9.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 378/146

—

tekintettel a „2010. évi jelentés az uniós polgárságról – Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című 2010. október 27-i bizottsági jelentésre (COM(2010)0603),

—

tekintettel a Bizottságnak az uniós polgárságról 2012. május 9-tőlszeptember 27-ig folytatott nyilvános konzultációjára,

—

tekintettel 2012. március 29-i állásfoglalására az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésről: Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása (1),

—

tekintettel a Petíciós Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és az Európai Bizottság által 2013-ban közösen szervezett, „Az uniós polgárság előnyeinek maximális kihasználása” című 2013. február 19-i meghallgatásra, és „A válság hatása Európa polgáraira és az Unió kormányzásában való demokratikus részvétel megerősítése” című 2013. szeptember 24-i meghallgatásra,

—

tekintettel a „2013. évi jelentés az uniós polgárságról – Uniós polgárok: az Ön jogai, az Ön jövője” című 2013. május 8-i bizottsági jelentésre (COM(2013)0269),

—

tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásairól szóló korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 227. cikkében foglalt petíciós jogra,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. részére, amelynek címe „A megkülönböztetés tilalma és az uniós polgárság”, valamint az Alapjogi Charta V. címére,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 9., 10. és 11. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0107/2014),

A.

mivel a Lisszaboni Szerződés kibővítette az uniós polgárság fogalmát és az abból eredő jogokat;

B.

mivel az Európai Parlamenthez intézett petícióhoz való jog az uniós polgárság egyik pillére, amely közvetlen kapcsolatot alakít ki a polgárok és az uniós intézmények között abból a célból, hogy az EU-t közelebb vigye polgáraihoz, és hogy az EU eszméjét egyre érthetőbbé és hitelesebbé tegye számukra;

C.

mivel az uniós polgársággal járó jogokat az alapszerződésekbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalták;

D.

mivel minden tagállam elkötelezte magát a közösen elfogadott, minden uniós polgárt megillető, az Unió területén való szabad mozgással és tartózkodással, a megkülönböztetésmentességgel, valamint az Európai Unió közös értékeivel kapcsolatos uniós szabályok, különösen az alapvető jogok, és a kisebbségekhez tartozókat megillető jogok tiszteletben tartása mellett; mivel a tagállami állampolgárságnak és a kisebbségek ebből eredő jogainak különleges figyelmet kell szentelni; mivel az állampolgársággal kapcsolatos alapvető jogok bármely tagállam által történő megsértését fel kell számolni a kettős mérce/hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében; mivel a roma kisebbséget még mindig széles körben hátrányosan megkülönböztetik, és a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása terén tett előrelépés továbbra is korlátozott mértékű;

E.

mivel a személyek szabad mozgása az uniós polgárság egyik alapvető eleme és hozzájárulhat a belső piacon az állások és a kompetenciák közötti eltérések csökkentéséhez; mivel egy 2013. februári Eurobarométer gyorsfelmérés szerint a válaszadók több mint kétharmada határozottan egyetért azzal, hogy a személyek Unión belüli szabad mozgása összességében előnyökkel jár országuk gazdasága számára; mivel a schengeni feltételeknek technikai jellegűeknek kell lenniük, és nem használhatók a polgárok szabad mozgáshoz való jogának korlátozására;

F.

mivel néhány uniós tagállamban továbbra is jelen van a nemzetiségen alapuló hátrányos megkülönböztetés;

G.

mivel a tagállami állampolgárság megszerzésének és elveszítésének kérdése több petícióban is felvetésre került, különösen abból a szempontból, hogy ez milyen hatásokkal jár az uniós polgárságra nézve; mivel sok petíció benyújtója – akik közül sokan valamely tagállamban kisebbséghez tartoznak – kifejezte az állampolgársággal kapcsolatos európai törvények nagyobb mértékű összehangolása iránti kívánságát;

H.

mivel különböző panaszok érkeztek be a választójognak az európai és a helyhatósági választásokon való gyakorlásával, továbbá külföldön eltöltött adott időtartam elteltével az országos választásokon a választójog elvesztésével kapcsolatban;

I.

mivel a nyilvánosság Európai Unióba vetett bizalma csökkent, és az európai polgárok súlyos gazdasági és társadalmi válság okozta nehéz időszakot élnek át;

J.

mivel a 2014. évi választások lesznek az Európai Parlament hatáskörét jelentősen kibővítő Lisszaboni Szerződés hatálybalépése utáni első választások; mivel az európai választások lehetőséget jelentenek a nyilvánosság politikai rendszerbe vetett bizalmának erősítésére, az európai közszféra létrehozására és a polgárok hangjának és szerepének erősítésére, ami a tagállamokban és az EU-ban a demokrácia erősítésének egyik legfontosabb előfeltétele; mivel az Európai Parlament demokratikus, átlátható működése az európai értékek és integráció előmozdításának egyik fő eszköze;

K.

mivel az Európai Unió alapszerződései és Alapjogi Chartája révén síkra száll a jogok és demokratikus értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európája érdekében, és nagyobb védelmet biztosít az uniós polgároknak;

L.

mivel a polgárokat uniós szinten az Európai Parlament képviseli közvetlenül, továbbá demokratikus joguk, hogy induljanak és szavazzanak az európai választásokon, még akkor is, ha állampolgárságuktól eltérő tagállamban élnek; mivel nem minden tagállam segíti elő kellőképpen a saját tagállamuktól eltérő tagállamban tartózkodó uniós polgárok azon jogának gyakorlását, hogy ez utóbbiban szavazhassanak az európai és helyhatósági választásokon;

M.

mivel az Európai Unió megteremtette az európai polgárok számára azt az új jogot, hogy európai polgári kezdeményezést szervezzenek és támogassanak azáltal, hogy politikai javaslataikat benyújtják az európai intézményekhez, amellyel 2012. április 1-je óta európai polgárok milliói éltek,

1.

üdvözli a Bizottság 2013. évi jelentését az uniós polgárságról (COM(2013)0269), amelyben az uniós polgárok jogainak erősítésére irányuló tizenkét új fellépést jelentett be hat területen;

2.

üdvözli, hogy a Bizottság 2010. évi uniós polgárságról szóló jelentésében bejelentett 25 intézkedés jelentős többségét időközben a Bizottság és más uniós intézmények végrehajtották;

3.

hangsúlyozza, hogy a polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő információk alapján döntsenek a Szerződésben foglalt jogaik gyakorlásáról, ezért minden szükséges tájékoztatáshoz hozzá kell jutniuk, nemcsak az elméleti jogokra, hanem a gazdasági, társadalmi, közigazgatási, jogi és kulturális kérdésekkel kapcsolatos gyakorlati, könnyen hozzáférhető információkra is összpontosítva; felhívja a tagállami, regionális és helyi hatóságokat, hogy terjesszék az uniós polgársággal kapcsolatos ismereteket, és magyarázzák el annak gyakorlati előnyeit az egyének szempontjából;

4.

üdvözli a Bizottság kezdeményezését, melynek célja, hogy a Europe Direct központok és az Európa Önökért webhely révén elősegítse a polgárok saját jogaikkal kapcsolatos ismereteinek bővülését, és sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek még több erőfeszítést a SOLVIT-hálózat polgárok és vállalatok számára történő megismertetése érdekében; e tekintetben javasolja, hogy nyújtsanak több információt az uniós polgársággal kapcsolatban az Európa-nap május 9-i ünneplése alkalmából;

5.

sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy nyilvános konzultációi az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetők legyenek, hogy ne valósuljon meg nyelvi alapú megkülönböztetés; rámutat arra, hogy a Parlament, és különösen a Petíciós Bizottság közösségi médiaplatformokon végzett tevékenységei a polgárokkal folytatott eszmecsere és párbeszéd kialakításának kiváló módját jelentik;

6.

sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak nagyobb teret az uniós kérdésekkel foglalkozó politikai oktatásnak, ennek megfelelően igazítsák ki a tanárok képzését, és e tekintetben bocsássák rendelkezésre a szükséges tudásanyagot és erőforrásokat; hangsúlyozza, hogy az elérhető oktatás létfontosságú szerepet játszik a jövő polgárainak képzésében, lehetővé téve számukra, hogy megszerezzék az általános tudás szilárd alapját, előmozdítva az egyén emancipációját, a szolidaritást és a kölcsönös megértést, illetve erősítve a társadalmi kohéziót; e tekintetben megjegyzi, hogy nélkülözhetetlen elem az oktatás, hiszen az teszi lehetővé a demokratikus, társadalmi és kulturális életben való teljes értékű részvételt, ezért úgy ítéli meg, hogy az oktatásra szánt forrásokat nem szabad jelentősen csökkenteni;

7.

úgy véli, hogy különösen fontos az önkéntes szerepvállalás elismerésének ösztönzése és az ennek keretében szerzett képességek és készségek kiaknázása, valamint a szabad mozgást akadályozó tényezők felszámolása;

8.

hangsúlyozza a szervezett civil társadalom fontosságát az aktív európai polgárság megerősítésében; ezért elengedhetetlennek tartja e szervezetek határokon átnyúló munkájának további elősegítését a bürokratikus terhek csökkentése és az elégséges finanszírozás biztosítása terén; megismétli az európai egyesület statútumának létrehozására irányuló felhívását (2), mivel ez elősegítheti a különböző uniós tagállamok polgárai közötti projektek létrehozását egy nemzetek közötti szervezeten belül; hangsúlyozza, hogy létre kell hozni az európai civil párbeszéd strukturált keretét, amely érdemi tartalmat kölcsönözne a részvételi polgárság elképzelésének;

9.

sajnálatát fejezi ki, amiatt, hogy egyes tagállamok önkéntesen kívül maradnak az uniós szerződések egyes részeiből, ami veszélyezteti és de facto különbözővé teszi a polgárok jogait, amelyeknek az uniós szerződések szándéka szerint egyenlőknek kellene lenniük;

10.

hangsúlyozza a tagállamok kulcsfontosságú szerepét az európai uniós jogszabályok helyes alkalmazásában; úgy véli, hogy további előrelépés szükséges, és hogy az uniós intézmények, a helyi és tagállami hatóságok között megerősített együttműködésre van szükség; úgy véli, hogy a fokozott együttműködés a problémák nem hivatalos megoldásának hatékony eszköze lehet, különösen adminisztratív jellegű akadályok esetén; e tekintetben üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy 2013-tól kezdődően – az Európa a polgárokért programon belül működő testvérvárosi programján keresztül – támogassa a bevált gyakorlatok megosztását a helyhatóságok között és a polgárok jogaira vonatkozó ismeretek bővülését, illetve az e jogok megfelelő végrehajtását célzó projekteket; úgy véli, hogy a helyi és regionális hatóságok igényeihez igazított, az uniós polgárok jogaival kapcsolatos gyakorlati útmutató tovább javítaná a megfelelő végrehajtást;

11.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a különélés vagy válás esetén a szülők és a gyermekek rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek nem minden tagállamban azonosak, aminek következtében több száz európai szülő vette fel a kapcsolatot a Petíciós Bizottsággal azt szorgalmazva, hogy rendkívül korlátozott hatásköre ellenére tanúsítson aktívabb magatartást ezen a területen;

12.

azt várja, hogy a 2014 elején elérhetővé váló, petíciók benyújtására szolgáló új weboldal a petíciók benyújtásának folyamatát vonzó, átlátható és a fogyatékkal élő személyek számára is felhasználóbarát eszközzé teszi majd; felhívja a Bizottságot és a többi intézményt, hogy honlapjaikon megfelelően reklámozzák a petíciós eljárást;

13.

üdvözli, hogy 2013 novemberére három, egymástól nagyon különböző európai polgári kezdeményezés is elérte a szükséges küszöböt; üdvözli a sikeres európai polgári kezdeményezések szervezőivel tervezett meghallgatásokat; felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az európai polgári kezdeményezések szervezésének és támogatásának jogát és inkluzív módon hajtsák végre az európai polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendeletet, gondoskodva arról, hogy készek legyenek hitelesíteni mind a saját, külföldön tartózkodó polgáraik, mind pedig a más tagállamokból származó és a saját területükön lakó polgárok aláírását;

14.

felszólítja azokat az országokat, amelyeknek még nincs nemzeti ombudsmanja – jelen esetben Olaszországot és Németországot –, hogy tegyenek eleget az összes uniós polgár elvárásainak azáltal, hogy kineveznek egyet;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy kísérje rendszeresen figyelemmel az uniós polgárok, illetve hozzátartozóik beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos közigazgatási formaságok tagállamokban való kezelésének módját; felszólítja a Bizottságot, hogy játsszon aktív szerepet annak biztosításában, hogy a tagállamok által végrehajtott eljárások teljes mértékben megfeleljenek az uniós szerződésekben elismert értékeknek és emberi jogoknak; hangsúlyozza, hogy az egységes piac egyik fő pillére a munkavállalói mobilitás; kiemeli az európai uniós migráns munkaerő nagyon kedvező hatását a tagállamok gazdaságára; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzetet és hozzon megfelelő intézkedéseket a nemzeti szinten ezen alapvető szabadság elé gördített esetleges akadályok, mint például a túlzott bürokrácia megszüntetésére;

16.

elismeri, hogy az Európai Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint (3) a tagállamok állampolgárságának megszerzésére vagy elveszítésére vonatkozó feltételeket kizárólag az egyes tagállamok nemzeti joga szabályozza; ugyanakkor a polgárok alapvető jogainak és különösen jogbiztonságának garantálása érdekében szorosabb együttműködést és a bevált gyakorlatok strukturáltabb cseréjét kéri a tagállamok között állampolgársági joguk vonatkozásában; átfogó közös útmutatót sürget az állampolgárság és az európai polgárság közötti összefüggés elmagyarázására;

17.

felhívja azokat a tagállamokat, amelyek elveszik hosszabb ideig másik tagállamban élő állampolgáraik választójogát, hogy vessenek véget ennek a gyakorlatnak, és ennek megfelelően vizsgálják felül jogszabályaikat annak érdekében, hogy biztosítsák a teljes körű állampolgári jogokat a folyamat egésze során; javasolja, hogy a tagállamok tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy hatékonyan segítsék és támogassák azokat az állampolgárokat, akik szavazni kívánnak vagy jelöltként kívánnak indulni más államokban; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az uniós polgárok számára, hogy a lakhelyük szerinti tagállamban gyakorolhassák szavazati jogukat a származási országuk nemzeti választásain;

18.

felszólítja a tagállamokat, hogy óvják és erősítsék az uniós polgárság fogalmát azáltal, hogy ellenzik az állampolgársági alapon történő hátrányos megkülönböztetés minden formáját; sajnálatosnak tart minden olyan populista retorikát, amely a pusztán állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés gyakorlatának megteremtésére törekszik;

19.

felhívja az európai szintű politikai pártokat és a hozzájuk tartozó nemzeti pártokat, hogy szervezzenek átlátható választási kampányokat a 2014-es európai választások előtt, és ténylegesen foglalkozzanak a zuhanó választási részvételi arányok, illetve a polgárok és az uniós intézmények között egyre mélyülő szakadék problémájával; úgy véli, hogy hogy a valódi európai nyilvános közéleti tér kiépítése szempontjából fontos előrelépés az, hogy az európai politikai pártok európai szintű jelölteket állítottak a Bizottság elnökének tisztségére, de meggyőződése, hogy a választási kampány európai szintűvé tételének reménye jobban megvalósítható páneurópai tevékenységekkel és a helyi és országos média – különösen a közszolgálati rádiók, tévék és az internet – hálózatai révén;

20.

hangsúlyozza, hogy a polgárokat tájékoztatni kell arról, hogy akkor is jogosultak a helyi és európai választásokon való részvételére, ha származási országukon kívül élnek, és ezt a jogot különböző eszközökkel elő kell mozdítani; sürgeti a Bizottságot, hogy ne várjon 2014 májusáig az uniós jogokat világos és közérthető formában bemutató kézikönyv megjelentetésével;

21.

felhív minden uniós intézményt, szervet, hivatalt és ügynökséget, hogy növeljék tovább az átláthatóságot, és tegyék könnyűvé és felhasználóbaráttá a dokumentumokhoz való hozzáférést, mivel ez lehetővé teszi a polgárok szorosabb bevonását a döntéshozatali folyamatba; felszólítja az uniós intézményeket, elsősorban az Európai Bizottságot az eljárások hatékonyságának javítására, hogy az uniós polgárok részéről érkező jogos kéréseknek a legrövidebb időn belül eleget lehessen tenni; felszólítja az összes uniós intézményt, különösen a Parlamentet, hogy egyenlő mértékben biztosítsák az átláthatóságot és elszámoltathatóságot;

22.

örömmel veszi tudomásul, hogy a közelmúltban elfogadták azt a két fő uniós programot – a „Jogok és polgárság”, valamint az „Európa a polgárokért” programot –, amelyek 2014 és 2020 között az európai uniós polgársággal kapcsolatos tevékenységeket finanszírozzák; kifejezetten sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok kormányai a 2007–2013-as időszakhoz képest drasztikusan csökkentették különösen az aktív európai polgársággal kapcsolatos projekteket támogató utóbbi program részére elkülönített forrásokat;

23.

súlyos aggályait fejezi ki azokkal a petíciókkal kapcsolatban, amelyek egyes olyan lakosok kényes helyzetét tárják fel, akik státuszuknál fogva nem gyakorolhatják teljes mértékben a szabad mozgáshoz való jogukat, vagy teljes körű választójogukat a helyhatósági választásokon; felhívja az Európai Bizottságot és az érintett tagállamokat, hogy könnyítsék meg az ilyen emberek helyzetének rendezését;

24.

mélységesen aggódik azon akadályok miatt, amelyekkel a polgároknak még mindig szembesülniük kell egyéni jogaik gyakorlása során a belső piacon, és úgy véli, hogy az Európában jelenleg tapasztalható bizonytalan gazdasági helyzetet is orvosolni kell az említett akadályok felszámolásával; ezért üdvözli a Bizottság által beharangozott új kezdeményezéseket a polgárok fogyasztói és Európa-szerte betöltött munkavállalói szerepének megerősítésére;

25.

kiemeli az EURES-hálózaton belül a más uniós országokban megpályázható szakmai gyakorlatokkal és tanulószerződéses képzésekkel kapcsolatos információcsere javításának fontosságát; aggodalommal tölti el a munkanélküliségi arány, különösen mivel ez a fiatalokat sújtja; üdvözli a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatot (4), és felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben az iránymutatásokban szereplő elveket;

26.

felszólítja a tagállamokat, hogy jobban tájékoztassák az uniós polgárokat jogaikról és kötelességeikről, és segítsék elő e jogok tiszteletben tartását mind a polgárok származási országában, mind pedig az összes többi tagállamban;

27.

felhívja a figyelmet az egyes petíciók benyújtóit, többnyire külföldön élő uniós állampolgárokat érő sérelmekre, akik arról számoltak be, hogy különböző országokban problémákba ütköztek ingatlanok vásárlásával, átruházásával és tulajdonlásával kapcsolatban;

28.

elismeri a fogyatékossággal élőket érintő, szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásakor felmerülő problémákat, és egész Európára érvényes fogyatékossági igazolvány bevezetését kéri a fogyatékkal élők számára;

29.

felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be összehangolt együttműködési intézkedéseket a kettős gépjármű-regisztrációs adó, az adózás terén tapasztalható megkülönböztetés és a kettős adózás problémáinak határokon átnyúló, hatékony kezelése, valamint a határokon átnyúló munkavállalói mobilitás valóságának jobb figyelembevétele érdekében; úgy ítéli meg, hogy a kettős adózással kapcsolatos kérdéseket nem rendezik kielégítő módon a kétoldalú adóegyezmények vagy a tagállamok egyoldalú fellépései, és összehangolt, jól időzített fellépésre lenne szükség uniós szinten;

30.

sajnálatának ad hangot a határokon átnyúló polgári vagy szociális ügyek – mint például családi jog, vagy nyugdíjak – tekintetében fennálló akadályok kapcsán, amelyek sok polgárt megfosztanak az uniós polgársággal járó előnyök élvezésétől;

31.

emlékeztet, hogy azokban az országokban, amelyekben hazájuknak nincs képviselete, az uniós polgárokat megilleti bármely másik tagállam diplomáciai vagy konzuli képviseletének védelme, ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek ez utóbbi tagállam saját polgáraira vonatkoznak, és hangsúlyozza egy ilyen előírás mint elvi álláspont jelentőségét;

32.

kéri a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb valamennyi tagállamban hozzanak létre egyablakos rendszert a határokon átnyúló hatású projektek, például a szociális hatással járó projektek, többek között a sürgősségi szolgáltatások koordinálására, utalva különösen a környezeti hatással járó projektekre, mint például a szélfarmokra, melyek esetében néhány alkalommal nem konzultálnak a határ két oldalán élő lakossággal és nem készül hatástanulmány sem;

33.

felhívja a Bizottságot, hogy mélyrehatóan értékelje a polgárok európai évével (2013) járó előnyöket és kihívásokat; sajnálja, hogy alulfinanszírozás és a politikai törekvés hiánya miatt az európai polgárság éve kevés figyelmet kapott a médiától, és nem tudott széles körű, a nyilvánosság számára látható vitát kiváltani az európai polgárságról, ami hozzájárulhatott volna a javított vagy újonnan kialakított eszközökhöz;

34.

felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat arra, hogy miként lehetne elismerni az önkéntes munkának a polgársághoz való hozzájárulását;

35.

kéri a Bizottságot, hogy a polgárok bizalmának helyreállítása érdekében adjon ki és terjesszen magyarázó kiadványt a polgárok jogainak a Lisszaboni Szerződés előtti és utáni helyzetéről;

36.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.