19.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 271/58

Előadó

Agnès DURDU (LU/ALDE), Wincrange községi tanácsának tagja

1.

kiemeli, hogy ez a vélemény az EU költségvetésének III. szakaszáról szól, és nem foglalkozik az V. fejezet alá tartozó igazgatási kiadásokkal;

2.

emlékeztet arra, hogy másodszor készít saját kezdeményezésű véleményt az EU éves költségvetési eljárása tárgyában;

3.

hangsúlyozza, hogy az EU éves költségvetésének összeállítása közvetlen hatással van a helyi és regionális önkormányzatokra és költségvetésükre, illetve politikai és stratégiai jellegű folyamat;

4.

sajnálja, hogy a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretet (MFF) az előző, 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóhoz képest hat hónapos késéssel fogadták el, és megállapítja, hogy ennek következményei lesznek a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználása és a kifizetések középtávú alakulása terén;

5.

sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Bizottság a 2015. évi éves költségvetésre vonatkozó javaslatát csak június 11-én fogadta el, azaz az év folyamán majdnem 2 hónappal később, mint azt 2013-ban és 2014-ben tette. Ez a halasztás megnehezíti a különféle érdekcsoportok, köztük a Régiók Bizottsága lehetőségeit arra, hogy a tanácsi állásfoglalást megelőzően idejében véleményt nyilvánítsanak;

6.

sajnálatosnak tartja, hogy hiányoznak azok a statisztikai adatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a Régiók Bizottsága betöltse konzultatív szerepét és összehasonlító elemzést végezzen a tagállamokat illetően. A megfelelő adatokkal az RB jobban feltárhatná a többszintű kormányzás erősségeit és gyengeségeit, valamint javaslatokat tehetne az EU költségvetésének optimális felhasználása érdekében;

7.

ennek megfelelően szeretné, ha az Európai Bizottság rendszeresen tájékoztatná az EU költségvetésének végrehajtásáról;

8.

megismétli ezenkívül azt a kérését, hogy az Európai Bizottság a lehető legrövidebb időn belül bocsássa rendelkezésre az alábbiakat:

9.

rámutat, hogy az utóbbi években jelentős számú költségvetés-módosítás készült, és úgy véli, hogy ezek miatt sérül az éves költségvetésekkel kapcsolatos hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság;

10.

felkéri az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az eljárás érthetőségének és átláthatóságának, valamint a demokratikus ellenőrzési folyamatnak a megkönnyítése érdekében harmonizálják a költségvetés-tervezetekben bekövetkező módosítások előterjesztésének módját;

11.

emlékeztet arra, hogy annak ellenére, hogy mutatkoznak bizonyos jelei a gazdaság talpra állásának, az EU tagállamainak többségében továbbra is válság van, és a nemzeti és szubnacionális szintű kormányzatok költségvetési megszorításokkal szembesülnek; hangsúlyozza, hogy a 2015. évi költségvetés számottevő szerepet tölthet be a gazdasági fellendülés trendjének megerősítésében, az Európa jövője érdekében szükséges beruházások végrehajtásában és a válság által az európai polgárokra kifejtett hatás csökkentésében;

12.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok az unióbeli gazdasági fellendülés és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió terén meghatározó szerepet töltenek be, mivel a közkiadások egyharmadát és a közberuházások kétharmadát ők valósítják meg, illetve jelentős mértékben vesznek részt az EU költségvetésének kezelésében és/vagy felhasználásában. Ez is indokolja az európai költségvetés közvetlen hatását a helyi és regionális önkormányzatok költségvetésére, és illusztrálja azt, hogy milyen káros hatással lehet a reálgazdaságra a kötelezettségvállalási előirányzatok átvitele;

13.

megjegyzi, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése felé mutató eredmények kiábrándítóak, és hogy a 2015. évi költségvetésnek meghatározó szerepe van ezeknek a céloknak az elérésében;

14.

kiemeli, hogy a 2014-ben, a többéves pénzügyi keret első évében teljesített új kötelezettségvállalások alacsonyak lesznek, és 2015, mivel az az MFF második éve, meghatározó szerepet tölt be a 2014–2020 közötti új többéves programok sikerében. Emlékeztet, hogy az új, 2015-ös eljárásban a kötelezettségvállalások felhasználása várhatóan alacsony lesz, amit különösen súlyosbít az n+3 szabály. Felkéri ezért az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a régiók bevonásával mielőbb hagyják jóvá az összes partnerségi megállapodást és operatív programot, hogy lehetővé tegyék gyors megvalósításukat;

15.

hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a lehető legnagyobb mértékben előrehozzák a beruházásokat, csökkentendő az időszak végére történő koncentrálódás káros hatásait, és sajnálja, hogy az Európai Bizottság által már tervbe vett programokon kívüli kezdeményezésekkel (mint amilyen a fiatalok foglalkoztatására vonatkozó, a Horizont 2020, az Erasmus+ és a COSME) kapcsolatos előirányzatok előreütemezését nem tervezi az Európai Bizottság. Ez az előrehozatal érinthetne más, központosított irányítású programokat is, amilyen például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (és különösen az energiahálózatok), ugyanis a decentralizált irányítású programok végrehajtása időigényes, és ezért nem hozható előre 2014–2015-re;

16.

jelentősnek tartja a fiatalok munkanélküliségének problémáját, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy tisztázza a fiatalok foglalkoztatására irányuló kezdeményezésre szánt és 2014–2015-re koncentrálandó 6 milliárd euro kiutalásának módját, valamint az ifjúsági garancia megvalósítását szolgáló partnerségi megállapodások és nemzeti tervek közötti kapcsolatot. Kétségeinek ad hangot azt illetően, hogy a 6 milliárd eurót fel lehet-e használni 2014–2015 folyamán, mivel az operatív programok elfogadása késedelmet szenvedett és kevés tagállam választotta a kiadások előreütemezését 2013. szeptember 1-jére; hangsúlyozza ennek kapcsán, hogy 2015 elején be kell számolni az e kezdeményezés terén elért eredményekről. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy tisztázza, milyen összegeket irányoz elő ennek a hosszú távú kihívásnak 2016-tól kezdve, és osztja az Európai Parlament álláspontját, amely szerint minden finanszírozási lehetőséget – köztük a többéves pénzügyi keret bizonyos kötelezettségvállalásokra létrehozandó globális tartalékát – meg kell vizsgálni, hogy biztosítható legyen ennek a költségvetési tételnek a fenntartása 2015 után is;

17.

kéri külön költségvetési tétel létrehozását az adriai és jón-tengeri térség makrorégiójai számára biztosítandó technikai segítségnyújtáshoz, a balti-tengeri és a dunai makrorégió számára 2014-ben létrehozott költségvetési tétel mintájára, makrorégiónként 2,5 millió euro kötelezettségvállalási előirányzat és kifizetés mellett;

18.

sajnálatosnak tartja a kifizetetlen számlák felgyülemlését (2013-ban csak a három strukturális alap és a Kohéziós Alap kapcsán 23,4 milliárd euro); sajnálja, hogy ez a jelenség az utóbbi években mind nagyobb méreteket ölt. Megjegyzi, hogy elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság ne tudja teljesíteni kötelezettségvállalásait és hogy a jogosultak elegendő előirányzat hiányában ne kapják meg költségtérítésüket. Örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság az MFF által 2015-re tervbe vett összes kifizetési előirányzat felhasználását javasolja. Határozottan aggódik azonban az előirányzatok elégtelen összege és a cash-flow korlátok miatt, amelyek miatt a Bizottság valószínűleg nem fogja tudni gyorsan teljesíteni az összes kifizetési kérelmet, ami számottevő problémákat okozhat a régiókban;

19.

sajnálja, hogy a kifizetési előirányzatok felső küszöbe megakadályozza az EU-t abban, hogy megoldja a sürgősségi helyzeteket, amint azt a humanitárius politika területén is láthattuk, ahol a humanitárius szervezetek munkáját nehezíti a kifizetések késedelmessége. 2013 végén az ilyen szervezetek felé ki nem fizetett számlák végösszege elérte a 160 millió eurót;

20.

aggodalmának ad hangot a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok összege közötti szakadék miatt, miközben a fennálló kötelezettségvállalások mértéke gyorsan növekszik. Helyteleníti az EU költségvetésének strukturális hiányát és kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki világos cselekvési tervet azzal a céllal, hogy a költségvetési egyensúly a 2014 2020 közötti költségvetési eljárás végére visszaálljon. E témában utal az RB által az EU költségvetésének végrehajtásáról készített véleményre (előadó: Adam STRUZIK);

21.

örömmel fogadja, hogy a 2015. évi költségvetés-tervezet a 2014. évhez hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonít a 2007–2013 közötti időszakban teljesített kötelezettségvállalások kifizetésének annak érdekében, hogy elkerüljük a kifizetési hátralékok felgyülemlését és a 2014–2020 közötti időszakban 2016-tól kezdve a lehető legnagyobb mértékben teljesíteni tudjuk a kifizetéseket;

22.

javasolja, hogy kapjon prioritást azon tagállamok költségtérítése, amelyek a leginkább megszenvedték a válságot és amelyektől az EU jelentős erőfeszítéseket kért az államadósság és a költségvetési egyensúlyhiányok leszorítása érdekében, illetve amelyeknek a legnagyobb szükségük van az EU támogatására ahhoz, hogy segítsék a növekedést és a leginkább kiszolgáltatott polgáraikat;

23.

sajnálattal állapítja meg, hogy az EU 2015. évi költségvetés-tervezete nem irányozza elő a rendkívüli tartalék használatát, amely pedig hozzájárulhatna a cash-flow problémák enyhüléséhez, és elősegíthetné a kifizetési kérelmek gyors teljesítését;

24.

kéri, hogy a növekedést és a foglalkoztatást támogató 2014-es és 2015-ös globális tartalékot 2016-tól kezdődően a kohéziós politikához kapcsolódó fejezet alatt használják fel;

25.

örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elnöke megbízására létrejött egy az EU saját forrásaival foglalkozó magas szintű munkacsoport, amelynek célja, hogy jobbá tegye az EU költségvetésének jelenlegi bevételi rendszerét, amelynek megmutatkoztak a korlátai. Elkerülhetetlen ugyanis a rendszer megreformálása annak érdekében, hogy az EU költségvetése kevésbé függjön a tagállamok közvetlen hozzájárulásaitól, eközben pedig növekedjenek az EU saját forrásai, és így könnyebbé váljanak a kifizetési előirányzatokról szóló tárgyalások;

26.

megismétli azt a kérését, hogy kapjon konzultációs felkérést az RB a következő évek költségvetései tárgyában;

27.

szeretné, ha az RB-t a jelenlegi és a jövőbeli, az MFF-hez kapcsolódó intézményközi megállapodás mellékletének 36. pontjában rögzített eljárás során bevonnák a költségvetés végrehajtásának állásáról és kilátásairól szóló intézményközi megbeszélésekbe;

28.

kéri, hogy vizsgálják felül a 60 napos fizetési határidőt szabályozó jogi keretet, hogy kötelező erővel bírjon a megosztott irányítású programokat illetően, és a határidő be nem tartása esetén pénzügyi szankcióval sújtsa a nemzeti hatóságokat.