1.           Bevezetés

Az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolattartás 2013-ban is két csatornán keresztül folyt: egyrészt a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében, amelyet a Lisszaboni Szerződéssel vezettek be annak ellenőrzésére, hogy az új bizottsági jogalkotási javaslatok (amelyek nem tartoznak kizárólagos uniós hatáskörű területek alá) megfelelnek-e a szubszidiaritás elvének; másrészt pedig a Bizottság által 2006-ban azzal a céllal elindított politikai párbeszéd keretében, hogy javítsák a szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos információ- és véleménycserét a jogalkotási javaslatok és a nem jogalkotási kezdeményezések tekintetében egyaránt. Ezenfelül számos találkozóra és megbeszélésre került sor, amelyek tükrözték a Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti szélesebb körű eszmecserék gazdagságát.

A Bizottság és a nemzeti parlamentek kapcsolatairól szóló kilencedik éves jelentés a politikai párbeszédre összpontosít. A kifejezetten a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmushoz kapcsolódó kérdéseket – ezen belül azt, hogy az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat[1] kapcsán néhány nemzeti parlament második alkalommal indított sárga lapos eljárást – a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2013. évi éves jelentés tárgyalja, amelyet e dokumentummal párhuzamosan teszünk közzé, és e jelentés kiegészítésének tekintendő.

Ez a második sárga lap egyértelmű kifejezése volt annak, hogy a nemzeti parlamentek hajlandóak hallatni hangjukat a Bizottsággal való kapcsolatokban egy adott jogszabály tekintetében. Általánosabban, a bizottsági szakpolitikák és javaslatok lényegi tartalmáról folyó, tágabb jellegű párbeszéd továbbra is lehetővé tette a nemzeti parlamentek számára, hogy konstruktívan részt vegyenek az uniós szakpolitika formálásában, különösen a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítésével és az európai szemeszter ajánlásaival kapcsolatban.

A korábbi évekhez hasonlóan a politikai párbeszéd 2013-ban mindenekelőtt a következő formákban valósult meg:

i) általános kétoldalú és többoldalú viták és eszmecserék, gyakran parlamentközi találkozók keretében (2. fejezet);

ii) a nemzeti parlamentek írásbeli véleményei és az ezekre adott bizottsági válaszok (3. fejezet); valamint

iii)  az év során létrejött számos egyéb megbeszélés és találkozó (4. fejezet).

A jelentés a Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatok jövőjére vonatkozó tömör előretekintéssel zárul (5. fejezet).

2.           A szélesebb háttér: főbb találkozók és kihívások

2012-ben a gazdaság továbbra is fennálló sebezhetősége kapcsán a nemzeti parlamentek figyelmüket a válságra adott európai válaszra – többek között az Európa 2020 stratégiára és a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre – összpontosították. 2013-ban a nemzeti parlamentek által adott vélemények továbbra is elsősorban a jogérvényesülésre, a belügyre és a belső piacra összpontosítottak, valamint az Európai Monetáris Uniót érintő kérdéseket érintették. A politikai napirenden emellett olyan ügyek is szerepeltek, mint a dohánytermékekről szóló irányelv[2] és a pénzügyi tranzakciós adóról szóló irányelv[3].

A nemzeti parlamentekkel folytatott megbeszélésekhez változatlanul fontos fórumot biztosított az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciája (COSAC).

A COSAC elnökei 2013 januárjában Dublinban találkoztak. Ezen a találkozón megvitatták az ír elnökség prioritásait, ami rámutatott arra, hogy a GMU jövője, valamint a demokratikus legitimáció és elszámoltathatóság kérdései egy időre a politikai napirenden maradnak. Ezzel párhuzamosan a nemzeti parlamentek sürgették egyre jelentősebb szerepük figyelembevételét.

A COSAC Dublinban tartott 49. plenáris ülését nagymértékben a polgárok európai évének szentelték. Az ülésen ezért az európai integráció és az európai fiatal polgárok jövőjét érintő kérdésekre összpontosítottak. A vilniusi 50. plenáris ülésen olyan témákról folyt a megbeszélés, mint a demokratikus legitimáció és elszámoltathatóság, valamint a nemzeti parlamentek szerepe. Ezen a plenáris ülésen a COSAC alapító atyja, Laurent Fabius francia külügyminiszter tartott beszédet a COSAC létrehozásáról. Beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is érvényesek a COSAC létrehozásának okai, valamint a szakpolitikai koordináció kiszélesítésére és a tagállami intézmények képviselői közötti együttműködés fokozására szólított fel. Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke vitaindító beszédében az Európa 2020 stratégia végrehajtásával foglalkozott, felvázolta az ahhoz kapcsolódó folyamatokat és kiemelte a fennmaradó kihívásokat, különös tekintettel a munkanélküliségre, az innovációra, az éghajlatváltozásra és az energiaügyre. Egy-egy vitát tartottak a demokratikus legitimációról és a nemzeti parlamentek szerepéről, amelyen hangsúlyozták az EU és polgárai közötti kapcsolatok látható hiányát, valamint annak jelentőségét, hogy a nemzeti parlamentek igénybe vegyék a rendelkezésükre álló eszközöket a kérdés kezelésére.

2013 folyamán továbbra is a parlamentközi megbeszélések, valamint a Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti párbeszéd egyik kulcskérdése volt általánosságban a demokratikus legitimáció és konkrétabban az európai szemeszter. Ez többek között a megerősített gazdasági kormányzással kapcsolatos parlamenti ellenőrzés és parlamentközi együttműködés erősítésére irányuló informális és hivatalosabb formájú kezdeményezések formájában nyilvánult meg, például a Szerződések 1. jegyzőkönyvének 9. cikkében meghatározott parlamentközi együttműködés általános kontextusában, vagy a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló, az Európai Tanács 2012. márciusi ülésén elfogadott szerződés 13. cikke alapján (lásd az 5. fejezetet).

A demokratikus legitimációról folytatott szélesebb körű megbeszélés Unió-szerte is fokozta annak tudatosságát, hogy a GMU működőképességének megőrzése érdekében erősíteni kell a tagállamok makrogazdasági és költségvetési szakpolitikáik közötti koordinációt. A GMU elmélyítésének folytatásához azonban többek között a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament által is gyakorolt demokratikus ellenőrzés fokozására van szükség.

A nemzeti parlamenteket magában foglaló új gazdasági kormányzással kapcsolatos egyik kulcsfontosságú fejlemény az első európai parlamenti hét megrendezése volt, amelyet az Európai Parlament 2013. januári kezdeményezése alapján szerveztek meg és amelyen 26 nemzeti parlamentből mintegy 100 képviselő vett részt. Az üléseket az Európai Parlament Költségvetési, Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága, valamint Foglalkoztatási Bizottsága szervezte meg. A viták elsősorban olyan intézményi kérdésekre összpontosultak, mint a demokratikus legitimáció, de szó volt az európai szemeszterhez és a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó olyan konkrét szakpolitikai témákról is, mint például a megszorítás kontra növekedés, az ifjúsági foglalkoztatás, valamint a gazdasági kiigazítás társadalmi hatásai.

Jóllehet ennek az európai parlamenti hétnek nem az volt a célja, hogy konkrét következtetéseket vonjanak le, mégis megerősítette az arra vonatkozó konszenzust, hogy fokozni kell az európai szemeszter demokratikus legitimációját azáltal, hogy növelik a nemzeti parlamentek felelősségvállalását a folyamattal kapcsolatban, és abba a nemzeti parlamenteket már a kezdeti szakaszban bevonják. Ezt úgy lehetne megvalósítani, hogy a tagállami kormányokat is bevonják a nemzeti reformprogramok benyújtását megelőző szakaszba. Az Oireachtas, az ír parlament két házának elnöke felvetette, hogy rendszeres vitákat („európai napok”) kellene szervezni Európával kapcsolatos meghatározott kérdésekről, és ezek a viták mindig ugyanazon a napon kerülnének megrendezésre valamennyi nemzeti parlamentben; a felvetést érdeklődéssel fogadták a résztvevők.

A nemzeti parlamentek európai szemeszterbe való bevonását is magában foglaló új gazdasági kormányzást a „kettes csomag” jogszabályai[4] a gyakorlatban is megjelenítik. E jogszabályok rendelkeznek az euróövezeti tagállamok közötti gazdasági párbeszédről, amelyet a tagállami költségvetésiterv-javaslatokra vonatkozó bizottsági vélemények, valamint az euróövezet egésze költségvetési helyzetének és kilátásainak átfogó értékelése támogat. Ennek részeként az euróövezeti tagállamok először 2013 őszén nyújtották be a Bizottságnak a költségvetésiterv-javaslataikat, amelyekre vonatkozóan a Bizottság 2013. november 15-én fogadta el véleményeit. E vélemények független álláspontot jelenítettek meg a tagállami érdekelt felek (többek között a nemzeti parlamentek) számára a tagállamok költségvetési terveiről.

3.           A nemzeti parlamentek írásbeli véleményei

A nemzeti parlamentektől az elmúlt években kapott vélemények teljes száma jelentősen emelkedett, ám úgy tűnik, hogy évente alig valamivel 600-at meghaladó szinten stabilizálódik, amelynek hozzávetőleg 14 %-a indokolt vélemény (lásd az 1. mellékletet). Belső eljárásainak módosítását követően a Bizottság most már általában a saját magára nézve előírt három hónapos határidőn belül megválaszolja e véleményeket.

A nemzeti parlamentekkel folytatott politikai párbeszéd sikeresnek tekinthető, és egyértelmű hozzáadott értéket nyújt. Ha a nemzeti parlamentek korai szakaszban benyújtják véleményüket, úgy azok korai előrejelzőként szolgálhatnak, amelyből a Bizottság megismerheti a javaslatainak lényegére vonatkozó fő érveket. A Bizottság ezt követően a nemzeti parlamentek által kifejezett álláspontok teljes tudatában folytathat tárgyalásokat a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel. A Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a politikai párbeszédnek és különösen felkéri a nemzeti parlamenteket, hogy a jogalkotást megelőző szakaszban adjanak választ a nyilvános konzultációkra, a zöld könyvekre és a közleményekre. 2013 decembere óta valamennyi bizottsági nyilvános konzultációra vonatkozóan külön felhívják a nemzeti parlamentek figyelmét.

Részvétel és az érintett kérdések köre

A következő számadatok a nemzeti parlamentek tevékenységét tükrözik kizárólag a szigorú értelemben vett politikai párbeszédben való részvételük, vagyis a Bizottságnak benyújtott írásbeli vélemények alapján. Amint azt a jelentés egészében és különösen a 4. fejezetben megjegyeztük, a nemzeti parlamentek tevékenységét nem lehet csupán az írásbeli politikai párbeszédhez való hozzájárulásuk alapján mérni, mivel a nemzeti parlamentek valószínűleg más ellenőrzési tevékenységet is folytatnak. Továbbá a nemzeti parlamentek nem véleményezik az összes javaslatot, illetve más bizottsági dokumentumokat, hanem azok közül saját prioritásaik szerint választanak.

A Bizottság 2013-ban összesen 621[5] véleményt kapott a nemzeti parlamentektől, ami 2012-höz képest körülbelül 6 %-os csökkenést jelent (akkor 663 vélemény érkezett). 2011 és 2012 között hasonló emelkedés történt, 2011-ben pedig jelentős emelkedést tapasztaltak 2010-hez képest (2012-ben 7 %, 2011-ben pedig 60 %).

A következő átfogó tendenciák figyelhetők meg:

· az írásbeli politikai párbeszéd részeként 2013-ban 16 kamara küldött több véleményt 2012-höz képest, 18 kamara küldött kevesebb véleményt, mint 2012-ben és 2 ugyanannyi véleményt küldött, mint 2012-ben,

· a politikai párbeszéddel kapcsolatos tevékenység egyenlőtlenül oszlik meg a nemzeti parlamentek kamarái között (az összes vélemény majdnem 80 %-a a tíz legaktívabb kamarától érkezett),

· a nemzeti parlamentek a Bizottsággal való politikai párbeszéd keretében továbbra is a jogalkotási dokumentumokra összpontosítanak, és a tőlük kapott véleményeknek csak kis hányada kapcsolódik más típusú kezdeményezésekhez.

2013-ban a nemzeti parlamentektől érkezett összesen 621 vélemény közül a legtöbb nemzeti parlamenti véleményt kiváltó 15 bizottsági javaslathoz 144 vélemény (23 %) érkezett. 2012-höz hasonlóan a nemzeti parlamentek által véleményezett bizottsági dokumentumok túlnyomó része 2013-ban is egy–három véleményt kapott, ami tükrözi a nemzeti parlamentek által tanúsított érdeklődés területeinek sokféleségét.

A következő bizottsági javaslatok és kezdeményezések váltották ki a legtöbb véleményt a nemzeti parlamentek részéről: az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló javaslat[6] (20 vélemény), a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló javaslat[7] (17 vélemény), a tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról szóló javaslat[8] (14 vélemény), a kikötői szolgáltatások piacára való bejutást és a kikötők pénzügyi átláthatóságát biztosító keretrendszer létrehozásáról szóló javaslat[9] (10 vélemény), valamint a Bűnüldözési Együttműködés És Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló javaslat[10] (10 vélemény); további részletekért lásd a 2. mellékletet.

2012-höz hasonlóan a legtöbb nemzeti parlamenti véleményt kiváltó javaslatok között voltak azok a javaslatok is, amelyekhez a legnagyobb számban érkeztek indokolt vélemények a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus alapján. 2013-ban a politikai párbeszéd keretében kapott véleményeknek több mint a fele (596-ból 323) 2012-höz hasonlóan hat szakpolitikai területre irányult, amelyek a következők: jogérvényesülés, belső piac és szolgáltatások, mobilitás és közlekedés, belügy, egészség- és fogyasztóügy, valamint kommunikáció (részletek a 3. mellékletben).

A nemzeti parlamentek a Bizottsággal való politikai párbeszéd keretében 2012-ben egyre inkább a jogalkotási javaslatokra fókuszáltak, és az általuk benyújtott véleményeknek csak kis hányada foglalkozott nem jogalkotási kezdeményezésekkel. Ez a tendencia 2013-ban is folytatódott. A legmagasabb számú (azaz legalább hat) nemzeti parlamenti véleményt kiváltó 15 bizottsági dokumentum közül csupán kettő volt nem jogalkotási dokumentum.[11] 2012-höz hasonlóan azonban egy kivételével mind a 15, a svéd Riksdagtól érkezett politikai vélemény nem jogalkotási dokumentumokra vonatkozott, jóllehet ugyanez a kamara küldte a legtöbb indokolt véleményt is.

A politikai párbeszéd főbb témái

Az alábbiakban ismertetünk néhányat azon jogalkotási javaslatok közül, amelyek 2013-ban különös figyelemben részesültek a nemzeti parlamentek részéről (további részletek a 2. mellékletben). Mivel ezek a javaslatok a legtöbb indokolt véleményt kiváltó javaslatok között is szerepelnek, meg kell említenünk az e jelentéssel párhuzamosan készült, a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2013. évi éves jelentést is, amely részletesebb ismertetést nyújt.

· Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat[12]

Az Uniónak jelenleg gyakorlatilag nincs hatásköre arra, hogy közbeavatkozzon azokban az esetekben, amikor forrásait bűncselekmények céljára, visszaélésszerűen használják fel. Az uniós költségvetést károsító bűncselekmények felderítésére, kivizsgálására és a kapcsolódó büntetőeljárás sikeres lefolytatására vonatkozó számadatok tagállamonként változnak (19–90 % közötti). Az Európai Ügyészség keretében kezelni lehetne a bűnüldözésnek az igazságszolgáltatási rendszerek nemzeti jellegéből adódó tagoltságát, valamint azt a problémát is, hogy az európai csalás elleni küzdelem tagállami szinten nem mindig élvez prioritást. A Lisszaboni Szerződés konkrét jogalapot biztosít (az EUMSZ 86. cikke)[13] az Európai Ügyészség létrehozására.

A Bizottság 2013-ban 20 véleményt kapott erre a javaslatra vonatkozóan, ebből 13 volt indokolt vélemény[14]. Mivel az ezen indokolt véleményekhez kapcsolódó szavazatok száma meghaladta a jogérvényesülési és belügyi javaslatokra alkalmazandó 14 szavazatos küszöböt, ezzel megindult a sárga lapos eljárás.

· A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a dohánytermékekről szóló irányelv) irányuló javaslat[15]

A dohánytermékekről szóló irányelvre irányuló felülvizsgált javaslat új és megerősített szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a dohánytermékeket gyártani és értékesítésre kínálni az EU-ban. Konkrétabban a javaslat tartalmazza a jellegzetes ízesítésű cigaretták, a cigarettasodrásra szánt dohánytermékek és a füstnélküli dohánytermékek tilalmát, valamint kötelezővé tenné nagy, képet tartalmazó egészségügyi figyelmeztetések elhelyezését a cigaretták és a cigarettasodrásra szánt dohánytermékek csomagolásán. A javaslat továbbá tartalmazza a nemzetközi dimenziójú internetes értékesítés szabályozását, valamint technikai megoldásokat ír elő a tiltott kereskedelem elleni küzdelem érdekében. Emellett intézkedéseket javasol olyan termékekre vonatkozóan, amelyekre eddig nem vonatkozott külön szabályozás, mint például az elektromos cigaretták és a dohányzási célú gyógynövénytermékek. A javaslat [16] figyelembe vette az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa kéréseit, és tükrözi a Bizottság 2005. és 2007. évi saját jelentését a dohánytermékekről szóló irányelv alkalmazásáról (2001/37/EK irányelv).

A Bizottság e javaslatra vonatkozóan 17 véleményt kapott, ebből hét indokolt vélemény volt, amely megkérdőjelezte a javaslat szubszidiaritás elvének való megfelelését. Jóllehet a javaslat jelentős érdeklődést váltott ki a nemzeti parlamentek részéről, nem érte el a sárga lapos eljárásra vonatkozó (19 szavazatos) standard küszöböt.

· A tengeri területrendezés és az integrált partiövezet-gazdálkodás keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat[17]

A tengeri és part menti területek minden koordinációt nélkülöző használata a tengeri és parti térségekért folytatott vetélkedéshez vezetett, miközben az itt lévő erőforrások kiaknázása rossz hatásfokú. A tengeri térséghez való hozzáférést övező bizonytalanságok és a kiszámíthatatlanság kedvezőtlen üzleti környezetet teremtett a befektetők számára. A tengeri térségek új tevékenységekre – többek között a megújuló energiaforrásokra és akvakultúra-létesítmények üzemeltetésére – való hasznosítására irányuló gyorsan növekvő igényből adódóan az EU-nak biztosítania kell, hogy a tengeri tevékenységek tervezése összehangolt legyen. A tagállamok közötti koordináció ebben a szakaszban nem eléggé előrehaladott, és a meglévő rendszerek jelenleg fennálló következetlenségei akadályozzák a hatékony nemzetközi tervezést.

A Bizottság e javaslatra vonatkozóan 14 véleményt kapott, ebből kilenc indokolt vélemény volt, amely megkérdőjelezte a javaslat szubszidiaritás elvének való megfelelését.

4.           Kapcsolatfelvételek és látogatások

A nemzeti parlamentek írásbeli véleményein és az ezekre adott bizottsági válaszokon felül a politikai párbeszéd kevésbé hivatalos keretek között is folyt, így megbeszélések és kapcsolatfelvétel formájában politikai és igazgatási szinten egyaránt. Ez többek között a következőkre terjed ki:

A legtöbb nemzeti parlament rendszeresen találkozik a Bizottság tagjaival Brüsszelben és az adott tagállamban egyaránt.

Maroš Šefčovič, a Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke 2013-ban nyolc alkalommal látogatott el nemzeti parlamentekbe (ezek a következők: a német Bundestag, a francia Sénat, a horvát Hrvatski sabor, az ír Oireachtas kamarái, a litván Seimas és a szlovák Národná Rada). Ugyanebben az évben a Bizottság brüsszeli központjában számos látogatót és küldöttséget fogadott a nemzeti parlamentekből (ezek a következők: a cseh Senát, a dán Folketing, a francia Sénat, az ír Oireachtas kamarái, az olasz Senato della Repubblica, a máltai Kamra tad-Deputati, a lengyel Sejm és a román Camera Deputaților). A konkrét jogalkotási javaslatokról és szakpolitikai kezdeményezésekről folytatott megbeszéléseken felül e találkozókon a Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti együttműködéssel, valamint az alakulóban lévő gazdasági kormányzással és a demokratikus legitimációval kapcsolatos kérdéseket is megvitatták.

A Bizottság politikai szinten képviseltette magát a 2013-ban megrendezett legtöbb parlamentközi találkozón is.

José Manuel Barroso elnök (Herman van Rompuy elnökkel és Martin Schulz elnökkel együtt), Olli Rehn alelnök és Maroš Šefčovič alelnök, valamint Janusz Lewandowski biztos és Andor László biztos részt vettek a 2013 januárjában megrendezett első európai parlamenti héten.

Maroš Šefčovič alelnök részt vett a COSAC 2013. októberi plenáris ülésén Vilniusban, valamint a COSAC elnökeinek 2013. januári találkozóján Dublinban.

Olli Rehn alelnök részt vett a finn Eduskunta Költségvetési Bizottságával tartott megbeszélésen, hogy bemutassa Finnország 2014-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatának bizottsági értékelését, majd megvitassák azt.

Catherine Ashton bárónő, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke részt vett a közös kül- és biztonságpolitikával és a közös biztonság- és védelmi politikával foglalkozó, a parlamentközi együttműködés ösztönzése céljából létrehozott interparlamentáris konferencia két ülésén. Az első ilyen találkozóra 2013 áprilisában Dublinban került sor, a másodikat pedig 2013 szeptemberében Vilniusban rendezték meg.

Algirdas Šemeta biztos kabinetjének tagjai és a Költségvetési Főigazgatóság munkatársai Brüsszelben találkoztak a dán Folketing Államháztartási Bizottságának küldöttségével, valamint Hágában a holland parlamenttel a 2012. évi mentesítésről tárgyaltak.

Horvátország 2013. július 1-jei uniós csatlakozását követően Neven Mimica biztos bemutatta a Bizottság 2014. évi munkaprogramját a horvát Hrvatski sabor előtt.

A bizottsági tisztviselők kérésre a nemzeti parlamentek bizottságaival is találkoztak, és több bizottsági szolgálat (különösen az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság, a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság, az Energiaügyi Főigazgatóság, a Környezetvédelmi Főigazgatóság, a Belügyi Főigazgatóság, a Jogérvényesülési Főigazgatóság, a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság,a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság, az OLAF, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság és az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság) vett részt rendszeres találkozókon a nemzeti parlamentek Brüsszelben lévő állandó képviselőivel, hogy megvitassanak különféle jövőbeli kezdeményezéseket, illetve folyamatban lévő ügyeket.

2012-höz hasonlóan a nemzeti parlamentek állandó képviselői 2013-ban is találkoztak Maroš Šefčovič alelnökkel, valamint José Manuel Barroso elnök, Maroš Šefčovič alelnök és a Bizottság más tagjai kabinetjének tagjaival.

5.           Következtetések és kilátások

A Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti írásbeli politikai párbeszéd volumene 2013-ban is jelentős volt: a nemzeti parlamentek összesen hozzávetőleg 600 véleményt adtak. Míg szinte minden kamara legalább egy véleményt adott, a tíz legaktívabb kamarától érkezett az összes vélemény közel 80 %-a. A legtöbb véleményt kiváltó bizottsági dokumentumok voltak egyúttal azok is, amelyekre vonatkozóan a nemzeti parlamentek a legmagasabb számban nyújtottak be indokolt véleményt. Az írásbeli párbeszéden túl a Bizottság továbbra is rendszeres kapcsolattartást folytatott és rendszeresen találkozott a nemzeti parlamentekkel Brüsszelben és a tagállamokban politikai és hivatalos szinten egyaránt.

2014 elején a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament megerősítették arra irányuló szándékukat, hogy tovább fokozzák részvételüket az olyan uniós szintű tevékenységekben, mint például az európai szemeszter. A demokratikus legitimáció továbbra is az uniós intézmények és a nemzeti parlamentek közötti megbeszélések kiemelt témája lesz egy ideig.

A COSAC 2014. januári plenáris ülésén visszatérő téma volt a nemzeti parlamentek szerepe, valamint a demokratikus legitimáció és elszámoltathatóság. A holland Tweede Kamer és a dán Folketing új konkrét ötleteket és javaslatokat terjesztett elő a nemzeti parlamentek szerepére és jogaira vonatkozóan.

Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága 2014 áprilisában elfogadta Carlo Casini (EPP/IT) jelentését a nemzeti parlamentekről. A jelentés többek között azt ajánlotta, hogy a nemzeti parlamentek „a konvergencia javítása érdekében fejlesszék az irányítási és ellenőrzési mechanizmusokat”. A jelentés kiemeli továbbá, hogy a korai előrejelzési mechanizmus az európai és a tagállami intézmények közötti hatékony együttműködés egyik eszköze, valamint üdvözli, hogy ezt az eszközt a többszintű európai rendszer különböző intézményi szintjei között folytatott konzultációk és együttműködésen alapuló párbeszédek csatornájaként is alkalmazzák.

A 2014 januárjában tartott második európai parlamenti hét újra bebizonyította, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek érdekei közösek. A program parlamentközi konferencia részén négy plenáris vitát folytattak a makrogazdasági egyensúlyhiányokról, a gazdaságkiigazítási programok demokratikus legitimációjáról, a növekedés és foglalkoztatás előmozdításáról, valamint a GMU-ban a költségvetési felügyelet fokozásáról.

1. melléklet

A Bizottság által 2013-ban kapott vélemények száma nemzeti parlamentenként/kamaránként (politikai párbeszéd és szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus)

Tagállam || Kamara || Vélemények száma összesen[18] || Indokolt vélemények száma (2. jegyzőkönyv)[19]

Portugália || Assembleia da República || 192 || 1

Cseh Köztársaság || Senát || 64 || 2

Németország || Bundesrat || 40 || 3

Franciaország || Assemblée nationale || 40[20] || 1

Románia || Camera Deputaților || 38 || 2

Olaszország || Senato della Republica || 36 || 2

Románia || Senatul || 26 || 3

Svédország || Riksdag || 24 || 9

Egyesült Királyság || House of Lords || 18 || 3

Spanyolország || Congreso de los Diputados és Senado (mindkét kamara) || 17[21] || 5[22]

Írország || Az Oireachtas mindkét kamarája || 12[23] || 3[24]

Hollandia || Eerste Kamer || 10 || 3

Ausztria || Bundesrat || 9 || 6

Cseh Köztársaság || Poslanecká sněmovna || 8 || 2

Franciaország || Sénat || 8 || 4

Lengyelország || Senat || 8 || 2

Málta || Kamra tad-Deputati || 7 || 5

Hollandia || Tweede Kamer || 7 || 5

Olaszország || Camera dei Deputati || 6 || 0

Litvánia || Seimas || 6 || 6

Lengyelország || Sejm || 6 || 2

Luxemburg || Chambre des Députés || 5 || 2

Szlovénia || Državni zbor || 5 || 1

Egyesült Királyság || House of Commons || 5 || 5

Dánia || Folketing || 4 || 1

Görögország || Vouli ton Ellinon || 4 || 3

Belgium || Chambre des Représentants || 3 || 1

Ausztria || Nationalrat || 2 || 0

Észtország || Riigikogu || 2 || 1

Finnország || Eduskunta || 2 || 1

Magyarország || Országgyűlés || 2 || 1

Belgium || Sénat || 1 || 1

Bulgária || Narodno Sabranie || 1 || 0

Ciprus || Vouli ton Antiprosopon || 1 || 1

Lettország || Saeima || 1 || 1

Szlovákia || Národná Rada || 1 || 0

Horvátország (2013. július 1-je óta). || Hrvatski sabor || 0 || 0

Németország || Bundestag || 0 || 0

Szlovénia || Državni svet || 0 || 0

ÖSSZESEN || 621 || 88

2. melléklet

A legtöbb, a Bizottság által 2013-ban kapott véleményt[25] kiváltó bizottsági dokumentumok (politikai párbeszéd és szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus)

|| Bizottsági dokumentum || Cím || Vélemények száma összesen[26] || Indokolt vélemények száma (2. jegyzőkönyv)[27]

1 || COM(2013) 534 || Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 20[28] || 13[29]

2 || COM(2012) 788 || A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló irányelvre irányuló javaslat || 17 || 7

3 || COM(2013) 133 || A tengeri területrendezésre és a tengerparti övezetek integrált kezelésére szóló irányelvre irányuló javaslat || 14[30] || 9[31]

4 || COM(2013) 173[32] || A Bűnüldözési Együttműködés És Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat || 10[33] || 3[34]

5 || COM(2013) 296 || A kikötői szolgáltatások piacára való bejutást és a kikötők pénzügyi átláthatóságát biztosító keretrendszer létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 10[35] || 7[36]

6 || COM(2013) 28[37] || Az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 9 || 6

7 || COM(2013) 147 || A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló rendeletre irányuló javaslat || 9 || 2

8 || COM(2012) 614[38] || A tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló irányelvre irányuló javaslat || 8 || 5

9 || COM(2013) 627 || Az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 8 || 4

10 || COM(2013) 71 || A pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló irányelvre irányuló javaslat || 8 || 1

11 || COM(2012) 777 || „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete – Európai vitaindító” című bizottsági közlemény || 6 || 0

12 || COM(2013) 166[39] || „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió felé – A jelentős gazdaságpolitikai reformtervek előzetes koordinációja” című bizottsági közlemény || 6 || 0

13 || COM(2013) 228 || A bizonyos közokiratok Európai Unión belüli elfogadásának egyszerűsítése révén a polgárok és a vállalkozások szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 6 || 1

14 || COM(2013) 48[40] || A hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló irányelvre irányuló javaslat || 6 || 1

15 || COM(2013) 535 || A Büntető Igazságszolgáltatási Együttműködés Európai Ügynökségének (Eurojust) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat || 6 || 1

3. melléklet

A Bizottság által 2013-ban kapott vélemények száma bizottsági szolgálatonként (politikai párbeszéd és szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus)

Vezető bizottsági szolgálat || Vélemények száma összesen[41]

Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság || 68

Jogérvényesülési Főigazgatóság || 67

Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság || 61

Belügyi Főigazgatóság || 52

Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság || 43

A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága || 38

Főtitkárság || 32

A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága || 25

Éghajlatpolitikai Főigazgatóság || 24

Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság || 24

Környezetvédelmi Főigazgatóság || 23

Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság || 21

Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság || 18

Energiaügyi Főigazgatóság || 18

Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság || 16

Eurostat || 12

Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság || 11

Kutatási és Innovációs Főigazgatóság || 11

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság || 8

Versenypolitikai Főigazgatóság || 8

Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság || 7

Bővítési Főigazgatóság || 7

Kereskedelmi Főigazgatóság || 7

EuropeAid Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság || 5

Költségvetési Főigazgatóság || 4

Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) || 4

Európai Külügyi Szolgálat || 3

Kommunikációs Főigazgatóság || 1

Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága || 1

Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság || 1

Jogi Szolgálat || 1

ÖSSZESEN || 621

[1]     COM(2013) 534.

[2]     COM(2012) 788.

[3]     COM(2013) 71.

[4]     Az Európai Parlament és a Tanács 473/2013/EU rendelete a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről, valamint az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről.

[5]     Ezek között van a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében kapott 88 indokolt vélemény is.

[6]     COM(2013) 534.

[7]     COM(2012) 788.

[8]     COM(2013) 133.

[9]     COM(2013) 296.

[10]    COM(2013) 173.

[11] A Bizottság közleménye – A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete – Európai vitaindító (COM(2012) 777 final) és a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió felé – A jelentős gazdaságpolitikai reformtervek előzetes koordinációja (COM(2013) 166 final).

[12]    COM(2013) 534.

[13]    Az uniós szerződések értelmében Dánia nem vesz részt az Európai Ügyészségben, az Egyesült Királyság és Írország pedig a részvétellel szemben döntött.

[14]    2014-ben további véleményeket nyújtottak be.

[15]    COM(2012) 788.

[16]    A 2014/40/EU irányelvet 2014 áprilisában fogadták el és az irányelv 2014 májusában lépett hatályba.

[17]    COM(2013) 133.

[18]    A nemzeti parlamentektől kapott véleményeket és indokolt véleményeket egyaránt magába foglalja.

[19]    Ahhoz, hogy egy vélemény a 2. jegyzőkönyv értelmében vett indokolt véleménynek minősüljön, egyértelműen meg kell állapítania a szubszidiaritás megsértését, és a véleményt a javaslatnak a nemzeti parlamentekhez való eljuttatásától számított nyolc héten belül meg kell küldeni a Bizottságnak.

[20]    Ebből 25-re az Assemblée nationale nem várt választ.

[21]    Két kamarától kapott 17 véleményként számítva.

[22]    Két kamarától kapott öt indokolt véleményként számítva.

[23]    Két kamarától kapott 12 véleményként számítva.

[24]    Két kamarától kapott három indokolt véleményként számítva.

[25] A táblázat a nemzeti parlamentek körében legalább hat véleményt kiváltó valamennyi bizottsági dokumentumot rangsorolja.

[26]    A nemzeti parlamentektől kapott véleményeket és indokolt véleményeket egyaránt magába foglalja.

[27]    Ahhoz, hogy egy vélemény a 2. jegyzőkönyv értelmében vett indokolt véleménynek minősüljön, egyértelműen meg kell állapítania a szubszidiaritás megsértését, és a véleményt a javaslatnak a nemzeti parlamentekhez való eljuttatásától számított nyolc héten belül meg kell küldeni a Bizottságnak.

[28]    Ebből egy az ír Oireachtas két kamarájától közösen jött – két kamarától kapott egy véleményként számítva.

[29]    Ebből egy az ír Oireachtas két kamarájától közösen jött – két kamarától kapott egy indokolt véleményként számítva. A 2. jegyzőkönyv szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján előterjesztett, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó jogalkotási aktusok tervezete esetén, amennyiben az indokolt vélemények a nemzeti parlamentek összes szavazatának legalább egynegyedét kiteszik – két szavazat, illetve a kétkamarás parlamenti rendszerek esetében egy-egy szavazat a kamarák mindegyikének –, úgy elérik a sárga lapos eljárás küszöbét, vagyis a tervezetet felül kell vizsgálni. A COM(2013) 534 javaslatot érintő 13 indokolt vélemény 18 szavazatot jelent, így eléri a sárga lapos eljárás küszöbét, amely Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozásával az 56 szavazatból 14 szavazatot jelent.

[30]    Ebből egy az ír Oireachtas két kamarájától közösen jött – két kamarától kapott egy véleményként számítva.

[31]    Ebből egy az ír Oireachtas két kamarájától közösen jött – két kamarától kapott egy indokolt véleményként számítva.

[32]    Az erre a bizottsági dokumentumra vonatkozó vélemények egyike, amely az olasz Camera dei Deputatitól érkezett, a COM(2013) 172 javaslatra is vonatkozott.

[33]    Ebből egy a két spanyol kamarától közösen jött – két kamarától kapott egy véleményként számítva.

[34]    Ebből egy a két spanyol kamarától közösen jött – két kamarától kapott egy indokolt véleményként számítva.

[35]    Ebből egy a két spanyol kamarától közösen jött – két kamarától kapott egy véleményként számítva.

[36]    Ebből egy a két spanyol kamarától közösen jött – két kamarától kapott egy indokolt véleményként számítva.

[37]    Az erre a bizottsági dokumentumra vonatkozó vélemények egyike, amely a cseh Senáttól érkezett, a COM(2013) 25, a COM(2013) 26, a COM(2013) 27, a COM(2013) 29, a COM(2013) 30 és a COM(2013) 31 javaslatra is vonatkozott. Az erre a bizottsági dokumentumra vonatkozó vélemények egyike, amely a portugál Assembleia da Repúblicától érkezett, a COM(2013) 26, a COM(2013) 27, a COM(2013) 29, a COM(2013) 30 és a COM(2013) 31 javaslatra is vonatkozott. Az erre a bizottsági dokumentumra vonatkozó vélemények közül három, amely a holland Eerste Kamertől, a holland Tweede Kamertől, és a luxemburgi Chambre des Députés-től érkezett, a COM(2013) 29 javaslatra is vonatkozott. Az erre a bizottsági dokumentumra vonatkozó vélemények egyike, amely a svéd Riksdagtól érkezett, a COM(2013) 27, a COM(2013) 29, a COM(2013) 30 és a COM(2013) 31 javaslatra is vonatkozott.

[38] Az erre a bizottsági dokumentumra vonatkozó vélemények közül kettő, amely a cseh Poslanecká sněmovnától és az egyesült királyságbeli House of Lords-tól érkezett, a COM(2012) 615 közleményre is vonatkozott.

[39] Az erre a bizottsági dokumentumra vonatkozó vélemények közül négy, amely a cseh Senáttól, a cseh Poslanecká sněmovnától, az olasz Camera dei Deputatitól és a portugál Assembleia da Repúblicától érkezett, a COM(2013) 165 közleményre is vonatkozott.

[40] Az erre a bizottsági dokumentumra vonatkozó vélemények közül kettő, amely a cseh Poslanecká sněmovnától és a cseh Senáttól érkezett, a JOIN(2013) 1 javaslatra is vonatkozott.

[41]    A nemzeti parlamentektől kapott véleményeket és indokolt véleményeket egyaránt magába foglalja.