetében a 2009/65/EK és a 2011/61/EU/ irányelvnek megfelelően kijelölt illetékes hatóság.

(2)Az illetékes hatóságok gyakorolják az (1) bekezdésben említett előírásokkal rájuk ruházott hatásköröket, és felügyelik az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelést.

(3)Az e cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a területén letelepedett vagy forgalmazott ÁÉKBV vagy ABA csak a 13. és 14. cikknek való megfelelés esetén használ értékpapír-finanszírozási ügyletet vagy egyéb finanszírozási struktúrát.

17. cikk

Az illetékes hatóságok közötti együttműködés

(1)A 16. cikkben említett illetékes hatóságok és az ESMA az e rendelet szerinti feladataik elvégzése – különösen e rendelet megsértésének megállapítása és orvoslása – céljából szorosan együttműködnek és információt cserélnek.

(2)Amennyiben feladataik elvégzése céljából szükséges és mindenekelőtt a 4. cikkel összefüggésben a 16. cikkben említett illetékes hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek az KBER megfelelő tagjaival.

18. cikk

Szakmai titoktartás

(1)A szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik minden olyan személyre, aki a 12. cikk (2) bekezdésében említett szervezeteknek és a 16. cikkben említett illetékes hatóságoknak, az ESMA-nak, az EBH-nak vagy az EIOPA-nak, illetve az illetékes hatóságok vagy az ESMA, az EBH, illetve az EIOPA által megbízott ellenőröknek vagy szakértőknek dolgozott vagy dolgozik. A büntetőjog, az adójog és a jelen rendelet hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül ezek a személyek a feladataik ellátása során tudomásukra jutott bizalmas információt nem adhatják ki semmilyen más személynek vagy hatóságnak, az olyan összefoglalt vagy összesített formát kivéve, amelyből az egyes felek, kereskedési adattárak vagy más személyek nem azonosíthatók.

(2)A büntetőjog vagy az adójog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül az illetékes hatóságok, az ESMA, az EBH, az EIOPA, illetve az illetékes hatóságokon kívüli azon testületek, természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek ezen rendelet alapján bizalmas információkat kapnak, azokat kizárólag feladataik ellátása során és hatásköreik gyakorlása érdekében használhatják fel; az illetékes hatóságok esetében ezen rendelet hatályán belül, más hatóságok, testületek, természetes vagy jogi személyek esetében kizárólag arra a célra, amelyre az ilyen információkat számukra biztosították, és kifejezetten az ilyen hatáskörök gyakorlásához kapcsolódó közigazgatási vagy bírósági eljárások keretében. Amennyiben azonban az információkat átadó ESMA, EBH, EIOPA, illetékes hatóság vagy más hatóság, testület vagy személy hozzájárul, az információkat fogadó hatóság azokat más, nem kereskedelmi célra is felhasználhatja.

(3)Az e rendelet alapján kapott, kicserélt és továbbított bizalmas információkkal kapcsolatos szakmai titoktartás szabályait az (1) és a (2) bekezdés állapítja meg. Azonban e feltételek nem akadályozzák meg az ESMA-t, az EBH-t, az EIOPA-t, az illetékes hatóságokat és az adott központi bankokat abban, hogy e rendelettel és a befektetési vállalkozásokra, a hitelintézetekre, a nyugdíjalapokra, a biztosítás- és viszontbiztosítás-közvetítőkre, a biztosítási vállalkozásokra, a szabályozott piacokra, valamint a piaci szereplőkre alkalmazandó más jogszabályokkal összhangban, vagy az információkat átadó illetékes hatóság vagy más hatóság, testület, természetes vagy jogi személy hozzájárulásával bizalmas információkat cseréljenek ki vagy továbbítsanak.

(4)Az (1) és (2) bekezdés nem gátolja az illetékes hatóságokat abban, hogy nemzeti jogukkal összhangban olyan bizalmas információt cseréljenek ki vagy továbbítsanak, amelyet nem valamely másik tagállam illetékes hatóságától kaptak.

VII. fejezet

Kapcsolatok harmadik országokkal

19. cikk

A kereskedési adattárak elismerése

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza, hogy e rendelet alkalmazásában a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere teljesíti a 648/2012/EU rendelet 75. cikkében meghatározott feltételeket.

(2)A harmadik országban letelepedett kereskedési adattár csak azt követően nyújthatja szolgáltatásait és tevékenységeit az Unióban letelepedett szervezetek részére a 4. cikk értelmében, miután az ESMA az e cikk (3) bekezdésében meghatározott előírásoknak megfelelően elismerte.

(3)A (2) bekezdésben említett kereskedési adattár benyújtja az ESMA-nak elismerési kérelmét, és ehhez minden szükséges információt mellékel, többek között legalább az annak ellenőrzéséhez szükséges információkat, hogy engedéllyel rendelkezik és hatékony felügyelet alá tartozik egy olyan harmadik országban, amely megfelel a következő kritériumoknak:

a)a Bizottság a 75. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktussal elismerte, hogy egyenértékű és betartatható szabályozási és felügyeleti kerettel rendelkezik;

b)a 648/2012/EU rendelet 75. cikkének (2) bekezdése szerint nemzetközi megállapodást kötött az Unióval;

c)együttműködési megállapodásokat kötött a 648/2012/EU rendelet 75. cikke (3) bekezdésének megfelelően annak biztosítására, hogy az Unió hatóságai, beleértve az EÉPH-t is, azonnali és folyamatos hozzáféréssel rendelkezzenek a szükséges információkhoz.

A 648/2012/EU rendelet 75. cikkének (2) bekezdésében a származtatott ügyletekre való hivatkozásokat e rendelet alkalmazásában értékpapír-finanszírozási ügyletre való hivatkozásként kell értelmezni.

(4)A kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül az ESMA ellenőrzi, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az ESMA határidőt szab meg, amelynek leteltéig a kérelmező kereskedési adattárnak be kell nyújtania a hiányzó információkat.

(5)Az ESMA a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 180 munkanapon belül írásban értesíti a kérelmező kereskedési adattárat arról, hogy megadta-e az elismerést, csatolva határozatának megalapozott indokolással ellátott magyarázatát.

(6)Az ESMA a honlapján közzéteszi az e rendelettel összhangban elismert kereskedési adattárak listáját.

(7)A (3) bekezdés b) és c) pontjától eltérve, amennyiben a releváns uniós hatóságok számára a feladatuk és megbízatásuk teljesítéséhez szükséges, harmadik országban nyilvántartásba vett vagy letelepedett kereskedési adattáraknál rendelkezésre álló adatokhoz e kereskedési adattárak kötelező erejű és végrehajtható kötelezettsége révén közvetlen és azonnali hozzáférés biztosított, a Bizottság együttműködési megállapodást köthet a releváns harmadik országbeli hatóságokkal a szóban forgó harmadik országban letelepedett kereskedési adattárakban tárolt, értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó információkhoz való kölcsönös hozzáférésről és azok cseréjéről, feltéve, hogy a szakmai titoktartás garanciái – beleértve a hatóságok által harmadik felekkel megosztott üzleti titkok védelmét is – fennállnak.

(8)Az ESMA a 648/2012/EU rendelet 76. cikkében meghatározott feltételek mellett együttműködési megállapodást köthet a releváns harmadik országbeli hatóságokkal, hogy kialakítsák az uniós kereskedési adattárakban tárolt, értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó információkhoz való hozzáférésre irányuló együttműködés kereteit. A 648/2012/EU rendelet 76. cikkében a származtatott ügyletekre való hivatkozásokat e rendelet alkalmazásában értékpapír-finanszírozási ügyletre való hivatkozásként kell értelmezni.

VIII. fejezet

Közigazgatási szankciók és intézkedések

20. cikk

Közigazgatási szankciók és intézkedések

(1)A 25. cikk és a tagállamok büntetőjogi szankciók előírására és kiszabására irányuló jogának sérelme nélkül a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban biztosítják, hogy az illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek közigazgatási szankciók kiszabására és egyéb közigazgatási intézkedések megtételére, legalább a következő jogsértések esetén:

a)a 4. cikkben meghatározott bejelentési kötelezettség megsértése;

b)a 15. cikk megsértése.

Amennyiben az első albekezdésben említett rendelkezések jogi személyre alkalmazandók, jogsértés esetén a tagállamok biztosítják az illetékes hatóságok számára, hogy a nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint szankciókat alkalmazhassanak a vezetőtestület tagjaival és más személyekkel szemben, akik a nemzeti jog alapján felelősek a jogsértésért.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában kivetett közigazgatási szankcióknak és hozott intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(3)Amennyiben a tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett előírások megsértése esetére büntetőjogi szankciók meghatározását választották, megfelelő intézkedésekkel biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a szükséges hatáskörrel a joghatóságukon belüli igazságügyi szervekkel való kapcsolattartásra annak érdekében, hogy hozzájussanak a 4. és a 15. cikk esetleges megsértésével kapcsolatos vizsgálathoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkhoz, és biztosítják ugyanezt más illetékes hatóságok és adott esetben az ESMA számára annak érdekében, hogy e cikk (1) bekezdése alkalmazásában teljesíthessék az egymással és adott esetben az ESMA-val való együttműködésre vonatkozó kötelezettségüket.

Az illetékes hatóságok szankcionálási hatásköreik gyakorlása tekintetében együttműködhetnek más tagállamok illetékes hatóságaival is.

(4)A tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskörrel ruházzák fel az illetékes hatóságokat, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett jogsértések esetén alkalmazzák legalább a következő közigazgatási szankciókat vagy egyéb intézkedéseket:

a)végzés, amely előírja a jogsértésért felelős személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

b)a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének elvonása, ha az meghatározható;

c)a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét megjelölő nyilvános figyelmeztetés;

d)az engedély visszavonása vagy felfüggesztése;

e)a jogsértésért felelősnek tartott, vezetői feladatokat ellátó személy vagy bármely természetes személy ideiglenes vagy – komoly, illetve ismételt jogsértés esetén – állandó eltiltása a vezetői funkciók gyakorlásától;

f)a jogsértésért felelősnek tartott, vezetői feladatokat ellátó személy vagy bármely természetes személy ideiglenes vagy – komoly, illetve ismételt jogsértés esetén – állandó eltiltása a sajátszámlás kereskedéstől;

g)a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legalább háromszorosát elérő maximális közigazgatási pénzbírság, amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható;

h)természetes személy esetében legalább 5 000 000 EUR maximális összegű, vagy azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, a nemzeti pénznemben e rendelet hatálybalépésének napján ennek megfelelő értékű közigazgatási pénzbírság;

i)jogi személy esetében legalább a jogi személy legutolsó rendelkezésre álló – a vezetőtestület által jóváhagyott beszámoló szerinti – teljes éves árbevételének 10 %-át kitevő maximális összegű közigazgatási pénzbírság; amennyiben a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv 16 értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a rendelkezésre álló legutolsó, a végső anyavállalat vezetőtestülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó számviteli szabályozás szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

A tagállamok biztosíthatják, hogy az illetékes hatóságok az e bekezdésekben említetteken kívüli hatáskörökkel rendelkezhessenek, és az e bekezdésben meghatározottnál szélesebb körű és nagyobb mértékű szankciókat írhassanak elő.

(5)A 4. cikkben meghatározott szabályok megsértése nem érinti az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételeinek érvényességét vagy a felek lehetőségét az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételeinek érvényesítésére. A 4. cikkben meghatározott szabályok megsértése nem keletkeztet kártérítésre való jogosultságot egy értékpapír-finanszírozási ügylet szerződő felétől.

(6)[E rendelet hatálybalépését követően 12 hónappal] a tagállamok értesítik a Bizottságot és az ESMA-t az (1), (3) és (4) bekezdésre vonatkozó említett szabályokról. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t.

21. cikk

Felügyeleti hatáskörök gyakorlása és szankciók

A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy egyéb intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok minden releváns körülményt vegyenek figyelembe, adott esetben az alábbiakat is:

a)a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)a felelős személy felelősségének mértéke;

c)a jogsértésért felelős személy pénzügyi ereje, olyan tényezők figyelembevételével, mint a felelős jogi személy teljes árbevétele vagy a felelős természetes személy éves jövedelme;

d)a jogsértésért felelős személy által elért haszon vagy elkerült veszteség nagysága, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)a jogsértésért felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszatérítése szükségességének sérelme nélkül;

f)a felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések;

g)a jogsértésért felelős személy által a jogsértés megismétlődésének megakadályozása érdekében tett intézkedések.

22. cikk

A jogsértések bejelentése

(1)Az illetékes hatóságok hatékony mechanizmusokat hoznak létre, amelyekkel lehetővé teszik a 4. és a 15. cikk potenciális vagy tényleges megsértésének bejelentését az illetékes hatóságok részére.

(2)Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a)a jogsértésekről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások, ideértve az ilyen bejelentések számára biztonságos kommunikációs csatornák létrehozását is;

b)megfelelő védelem a feltételezett vagy tényleges jogsértéseket bejelentő és az ilyen jogsértés elkövetésével vádolt – munkaszerződés alapján foglalkoztatott – személyek számára a megtorlással, a diszkriminációval vagy másfajta tisztességtelen bánásmóddal szemben;

c)a személyes adatok védelme a jogsértést bejelentő személyt és azt a természetes személyt érintően, aki állítólag felelős a jogsértésért, ideértve az adott személyek személyazonossága bizalmas kezelésének az eljárás minden szakaszában történő fenntartásával kapcsolatos védelmi intézkedéseket, a nemzeti jogban a vizsgálatokkal vagy azt követő igazságügyi eljárásokkal összefüggésben előírt információközlések sérelme nélkül.

(3)A tagállamok előírják a munkáltatók számára, hogy rendelkezzenek olyan megfelelő belső eljárásokkal, amelyek révén az alkalmazottaik a 4. és a 15. cikk megsértését bejelenthetik.

(4)Az e rendelet lehetséges megsértésével kapcsolatban releváns információt szolgáltató személynek a tagállamok a nemzeti joggal összhangban pénzügyi ösztönzőt kínálhatnak fel akkor, ha a bejelentőnek az információ bejelentése nem korábban fennálló jogszabályi vagy szerződéses kötelezettsége, a bejelentett információ új, és e rendelet megsértése miatti közigazgatási szankció, intézkedés vagy büntetőjogi szankció alkalmazásához vezet.

23. cikk

Információcsere az ESMA-val

(1)Az illetékes hatóságok minden évben összesített információkat bocsátanak az ESMA rendelkezésére a 20. cikkel összhangban kiszabott valamennyi alkalmazott közigazgatási intézkedésről, szankcióról és bírságról. Az ESMA az említett információkat éves jelentésben teszi közzé.

(2)Amennyiben a tagállamok a 20. cikkben említett rendelkezések megsértése esetére büntetőjogi szankciók megállapítását választották, illetékes hatóságaik minden évben anonimizált és összesített információkat bocsátanak az ESMA rendelkezésére a végrehajtott vizsgálatokról és a kivetett büntetőjogi szankciókról. Az ESMA éves jelentésben teszi közzé a kivetett büntetőjogi szankciókra vonatkozó adatokat. Amennyiben az illetékes hatóság közigazgatási szankciókat, bírságokat és egyéb intézkedéseket, valamint büntetőjogi szankciókat hozott nyilvánosságra, erről egyidejűleg értesíti az ESMA-t.

(3)Amennyiben az illetékes hatóság közigazgatási intézkedéseket, szankciókat vagy büntetőjogi szankciókat hozott nyilvánosságra, ezt az információt egyidejűleg jelenti az ESMA felé.

(4)Az ESMA végrehajtási technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák az (1) és (2) bekezdésben említett információcsere eljárásait és formáit.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

24. cikk

A határozatok közzététele

(1)A harmadik albekezdésre is figyelemmel az illetékes hatóságok – közvetlenül azt követően, hogy a határozat által érintett személyt értesítik a határozatról – közzéteszik honlapjukon a 4. és a 15. cikk megsértésével összefüggő közigazgatási szankciót vagy egyéb intézkedést kiszabó határozatot.

(2)Az első albekezdésnek megfelelően közzétett információ tartalmazza legalább a jogsértés típusát, jellegét és a határozat által érintett személy személyazonosságát.

Az első és a második albekezdés nem alkalmazandó a vizsgálati jellegű intézkedéseket megállapító határozatokra.

Amennyiben az illetékes hatóság – eseti értékelés alapján – megállapítja, hogy a határozat tárgyát képező jogi személy azonosságának vagy egy természetes személy személyes adatainak közzététele aránytalan lenne, vagy ha a közzététel veszélyeztetné a folyamatban levő vizsgálatot vagy a pénzügyi piacok stabilitását, a következők valamelyikét teszi:

a)elhalasztja a határozat közzétételét, amíg a halasztás oka megszűnik;

b)a nemzeti joggal összhangban az anonimitás biztosításával közzéteszi a határozatot, amennyiben a közzététel biztosítja az érintett személyes adatok védelmét és adott esetben indokolt időtartamig elhalasztja a releváns adatok közzétételét, ha előreláthatóan ebben az időszakban megszűnnek az anonim közzététel indokai;

c)nem teszi közzé a határozatot abban az esetben, ha az illetékes hatóság véleménye szerint az a) vagy b) pontnak megfelelő közzététel nem elegendő annak biztosítására, hogy

i.a pénzügyi piacok stabilitása ne legyen veszélyben; vagy

ii.a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekről szóló határozatok közzététele arányos legyen.

(3)Amennyiben a nemzeti igazságügyi, közigazgatási vagy más hatósághoz fellebbezést nyújtanak be a határozat ellen, az illetékes hatóságok hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzéteszik az erre vonatkozó információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos későbbi információkat. Emellett a fellebbezés tárgyát képező határozatot megszüntető határozatot is közzé kell tenni.

(4)Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az e cikkel összhangban közzétett határozat a közzétételt követően legalább öt évig elérhető maradjon a honlapjukon. Az említett határozatban levő személyes adatok csak a szükséges ideig, az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban szerepeltethetők az illetékes hatóság honlapján.

25. cikk

Szankciók a 13. és 14. cikk alkalmazásában

Az e rendelet 13. és 14. cikkében megállapított kötelezettségek megszegése esetén a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvnek megfelelően meghatározott szankciók és egyéb intézkedések alkalmazandók.

IX. fejezet

Felülvizsgálat

26. cikk

Felülvizsgálat

A hatálybalépést követő három év elteltével a Bizottság – az ESMA-val konzultálva – jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet hatékonyságáról és eredményességéről, és adott esetben módosított javaslatot terjeszt elő.

X. fejezet

Záró rendelkezések

27. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)A Bizottságnak a 2. cikk (3) bekezdésében, a 3. cikkben, a 11. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazása a 28. cikkben említett időponttól számított határozatlan időtartamra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3) bekezdésében, a 3. cikkben, a 4. cikkben, a 11. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozattal a határozatban megjelölt felhatalmazás megszűnik. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)A 2. cikk (3) bekezdése, a 3. cikk, a 4. cikk, a 11. cikk (2) bekezdése, a 13. cikk (3) bekezdése, valamint a 14. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.

28. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)E rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó, a következők kivételével:

a)a 4. cikk (1) bekezdése a rendelet hatálybalépésének napjától számított 18 hónap elteltével alkalmazandó; valamint

b)a 13. és a 14. cikk a rendelet hatálybalépésének napjától számított 6 hónap elteltével alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról

1.2.A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 17

Belső piac – Pénzügyi piacok

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A pénzügyi stabilitást övező kockázatok csökkentéséhez való hozzájárulás, továbbá a befektetők és az egyéb piaci szereplők pénzügyi piacokba fektetett bizalmának a helyreállítása

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A fenti általános célkitűzések ismeretében a rendelet célja az értékpapír-finanszírozási piacok és az újbóli elzálogosítás általános átláthatóságának fokozása és így az említett tevékenységek felügyeletek és befektetők általi jobb monitoringja. Hozzájárul a rendszerszintű kockázatok felhalmozódásának és az összefonódások megerősödésének hatékony megelőzéséhez a pénzügyi ágazatban.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek nagyobb átláthatósága a felügyeletet ellátó hatóságok szempontjából

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az egyéb finanszírozási struktúrák nagyobb átláthatósága a befektetők szempontjából

Az újbóli elzálogosítás nagyobb működési és szerződéses átláthatósága a részt vevő felek szempontjából

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A javaslat értékelése szempontjából relevánsak lehetnek az alábbi mutatók:

az értékpapír-finanszírozási piacok különböző szegmenseinek mérete

az összefonódások és a piaci koncentráció szintje

az értékpapír-finanszírozási ügyletek aránya az alap teljes tevékenységében

az értékpapír-finanszírozási ügyletek alap általi nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kvalitatív mutatók

az újbóli elzálogosítási tevékenységek nagyságrendje

biztosíték forgási sebessége

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az új szabályozási keret utolsó eleme az uniós bankszektor strukturális reformjára vonatkozó javaslat, amely ezzel a javaslattal egy csomagban kerül előterjesztésre és biztosítja, hogy még a legnagyobb uniós bankok is kevésbé összetetté váljanak, és az adófizetőkre gyakorolt csekély hatás mellett eredményesen szanálhatók legyenek. A válság azonban rávilágított arra is, hogy nemcsak a hagyományos bankszektor átláthatósága és ellenőrzése terén van szükség javulásra, hanem az úgynevezett árnyékbankok területén is, amelyek nem banki hitelezési tevékenységeket végeznek.

Az árnyékbankokkal összefüggésben a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) és az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) azonosította azokat az értékpapír-finanszírozási ügyletekből eredő kockázatokat, amelyek mind a hagyományos bankokra, mind az árnyékbankokra hatnak. Az értékpapír-finanszírozási ügyletek következtében a pénzügyi piacokon erősödhet a tőkeáttétel, a prociklikusság, és fokozottabbá válhatnak az összefonódások. A pénzügyi válságot megelőző időszakban és a válság során az értékpapír-finanszírozási ügyletek és egyéb finanszírozási struktúrák használatának átláthatatlansága megakadályozta a szabályozó és felügyeletet ellátó hatóságokat, valamint a befektetőket abban, hogy megfelelően értékeljék és nyomon kövessék a kapcsolódó, bankihoz hasonló kockázatokat és az összefonódások mértékét a pénzügyi rendszerben.

Ennek ismeretében az FSB 2013. augusztus 29-én elfogadta az értékpapír-kölcsönzések és repoügyletek árnyékbanki kockázatainak kezelésére szolgáló szakpolitikai keretet, amelyet a G20-ak vezetői 2013 szeptemberében hagytak jóvá, és amely felszólít az alábbiak bevezetésére: az értékpapír-finanszírozási ügyletek részletes és rendszeres bejelentése, az értékpapír-finanszírozási tevékenységek befektetők felé történő megfelelő nyilvánosságra hozatala és az újbóli elzálogosításra vonatkozó konkrét szabályok.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A javaslat célja az értékpapír-finanszírozási ügyletek, újbóli elzálogosítások és egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságának biztosítása. Az említett árnyékbanki tevékenységek Unión belüli összekapcsolódása és rendszerszintű jellegük összehangolt uniós fellépést tesz szükségessé. Legalább uniós szintű intézkedésre van szükség, amely magában foglalja az ügyletek széles körét, és lehetővé teszi a nemzeti és uniós szabályozási hatóságok számára, hogy átfogó képet kapjanak az értékpapír-finanszírozási ügyletek piacairól az Unió egészében. Valószínűleg rendkívül alacsony lenne azon megoldások hatékonysága, amelyeket az egyes tagállamok egymástól függetlenül és összehangolatlanul hajtanának végre, mivel azok a piacnak csak egy részét tudnák lefedni. Továbbá – a problémák rendszerszintű hatására tekintettel – az adatok elaprózottságának és következetlenségének kockázata miatt a nem összehangolt fellépés inkább hátrányokkal járna. Csak uniós szintű, összesített adatok alapján lehet megalkotni azt a szükséges makrogazdasági áttekintést, amelyre az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatának ellenőrzéséhez szükség van.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

n.a.

1.5.4.Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Az EU számos reformot kezdeményezett a pénzügyi piacok átláthatóságának fokozása érdekében. Erre példa a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló rendelet (az európai piaci infrastruktúra-rendelet – EMIR), amely intézkedéseket vezet annak érdekében, hogy a szabályozó hatóságok számára átláthatóbbá váljanak a származtatott ügyletekben fennálló pozíciók, és csökkenjenek a piaci szereplőket érintő rendszerszintű kockázatok. Az EMIR biztosítja, hogy valamennyi európai származtatott ügylet adatai bejelentésre kerüljenek a kereskedési adattáraknak, valamint könnyen és közvetlenül hozzáférhetőek legyenek a felügyeleti hatóságok, többek között az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) számára. Ezáltal a döntéshozók és a felügyeletet ellátó hatóságok világos képet kapnak a származtatott ügyletek piacairól. E rendelet a hatályos rendeletre és a meglévő szervezetekre (az EMIR-nek megfelelően engedélyezett kereskedési adattárak) épülve ugyanezeket az átláthatósági célkitűzéseket követi, és az értékpapír-finanszírozási ügyletek nagyobb átláthatóságának biztosítása révén lehetővé teszi az előrelépést a pénzügyi piacok áttekinthetősége terén. Emellett a Bizottság által már elfogadott vagy hamarosan elfogadásra kerülő más jogalkotási javaslatok kiegészítik ezt a javaslatot a piaci átláthatóság és integritás fokozása, valamint a piaci rendellenességek visszaszorítása és a befektetővédelem erősítése érdekében. Ez a helyzet a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) jelenlegi felülvizsgálata esetében, amely mindenekelőtt intézkedéseket ír elő az illetékes hatóságok felé biztosítandó átláthatóság tekintetében. A rendeletjavaslat kiegészíti az alternatívbefektetésialap-kezelőkre és az ÁÉKBV-kra vonatkozó irányelvet az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az egyéb finanszírozási struktúrák befektetők felé biztosítandó átláthatósága tekintetében. A rendeletjavaslat összhangban van az említett uniós jogszabályokkal. Megfelel továbbá az „Árnyékbanki tevékenység – A pénzügyi ágazat új kockázatforrásainak kezelése” című, 2013. szeptember 4-i bizottsági közleményben kiemelt prioritásoknak, amelyek megerősítették az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatósága növelésének szükségességét.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

 A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

A hatálybalépés és az alkalmazás tervezett kezdete 2015/2017.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 18

A 2014. évi költségvetéstől kezdve:

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Az ESMA a Bizottság felügyelete alatt működő szabályozó hatóság.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A javaslat értelmében a Bizottságnak rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia a javasolt intézkedések hatékonyságát.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A javaslatból származó előirányzatok jogszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása kapcsán a várakozások szerint a javaslat nem hoz létre olyan új kockázatokat, amelyekre az ESMA meglévő belső ellenőrzési kerete jelenleg nem terjed ki.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

n.a.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

n.a.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai megszorítás nélkül alkalmazandók az ESMA-ra csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenységek elleni fellépés céljából.

Az ESMA csatlakozik az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul meghozza az EBH és az ESMA egész személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

A finanszírozási határozatokban és a megállapodásokban, valamint a belőlük következő végrehajtási aktusokban kifejezetten ki kell kötni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá az ESMA által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, valamint a személyzet azon tagjait, akik az említett pénzösszegek elosztásáért felelnek.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

diff./nem diff.
( 19 )

EFTA-országoktól 20

tagjelölt országoktól 21

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

Létrehozandó új költségvetési tételek

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

E jogalkotási javaslatnak a következő kiadási vonzatai lesznek:

Két új ideiglenes alkalmazott (TA) felvétele az ESMA-hoz (2016 januárjától) – Szerepükről és költségeik számítási módjáról lásd a mellékletet. Az új ideiglenes alkalmazottakkal összefüggő költségeket teljes mértékben az ágazatból beszedett díjakból finanszírozzák (nincs hatása az uniós költségvetésre).

A valamennyi uniós testületre alkalmazandó költségvetési korlátokra tekintettel az új feladatok ellátását az éves költségvetés-allokációs eljárás keretében rendelkezésre álló emberi erőforrásokkal kell megoldani az ügynökségek pénzügyi programozásának megfelelően. Nevezetesen az új feladatok végrehajtásához az ügynökség által igényelt erőforrások összhangban vannak „A decentralizált ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásainak 2014–2020 közötti időszakra történő programozása” című bizottsági közleményben (COM(2013) 519) az ESMA humánerőforrás- és pénzügyi programozása tekintetében megállapítottakkal.

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Szám

FŐIGAZGATÓSÁG: MARKT

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

Kifizetési előirányzatok

(2)

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 22

Költségvetési tétel száma

(3)

a MARKT Főigazgatósághoz tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1a. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		év N.	év N+1.	év N+2.	év N+3.	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG:
• Humánerőforrás
• Egyéb igazgatási kiadások
<...> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ
tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

év
N. 23

év
N+1.

év
N+2.

év
N+3.

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
1-5. FEJEZETÉHEZ
tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

⇩

év
N.

év
N+1.

év
N+2.

év
N+3.

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 24

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 25

- Teljesítés

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS…

- Teljesítés

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

év
N. 26

év
N+1.

év
N+2.

év
N+3.

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási kiadások

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉNEK részösszege

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 27 bele nem tartozó előirányzatok

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási
kiadások

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó
előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

A humánerőforrással kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2. Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		év N.	év N+1.	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben (FTE) (FTE)) 28
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 29	- a központban
	- a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, INT, END – közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–Az új feladatok végrehajtásához az ügynökség által igényelt erőforrások összhangban vannak a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi kerettel és „A decentralizált ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásainak 2014–2020 közötti időszakra történő programozása” című bizottsági közleményben (COM(2013) 519) az ESMA/EBH humánerőforrás- és pénzügyi programozása tekintetében megállapítottakkal.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 30 .

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	Összesen
Tagállamok
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 31

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

… jogcímcsoport

0,00

0,35

0,33

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Az ágazat által fizetendő díjak az ezen jogalkotási javaslat által az ESMA-nál felmerülő többletköltségek fedezésére tekintettel kerülnek kiszámításra – a számítási módról lásd a mellékletet.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat pénzügyi kimutatásának melléklete

Az ESMA által végrehajtandó feladatokhoz kapcsolódó személyzeti költségeket az ESMA 2015. évi költségvetési tervezetében szereplő költségbesorolással összhangban becsülték meg.

A bizottsági javaslat rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ESMA-nak három szabályozási technikai standardot és négy végrehajtási technikai standardot kell kidolgoznia, amelyek biztosítják, hogy az erősen technikai jellegű rendelkezések végrehajtása EU-szerte következetesen történjen. Az ESMA-nak el kell látnia az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait tároló kereskedési adattárak felügyeletét, és hozzá kell járulnia a rendelet végrehajtásáról és hatékonyságáról szóló bizottsági jelentéshez. Emellett az ESMA technikai tanácsadást nyújt a Bizottságnak a tervezett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokhoz. Az ESMA feladatai közé tartozhat továbbá együttműködési megállapodások megkötése harmadik országok megfelelő hatóságaival, valamint a harmadik országokban létrehozott kereskedési adattárak elismerése.

Ami az ütemezést illeti, a rendelet várhatóan 2015 végén lép hatályba, ezért az ESMA-nak csak 2016-tól lesz szüksége pótlólagos erőforrásokra. A pozíciók jellegét illetően az új technikai standardok sikeres és időben történő kidolgozása céljából mindenekelőtt a szakpolitikával, a jogszabály-szövegezéssel és a hatásvizsgálattal összefüggő feladatok elvégzése igényel további erőforrásokat. A munkához szükség van az érdekelt felekkel folytatott két- és többoldalú találkozókra, a lehetőségek elemzésére és értékelésére, a konzultációs dokumentumok megszövegezésére, az érdekelt felekkel folytatott nyilvános konzultációra, a tagállamok felügyeleti szerveiből álló, állandó szakértői csoportok létrehozására és irányítására, a piaci szereplőkből és a befektetők képviselőiből álló ad hoc szakértői csoportok létrehozására és irányítására, a konzultáció során kapott válaszok elemzésére, a költség-haszon elemzés megszövegezésére és a jogi szöveg tervezetének elkészítésére.

Az elvégzendő munka szorosan kapcsolódik az EMIR alapján készült hatályos technikai standardokhoz, amelyek a származtatott ügyletek adatait kezelő kereskedési adattárak szabályozási keretét jelentik. Az EMIR-nek megfelelően eddig hat kereskedési adattár nyilvántartásba vételére került sor és a tervek szerint az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel összefüggésben hasonló számú kereskedési adattár kéri majd nyilvántartásba vételét. Ezeket nyilvántartásba vételüket követően az ESMA-nak kell felügyelnie. Az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait kezelő, az ESMA felügyelete alá tartozó kereskedési adattárak számának, az ESMA által végrehajtandó feladatok számának, típusának és összetettségének figyelembevételével így a technikai standardok kidolgozása és az új, további feladatok végrehajtása teljes munkaidős egyenértékben kifejezve két ideiglenes alkalmazottat jelent.

2016-tól tehát két további ideiglenes alkalmazottra lesz szükség. A feltételezések szerint ezt a megnövelt létszámot 2017-ben és 2018-ban fenn kell tartani, mivel az ESMA-nak új felügyeleti feladatai lesznek az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait kezelő kereskedési adattárak tekintetében. Ezeket az új feladatokat a rendeletjavaslat határozza meg, és az indokolás tovább részletezi. A két új ideiglenes alkalmazott költségeit és az előre nem látható költségeket teljes mértékben a kereskedési adattárak által fizetett díjakból (például a nyilvántartásba-vételi díjakból, felügyeleti díjakból) finanszírozzák, így nincs hatásuk az uniós költségvetésre.

Becsült pótlólagos erőforrások:

A két pótlólagos álláshelyet a tervek szerint az AD7 tisztségcsoportba és besorolási fokozatba tartozó ideiglenes alkalmazottakkal kell betölteni.

A különböző személyzeti kategóriák átlagos bérköltsége a Költségvetési Főigazgatóság iránymutatásán alapul;

Párizs esetében a bérkorrekciós együttható 1,161.

A kiküldetési költségek becsült összege 10 000 EUR.

A munkaerő-felvétellel kapcsolatos költségek (utazás, szállás, orvosi vizsgálat, beilleszkedési támogatás és egyéb pótlékok, költözési költségek stb.) becsült összege 12 700 EUR.

Költségnem	Számítás	Összeg (ezer EUR)
		2016	2017	2018	Összesen
Személyzeti kiadások
Illetmények és juttatások	=2x132 x1.161	307	307	307	921
Munkaerő-felvétellel kapcsolatos kiadások	=2x13	26			26
Kiküldetési költségek	=2x10	20	20	20	60
Összesen		353	327	327	1007

(1) A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) meghatározása szerint az árnyékbankrendszer (teljesen vagy részben) a szokásos bankrendszeren kívüli szervezeteket és tevékenységeket magában foglaló hitelközvetítés.

(2) Global Shadow Banking Monitoring Report 2013 (Globális monitoringjelentés az árnyékbankokról), 2013. november 14., FSB.

(3) 2011 óta az FSB az árnyékbankrendszerrel összefüggésben a következő öt területen adott ki ajánlást: i. a bankok és az árnyékbankok közötti kapcsolatok; ii. a pénzpiaci alapok rendszerszintű kockázatai; iii. árnyékbanki tevékenységet folytató egyéb szervezetek, például a fedezeti alapok szabályozása; iv. a hatályos értékpapírosítási követelmények értékelése, valamint v. az értékpapír-finanszírozási ügyletek, például az értékpapír-kölcsönzések és repoügyletek használata.

(4) Az uniós bankszektor struktúrájának megreformálásával foglalkozó és a finn központi bank elnöke, Erkki Liikanen által elnökölt magas szintű szakértői csoport 2011 novemberében jött létre. A csoport megbízatásával és a tagok jegyzékével kapcsolatban lásd: http://ec.europa.eu/internal_market/bank/docs/high-level_expert_group/mandate_en.pdf

(5) P7_TA(2012)0427, http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P7-TA-2012-0427&language=EN

(6) Ezek nagyrészt értékpapír vagy áru kölcsönbe adását, valamint értékpapír vagy áru kölcsönbe vételét, repo- vagy fordított repoügyleteket vagy vétel-eladás, illetőleg eladás-visszavásárlás ügyletet (buy-sell back, sell-buy back) jelentenek.

(7) Strengthening Oversight and Regulation of Shadow Banking; Policy Framework for Addressing Shadow Banking Risks in Securities Lending and Repos (Az árnyékbankok felügyeletének és szabályozásának megerősítése – szakpolitikai keret az értékpapír-kölcsönzések és repoügyletek árnyékbanki kockázatainak kezeléséhez), 2013. augusztus 29. www.financialstabilityboard.org/publications/r_130829b.pdf .

(8) HL L , , o..

(9) HL L , , o..

(10) HL C […], […], […]. o.

(11) A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Árnyékbanki tevékenység – A pénzügyi ágazat új kockázatforrásainak kezelése, COM(2013) 614 final.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.)

(17) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(18) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

(19) Diff. = Differenciált előirányzatok / Non-Diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(20) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(21) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(22) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(23) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(24) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(25) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés. … sz. konkrét célkitűzés

(26) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(27) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(28) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(29) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(30) Lásd a 2007–2013-as időszakra szóló intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

(31) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

FŐIGAZGATÓSÁG: MARKT			2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)
	Kifizetési előirányzatok	(2)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 22
Költségvetési tétel száma		(3)
a MARKT Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 27 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege