A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról /* COM/2014/0460 final */
1. Bevezetés Az európai kutatási infrastruktúráért felelős
konzorcium közösségi jogi keretéről szóló 723/2009/EK tanácsi rendeletet[1] (a
továbbiakban: ERIC-rendelet) azért fogadták el, hogy a nagy, több tagállamot és
társult országot felölelő európai kutatási infrastruktúrák létrehozását és
működtetését egy új jogi eszközzel, az európai kutatási infrastruktúra-
konzorciummal (a továbbiakban: ERIC) mozdítsák elő. Az ERIC-rendelet az erőforrások
szűkösségétől, illetve a technikai és szervezési problémák összetettségétől
eltekintve, az új európai infrastruktúrák létrehozása során tapasztalt egyik
fő nehézségre nyújt megoldást, azaz a valamennyi ország által
megállapodott, megfelelő jogi keret hiányára, mely lehetővé teszi a
különböző országokból származó partnerek közötti megfelelő
partnerségek létrehozását. Az ERIC-rendelet azáltal is hivatott
elősegíteni az európai kutatási infrastruktúrák gyorsabb létrehozását,
hogy a tárgyalások projektről projektre történő ismétlődését
elkerüli, az ilyen nemzetközi kutató szervezetek legmegfelelőbb jogi
formáját és az azzal összefüggő előnyöket és hátrányokat elemzi és
megvitatja, valamint az egyes nemzeti parlamentekben valamely szükséges
nemzetközi megállapodás elfogadásával kapcsolatos viták elkerülésével
megtakarítja azt az időt, amely abban az esetben lett volna szükséges, ha
az ERIC-rendelet által előírt keret nem létezne. Az ERIC-rendelet feladata volt a jelenlegi
kihívások (például a kutatás nemzetköziesedése; a kritikus tömeg elérése;
szétszórtan elhelyezkedő létesítmények kialakítása; referenciamodellek
kialakítása) megoldását lehetővé tevő Európai Kutatási Térség
létrehozására irányuló európai politikai szándékot megvalósítani. Az is
feladata volt, hogy hozzájáruljon az uniós identitás kiemelt tudományos létesítmények
köré szerveződő kiépítéséhez, amely az Európai Unió pozitív
arculatának nemzetközi szintű fejlődéséhez vezet azáltal, hogy a
nemzetközi partnereknek egyetlen jogi személyt biztosít, amelynek tagjává
válhatnak, vagy amellyel együttműködésről és esetleges
partnerségről állapodhatnak meg. Az ERIC-rendeletet 2013 decemberében[2] azért
módosították, hogy jobban tükröződhessen a társult országok hozzájárulása
az ERIC-ekhez: a társult országokat a szavazati jogok vonatkozásában az ERIC
irányító szerveiben a tagállamokkal egyenlőbb szintre helyezték abból a
célból, hogy esetleg társult országok fogadjanak ERIC-eket, ami a társult
országoknak az ERIC-ekben való fokozott részvételéhez vezetne. Ezek a kérések
abban az összefüggésben hangzottak el, hogy a 2010 ESFRI-útitervben
szereplő három ERIC[3]
fogadó országa esetleg Norvégia lenne. Ezt a jelentést a Bizottság az ERIC-rendelet 19.
cikkének megfelelően készítette el, amelyben arról rendelkeztek, hogy a
Bizottság legkésőbb 2014. július 27-ig az Európai Parlamentnek és a
Tanácsnak jelentést nyújt be a rendelet alkalmazásáról és – adott esetben –
annak javasolt módosításairól. 2. Az ERIC jogi jellemzői Az Európai Unió működéséről szóló
szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 187. cikke alapján az ERIC-rendelet a
nemzeti és kormányközi jogi és szabályozási rendszereket kiegészítő közös
jogi keretről rendelkezik transznacionális kutatási infrastruktúrák
létrehozására. Az Európai Kutatási Térséget támogató, mostanáig elfogadott jogi
eszközök egyike. Az ERIC-rendelet szerint egy ERIC valamennyi
tagállamban elismert jogi személyiséggel és teljes körű jogképességgel
rendelkezik. Legalább három állam tagsága szükséges hozzá: egy tagállamé, és
két másik országé, amelyek lehetnek tagállamok vagy társult országok. A tagjai
lehetnek tagállamok, társult országok, társult országoktól eltérő harmadik
országok és kormányközi szervezetek. Az ERIC célkitűzéseinek eléréséhez
együttesen járulnak hozzá, amely elsősorban egy európai
jelentőségű kutatási infrastruktúra megvalósítása és működtetése.
A tagállamok, társult országok, társult országoktól eltérő harmadik
országok és kormányközi szervezetek szavazati joggal nem rendelkező
megfigyelők is lehetnek. Az ERIC belső struktúrája rugalmas és
lehetővé teszi a tagok számára, hogy az alapszabályban meghatározzák a
jogaikat és kötelezettségeiket, a szerveket és azok hatásköreit, valamint más
belső szabályokat. Az ERIC-rendelet arról rendelkezik, hogy a tagok
közgyűlésében a tagoknak és társult országoknak együttesen a szavazati
jogok többségével kell rendelkezniük, bár egy olyan ERIC alapszabályának
módosítására irányuló javaslat, amely fogadó országa tagállam, a tag tagállamok
többségének egyetértését teszi szükségessé. A tagok vagyoni felelőssége az
ERIC tartozásaiért korlátozódhat a vonatkozó hozzájárulásaikra; a rugalmasság
azonban megengedett az alapszabály ilyen jellegű szabályainak
módosítására. Egyes adminisztratív, biztonsági és technikai ügyeket
illetően az alkalmazandó jog az uniós jog, a létesítő okirat szerinti
székhely államának vagy a működési államnak a joga. Az alapszabálynak és a
végrehajtási szabályoknak meg kell felelniük az alkalmazandó jognak. A hozzáadottérték-adóról és a jövedéki adóról
szóló irányelvek értelmében egy ERIC nemzetközi szervnek vagy szervezetnek
tekintendő, de a héa és a jövedéki adók alól való mentesülés érdekében a
fogadó tagállamnak nemzetközi szervként vagy szervezetként el kell ismernie.
Mivel a közbeszerzési irányelv értelmében szintén nemzetközi szervezetnek
tekintendő, egy ERIC a közbeszerzési eljárások alól is mentesülhet és e
helyett saját közbeszerzési szabályokat fogadhat el. A Bizottság a Tanács által ráruházott végrehajtási
hatáskör alapján eljárva, határozattal hoz létre egy ERIC-et. A Bizottság az
ERIC alapító tagjává válni kívánó tagállamok, országok és kormányközi
szervezetek által benyújtott kérelem alapján jár el. A Bizottság határozatának
elfogadására irányuló eljárás magában foglal egy független szakértői
értékelést, különösen az ERIC tervezett tevékenységének területén. A Bizottság
az ERIC-rendelet 20. cikkében előírt, valamennyi tagállam és társult
ország képviselőiből álló bizottság (a továbbiakban: ERIC bizottság)
véleményét is kikéri. 3. Az ERIC-rendelet
végrehajtása Az ERIC-rendelet elfogadása óta hét ERIC-et hoztak
létre. 2011 márciusában létrehozták a SHARE ERIC-et (az egészségre, az
öregedésre és a nyugdíjba vonulásra vonatkozó európai felmérés),[4] amelynek
fogadó országa először Hollandia volt, majd 2014. óta Németország lett;
tagjai Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Izrael, Olaszország,
Szlovénia és Hollandia, megfigyelője pedig Svájc. 2012 februárjában
létrehozták a CLARIN ERIC-et (Közös Nyelvi Erőforrások és Technológiai
Infrastruktúra),[5]
amelynek fogadó országa Hollandia, tagjai pedig a Cseh Köztársaság, Dánia,
Németország, Észtország és a Holland Nyelvi Unió. 2013 novemberében négy
ERIC-et hoztak létre; az EATRIS ERIC (Magas Szintű Transzlációs Klinikai
Kutatás Európai Infrastruktúrája)[6]
fogadó országa Hollandia, tagjai a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország,
Olaszország és Finnország, megfigyelői pedig Franciaország és
Spanyolország; az ESS ERIC (Európai Társadalomtudományi Elemzések)[7] fogadó
országa az Egyesült Királyság, tagjai Belgium, Cseh Köztársaság, Németország,
Észtország, Írország, Litvánia, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália,
Szlovénia és Svédország, megfigyelői pedig Norvégia és Svájc; a BBMRI ERIC
(Biobankok és a Biomolekuláris Erőforrások Kutatási Infrastruktúra)[8] fogadó
országa Ausztria, tagjai Belgium, Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Franciaország,
Görögország, Olaszország, Málta, Hollandia, Finnország és Svédország,
megfigyelői pedig Norvégia, Lengyelország, Svájc és Törökország; az ECRIN ERIC
(Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra-hálózat)[9] fogadó
országa Franciaország, a tagjai pedig Németország, Spanyolország, Olaszország
és Portugália. Végül 2014 májusában létrehozták az Euro-Argo
ERIC-et,[10]
amely fogadó országa Franciaország, tagjai Németország, Görögország,
Olaszország, Hollandia, Finnország és az Egyesült Királyság, megfigyelői
pedig Lengyelország és Norvégia. Mind a hét fent említett ERIC szerepelt a Kutatási
Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (a továbbiakban: ESFRI) által
elfogadott útitervekben. Két ERIC (a SHARE ERIC és az ESS ERIC) európai
felmérések tervezésére, kidolgozására és végrehajtására, míg a másik öt a
biológia és az orvostudomány, az ökológia, valamint a társadalomtudományok és a
bölcsészet területén, szétszórtan elhelyezkedő infrastruktúrák
fejlesztésére és megvalósítására jött létre. Az ERIC jogi struktúrája különböző típusú,
egyetlen helyszínen vagy szétszórtan elhelyezkedő infrastruktúrák
létrehozására és működtetésére szolgál. A szétszórtan elhelyezkedő
infrastruktúrák az egyetlen jogalany által üzemeltetett, különböző
helyszíneken található létesítményekben működő infrastruktúráktól
egészen a jogi személyiségüket megőrző, szétszórtan elhelyezkedő
létesítmények üzemeltetését koordináló központként létrehozott
infrastruktúrákig terjedhetnek. Az ERIC-rendelet a tagállamokban közvetlenül
alkalmazandó, és nem tesz szükségessé átültetést. A tagállamoknak azonban
megfelelő intézkedéseket és eljárásokat kellett elfogadniuk ahhoz, hogy
valamely ERIC tagjává vagy fogadó országává válhassanak. Az ERIC-ek létrehozása
kapcsán az ERIC-rendelet többek között azt írja elő, hogy a héa- és/vagy a
jövedékiadó-mentesség alkalmazhatósága érdekében a fogadó tagállamnak nyilatkoznia
kell arról, hogy a héairányelv, illetve a 2008/118/EK irányelv értelmében az
ERIC-et elismeri nemzetközi szervezetként. Ez a tagállamok többségének több
évbe tellett, Hollandia kivételével, ahol az ERIC-ek fogadását lehetővé
tevő belső eljárások már 2010-ben léteztek. Ennek az volt az oka,
hogy az új jogi struktúrát a nemzeti szabályozási és közigazgatási rendszerekbe
be kellett illeszteni, és mind a Bizottság szolgálatainak, mind az érintett
tagállamoknak sok gyakorlati problémát kellett megoldaniuk, mielőtt ERIC-eket
tudtak létrehozni és azok működni tudtak a nemzeti szabályozási és
közigazgatási rendszerekben. Ami a társult és a harmadik országokat illeti,
amelyekben az ERIC-rendelet nem közvetlenül alkalmazandó, nekik egy, az ERIC
jogi személyiségét és kiváltságait elismerő kötelező erejű
nyilatkozatot kell tenniük ahhoz, hogy fogadó országává (társult ország
esetében) vagy tagjává válhassanak egy konkrét ERIC-nek. Öt évvel az ERIC-rendelet elfogadása után megállapítható,
hogy a tagállamok többsége és egyes társult országok meghozták azokat az
intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy ERIC fogadó országává vagy
tagjává válhassanak. Ezt a kedvező fejleményt az is szemlélteti, hogy a
2010. évi ESFRI-útitervben szereplő 48 projekt közül a kutatási
infrastruktúra létrehozásához körülbelül 20 alkalmazza vagy tervezi alkalmazni
jogi formaként az ERIC-et. Továbbá a Bizottsághoz két olyan kérelem is
érkezett, amely egy-egy, az ESFRI-útitervben nem szereplő európai kutatási
infrastruktúra ERIC-ként való létrehozásra irányult: az egyik ilyen a
Közép-európai Kutatási Infrastruktúra-konzorcium (CERIC ERIC) volt, amelynek
fogadó országa Olaszország, a másik pedig a Nagyon Hosszú Bázisvonalú
Interferometria Közös Intézet (JIV ERIC), amelynek fogadó országa Hollandia. Az ERIC-rendelet végrehajtásának
elősegítésében fontos szerepet töltöttek be a tagállamok és a társult
országok illetékes hatóságai által meghozott közigazgatási és eljárási
intézkedések, az ERIC-bizottság rendszeres ülésein kicserélt információk,
valamint a tagállamok és a társult országok képviselői által felvetett
kérdéseknek a Bizottság különböző szolgálatai általi tisztázása. A Bizottság arra számít, hogy 2015 végéig
körülbelül 15 ERIC jöhet létre. 4. Az ERIC-rendelet
végrehajtásának kihívásai Az ERIC-rendeletet egy olyan időszakban
fogadták el és hajtják végre, amikor a tagállamok és társult országok az
államháztartási hiány csökkentésére megszorító intézkedéseket hoztak. A
megfelelő páneurópai kutatási infrastruktúra létrehozásához és
működtetéséhez hosszú távon szükséges erőforrások összevonása így
jelentős kihívást jelent, amit az egyedi, érintett tagállamok és társult
országok költségvetési döntési eljárásainak különböző ütemezése még
bonyolultabbá tesz. Ez a kutatási infrastruktúrák minimális finanszírozási
alapjának előteremtéséhez egy elég hosszú előkészítési időt
eredményez. Ez a probléma nem az ERIC eszköz sajátja, hanem valamennyi európai
kutatási infrastruktúrával kapcsolatos. A kutatási infrastruktúra
megvalósításának előkészítésében érintett tagállamok, társult országok és
harmadik országok összehangolása, a jobb szinkronizáció és a fokozottabb
átláthatóság a végrehajtási folyamat felgyorsítását nagyban segítené. A feltétel, miszerint kizárólag államok és
kormányközi szervezetek kérhetik egy ERIC létrehozását, tovább bonyolítja a
helyzetet a kutatási infrastruktúra létrehozását és megvalósítását
előkészítő tudományos közösségek számára, mivel a minisztériumok vagy
a minisztériumok által megbízott finanszírozó ügynökségek rendszerint nem kapcsolódnak
be a kezdetektől fogva az ERIC-ként való létrehozásra irányuló kérelmek
elkészítésébe. Egy ERIC jövőbeli partnerei között vitákat is elindíthat,
például a hozzájárulások és a szavazati jogok közötti kapcsolatról, amihez az
érintett tudományos közösségek nem ugyanúgy viszonyulnak. Az európai kutatási
infrastruktúrák létrehozásában a minisztérium és a finanszírozó ügynökségek
képviselőinek a kezdetektől való részvétele segíthet az
előkészítési folyamat későbbi szakaszaiban tapasztalható szükségtelen
késedelmek elkerülésében, amikor az ERIC-ként való létrehozásra irányuló
hivatalos kérelem benyújtása előtt a helyszín kiválasztásáról és a
partnerek pénzügyi hozzájárulásairól és kötelezettségvállalásairól kell
gondoskodni. Ezenkívül sok európai kutatási infrastruktúra
horizontális jellege több esetben ezen infrastruktúrák partnerei számára
összetettebb döntési folyamathoz vezet, mivel több minisztériumnak és
finanszírozó ügynökségnek kell például az egészségügy, a kutatás, a
tengervédelem, a környezetvédelem és az energiaügy területén részt vennie. Az ERIC-rendeletben meghatározott, a héával és a jövedéki
adókkal, valamint közbeszerzéssel kapcsolatos rendelkezések azt jelentették,
hogy az érintett tagállamokban, társult országokban és harmadik országokban
több minisztériumot, köztük a pénzügyminisztériumot és a külügyminisztériumot
is be kellett vonni az ERIC-ként való létrehozásra irányuló kérelmek
elkészítésébe és jóváhagyásába, ami tovább bonyolította a helyzetet és a
jóváhagyási folyamatot elősegítő megfelelő belső eljárások
bevezetését tette szükségessé. A hét ERIC létrehozása során nyert
tapasztalatokból úgy tűnik, hogy egyre több tagállamban és társult
országban tudatosul ez az összetettség, és a belső jóváhagyási folyamat
szervezése és felgyorsítása érdekében egyre több tagállam és társult ország
fogad el belső döntés-hozatali eljárásokat. Végül az ERIC-ek először a Horizont 2020
pályázati felhívás során lesznek pályázásra és részvételre jogosultak. A
kutatási infrastruktúra munkaprogramban is említették az ERIC-ek és az ESFRI
kutatási infrastruktúrák esetleges támogatását. A Bizottság arra számít, hogy
fontos szerepet tölthetnek be az adatgazdálkodásban és a klaszterekben néhány
olyan témában, mint az egészségügyi és környezetvédelmi kutatások. 5. A Bizottság szolgálatainak
szerepe A Bizottság szolgálatai az évente
háromszor-négyszer ülésező ERIC bizottság üléseinek megszervezésével és az
azokon való elnökléssel segítették elő az ERIC-rendelet végrehajtását.
Amellett, hogy az ERIC-rendeletnek megfelelően véleményezik az ERIC-ként
való létrehozásra irányuló hivatalos kérelmeket, ezen ülések a folyamatban
lévő ERIC-ként való létrehozásra irányuló kérelmekről, valamint az
ERIC tagsággal kapcsolatos döntések meghozatala érdekében a tagállamok és
társult országok által bevezetett belső intézkedésekről való
információ nyújtást és cserét biztosítják. Ezenkívül az ERIC-ként való
létrehozásra irányuló kérelmük elkészítésének megkezdéséhez közel álló
jövőbeli európai kutatási infrastruktúrák képviselői prezentációkat
mutatnak be annak érdekében, hogy tájékoztassák valamennyi tagállamot és
társult országot az időbeosztásokról, a finanszírozás várható
mértékéről, a kidolgozandó szolgáltatásokról és egyéb
tevékenységekről, valamint az ERIC előkészítésében és a kérelem
benyújtásában való részvételi lehetőségekről. A Bizottság gyakorlati iránymutatásokat tett
2010-ben közzé, amely a lehetséges kérelmezőknek gyakorlati tájékoztatást
nyújt a ERIC-ként való létrehozásra irányuló kérelem benyújtásának
mikéntjéről és kommentálja az ERIC-rendelet jogi szempontokra
összpontosító cikkeit. Az iránymutatások eddig szerzett tapasztalatokat
figyelembe vevő, naprakész változatát 2014-ben teszik közzé. A Bizottság szolgálatai az ERIC-rendelet
rendelkezéseivel kapcsolatban, a tagállamok, a társult országok, illetve az ERIC-ként
való létrehozásra irányuló kérelmet előkészítő kutatási
infrastruktúrák képviselői által széles körben feltett kérdésekről
nyújtottak felvilágosítást. Ezek többek között az ERIC jogi jellegére, az ERIC
fő céljaként a nukleáris kutatás vállalhatóságára, a tagok
felelősségére, különösen a különböző országokban csomópontokkal és
személyzettel rendelkező, szétszórtan elhelyezkedő infrastruktúrák
esetében az alkalmazandó jogra, valamely ERIC felszámolására, illetve a nemzeti
bíróságok szerepére vonatkoztak. 2013-ban a Bizottság szolgálatai sablonokról
gondoskodtak, amelyek szükségesek harmadik országok és kormányközi szervezetek
számára, hogy nyilatkozzanak valamely ERIC elismeréséről, és amelyek
tisztázták vagy egyszerűsítették azon országok számára az ERIC fogadó
országává vagy tagjává válásának eljárását. A Bizottság szolgálatai 2013-ban egy
munkadokumentumot is szolgáltattak, amely az első ERIC-ek kérelmezési
folyamata során szerzett tapasztalatokon alapulva az ERIC-ek rendelkezéseihez
tartalmaz sablonokat, annak érdekében, hogy elősegítse a rendelkezések
kérelmezők általi megszövegezését, és az ERIC-ek rendelkezéseit
következetesebbé tegye a különböző ERIC-ek sokféle jellegét a struktúrájuk
szempontjából (egyetlen helyszín, szétszórtan elhelyezkedő, virtuális),
illetve a kutatási területeik szempontjából (társadalomtudományok és
bölcsészet, ökológia, energia, biológia és orvostudomány, anyagok és
elemző létesítmények, fizika és mérnöki tudományok) tükröző rugalmasság
és az azokhoz való alkalmazkodás sérelme nélkül. A Bizottság szolgálatai aktív szerepet töltöttek
be az ERIC-ként való létrehozásra irányuló kérelmek elkészítése során, részt
vettek a tagállamok és társult országok bizottsági ülésein és más
előkészítő ülésein, ahol a jövőbeli partnerek közötti
tárgyalások során felmerült kérdésekre a lehetséges megoldásokat és
kompromisszumokat kijelölték és tisztázták. Egy ERIC létrehozását követően a Bizottság
szolgálatainak korlátozott szerepe van az ERIC tevékenységeiben, amelyeket az
ERIC tagok szabályoznak és irányítanak az ERIC-rendelet, valamint az ERIC-re
nézve elfogadott alapszabály és végrehajtási szabályok által szabott korlátok
között. A Bizottsági szolgálatok csak akkor járhatnak el, ha a tagok
tájékoztatják vagy felkérik olyan kérdésekkel kapcsolatosan, amelyek
felmerültek és az ERIC-rendelet előírásai szerint az ERIC által a
Bizottságnak benyújtott éves jelentésben szerepelnek. Az öt különböző tagállamban létesítő
okirat szerinti székhellyel rendelkező hét ERIC létrehozására tekintettel,
valamint az ERIC-ek további fejlesztésének elősegítése érdekében, a
Bizottság ERIC hálózati üléseket szervez, ahol a meglévő ERIC-ek a bevált
gyakorlatokat kicserélhetik és közös problémákat vethetnek fel. Az ERIC bizottság
és az ERIC-ként való létrehozásra irányuló kérelmezés végső szakaszában
lévő jövőbeli ERIC-ek képviselőit meghívják ezekre az ülésekre.
Az első ERIC hálózati ülést 2014 júniusában tartották. 6. Következtetések Hét ERIC 2014 májusára történt sikeres
létrehozása, és a 2015 végére várható körülbelül 15 ERIC létrejöttének kilátása
alapján le lehet vonni azt a következtetést, hogy a jogi keret elfogadottsága,
azaz az ERIC-et felhasználó, új vagy felújított európai infrastruktúrák száma
fellendült és sikeres. Az ERIC-rendelet bebizonyította, hogy betölti azt a
rést, ami a páneurópai kutatási infrastruktúrák létrehozásában a hagyományos
szerződés-alapú nemzetközi szervezetek és a nemzeti jogi személyek között
volt tapasztalható. Ezt az is alátámasztja, hogy az ESFRI-útitervben
szereplő körülbelül húsz projekt tervezi az ERIC alkalmazását kutatási
infrastruktúra megvalósítására. A csatlakozással, a döntéshozatallal és például a
felelősség kérdésének kezelésével kapcsolatos rendelkezések számos közös
vonása miatt az ERIC nagy mértékben lehetővé tette a tagállamok, társult
országok és harmadik országok számára, hogy az együttműködést vagy az ezen
európai kutatási infrastruktúrákhoz való csatlakozást fontolóra tudják venni. A
Bizottság szolgálatai az ERIC bizottság üléseinek megszervezésével és az azokon
való elnökléssel segítették elő az ERIC-rendelet végrehajtási folyamatát. Az ERIC-ként való létrehozásra irányuló kérelmezés
eljárását és az ERIC egyszerű használatát még tovább lehet fejleszteni,
miközben a tagállamok, a tudományos közösség és a Bizottság szolgálatai átesnek
azon a tanulási időszakon, amely alatt jobban megértik ezen új jogi eszköz
alkalmazásának gyakorlati vonzatait. Amennyiben a Bizottság szolgálatainál, a
tagállamokban és a társult országokban a megfelelő intézkedéseket
meghozzák, a használat a megszerzett tapasztalatok miatt folyamatosan egyre
egyszerűbb lesz, és mert a folyamatot még lehet ésszerűsíteni, az
európai kutatási infrastruktúrák létrehozása fel fog gyorsulni. Ezért a
Bizottság ebben a szakaszban nem tesz javaslatot módosításra. 7. Folyamatban lévő ügyek
és következő lépések Az ERIC-ek létrehozását szolgáló kérelmezési
eljárások során szerzett tapasztalatok eredményeként több új témával kell majd
az ERIC tagoknak és a Bizottsági szolgálatoknak foglalkozniuk. A témák a
különböző tagállamok olyan gyakorlataival kapcsolatosak, mint például a
nemzeti jogrendszer alapján egy ERIC-et hogyan jegyeztessenek be a kereskedelmi
kamarán keresztül, vagy más nyilvántartásokban, ami lehetővé teszi az ERIC
számára, hogy bankszámlát nyisson és a héa, illetve a jövedéki adók
visszatérítését kérje. Hasonlóképpen, mivel az ERIC egy közszektoron belüli
társulás, sok esetben az általa alkalmazott személyzet státusát tisztázni kell,
mivel az hatással lesz a bérskálákra, jövedelemadó kérdésekre és személyzeti
költségekre. Olyan kérdések is felmerültek, amelyek a tagok
által az ERIC-nek nyújtott természetbeni hozzájárulások tisztázására
vonatkoznak, különösen azt illetően, hogy ezek a hozzájárulások
részesülhetnének-e héa- és jövedékiadó-mentességben, és ha igen, milyen
feltételek mellett. Ez azért fontos, mert sok esetben az ERIC tagjai inkább
részben természetben nyújtanak hozzájárulást az ERIC-nek, mint készpénzben. A gazdasági kontra nem gazdasági tevékenységek
kérdését tovább kell tisztázniuk a Bizottság szolgálatainak, mivel egyre
nő az igény, hogy a kutatási infrastruktúra tevékenységei „innovatív” és „társadalmi-gazdasági”
hatásokkal indokolják a tagok beruházásait. Ezt a kérdést az „intelligens
szakosodás” összefüggésében is meg kell vizsgálni, mert (valamely ERIC
létesítmény részeinek felépítéséhez) a regionális alapokból, illetve állami
támogatásból nyújtott esetleges támogatásokat is érint. Olyan egyéb témák is
idetartoznak, mint például, hogy egy ERIC hogyan tud spin-offokat létrehozni,
technológiatranszfert megvalósítani, illetve bevételt szerezni olyan
szolgáltatásokból, amelyeket az ERIC státusának veszélyeztetése nélkül, a csak
korlátozott gazdasági tevékenység követelményének való megfelelés mellett
fejlesztett ki. Az ERIC-ek fontos szerepet töltenek be az Európai
Kutatási Térség széttagoltságának csökkentésében, azáltal, hogy az
adatgyűjtés, az adatokhoz és eszközökhöz való hozzáférés, az adatok
karbantartása és a felhasználók számára nyújtott szolgáltatások vonatkozásában
bevezetett átláthatóságon keresztül az Unió egész területén a tudományos
közösségek számára harmonizált és strukturált módon hoznak létre
szolgáltatásokat. Ennek célja nem csupán a tudományos közösségek támogatása,
hanem tényeken alapuló politikai döntéshozatalhoz is vezet, olyan területeken,
mint az egészségügy, a környezetvédelem, illetve a társadalom- és kulturális
politika. A Bizottság a tagállamokkal megvizsgálja milyen lehetséges módokon
tudnának az ERIC-ek más kutatási infrastruktúrákat ilyen szolgáltatások
nyújtásával támogatni. Bár az eddig létrehozott ERIC-ekben több mint 20
tagállam vesz részt, a létesítő okirat szerinti székhelyek néhány
tagállamban tömörülnek. Az új európai kutatási infrastruktúrák megvalósításának
előkészítése során a tagállamoknak és a társult országoknak figyelemmel
kell lenniük arra, hogy hosszabb távon törekedjenek az Európai Unió egészére
kiterjedő kiegyensúlyozottabb képviselet elérésére. Az ERIC-ek fontos szerepet játszhatnak a
nemzetközi együttműködésben, például az Afrikai Unióval, Ausztráliával,
Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Kanadával és az ENSZ által javasolt
együttműködések során. Ebben a vonatkozásban érdemes megjegyezni, hogy
jelenleg az ERIC-et az OECD Globális Tudományos Fórumának (a továbbiakban: GSF)
keretei között vizsgálják, mint a szétszórtan elhelyezkedő nemzetközi
kutatási infrastruktúrák létrehozásának lehetséges modelljét. Ezen
infrastruktúrák esetében különösen az irányítás, a jogi személyiség és
vitarendezés kérdéseivel szükséges foglalkozni. A Bizottság adott esetben
támogatja a GSF keretei közt vagy más nemzetközi vonatkozásban az olyan
nemzetközi kutatási infrastruktúrák szabályozási keretéről való
megállapodás lehetőségeit vizsgáló erőfeszítéseket, amelyek az európai
uniós ERIC-hez hasonlóan betölthetik a rést a szerződés-alapú szervezetek
és a nemzeti szervezetek között. Végül, ahogy az már korábban megjegyzésre került,
az ERIC-rendeletet a társult országokból, és különösen a Norvégiából érkezett
kérések teljesítése érdekében 2013-ban módosították, annak érdekében hogy a
szavazati jogaik szempontjából lehetővé tegyék a valamely ERIC-hez
történő hozzájárulásaik teljes körű elismerését. A Bizottság
szigorúan figyelemmel kíséri, hogy a módosítás a társult országok fogadó
országkénti vagy ERIC tagkénti fokozottabb részvételét fogja-e eredményezni. [1] HL L 206., 2009.8.8., 1. o. [2] HL L 326., 2013.12.6., 1. o. [3] Ezek a következők: Európai Társadalomtudományos
Adatarchívumok Konzorciuma (CESSDA), Svalbardi Integrált Megfigyelőközpont
(SIOS) és Európai Szén-dioxid-leválasztó és Tároló Laboratóriumi Infrastruktúra
(ECCSEL). [4] HL L 71., 2011.3.18., 20. o. [5] HL L 64., 2012.3.3., 13. o. [6] HL L 298., 2013.11.8., 38. o. [7] HL L 320., 2013.11.30., 44. o. [8] HL L 320., 2013.11.30., 63. o. [9] HL L 324., 2013.12.5., 8. o. [10] HL L 136., 2014.6.9., 35. o.