24.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 93/2

—

tekintettel az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 2011. évi 29. éves jelentésre (COM(2012)0714),

—

tekintettel a Bizottság „Az EU Pilot értékelő jelentése” című dokumentumára (COM(2010)0070),

—

tekintettel a Bizottság „Az EU Pilot második értékelő jelentése” című dokumentumára (COM(2011)0930),

—

tekintettel „Az eredmények Európája – a közösségi jog alkalmazása” című, 2007. szeptember 5-i bizottsági közleményre (COM(2007)0502),

—

tekintettel „A panaszossal való kapcsolattartás a közösségi jog megsértése tekintetében” című, 2002. március 20-i bizottsági közleményre (COM(2002)0141),

—

tekintettel „Az uniós jog alkalmazása tárgyában a panaszosokkal való kapcsolattartás korszerűsítése” című, 2012. április 2-i bizottsági közleményre (COM(2012)0154),

—

tekintettel az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 2009. évi huszonhetedik éves jelentésről szóló, 2011. szeptember 14-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az Európai Parlament Jogi Szolgálatának „A jogsértés kivizsgálási szakaszában lévő ügyekkel kapcsolatos információhoz való hozzáférés az EU Pilottal és az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentéssel összefüggésben” című, 2013. november 26-i jogi véleményére,

—

tekintettel az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 29. éves jelentést kiegészítő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2012)0399 és SWD(2012)0400),

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Alkotmányügyi Bizottság, valamint a Petíciós Bizottság véleményére (A7-0055/2014),

A.

mivel a Lisszaboni Szerződés az uniós jog végrehajtásának, alkalmazásának és érvényesítésének megkönnyítését célzó számos új jogalapot vezetett be;

B.

mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke értelmében a megfelelő ügyintézéshez való jog azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék;

C.

mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 298. cikkében foglaltak értelmében feladataik ellátása során az Unió intézményei, szervei és ügynökségei a nyitott, hatékony és független európai igazgatásra támaszkodnak;

D.

mivel az Európai Parlament Jogi Szolgálata szerint az EU Pilot nevű online platform, amelyet a tagállamok és a Bizottság az uniós jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos problémák ténybeli és jogbeli hátterének tisztázására használnak, nem rendelkezik jogi státusszal, és mivel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás értelmében az utóbbi a felszólító levéltől kezdődően összefoglaló információt bocsát a Parlament rendelkezésére valamennyi kötelezettségszegési eljárásra vonatkozóan, eseti alapon is, és csak az EU Pilot adatbázisában található személyes adatokhoz való hozzáférést tagadhatja meg;

1.

megismétli, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikkében foglaltak értelmében a Bizottság alapvető szerepe, hogy „a Szerződések őreként” járjon el; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a Bizottság azon hatásköre és kötelessége (2), hogy felügyelje az uniós jog alkalmazását, és többek között jogsértési eljárásokat indítson a szerződésekben megállapított kötelezettségeknek eleget nem tevő tagállamok ellen, az Unió jogrendjének egyik sarokköve, és mint ilyen összhangban van a jogállamiságon alapuló Unió elképzelésével;

2.

megjegyzi, hogy éves jelentése (3) szerint a Bizottság az elmúlt években egyre kevesebb új jogsértési eljárást indított: míg 2009-ben 2 900, 2010-ben 2 100, 2011-ben pedig 1 775 ilyen eljárás indult; megjegyzi továbbá, hogy az éves jelentés szerint a késedelmes átültetéssel kapcsolatos ügyek száma az elmúlt néhány évben nőtt (2011-ben 1 185, 2010-ben 855, míg 2009-ben 531 ilyen eset volt), és hogy a kötelezettségszegés kockázatának leginkább kitett négy terület a környezetvédelem (17 %), belső piac (15 %), a közlekedés (15 %) és az adóügy (12 %);

3.

megállapítja, hogy 2011-ben csökkent azon kötelezettségszegési esetek aránya, amelyeket azelőtt lezártak, hogy a Bíróság elé kerültek volna (60,4 %), szemben a lezárt esetek 88 %-ával 2010-ben; úgy véli, hogy alapvető fontosságú a tagállami fellépések gondos nyomon követésének folytatása, mivel az Európai Parlamenthez benyújtott egyes petíciók és a Bizottsághoz benyújtott egyes panaszok olyan problémákra utalnak, amelyek az ügyek lezárását követően is megoldatlanok maradnak;

4.

megjegyzi, hogy összesen 399 kötelezettségszegési ügyet zártak le azért, mert az érintett tagállamok bizonyították, hogy megfelelnek az uniós jogszabályoknak, továbbá e tagállamok komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy bírósági eljárás nélkül oldják meg kötelezettségszegési ügyeiket; azt is megjegyzi, hogy a Bíróság 2011-ben 62 ítéletet hozott az EUMSZ 258. cikke alapján, amelyből 53 esetben (85 %) a Bizottság javára ítélt;

5.

aggodalmát fejezi ki a késedelmes átültetéssel kapcsolatos tagállami kötelezettségszegések folyamatos növekedése miatt, tekintve, hogy 2011 végén 763 késedelmes átültetéssel kapcsolatos ügy volt még mindig lezáratlan, ami az előző évhez képest 60 %-os növekedést jelent;

6.

megjegyzi, hogy 2011 végén a Bizottság az első késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegést a Bíróság elé terjesztette, és az EUMSZ 260. cikkének (3) bekezdése szerinti pénzügyi szankciókat kért;

7.

úgy véli azonban, hogy ezek a statisztikai adatok nem adnak pontos képet az uniós jog betartásának tényleges hiányosságairól, csupán a legsúlyosabb jogsértéseket és a véleményüknek leginkább hangot adó személyek vagy jogalanyok panaszait tükrözik; megjegyzi, hogy a Bizottság jelenleg sem a szükséges szakpolitikával, sem forrásokkal nem rendelkezik ahhoz, hogy rendszeresen azonosítsa a jogszabályok végre nem hajtásának valamennyi esetét és érvényt szerezzen a jogszabályoknak (4);

8.

felhívja a figyelmet arra, hogy egy irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot ismertető nyilatkozatokra („megfelelési táblázatokra”) vonatkozóan az uniós intézmények között kötött megállapodás 2011. november 1-jén lépett hatályba, és hogy ezért annak végrehajtását ebben az éves jelentésben nem lehetett értékelni;

9.

elvárja, hogy a Bizottság 2014. november 1-jéig kerítsen sort az első felülvizsgálatra, ahogyan arra az éves jelentésben ígéretet tett;

10.

úgy véli, hogy az EUMSZ 258. és 260. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárások működése tekintetében a Bizottságnak biztosítania kell a Parlamenthez benyújtott petíciók és a Bizottsághoz benyújtott panaszok egyenrangú kezelését;

11.

rámutat arra, hogy az Európai Unió polgárai által benyújtott petíciók az uniós jog megsértésére hivatkoznak, különösen az alapjogok, a környezet, a belső piac és a tulajdonjogok terén; úgy véli, hogy a petíciók azt bizonyítják, hogy még mindig széles körben és gyakran előfordul az uniós jog nem teljes körű átültetése vagy helytelen alkalmazása;

12.

felhívja a Bizottságot, hogy tegye az uniós jog betartatását valódi politikai prioritássá, amelynek érdekében működjön szorosan együtt a Parlamenttel; ez utóbbi köteles a) megtartani a Bizottság politikai elszámoltathatóságát, és b) társjogalkotóként meggyőződni arról, hogy a jogalkotási munka folyamatos javítása érdekében teljes körűen tájékozott;

13.

megjegyzi, hogy a panaszkezelési eljárások során a megfelelést ösztönző eszközöket és az EP ellenőrzéshez való jogát következetesen kell alkalmazni, illetve gyakorolni;

14.

megjegyzi, hogy a kötelezettségszegési eljárás két szakaszból áll: az adminisztratív (vizsgálati) szakaszból és a Bíróság előtt zajló bírósági szakaszból; megjegyzi, hogy a Bizottság elismeri, hogy „az ellenőrző munkához jelentős mértékben hozzájárulnak a polgárok, vállalkozások és érdekelt szervezetek azáltal, hogy jelentik, ha a tagállami hatóságok nem megfelelően ültetik át, illetve alkalmazzák az uniós jogot”; megjegyzi továbbá, hogy „észlelésüket követően a problémák orvoslása érdekében a Bizottság és az érintett tagállam kétoldalú megbeszéléseket folytat, lehetőleg az EU Pilot platformján keresztül” (5);

15.

ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az EU Pilot meghatározása szerint a Bizottság és a tagállamok közötti kétoldalú megbeszélések platformja (6), amely nem rendelkezik jogi státusszal, csupán a Bizottság igazgatási autonómiája keretében a kötelezettségszegési eljárást megelőzően alkalmazott egyszerű munkaeszköz (7);

16.

sajnálatát fejezi ki az EU Pilot jogi státuszának hiánya miatt, és úgy véli, hogy „a legitimitás csak az átláthatóság, valamint a panaszosok és az Európai Parlament EU Pilotban való részvételének lehetővé tételével biztosítható, míg a jogszerűség egy olyan jogilag kötelező erejű jogi aktus mielőbbi elfogadásával biztosítható, amely tartalmazza a kötelezettségszegés kivizsgálási szakaszában és a kötelezettségszegési eljárás során alkalmazandó szabályokat”, ahogy ez a nemrégiben elkészült parlamenti tanulmányban (8) is olvasható; úgy véli, hogy egy ilyen jogilag kötelező erejű jogi aktusnak tisztáznia kell az egyéni panaszosok és a Bizottság jogait és kötelezettségeit, és arra kell törekednie, hogy lehetővé tegye a panaszosok EU Pilotban való lehető legnagyobb mértékű részvételét, legalább az eljárás különböző szakaszaival kapcsolatos tájékoztatásuk biztosításával;

17.

ezzel összefüggésben sajnálatának ad hangot amiatt, hogy nem követték nyomon korábbi állásfoglalásait, sem azon felhívását, hogy az EUMSZ 298. cikke alapján elfogadott rendelet formájában szabályozzák a kötelező szabályokat, amelyek meghatározzák a kötelezettségszegési, illetve az azt megelőző eljárás egyes szempontjait, beleértve az értesítéseket, a kötelező erejű határidőket, a meghallgatáshoz való jogot, az indokolási kötelezettséget, továbbá valamennyi személy azon jogát, hogy hozzáférjen a rá vonatkozó dokumentumokhoz, erősítve ezzel a polgárok jogait és biztosítva az átláthatóságot;

18.

úgy véli, hogy az „EU Pilot” platformjának megvalósítását a panasztevőkkel szembeni átláthatóság tekintetében javítani kell; kéri, hogy nyújtsanak számára hozzáférést a valamennyi panaszt tartalmazó adatbázishoz, hogy a Parlament elláthassa ellenőrző szerepét a Bizottság mint a Szerződések őre felett;

19.

hangsúlyozza a jó igazgatási gyakorlat fontosságát, és felszólít arra, hogy az EUMSZ 298. cikkét jogalapul véve rendelet formájában hozzanak létre egy eljárási kódexet, amely meghatározza a szabálysértési eljárás különböző szempontjait;

20.

ezért ismét felhívja a Bizottságot, hogy az EUMSZ 298. cikke jelentette jogalapnak megfelelő rendelet formájában javasoljon jogilag kötelező erejű szabályokat, hogy ezáltal biztosítsa az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke szerint a polgárokat megillető megfelelő ügyintézéshez való jog teljes körű tiszteletben tartását;

21.

emlékeztet arra, hogy a Parlamenttel fenntartott kapcsolatokról szóló felülvizsgált keretmegállapodásban a Bizottság vállalja, hogy „a felszólító levéltől kezdődően összefoglaló információt bocsát a Parlament rendelkezésére valamennyi jogsértési eljárásra vonatkozóan, beleértve esetenként a Parlament kérésére a jogsértési eljáráshoz kapcsolódó kérdéseket”, és elvárja, hogy e záradékot a gyakorlatban is jóhiszeműen alkalmazzák;

22.

ezért megismétli, hogy a Parlamentnek joga van ahhoz, hogy „részletes tájékoztatást kapjon azokról a konkrét jogi aktusokról vagy rendelkezésekről, amelyek átültetésével kapcsolatban problémák merülnek fel, valamint az egyes jogi aktusokhoz vagy rendelkezésekhez kapcsolódó panaszok számáról (9), továbbá, hogy míg a Bizottságnak jogában áll megtagadni az Európai Parlamenttől az EU Pilot adatbázisban található személyes adatokhoz való hozzáférést, a Parlamentnek jogában áll névtelen információt kérni annak érdekében, hogy teljes mértékben tisztában legyen az uniós jog végrehajtására és alkalmazására vonatkozó valamennyi szemponttal (10)”;

23.

üdvözli, hogy valamennyi tagállam részt vesz az EU Pilot projektben; reméli, hogy ennek következtében tovább csökken a kötelezettségszegési eljárások száma; kéri az EU Pilot projektről a polgárok bővebb tájékoztatását;

24.

úgy véli, hogy az EU Pilotnak, valamint általában az uniós jog megsértésével kapcsolatos eseteknek és a kötelezettségszegési eljárást megelőző és az azt követő eljárással kapcsolatos releváns információhoz való parlamenti hozzáférésnek egy jövőbeli intézményközi megállapodás kapcsán lényeges napirendi pontként kell szerepelnie;

25.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, az európai ombudsmannak és a tagállamok parlamentjeinek.