INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Az uniós tenyésztéstechnikai jogszabályok célja a tenyészállatok és genetikai anyagaik szabad kereskedelmének elősegítése, figyelembe véve a tenyésztési programok fenntarthatóságát és a genetikai erőforrások megőrzését.

Az uniós tenyésztéstechnikai jogszabályok jelenleg négy, fajspecifikus (vertikális) alap-jogiaktusból állnak, amelyek megállapítják az alapelveket a szarvasmarhafélék, a sertésfélék, a juhfélék, a kecskefélék és a lófélék tenyészállatai tekintetében. Ezek a tanácsi irányelvek képezik a jogalapot arra, hogy a Bizottság részletes intézkedéseket fogadjon el a következők terén:

– a tenyésztő egyesületek, a tenyésztő szövetségek és a magánvállalkozások jóváhagyása vagy elismerése és jegyzékbe vétele,

– az állatok szarvasmarha-, ill. sertéstörzskönyvekben, juhtörzskönyvekben, méneskönyvekben, valamint hibrid tenyészsertések esetében nyilvántartásokban történő nyilvántartása és osztályozása,

– a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés,

– valamint az állatok és azok spermája, petesejtjei és embriói származásigazolásainak tartalma és formátuma.

Ugyanakkor a tenyészállatok tenyésztés céljából történő jóváhagyására vonatkozó technikai követelményeket jelenleg három tanácsi irányelv és egy bizottsági határozat szabályozza.

Emellett a fajtatiszta állatok forgalmazására vonatkozó tenyésztéstechnikai és származási követelmények megállapításáról szóló 91/174/EGK tanácsi irányelv tekintetében nem fogadtak el végrehajtási intézkedéseket.

Egy végrehajtási intézkedésekkel kiegészített horizontális irányelv írja elő a tenyészállatok és szaporítóanyagaik harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó szabályokat.

Végezetül egyedi tanácsi határozat írja elő a szarvasmarhafélék tenyésztési referenciaközpontjának kijelölésére vonatkozó szabályokat.

E javaslat tizenkét fejezetből és öt technikai jellegű mellékletből áll.

A javaslat I–VIII. fejezete a 2009/157/EK tanácsi irányelvet (szarvasmarhafélék), a 88/661/EGK tanácsi irányelvet (fajtatiszta és hibrid tenyészsertések), a 89/361/EGK tanácsi irányelvet (juh- és kecskefélék), a 90/427/EGK tanácsi irányelvet (lófélék), a 91/174/EGK tanácsi irányelvet (egyéb állatok) és a 94/28/EK tanácsi irányelvet (behozatal) kombinálja, a megfelelési táblázatban jelzetteknek megfelelően.

A III. fejezet a tenyésztők és a tenyésztő szervezetek közötti kapcsolatot bemutató rendelkezéseket, valamint a jelenleg a 92/354/EGK bizottsági határozatban foglalt eljárásokat figyelembe véve a vitarendezésre szolgáló rendelkezéseket tartalmazza.

A IV. fejezet rendelkezéseket tartalmaz a tenyészállatok tenyésztés és mesterséges megtermékenyítés céljából történő jóváhagyására; e rendelkezéseket jelenleg a 87/328/EGK tanácsi irányelv (szarvasmarhafélék), a 90/118/EGK tanácsi irányelv (fajtatiszta tenyészsertések) és a 90/119/EGK tanácsi irányelv (hibrid tenyészsertések), illetve a 90/257/EGK bizottsági határozat tartalmazza (juh- és kecskefélék), a megfelelési táblázatban jelzetteknek megfelelően.

A teljesítményvizsgálatról szóló V. fejezet tartalmazza a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállataira vonatkozó vizsgálati módszerekért felelős referenciatestület kijelöléséről szóló 96/463/EK tanácsi határozatban foglalt rendelkezéseket.

A javaslat IX. és X. fejezete megállapítja az állattenyésztés-technikai jellegű hatósági ellenőrzések, valamint az illetékes hatóságok közötti együttműködés jogalapját, figyelembe véve az ilyen ellenőrzésekre vonatkozó alapelveket. E rendelkezéseket az új állat-egészségügyi jogszabályra, valamint a hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről szóló rendeletjavaslatra való tekintettel vették fel. A jogi kezdeményezések miatt az állatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmére vonatkozó ellenőrzésekről (90/425/EGK tanácsi irányelv), a harmadik országokból származó behozatalról (91/496/EGK tanácsi irányelv), valamint az illetékes hatóságok közötti együttműködésről (89/608/EGK tanácsi irányelv) szóló jogszabályok a továbbiakban nem vonatkoznak a tenyésztéstechnikai szempontokra. A javasolt szöveg szorosan követi a hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről szóló új rendeletjavaslatot, különösen annak II. címét a hatósági ellenőrzések, IV. címét az igazgatási segítségnyújtás, VI. címét a bizottsági ellenőrzések és VII. címét a jogérvényesítési intézkedések tekintetében.

A XI. fejezet a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését tükrözi, amely szükségessé teszi az uniós tenyésztéstechnikai jogszabályok alap-jogiaktusaiban foglalt felhatalmazó rendelkezések összehangolását az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. és 291. cikkével. Ebből a célból szükséges az alap-jogiaktus által biztosított jogkörökre vonatkozóan elfogadandó minden egyes intézkedés esetében meghatározni az EUMSZ 290. cikkének megfelelően a szükséges felhatalmazáson alapuló hatásköröket vagy az EUMSZ 291. cikkének megfelelően a szükséges végrehajtási hatásköröket.

A XII. fejezet tartalmazza a záró rendelkezéseket a hatályon kívül helyezések, valamint a hatálybalépés és az alkalmazás időpontjai tekintetében.

Az I. mellékletben (a tenyésztő szervezetek elismerésére és a tenyésztési programok jóváhagyására vonatkozó részletes kritériumok) foglalt egyes rendelkezések jelenleg a 84/247/EGK (szarvasmarhafélék), a 89/501/EGK (fajtatiszta tenyészsertések) a 89/504/EGK (hibrid tenyészsertések), a 90/257/EGK (juh- és kecskefélék) és a 92/353/EGK (lófélék) bizottsági határozatokban szerepelnek.

A II. mellékletben (a tenyészállatok törzskönyvbe történő bejegyzésére vonatkozó részletes kritériumok) foglalt egyes rendelkezések jelenleg a 84/419/EGK (szarvasmarhafélék), a 89/502/EGK (fajtatiszta tenyészsertések), a 89/505/EGK (hibrid tenyészsertések) a 90/255/EGK (juh- és kecskefélék) és a 96/78/EK (lófélék) bizottsági határozatokban szerepelnek.

A III. mellékletben (a teljesítményvizsgálatra és a tenyészértékre vonatkozó részletes kritériumok) foglalt egyes rendelkezések jelenleg a 2006/427/EK (szarvasmarhafélék), a 89/507/EGK (fajtatiszta és hibrid tenyészsertések) és a 90/256/EGK (juh- és kecskefélék) bizottsági határozatokban szerepelnek.

A IV. melléklet (az uniós referenciaközpontok feladatai és kötelességei) a 96/463/EK tanácsi határozat mellékletében foglaltakat tükrözi.

Az V. melléklet (származásigazolás) az alapvető tájékoztatási követelményeket tartalmazza, melyek jelenleg a 2005/379/EK (szarvasmarhafélék), a 89/503/EGK (fajtatiszta tenyészsertések), a 89/506/EGK (hibrid tenyészsertések), a 90/258/EGK (juh- és kecskefélék), a 96/79/EK (lófélék), a 96/509/EK (a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juh- és kecskefélék fajtatiszta tenyészállatai spermájának behozatala) és a 96/510/EK (tenyészállatok, spermájuk, petesejtjeik és embrióik behozatala) bizottsági határozatokban szerepelnek.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

Az uniós tenyésztéstechnikai jogszabályok alapelvei és főbb szabályai megfelelőnek bizonyultak, és kellőképpen igazodnak az állattenyésztés területén végbement technikai fejlődéshez, ezért a javaslatban megtartandók. Ugyanakkor a jelenlegi uniós tenyésztéstechnikai jogszabályok vertikális, fajok szerinti felépítése miatt az egymással csaknem megegyező rendelkezéseket – a nemzeti átültetésekből fakadó kereskedelmi akadályok megelőzése érdekében – egyszerűsíteni kell, és rendelet formájában, pontosabban és következetesebben kell megfogalmazni.

Az elmúlt húsz év során a Bizottság az Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottság keretében rendszeresen találkozott a tagállamokkal a tenyésztéstechnikai jellegű kérdések megvitatása céljából, és közösen kidolgozták a jogszabályokat. Az engedélyezett tenyésztő szervezetek több tagállamot érintő tevékenységei továbbra is vitatott kérdést jelentenek, mivel egyes tagállamok rámutattak a vonatkozó irányelvek nemzeti jogba történt átültetési közötti különbségekre. E helyzet 2012 februárjáig, a tenyésztéstechnikai munkacsoport utolsó megbeszélésének időpontjáig nem változott; ekkor került sor a javaslat tartalmának, szerkezetének és új elemeinek bemutatására és megvitatására.

A Bizottság emellett számos, a tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és az illetékes hatóság által jelzett problémával foglalkozott, melyek abból fakadtak, hogy a különböző tagállamok illetékes hatóságai eltérően értelmezték a meglévő rendelkezéseket. A Bizottság ezért jól ismeri a tenyésztési ágazat és a felügyeletet ellátó illetékes hatóságok igényeit.

A tenyésztéstechnikai hatósági ellenőrzésekre vonatkozó javasolt rendelkezések a szükséges kiigazítások mellett teljes mértékben összhangban vannak a hatósági ellenőrzésekről és más állat-egészségügyi tevékenységekről szóló bizottsági rendeletjavaslatban az érdekelt felekkel folytatott intenzív konzultációkat követően javasolt rendelkezésekkel.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javasolt rendelet egységes jogi keretet biztosít a tenyésztő egyesületek, tenyésztő szövetségek és magánvállalkozások elismerésére és jegyzékbe vételére, tenyésztési programjaik elismerésére, az állatok szarvasmarha-, ill. sertéstörzskönyvekben, juhtörzskönyvekben, méneskönyvekben történő nyilvántartására és tenyészérték szerinti osztályozására, a hibrid tenyészsertések nyilvántartására, a teljesítményvizsgálatra és a genetikai értékelésre, valamint az állatok és azok spermája, petesejtjei és embriói származásigazolásainak tartalmára vonatkozó elvek számára.

Ezenkívül szabályokat ír elő a tenyészállatok, azok spermája, petesejtjei és embriói harmadik országokból történő behozatalára, valamint állattenyésztési referenciaközpontok kijelölésére vonatkozóan.

Ez a rendelet rendelkezéseket állapít meg a hatósági ellenőrzések és az állattenyésztési ellenőrzések lefolytatása és az abban az esetben felmerülő viták megoldása céljából, amikor az állattenyésztési ellenőrzések a tenyésztéstechnikai előírások be nem tartását tárják fel.

A javasolt szabályok azonban tükrözik azokat, amelyek a hatósági ellenőrzésekről szóló új rendeletre irányuló, az Európai Parlament és a Tanács által jelenleg tárgyalt bizottsági javaslatban szerepelnek. A két szöveg közötti következetlenségek elkerülése, valamint az ellenőrzések harmonizált megközelítése érdekében a Bizottság figyelemmel kíséri a két szöveggel kapcsolatos megbeszéléseket, és kellő időben beterjeszti az annak biztosításához szükséges javaslatokat, hogy a tenyésztéstechnikai hatósági ellenőrzésekről szóló rendelkezések szerepeljenek a hatósági ellenőrzésekről szóló jövőbeli rendeletben.

A javasolt rendelet felhatalmazáson alapuló és végrehajtási intézkedés elfogadásának jogalapját határozza meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkének megfelelően.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Nincsenek

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

Nincsenek

2014/0032 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmének és az Unióba történő behozatalának tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Tekintettel az Európai Közösség működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére és 43. cikke (4) bekezdésére,

Tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[1],

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

a Régiók Bizottsága véleményének kikérése után[3],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A háziasított szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék tenyésztése, valamint kisebb mértékben a más állatfajok tenyésztése, fontos helyet foglal el az uniós mezőgazdaságban, és bevételi forrást jelent a mezőgazdasági népesség számára. A fenti fajtájú állatok tenyésztését a legjobban a nyilvántartott kiváló genetikai minőségű fajtatiszta tenyészállatok vagy hibrid tenyészsertések alkalmazásával lehet elősegíteni.

(2)       A tagállamok ezért következetesen törekedtek arra, hogy a mezőgazdasági politikájuk részeként elősegítsék, időnként közberuházásokkal, olyan sajátos genetikai jellemzőkkel rendelkező állatállomány létrehozását, amely teljesíti a meghatározott teljesítményszabványokat. A fenti szabványok közötti eltérések technikai akadályokhoz vezethetnek a tenyészállatok és azok szaporítóanyagai Unión belüli kereskedelme és az Unióba történő behozatala tekintetében.

(3)       A tenyészsertésekre alkalmazandó állattenyésztés-technológiai előírásokról szóló, 1988. december 19-i 88/661/EGK tanácsi irányelv[4], a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről szóló, 1989. május 30-i 89/361/EGK tanácsi irányelv[5], a lófélék Közösségen belüli kereskedelmét szabályozó tenyésztéstechnikai és származástani feltételekről szóló, 1990. június 26-i 90/427/EGK tanácsi irányelv[6], a fajtatiszta állatok forgalmazására vonatkozó tenyésztéstechnikai és származási követelmények megállapításáról, valamint a 77/504/EGK és 90/425/EGK irányelv módosításáról szóló, 1991. március 25-i 91/174/EGK tanácsi irányelv[7], a harmadik országokból származó állatok, azok spermája, petesejtjei és embriói behozatalára alkalmazandó tenyésztéstechnikai és származástani feltételekre vonatkozó elvek megállapításáról és a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló 77/504/EGK irányelv módosításáról szóló, 1994. június 23-i tanácsi irányelv[8], valamint a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló, 2009. november 30-i 2009/157/EK tanácsi irányelv[9] határozza meg a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék fajtatiszta tenyészállatai, valamint a hibrid tenyészsertések tenyésztésére vonatkozó uniós jogszabályok jogi keretét. Ezen irányelvek célja az állattenyésztés fejlesztése az Unióban, ugyanakkor a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmének és az Unióba történő behozatalának a szabályozása is, valamint ezáltal a tenyészállatok és szaporítóanyagaik uniós ágazata versenyképességének a fenntartása.

(4)       A szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak tenyésztés céljára történő engedélyezéséről szóló, 1987. június 18-i 87/328/EGK tanácsi irányelvet[10], a fajtatiszta tenyészsertések tenyésztésének jóváhagyásáról szóló, 1990. március 5-i 90/118/EGK tanácsi irányelvet[11] és a tenyésztési célú hibrid tenyészsertésekről szóló, 1990. március 5-i 90/119/EGK tanácsi irányelvet[12] annak megakadályozása érdekében fogadták el, hogy a szarvasmarhafélék és sertésfélék tenyészállatai tenyésztésének jóváhagyására, valamint a spermájuk, petesejtjeik és embrióik előállítására és felhasználására vonatkozó nemzeti szabályok megtiltsák vagy korlátozzák az Unión belüli kereskedelmet, vagy annak akadályát képezzék, függetlenül attól, hogy természetes fedeztetésről, mesterséges megtermékenyítésről vagy a sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtéséről van szó.

(5)       A (3) preambulumbekezdésben említett irányelvek alapján a Bizottság az Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottságot létrehozó 1977. július 25-i 77/505/EGK tanácsi határozatnak[13] megfelelően létrehozott Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottság keretében a tagállamokkal folytatott konzultációt követően számos határozatot fogadott el, amelyek fajspecifikus kritériumokat állapítanak meg a tenyésztő egyesületek és a tenyésztő szövetségek (a továbbiakban: tenyésztő szervezetek) jóváhagyása vagy elismerése, a tenyészállatok szarvasmarha-, ill. sertéstörzskönyvekbe, juhtörzskönyvekbe és méneskönyvekbe (a továbbiakban: törzskönyvek) történő bejegyzése, a fajtatiszta juh- és kecskefélék tenyésztés és mesterséges megtermékenyítés céljából történő engedélyezése, a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése, valamint a tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelme céljára származási bizonyítvány létrehozása tekintetében.

(6)       A Bizottság a harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek jegyzékét és a tenyészállatok és azok spermája, petesejtjei és embriói Unióba történő behozatalához szükséges származási bizonyítványok mintáit is létrehozta.

(7)       Az állattenyésztésről szóló uniós jogszabályok is hozzájárultak az állatok genetikai erőforrásainak a megőrzéséhez, a genetikai biológiai sokféleség védelméhez és a háziasított állatok helyi tenyészeteinek speciális örökletes jellemzőin alapuló tipikus minőségű regionális termékek létrehozásához.

(8)       A 88/661/EGK, 89/361/EGK, 90/427/EGK, 91/174/EGK, 94/28/EK és 2009/157/EK irányelvek felépítése és tartalma nagymértékben hasonló. A fenti irányelvek közül többet már módosítottak. Az uniós jogszabályok egyszerűsége és egységessége érdekében helyénvaló az általuk megállapított uniós szabályok egyszerűsítése.

(9)       Az utóbbi húsz év során a Bizottságnak a tenyésztők és a tenyésztő szervezetek számos panaszával kellett foglalkoznia az állattenyésztésről szóló uniós jogszabályok különböző tagállamokban folytatott nemzeti átültetése és értelmezése kapcsán. A tenyészállatokra vonatkozó uniós szabályok egységes alkalmazásának biztosítása és a tenyészállatok és azok szaporítóanyagai kereskedelmének az irányelvek nemzeti átültetése eltéréseiből eredő akadályai kiküszöbölése érdekében a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelme és az Unióba történő behozatala tenyésztéstechnikai és származástani feltételeire vonatkozó uniós jogszabályokat egy rendeletbe kell foglalni.

(10)     Ezenkívül a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenti irányelvekben meghatározott szabályok alkalmazásának az elősegítése érdekében számos rendelkezés pontosítására és terminológiai egységesítésére van szükség. Az uniós jogszabályok egyértelműsége és egységessége érdekében helyénvaló további meghatározások rögzítése is.

(11)     A „fajta” kifejezésnek azonban meghatározatlan jogi fogalomnak kell maradnia, lehetővé téve a tenyésztő szervezeteknek olyan megfelelő genetikai egységességgel rendelkező állatcsoport leírását, amelyet az ugyanolyan fajba tartozó állatoktól eltérőnek ítélnek meg, valamint azok ismert elődeikkel együtt történő nyilvántartását törzskönyvekben örökölt jellemzőiknek meghonosodott tenyésztési program keretében végrehajtott szaporítás, csere és kiválasztás révén történő reprodukálása érdekében.

(12)     Ez a rendelet meghatározza a tenyészállatok és azok szaporítóanyagai Unión belüli kereskedelmének és az Unióba történő behozatalának szabályait az életképes tenyésztési programok elősegítése érdekében a fajták javítása és a háziasított állatok genetikai szempontú biológiai sokféleségének a megőrzése céljából.

(13)     Ennek megfelelően az ebben a rendeletben megállapított, fajtatiszta tenyészállatokra vonatkozó szabályok célja a fajtákkal foglalkozó tenyésztő szervezetek elismerésére vonatkozó, kölcsönösen elfogadott elveken alapuló kereskedelem biztosítása és az egyes tenyésztési programjaik jóváhagyása. E rendelet a fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvek főtörzskönyvi részének különböző osztályaiba történő bejegyzésére vonatkozó kritériumokat, valamint a teljesítményvizsgálatra, a genetikai értékelésre és a tenyészállatok tenyésztési célú engedélyezésére vonatkozó szabályokat, valamint a származásigazolás tartalmára irányadó kritériumokat is megállapítja.

(14)     Hasonlóképpen, az ebben a rendeletben megállapított, a hibrid tenyészsertésekre vonatkozó szabályok célja – a hibrid tenyészsertések különböző keresztezéseivel foglalkozó hibridtenyésztő szervezetek elismerésére vonatkozó, kölcsönösen elfogadott elvek, valamint tenyésztési programjaik jóváhagyása alapján – a kereskedelemhez való hozzáférés biztosítása. E rendelet emellett megállapítja a hibrid tenyészsertéseknek a törzskönyvek főtörzskönyvi részébe történő bejegyzésére vonatkozó kritériumokat, valamint a teljesítményvizsgálatra, a genetikai értékelésre és a hibrid tenyészsertések tenyésztési engedélyezésre, továbbá a származásigazolás tartalmára vonatkozó kritériumokat.

(15)     Mivel e rendelet célkitűzését, mégpedig a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmének, az Unióba történő behozatalának, valamint a tenyésztő szervezet és hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott tenyésztési programok során szükségszerűen lefolytatandó hatósági ellenőrzések harmonizált megközelítésének a biztosítását a tagállamok nem tudják kellőképpen megvalósítani, és ezért hatásánál, összetettségénél, határokon átnyúló és nemzetközi jellegénél fogva az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Mivel ennek a rendeletnek a hatálya arra korlátozott, ami a célkitűzéseinek az eléréséhez szükséges, a Szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében említett arányosság elvét is tiszteletben tartja.

(16)     A tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek által nyújtott szolgáltatások minősége, valamint az állatok értékelésének és besorolásának általuk használt módja hatással van a tenyészállatok piaci értékére. Ennek megfelelően harmonizált uniós kritériumokon alapuló szabályokat kell megállapítani a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek elismerésére és azok tagállamok illetékes hatóságai által történő felügyeletére annak biztosítása érdekében, hogy az általuk megállapított szabályok ne eredményezzenek ellentmondást a tenyésztési programok és a tenyésztési normák között, és ezáltal ne hozzanak létre technikai akadályokat az Unión belüli kereskedelemben.

(17)     A 88/661/EGK, 89/361/EGK, 90/427/EGK, 91/174/EGK, 94/28/EK és 2009/157/EK irányelvben az elismert tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jegyzékbe vételére vonatkozóan megállapítottakhoz hasonló eljárásokat kell meghatározni ebben a rendeletben, beleértve a jegyzékek aktualizálását, átadását és közzétételét.

(18)     A meghatározott kritériumokat teljesítő tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerésének a joga az uniós tenyésztéstechnikai jogszabályok alapelve. Egy meglévő elismert tenyésztő szervezet gazdasági tevékenységének védelme már nem indokolja egy másik tenyésztő szervezet illetékes hatóság általi elismerésének az elutasítását ugyanazon fajta vonatkozásában. Ugyanez vonatkozik az olyan tenyésztési program földrajzi kiterjesztésének jóváhagyására, melyet ugyanazon a fajtán vagy olyan tenyészállatokkal hajtanak végre, amelyeket a meglévő tenyésztő szervezet tenyésztési állományából be lehet szerezni. Az illetékes hatóságnak azonban rendelkeznie kell jogalappal az elismerés vagy a jóváhagyás elutasítására, amennyiben megalapozott kockázata van annak, hogy az ilyen elismerés vagy jóváhagyás veszélyeztetné egy ritka fajta megőrzését vagy a genetikai sokféleség védelmét.

(19)     Mivel a ritka fajták védelme érdekében szükséges olyan tenyésztő szervezetek létrehozása és elismerése, amelyek a törzskönyveikben korlátozott számú tenyészállattal rendelkeznek, a törzskönyvekben nyilvántartott tenyészállatok száma általánosságban nem lehet alapvető feltétele a tenyésztő szervezet elismerésének és a tenyésztési programja jóváhagyásának, annál is inkább, mert az elismerés nemzeti szinten történik, míg a megfelelő tenyészállatok törzskönyvben történő nyilvántartása más tagállamokban vagy harmadik országokban is történhet.

(20)     Egy adott tagállamban elismert tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek számára lehetővé kell tenni a jóváhagyott tenyésztési programjaik végrehajtását egy vagy több másik tagállamban annak biztosítása érdekében, hogy a lehető legjobban kihasználják a kiváló genetikai értékű tenyészállatokat, amelyek fontos termelési tényezőt jelentenek az Unión belül. Ebből a célból egyszerűsített bejelentési eljárásnak kell biztosítania, hogy az illetékes hatóság a másik tagállamban értesüljön a szándékozott tevékenységről.

(21)     A szolgáltatásokat tenyésztők számára nyújtani szándékozó tenyésztő szervezetek és a meglévő tenyésztő szervezetekkel versenyben lévő új tenyésztő szervezetek elismerését elutasító hatóságok közötti jövőbeli konfliktusok megelőzése érdekében szükséges volt különválasztani a tenyésztő szervezetek vagy tenyésztő szervezetek formális elismerését a tervezett tenyésztési program jóváhagyásától.

(22)     A különböző panaszok, amelyekkel az utóbbi években a Bizottságnak foglalkoznia kellett, azt mutatják, hogy ennek a rendeletnek egyértelmű szabályokat kell megállapítania a lófélék fajtatiszta tenyészállatai adott fajtája számára kapcsolódó méneskönyvet kiállító tenyésztő szervezet és az adott fajta eredő méneskönyvére igényt tartó tenyésztő szervezet között kapcsolat tekintetében.

(23)     A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják az I. mellékletet a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumoknak és a tenyésztési programok jóváhagyásának a tenyésztési ágazat fejleményeihez történő igazítása érdekében.

(24)     Szükséges tisztázni a tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek közötti viszonyt, mégpedig annak a jognak a biztosítása érdekében, hogy tagságot kaphassanak a tenyésztő szervezetekben és a hibridtenyésztő szervezetekben, ezáltal pedig részt vehessenek a tenyésztési programban azon a földrajzi területen belül, ahol azt végrehajtják. A tenyésztő szervezeteknek olyan szabályzattal kell rendelkezniük, amely megakadályozza a tenyésztők eredetük szerinti megkülönböztetését, és egy minimális szolgáltatást biztosít.

(25)     Az elsősorban a 90/427/EGK irányelv és kisebb mértékben a 89/361/EGK, valamint a 2009/157/EK irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy egyértelműen megállapított eljárási renden és a tagok meghatározott jogain és kötelezettségein alapuló pontosabb szabályokra van szükség egyrészt a tenyésztők, másrészt a tenyésztő szervezetek közötti viták rendezéséhez. Ezt a legjobban úgy lehet elérni, ha a vitákat annak a tagállamnak a jogrendszerén belül rendezik, ahol azok felmerülnek. A Bizottságot csak olyan, különböző tagállamokban levő szereplők között felmerülő vitába kell bevonni, amelyet nem lehet hatékonyan rendezni azoknak a tagállamoknak a jogrendszerében, ahol azok felmerülnek.

(26)     A szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék fajtatiszta tenyészállatai törzskönyvét létrehozó és vezető tenyésztő szervezeteknek és a hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartását létrehozó és vezető hibridtenyésztő szervezeteknek a tenyészállatokat az állatok származása szerinti tagállam vagy a tulajdonosaik szerinti megkülönböztetés nélkül be kell jegyezni a törzskönyvekbe és a tenyésztési nyilvántartásokba, és az állatokat tenyészértékük szerint kell besorolniuk a tenyésztési programba, ha ez előírás.

(27)     A tenyésztő szervezeteknek azt is lehetővé kell tenni, hogy tenyésztési programjukon belül kiegészítő osztályokat hozzanak létre azoknak az állatoknak felvételére, amelyek nem teljesítik az adott fajta fajtatiszta tenyészállataira vonatkozó kritériumokat.

(28)     A bizonyos lófélék fajtatiszta tenyészállatainak törzskönyvét vezető tenyésztő szervezetek számára azonban engedélyezni kell, hogy továbbra is kritériumokat állapíthassanak meg a lófélék fajtatiszta tenyészállatai törzskönyvébe történő bejegyzésére, mivel szabályozni kell az ilyen lófélék bejegyzését, amennyiben azokat mesterséges szaporítási módszerekkel tenyésztik.

(29)     A lófélék kivételével valamennyi, törzskönyvbe bejegyzett fajtatiszta tenyészállat azonosítása az állat-egészségügyi azonosításról szóló uniós jogszabálynak megfelelően történik. A fajtatiszta tenyészlovak esetében a tenyésztő szervezetek az általuk bejegyzett vagy a törzskönyvükben nyilvántartott lovak és szamarak azonosítását is végzik, és azonosító dokumentumokat (útleveleket) is kiállítanak. Ezáltal nemcsak a tenyésztők, hanem a haszonállatok azonosításáért és nyilvántartásáért felelős illetékes hatóság számára is szolgáltatást nyújtanak. Ez a rendszer azonban ahhoz vezetett, hogy számos útlevél-kiállító szervezet létezik, ez pedig megnehezíti az élelmiszer-higiéniára és állatorvos-tudományra vonatkozó uniós jogszabályok betartásával kapcsolatos hatósági ellenőrzéseket azokban az esetekben, amikor lényeges információk nem álltak rendelkezésre az illetékes állat-egészségügyi hatóságok számára, például központi adatbázis hiányában, az azonosító dokumentumok minőségére vonatkozó magas szintű közös előírásokat nem tartották be, és a hatósági felülvizsgálat hiányzott. Ezért szükséges annak előírása, hogy a lófélék fajtatiszta tenyészállatait is tartsák nyilván a megfelelő törzskönyvekben az állat-egészségügyi azonosításuk során, egyidejűleg lehetővé téve az illetékes állat-egészségügyi hatóságoknak, hogy bizonyos feltételek esetén a lófélék fajtatiszta tenyészállatai azonosító dokumentumai hivatalos kiállításának jogát az elismert tenyésztő szervezetekre ruházzák.

(30)     Annak biztosítása érdekében, hogy a fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvbe történő bejegyzésének és a hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásba történő felvételének a feltételei a tenyésztési ágazat fejleményeihez igazodjanak, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet megfelelő módosítása érdekében.

(31)     A tenyészállatok tenyésztési célokra, természetes fedeztetésre vagy asszisztált reprodukcióra történő engedélyezését uniós szinten kell szabályozni a kereskedelmi korlátok megelőzése érdekében, különösen, amikor az ilyen tenyészállatok az e rendeletben, különösen a III. mellékletében megállapított szabályok szerint végzett teljesítményvizsgálaton vagy genetikai értékelésen estek át.

(32)     Míg a korlátozott számú jellemzők tekintetében vizsgált szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék és kecskefélék fajtatiszta tenyészállatai teljesítményvizsgálatának és genetikai értékelésének a szabályait uniós szinten állapították meg, a lófélék fajtatiszta tenyészállatai különböző fajtáira, alkalmazására és kiválasztására vonatkozó sokoldalú előírások eddig megakadályozták azok harmonizációját. Ehelyett jelenleg fajta-specifikus teljesítményvizsgálati és genetikai értékelési szabályokat állapítanak meg a fajta eredő méneskönyvében.

(33)     A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a lófélék fajtatiszta tenyészállatai esetében is megállapítsa a teljesítményvizsgálatra és genetikai értékelésre vonatkozó feltételeket, és a III. mellékletben szereplő jelenlegi feltételeket módosítsa a vizsgálatot befolyásoló technikai és tudományos vonatkozású fejlődésnek, illetve a jogi környezet alakulásának a figyelembe vétele érdekében, mint például a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet[14], továbbá a tagállamok kérésére a lófélék fajtatiszta tenyészállatai teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése feltételeinek a bevonása érdekében.

(34)     A teljesítményvizsgálatot és a genetikai értékelést a tenyésztő szervezet vagy a hibridtenyésztő szervezet által kijelölt intézetek végezhetik el. Ezeknek a kijelölt intézeteknek együtt kell működniük a Bizottság által kijelölt uniós referenciaközpontokkal. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy végrehajtási aktusok révén uniós referenciaközpontokat jelöljön ki, és a szükséges hatásköröket biztosítani kell a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek leírják feladataikat és funkcióikat, szükség esetén a IV. melléklet módosítása révén. Ezek a referenciaközpontok uniós támogatásra jogosultak az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozat[15] szerint. A szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai esetében a tenyésztő szervezet által végrehajtott teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést jelenleg – a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállataira vonatkozó vizsgálati módszerek és eredmények értékelésének egységesítéséért felelős referenciatestület kijelöléséről szóló, 1996. július 23-i 96/463/EK tanácsi határozatnak[16] megfelelően – az Interbull Centre segíti.

(35)     Mivel e rendelet csak a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék tenyésztése tekintetében tartalmaz részletes rendelkezéseket, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a tenyésztő szervezetek elismerésére, a tenyésztési programok jóváhagyására, a tenyészállatok törzskönyvekbe történő bejegyzésére, a teljesítményvizsgálatra, a genetikai értékelésre és a tenyésztés engedélyezésére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, valamint a más fajba tartozó tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmével és az Unióba történő behozatalával kapcsolatos származásigazolásra vonatkozó végrehajtási aktusokat fogadjon el, amennyiben ez a kereskedelmi akadályok elhárításához szükséges.

(36)     A tenyészállatok és szaporítóanyagaik behozatala alapvetően fontos az európai mezőgazdaság számára. A tenyészállatok és szaporítóanyagaik behozatalát ezért olyan feltételekkel kell végrehajtani, amelyek szigorúan összhangban vannak a tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozó szabályokkal. Azonban az Unióban a tenyészállatok és szaporítóanyagaik csak akkor jegyezhetők be a törzskönyv vagy a tenyésztési nyilvántartás főtörzskönyvi részébe, ha az exportáló harmadik országokban végrehajtott hatósági ellenőrzések szintje egyenértékűen biztosítja, hogy a leszármazási adatok, a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés eredményei ugyanolyan bizonyosságúak, mint az Unióban. Emellett a harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek kölcsönösségi alapon elfogadják az Unióban elismert tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet tenyészállatait és azok szaporítóanyagait.

(37)     A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet[17] előírja, hogy a Bizottságnak egy olyan árunómenklatúrát – mégpedig a „Kombinált Nómenklatúrát” vagy röviden a „KN-t” –kell létrehoznia, amely egyszerre teljesíti a Közös Vámtarifa, a Közösség külkereskedelmi statisztikái és más uniós politikák előírásait az áruk behozatala és kivitele tekintetében. A fent említett rendelet I. melléklete felsorolja a KN kódokat a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék fajtatiszta tenyészállatai és a szarvasmarhafélék spermája tekintetében, és megállapítja, hogy mentesülnek a hagyományos vámtételek fizetése alól. Ebben az esetben a fenti állatoknak és szaporítóanyagaiknak a megfelelő származásigazolással kell rendelkezniük, amely megerősíti a fajtatiszta tenyészállatoknak vagy azok szaporítóanyagainak a besorolását.

(38)     Az Unióba történő behozatalkor a tenyészállatoknak és szaporítóanyagaiknak a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelv[18] és a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv[19] szerinti állat-egészségügyi ellenőrzésen kell átesniük. Emellett ezeket az árukat az e rendeletben megállapított szükséges állattenyésztés-technikai ellenőrzéseken is megvizsgálják.

(39)     A Bizottság elfogadta az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti, a növény-egészségügyi, a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, az 1/2005/EK, a 396/2005/EK, a 834/2007/EK, az 1099/2009/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, és a(z) […]/2013/EU rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK, a 2008/120/EK és a 2009/128/EK irányelv módosításáról (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot[20]. Az említett rendelet célja a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek való megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[21], az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv[22], valamint a 91/496/EGK és 97/78/EK irányelv hatályon kívül helyezése és a fenti jogi aktusokban megállapított bizonyos szabályoknak a szükséges módosításokkal történő átemelése az új rendeletbe. Nem szándéka ugyanakkor a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelme és az Unióba történő behozatala tenyésztéstechnikai és származástani feltételeinek beemelése a fenti rendelet hatályába. Ezért a tenyészállatokra és szaporítóanyagaikra vonatkozó hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre vonatkozó szabályokat ebben a rendeletben kell megállapítani.

(40)     A tenyészállatokra és szaporítóanyagaikra vonatkozó, az e rendeletben megállapított uniós szabályok hatékony alkalmazása érdekében szükséges, hogy a tagállamok illetékes hatóságai együttműködjenek egymással, és szükség esetén igazgatási segítséget nyújtsanak egymásnak. Ennek megfelelően e rendeletben meg kell állapítani az igazgatási segítség és az együttműködés általános szabályait, amelyek – a szükséges módosításokkal – hasonlóak a jelenleg a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. címében megállapítottakhoz.

(41)     Amennyiben a tagállamokban végrehajtott hatósági ellenőrzések vagy a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalának ellenőrzései során az e rendeletben az ilyen behozatal tenyésztéstechnikai és származástani előírásainak a be nem tartását állapították meg, amelyek várhatóan zavart okoznak a tenyészállatok és szaporítóanyagaik uniós kereskedelmében, e rendeletben a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy különleges intézkedéseket fogadjon el a követelmények be nem tartásából fakadó hatások korlátozása érdekében.

(42)     A tagállamok illetékes hatóságának szintén hatáskörrel kell rendelkeznie az e rendeletben megállapított, tenyészállatokra vonatkozó tenyésztéstechnikai és származástani uniós szabályok érvényre juttatása érdekében, beleértve a tenyésztési program jóváhagyásának a felfüggesztését vagy a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet elismerésének a visszavonását, amennyiben az e rendeletben megállapított tenyésztéstechnikai és származástani szabályokat nem tartják be.

(43)     A Bizottságnak megfelelő ellenőrzéseket kell végezni a tagállamokban, különösen a tagállamok által az e rendeletben megállapított tenyésztéstechnikai és származástani szabályok valamennyi tagállamban történő alkalmazásának biztosítása érdekében végrehajtott hatósági ellenőrzések eredményeinek a tükrében.

(44)     Annak érdekében, hogy a Bizottság összeállítsa azon harmadik országok jegyzékét, ahonnan a tenyészállatok és spermájuk, petesejtjeik és embriók Unióba történő behozatalát engedélyezik, meghatározza az ilyen behozatal feltételeit, információkat kapjon a kétoldalú megállapodások működéséről, és amennyiben az e rendeletben megállapított, a fenti behozatalra vonatkozó feltételek súlyos megsértése ezt indokolja, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Unió nevében ellenőrzéseket hajtson végre harmadik országokban, amennyiben ez szükséges.

(45)     Mivel a 88/661/EGK, 89/361/EGK, 90/427/EGK, 94/28/EK és 2009/157/EK irányelvet e rendelet hatályon kívül helyezi és a helyébe lép, a fenti irányelvek alapján elfogadott bizottsági jogi aktusokat is hatályon kívül kell helyezni, és az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal vagy végrehajtási aktusokkal kell felváltani. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a fenti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat vagy végrehajtási aktusokat elfogadja.

(46)     E rendelet megfelelő alkalmazásának és kiegészítésének vagy az I–V. melléklete módosításának a biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerésére, a tenyésztési programok jóváhagyására, az állatok törzskönyvekbe és tenyésztési nyilvántartásokba történő felvételére, tenyészállatok tenyésztésre, természetes és asszisztált reprodukciós eljárásokra történő engedélyezésére, teljesítményvizsgálat és genetikai értékelések elvégzésére, tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelme és harmadik országokból való behozatala tenyésztéstechnikai és származástani előírásainak a meghatározására, a referenciaközpontok feladatainak és funkcióinak a leírására alkalmazott eljárások és kritériumok, valamint az ahhoz szükséges feltételek tekintetében.

(47)     A nem a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék fajtatiszta tenyészállatainak és szaporítóanyagaiknak az Unión belüli kereskedelmével és az Unióba történő behozatalával kapcsolatos, a Szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást annak érdekében kell a Bizottságra ruházni, hogy a tagállamok reagálhassanak a kereskedelemben bekövetkező zavarokra, mindenekelőtt pedig azért, hogy felléphessenek, ha egy ritka fajtát kihalás fenyeget, vagy a genetikai sokféleség védelme veszélybe kerül.

(48)     Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, beleértve a szakértői szintű konzultációt is. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára történő egyidejű, kellő időben és megfelelő módon történő átadását.

(49)     A tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jegyzékbe vételére, a referenciaközpontok abból a célból történő kijelölésére, hogy biztosítsák a tenyészállatokra vonatkozó teljesítményvizsgálatok és genetikai értékelési módszerek egységes végrehajtását, a tenyészállatokat és szaporítóanyagaikat kísérő származásigazolások mintáira, valamint a hatósági ellenőrzések lefolytatásának bizonyos szabályaira vonatkozóan az e rendeletben megállapított rendelkezések végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek megfelelően gyakorolja[23].

(50)     A 87/328/EGK, 88/661/EGK, 89/361/EGK, 90/118/EGK, 90/119/EGK, 90/427/EGK, 91/174/EGK, 94/28/EK és 2009/157/EK tanácsi irányelvben és a 96/463/EK tanácsi határozatban megállapított szabályok helyébe az e rendeletben megállapított szabályok és a Bizottság által az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusok lépnek. Ennek megfelelően a fenti jogi aktusokat hatályon kívül kell helyezni.

(51)     A szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatainak törzskönyveit vezető vagy létrehozó tenyésztő szervezetek és szövetségek elismerésére vonatkozó szempontok megállapításáról szóló, 1984. április 27-i 84/247/EGK bizottsági határozatot[24], a szarvasmarhák törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1984. július 19-i 84/419/EGK bizottsági határozatot[25], a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai esetében használt teljesítményvizsgálati módszerek, valamint a tenyészmarhák genetikai értékelési módszereinek megállapításáról szóló, 2006. június 20-i 2006/427/EK bizottsági határozatot [26], a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető tenyésztői szövetségek és szervezetek elismerésére és felügyeletére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/501/EGK bizottsági határozatot[27], a fajtatiszta tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/502/EGK bizottsági határozatot[28], a hibrid tenyészsertések törzskönyveit alapító vagy vezető tenyésztői szövetségek, szervezetek, valamint magánvállalkozások elismerésére és felügyeletére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/504/EGK bizottsági határozatot[29], a hibrid tenyészsertések törzskönyvezésére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/505/EGK bizottsági határozatot[30], a fajtatiszta és hibrid tenyészsertések teljesítményének figyelemmel kísérésére és genetikai értékének becslésére szolgáló módszerek megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/507/EGK bizottsági határozatot[31], a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyveit létrehozó vagy vezető tenyésztői szervezetekre és szövetségekre vonatkozó alkalmassági szempontok megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/254/EGK bizottsági határozatot[32], a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztési főkönyvbe történő bejegyzésére irányadó szempontok megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/255/EGK bizottsági határozatot[33], a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék teljesítményének folyamatos ellenőrzésére és genetikai értékének becslésére alkalmazott módszerek megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/256/EGK bizottsági határozatot[34], a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék tenyésztésének jóváhagyására, valamint spermájuk, petesejtjeik és embrióik felhasználására vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/257/EGK bizottsági határozatot[35], a törzskönyvezett lófélékről méneskönyvet vezető vagy kiadó tenyésztő szervezetek és szövetségek jóváhagyására vagy elismerésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló, 1992. június 11-i 92/353/EGK bizottsági határozatot[36], a lófélék tenyésztési célú méneskönyvi bejegyzésének és nyilvántartásának előírásairól szóló, 1996. január 10-i 96/78/EGK bizottsági határozatot[37] fogadták el a (46) preambulumbekezdésben említett alap-jogiaktusok szerint, fajspecifikus kritériumokkal, a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jóváhagyása vagy elismerése, a tenyészállatok törzskönyvekbe történő bejegyzése, a tenyésztés és mesterséges megtermékenyítés céljából történő engedélyezés, a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés tekintetében. E rendelet olyan szabályokat állapít meg, amelyek a fent említett bizottsági aktusokban megállapított szabályok helyébe lépnek.

(52)     E rendelet a törzskönyvezett lófélék méneskönyveit vezető vagy alapító szervezetek és szövetségek koordinációját biztosító bizonyos szabályok megállapításáról szóló, 1992. június 11-i 92/354/EGK bizottsági határozatban[38] megállapítottakhoz hasonló szabályokat állapít meg.

(53)     A fajtatiszta tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/503/EGK bizottsági határozatot[39], a hibrid tenyészsertések, spermájuk, petesejtjeik és embrióik bizonyítványának megállapításáról szóló, 1989. július 18-i 89/506/EGK bizottsági határozatot[40], a fajtatiszta tenyészjuhok és tenyészkecskék, azok spermája, petesejtjei és embrióik tenyésztéstechnikai bizonyítványainak megállapításáról szóló, 1990. május 10-i 90/258/EGK bizottsági határozatot[41], a törzskönyvezett lófélék spermája, petesejtjei és embriói tenyésztéstechnikai bizonyítványának megállapításáról szóló, 1996. január 12-i 96/79/EGK bizottsági határozatot[42], a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól, azok spermájáról, petesejtjeiről és embrióiról kiállított származási bizonyítványról és az abban feltüntetendő adatokról szóló, 2005. május 17-i 2005/379/EK bizottsági határozatot[43], a 90/426/EGK és a 90/427/EGK tanácsi irányelvnek a lófélék azonosítási módszereinek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. június 6-i 504/2008/EK bizottsági rendeletet[44], valamint a bizonyos állatok spermájának behozatalához szükséges származási és tenyésztéstechnikai követelmények megállapításáról szóló, 1996. július 18-i 96/509/EK bizottsági határozatot[45] fogadták el, a (45) preambulumbekezdésben említett alap-jogiaktusok szerint.

(54)     Az egyértelmű jogi helyzet biztosítása és a párhuzamosságok elkerülése érdekében a tanácsi jogi aktusok hatályon kívül helyezése csak akkor lép hatályba, amikor az e rendeletben foglalt, a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jóváhagyása vagy elismerése, a tenyészállatok törzskönyvekbe történő bejegyzése, a tenyésztés és mesterséges megtermékenyítés céljából történő engedélyezés, a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés tekintetében fajspecifikus kritériumokat megállapító bizottsági határozatokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatályon kívül helyezték, továbbá a tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelmére, valamint a tenyészállatok és szaporítóanyagaik harmadik országokból az Unióba történő behozatalára vonatkozó származásigazolások mintáit végrehajtási aktusok révén meghatározták. Ezért biztosítani kell, hogy e rendelet a hatálybalépésének napjától számított legalább tizennyolc hónap múlva alkalmazásra kerüljön,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk Tárgy és hatály

(1)          Ez a rendelet az alábbiakat határozza meg:

a)      a tenyészállatok és azok spermája, petesejtjei és embriói Unión belüli kereskedelmére és az Unióba történő behozatalára vonatkozó tenyésztéstechnikai és származástani szabályok;

b)      a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek tagsági szabályai, valamint a vitarendezéssel kapcsolatos szabályok;

c)      a tenyésztő szervezetekre és hibridtenyésztő szervezetekre, valamint az általuk a tenyészállatokon végrehajtott tenyésztési programokra vonatkozó hatósági ellenőrzések lefolytatásának az általános szabályai, beleértve a sperma, petesejtek és embriók felhasználását, az a) pontban említett szabályok betartásának ellenőrzése érdekében; valamint az egyéb hatósági tevékenységek, az igazgatási segítségnyújtás, az együttműködés és a tagállamok általi végrehajtás általános szabályai;

d)      a Bizottság által a tagállamokban és harmadik országokban lefolytatott ellenőrzések általános szabályai.

(2)          Ez a rendelet nem alkalmazandó a tenyészállatok és azok spermája, petesejtjei és embriói Unión belüli kereskedelmére és az Unióba történő behozatalára, amennyiben azok célja technikai vagy tudományos kísérletek végzése az illetékes hatóság ellenőrzése mellett.

(3)          Az e rendeletben meghatározott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási intézkedések elfogadásáig a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a tenyészállatok és azok spermája, petesejtjei és embriói adott tagállamon belüli kereskedelmére és adott tagállamba való behozatalára vonatkozó nemzeti tenyésztéstechnikai és származástani szabályokat azzal a feltétellel, hogy azok a szabályok a behozatal tekintetében nem lehetnek kedvezőbbek, mint az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó szabályok.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)           „állat”: az alábbi háziállatok:

i.       szarvasmarhafélék (Bos taurus és Bubalus bubalis), sertésfélék (Sus scrofa), juhfélék (Ovis aries), kecskefélék (Capra hircus);

ii.      lófélék (Equus caballus és Equus asinus);

iii.     az i. és ii. pontokban említettektől eltérő fajok, amelyek tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadtak el a 35. cikk (1) bekezdése vagy a 45. cikk (1) bekezdése szerint;

b)           „tenyészállat”: fajtatiszta tenyészállat vagy hibrid tenyészsertés;

c)           „szaporítóanyagok”: sperma, petesejtek és embriók, amelyeket tenyészállatokból nyertek ki vagy állítottak elő asszisztált reprodukció céljából;

d)           „tenyésztő szervezet”: tenyésztő egyesület vagy tenyésztő szövetség, amelyet egy tagállam a 4. cikk (2) bekezdése szerint elismert abból a célból, hogy az általa vezetett vagy létrehozott törzskönyv(ek)be bejegyzett fajtatiszta tenyészállatokkal tenyésztési programot hajtson végre;

e)           „hibridtenyésztő szervezet”: tenyésztő egyesület, tenyésztő szövetség vagy magánvállalkozás, amelyet az illetékes hatóság a 4. cikk (2) bekezdése szerint elismert abból a célból, hogy az általa vezetett vagy létrehozott tenyésztési nyilvántartásba bejegyzett hibrid tenyészsertésekkel tenyésztési programot hajtson végre;

f)            „harmadik országbeli állattenyésztő szervezet”: egy harmadik országban levő tenyésztő egyesület, tenyésztő szövetség, magánvállalkozás, tenyészállat-előállító szervezet vagy hivatalos szerv, amelyet egy harmadik országban működő hivatalos szerv engedélyezett tenyészállatoknak tenyésztés érdekében az Unióba történő behozatala céljából a fajtatiszta szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék, kecskefélék vagy lófélék vagy hibrid tenyészsertések tekintetében;

g)           „illetékes hatóság”: egy tagállam központi hatósága vagy más olyan hatóság, amelyre ezt a feladatot ruházták, és amely az alábbiakért felelős:

i.       tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése és az általuk tenyészállatokkal végrehajtott tenyésztési program engedélyezése;

ii.      tenyésztő szervezetekkel és hibridtenyésztő szervezetekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések megszervezése a 46. cikkben és az 52. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott szabályok szerint;

iii.     segítségnyújtás más tagállamok és harmadik országok számára az 53., 54., 55. és 56. cikkben meghatározottak szerint a követelmények be nem tartásának feltárása esetén;

iv.     egyéb hivatalos tevékenységek szervezése az e rendeletben meghatározott szabályok szerint;

h)           „elismerés”: az illetékes hatóság formális és hivatalos nyilatkozata arról, hogy egy értékelés alapján a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet teljesíti a 4. cikk (2) bekezdése előírásait;

i)            „fajtatiszta tenyészállat”: az alábbi háziállatok:

i.       az a) pont i. alpontjában említett fajú háziállat, amely egy, ugyanolyan fajba tartozó állatokról vezetett törzskönyv főtörzskönyvi részébe bejegyzett szülőktől és nagyszülőktől származik, és amelyet szintén bejegyeztek vagy regisztráltak, és a 19. cikknek megfelelően jogosult az adott törzskönyv főtörzskönyvi részébe történő bejegyzésre;

ii.      az a) pont ii. alpontjában említett fajú háziállat, amely egy, ugyanolyan fajba tartozó állatokról vezetett törzskönyv főtörzskönyvi részébe bejegyzett szülőktől származik, és amelyet szintén bejegyeztek, és jogosult a bejegyezésre az adott törzskönyv főtörzskönyvi részébe a 19. cikknek megfelelően;

iii.     az e pont i. és ii. alpontjában említett fajba tartozó állattól eltérő fajú háziállat, amely tekintetében az adott tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmére és az Unióba történő behozatalára vonatkozó egyedi tenyésztéstechnikai és származástani szabályokat határoztak meg a 35. cikk (1) bekezdése, illetve a 45. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban;

j)            „hibrid tenyészsertés: egy tenyésztési nyilvántartásba bejegyzett sertésféle, amelyet az alábbi állatok közötti tervezett keresztezéssel hoztak létre:

i.       különböző fajtájú vagy fajtavonalú fajtatiszta tenyészsertések;

ii.      olyan tenyészsertések, amelyek maguk is különböző fajták vagy fajtavonalak közötti keresztezésből jöttek létre (hibrid);

iii.     az i. vagy ii. alpontban említett kategóriák egyikéhez vagy másikához tartozó tenyészsertések;

k)           „törzskönyv”: egy tenyésztő szervezet által vezetett szarvasmarha-, ill. sertéstörzskönyv, juhtörzskönyv, méneskönyv, fájl vagy adathordozó, amelybe a fajtatiszta tenyészállatokat tenyésztési programban történő részvétel érdekében bejegyzik vagy bejegyzés céljából regisztrálják az elődeik adataival és adott esetben a tenyészértékükkel;

l)            „jóváhagyás”: az illetékes hatóság által a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet számára adott engedély a tenyésztési programjának a 8. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtására;

m)          „főtörzskönyvi rész”: egy törzskönyv része, amelybe a fajtatiszta tenyészállatokat bejegyzik, vagy bejegyzés céljából regisztrálják;

n)           „osztály”: a főtörzskönyvi rész horizontális alegysége, amelybe a tenyészállatokat a tenyészértékük szerint bejegyzik;

o)           „tenyészérték”: egy tenyészállat számszerűsíthető örökölhető jellemzője;

k)           „tenyésztési nyilvántartás”: egy hibridtenyésztő szervezet által vezetett fájl vagy adathordozó, amelybe tenyésztési programban történő részvétel érdekében a hibrid tenyészsertéseket az elődeik adataival együtt bejegyzik;

q)           „hatósági ellenőrzés”: az illetékes hatóság vagy a Bizottság által az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának igazolása érdekében lefolytatott ellenőrzés;

r)            „egyéb hatósági tevékenységek”: a hatósági ellenőrzésen kívüli olyan tevékenység, amelyet az illetékes hatóságok hajtanak végre a rendeletnek megfelelően az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok alkalmazásának biztosítása érdekében;

s)            „származásigazolás”: hivatalos tenyésztési tanúsítványok, hivatalos igazolások vagy tanúsított kereskedelmi dokumentumok, amelyek tájékoztatást nyújtanak a tenyészállatok vagy azok szaporítóanyagi származásáról és azonosításáról, valamint adott esetben a tenyészállatok vagy azok szaporítóanyagi genetikai értékeléséről, és amelyet csatolni kell a tenyészállatok vagy azok szaporítóanyagi szállítmányaihoz az egyik tagállamból egy másik tagállamba történő szállítás vagy az Unióba történő behozatal esetében;

t)            „egyedi életszám”: egyedi 15-jegyű alfanumerikus kód, amely információkat tartalmaz egy adott lóra, valamint az adatbázisra és az országra vonatkozóan, ahol ezt az információt először rögzítették az egész élettartamra szóló egyedi szám (UELN)[46] kódrendszer szerint, és amely az alábbiakból áll:

i.       egy hatjegyű UELN-kompatibilis azonosító kód az adatbázisra vonatkozóan, amelyet az útlevelet kibocsátó testület vezet, amely az uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak megfelelően az azonosító dokumentumot kiadta; ezt követi

ii.      a lóhoz rendelt kilencjegyű azonosító szám;

u)           „behozatal”: tenyészállatok és szaporítóanyagaik behozatala a VI. mellékletben felsorolt területek egyikére;

v)           „állattenyésztési ellenőrzés”: az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik okmányellenőrzése és azonosítása a 42. cikkben meghatározott tenyésztéstechnikai feltételek és a 45. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának ellenőrzése érdekében;

w)          „okmányellenőrzés”: azon hivatalos bizonyítványok, hivatalos tanúsítványok és egyéb dokumentum(ok), köztük kereskedelmi dokumentumok vizsgálata, amelyeknek előírás szerint az alábbi szállítmányokat kell kísérniük:

i.       az Unióba a 39. cikkben meghatározottak szerint behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik;

ii.      fajtatiszta tenyészállatok és szaporítóanyagaik, amennyiben azok Unióba történő behozatala a 45. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottak szerint történt;

x)           „azonosítás”: szemrevételezés annak igazolása érdekében, hogy a szállítmány tartalma és jelölése, beleértve az állatokon, a plombákon és a szállítóeszközökön lévő jelöléseket, megfelelnek a származásigazolásokban, hivatalos tanúsítványokban és az egyéb kísérő dokumentumokban szereplő információknak;

y)           „a követelmények be nem tartása”: az e rendeletben megállapított tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának az elmulasztása.

3. cikk Tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelmének és az Unióba történő behozatalának általános tenyésztéstechnikai és származástani szabályai

Tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelme és az Unióba történő behozatala nem tiltható meg, nem korlátozható vagy nem akadályozható meg tenyésztéstechnikai és származástani okokból, kivéve az e rendeletben meghatározott okokat.

A tenyészállatok és szaporítóanyagaik, azok tulajdonosai vagy tenyésztői, a tenyésztő szervezetek, a hibridtenyésztő szervezetek vagy harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek származási ország szerinti megkülönböztetése tilos.

II. FEJEZET Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése a tagállamokban és tenyésztési programjaik jóváhagyása

1. szakasz Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése

4. cikk Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése

(1)          A tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek az illetékes hatóságtól a (2) bekezdésnek megfelelően kérelmezhetik elismerésüket.

(2)          Az illetékes hatóság minden, az általa történő elismerést kérelmező tenyésztő szervezetet és hibridtenyésztő szervezetet elismer, amennyiben az teljesíti az alábbi előírásokat:

a)      székhelye ugyanannak a tagállamnak a területén található, mint ahol az illetékes hatóság működik;

b)      kérelmében bemutatja, hogy teljesíti az I. melléklet 1. részében meghatározott követelményeket;

c)      kérelmében megadja az alábbiakat:

i.        tenyésztési programjának jellege, amelynek az alábbiakat kell megcéloznia:

– a fajta megőrzése vagy

– a fajta vagy a keresztezés javítása;

ii.       tenyésztési programjának az alkalmazási köre és az általa az I. melléklet 2. részében, illetve fajtatiszta lófélék esetében a 3. részében meghatározott előírásoknak megfelelően létrehozott szabályok;

iii.      a földrajzi terület, ahol tenyésztési programját végre szándékozik hajtani.

(3)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek elismerése tekintetében az I. melléklet 1. részében, fajtatiszta tenyészlovak esetében pedig a 3. részében megállapított követelmények módosítása tekintetében, az általuk érintett tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek különbözőségeinek a figyelembe vétele érdekében.

5. cikk Eltérés a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjától a tenyésztő szervezetek elismerése tekintetében

(1)          A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjától eltérve, az illetékes hatóság megtagadhatja egy olyan tenyésztő szervezet elismerését, amely megfelel az I. melléklet 1. részében meghatározott előírásoknak, amennyiben az adott tenyésztő szervezet tenyésztési programja veszélyeztetné az arra a fajtára vonatkozóan egy olyan tenyésztő szervezet által létrehozott törzskönyvbe bejegyzett vagy bejegyzésre regisztrált és jogosult tenyészállatok megőrzését vagy genetikai sokszínűségét, amelyet az adott tagállamban már elismertek.

(2)          Az (1) bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie az alábbi kritériumokat:

a)      az adott fajta tekintetében már elismert tenyésztő szervezetek száma abban az országban, ahol a kérelmező tenyésztő szervezet működik;

b)      az adott fajta fajtatiszta tenyészállatainak száma az adott tagállamban;

c)      az adott fajta tekintetében más tagállamokban vagy harmadik országokban elismert tenyésztő szervezetek lehetséges genetikai hozzájárulása.

6. cikk Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerésének megtagadása

(1)          Amennyiben a 4. cikkben említett illetékes hatóság megtagadni szándékozik egy tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet elismerését, indokolnia kell a tervezett elutasítást, és ugyanakkor biztosítania kell a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet számára, hogy a tervezett elutasítás ellen az indoklás kézhezvételétől számított 30 napon belül fellebbezhessen.

(2)          Amennyiben az (1) bekezdésben említett fellebbezés tükrében az illetékes hatóság fenntartja döntését, a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet számára a fellebbezés kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell indokolnia az elismerés elutasítására vonatkozó döntését, ugyanakkor pedig tájékoztatnia kell a Bizottságot az elismerés elutasítására vonatkozó döntéséről és annak okairól.

7. cikk Elismert tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jegyzéke

(1)          A tagállamok jegyzéket állítanak fel és tartanak naprakészen azokról a tenyésztő szervezetekről és hibridtenyésztő szervezetekről, amelyeket illetékes hatóságuk a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismert, és e jegyzéket közzéteszik.

(2)          Az (1) bekezdésben említett jegyzék az alábbi információkat tartalmazza:

a)      a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet neve, elérhetősége és honlapja;

b)      a fajta vagy keresztezés, amelyre a tenyésztési programját jóváhagyták;

c)      lófélék fajtatiszta tenyészállatai esetében a tenyésztő szervezet neve és elérhetősége, amely a fajta eredetére vonatkozó törzskönyvet vezeti.

(3)          A tagállamok az (1) bekezdésben előírt jegyzékben jelzik a tenyésztési program jóváhagyásának a 61. cikk (2) bekezdése f) pontjának megfelelően elrendelt felfüggesztését.

(4)          A tagállamok haladéktalanul törlik az (1) bekezdésben meghatározott jegyzékből azt a tenyésztő szervezetet vagy hibridtenyésztő szervezetet, amelynek az elismerését a 61. cikk (2) bekezdése g) pontjának megfelelően visszavonták.

(5)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapíthatja azon formanyomtatványok mintáit, amelyekkel a tagállamok az elismert tenyésztő szervezeteknek és hibridtenyésztő szervezeteknek az (1) bekezdésben meghatározott jegyzéke vonatkozásában a nyilvánosság számára információt bocsátanak rendelkezésre.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. szakasz tenyésztési programok jóváhagyása

8. cikk Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott tenyésztési programok jóváhagyása

(1)          Az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia az általa a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismert tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet tenyésztési programját, amennyiben a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet tenyésztési programjának elismerésére vonatkozó kérelmet nyújt be, amelyben bizonyítja a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában előírt és az I. melléklet 2. részében, illetve fajtatiszta lófélék esetében a 3. részében rögzített előírások betartását.

(2)          A 4. cikkben említett illetékes hatóság engedélyezheti a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek számára törzskönyvük vagy tenyésztési nyilvántartásuk vezetésének és tenyésztési programjuk más egyedi vonatkozásának a kiszervezését egy harmadik félhez, amennyiben:

a)      a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek maradnak felelősek az illetékes hatóság felé a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott előírások betartásának biztosításáért;

b)      nincs összeférhetetlenség a harmadik fél és a tenyésztési programban részt vevő tenyésztők gazdasági tevékenysége között.

(3)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően az I. melléklet 2. részében, illetve fajtatiszta lófélék esetében a 3. részében a tenyésztési programok jóváhagyására vonatkozó előírások módosítása tekintetében, a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott tenyésztési programok különbözőségeinek a figyelembe vétele érdekében.

9. cikk Olyan tenyésztési programok bejelentése és jóváhagyása, amelyeket nem abban a tagállamban hajtanak végre, ahol a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet elismerése történt

(1)          Amennyiben egy tenyésztési program alkalmazási köre vagy a földrajzi terület, ahol azt végre fogják hajtani, azt mutatja, hogy a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet egy másik tagállamban rezidens tenyészállatokkal akarja azt végrehajtani, a 8. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság:

a)      az adott másik tagállam illetékes hatóságát legalább 90 naptári nappal a tenyésztési program tervezett kezdési napja előtt értesíti;

b)      az a) pontban említett illetékes hatóságnak a bejelentéssel együtt másolatot küld a tenyésztési programnak a 8. cikk (1) bekezdése szerinti jóváhagyása iránti kérelemről.

(2)          Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett illetékes hatóság az abban a bekezdésben említett bejelentés kézhezvételétől számított 90 napon belül megtagadhatja a jóváhagyást arra vonatkozóan, hogy a tenyésztési programot a 8. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság által elismert tenyésztő szervezet a területén hajtsa végre, amennyiben:

a)      az érintett tagállamban ugyanazon fajta fajtatiszta tenyészállataival már egy jóváhagyott tenyésztési program végrehajtása van folyamatban;

b)      egy további tenyésztési program jóváhagyása olyan mértékben széttagolná az abban a tagállamban rendelkezésre álló fajtatiszta tenyészállatok állományát, ami veszélyeztetné az adott fajta genetikai sokszínűségének a megőrzését.

(3)          Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában említett illetékes hatóság nem válaszol 90 napon belül az abban a bekezdésben meghatározott bejelentésre, akkor az jóváhagyottnak tekintendő.

(4)          Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet elismeréssel rendelkezik, vagy ahol a 4. cikk szerinti elismerés iránti kérelmet nyújtott be, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a tenyésztő szervezetet vagy hibridtenyésztő szervezetet az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bejelentés eredményéről.

(5)          Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában említett illetékes hatóság a (2) bekezdésnek megfelelően meg akarja tagadni a jóváhagyást, tájékoztatnia kell a Bizottságot a jóváhagyás megtagadására irányuló szándékáról, és azt meg kell indokolnia.

III. FEJEZET Tenyésztők, tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jogai és kötelezettségei

10. cikk A 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programban részt vevő tenyésztők jogai

(1)          Amennyiben egy tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet szabályzata tagságról rendelkezik, a tenyésztők kérelmezhetik:

a)      az adott tenyésztő szervezetekben vagy hibridtenyésztő szervezetekben a tagságot;

b)      a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tevékenység alkalmazási körén és földrajzi területén belüli tenyésztési programban a részvételt.

(2)          Amennyiben egy tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet szabályzata nem rendelkezik a tagságról, a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programban részt vevő tenyésztők kérelmezhetik, hogy:

a)      jegyezzék be a fajtatiszta tenyészállataikat a tenyésztő szervezet által a 17. cikk (1) bekezdése szerint arra a fajtára létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi részébe;

b)      tartsák nyilván az állataikat a tenyésztő szervezet által a 17. cikk (3) bekezdése szerint arra a fajtára létrehozott törzskönyv kiegészítő részében;

c)      tartsák nyilván hibrid tenyészsertéseiket az arra a keresztezésre egy hibridtenyésztő szervezet által a 24. cikk szerint létrehozott tenyésztési nyilvántartásban;

d)      vehessenek részt a 27. cikk szerinti teljesítményvizsgálatban és genetikai értékelésben;

e)      kapjanak származásigazolást a 33. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően.

(3)          A tenyésztőknek jogukban áll kiválasztani a törzskönyvet vagy tenyésztési nyilvántartást, amelyben a 19. és 24. cikk szerint a tenyészállataikat bejegyeztetni vagy nyilvántartatni szeretnék.

11. cikk Tenyésztők jogai egy tenyésztő szervezet által hozott döntés vitatására

(1)          A tenyésztők igénybe vehetik a 13. cikkben meghatározott intézkedéseket, amennyiben állításuk szerint egy tenyésztő szervezet az alábbiak valamelyikét indokolatlanul megtagadta/elutasította:

a)      a 10. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem;

b)      egy fajtatiszta tenyészállatnak törzskönyv főtörzskönyvi részébe történő bejegyzése iránti kérelem a 19. cikkben meghatározottak szerint;

c)      egy állatnak törzskönyv kiegészítő részében történő nyilvántartása iránti kérelem a 20. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint;

d)      egy fajtatiszta tenyészállat alábbiak céljára történő engedélyezése:

i.        a 21. cikkben meghatározott tenyésztés; vagy

ii.       a 23. cikk (1) bekezdésében meghatározott mesterséges megtermékenyítés;

e)      egy fajtatiszta tenyészállat vagy spermája hivatalos teljesítményvizsgálatának és genetikai értékelésének a jóváhagyása a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint;

f)       a 27. cikk szerinti végrehajtott teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés eredményeinek elfogadása.

(2)          A tenyésztők igénybe vehetik a 13. cikkben meghatározott intézkedéseket, amennyiben állításuk szerint egy tenyésztő szervezet nem hajtotta végre a 27. cikk szerinti teljesítményvizsgálatot vagy genetikai értékelést.

12. cikk Egy hibridtenyésztő szervezet által hozott döntést vitató tenyésztők jogai

(1)          A tenyésztők igénybe vehetik a 13. cikkben meghatározott intézkedéseket, amennyiben állításuk szerint egy hibridtenyésztő szervezet az alábbiak valamelyikét indokolatlanul megtagadta:

a)      egy hibrid tenyészsertésnek tenyésztési nyilvántartásban történő nyilvántartása iránti kérelem a 24. cikkben meghatározottak szerint;

b)      egy hibrid tenyészsertésnek a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott mesterséges megtermékenyítés céljára történő engedélyezése;

c)      egy hibrid tenyészsertésnek vagy spermájának a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott teljesítményvizsgálat céljára történő jóváhagyása;

d)      a 27. cikk szerinti végrehajtott teljesítményvizsgálat eredményeinek elfogadása.

(2)          A tenyésztők a 13. cikkben meghatározott intézkedéseket kérelmezhetik, amennyiben állításuk szerint egy hibridtenyésztő szervezet nem hajtotta végre a 27. cikk szerinti teljesítményvizsgálatot vagy genetikai értékelést.

13. cikk Tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet által hozott döntést vitatása esetén a tenyésztők számára rendelkezésre álló intézkedések

(1)          A 11. és 12. cikkben említett esetekben a tenyésztők:

a)      kérhetik független szakértő véleményét;

b)      a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet elutasítása vagy eredményei kézhezvételétől számított 30 napon belül fellebbezhetnek a 11. cikk (1) bekezdésében és a 12. cikk (1) bekezdésében említett elutasítás vagy a 11. cikk (2) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés eredménye ellen.

(2)          Az (1) bekezdés b) pontjában említett fellebbezésben a tenyésztő leírja a tényeket és az okokat, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – az (1) bekezdés a) pontjában említett független szakértői véleményt, amelyek alapján úgy véli, hogy:

a)      a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet általi elutasítás nem felel meg a 19., 21., 23., 27., 28., 30. vagy 32. cikknek; vagy

b)      a teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés eredményeit nem a 27. cikknek megfelelően érték el.

14. cikk Vitarendezés

(1)          Amennyiben egy tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet elutasítja egy tenyésztő 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti fellebbezését, a fellebbezés elutasítására vonatkozó döntésének időpontját követő 30 napon belül értesítenie kell a tenyésztőt és az illetékes hatóságot, amely a tenyésztő szervezetet vagy hibridtenyésztő szervezetet a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismerte.

(2)          A 8. cikk (1) bekezdésében vagy a 9. cikkben említett illetékes hatóság felülbírálhatja a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet döntését, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a döntés nem felel meg a 19., 21., 23., 27., 28., 30. vagy 32. cikknek.

(3)          A tagállamoknak biztosítaniuk kell a fellebbezési eljárást, valamint a fellebbezési döntések indokolt időtartamon belüli meghozatalát.

Ennek érdekében az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy külön bíróságot hoz létre, amely jogosult a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet által hozott döntések felülbírálására, amennyiben a bíróság úgy véli, hogy egy tenyésztő által benyújtott fellebbezés tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet általi elutasítása indokolatlan volt.

15. cikk Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek jogai

(1)          A tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek az alábbi jogokkal rendelkeznek a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjaik tekintetében:

a)      a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjában meghatározott tevékenység alkalmazási körén és földrajzi területén belüli tenyésztési programjaik végrehajtása;

b)      tenyésztési programjaik önálló meghatározása és végrehajtása a 4. cikk (2) bekezdése betartásának illetékes hatóság általi felügyelete mellett.

(2)          A tagságról rendelkező tenyésztő szervezeteknek és hibridtenyésztő szervezeteknek jogában áll

a)      elutasítani a tagság iránti kérelmet, amennyiben a tenyészállatok nem tartoznak a tenyésztési programnak a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontjában említett alkalmazási körébe vagy földrajzi területére;

b)      kizárni tenyésztőket a tagságból, amennyiben a tenyésztők nem teljesítik az I. melléklet 1. részének 3.e) pontja szerinti eljárásrendben meghatározott feladataikat.

16. cikk Tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek kötelezettségei

(1)          A tagságról rendelkező tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek az I. melléklet 1. része 3.e) pontjának megfelelően meghatározzák eljárásrendjükben tagjaik jogait és kötelezettségeit.

(2)          A 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjuk alkalmazási körén belül a tenyésztő szervezetek vagy hibridtenyésztő szervezetek csak olyan fajtatiszta tenyészállatokat jegyeznek be a törzskönyveikbe, illetve olyan hibrid tenyészsertéseket tartanak nyilván a tenyésztési nyilvántartásaikban, amelyeket a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelően a tevékenység földrajzi területén belül elhelyezkedő gazdaságokban tartanak.

(3)          A tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elsődleges feladata megakadályozni és szükség esetén rendezni azokat a vitákat, amelyek a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programok végrehajtása során a tenyésztők és a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet között felmerülhetnek, a 14. cikk (3) bekezdése szerint azon tagállam által létrehozott szabályok szerint, ahol a vita felmerül, valamint az I. melléklet 1. része 3. pontjának megfelelően.

IV. FEJEZET Tenyészállatok bejegyzése törzskönyvekbe és tenyésztési nyilvántartásokba, valamint tenyésztés, mesterséges megtermékenyítés és vizsgálat céljából történő engedélyezése

1. szakasz Fajtatiszta tenyészállatok bejegyzése tenyésztő szervezetek által vezetett törzskönyvekbe, valamint tenyésztés, mesterséges megtermékenyítés és vizsgálat céljából történő engedélyezése

17. cikk A törzskönyvek felépítése

(1)          A törzskönyvek tartalmaznak egy főtörzskönyvi részt, ahova a II. melléklet 1. része I. és II. fejezetében meghatározott előírásokat teljesítő fajtatiszta tenyészállatok bejegyezhetők, illetve bejegyzésre regisztrálhatók.

(2)          A tenyésztő szervezetek osztályokra bonthatják a főtörzskönyvi részt, amelyekben a tenyésztő szervezetek eltérő kritériumokat vagy eljárásokat hoznak létre a fajtatiszta tenyészállatok tenyészértékük szerint, különböző osztályokba történő bejegyzésére.

Ezek a kritériumok és eljárások megkövetelhetik a fajtatiszta tenyészállatoknak a 27. cikkben előírtaknak megfelelő vagy a 28. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottak szerinti teljesítményvizsgálatát és genetikai értékelését vagy a főtörzskönyvi rész konkrét osztályába történő bejegyzés előtt a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programban leírt bármely egyéb értékelést.

A tenyésztő szervezetek nem és kor szerint feloszthatják az osztályokat.

(3)          A tenyésztő szervezetek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott főtörzskönyvi rész mellett egy vagy több kiegészítő részt is létrehozhatnak a törzskönyvben ugyanolyan fajtájú állatok számára, amelyek nem jogosultak a főtörzskönyvi részbe történő bejegyzésre, amennyiben ezek az állatok teljesítik a 20. cikk (1) bekezdésének előírásait, és a tenyésztő szervezet szabályai lehetővé teszik az ilyen állatok ivadékainak bejegyzését a főtörzskönyvi részbe, az alábbiakban meghatározott szabályoknak megfelelően:

a)      nőivarú szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék és kecskefélék esetében a II. melléklet 1. része III. fejezetének 3. pontja; vagy

b)      hímivarú és nőivarú lófélék esetében a II. melléklet 1. része III. fejezetének 4. pontja,.

(4)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően a II. melléklet 1. része III. fejezetének 3. és 4. pontja szerint meghatározott szabályok módosítása tekintetében, amelyek szerint a kiegészítő részben nyilvántartott állatok ivadéka bejegyezhető a főtörzskönyvi részbe.

18. cikk A törzskönyv külön része

(1)          Az illetékes hatóság jóváhagyhat egy olyan tenyésztési programot, amely a 17. cikk (2) bekezdésétől eltérve előírja bizonyos sertésfélék, juhfélék és kecskefélék fajtatiszta tenyészállatainak a törzskönyv egy meghatározott részbe történő bejegyzését,

a)      amelyeket egy tenyésztő szervezet által egy másik tagállamban vagy egy harmadik országban az adott fajtáról vezetett törzskönyv főtörzskönyvi részébe bejegyeztek;

b)      amely olyan egyedi jellemzőkkel bír, amelyek megkülönböztetik őket az ugyanazon fajta állományától abban a tagállamban, ahol a tenyésztési programot jóváhagyták.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott eltérést alkalmazni szándékozó tagállamok erről előzetesen értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, és megindokolják azt.

19. cikk Fajtatiszta tenyészállatok bejegyzése a főtörzskönyvi részbe

(1)          A tenyésztő szervezetek a tenyésztők kérésére a II. melléklet 1. részében meghatározott előírásokat teljesítő tenyésztési programjaikban szereplő fajtatiszta tenyészállatokat bejegyzik, vagy bejegyzésre regisztrálják a főtörzskönyvi részben.

(2)          A tenyésztő szervezetek nem utasíthatják el egy fajtatiszta tenyészállat bejegyzését a törzskönyvük főtörzskönyvi részébe azon az alapon, hogy az már bejegyzésre került ugyanazon fajta, illetve kereszttenyésztési program esetében egy eltérő fajta törzskönyvének főtörzskönyvi részébe, amelyet egy, a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismert tenyésztő szervezet hozott létre egy másik tagállamban vagy egy harmadik országbeli állattenyésztő szervezet hozott létre a 36. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy harmadik országban.

(3)          Amennyiben a főtörzskönyvi rész osztályokat tartalmaz, a főtörzskönyvi részbe történő bejegyzésre vonatkozó kritériumokat teljesítő fajtatiszta tenyészállatokat a tenyésztő szervezetnek be kell jegyeznie abba az osztályba, amely megfelel az adott fajtatiszta tenyészállatok tenyészértékeinek anélkül, hogy megkülönböztetést tenne azon az alapon, hogy egy másik tagállamból vagy egy harmadik országból származnak.

(4)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően a fajtatiszta tenyészállatoknak a II. melléklet 1. része I. és II. fejezetében meghatározott törzskönyvek főtörzskönyvi részébe történő bejegyzésre vonatkozó előírások módosítása tekintetében.

20. cikk Állatok bejegyzése a kiegészítő részbe

(1)          A tenyésztő szervezetek a tenyésztők kérésére nyilvántartják a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott megfelelő kiegészítő részben a tenyésztési programjukban szereplő azon fajtájú állatokat, amelyek nem jogosultak a főtörzskönyvi részbe történő bejegyzésre, amennyiben azok az állatok teljesítik a II. melléklet I. része III. fejezetének 1. és 2. pontjában meghatározott feltételeket.

(2)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően az állatoknak a II. melléklet 1. rész III. fejezetében meghatározott törzskönyvek kiegészítő részében történő nyilvántartásra vonatkozó feltételek módosítása tekintetében.

21. cikk Fajtatiszta tenyészállatok tenyésztés céljából történő engedélyezése

(1)          A tenyésztő szervezetek nem zárhatják ki tenyésztéstechnikai vagy származástani okokból – a 19. cikk alkalmazásából eredő okokat kivéve – a törzskönyvük főtörzskönyvi részébe bejegyzett fajtatiszta tenyészállatok felhasználását az alábbi szaporítási technikák használatával történő tenyésztés céljára:

a)      természetes fedeztetés;

b)      petesejtek és embriók tenyésztési célú gyűjtése és felhasználása;

c)      sperma gyűjtése olyan tenyészállatokból, amelyeknek adott esetben elvégezték a teljesítményvizsgálatát és genetikai értékelését a 27. cikknek vagy a 28. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottaknak megfelelően;

d)      a c) pontban említett sperma felhasználásával történő mesterséges megtermékenyítés;

e)      a b) pontban említett petesejtek és a c) pontban említett sperma felhasználásával előállított embriók testen kívüli előállítása és tenyésztési célú felhasználása.

(2)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően az alábbiakra vonatkozó kritériumok tekintetében:

a)      fajtatiszta tenyészállatok tenyésztő szervezetek általi, tenyésztés céljából történő engedélyezése;

b)      fajtatiszta tenyészállatok szaporítóanyagainak tenyésztés céljából történő gyűjtése és felhasználása.

22. cikk Azonosságellenőrzési módszerek

(1)          A tenyésztő szervezeteknek elő kell írniuk a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai és a tejelő juhfélék és kecskefélék fajtatiszta hímivarú tenyészállatai azonosítását vércsoportjuk elemzése alapján vagy más megfelelő és legalább ugyanolyan fokú bizonyosságot nyújtó módszer alapján, ha azok a következő célra kerülnek felhasználásra:

a)      sperma gyűjtése mesterséges megtermékenyítés céljából;

b)      petesejtek és embriók gyűjtése.

(2)          Egy tagállam vagy az érintett fajtájú fajtatiszta állatok tenyésztő szervezeteinek valamely európai szövetsége kérésére a Bizottság végrehajtási aktusok révén jóváhagyja a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai és a tejelő juhfélék és kecskefélék fajtatiszta hímivarú tenyészállatai azonosításának módszereit, amelyek legalább ugyanolyan fokú bizonyosságot nyújtanak, mint a fenti fajtatiszta tenyészállatok vércsoport-elemzése, figyelembe véve a technikai fejlődést és a 31. cikkben említett európai referenciaközpontok ajánlásait.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

23. cikk Sperma engedélyezése petesejtek mesterséges megtermékenyítése és testen kívüli megtermékenyítése céljából, valamint fajtatiszta tenyészállatok és szaporítóanyagaik vizsgálat céljából történő engedélyezése

(1)          A tenyésztő szervezetek nem tilthatják meg a sperma fajtatiszta nőivarú tenyészállatok mesterséges megtermékenyítése vagy fajtatiszta nőivarú tenyészállatokból gyűjtött petesejtek testen kívüli megtermékenyítése céljából történő felhasználását, amennyiben a spermát az alábbi fajtatiszta donor tenyészállatokból gyűjtötték be:

a)      szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék és kecskefélék, amelyeket valamely tagállamban a spermájuk mesterséges megtermékenyítés céljából vagy petesejtek testen kívüli megtermékenyítése céljából történő felhasználására engedélyeztek a 27. cikk és a III. melléklet szerint végrehajtott teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés alapján;

b)      lófélék, amelyeket valamely tagállamban a spermájuk mesterséges megtermékenyítés céljából vagy petesejtek testen kívüli megtermékenyítése céljából történő felhasználására engedélyeztek a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program alapján.

(2)          A valamely tagállamban elismert tenyésztő szervezet által létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi részébe bejegyzett fajtatiszta tenyészállatokat és szaporítóanyagaik felhasználását az ugyanazon fajtával egy másik tagállamban tenyésztési programot végrehajtó tenyésztő szervezetnek ugyanolyan feltételekkel és mennyiségi korlátozásokkal kell engedélyeznie teljesítményvizsgálat céljából és adott esetben genetikai értékelés céljából, mint amilyeneket az abban a tagállamban elismert tenyésztő szervezet által létrehozott törzskönyvben bejegyzett fajtatiszta tenyészállatokra és szaporítóanyagaikra alkalmaznak, ahol a teljesítményvizsgálatot és a genetikai értékelést a 27. cikknek megfelelően kell elvégezni.

(3)          Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában az ezekben a bekezdésekben említett fajtatiszta tenyészállatok szaporítóanyagait olyan spermagyűjtő vagy -tároló központban vagy embriógyűjtő és -előállító csoport által kell gyűjteni, kezelni és tárolni, amelyet hivatalosan engedélyeztek a fenti anyagok Unión belüli kereskedelme céljából az uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak megfelelően.

(4)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően az alábbiak engedélyezési feltételeinek tekintetében:

a)      bizonyos fajta lófélék fajtatiszta tenyészállatai mesterséges megtermékenyítés vagy petesejtek testen kívüli megtermékenyítése céljából;

b)      bizonyos fajta lófélék fajtatiszta tenyészállatai és szaporítóanyagaik teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés céljából.

2. szakasz Hibrid tenyészsertések nyilvántartása hibridtenyésztő szervezetek által vezetett tenyésztési nyilvántartásokban és engedélyezése tenyésztés, mesterséges megtermékenyítés és vizsgálat céljából

24. cikk Hibrid tenyészsertések nyilvántartása tenyésztési nyilvántartásokban

(1)          Amennyiben a tagjaik kérelme esetén ez szükséges, a hibridtenyésztő szervezeteknek a II. melléklet 2. részében meghatározott előírásokat teljesítő, ugyanolyan keresztezésű hibrid tenyészsertéseket a tenyésztési nyilvántartásukban nyilvántartásba kell venniük.

(2)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően az állatoknak a II. melléklet 2. részében meghatározott tenyésztési nyilvántartásban történő nyilvántartásra vonatkozó feltételek módosítása tekintetében.

25. cikk Hibrid tenyészsertések tenyésztés céljából történő engedélyezése

(1)          A hibridtenyésztő szervezetek nem zárhatják ki tenyésztéstechnikai vagy származástani okokból – a 27. cikk alkalmazásából eredő okokat kivéve – a tenyésztési nyilvántartásukban nyilvántartásba vett hibrid tenyészsertések felhasználását az alábbi szaporítási technikák használatával történő tenyésztés céljára:

a)      természetes fedeztetés;

b)      petesejtek és embriók gyűjtése és tenyésztés céljából történő felhasználása;

c)      olyan tenyészállatokból származó említett sperma gyűjtése és felhasználása, amelyeknél teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést végeztek a 27. cikknek megfelelően vagy a 28. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerint;

d)      a c) pontban említett spermával történő mesterséges megtermékenyítés;

e)      a b) pontban említett petesejtekből előállított és a c) pontban említett sperma felhasználásával megfogant embriók testen kívüli előállítása és tenyésztés céljából történő felhasználása.

(2)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően az alábbiakra vonatkozó kritériumok tekintetében:

a)      hibrid tenyészsertések hibridtenyésztő szervezetek általi tenyésztés céljából történő engedélyezése;

b)      hibrid tenyészsertések spermájának, petesejtjeinek és embrióinak tenyésztés céljából történő gyűjtése és felhasználása.

26. cikk Hibrid tenyészsertések mesterséges megtermékenyítés és vizsgálat céljából történő engedélyezése

(1)          A hibridtenyésztő szervezetek nem tilthatják meg nőivarú hibrid tenyészsertésektől gyűjtött petesejtek hibrid tenyészsertések spermájával történő mesterséges megtermékenyítése vagy testen kívüli megtermékenyítése céljából történő felhasználását, amennyiben a spermát olyan donor hibrid tenyészsertéstől gyűjtötték be, amelynek fajtavonalát a 27. cikk és a III. melléklet szerinti teljesítményvizsgálatnak és genetikai értékelésnek vetették alá.

(2)          Egy adott tagállamban elismert, hibridtenyésztő szervezet által létrehozott tenyésztési nyilvántartásban nyilvántartott hímivarú hibrid tenyészsertéseket és spermájukat egy másik tagállamban elismert, ugyanazon keresztezéssel tenyészprogramot végrehajtó hibridtenyésztő szervezetnek ugyanolyan feltételekkel és mennyiségi korlátozásokkal kell engedélyeznie teljesítményvizsgálat céljából és adott esetben genetikai értékelés céljából, mint amilyeneket az abban a tagállamban elismert, hibridtenyésztő szervezet által az érintett keresztezésre létrehozott tenyésztési nyilvántartásban nyilvántartott hímivarú hibrid tenyészsertésekre és spermájukra alkalmaznak, ahol a teljesítményvizsgálatot és a genetikai értékelést a 27. cikknek megfelelően el kell végezni.

(3)          Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában az ezekben a bekezdésekben említett spermát olyan spermagyűjtő vagy -tároló központban kell gyűjteni, kezelni és tárolni, amelyet hivatalosan engedélyeztek a fenti anyagok Unión belüli kereskedelme céljából az uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak megfelelően.

(4)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően a hibrid tenyészsertések mesterséges megtermékenyítés és vizsgálat céljából történő engedélyezése feltételeinek tekintetében.

V. FEJEZET Teljesítményvizsgálat, genetikai értékelés és származásigazolások

27. cikk A teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés módszerei

(1)          Amennyiben egy, a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést ír elő a fajtatiszta tenyészmarhák, tenyészsertések, tenyészjuhok és tenyészkecskék törzskönyvben történő osztályba sorolásához és a fenti fajokba tartozó hímivarú tenyészállatok és spermájuk tenyésztés céljából történő engedélyezéséhez, a tenyésztő szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy ezt a teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést a III. mellékletben meghatározott alábbi szabályok szerint hajtsák végre:

a)      szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai esetében az 1. részben;

b)      sertésfélék fajtatiszta tenyészállatai esetében a 2. rész I. fejezetében és a 2. rész II. fejezetének 1. pontjában;

c)      juhfélék és kecskefélék fajtatiszta tenyészállatai esetében a 3. részben meghatározott szabályok.

(2)          Amennyiben egy, a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést ír elő a fajtatiszta tenyészlovak törzskönyvben történő osztályba sorolásához és a fenti fajta hímivarú tenyészlovak és spermájuk tenyésztés céljából történő engedélyezéséhez, a tenyésztő szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy ezt a teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést az I. mellékletben meghatározott alábbi szabályok szerint hajtsák végre:

a)      a 2. rész 1.e) pontjában;

b)      a 3. rész 1.a) pontjának i. alpontjában és 2.b) pontjának i. alpontjában meghatározott szabályok.

(3)          Amennyiben egy, a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program genetikai értékelést ír elő a hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásban történő osztályba sorolásához és a hímivarú hibrid tenyészsertések és spermájuk tenyésztés céljából történő engedélyezéséhez, a hibridtenyésztő szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy ezt a genetikai értékelést a III. melléklet 2. része II. fejezetének 2. pontjában meghatározott szabályok szerint hajtsák végre.

28. cikk Hatáskör-átruházás és végrehajtási hatáskörök a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés követelményei tekintetében

(1)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés szabályai tekintetében és szükség esetén a III. melléklet módosítása érdekében az alábbiak figyelembe vételével:

a)      tudományos fejlődés;

b)      műszaki fejlődés;

c)      a belső piac működése; vagy

d)      az értékes genetikai erőforrások védelmének szükségessége.

(2)          A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett független szakértői vélemény tükrében a Bizottság végrehajtási aktusok révén egységes szabályokat állapíthat meg a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés, valamint azok eredményei tekintetében.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

29. cikk A teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés kijelölt intézményei

(1)          Amennyiben a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjuk végrehajtásához ez szükséges, a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek kijelölik azt az intézetet, amely elvégzi a tenyészállatok 27. cikkben meghatározott teljesítményvizsgálatát és genetikai értékelését.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények

a)      működhetnek szakosodott egységekként egy tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet felelőssége mellett; vagy

b)      a tenyésztési programot illetékes hatóság engedélyezheti őket.

(3)          A tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek az általuk kijelölt intézmények naprakész jegyzékét az (1) bekezdésnek megfelelően vezetik, és ezt az információt nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

30. cikk A 29. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt intézmények kötelezettségei

(1)          A tenyésztő szervezetek vagy hibridtenyésztő szervezetek által a 29. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt intézmények az illetékes hatóság kérésére az alábbi információkat bocsátják rendelkezésre:

a)      az elvégzett teljesítményvizsgálatok valamennyi adatát tartalmazó nyilvántartások;

b)      a kijelölő tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet és a 29. cikk (2) bekezdése b) pontjában említett illetékes hatóság megnevezése;

c)      a tulajdonságok nyilvántartási módszereinek adatai;

d)      a teljesítményvizsgálat eredményeinek elemzésére használt teljesítményleírás modelljének adatai;

e)      az egyes értékelt tulajdonságok esetében a teljesítményvizsgálat eredményeinek elemzésére használt statisztikai módszer adatai;

f)       az egyes értékelt tulajdonságok esetében alkalmazott genetikai paraméterek adatai.

(2)          A tenyésztő szervezetek vagy hibridtenyésztő szervezetek által a 29. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt intézmények nyilvánosságra hozzák és naprakészen tartják azon tenyészállatok genetikai értékelésének az eredményeit, amelyek spermáját mesterséges megtermékenyítésre használják.

31. cikk Uniós referenciaközpontok kijelölése

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén kijelöli az uniós referenciaközpontot, amelyik együttműködik a tenyésztő szervezetekkel a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai teljesítményvizsgálata és genetikai értékelési módszereinek egységesítésében.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén kijelölheti az uniós referenciaközpontokat, amelyek feladata a nem szarvasmarhaféle fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálatára és genetikai értékelésére vonatkozó módszerek harmonizálása.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

32. cikk Az uniós referenciaközpontok kötelezettségei, feladatai és funkciói

(1)          A 31. cikk szerint kijelölt uniós referenciaközpontok:

a)      betartják a IV. melléklet 1. pontjában meghatározott követelményeket;

b)      elvégzik a IV. melléklet 2. pontjában meghatározott feladatokat és funkciókat;

c)      együttműködnek a tenyésztő szervezetekkel és a 29. cikk (1) bekezdése szerint a tenyésztő szervezetek által kijelölt intézményekkel a fajtatiszta tenyészállatokra vonatkozó, a 27. cikkben megállapított teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés egységes alkalmazásának elősegítésében.

(2)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően az alábbiak módosítása tekintetében:

a)      a IV. melléklet 1. pontjában az uniós referenciaközpontok tekintetében meghatározott követelmények;

b)      a IV. melléklet 2. pontjában az uniós referenciaközpontok tekintetében meghatározott feladatok és funkciók.

A (2) bekezdésben meghatározott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megfelelően figyelembe veszik a fajtatiszta tenyészállatok fajtáit, amelyek esetében a teljesítményvizsgálat és a genetikai értékelés módszereit egységesíteni kell, valamint a genetikai értékelés területén elért technikai fejlődést.

(3)          A Bizottság ellenőrizheti a 31. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint kijelölt uniós referenciaközpontokat a következők megállapítása érdekében:

a)      betartják-e a IV. melléklet 1. pontjában meghatározott előírásokat;

b)      elvégzik-e a IV. melléklet 2. pontjában meghatározott feladatokat és funkciókat.

Ha ezek az ellenőrzések azt állapítják meg, hogy az uniós referenciaközpont nem végzi el a IV. melléklet 2. pontjában meghatározott feladatokat és funkciókat, a Bizottság csökkentheti a 2009/470/EK tanácsi határozat 31. cikke szerinti uniós pénzügyi hozzájárulást, vagy a 72. cikk (2) bekezdésében említett eljárással visszavonhatja a kijelölést.

33. cikk A tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelméhez szükséges származásigazolások kibocsátása, tartalma és formátuma

(1)          A tenyészállatok és szaporítóanyagaik törzskönyvekbe történő bejegyzése vagy tenyésztési nyilvántartásokban történő nyilvántartása céljából a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek származásigazolásokat bocsátanak ki, amelyek

a)      tartalmazzák az V. mellékletben meghatározott információkat;

b)      megfelelnek a (4) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási aktusokban meghatározott, a vonatkozó származásigazolás-mintáknak.

(2)          A 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjuk szerinti teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést végző tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek megadják a tenyészállat vagy szaporítóanyagai számára kibocsátott származásigazolásban az alábbiakat:

a)      a teljesítményvizsgálatok valamennyi rendelkezésre álló eredménye;

b)      a genetikai értékelés aktuális eredményei;

c)      az adott állatot, a szüleit és nagyszüleit érintő valamennyi genetikai sajátosság és genetikai hiba, a jóváhagyott tenyésztési programban előírtak szerint.

(3)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően az (1) bekezdés a) pontjában előírt információk, valamint szükség esetén az V. mellékletben meghatározott származásigazolások tartalmának módosítása tekintetében.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén létrehozza a tenyészállatok és spermájuk, petesejtjeik és embrióik származásigazolásainak mintáit.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

34. cikk Eltérés a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli kereskedelméhez szükséges származásigazolások kibocsátása, tartalma és formátuma előírásaitól

(1)          A 33. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy:

a)      olyan spermagyűjtő központok és embriógyűjtő vagy -előállító csoportok bocsássanak ki származásigazolásokat, amelyek az uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak megfelelően rendelkeznek a szaporítóanyagainak kereskedelmére vonatkozó engedéllyel ;

b)      a származásigazolásban feltüntetendő információkat a szarvasmarhafélék, sertésfélék, juhfélék vagy kecskefélék fajtatiszta tenyészállatait és a hibrid tenyészsertéseket kísérő más dokumentumok tartalmazzák, amennyiben a törzskönyvet vagy tenyésztési nyilvántartást vezető tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet az V. melléklet 1. része 2. pontjának megfelelően hitelesíti az egyéb dokumentumok tartalmát.

c)      a származásigazolásban feltüntetendő információkat a tenyésztő szervezet által az uniós állat-egészségügyi jogszabályok szerint a lófélék azonosítására vonatkozóan kibocsátott azonosító dokumentum tartalmazza.

(2)          A 33. cikk (2) bekezdése b) pontjától eltérve, ha a genetikai értékelés eredményei az interneten közzétételre kerültek, a tenyésztő szervezetek vagy hibridtenyésztő szervezetek a származásigazolásban hivatkozhatnak a honlapra, ahol azok az eredmények elérhetők.

VI. FEJEZET Más fajba tartozó fajtatiszta tenyészállatok kereskedelmének tenyésztéstechnikai és származástani szabályai

35. cikk Hatáskör-átruházás és végrehajtási hatáskörök a 2. cikk i) pontjának iii. alpontjában említett fajtatiszta tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelmének tenyésztéstechnikai és származástani szabályai tekintetében

(1)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően a 2. cikk i) pontjának iii. alpontjában említett fajtatiszta tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelmének tenyésztéstechnikai és származástani szabályai tekintetében, amennyiben ez a belső piac működése vagy az értékes genetikai erőforrások védelme érdekében szükséges, az alábbiak vonatkozásában:

a)      tenyésztő szervezetek elismerése;

b)      tenyésztési programok jóváhagyása;

c)      a fenti fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvekbe történő bejegyzésének feltételei;

d)      a fenti fajtatiszta tenyészállatoknak tenyésztés, mesterséges megtermékenyítés, valamint szaporítóanyagaik gyűjtése és felhasználása céljából történő, tenyésztő szervezetek általi engedélyezése;

e)      a fenti fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és genetikai értékelésének módszerei;

f)       a fenti fajtatiszta tenyészállatokat előírás szerint kísérő származásigazolásokban feltüntetendő információk.

(2)          Amennyiben a Bizottság elfogadta az (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, végrehajtási aktusok révén megállapítja az e cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett származásigazolások mintáit a 2. cikk i) pontjának iii. alpontjában említett fajtatiszta tenyészállatok és spermájuk, petesejtjeik és embrióik tekintetében.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás révén kell elfogadni.

VII. FEJEZET Harmadik országoktól történő behozatal

36. cikk Harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek

(1)          A tenyésztő kérelmére a tenyésztő szervezetek vagy hibridtenyésztő szervezetek bejegyzik vagy nyilvántartják törzskönyveikben vagy tenyésztési nyilvántartásaikban az Unióba behozott tenyészállatokat és azoknak az Unióba behozott szaporítóanyagból létrejött szaporulatait, amennyiben a tenyészállatokat vagy a szaporítóanyagok donorállatait egy harmadik országbeli állattenyésztő szervezet törzskönyvbe bejegyezte vagy tenyésztési nyilvántartásban nyilvántartásba vette egy olyan harmadik országban, amely:

a)      teljesíti a harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek jegyzékbe vételére vonatkozóan a 37. cikkben meghatározott kritériumokat;

b)      szerepel a Bizottságnak a tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik származása szerinti harmadik ország által bejelentett harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek jegyzékében.

(2)          A Bizottság vezeti, aktualizálja és közzéteszi a harmadik országbeli állattenyésztő szervezeteknek az (1) bekezdés b) pontjában említett jegyzékét.

37. cikk Harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek jegyzékbe vételének kritériumai

(1)          A Bizottság a 36. cikk (2) bekezdésében meghatározott jegyzékébe kizárólag azokat a harmadik országbeli állattenyésztő szervezetet veszi fel, amelyek tekintetében a harmadik ország hivatalos szerv azt bizonyító dokumentációt kapott, hogy a harmadik ország által a jegyzékbe vételre kért harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek teljesítik az alábbi követelményeket:

a)      az ugyanazon fajtával vagy keresztezéssel tenyésztő szervezetek vagy hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott tenyésztési programokkal az alábbiak tekintetében egyenértékű tenyésztési programokat hajtanak végre:

i.        a tenyészállatok és szaporítóanyagaik törzskönyvekbe történő bejegyzésére vagy tenyésztési nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok;

ii.       tenyészállatok tenyésztés céljából történő engedélyezésére vonatkozó szabályok;

iii.      tenyészállatok szaporítóanyagai vizsgálat és tenyésztés céljából történő felhasználására vonatkozó szabályok;

iv.      teljesítményvizsgálatra és genetikai értékelésre alkalmazott módszerek;

b)      felügyeletét és ellenőrzését a harmadik ország olyan hivatalos szerve végzi, amely rendelkezik a szükséges hatáskörrel az e rendeletben meghatározott, az alábbiakra vonatkozó szabályokkal egyenértékű szabályok érvényesítéséhez:

i.        tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése;

ii.       a tenyésztési programjaik jóváhagyása;

iii.      fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvekbe történő bejegyzése és hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásba vétele;

iv.      teljesítményvizsgálatuk és genetikai értékelésük módszerei.

(2)          A Bizottság a 36. cikk (2) bekezdésében meghatározott jegyzékbe kizárólag azokat a harmadik országbeli állattenyésztő szervezetet veszi fel, amelyek tekintetében a harmadik országnak az (1) bekezdésben említett hivatalos szervétől bizonyító dokumentációt kapott arra nézve, hogy a harmadik ország által a jegyzékbe vételre kért harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek rendelkeznek olyan eljárásrenddel, amely biztosítja a következőket:

a)      a tenyésztő szervezetek által a törzskönyvbe bejegyzett fajtatiszta tenyészállatokat bejegyezték vagy jogosultak megkülönböztetésmentes bejegyzésre az adott harmadik országban harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek által létrehozott, ugyanazon fajtára vonatkozó törzskönyvekbe;

b)      a hibrid tenyésztő szervezetek által a tenyésztési nyilvántartásba vett hibrid tenyészsertéseket nyilvántartásba vették vagy jogosultak megkülönböztetésmentes nyilvántartásba vételre az adott harmadik országban harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek által létrehozott, ugyanazon keresztezésre vonatkozó tenyésztési nyilvántartásokban.

38. cikk Egyenértékűségi megállapodások

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén elismerheti, hogy egy harmadik ország által alkalmazott intézkedések az alábbiak tekintetében egyenértékűek az uniós tenyésztéstechnikai jogszabályokban előírtakkal:

a)      a 4. cikkben vagy a 35. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése és felügyelete;

b)      a tenyésztő szervezeteknek és a hibridtenyésztő szervezeteknek 8. cikk (1) bekezdésében vagy a 35. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott tenyésztési programjaik jóváhagyása;

c)      a tenyészállatoknak a 19. és a 24. cikkben, illetve a 35. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott törzskönyvekbe vagy tenyésztési nyilvántartásokba történő bejegyzése;

d)      tenyészállatok tenyésztés céljából történő engedélyezése a 21. és 25. cikkben vagy a 35. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottak szerint;

e)      szaporítóanyagok tenyésztés céljából történő felhasználása a 23. cikk (1) bekezdésében vagy a 35. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottak szerint;

f)       sperma vizsgálat céljából történő felhasználása a 23. cikk (2) bekezdésében vagy a 35. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottak szerint;

g)      a 27. cikkben vagy a 35. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)          Az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusokat az alábbiak alapján kell elfogadni:

a)      az érintett harmadik ország által a 37. cikk (1) bekezdésének megfelelően szolgáltatott információk és adatok alapos vizsgálata;

b)      adott esetben a 67. cikknek megfelelően elvégzett ellenőrzés kielégítő eredménye.

(3)          Az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusok határozhatják meg a tenyészállatoknak és szaporítóanyagaiknak az érintett harmadik országból az Unióba történő behozatalára vonatkozó feltételeket és tartalmazhatják:

a)      a tenyészállatokat vagy szaporítóanyagaikat kísérő származásigazolások vagy dokumentumok jellegét és tartalmát az V. mellékletben meghatározott előírásoknak megfelelően;

b)      a tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik Unióba történő belépésére és az Unióba történő belépéskor elvégzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egyedi előírásokat;

c)      szükség esetén azon érintett harmadik országban működő, harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek jegyzékének létrehozására és módosítására vonatkozó eljárásokat, ahonnan a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő belépése engedélyezett.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén haladéktalanul hatályon kívül helyezi az (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusokat, amennyiben az elfogadásukkor a garanciák egyenértékűségének elismerése tekintetében megállapított valamely feltétel már nem teljesül.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

39. cikk Tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalának tenyésztéstechnikai feltételei

(1)          A tenyésztők a 36. cikk (2) bekezdésének vagy – amennyiben az egyenértékűséget a 38. cikk (1) bekezdésének megfelelően biztosították, a 7. cikknek megfelelően létrehozott jegyzékben szereplő harmadik országbeli állattenyésztő szervezet törzskönyvébe bejegyzett vagy tenyésztési nyilvántartásába vett tenyészállatokat és szaporítóanyagaikat származásigazolással ellátva importálhatják az Unióba a 40. cikkben meghatározottak szerint, amennyiben teljesítik az alábbi további feltételeket:

a)      a tenyészállatokat kísérő okmányok tanúsítják, hogy azokat be fogják jegyezni egy tenyésztő szervezet törzskönyvébe, vagy egy hibridtenyésztő szervezet tenyésztési nyilvántartásába fogják venni;

b)      a spermát:

i.        olyan tenyészállatoktól gyűjtötték, amelyeken teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést végeztek a III. mellékletnek megfelelően, amennyiben ezeket a vizsgálatokat és értékbecslést a 27. cikk (1) bekezdése előírja; vagy

ii.       azt a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott teljesítményvizsgálathoz és genetikai értékeléshez szükséges mennyiségben importálták;

c)      a petesejteket és embriókat olyan tenyészállatokból gyűjtötték vagy állították elő, amelyeken teljesítményvizsgálatot és genetikai értékelést végeztek a III. mellékletnek megfelelően, amennyiben ezeket a vizsgálatokat és értékelést a 27. cikk (1) bekezdése előírja.

(2)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el 71. cikknek megfelelően a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalára vonatkozó tenyésztéstechnikai és származástani szabályok tekintetében a tenyészállatok származási országára jellemző speciális tenyésztéstechnikai helyzet figyelembe vétele érdekében.

40. cikk Tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalára szolgáló származásigazolások kibocsátása, tartalma és formátuma

(1)          A tenyészállatok és szaporítóanyagaik törzskönyvekbe történő bejegyzése vagy tenyésztési nyilvántartásba vétele céljából a 39. cikk (1) bekezdésében említett származásigazolások

a)      kibocsátását a 36. cikk (2) bekezdésének megfelelően felsorolt harmadik országbeli állattenyésztő szervezet bocsátja ki;

b)      tartalmazzák az V. mellékletben meghatározott információkat;

c)      megfelelnek a (2) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási aktusokban meghatározott származásigazolás-mintának.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén létrehozza a tenyészállatok és spermájuk, petesejtjeik és embrióik Unióba történő behozatalára szolgáló származásigazolások mintáit.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

41. cikk Eltérés a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalára szolgáló származásigazolások kibocsátási, tartalmi és formátumra vonatkozó szabályaitól

(1)          A 40. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve a szaporítóanyagokat kísérheti a 40. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett harmadik országbeli állattenyésztő szervezet nevében egy olyan spermagyűjtő központ és állomás vagy embriógyűjtő vagy -előállító munkacsoport által kibocsátott származásigazolás, amely az uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak megfelelően engedéllyel rendelkezik a fenti szaporítóanyagok Unióba történő behozatalára.

(2)          A 40. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve a származásigazolásban feltüntetendő információkat

a)      tartalmazhatja a tenyészállatokat és szaporítóanyagaikat kísérő más dokumentum, amennyiben a törzskönyvet vagy tenyésztési nyilvántartást vezető harmadik országbeli állattenyésztő szervezet az V. melléklet 1. része 2. pontjának megfelelően hitelesíti e dokumentumok tartalmát;

b)      amennyiben a genetikai értékelés eredményeit az interneten közzétették, megadhatják arra a honlapra történő hivatkozással, ahol az eredmények elérhetők.

42. cikk Az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik állattenyésztési ellenőrzése

(1)          A tagállamok az állat-egészségügyi határállomáson állattenyésztési ellenőrzést végeznek a harmadik országokból az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik szállítmányain, amelynek során okmányellenőrzést, azonosítást és fizikai ellenőrzést végeznek a […]/EU rendelet [COM/2013/0265 final – 2013/0140 (COD)] 42. cikkének megfelelően.

(2)          Az (1) bekezdés alkalmazásában a tenyészállatok és szaporítóanyagaik importőre bemutatja az (1) bekezdésben említett okmányellenőrzést, azonosítást és fizikai ellenőrzést végző tisztviselőnek a származásigazolást, amelynek a 39. cikk (1) bekezdésének megfelelően kísérnie kell a szállítmányt.

43. cikk Az Unióba behozott fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvbe történő bejegyzésének feltételei

(1)          A tenyésztő szervezetek az alábbi fajtatiszta tenyészállatokat bejegyzik a törzskönyvük főtörzskönyvi részébe:

a)      amelyeket a 39. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően hoztak be az Unióba;

b)      amelyek valamely tagállamban születtek az alábbiak felhasználásával végzett asszisztált reprodukció eredményeképpen:

i.        a 39. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően behozott sperma;

ii.       a 39. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően behozott petesejt vagy embrió.

(2)          A tenyésztő szervezetek bejegyzik a törzskönyvük főtörzskönyvi részébe azokat az Unióba behozott fajtatiszta tenyészállatokat, amelyek teljesítik a 8. cikk (1) bekezdésének vagy a 9. cikknek megfelelően jóváhagyott tenyésztési programban részt vevő fajtára vonatkozóan meghatározott előírásokat, amennyiben

a)      a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet teljesíti a harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek jegyzékbe vételére vonatkozóan a 37. cikkben meghatározott kritériumokat;

b)      a fenti fajtatiszta tenyészállatoknak törzskönyv főtörzskönyvi részébe történő bejegyzése szerepel a jóváhagyott tenyésztési programban;

c)      a fajtatiszta tenyészállatokat származásigazolás kíséri,

i.        amelyet egy, az a) pontban említett harmadik országbeli állattenyésztő szervezet bocsátott ki;

ii.       amely tartalmazza az V. mellékletben meghatározott információkat.

44. cikk Az Unióba behozott hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásba vételének feltételei

(1)          A hibridtenyésztő szervezetek tenyésztési nyilvántartásukba veszik azokat a hibrid tenyészsertéseket,

a)      amelyeket a 39. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően hoztak be az Unióba;

b)      amelyek egy tagállamban születtek az alábbiak felhasználásával végzett asszisztált reprodukció eredményeképpen:

i.        a 39. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően behozott sperma;

ii.       a 39. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően behozott petesejt vagy embrió.

(2)          A hibridtenyésztő szervezetek bejegyezhetik a tenyésztési nyilvántartásaikba azokat az Unióba behozott hibrid tenyészsertéseket, amelyek teljesítik a 8. cikk (1) bekezdésének vagy a 9. cikknek megfelelően jóváhagyott tenyésztési programban részt vevő keresztezésre vonatkozóan meghatározott előírásokat, amennyiben

a)      a harmadik országban létesített harmadik országbeli állattenyésztő szervezet teljesíti a 37. cikk követelményeit;

b)      a fenti hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásba vétele szerepel a jóváhagyott tenyésztési programban.

VIII. FEJEZET Más fajba tartozó fajtatiszta tenyészállatok Unióba történő behozatalának tenyésztéstechnikai és származástani feltételei

45. cikk Hatáskörök átruházása és végrehajtási hatáskörök a 2. cikk i) pontjának iii. alpontjában említett fajtatiszta tenyészállatok Unióba történő behozatalának tenyésztéstechnikai és származástani szabályai tekintetében

(1)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően a 2. cikk i) pontjának iii. alpontjában említett fajtatiszta tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalára vonatkozó egyedi szabályok tekintetében, amennyiben ez a belső piac működése vagy az értékes genetikai erőforrások védelme érdekében szükséges, az alábbiak vonatkozásában:

a)      a harmadik országbeli állattenyésztő szervezetek nyilvántartása;

c)      a fenti fajtatiszta tenyészállatok tenyésztő szervezetek által létrehozott törzskönyvekbe történő bejegyzésének a feltételei;

c)      a fenti fajtatiszta tenyészállatoknak tenyésztés, mesterséges megtermékenyítés, valamint szaporítóanyagaik gyűjtése és felhasználása céljából történő, tenyésztő szervezetek általi engedélyezése;

d)      a fenti fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és genetikai értékelésének a módszerei;

e)      a fenti fajtatiszta tenyészállatokat és szaporítóanyagaikat előírás szerint kísérő származásigazolásokban feltüntetendő főbb információk.

(2)          Amennyiben a Bizottság elfogadta az (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, végrehajtási aktusok révén megállapítja az (1) bekezdés f) pontjában említett származásigazolások mintáit a 2. cikk i) pontja iii. alpontjában említett fajtatiszta tenyészállatok és spermájuk, petesejtjeik és embrióik tekintetében.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IX. FEJEZET A tagállamok által végzett hatósági ellenőrzések és egyéb hivatalos tevékenységek, igazgatási segítségnyújtás, együttműködés és jogérvényesítés

46. cikk A hatósági ellenőrzések általános szabályai

(1)          Az illetékes hatóság megfelelő gyakorisággal elvégzi a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek kockázati alapú, rendszeres hatósági ellenőrzéseit, az alábbiak figyelembe vételével:

a)      az alábbiakkal kapcsolatos meg nem felelés észlelt esetei:

i.        tenyészállatok és szaporítóanyagaik;

ii.       tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek ellenőrzése alatt álló tevékenységek;

iii.      a tenyésztők, tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek tevékenységeinek a helyszíne;

b)      a tenyésztő szervezeteknél és hibridtenyésztő szervezeteknél elvégzett hatósági ellenőrzések eddigi eredményeiről és az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok általuk történő betartásáról készült korábbi nyilvántartás;

c)      a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek által vagy kérésükre harmadik felek által elvégzett saját ellenőrzések megbízhatósága és eredményei, melyeket az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának ellenőrzése érdekében végeztek;

d)      bármely információ, amely a követelményeknek való meg nem felelésre utal.

(2)          Az illetékes hatóság megfelelő gyakorisággal rendszeres hatósági ellenőrzéseket végez az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok szándékos megsértésének megállapítása érdekében, figyelembe véve az (1) bekezdésben említett kritériumok mellett a lehetséges szándékos szabálysértésre vonatkozóan az 53. cikkben meghatározott igazgatási segítségnyújtási mechanizmusok révén megosztott információkat és más olyan információkat, amelyek az ilyen szabálysértés lehetőségére utalnak.

(3)          Bizonyos tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelmi forgalomba hozatala előtt az e rendeletben a tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelmi forgalomba hozatalának feltételeként meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok által előírt hatósági tanúsítványok és hatósági igazolások kibocsátása érdekében elvégzett hatósági ellenőrzéseket az alábbiaknak megfelelően kell elvégezni:

a)      az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok;

b)      a Bizottság által a 35. és 45. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok.

(4)          A hatósági ellenőrzéseket a tenyésztő, a tenyésztő szervezet vagy a szervezet előzetes értesítését követően kell elvégezni, amennyiben nincs komoly oka az ellenőrzések bejelentés nélküli elvégzésének.

(5)          A hatósági ellenőrzéseket lehetőleg olyan módon kell elvégezni, amely a legkevesebb terhet jelenti a tenyésztő, a tenyésztő szervezet vagy a hibridtenyésztő szervezet számára.

(6)          Az illetékes hatóság a hatósági ellenőrzéseket egyforma gondossággal végzi el, függetlenül attól, hogy a tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik:

a)      az uniós piacon rendelkezésre állnak-e, akár abból a tagállamból származóan, ahol a hatósági ellenőrzéseket végzik, akár más tagállamból származóan; vagy

b)      harmadik országokból kerültek be az Unióba.

47. cikk A hatósági ellenőrzések átláthatósága

(1)          Az illetékes hatóság a hatósági ellenőrzéseket nagy átláthatósággal végzi, a hatósági ellenőrzések megszervezésére és elvégzésére vonatkozó információkat pedig nyilvánosan elérhetővé teszi.

Biztosítja az általa végzett hatósági ellenőrzésekre vonatkozó információk rendszeres és időben történő közzétételét, és legalább az alábbi információkat közzéteszi:

a)      az általa elvégzett hatósági ellenőrzések típusa, száma és eredménye;

b)      a követelményeknek való meg nem felelés általa feltárt eseteinek típusa és száma;

c)      azok az esetek, amikor a 61. cikknek megfelelően intézkedéseket hozott;

d)      azok az esetek, amikor a 62. cikknek megfelelően szankciókat rendelt el.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapítja és szükség esetén aktualizálja az (1) bekezdésben meghatározott információk közzétételének formátumát.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)          Az illetékes hatóság az értékelési kritériumoknak való megfelelés értékelése és a hatósági ellenőrzések eredményei alapján közzéteheti vagy más módon nyilvánosan elérhetővé teheti az egyes tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek értékelésére vonatkozó információkat, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)      az értékelési kritériumok objektívak, átláthatók és nyilvánosan elérhetőek;

b)      megfelelő intézkedéseket hoztak az értékelési folyamat következetességének és átláthatóságának biztosítása érdekében.

48. cikk Dokumentált ellenőrzési eljárások és az ellenőrzések igazolására irányuló, dokumentált eljárások

(1)          Az illetékes hatóság a hatósági ellenőrzéseket dokumentált eljárások szerint végzi, amelyek részletes utasításokat tartalmaznak a hatósági ellenőrzéseket végző személyzet számára.

(2)          Az illetékes hatóság belső eljárásokat alkalmaz az általa végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek következetességének és hatékonyságának ellenőrzése érdekében.

(3)          Az illetékes hatóság:

a)      korrekciós intézkedéseket hoz minden olyan esetben, amikor a (2) bekezdésben meghatározott belső eljárások hiányosságokat állapítanak meg a hatósági ellenőrzések és más hivatalos tevékenységek következetessége és hatékonysága tekintetében;

b)      megfelelően aktualizálja az (1) bekezdésben meghatározott dokumentált eljárásokat.

49. cikk A hatósági ellenőrzésekre vonatkozó jelentések

(1)          Az illetékes hatóság az általa elvégzett hatósági ellenőrzésekről jelentéseket készít, amelyek az alábbiakat tartalmazzák:

a)      a hatósági ellenőrzések céljának leírása;

b)      az alkalmazott ellenőrzési módszerek;

c)      a hatósági ellenőrzések eredménye;

d)      az intézkedés, amelyet adott esetben a hatósági ellenőrzések eredményeképpen az illetékes hatóság a tenyésztő, tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek számára előír.

(2)          Az illetékes hatóság a hatósági ellenőrzés alá tartozó tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet számára elküldi az (1) bekezdésben meghatározott jelentés másolatát.

50. cikk A hatósági ellenőrzések elvégzésének módszerei és technikái

(1)          Az illetékes hatóság a hatósági ellenőrzéseket olyan ellenőrzési módszerek és technikák alkalmazásával végzi, amelyek adott esetben felülvizsgálatot, vizsgálatot és ellenőrzést is tartalmaznak.

(2)          A tenyésztők, tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek illetékes hatóság által végzett hatósági ellenőrzése adott esetben az alábbiakat tartalmazza:

a)      a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek által alkalmazott ellenőrzési rendszerek és az ilyen ellenőrzési rendszerek által nyújtott eredmények vizsgálata;

b)      az alábbiak vizsgálata:

i.        a tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek telephelyei, irodái és berendezései;

ii.       a tenyésztők tenyészállatai és azok szaporítóanyagai;

iii.      a tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek jelölése, bemutatása és reklámozása;

c)      az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának értékelésére vonatkozó dokumentumok és más nyilvántartások;

d)      a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek tagjaival és személyzetével folytatott beszélgetések;

e)      a meg nem felelés eseteinek megállapításához szükséges egyéb tevékenységek.

51. cikk A tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek kötelezettségei

(1)          A tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek biztosítják az illetékes hatóság tisztviselői számára a szükséges hozzáférést az alábbiakhoz, amennyiben az a hatósági ellenőrzések vagy más hivatalos tevékenységek elvégzéséhez szükséges:

a)      telephelyek, irodák és berendezések;

b)      számítógépes információkezelési rendszerek;

c)      tenyészállatok és szaporítóanyagaik;

d)      dokumentumok és más vonatkozó információk.

(2)          A hatósági ellenőrzések vagy más hivatalos tevékenységek során a tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek segítséget nyújtanak az illetékes hatóság tisztviselőinek feladatuk elvégzéséhez.

(3)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat állapíthat meg az alábbiak megállapítása érdekében:

a)      eljárások az illetékes hatóság tisztségviselői számára az (1) bekezdés b) pontjában említett számítógépes információkezelési rendszerekhez történő hozzáférés biztosítására;

b)      a (2) bekezdésben meghatározott, a tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek által az illetékes hatóság számára nyújtott segítség egységes szabályai.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

52. cikk Hatáskörök átruházása a hatósági ellenőrzések és az illetékes hatóság által a tenyészállatokkal és szaporítóanyagaikkal kapcsolatban hozandó intézkedésekre vonatkozó egyedi szabályok tekintetében

(1)          A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 71. cikknek megfelelően az alábbiakra vonatkozó szabályok tekintetében:

a)      a tenyészállatok és szaporítóanyagaik hatósági ellenőrzéseinek végrehajtása az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának ellenőrzése érdekében;

b)      az illetékes hatóság által a hatósági ellenőrzések elvégzése révén kapott eredmények tükrében hozandó intézkedések.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok az alábbiakat határozzák meg:

a)      az illetékes hatóság konkrét felelősségei és feladatai a 46–50. cikkben meghatározottakon túlmenően;

b)      azok az esetek, amikor az illetékes hatóságnak meg nem felelés esetében a 66. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási aktusban meghatározott egy vagy több intézkedést vagy az abban a cikkben meghatározottakon túlmenően további intézkedéseket kell hoznia.

53. cikk Az igazgatási nyújtás és együttműködés általános szabályai

(1)          Amennyiben az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok be nem tartása több tagállamból ered, több tagállamra terjed ki, vagy hatása több tagállamot érint, a tagállamok illetékes hatóságai a szabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében igazgatási segítséget nyújtanak egymás számára.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott igazgatási segítségnyújtás adott esetben magában foglalja a tagállam illetékes hatóságának a részvételét egy másik tagállam illetékes hatósága által végzett helyszíni hatósági ellenőrzésekben.

(3)          E cikk rendelkezései azon nemzeti szabályok sérelme nélkül érvényesek, amelyek

a)      jogi eljárások tárgyát képező vagy azokkal kapcsolatos dokumentumok kibocsátására vonatkoznak;

b)      célja természetes vagy jogi személyek kereskedelmi érdekeinek a védelme.

(4)          Az illetékes hatóságok között az 54., 55. és 56. cikknek megfelelően folytatott minden kommunikáció írásban történik.

54. cikk Segítségnyújtás kérésre

(1)          Amennyiben az illetékes hatóság (a továbbiakban: kérelmező illetékes hatóság) megítélése szerint egy másik tagállam illetékes hatóságától (a továbbiakban: megkeresett illetékes hatóság) származó információkra van szüksége hatósági ellenőrzések elvégzéséhez vagy hatékony nyomon követéséhez, indokolt kérést nyújt be az adott illetékes hatóságnak.

A megkeresett illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül:

a)      visszaigazolja az indokolt kérés kézhezvételét, és tájékoztatást ad a kért információk szolgáltatásához szükséges időről;

b)      elvégzi az alábbiakhoz szükséges hatósági ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat:

i.        valamennyi szükséges információ és az eredeti dokumentumok vagy azok hiteles másolatának a megadása a kérelmező illetékes hatóságnak;

ii.       az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának ellenőrzése, szükség esetén a helyszínen, a saját illetékességükön belül.

(2)          A kérelmező és a megkeresett illetékes hatóság megállapodhat, hogy az előbbi tisztviselői részt vesznek az (1) bekezdés második pontjának b)i. alpontjában említett hatósági ellenőrzéseken.

Ilyen esetekben a kérelmező illetékes hatóság tisztviselői:

a)      bármikor be tudják mutatni írásos meghatalmazásukat, amely meghatározza személyazonosságukat és hivatalos minőségüket;

b)      kizárólag a folyamatban levő hatósági ellenőrzések céljából hozzáférhetnek ugyanazon telephelyekhez és dokumentumokhoz, mint a megkeresett illetékes hatóság jelenlevő tisztviselője;

c)      saját hatáskörben nem gyakorolhatják a hatósági ellenőrzések végrehajtásának a megkeresett illetékes hatóság tisztviselőire ruházott hatáskörét.

55. cikk Segítségnyújtás kérés nélkül

(1)          Ha az illetékes hatóság tudomást szerez a szabályok be nem tartásáról, és az adott eset hatással lehet egy másik tagállamra, erről saját határkörében haladéktalanul értesíti az adott másik tagállam illetékes hatóságát.

(2)          Az értesített illetékes hatóság az (1) bekezdésnek megfelelően:

a)      haladéktalanul visszaigazolja az értesítés kézhezvételét;

b)      az értesítés kézhezvételétől számított tíz napon belül megadja az alábbiakat:

i.        az (1) bekezdésben említett meg nem felelésre vonatkozóan általa elvégezni tervezett vizsgálatokat; vagy

ii.       azokat az okokat, amelyek alapján véleménye szerint nem szükségesek vizsgálatok.

(3)          Amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelően értesített illetékes hatóság a (2) bekezdés szerinti vizsgálatok elvégzése mellett dönt, haladéktalanul tájékoztatja az értesítő illetékes hatóságot a vizsgálatok eredményeiről és adott esetben az annak eredményeképpen hozott intézkedésekről.

56. cikk Segítségnyújtás szabályok be nem tartása esetében

(1)          Amennyiben a másik tagállamból származó tenyészállatok és szaporítóanyagaik tekintetében végzett hatósági ellenőrzések során az illetékes hatóság megállapítja, hogy a tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik nem tartják be az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályokat, és ez az adott szabályok súlyos megsértésének minősül, a megfelelő vizsgálatok elvégzésének biztosítása érdekében haladéktalanul értesíti a küldő tagállam és az érintett többi tagállam illetékes hatóságát.

(2)          Az (1) bekezdésnek megfelelően értesített illetékes hatóságok haladéktalanul:

a)      visszaigazolják a bejelentés megérkeztét, és megadják, hogy milyen vizsgálatokat terveznek végrehajtani az (1) bekezdésben említett meg nem felelésre vonatkozóan;

b)      kivizsgálják az ügyet, meghoznak minden szükséges intézkedést, és tájékoztatják a bejelentő illetékes hatóságot az általuk végzett hatósági ellenőrzések jellegéről, a hozott döntésekről és az ilyen döntések okairól.

(3)          Ha az (1) bekezdésben említett bejelentő illetékes hatóság megalapozottan feltételezi, hogy a (2) bekezdésnek megfelelően az értesített illetékes hatóságok által végzett vizsgálatok vagy hozott intézkedések nem megfelelően kezelik a meg nem felelés megállapított előfordulását, az értesített illetékes hatóságokat további hatósági ellenőrzések vagy intézkedések végrehajtására kérik fel.

Ilyen esetekben:

a)      a két tagállam illetékes hatóságai megpróbálnak megállapodásra jutni az alkalmazandó megközelítés tekintetében annak érdekében, hogy megfelelően kezeljék az e cikk (1) bekezdésében említett meg nem felelést, beleértve hatósági ellenőrzések közös, helyszíni végrehajtását az 53. cikk (2) bekezdésének és az 54. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

b)      haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, amennyiben nem tudnak megállapodásra jutni a megfelelő intézkedések tekintetében.

(4)          Ha egy másik tagállamból származó tenyészállatok és szaporítóanyagaik tekintetében végzett hatósági ellenőrzések az (1) bekezdésben említett szabályok ismételt be nem tartását mutatják, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállam illetékes hatóságait.

57. cikk Harmadik országoktól a szabályok be nem tartására vonatkozóan kapott információk

(1)          Ha egy illetékes hatóságot egy harmadik ország olyan esetről tájékoztat, amely során az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályokat nem tartják be, erről indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell:

a)      a Bizottságot, ha ez uniós szintű jelentőséggel bír vagy bírhat;

b)      a többi érintett tagállam illetékes hatóságát.

(2)          Az e rendeletnek megfelelően végzett hatósági ellenőrzések és vizsgálatok révén kapott információk közölhetők az (1) bekezdésben említett harmadik országgal, amennyiben:

a)      az információkat szolgáltató illetékes hatóságok hozzájárulnak az ilyen közléshez;

b)      a harmadik ország vállalta az uniós szabályok be nem tartását jelentő vagy arra utaló gyakorlatokra vonatkozó bizonyíték megszerzéséhez szükséges segítség nyújtását;

c)      a személyes adatok harmadik országok számára történő közlésére vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat betartják.

58. cikk A Bizottság általi összehangolt segítségnyújtás és nyomon követés

(1)          A Bizottság haladéktalanul összehangolja az illetékes hatóság által az e fejezet szerint hozott intézkedéseket, amennyiben:

a)      a Bizottság számára rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy bizonyos szabályok be nem tartását jelentő vagy arra utaló tevékenységek:

i.        hatása több tagállamban jelentkezik vagy jelentkezhet; vagy

ii.       több tagállamban folyhatnak;

b)      az érintett tagállamok illetékes hatóságai nem tudnak megállapodásra jutni az adott szabályok be nem tartásának megfelelő kezeléséhez szükséges fellépésről.

(2)          Az (1) bekezdésben említett esetekben a Bizottság:

a)      az érintett tagállammal együttműködésben vizsgáló bizottságot küld helyszíni hatósági ellenőrzés elvégzésére;

b)      felkéri a küldő tagállam illetékes hatóságát és adott esetben a többi érintett tagállamot, hogy megfelelően erősítsék hatósági ellenőrzéseiket, és készítsenek jelentést az általuk hozott intézkedésekről;

c)      a fenti esetekre vonatkozó információkat benyújtja a 72. cikk (1) bekezdésében említett Bizottságnak az (1) bekezdés a) pontjában említett meg nem felelés eseteinek orvoslását célzó intézkedésekre vonatkozó javaslatokkal együtt.

59. cikk Hatósági ellenőrzések finanszírozásának általános elve

(1)          A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő pénzügyi források álljanak rendelkezésre a személyzet biztosításához és további erőforrások nyújtásához, amelyek az illetékes hatóság számára szükségesek a hatósági ellenőrzések és egyéb hivatalos tevékenységek végzéséhez.

(2)          A tagállamok díjakat szedhetnek be az általuk végzett hatósági ellenőrzések során felmerült költségek fedezésére.

60. cikk Az illetékes hatóságok jogérvényesítési intézkedésekre vonatkozó általános kötelezettségei

(1)          Az e fejezet szerinti fellépés során az illetékes hatóságok elsőbbséget biztosítanak a szabályok be nem tartásának megszüntetését vagy a tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelmére gyakorolt hatásának minimalizálását célzó intézkedéseknek.

(2)          A szabályok be nem tartásának gyanúja esetében az illetékes hatóságok vizsgálatot folytatnak a gyanú megerősítése vagy megcáfolása érdekében.

(3)          Amennyiben a célok érdekében ez szükséges, a (2) bekezdésben említett vizsgálat részét képezi a tenyészállatok és szaporítóanyagaik, valamint a tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek hatósági ellenőrzéseinek megfelelő időtartamon keresztül történő megerősítése.

61. cikk Vizsgálatok és intézkedések szabályok be nem tartásának megállapítása esetében

(1)          Amennyiben szabályok be nem tartását állapították meg, az illetékes hatóságok:

a)      elvégzik a szabályok be nem tartása eredetének és kiterjedésének meghatározásához és a tenyésztők, a tenyésztő szervezetek és a hibridtenyésztő szervezetek felelősségének megállapításához szükséges további vizsgálatokat;

b)      megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy a tenyésztők, tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek orvosolják a szabályok be nem tartását, és megakadályozzák a további előfordulását.

Az illetékes hatóságok a szükséges intézkedésekre vonatkozó döntéshozatal során figyelembe veszik a szabályok be nem tartásának jellegét, valamint a tenyésztő, a tenyésztő szervezet vagy a hibridtenyésztő szervezet tekintetében a szabályok betartásával kapcsolatos tapasztalatokat.

(2)          Az értesített illetékes hatóságok az (1) bekezdésnek megfelelő fellépés során adott esetben:

a)      elhalasztják a fajtatiszta tenyészállatok törzskönyvekbe történő bejegyzését és hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásba vételét;

b)      elrendelik az e rendelet szerint tenyésztésre szánt állatok vagy szaporítóanyagaik státuszának a módosítását vagy korrekciós tájékoztatás nyújtását a tenyésztők számára;

c)      korlátozzák vagy megtiltják a 2. cikk szerint tenyészállatként vagy szaporítóanyagként meghatározott állatok és szaporítóanyagaik kereskedelmét, az Unióba történő behozatalát, harmadik országokba történő kivitelét, megtiltják vagy elrendelik visszavitelüket a küldő tagállamba;

d)      elrendelik, hogy a tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet növelje saját ellenőrzéseinek gyakoriságát;

e)      elrendelik a tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet bizonyos érintett tevékenységei gyakoribb vagy rendszeres hatósági ellenőrzését;

f)       elrendelik az érintett tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet tevékenységei egészének vagy egy részének és adott esetben az általa működtetett vagy használt internetes oldalak megfelelő időszakra történő beszüntetését és felfüggeszti a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet által végrehajtott tenyésztési program jóváhagyását, amennyiben a tenyésztő szervezet vagy a hibridtenyésztő szervezet ismételten, folyamatosan vagy általában nem tartja be a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési program előírásait;

g)      elrendelik a tenyésztő szervezet vagy a hibridtenyésztő szervezet számára a 4. cikk (2) bekezdése szerint megadott elismerés visszavonását, ha az adott tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet igazgatási gyakorlata a 4. cikk (2) bekezdése c) pontja előírásainak az ismételt, folyamatos vagy általános be nem tartását mutatja;

h)      az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának biztosítása érdekében meghozzák az illetékes hatóságok által megfelelőnek ítélt további intézkedéseket.

(3)          Az illetékes hatóságok megadják az alábbiakat az érintett tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet vagy képviselője számára:

a)      írásos értesítés az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően hozandó intézkedésre vagy fellépésre vonatkozó döntésükről a döntés indoklásával együtt; és

b)      tájékoztatás a fenti döntések elleni fellebbezésre vonatkozó jogokról és az alkalmazandó eljárásról és határidőkről.

(4)          Az e cikk szerint felmerülő minden költséget a felelős tenyésztő, tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet visel.

62. cikk Szankciók

A tagállamok meghatározzák az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és meghozzák a végrehajtásuk biztosításához szükséges valamennyi intézkedést. A meghatározott szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok legkésőbb a 74. cikk második bekezdésében meghatározott határidőig tájékoztatják a Bizottságot ezekről a rendelkezésekről, és haladéktalanul értesítik az őket érintő későbbi módosításokról.

X. FEJEZET A Bizottság általi ellenőrzések

1. szakasz Bizottsági ellenőrzések a tagállamokban

63. cikk Bizottsági ellenőrzések a tagállamokban

(1)          A Bizottság szakértői ellenőrzéseket végeznek az egyes tagállamokban az alábbiak érdekében:

a)      az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok általános alkalmazásának ellenőrzése;

b)      a 46. cikkben említett nemzeti ellenőrzési rendszerek működésének és az azokat működtető illetékes hatóságoknak az ellenőrzése;

c)      az alábbiak vizsgálata és azokra vonatkozó információk gyűjtése:

i.        hatósági ellenőrzések és jogérvényesítési gyakorlatok;

ii.       az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok alkalmazása vagy végrehajtása során fellépő jelentős vagy rendszeres problémák;

iii.      felmerülő problémák vagy új fejlemények a tagállamokban.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott bizottsági ellenőrzéseket a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködésben kell megszervezni és tartalmazhatnak a hatósági ellenőrzéseket végrehajtó illetékes hatóságok személyzetével együttműködésben lefolytatott helyszíni ellenőrzéseket.

(3)          A tagállamok szakértői segítséget nyújthatnak a Bizottság szakértőinek.

A Bizottság szakértőit kísérő nemzeti szakértők ugyanolyan hozzáférési jogokkal rendelkeznek mint a Bizottság szakértői.

64. cikk Jelentések a Bizottság tagállamokban lefolytatott ellenőrzéseiről

(1)          A Bizottság:

a)      elkészíti a Bizottság által végzett fenti ellenőrzések megállapításaira vonatkozó jelentés tervezetének másolatát, és véleményezésre elküldi annak a tagállamnak, ahol a Bizottság a 63. cikk (1) bekezdésének megfelelően ellenőrzéseket végzett;

b)      elkészíti a Bizottság által végzett fenti ellenőrzések megállapításaira vonatkozó végleges jelentést, figyelembe véve a tagállamnak az a) pontban említett észrevételeit;

c)      közzéteszi az a) és b) pontban meghatározott végleges jelentést és a tagállam észrevételeit.

(2)          Adott esetben a Bizottság a tagállamok által meghozandó korrekciós és megelőző intézkedéseket javasolhat az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott végleges jelentésében, amelyek célja a Bizottság 63. cikk (1) bekezdésének megfelelően végzett ellenőrzései során azonosított konkrét vagy rendszeres hiányosságok kezelése.

65. cikk A tagállamok kötelezettségei a Bizottság ellenőrzései tekintetében

(1)          A Bizottságnak a 63. cikk (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzéseinek lefolytatása során a Bizottság támogatása érdekében a tagállamok:

a)      megadják a szükséges segítséget, dokumentációt és egyéb technikai támogatást, amelyet a Bizottság szakértői kérnek annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen el tudják végezni a Bizottság ellenőrzéseit;

b)      biztosítják, hogy a Bizottság szakértői bejuthassanak valamennyi helyszínre vagy azok részeire, és hozzáférhessenek a Bizottság ellenőrzéseinek lefolytatásához szükséges információkhoz, beleértve a számítógépes rendszereket.

(2)          A tagállamok megfelelő nyomon követési intézkedéseket hoznak a 64. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott végleges jelentésben megállapított ajánlások tükrében az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok betartásának biztosítása érdekében.

66. cikk A tagállami ellenőrzési rendszer súlyos hibája

(1)          Ha a Bizottság valamely tagállami ellenőrzési rendszer súlyos hibájára vonatkozó bizonyítékkal rendelkezik, és ez a hiba az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok széles körű megsértését eredményezheti, végrehajtási aktusok révén elfogad egy vagy több intézkedést az alábbi intézkedések közül, amelyek a hiba megszüntetéséig alkalmazandóak:

a)      a hatósági ellenőrzési rendszer hibája által érintett tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik kereskedelmének a megtiltása;

b)      a II. fejezetben meghatározottakon túlmenő különös feltételek a tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerése, a tenyésztési programok jóváhagyása vagy a tenyészállatok és szaporítóanyagaik kereskedelme tekintetében;

c)      egyéb megfelelő ideiglenes intézkedések.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket csak azután kell elfogadni, hogy az érintett tagállam kérésre nem orvosolta a helyzetet a Bizottság által megadott határidőn belül.

2. szakasz Bizottsági ellenőrzések harmadik országokban

67. cikk Bizottsági ellenőrzések harmadik országokban

(1)          A Bizottság szakértői bizottsági ellenőrzéseket végezhetnek harmadik országokban az alábbiak érdekében:

a)      annak ellenőrzése, hogy a tenyészállatok és szaporítóanyagaik tekintetében a harmadik ország jogszabályaiban meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok ugyanolyan garanciákat nyújtanak, mint az e rendeletben az Unió vonatkozásában meghatározott szabályok;

b)      annak ellenőrzése, hogy az érintett harmadik országban alkalmazott ellenőrzési rendszer biztosítani tudja, hogy a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba exportált szállítmányai megfelelnek az e rendelet VII. fejezetében megállapított, vonatkozó előírásoknak;

c)      információk gyűjtése azon ismétlődő esetek okainak tisztázása érdekében, amikor az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik nem felelnek meg az Unióba történő behozatalhoz előírt tenyésztéstechnikai és származástani feltételeknek, amelyek tekintetében a megfelelést indokolatlanul igazolták.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott bizottsági ellenőrzések különösen az alábbiakra vannak tekintettel:

a)      a tenyészállatok és szaporítóanyagaik tekintetében a harmadik ország tenyésztéstechnikai és származástani jogszabályai;

b)      a harmadik ország illetékes hatóságának szervezeti felépítése, hatásköre és függetlensége, az azt ellenőrző felügyelet, valamint az a) pontban meghatározott jogszabályok hatékony érvényesítéséhez rendelkezésére álló jogkör;

c)      a hatósági ellenőrzések végrehajtásában részt vevő személyzet képzése;

d)      a harmadik országban az illetékes hatóság rendelkezésére álló erőforrások;

e)      dokumentált ellenőrzési eljárások és prioritásokon alapuló ellenőrzési rendszerek megléte és működése;

f)       más harmadik országokból érkező tenyészállatok és szaporítóanyagaik hatósági ellenőrzésének mértéke és működése;

g)      a biztosítékok, amelyeket a harmadik ország nyújt az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályokban megállapított követelmények betartása vagy az azokkal egyenértékű követelmények tekintetében.

68. cikk A harmadik országokban végzett bizottsági ellenőrzések gyakorisága és megszervezése

(1)          A harmadik országokban végzett bizottsági ellenőrzések gyakoriságát az alábbiak alapján kell meghatározni:

a)      az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok;

b)      a harmadik országból az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik mennyisége és jellege;

c)      a Bizottság által már elvégzett hatósági ellenőrzések eredménye;

d)      a harmadik országból az Unióba behozott tenyészállatok és szaporítóanyagaik hatósági ellenőrzéseinek és a tagállamok illetékes hatóságai által elvégzett további hatósági ellenőrzéseknek az eredményei.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott bizottsági ellenőrzések hatékonyságának és eredményességének elősegítése érdekében a Bizottság azok elvégzése előtt kérheti a harmadik országtól az alábbiak biztosítását:

a)      a 37. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett információk;

b)      adott esetben az adott harmadik országban lefolytatott hatósági ellenőrzések írásos jegyzőkönyvei.

(3)          A Bizottság a tagállamokból származó szakértőket jelölhet ki saját szakértői támogatására az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzések során.

69. cikk A Bizottság jelentése a szakértői által harmadik országokban végzett ellenőrzésekről

(1)          Ha a 67. cikk (1) bekezdésének megfelelően bizottsági ellenőrzést folytattak le, a Bizottság:

a)      elkészíti és véleményezésre elküldi annak a harmadik országnak, ahol azokat lefolytatták, a bizottsági ellenőrzések megállapításaira vonatkozó jelentés tervezetének másolatát;

b)      elkészíti a szakértői által végzett bizottsági ellenőrzések megállapításaira vonatkozó végleges jelentést, figyelembe véve azon harmadik ország észrevételeit, ahol azokat lefolytatták;

c)      közzéteszi a végleges jelentést és azon harmadik ország észrevételeit, ahol azokat lefolytatták.

(2)          Adott esetben a Bizottság a harmadik ország által meghozandó korrekciós és megelőző intézkedéseket javasolhat az (1) bekezdésben meghatározott végleges jelentésében, amelyek célja a 67. cikk (1) bekezdésének megfelelően lefolytatott bizottsági ellenőrzések során a szakértői által azonosított konkrét vagy rendszeres hiányosságok kezelése.

70. cikk Különös intézkedések meghatározása tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatala tekintetében

(1)          Ha bizonyíték van arra, hogy az e rendeletben meghatározott tenyésztéstechnikai és származástani szabályok széles körű, súlyos megsértése állhat fenn, a Bizottság végrehajtási aktusok révén a szabályok megsértésének megszüntetéséhez szükséges különös intézkedéseket fogad el.

A fenti végrehajtási aktusokat a 72. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott különös intézkedések a Kombinált Nómenklatúrában szereplő kódokra történő hivatkozás révén meghatározzák a tenyészállatokat és szaporítóanyagaikat, és az alábbiakat foglalhatják magukban:

a)      az (1) bekezdésben említett szabályokat be nem tartó érintett harmadik országokból származó vagy onnan küldött tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unióba történő behozatalának megtiltása tenyésztéstechnikai okokból;

b)      annak előírása, hogy az (1) bekezdésben említett szabályokat be nem tartó érintett harmadik országokból származó vagy onnan küldött tenyészállatok és szaporítóanyagaik

i.        konkrét ellenőrzését elvégezzék az Unióba történő küldésük vagy behozataluk előtt;

ii.       hivatalos bizonyítvánnyal vagy más bizonyítékkal rendelkezzenek, amely tanúsítja, hogy a tenyészállatok vagy szaporítóanyagaik teljesítik az e rendelet VII. fejezetében vagy a 45. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott előírásokat;

c)      annak előírása, hogy a b) pont ii. alpontjában említett bizonyítékot meghatározott formátumban biztosítsák;

d)      az (1) bekezdésben említett szabályok be nem tartásának orvoslásához szükséges további intézkedések.

(3)          A (2) bekezdésben meghatározott különös intézkedések elfogadásakor figyelembe kell venni a következőket:

a)      a 67. cikk (2) bekezdésének megfelelően gyűjtött információk;

b)      az (1) bekezdésben említett szabályokat be nem tartó, érintett harmadik országok által biztosított tovább információk;

c)      szükség esetén a 67. cikk (1) bekezdésében meghatározott bizottsági ellenőrzések eredményei.

(4)          A Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet, és a helyzet alakulásától függően a 72. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően módosítja vagy hatályon kívül helyezi az elfogadott intézkedéseket.

XI. FEJEZET Felhatalmazás és végrehajtás

71. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1)          1. A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)          A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő naptól kezdődően, határozatlan időre felhatalmazást kap a 4. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (4) bekezdésében, a 19. cikk (4) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (1) bekezdésében, a 32. cikk (2) bekezdésében, a 33. cikk (3) bekezdésében, 35. cikk (1) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében, a 45. cikk (1) bekezdésében és az 52. cikk (1) bekezdésében említettek szerint jogi aktusok elfogadására.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács a 4. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (4) bekezdésében, a 19. cikk (4) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésében, a 24. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (1) bekezdésében, a 32. cikk (2) bekezdésében, a 33. cikk (3) bekezdésében, a 35. cikk (1) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében, a 45. cikk (1) bekezdésében és az 52. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt kihirdetését követő napon, illetve az ott megjelölt későbbi napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          A 4. cikk (3) bekezdésének, a 8. cikk (3) bekezdésének, a 17. cikk (4) bekezdésének, a 19. cikk (4) bekezdésének, a 20. cikk (2) bekezdésének, a 21. cikk (2) bekezdésének, a 23. cikk (4) bekezdésének, a 24. cikk (2) bekezdésének, a 28. cikk (1) bekezdésének, a 32. cikk (2) bekezdésének, a 33. cikk (3) bekezdésének, a 35. cikk (1) bekezdésének, a 39. cikk (2) bekezdésének, a 45. cikk (1) bekezdésének és az 52. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a jogi aktus ellen a Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítéstől számított két hónapon belül, vagy ha ezen időszak lejárta előtt mind az Európai Parlament, mind a Tanács értesítette a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

72. cikk Vizsgálóbizottsági eljárás

(1)          A Bizottságot a 77/505/EGK tanácsi határozat szerint létrehozott Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)          E bekezdésre történő hivatkozás esetében a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

Amennyiben a bizottság véleményét írásos eljárás révén kérik ki, az eljárást eredmény nélkül meg kell szüntetni, ha a vélemény megadására adott határidőn belül a bizottság elnöke úgy dönt, vagy a bizottság tagjai egyszerű szavazattöbbséggel azt kérik.

(3)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetében a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével összefüggésben értelmezett 8. cikke alkalmazandó.

XII. FEJEZET Záró rendelkezések

73. cikk Hatályon kívül helyezés

(1)          A 87/328/EGK, 88/661/EGK, 89/361/EGK, 90/118/EGK, 90/119/EGK, 90/427/EGK, 91/174/EGK, 94/28/EK és 2009/157/EK tanácsi irányelv és a 96/463/EK tanácsi határozat hatályát veszti.

(2)          A hatályon kívül helyezett irányelvekre és a hatályon kívül helyezett 96/463/EK határozatra történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a VII. mellékletben szereplő korrelációs táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

74. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet [éééé//hh/n]-tól alkalmazandó [date to be inserted: please insert the first day of the eighteen month following the date referred to in the first paragraph.]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                                                            a Tanács részéről

az elnök                                                                                                az elnök

I. MELLÉKLET

A II. fejezetben említett törzskönyveket vagy tenyésztési nyilvántartásokat létrehozó vagy vezető tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek

1. rész A 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek elismerésére vonatkozó általános előírások

A 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően történő elismeréshez egy törzskönyvet létrehozó vagy vezető tenyésztő szervezetnek vagy egy tenyésztési nyilvántartást létrehozó vagy vezető hibridtenyésztő szervezetnek a következőket kell teljesítenie:

1.           jogi személyiséggel rendelkezik annak a tagállamnak a jogszabályai szerint, ahol az elismerés iránti kérelmet benyújtották;

2.           jogilag és pénzügyileg független az illetékes hatóságtól;

3.           benyújtja az illetékes hatóság számára az alábbiakat igazoló dokumentumokat:

a)      rendelkezik elégséges szakképzett személyzettel, megfelelő eszközökkel és berendezésekkel a 8. cikk (1) bekezdése és adott esetben a 9. cikk szerint jóváhagyandó tenyésztési programja hatékony végrehajtásához;

b)      el tudja végezni vagy elvégzi a 8. cikk (1) bekezdése és adott esetben a 9. cikk szerint jóváhagyandó tenyésztési programjában szereplő tenyészállatok származásának nyilvántartásához szükséges ellenőrzéseket;

c)      rendelkezhet vagy rendelkezik tenyészállatok elegendően nagy állományával és elégséges számú tenyésztővel a tevékenység földrajzi területén, ahol a 8. cikk (1) bekezdése és adott esetben a 9. cikk szerint jóváhagyandó tenyésztési programját végrehajtják a fajta vagy a keresztezés javítása vagy a fajta megőrzése érdekében;

d)      létrehozhat és felhasználhat állatállomány teljesítményére vonatkozó adatokat,, amelyek a 8. cikk (1) bekezdése és adott esetben a 9. cikk szerint jóváhagyandó tenyésztési programjának végrehajtásához szükségesek;

e)      amennyiben a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet a tenyésztők tagságát írja elő, az alábbiakról rendelkező eljárásrendet fogadott el:

i.        egyenlő elbánás a tagsággal rendelkező vagy azt kérelmező tenyésztőkkel szemben, akik a tenyészállataikat az azon a földrajzi területen belül elhelyezkedő gazdaságban tartják, ahol a jóváhagyott tenyésztési programot végrehajtják;

ii.       azon, tagsággal rendelkező tenyésztők kérésére nyújtott bizonyos szolgáltatások, akik a tenyészállataikat elviszik az azon a földrajzi területen kívül levő gazdaságba, ahol a jóváhagyott tenyésztési programot végrehajtják;

f)       eljárásrendet fogadott el a tenyésztőkkel fennálló viták rendezésére, amelyek a tenyészállatok teljesítményvizsgálatából és genetikai értékeléséből, a tenyészértékek szerinti osztályokba sorolásból és a tenyészállatok szaporítóanyagai tenyésztés céljából történő engedélyezéséből, gyűjtéséből és felhasználásából erednek.

2. rész A 8. cikk (1) bekezdésében és a 9. cikkben meghatározott tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek által végrehajtott tenyésztési programok jóváhagyására vonatkozó általános követelmények

1.           Tenyésztési programja jóváhagyásának a megszerzéséhez a tenyésztő szervezetnek vagy hibridtenyésztő szervezetnek az alábbi információkat kell benyújtania az illetékes hatóságnak a 8. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk szerint:

a)      a törzskönyvben vagy tenyésztési nyilvántartásban szereplő fajta vagy – hibrid tenyészsertések esetében – a keresztezés neve és részletes jellemzői a többi törzskönyvben vagy tenyésztési nyilvántartásban bejegyzett vagy nyilvántartott hasonló tenyészállatokkal való összetévesztés megelőzése érdekében;

b)      az egyes tenyészállatok azonosítására szolgáló rendszer, amely biztosítja, hogy a tenyészállatokat csak akkor jegyzik be egy törzskönyvbe vagy tenyésztési nyilvántartásba, ha azokat legalább az érintett állatfajták azonosítására és regisztrációjára vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályok szerint azonosították;

c)      a törzskönyvekbe bejegyzett vagy regisztrált és bejegyzésre jogosult fajtatiszta tenyészállatok vagy tenyésztési nyilvántartásba vett hibrid tenyészsertések származásának nyilvántartására szolgáló rendszer;

d)      a tenyésztési program célkitűzései és a tenyészállatok kiválasztására vonatkozó részletes értékelési kritériumok, amelyeknek egy új fajtára vonatkozó törzskönyv létrehozása esetében tartalmazniuk kell az új fajta létrehozását igazoló részletes körülményeket;

e)      a teljesítményvizsgálat eredményeinek létrehozása, nyilvántartása, közlése és felhasználása, valamint – amennyiben a 27. cikknek megfelelően ez szükséges – genetikai értékelés elvégzése céljából annak érdekében használt rendszerek, hogy felbecsüljék a tenyészállatok genetikai értékét a fajta javítása, kiválasztása vagy megőrzése vagy a keresztezés javítása céljából;

f)       a törzskönyv főtörzskönyvi része osztályokra bontásának részletes szabályai, amennyiben különböző kritériumok vagy eljárások léteznek a törzskönyvbe bejegyzett fajtatiszta tenyészállatok tenyészérték szerinti osztályokba sorolására;

g)      amennyiben szükséges, a más törzskönyvbe már felvett leszármazás törzskönyvekbe történő felvételére szolgáló rendszerek.

2.           A tenyésztő szervezetek és hibridtenyésztő szervezetek átlátható módon, időben tájékoztatják az illetékes hatóságot, a tagjaikat, valamint a 10. cikk (2) bekezdésében említett tenyésztőket az 1. pontban említett információk változásairól.

3. rész Lófélék fajtatiszta tenyészállatai törzskönyvét létrehozó vagy vezető tenyésztő szervezetekre vonatkozó egyedi követelmények

1.           A lófélék fajtatiszta tenyészállataira a 2. rész 1. pontjában meghatározottak mellett az alábbi egyedi követelmények vonatkoznak:

a)      Egy tenyésztő szervezet bejelentheti az illetékes hatóságnak, hogy az általa létrehozott törzskönyv a tenyésztési programjában szereplő fajta eredetét nyilvántartó törzskönyv, amennyiben a tenyésztő szervezet:

i.        múltbeli nyilvántartással rendelkezik arról, hogy a 2. rész 1. pontjában meghatározott szabályokat létrehozta és közzétette;

ii.       bizonyítja, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelem idején egyetlen más ismert, ugyanabban a tagállamban, egy másik tagállamban vagy egy harmadik országban elismert tenyésztő szervezet sem, amely ugyanazon fajta vonatkozásában törzskönyvet hozott létre, és amely a 2. rész 1. pontjában meghatározott szabályokat megállapította és közzétette;

iii.      szorosan együttműködik a b) pontban említett tenyésztő szervezetekkel, különösen a 2. rész 2. pontjában meghatározott általános követelmények céljából;

iv.      szükség esetén létrehozott a magatartási kódexét érintő megkülönböztetésmentességi szabályokat az azonos fajtára vonatkozóan olyan tenyésztő szervezetek által létrehozott törzskönyvek tekintetében, amelyeket nem tartanak nyilván a 37. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

b)      Egy tenyésztő szervezet bejelentheti az illetékes hatóságnak, hogy az általa létrehozott törzskönyv a tenyésztési programjában szereplő fajta kapcsolódó méneskönyve, amennyiben:

i.        a tenyésztési programjában szerepelnek az a) pontban említett, ugyanannak a fajtának az eredetére vonatkozó törzskönyvet vezető tenyésztő szervezet által létrehozott szabályok;

ii.       az i. pontban említett szabályok alkalmazására vonatkozó információkat és azok forrását közzétette;

iii.      megfelelő mechanizmusokat alkalmaz, és vállalja, hogy időben módosítja a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjára vonatkozó szabályokat az a) pontban említett, a fajta eredetére vonatkozó törzskönyvet vezető tenyésztő szervezet által létrehozott szabályok módosításainak megfelelően.

2.           Az alábbi eltérések alkalmazandók a lófélék fajtatiszta tenyészállataira:

a)      Az 1. rész 3.e) pontjának i. alpontjától eltérve, amennyiben egy, a VI. mellékletben leírt, az Unió területén lévő fajta tekintetében több tenyésztő szervezet létezik, amelyek az adott fajtára vonatkozó törzskönyveket vezetnek, és a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően jóváhagyott tenyésztési programjuk lefedi az érintett terület egészét, a fenti tenyésztő szervezetek által létrehozott, a fenti rész 3.e) pontjának i. alpontjában említett szabályok:

i.        rendelkezhetnek arról, hogy az adott fajta esetében a lófélék fajtatiszta tenyészállatainak az Unió területének meghatározott részén kell születniük ahhoz, hogy az adott fajta törzskönyvébe a születés bejelentése céljából bejegyzésre kerüljenek;

ii.       biztosítaniuk kell, hogy az i. alpontban meghatározott korlátozás ne kerüljön alkalmazásra az adott fajta törzskönyvbe történő bejegyzésére, ha az szaporítási célokból történik.

b)      Az e rész 1.a) pontjától eltérve, amennyiben a 2. rész 1.d) pontjában említett szabályokat kizárólag egy globális szinten működő nemzetközi szervezet hozza létre, és nincs olyan tenyésztő szervezet egy tagállamban vagy harmadik országbeli állattenyésztő szervezet egy harmadik országban, amely az adott fajta származására vonatkozó törzskönyvet vezeti, valamely tagállam illetékes hatósága elismeri az adott fajta eredetét nyilvántartó méneskönyvet vezető tenyésztő szervezeteket, amennyiben a 2. rész 1.d) pontjában említett, az adott szervezet által létrehozott szabályokat:

i.        az adott tenyésztő szervezet a 4. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóságnak ellenőrzési célokra rendelkezésre bocsátja;

ii.       tartalmazza a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően jóváhagyott tenyésztési program, amelyet az adott tenyésztő szervezet végrehajtott.

c)      Az e rész 1.b) pontjától eltérve, kapcsolódó méneskönyvet vezető tenyésztő szervezet létrehozhat további, tenyészérték szerinti osztályokat, amennyiben az adott fajta eredetét nyilvántartó törzskönyv főtörzskönyvi részének osztályaiba bejegyzett lófélék fajtatiszta tenyészállatai bejegyezhetők a kapcsolódó méneskönyv főtörzskönyvi részének megfelelő osztályaiba.

II. MELLÉKLET

törzskönyvekbe történő bejegyzés és tenyésztési nyilvántartásokba vétel A IV. fejezetnek megfelelően

1. rész Fajtatiszta tenyészállatok bejegyzése a törzskönyvbe

I. fejezet Főtörzskönyvi rész

1.           A tenyésztő kérésére a tenyésztő szervezet a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejegyzi vagy bejegyzésre regisztrálja a törzskönyv főtörzskönyvi részébe azt a fajtatiszta tenyészállatot, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a)      teljesíti az alábbi pontokban meghatározott származási kritériumokat:

i.        a 2. cikk i) pontja i. alpontjában a szarvasmarhafélék (Bos taurus és Bubalus bubalis), sertésfélék (Sus scrofa), juhfélék (Ovis aries) és kecskefélék (Capra hircus) fajtatiszta tenyészállatai esetében;

ii.       a 2. cikk i) pontja ii. alpontjában a lófélék (Equus caballus és Equus asinus) fajtatiszta tenyészállatai esetében;

ii.       a 35. cikk (1) bekezdése és a 45. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a 2. cikk i) pontjának iii. alpontjában említett, más fajba tartozó fajtatiszta tenyészállatok esetében;

b)      a származását a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programnak megfelelően a törzskönyvben meghatározott szabályok szerint megállapították;

c)      születése után azonosították az érintett fajtára vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályok és a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerinti jóváhagyott tenyésztési programban meghatározott szabályok szerint, amelyek előírják a lófélék fajtatiszta tenyészállatai esetében a szopós csikóként történő azonosítást és legalább egy fedezési igazolást.

d)      ahol ez szükséges, a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiállított származásigazolás kíséri.

2.           Az 1.a) pont ii. alpontjától eltérve, a lófélék fajtatiszta tenyészállataival keresztezést végző tenyésztő szervezet bejegyezhet a törzskönyve főtörzskönyvi részébe egy fajtatiszta tenyészlovat, amelyet bejegyeztek egy eltérő fajta törzskönyvének főtörzskönyvi részébe, amennyiben az adott másik fajta és az ilyen fajtatiszta tenyészállatok engedélyezésének a kritériumai említésre kerültek a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programban.

3.           A tenyésztő szervezetnek, amely törzskönyvébe olyan fajtatiszta tenyészlovat jegyez be, amelyet egy másik tagállamban egy tenyésztő szervezet által létrehozott törzskönyvbe már bejegyeztek, az adott fajtatiszta tenyészállatot az életszáma alapján és – amennyiben a két érintett tenyésztő szervezet nem állapodott meg eltérésről – ugyanazon névvel kell bejegyeznie, az érintett fajtára vonatkozó nemzetközi megállapodások szerinti utalással a születési ország kódjára.

II. fejezet Fajtatiszta tenyészállatok újonnan létrehozott törzskönyveire vonatkozó eltérések

1.           Amikor egy tenyésztő szervezetet a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismernek egy olyan fajtára vonatkozó törzskönyv létrehozása tekintetében, amelynek egy tagállamban még nincs törzskönyve, az illetékes hatóság az I. fejezet 1.a) pontjától eltérve engedélyezheti fajtatiszta tenyészállatok vagy különböző fajtájú fajtatiszta tenyészállatok utódai közvetlen bejegyzését az adott, újonnan létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi részébe, amennyiben:

a)      a 8. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk szerint jóváhagyandó tenyésztési program az új törzskönyv tekintetében meghatároz egy létrehozási időtávot, amely megfelel az érintett fajta generációs intervallumának;

b)      hivatkozás történik azokra a meglevő törzskönyvekre, amelyekbe a fajtatiszta tenyészállatokat vagy szüleiket születésük után először bejegyezték, az adott törzskönyv eredeti regisztrációs számával együtt;

c)      a tenyészállatokat bejegyzik a főtörzskönyvi részbe és adott esetben a megfelelő osztályba a 8. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk szerint jóváhagyandó tenyésztési programban meghatározott szabályok szerint.

2.           Az 1.a) pontban említett létrehozási időtáv végéig az illetékes hatóság végrehajtja az 50. cikkben meghatározott hatósági ellenőrzéseket.

III. fejezet Kiegészítő részek

1.           Egy törzskönyvet vezető tenyésztő szervezet dönthet úgy, hogy egy szarvasmarha, sertés, juh, kecske vagy ló, amely nem teljesíti az I. fejezet 1. pontjában meghatározott feltételeket, bejegyezhető az adott törzskönyv kiegészítő részébe, amelyet a 20. cikk (1) bekezdésének megfelelően hoztak létre, amennyiben az állat teljesíti az alábbi feltételeket:

a)      az érintett fajtára vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak és a tenyésztő szervezet által az adott törzskönyvre vonatkozóan létrehozott szabályoknak megfelelően azonosították;

b)      a tenyésztő szervezet megítélése szerint megfelel az adott fajtára vonatkozó, az I. melléklet 2. része 1.a) pontjában említett jellemzőknek;

c)      legalább olyan teljesítményt nyújt, amelyet a tenyésztő szervezet által az adott törzskönyvre vonatkozóan létrehozott szabályok meghatároznak a tulajdonságok teljesítése tekintetében, amelyekre vonatkozóan a főtörzskönyvi részbe bejegyzett adott fajtájú tenyészállatokat a III. mellékletnek megfelelően vizsgálják.

2.           A tenyésztő szervezet alkalmazhat eltérő előírásokat az 1.b) pontban említett fajtajellemzőknek való megfelelés vagy az 1.c) pontban említett teljesítmény tekintetében attól függően, hogy az állat:

a)      a fajtához tartozik-e, habár nem ismert az eredete; vagy

b)      a tenyésztő szervezet által jóváhagyott keresztezési program révén jött létre.

3.           A tenyésztő szervezetek nem tagadhatják meg egy olyan nőivarú szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske I. fejezetben meghatározott feltételek szerinti bejegyzését az általuk létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi részébe, amely fajtatisztának tekinthető az alábbi feltételekkel:

a)      az anyját és anyai nagyanyját bejegyezték ugyanazon fajta törzskönyvének kiegészítő részébe az 1. pontban meghatározottak szerint;

b)      az apját és két nagyapját bejegyezték ugyanazon fajta törzskönyvének főtörzskönyvi részébe.

4.           A lófélék fajtatiszta tenyészállatai számára törzskönyvet létrehozott tenyésztő szervezetek a 8. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjukban meghatározzák a kiegészítő részben nyilvántartott hímivarú és nőivarú tenyészállatok főtörzskönyvi részbe történő bejegyzésének feltételeit.

Nőivarú fajtatiszta lófélék esetében ezek a feltételek nem lehetnek szigorúbbak, mint az e fejezet 3.a) és b) pontjában meghatározott feltételek.

2. rész Hibrid tenyészsertések tenyésztési nyilvántartásokba vétele

1.           Egy tenyésztő kérésére a 4. cikk (2) bekezdése szerint elismert hibridtenyésztő szervezet a tenyésztési nyilvántartásába felveszi az ugyanazon keresztezésbe tartozó hibrid tenyészsertést, amelynek:

a)      születés utáni azonosítása az érintett fajtára vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak és az adott tenyésztési nyilvántartás szabályainak megfelelően történt;

b)      származását annak a tenyésztési nyilvántartásnak szabályai szerint állapították meg, amelyben az állatot nyilván fogják tartani.

c)      ahol ez szükséges, a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiállított származásigazolás kíséri.

2.           A hibridtenyésztő szervezetek nem tagadhatják meg olyan hibrid tenyészsertések felvételét a tenyésztési nyilvántartásaikba, amelyeket az 1. pontnak megfelelően felvett egy ugyanazon keresztezésre vonatkozó tenyésztési nyilvántartásba egy, a 4. cikk (2) bekezdése szerint ugyanabban vagy egy másik tagállamban elismert hibridtenyésztő szervezet.

III. MELLÉKLET

Teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés AZ V. FEJEZET szerint

1. rész Szarvasmarhafélék

I. fejezet Teljesítményvizsgálat

A tenyésztő szervezetek teljesítményvizsgálatot végzenek a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai genetikai értékének megállapítása érdekében az ebben a fejezetben meghatározott módszerek egyikének vagy több módszer együttesének alkalmazásával.

A teljesítményvizsgálatot a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont által meghatározott szabályok és előírások szerint kell elvégezni a Nemzetközi Állatnyilvántartási Bizottsággal (ICAR) együttműködésben.

1. szakasz Hústermelési tulajdonság

1.           Egy tenyészállat vagy ivadéka (a továbbiakban: a vizsgált állatok) vizsgálóállomáson történő sajátteljesítmény-vizsgálatakor az alábbi információkat kell megadni:

a)      a vizsgálati módszer és a vizsgált állatok száma;

b)      a vizsgálati jegyzőkönyv az alábbi adatokat tartalmazza:

i.        a vizsgált állatok vizsgálóállomásra való befogadásának a feltételei;

ii.       a vizsgált állatokon végzett vizsgálatok korábbi eredményei, adott esetben ideértve a vizsgált állatok üzemi teljesítményét;

iii.      a vizsgált állatok tulajdonosának személyazonossága;

iv.      a vizsgálóállomásra bekerülő vizsgált állatok legmagasabb életkora és az állomáson ezzel egyidejűleg jelen lévő állatok életkortartománya;

v.       az állomáson az alkalmazkodási idő hossza és a vizsgálati időtartamok;

vi.      a vizsgálat során alkalmazott étrend típusa és takarmányozási rendszer;

c)      a vizsgálat során rögzítendő tulajdonságok: súlygyarapodás és izmoltság (húsforma) valamint esetlegesen más olyan tulajdonságok, mint a takarmányértékesítés és vágóérték.

2.           Helyszíni vizsgálat (gazdaságban)

A vizsgálati módszert és a vizsgálati eredmények validálásának módszerét a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott kijelölt intézet határozza meg.

A vizsgálat során rögzítendő tulajdonságok: élősúly és életkor, valamint esetlegesen más olyan tulajdonságok, mint a húsforma.

3.           Vizsgálat gazdaságban, értékesítési pontokon és vágáskor keletkezett felmérési adatok alapján

A tenyésztő szervezet nyilvántartja, amennyiben rendelkezésre áll, az élősúlyt, a vágósúlyt, az értékesítési árakat, a húsossági osztályt, figyelembe véve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 42. cikkében megállapított, a hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket, a hús minőségét és más hústermelési tulajdonságokat.

2. szakasz Tejtermelési tulajdonságok

A tenyésztő szervezetek a tejtermelési adatokat a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott szabályok és normák szerint nyilvántartják.

3. szakasz Nem termeléssel kapcsolatos tulajdonságok

1.           Amennyiben a tenyésztő szervezetek a genetikai értékelés során termékenységet, borjazási alkalmasságot és élettartamot is vizsgálnak, ezeket a tulajdonságokat a vissza nem ivarzók aránya vagy más megtermékenyítési adatok, a borjazási pontszám, a szaporodási élettartam hossza és a kiselejtezési kor alapján kell értékelni.

2.           A genetikai értékelés során a temperamentumot, a morfológiai minősítési adatokat és a betegségekkel szembeni rezisztenciát csak akkor kell figyelembe venni, ha az adatokat a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott kijelölt intézet által jóváhagyott nyilvántartási rendszer alapján állították elő.

II. fejezet Genetikai értékelés

1.           A tenyészállatok genetikai értékelését a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott kijelölt intézet végzi, és a 8. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programban meghatározott kiválasztási célkitűzéseknek megfelelően az alábbi teljesítményjellemzőket tartalmazza.

a)      tejhasznú tenyészállatok tejtermelési jellemzői;

b)      húshasznú tenyészállatok hústermelési tulajdonságai;

c)      kettős céllal tartott fajták tejtermelési és hústermelési tulajdonságai.

2.           A genetikai értékelés tartalmazza az 1. fejezet 3. szakaszában említett, nem termeléssel kapcsolatos tulajdonságokat azon fajták esetében, amelyeknél ezeket a jellemzőket a tenyésztő szervezetek a 8. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programjuknak megfelelően nyilvántartják.

Egy adott tenyészállat tenyészértékét az adott állat saját és/vagy oldalági rokonai teljesítményvizsgálati eredményei alapján számítják ki, és a tenyészérték megbízhatósága javítható genomra vonatkozó információk használatával vagy a 31. cikk (1) bekezdésében említett uniós referenciaközpont által validált más módszer alapján.

3.           A genetikai értékelés során alkalmazott statisztikai módszereknek meg kell felelniük a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott szabályoknak és előírásoknak, és biztosítaniuk kell a fő környezeti tényezők és adatstruktúra hatásaitól mentes genetikai értékelést.

A genetikai értékelés megbízhatóságát determinációs együtthatóként kell mérni a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott szabályok és előírások szerint. Az értékelés eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor fel kell tüntetni a megbízhatóságot, valamint az értékelés dátumát.

4.           A tenyészállat tenyésztő szervezet által meghatározott genetikai sajátosságait és genetikai hibáit nyilvánosságra kell hozni.

5.           A mesterséges megtermékenyítésnél alkalmazott bikákat – a kihalással fenyegetett fajták kivételével – a 6. vagy 7. pontban leírt kötelező jellemzőkre kiterjedő genetikai értékelésnek kell alávetni. Ezeket a tenyészértékeket a tenyésztő szervezetnek nyilvánosságra kell hoznia.

A tenyésztő szervezetnek a mesterséges megtermékenyítésnél alkalmazott bikák más rendelkezésre álló tenyészértékeit is nyilvánosságra kell hoznia.

6.           A mesterséges megtermékenyítésnél alkalmazott bikák tejtermelési jellemzőkre vonatkozó genetikai értékelésének az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)      tejhozam, valamint a tejzsír- és a proteintartalom;

b)      egyéb rendelkezésre álló lényeges termelési és nem termelési tulajdonságok.

A tejhasznú fajták mesterséges megtermékenyítésre használt bikáin végrehajtott genetikai értékelés minimális megbízhatóságának a tejhozamra, valamint a tejzsírra és a proteintartalomra vonatkozó jellemzők tekintetében legalább 0,5-nek kell lennie a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott, fő termelési jellemzők értékelésére vonatkozó szabályok és előírások szerint, figyelembe véve az ivadékokról és oldalági rokonokról rendelkezésre álló információkat.

A genomikusan értékelt fiatal bikákat, ivadékokra vonatkozó teljesítményadatok hiányában mesterséges megtermékenyítésre alkalmasnak kell tekinteni, ha genomikus értékelésüket a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott szabályok és előírások szerint validálták.

7.           A mesterséges megtermékenyítésnél alkalmazott bikák hústermelési tulajdonságokra vonatkozó genetikai értékelését az alábbi vizsgálati módszerek egyikével kell elvégezni:

a)      központi sajátteljesítmény-vizsgálat;

b)      központi vagy speciális egységben végzett ivadék- és/vagy oldalágirokon-vizsgálat;

c)      ivadékok vagy oldalági rokonok üzemi teljesítményvizsgálata olyan módon, hogy az utódokat elosztják a regisztrált állományok között a bikák érvényes összehasonlításának lehetővé tétele érdekében;

d)      ivadékok vagy oldalági rokonok üzemi teljesítményvizsgálata gazdaságokban, aukciós vásárokon vagy vágóhidakon gyűjtött adatok alapján olyan módon, hogy lehetséges legyen a bikák érvényes összehasonlítása;

e)      genomikus értékelés vagy más módszer, ideértve e módszerek kombinált alkalmazását, amelyet a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott szabályok és előírások szerint validáltak.

Ha a hasított testsúlyt és adott esetben a húsminőségi, hízékonysági és borjazási képességi jellemzőket nyilvántartják, e jellemzőket minden más lényeges jellemzővel szerepeltetni kell a bika genetikai értékelésében.

A 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott, fő termelési jellemzők értékelésére vonatkozó szabályok és előírások szerint a húshasznú fajták mesterséges megtermékenyítésre használt bikáin végrehajtott genetikai értékelés minimális megbízhatóságának a súlygyarapodási és az izmoltsági (húsforma) jellemzőkre legalább 0,5-nek kell lennie.

A genomikus tenyészértékek számításakor ezeket az értékeket a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott megfelelő uniós referenciaközpont által az ICAR-ral együttműködésben létrehozott szabályok és előírások szerint kell validálni.

Ezeket az értékeket rendszeres időközönként, valamint abban az esetben, ha jelentős változás történt a genomikus értékelésben, a hagyományos értékelésben vagy a referencia állományban, újra validálni kell,.

2. rész Sertésfélék

I. fejezet Teljesítményvizsgálat

1.           Teljesítményvizsgálat vizsgálóállomáson

Egy tenyészállat vagy ivadéka (a továbbiakban: a vizsgált állatok) vizsgálóállomáson történő teljesítményvizsgálatakor az alábbi információkat kell megadni:

a)      a tenyésztő szervezet, a hibridtenyésztő szervezet vagy a vizsgálóállomásért felelős illetékes hatóság neve;

b)      a vizsgálati módszer és a vizsgált állatok száma;

c)      a vizsgálati jegyzőkönyv, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

i.        a vizsgált állatok vizsgálóállomásra való befogadásának feltételei;

ii.       a vizsgálóállomásra bekerülő vizsgált állatok legmagasabb életkora és az állomáson ezzel egyidejűleg jelen lévő állatok életkortartománya;

iii.      a vizsgálati idő hossza a vizsgálóállomáson;

iv.      a vizsgálat során alkalmazott étrend típusa és takarmányozási rendszer;

v.       sajátteljesítmény-vizsgálat esetében a vizsgált állatok tulajdonosának a személyazonossága;

d)      a nyilvántartott tulajdonságok, amelyek tartalmazzák a testtömeget, a takarmányértékesítést és a testfelépítés értékelését, valamint esetlegesen további lényeges adatokat;

e)      a genetikai tenyészértékek értékelésére alkalmazott módszer, amelyet tenyészértékként vagy az egyes jellemzők tekintetében egykorú állatok összehasonlításával kell megadni, és amelynek az általánosan alkalmazott tenyésztéstechnikai elvek szerint tudományosan elfogadhatónak kell lennie.

2.           Teljesítményvizsgálat gazdaságban

Ha a teljesítményvizsgálatot egy gazdaságban végzik el, a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet biztosítja, hogy a vizsgálat végén a tenyészértéket az általánosan alkalmazott tenyésztéstechnikai elvek alapján ki lehessen számítani, figyelembe véve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 42. cikkében megállapított, a hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket.

II. fejezet Genetikai értékelés

1.           Ivadék vagy oldalági rokonok vizsgálata

a)      a tenyészállat genetikai tenyészértékét megfelelő számú ivadéka vagy oldalági rokonai minőségi jellemzőinek értékelése útján kell kiszámítani a termelési jellemzők tekintetében:

i.        a vizsgálati módszer részletes leírását meg kell adni, vagy hivatkozni kell rá;

ii.       az ivadék vagy oldalági rokonok nem kezelhetők szelektíven;

iii.      három típusú ivadék- vagy oldalágirokon-vizsgálatot kell elismerni:

– ivadék vagy oldalági rokonok központi vizsgálata vizsgálóállomáson;

– ivadék vagy oldalági rokon tervezett vizsgálata gazdaságban, amennyiben az ivadékot vagy oldalági rokonokat úgy osztották el az állományok között, hogy az a tenyészállatok érvényes összehasonlítását lehetővé tette;

– azonosított ivadékra vagy oldalági rokon esetében a hasított testre vonatkozóan gyűjtött adatok;

b)      az ivadékot vagy oldalági rokonokat elfogulatlanul kell kiválasztani. Minden lényeges adatot fel kell használni a tenyészállatok tenyészértékbecslésére. A tenyészérték meghatározása során megfelelő eljárásokkal ki kell szűrni a genetikai tenyészértékeken kívüli hatásokat;

c)      meg kell adni a nyilvántartott jellemzőket, mint a súlygyarapodás, a takarmányértékesítés, a hasított test minősége, a szaporodási jellemzők, a termékenység, a szaporaság, az ivadék vagy az oldalági rokonok életképessége vagy más lényeges adatok;

d)      a genetikai tenyészérték értékelésére alkalmazott módszernek az általánosan alkalmazott tenyésztéstechnikai elvek szerint tudományosan elfogadhatónak kell lennie.

2.           Egykorú állatok vizsgálata hibrid tenyészsertések esetében

Ha a hibrid tenyészsertéseket vagy szaporítóanyagaikat kísérő származásigazoláson teljesítményre vonatkozó adatok vagy genetikai értékek szerepelnek, az 1. pont a), b), c) és d) alpontjaiban meghatározott ivadékra vagy oldalági rokonokra vonatkozó feltételek megfelelő módosításokkal érvényesek a hibrid tenyészsertések hibrid fajtavonalán lévő egykorú állatokra is.

3. rész Juhfélék és kecskefélék

I. fejezet Teljesítményvizsgálat

1.           Teljesítményvizsgálat állomáson

a)      A genetikai tenyészérték értékelésére alkalmazott módszernek az általánosan alkalmazott tenyésztéstechnikai elvek szerint tudományosan elfogadhatónak kell lennie. A vizsgált tenyészállatok genetikai tenyészértékét tenyészértékként vagy az egyes jellemzők tekintetében egykorú állatok összehasonlításával kell megadni.

b)      Az alábbi adatokat kell egyértelműen megadni:

i.        az állomásra való befogadás feltételei;

ii.       a fiatal tenyészállatok legmagasabb életkora vagy maximális súlya a vizsgálat kezdetekor és az állatok száma;

iii.      az állomáson töltött vizsgálati idő hossza vagy a végső súly;

iv.      a vizsgálat során alkalmazott étrend típusa és takarmányozási rendszer.

2.           Teljesítményvizsgálat gazdaságban

Ha a teljesítményvizsgálatot gazdaságban végzik el, a tenyésztő szervezet biztosítja, hogy a vizsgálat végén a tenyészértéket az általánosan alkalmazott tenyésztéstechnikai elvek alapján ki lehessen számítani, figyelembe véve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 42. cikkében megállapított, a hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket.

3.           Nőivarú állatok tejnyilvántartását és a tejtermelési tulajdonságokkal kapcsolatos genetikai tenyészértékének értékelését a következőképpen kell végezni:

a)      meg kell adni az ICAR által jóváhagyott elveknek megfelelően nyilvántartott tulajdonságokat, így a tejtermelést, tejösszetételt vagy más lényeges adatokat;

b)      a nőivarú állatok genetikai tenyészértéke meghatározására alkalmazott tejnyilvántartások:

i.        olyan időszakra vonatkoznak, amely megfelel az ICAR által a tejtermelő állatok termelékenységének a nyilvántartása céljára meghatározott előírásoknak;

ii.      a lényeges környezeti hatásoknak megfelelően módosítandók.

II. fejezet Genetikai értékelés

A tenyészállat genetikai tenyészértékét a megfelelő számú ivadéka és adott esetben oldalági rokonai minőségi jellemzőinek az értékelése révén kell kiszámítani az alábbiak szerint:

a)           a hústermelési tulajdonságokkal kapcsolatban

i.       a vizsgálati módszer részletes leírását meg kell adni vagy hivatkozni kell rá;

ii.      az ivadékot vagy oldalági rokonokat egyenlő módon kell kezelni;

iii.     három típusú ivadék- vagy oldalágirokon-vizsgálatot kell elismerni:

– ivadék vagy oldalági rokonok központi vizsgálata vizsgálóállomáson;

– ivadék vagy oldalági rokon tervezett vizsgálata gazdaságban, amennyiben az ivadékot vagy oldalági rokonokat úgy osztották el az állományok között, hogy az a tenyészállatok érvényes összehasonlítását lehetővé tette;

– azonosított ivadék vagy oldalági rokon esetében a hasított testről gyűjtött adatok;

b)           a tejtermelési tulajdonságokkal kapcsolatban

i.       a vizsgálat felépítését meg kell adni;

ii.      a nőivarú állatok nem kezelhetők szelektíven;

iii.     a tejtermelést és tejösszetételt figyelembe kell venni a genetikai tenyészérték kiszámításánál;

c)           az ivadékot vagy oldalági rokonokat elfogulatlanul kell kiválasztani. Minden lényeges adatot fel kell használni a tenyészállatok genetikai jellemzőinek az értékelésére. A tenyészérték meghatározása során megfelelő eljárásokkal ki kell szűrni a genetikai tenyészértékeken kívüli hatásokat;

d)           meg kell adni a nyilvántartott tulajdonságokat, mint a súlygyarapodás, takarmányértékesítés, a hasított test minősége, figyelembe véve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 42. cikkében megállapított, a hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket, a tejtermelés, a tejösszetétel, a gyapjútermelés minősége, a szaporodási jellemzők, a termékenység, a szaporaság, az ivadék vagy az oldalági rokonok életképessége vagy más lényeges adatok;

e)           a genetikai tenyészérték értékelésére alkalmazott módszernek az általánosan alkalmazott tenyésztéstechnikai elvek szerint tudományosan elfogadhatónak kell lennie.

IV. MELLÉKLET

Uniós referenciaközpontok

(1)          A 31. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt uniós referenciaközpontoknak rendelkezniük kell a következőkkel:

a)      a fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése területén megfelelő képesítést szerzett és megfelelően képzett személyzet;

b)      megfelelő igazgatási infrastruktúra;

c)      bizonyos témák, eredmények vagy közlemények bizalmas jellegének tiszteletben tartására kioktatott személyzet;

d)      nemzeti, uniós és nemzetközi szintű kutatási tevékenységekről a szükséges szintű tudással rendelkezős személyzet;

e)      a (2) pontban említett feladatok és funkciók ellátásához szükséges berendezések és eszközök.

(2)          A 31. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt uniós referenciaközpontok feladatai és funkciói az alábbiak:

a)      a fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése módszereiről tájékoztatni a tagállamokat az alábbiak alapján:

i.        a tenyésztő szervezetek által elvégzett teljesítményvizsgálat és genetikai értékelés eredményeinek és az azok alapjául szolgáló adatoknak a rendszeres fogadása és áttekintése;

ii.       a fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése különböző módszereinek az összehasonlítása;

b)      a Bizottság vagy egy tagállam kérésére segítségnyújtás:

ii.       a fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése különböző módszereinek a harmonizációjára tekintettel, különösen az alkalmazandó számítási módszerek ajánlása érdekében;

ii.       egy platform létrehozása a fajtatiszta tenyészállatok teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése módszerei eredményeinek az összehasonlítására a tagállamokban, különösen az alábbiak révén:

– a fajtatiszta tenyészállatok tagállamokban végrehajtott teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése ellenőrzési protokolljainak a kialakítása az eredmények összehasonlíthatóságának és a tenyésztési programok hatékonyságának a javítása érdekében;

– a fajtatiszta tenyészállatok tagállamokban végrehajtott teljesítményvizsgálata és genetikai értékelése egyesített eredményei alapján az állatállomány nemzetközi értékelésének a végrehajtása;

– a nemzetközi értékelések egyedi eredményeinek a terjesztése;

– a konverziós képletek és valamennyi kapcsolódó genetikai munka közzététele;

iii.      a fajtatiszta tenyészállatok genetikai értékelésére vonatkozó adatok biztosítása és oktatás nyújtása a 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a genetikai értékelések eredményeinek nemzetközi összehasonlításában résztvevő kijelölt intézet támogatása érdekében;

iv.      a fajtatiszta tenyészállatok genetikai értékelésével kapcsolatban a tagállamokban felmerülő problémák megoldásának elősegítése;

v.       a Bizottság kérésére műszaki szakértelem biztosítása az Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottságban.

V. MELLÉKLET

A VI. ÉS VII. FEJEZETBEN EMLÍTETT származásigazolásokban szerepeltetendő információk

1. rész Általános előírások

1.           Ha egy tenyészállat genetikai értékelésének eredményei az interneten közzétételre kerültek, elegendő a 2. és 3. részben említett származásigazolásokban hivatkozni a honlapra, ahol azok az eredmények elérhetők.

2.           Ha az e melléklet 2. részének I. és II. fejezete vagy 3. részének I. és II. fejezete szerint a származásigazolásban megadandó információkat tartalmazza a tenyészállatot vagy szaporítóanyagait kísérő más dokumentum, a tenyésztő szervezet vagy hibridtenyésztő szervezet:

a)      hitelesíti annak a dokumentumnak a tartalmát egy nyilatkozattal, amely szerint a dokumentum tartalmazza a 33. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási aktusban előírt információkat;

b)      a vonatkozó függelékek teljes körű listáját csatolja a nyilatkozathoz.

3.           A származásigazolás címe:

a)      hivatkozik a származásigazolásban szereplő élő tenyészállatok, azok spermája, petesejtjei vagy embriói esetében hivatkozik a taxonómiai fajra;

b)      megadja, hogy a szállítmányt unión belüli kereskedelemre vagy az Unióba történő behozatalra szánták-e.

2. rész Fajtatiszta tenyészállatokra, spermájukra, petesejtjeikre és embrióikra vonatkozó származásigazolások

I. fejezet Fajtatiszta tenyészállatokra vonatkozó származásigazolások

1.           A fajtatiszta tenyészállatokra vonatkozó származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák:

a)      a kibocsátó tenyésztő szervezet vagy az Unióba irányuló behozatal esetén a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet neve;

b)      a törzskönyv neve;

c)      a fajta;

d)      az állat neme;

e)      a törzskönyvben szereplő törzsszám (törzskönyvi szám);

f)       a fajtatiszta tenyészállat azonosítási rendszere;

g)      a fajtatiszta tenyészállathoz a származásigazolásban szereplő állatfajták azonosítására vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak, illetve az Unióba történő behozatal esetében a nemzeti jogszabályoknak megfelelően hozzárendelt azonosító szám;

h)      a fajtatiszta tenyészállat születési ideje;

i)       a tenyésztő neve, lakcíme és e-mail címe;

j)       a tulajdonos neve és címe;

k)      a származás:

apaállat || hímivarú nagyszülő || nőivarú nagyszülő

törzskönyvi szám || törzskönyvi szám || törzskönyvi szám

anyaállat || hímivarú nagyszülő || nőivarú nagyszülő

törzskönyvi szám || törzskönyvi szám || törzskönyvi szám

l)       a teljesítményvizsgálat valamennyi rendelkezésre álló eredménye és a genetikai értékelés legutóbbi eredményei, ideértve a tenyészállat saját, szülői és nagyszülői genetikai sajátosságait és genetikai hibáit, a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk szerint jóváhagyott tenyésztési programban az adott kategóriára és fajtatiszta tenyészállatra előírtak szerint;

m)     vemhes nőivarú állatok esetében a megtermékenyítés vagy párzás ideje és a megtermékenyítő hímivarú állat meghatározása;

n)      az aláíró neve és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó tenyésztő szervezet vagy az Unióba történő behozatal esetében a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet által meghatalmazott személy aláírása.

2.           E fejezet 1. pontjától eltérve a lófélék fajtatiszta tenyészállatai kereskedelmére vonatkozó származásigazolás lehet az uniós állat-egészségügyi jogszabályok által előírt azonosító dokumentum, amennyiben:

a)      az tartalmazza az uniós állat-egészségügyi és közegészségügyi jogszabályok által előírtakon túlmenően legalább az 1. pont a)–k) és n) alpontja szerinti információkat;

b)      egy olyan tenyésztő szervezet bocsátotta ki, az illetékes hatóság ráruházta az azonosító dokumentum kibocsátásának a feladatát;

c)      a lófélék fajtatiszta tenyészállatai azonosítására és az azonosító dokumentumok kibocsátására vonatkozó információk az illetékes állat-egészségügyi hatóságok rendelkezésre állnak egy az uniós állat-egészségügyi jogszabályok szerint létrehozott központi adatbázisban.

II. fejezet Fajtatiszta tenyészállatok spermájára vonatkozó származásigazolások

A spermára vonatkozó származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák:

a)           a spermát adó fajtatiszta tenyészállatra vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében említett valamennyi adat, valamint a vércsoportja vagy a vizsgálati eredményei, amelyek egyenértékű tudományos garanciát nyújtanak az azonosítása és a származása tekintetében a 22. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási aktusoknak megfelelően;

b)           a sperma azonosítását lehetővé tevő információk, a gyűjtésének az ideje és a spermagyűjtő vagy spermatároló központ és a bizományos neve és címe;

c)           a fajtatiszta tenyészállatok hivatalos vizsgálatára szánt sperma esetében a tenyésztő szervezet vagy a 29. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt intézet neve és címe, amelynek a feladata a 27. cikk szerinti teljesítményvizsgálat elvégzése;

d)           az aláíró neve és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó tenyésztő szervezet – illetve az Unióba való behozatal esetén a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet – által meghatalmazott személy aláírása.

III. fejezet Fajtatiszta tenyészállatok petesejtjeire vonatkozó származásigazolások

A fajtatiszta tenyészállatok petesejtjeire vonatkozó származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák:

a)           a petesejteket adó nőivarú állatra vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében említett információk, valamint a vércsoportja vagy a vizsgálati eredményei, amelyek egyenértékű tudományos garanciát nyújtanak az azonosítása és a származása tekintetében;

b)           a petesejtek azonosítását lehetővé tevő információk, a gyűjtésük ideje és az embrióelőállító és -gyűjtő munkacsoport és a bizományos neve és címe;

c)           ha több petesejt van egy műszalmában, az egyazon fajtatiszta tenyészállattól gyűjtött petesejtek számának egyértelmű megadása;

d)           az aláíró neve és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó tenyésztő szervezet – illetve az Unióba való behozatal esetén a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet – által meghatalmazott személy aláírása.

IV. fejezet Fajtatiszta tenyészállatok embrióira vonatkozó származásigazolások

Az embriókra vonatkozó származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák:

a)           a donor nőivarú állatra és a megtermékenyítő hímivarú állatra vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében említett valamennyi információ, valamint a vércsoportjuk vagy a vizsgálati eredményeik, amelyek egyenértékű tudományos garanciát nyújtanak az azonosításuk és a származásuk tekintetében;

b)           az embrió azonosítását lehetővé tevő információk, a gyűjtésük vagy előállításuk ideje és az embriógyűjtő vagy -előállító munkacsoport és a bizományos neve és címe;

c)           ha több embrió van egy műszalmában, az egyazon állattól származó embriók számának egyértelmű megadása;

d)           az aláíró neve és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó tenyésztő szervezet – illetve az Unióba való behozatal esetén a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet – által meghatalmazott személy aláírása.

3. rész Hibrid tenyészsertésekre, spermájukra, petesejtjeikre és embrióikra vonatkozó származásigazolások

I. fejezet Hibrid tenyészsertésekre vonatkozó származásigazolások

A hibrid tenyészsertésekre vonatkozó származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák:

a)           a kibocsátó hibridtenyésztő szervezet neve vagy az Unióba történő behozatal esetében a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet neve;

b)           a tenyésztési nyilvántartás neve;

c)           a genetikai típus vagy fajtavonal;

d)           az állat neme;

e)           a tenyésztési nyilvántartásban szereplő nyilvántartási szám;

f)            az állat azonosítási rendszere;

g)           a hibrid tenyészsertéshez a sertésfélék azonosítására vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak, illetve az Unióba történő behozatal esetében a nemzeti jogszabályoknak megfelelően hozzárendelt azonosító szám;

h)           az állat születési ideje;

i)            a tenyésztő neve és címe;

j)            a tulajdonos neve és címe;

k)           az aláíró neve és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó tenyésztő szervezet – illetve az Unióba való behozatal esetén a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet – által meghatalmazott személy aláírása.

II. fejezet Hibrid tenyészsertések spermájára vonatkozó származásigazolások

A hibrid tenyészsertések spermájára vonatkozó származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák:

a)           a spermát adó hibrid tenyészsertésre vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében említett valamennyi információ;

b)           a sperma azonosítását lehetővé tevő információk, a gyűjtésének az ideje és a spermagyűjtő központ és a bizományos neve és címe;

c)           az aláíró neve és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye, és a kibocsátó hibridtenyésztő szervezet vagy az Unióba történő behozatal esetében a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet által meghatalmazott személy aláírása.

III. fejezet Hibrid tenyészsertések petesejtjeire vonatkozó származásigazolások

A hibrid tenyészsertések petesejtjeire vonatkozó származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák:

a)           a petesejteket adó hibrid tenyészsertésre vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében említett valamennyi információ;

b)           a petesejtek azonosítását lehetővé tevő információk, a gyűjtésük ideje és az embriógyűjtő vagy -előállító munkacsoport és a bizományos neve és címe;

c)           az aláíró neve és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó hibridtenyésztő szervezet vagy az Unióba történő behozatal esetében a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet által meghatalmazott személy aláírása.

IV. fejezet Hibrid tenyészsertések embrióira vonatkozó származásigazolások

A hibrid tenyészsertések embrióira vonatkozó származásigazolások az alábbi információkat tartalmazzák:

a)           a donor nőivarú állatra és a megtermékenyítő hímivarú állatra vonatkozóan az e melléklet I. fejezetében említett valamennyi információ;

b)           az embrió vagy a petesejt gyűjtésének időpontja és az embriógyűjtő vagy -előállító munkacsoport és a bizományos neve és címe; a mesterséges megtermékenyítés vagy a petesejtek megtermékenyítése céljára felhasznált sperma azonosítása;

c)           ha több embrió van egy műszalmában, az egyazon állattól származó embriók számának egyértelmű megadása;

d)           az aláíró neve és beosztása, a származásigazolás kibocsátásának ideje és helye és a kibocsátó hibridtenyésztő szervezet vagy az Unióba történő behozatal esetében a harmadik országbeli állattenyésztő szervezet által meghatalmazott személy aláírása.

VI. MELLÉKLET

A 2. CIKK u) PONTJÁBAN EMLÍTETT TERÜLETEK

1.           A Belga Királyság területe

2.           A Bolgár Köztársaság területe

3.           A Cseh Köztársaság területe

4.           A Dán Királyság területe a Feröer szigetek és Grönland kivételével

5.           A Németországi Szövetségi Köztársaság területe

6.           Az Észt Köztársaság területe

7.           Írország területe

8.           A Görög Köztársaság területe

9.           A Spanyol Királyság területe Ceuta és Melilla kivételével

10.         A Francia Köztársaság területe

11.         A Horvát Köztársaság területe

12.         Az Olasz Köztársaság területe

13.         A Ciprusi Köztársaság területe

14.         A Lett Köztársaság területe

15.         A Litván Köztársaság területe

16.         A Luxemburgi Nagyhercegség területe

17.         Magyarország területe

18.         A Máltai Köztársaság területe

19.         A Holland Királyság európai területe

20.         Az Osztrák Köztársaság területe

21.         A Lengyel Köztársaság területe

22.         A Portugál Köztársaság területe

23.         Románia területe

24.         A Szlovén Köztársaság területe

25.         A Szlovák Köztársaság területe

26.         A Finn Köztársaság területe

27.         A Svéd Királyság területe

28.         Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának területe

VII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Jogi aktus || Rendelkezések || E rendelet megfelelő rendelkezései

2009/157/EK tanácsi irányelv (korábbi 77/504/EGK) (Szarvasmarhafélék) || 1. cikk || 2. cikk

2. cikk a), b), e) pontja || 3. cikk első bekezdése

2. cikk c) pont || 8. cikk (1) bekezdése

2. cikk d) pontja || 4. cikk (2) bekezdése

3. cikk || 19. cikk (1) bekezdése

4. cikk (1) bekezdése || 7. cikk (1) bekezdése

4. cikk (2) bekezdése || 7. cikk (5) bekezdése

5. cikk || 33. cikk (1) bekezdése és II. melléklet, 1. rész, 1. fejezet, 1.d) pont

6. cikk || 28. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (3) bekezdése, 8. cikk (3) bekezdése, 17. cikk (4) bekezdése, 19. cikk (4) bekezdése, 20. (2) bekezdése és 24. cikk (2) bekezdése

7. cikk (1) bekezdése || 72. cikk (1) bekezdése

7. cikk (2) bekezdése || 72. cikk (2) bekezdése

8. cikk || –

9. cikk || –

10. cikk || –

11. cikk || –

87/328/EGK tanácsi irányelv (Tenyésztés céljára történő engedélyezés) || 1. cikk || 21. cikk

2. cikk (1) bekezdése || 23. cikk (1) és (2) bekezdése

2. cikk (2) bekezdése || 12. és 13. cikk és 28. cikk (2) bekezdése

2. cikk (3) bekezdése || -

3. cikk || 22. cikk

4. cikk || 23. cikk (3) bekezdése

5. cikk || 31. cikk (1) bekezdése

6. cikk || –

7. cikk || –

96/463/EK tanácsi határozat (Interbull) || 1. cikk (2) bekezdése || 32. cikk (1) bekezdése

2. cikk || –

I. melléklet || IV. melléklet

88/661/EGK tanácsi irányelv (Sertésfélék) || 1. cikk || 2. cikk

2. cikk (1) bekezdése || 3. cikk első bekezdése, 4. cikk (2) bekezdése és 8. cikk (1) bekezdése

2. cikk (2) bekezdése || 1. cikk (3) bekezdése

3. cikk || 21. cikk (2) bekezdése

4. cikk (1) bekezdése || 19. cikk (1) bekezdése

4. cikk (2) bekezdése || 18. cikk (1) bekezdése

4a. cikk első bekezdése || 7. cikk (1) bekezdése

4a. cikk második bekezdése || 7. cikk (5) bekezdése

5. cikk || 33. cikk (1) bekezdése és II. melléklet, 1. rész, 1. fejezet, 1.d) pont

6. cikk (1) bekezdése || 28. cikk (1) bekezdése, 8. cikk (3) bekezdése, 17. cikk (4) bekezdése, 19. cikk (4) bekezdése, 4. cikk (3) bekezdése és 33. cikk (3) bekezdése

6. cikk (2) bekezdése || –

7. cikk (1) bekezdése || 3. cikk, 8. cikk (1) bekezdése és 4. cikk (2) bekezdése

7. cikk (2) bekezdése || 1. cikk (3) bekezdése

7a. cikk || 7. cikk (1) bekezdése

8. cikk || 25. cikk (2) bekezdése

9. cikk || 33. cikk (1) bekezdése és II. melléklet, 2. rész, 1.c) pont

10. cikk (1) bekezdése || 28. cikk (1) bekezdése, 8. cikk (3) bekezdése, 17. cikk (4) bekezdése, 19. cikk (4) bekezdése, 4. cikk (3) bekezdése és 33. cikk (3) bekezdése

10. cikk (2) bekezdése || –

11. cikk (1) bekezdése || 72. cikk (1) bekezdése

11. cikk (2) bekezdése || 72. cikk (2) bekezdése

11. cikk (3) bekezdése || 72. cikk (2) bekezdése

12. cikk || 1. cikk (3) bekezdése

13. cikk || –

14. cikk || –

90/118/EGK tanácsi irányelv (Tenyésztés céljára történő engedélyezés – fajtatiszta) || 1. cikk || 21. cikk (1) bekezdése

2. cikk (1) bekezdése || 23. cikk (1) és (2) bekezdése

2. cikk (2) bekezdése || 12. és 13. cikk és 28. cikk (2) bekezdése

2. cikk (3) bekezdése || 14. cikk és 28. cikk (2) bekezdése

3. cikk || 23. cikk (3) bekezdése

4. cikk || 72. cikk (1) bekezdése

5. cikk || –

6. cikk || –

90/119/EGK tanácsi irányelv (Tenyésztés céljára történő engedélyezés – hibrid) || 1. cikk || 25. cikk (1) bekezdése, 26. cikk (1) és (2) bekezdése

2. cikk || 23. cikk (3) bekezdése

3. cikk || –

4. cikk || –

89/361/EGK tanácsi irányelv (Juhfélék és kecskefélék) || 1. cikk (1) bekezdése || 1. cikk (1) bekezdése

1. cikk (2) bekezdése || 1. cikk (3) bekezdése

2. cikk || 2. cikk

3. cikk (1) bekezdése || 3. cikk első bekezdése és 4. cikk (2) bekezdése

3. cikk (2) bekezdése || 1. cikk (3) bekezdése

4. cikk || 4. cikk (3) bekezdése, 19. cikk (4) bekezdése, 28. cikk (1) bekezdése és 21. cikk (2) bekezdése

5. cikk || 7. cikk (1) bekezdése

6. cikk || 33. cikk (1) bekezdése és II. melléklet, 1. rész, 1. fejezet, 1.d) pont

7. cikk || 1. cikk (3) bekezdése

8. cikk || 72. cikk (1) bekezdése

9. cikk || –

10. cikk || –.

90/427/EGK tanácsi irányelv (Lófélék) || 1. cikk || 1. cikk (1) bekezdése

2. cikk || 2. cikk

3. cikk első bekezdése || 3. cikk első bekezdése

3. cikk második bekezdése || 1. cikk (3) bekezdése

4. cikk (1) bekezdésének a) pontja || 1. rész és I. melléklet 3. részének 1.a) pontja

4. cikk (1) bekezdésének b) pontja || I. fejezet 1.c) pontja és II. melléklet 1. része

4. cikk (2) bekezdése || 4. cikk (3) bekezdése, 19. cikk (4) bekezdése, 33. cikk, 34. cikk (1) bekezdésének c) pontja, 14. cikk és II. melléklet 1. része I. fejezetének 1.c) pontja

5. cikk || 7. cikk (1) bekezdése

6. cikk || II. melléklet 1. része I. fejezetének 3. pontja

7. cikk || 28. cikk (1) bekezdése, 21. cikk (2) bekezdése

8. cikk (1) bekezdése || I. fejezet 1.c) pontja és II. melléklet 1. része

8. cikk (2) bekezdése || 33. cikk (1) bekezdése

9. cikk || 1. cikk (3) bekezdése

10. cikk || 72. cikk (1) bekezdése

11. cikk || –

12. cikk || –

Melléklet || –

91/177/EGK tanácsi irányelv (valamennyi) || 1. cikk || 2. cikk

2. cikk || 3. cikk, 35. cikk (1) bekezdése és 45. cikk (1) bekezdése

3. cikk || –

4. cikk || –

5. cikk || –

6. cikk || –.

7. cikk || –

8. cikk || –

94/28/EK tanácsi irányelv Behozatal || 1. cikk || 1. cikk

2. cikk || 2. cikk

3. cikk || 37. cikk

4. cikk || 39. cikk (1) bekezdésének a) pontja és 40. cikk (1) bekezdése

5. cikk || 39. cikk (1) bekezdésének b) pontja és 40. cikk (1) bekezdése

6. cikk || 39. cikk (1) bekezdésének c) pontja és 40. cikk (1) bekezdése

7. cikk || 39. cikk (1) bekezdésének c) pontja és 40. cikk (1) bekezdése

8. cikk || 39. cikk (2) bekezdése

9. cikk (1) és (2) bekezdése || 42. cikk

9. cikk (3) bekezdése || –

10. cikk || 67. és 70. cikk

11. cikk || –

12. cikk || 72. cikk (1) bekezdése

13. cikk || –

14. cikk || –

15. cikk || –

[1]               HL C […], [éééé/hh/nn], […]. o.

[2]               HL C […], [éééé/hh/nn], […]. o.

[3]               HL C […], [éééé/hh/nn], […]. o.

[4]               HL L 382., 1988.12.31., 36. o.

[5]               HL L 153., 1989.6.6. 30. o.

[6]               HL L 224., 1990.8.18., 55. o.

[7]               HL L 85., 1991.4.5., 37. o.

[8]               HL L 178., 1994.7.12., 66. o.

[9]               HL L 323., 2009.12.10., 1. o.

[10]             HL L 167., 1987.6.26., 54. o.

[11]             HL L 71., 1990.3.17, 34. o.

[12]             HL L 71., 1990.3.17, 36. o.

[13]             HL L 206., 1977.8.12., 11. o.

[14]             HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

[15]             HL L 155., 2009.6.18., 30. o.

[16]             HL L 192., 1996.8.2. 19. o.

[17]             HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

[18]             HL L 268., 1991.9.24., 56. o.

[19]             HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

[20]             COM/2013/0265 final - 2013/0140 (COD).

[21]             HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

[22]             HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

[23]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[24]             HL L 125., 1984.5.12., 58. o.

[25]             HL L 237., 1984.9.5. 11. o.

[26]             HL L 169., 2006.6.22., 56. o.

[27]             HL L 247., 1989.8.23., 19. o.

[28]             HL L 247., 1989.8.23., 21. o.

[29]             HL L 247., 1989.8.23., 31. o.

[30]             HL L 247., 1989.8.23., 33. o.

[31]             HL L 247., 1989.8.23., 43. o.

[32]             HL L 145., 1990.6.8. 30. o.

[33]             HL L 145., 1990.6.8. 32. o.

[34]             HL L 145., 1990.6.8. 35. o.

[35]             HL L 145., 1990.6.8. 38. o.

[36]             HL L 192., 1992.7.11., 63. o.

[37]             HL L 19., 1996.1.25., 39. o.

[38]             HL L 192., 1992.7.11., 66. o.

[39]             HL L 247., 1989.8.23., 22. o.

[40]             HL L 247., 1989.8.23., 34. o.

[41]             HL L 145., 1990.6.8. 39. o.

[42]             HL L 19., 1996.1.25., 41. o.

[43]             HL L 125., 2005.5.18., 15. o.

[44]             HL L 149., 2008.6.7., 3. o.

[45]             HL L 210., 1996.8.20., 47. o.

[46]             http://www.ueln.net/